Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-16 / 161. szám, vasárnap

1950 július 13 UJSZÖ Minden óra drága! Uja Ehrenburg beszéde. Az ismert szovjet író. 11*9 Ehten burg, felhívta a világ minden becsületes emberét, hogy kapcsolódjék be a Béke Hívei mozgalmába és követelje az atomfegyverek betiltását. Be szédében, melyet a moszkvai rádió közvetített, Hja Ehrenburg a következőket mondotta: „Mindenkihez fordulok, dolgozó kollégáimhoz, az írókhoz, velem egymegyözödésü barátaimhoz, munkásokhoz, zenészekhez, orvosokhoz és a szántóvetőkhöz, akadémikusokhoz és iskolásokhoz, a nagy matematiku' sokhoz és egyszerű könyvelökhöz, a történészekhez és a pásztorokhoz, a mérnökökhöz, egyben a világ minden asszonyához és férfiához. Nem akarok most nagy gondolatokról beszélni, nem akarok senkit dicsérni, sem elítélni, most valami egészen másról szólok, arról a nagy veszélyről, mely minden asszonyt és férfit egyformán fenyeget, akármelyik részén is van a világnak. Ez a veszély éppúgy érinti az amerikaiakat, a lengyeleket, mint a franciákat és oroszokat, a világ minden országát, minden világrészt. Ez a veszély egyfoma nagy hivők és hitetlenek, a kommunisták és konzervatívok, baloldaliak és jobboldaliak, idealisták és materialisták, marxisták és katolikusok számára. Ez a fenyegetés minden ország fölött függ, minden szoba, minden gyerekágyacska felett. Felkiáltok hozzátok: Szüntessétek meg! Védjétek meg gyermekeiteket! Védjétek meg az emberiséget! Védjétek meg a kultúrát! A stockholmi felhívás jelentőségéről beszélve a kővetkezőket mondotta: „Aljas és rossz emberek azt állítják, hogy a stockholmi határozat csak a szovjet békét védi. Nem létezik semmiféle szovjet béke, éppen úgy, mit ahogy nem létezik amerikai béke sem. Béke csak egy van: egyszerűen béke. Természetes, a béke a szovjet nép számára szükséges, ugyanúgy szükséges a többi nemzet számára is, vagy az amerikai népnek nem? Ma nincs a világon szilárd béke. Különféle országokban lövedékek robbannak, bombák esnek: emberek pusztulnak Koreában, Vietnamban. Meg kell szüntetni ezeket a háborúkat! Ezt a laza békét meg kell szilárdítani. Ezt csak a békeszerető szavak segítik elő, de nem az atombomba. A békét egyezséggel lehet csak elérni, de nem háborúval. A stockholmi felhívást nem a szovjet, kínai vagy más 'béke érdekében hozták nyilvánosságra, hanem egyszerűen a világbéke érdekében." Beszédét Hja Ehrenburg a következő szavakkal fejezte be: „A következő felhívással fordulok az egész emberiséghez. Hárítsuk el az atomfegyverek rettenetes veszélyét, amíg nincs késő. Egyszerűen tiszta szívből, emberi kötelességem és felelősségem tudatában, mint aki két rettenetes háborút átélt, mint író, kinek sorsa szorosan összefügg az emberiség kultúrájával, minden jóakaratú emberhez fordulok, akárhol is élnek. írjátok alá neveteket a békefelhívásnak az atomfegyver ellen. Ha már ezt a felhívást aláírtátok, tegyetek meg mindent, hogy ismerőseitek, szomszédaitok is aláírják. Magyarázzátok meg mindenkinek, hogy ez a felhívás nem a politikusok okoskodása és nem diplomata fogás, hanem az egész világ becsületes embereinek hangja. Emlékezzetek! Minden óra drága. Emlékezzetek! Minden aláírás fontos. Minden aláírás egy téglát jelent. A háború tüzes lehellete már-már az emberek arcába csap. Kötelességünk útját eltorlaszolni. Kötelességünk védösáncot emelni eléje, amelyet nem lehet áttörni. Meg kell a békét védenünk. Az egész világról szüntelenül érkeznek az örömteljes hírek a Béke Védőinek további ezreiről és tízezreiről, akik napról napra erősítik a béke táborát. Már kétszázmillió becsületes elszánt ember jelentkezett a népi tömegeknek ebbe a legnagyobb harcába a békéért és még további milliók fognak jelentkezni. A békemozgalom erő, mellyel az imperialista uszítóknak számolniok kell, amely nemcsak hogy meg tudja a háborút akadályozni, hanem a világbékét meg is tudja tartani. Csehszlovákia dolgozó népének egysége Szlovákia fejlődésének biztosítéka A Szlovák Nemzeti Tanács határozatai Július 14-én, pénteken, a Szlovák Nemzeti Tanács 16. teljes ülését tartotta, amelyen K. Bacílek, a Megbízottak Testületének elnöke kijelölte azt az utat, melyen a Szlovák' Nemzeti Tanácsnak és az egész szlovák népnek haladnia kell. A Szlovák Nemzeti Tanács Bacílek elvtárs beszédét útmutatásul fogadta el, a szlovák népi szervezetek részére és a szocializmus építéséhez. A Szlovák Nemzeti Tanács ülését Kusik elvtárs, a Nemzeti Tanács alelnöke nyitotta meg. Megnyitó beszéde folyamán bejelentette, hogy K. Šmidke, a Szlovák Nemzeti Tanács eddigi elnöke lemondott mind elnöki hivatásáról, mind pedig mandátumáról. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma ezután a Szlovák Nemzeti Tanács akcióbizottságának javaslatára František Kubačot, a Tanács eddigi alelnökét választotta új elnökké. A negyedik alelnöki tisztséggel a Szlovák Nemzeti Tanács akcióbizottságónak javaslatára a plénum egyhangúlag Gazsik elvtársat bízta meg. A Szlovák Nemzeti Tanács tudomásul vette a Megbízottak Testületében beálló változásokat is. Később Bacílek elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke mondott nagyjelentőségű beszédet, melynek során részletesen foglalkozott Szlovákia népi szerveinek főfeladatadval, melyeket meg kell valósítanunk a szocializmus építésénél és elérése végett, és amelyeket a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén és az SzKP IX. kongresszusán tűzött ki feladatul Szlovákia népe maga elé. Bacílek elvtárs beszédében ismertette a cseh és a szlovák dolgozók sorsközösségét a múltban és az első Csehszlovák Köztársaság idején. Rámutatott azoknak a harcoknak nagy jelentőségére, melyeket Csehszlovákia dolgozó népe folytatott az első köztársaság idején, az imperialisták szolgálatában álló kormiány ellen. Méltatta a csehszlovák Kommunista Párt óriási jelentőségét és döntő szerepét ezekben a küzdelmekben és ismertette azokat a közös célokat, melyek harcba vezették a cseh és szlovák dolgozó népet a közös ellenség, a náci Németország ellen. Ismertette kezdeti nehézségeinket, melyek előadódtak, az újonnan létesült népi demokratikus Csehszlovákia első éveiben és hogy milyen módon készültek az imperialisták szolgálatában álló kormányférfiak 48 februárja előtt újból elárulni a dolgozó népet. Beszéde további folyamán részletesen elemezte népi demokratikus államunk társadalmának és gazdaságának fejlődését, rámutatott arra, hogy ilyen eredményeket csakis olyan államokban lehet elérni, melyek valóban a nép érdekét szolgálják, azaz népi demokratikus és szocialista államokban. Méltatta a háború utáni évek elért gazdasági fejlődési eredményeit, foglalkozott az ipari és mezőgazdasági termelés kérdéseivel és hogy mily mértékben emelkedett dolgozó népünk életszínvonala fejlődése következtében. Rámutatott iskoláink példátlan felvirágzására is. Később hangsúlyozta, hogy az elért eredmények nem jelentik azt. hogy meg kell állnunk, hanem a Szovjetúnió példája szerint állandóan fejlődnünk kell. V tette, hogy további útunkon cializmus felé követnünk Szovjetúnió példáját és hogy csak a Szovjetúnió segítségére támaszkod va, a Szovjetunióval a legszorosabb együttműködésben valósíthatjuk meg és fogjuk megvalósítani hazánkban a szocializmust. A viták folyamán Forint, Kiszeli Smida, Pollák elvtársak és dr. Ro hal-Ilkiv, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke mondottak beszédet. A vi ták befejezése után a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma egyhangúlag elfogadta Bacílek elvtárs jelentését Majd Gazsik, dr. Viktory, Zorkocy Cihák elvtársak indítványára a Szlo vák Nemzeti Tanács jóváhagyta a Szlovák Testnevelési és Sportintéz mény létesítéséről szóló javaslatot, Az ülés ezzel bevégződött. A legjobb építkezésért Eddii) a zsarnóci épiföüzemé a békezászlá A legjobb építkezésért és a béke zászlajáért folyó szocialista verseny szépen fejlődik. Ebbe a versenybe már Banská Bystrica és Losonc öszszes kerületi építkezési üzemei jelentkeztek. Mikor az I." építkezés munkásai Lőcsén a IX. Pártkongresszus előtt szocialista versenyre hívták ki a többi építkezést, nem gondolták, hogy versenykihívásukat a besztercebányai kerület összes építkezései elfogadják, mert itt még olyan építkezések is akadnak, amelyek a mai napig sem teljesítették feladataikat. Május havában az I. építkezés versenykihívására hat építkezés munkássága jelentkezett, többek közt a zsarnóci és zólyomi építkezések munkásai. Már májusban kemény harc folyt a béke zászlajáért. A zsanóci építkezésnél alkalmazott elvtársak fogadtak a losonci elvtársakkal, hogy a béke zászlajának legelőször Zsarnócra kell kerülnie. Azonnal megszervezték a dolgozó osztagokat és elkezdték a munkát. Az eredmény nagyon szép volt. Az év elejétől májusig elvégzendő munkájukat 108 százalékra, a májusi feladatokat pedig 118 százalékra teljesítették. A távolmaradások száma 4.75 százalékra csökkent. Az általános kereset óránként 22.8 Kčs volt A zsarnóci építkezésen alkalmazott elvtársak elérték céljukat: megkapták május havában a „Legjobb építkezés' büszke címét és a besztercebányai kerületben a béke zászlaja birtokosaivá lettek. Júniusban már a Besztercebánya és Losonc kerületben lévő összes építkezések jelentkeztek a versenyre, szám szerint 18 építkezés. Itt azonban sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Konstruktíva üzem kivétett képez. Mi' ért? Talán a Konstruktíva üzem elvtársainak nem érdeke a haza építése és a béke biztosítása? Június haváról még nem érkeztek be jelentések, de bátran merjük állítani, hogy a júniusi eredmények túl fogják haladni a májusiakat. De mi ezzel nem elégedhetünk meg. Tovább kell haladnunk. Aktivitásra kell bírnunk az építkezéseken a CsKP és ROH üzemi szervezeteit, tovább kell fejlesztenünk a szocialista versenyzést és az élmunkásmozgalmat. Üj munkamódszereket kel! bevezetnünk Egyszóval bátrabban kell haladnunk a szocializmust építő úton, amivel a világbéke megszilárdulásához is hozzájárulunk. Katonáink Koreában példa nélkil áiló vereséget szenvedtek — írja a newyorki Daily Mirror Az amerikaiak sorozatos vereségei Koreában több amerikai újságírót kellemetlen beismerésekre kényszerítenek. Tom Lambert, az AP koreai tudósítója leírja találkozását néhány amerikai katonával, akiknek sikerült megmenekülniök egy rendkívül heves csatából. A katonák elkeseredettsége még láthatóbb volt, mint fáradtságuk, bár az is teljes volt — írja Lambert. — Folytonosan bekerítésről és beszivárgásról beszéltek. Hadnagyuk merev arccal, véres szemekkel, összeszorított fogakkal jelentette ki: „Soha nem láttam még ennyire haszontalan háborút". A tudósító ezután megállapítja: Világosan látható, hogy az amerikai katonák semmiféle lelkesedést nem tanúsítanak ezért a háborúért. A Román Népköztársaság kormánya jegyzékben bélyegzi meg az imperialisták koreai agresszióját A Román Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket kapott az USA bukaresti követségétől, melyben értesíti, hogy az Egyesült Állajnok elnöke, hivatkozva a Biztonsági Tanácsnak a koreai kérdésben hozott határozatára, elrendelte a koreai tengerpart haditengerészeti ostromzárát. A Román Népköztársaság válaszjegyzéke megbélyegzi az amerikai intervenciót és leszögezi, hogy a Biztonsági Tanács törvénytelen határozata beavatkozást jelent a koreai nép belső ügyeibe és durván megsérti az ENSz alapokmányát. A Román Népköztársaság kormánya, híven a béke ügyéhez és tiszteletben tartva a népek függetlenségét és belső ügyeikbe való be nem ,avatkozás elvét, kijelenti, hogy a koreai nép ellen intézett agresszió veszélyezteti a világbékét és a felelősség ezért az Egyesült Államok kormányát terheli. / Az UJ SZO szabadságodra is elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biztosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szíveskedjenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. Hanson Baldwiri^a New York Times tudósítója így ír: Mikor azt állítjuk, hogy 60 tankot megsemmisítettünk, annyi lehet az igazság, hogy 15-öt sikerült megrongálnunk. A newyorki Daily Mirror kereken kimondja: Az igazság az, hogy kakx. náink Koreában példa nélkül álló vereséget szenvedte^, Az angol sajtó változatlanul sötét színekkel festi az amerikaiak helyzetét Koreában. A Dialy Telegraph katonai szakértője írja: Az amerikai harckocsik tejesítményei a harcban súlyos csalódást keltettek. A háború óta nagyon keveset haladt a harckocsi.tervezés az Egyesült Államokban. A Daily Mirror jelenti: Amerikában széltében-hosszában panaszkodnak, hogy az amerikai hadvezetőség az északkoreai haderőt „ázsiai csőcseléknek" tekintette, amelyet egyszerű rendőri eljárással meg lehet fékezni. Egy magasrangú amerikai személyiség kijelentette, hogy a támadás kezdetén az amerokai hadvezetőség magatartása hihetetlenül elbizakodott volt. Most azután megtanulták, hogy az északkoreai csapatok a legújabb, korszerű hadászat igazi nagymesterei, akik ismételten kelepcébe csalták az amerikai egységeket, szédítően ügyes bekerítési és átkarolás! mozdulatokkal zavarták meg az amerikai hadvezetőséget és az amerikai arcvonalat mindenütt beszűrődő koreai csapatok szúrták keresztül-kasul. A minden oldalról szorongatott amerikai csapatok elvesztették bátorságukat. Ebben a kétségbeesett helyzetben meg. felelő fegyvereket és harckocsikat ígértek az amerikai katonáknak, de most kiderült, hogy ezek a fegyverek értéktelenek. A leyszelÉ aiámdék A dolgozók, akik az utcán vagy munkahelyükön gyakori tanúi a baleseteknek, tisztában vannak a vérátömlesztés jelentőségével. Azt is tudják, hogy bármely pillanatban maTuk is szerencsétlenül járhatnak. Ez i magyarázata annak, hogy az önkéntes véradás gondolata ily rövid idő alatt tömegmozgalommá fejlődött. sltfa én neked, holnap te nekem...* — ezzel a jelszóval állnak be napnap után sokszázan a vértadók seregébe. Sajnos kórházahk számára egyelőre minden vér kevés. Ha majd ott tartunk, hogy minden egészséges ember becsületbeli kötelességének fogja tartani a jelentkezést, akkor a rászorulóknak mindig elegendő vér fog rendelkezésére állni. A kórházak állandóan készenlétben tarthatják a vért, mert megfelelő kezeléssel hetekig marad ép, használható állapotban Azután sem vész kárba egyetlen cseppje sem, mert plazmát készítenek belőle, amely a gyógyászatban szintén igen fontos szerepet tölt be. A vér a legértékesebb gyógyszerek egyike, s ahol hiányzik, semminemű más anyag nem helyettesítheti. Átömlesztésnél nem csupán a vérveszteséget pótolja de serkentőleg hat minden egyes életmenetre. Ez a műtét, ahol az ajándékozó és a sebesült valójában nem is találkoznak, ma már tudományos alapokon és oly gyakorlaton nyugszik, hogy nem jelent kockázatot egyik fél számára sem. Jánský cseh orvostudós volt az, aki az emberiséget vére szerint négy főcsoportba osztotta. Vázlatosan: 0—csoportú egyed valamennyi csoportnak adhat vért, anélkül, hogy annak saját vére lacsapódna. Az A és B csoportba tartozók saját csoportjuknak és az AB csoportnak adhatnak, ez utóbbi pedig valamennyi csoporttól kaphat vért. A Nemzeti Átömlesztő Szolgálat csak egészségesektől fogad el vért, ezért a jelentkezés alkalmával mindenki nyilatkozatot ír alá, hogy az utóbbi öt évben nem volt fertőző betegsége. A vértadók a legalaposabb orvosi vizsgálaton mennek át: így tudomást szereznek egészségi állapotukról esetleg rejtett vagy kezdődő bajukról, aminek még kifejlődés előtt elejét vehetik. A laikust mindezzel kapcsolatban főként két kérdés foglalkoztatja: milyen hatással van a vérvétel az ajándékozó szervezetére, s vájjon fájdalmas-e a műtét... ? Az ember kb testsúlya tizenketted részének megfelelő mennyiségű vérrel rendelkezik ami változóan 5,6 sőt 8 liter is lehet. Ennek azonban csak töredéke, 2—3 liter kering a vérkörökben. A többi a lépben és más szervekben múlt tartályokban van elraktározva. Senkitől nem vesznek 3—500 köbcentiméternyi vérnél többet, ezt pedig a tartályszervek és a megfelelő tápanyagok könnyen és gyorsan pótolják. Szaktekintélyek tanítják, hogy a vérnek évenkintj egykétszeri megcsapolása minden egészséges szervezetnek egyenesen hasznára van, a magas vérnyomásuakról nem is szólva! A vérvétel nem fájdalmas, mivel csupán egy injekcióstü gyengéd beszúrásáról van szó. A vér lefolyását mámoros könnyedség érzése kíséri. A legtöbb ember a véradás után huzamosabb ideig is nyugodt és jókedélyü. Ritkán lesz rosszul valaki, de nyilván csak azért, mert fél. A legszebb azonban a műtét utáni megelégedettség érzése: »Megtettem emberi kötelességem!** A vértadók jelentősen felemelt élelmiszerfejadagot kapnak. Különben a véradás ingyenes. Ezt mindenki csak helyeselheti. aki tudja, mi volt a helyzet még a közlemultban is: aki vért adott, azért tette, mert jól megfizették, viszont, ha a munkásembernek gyors szüksége volt pár deci vérre, ő is csak úgy kaphatta meg, ha jól megfizette. Ezt a helyzetet küszöböltük ki mindörökre a vértadők és a Nemzeti Átömlesztő Szolgálat szocialista alapon való megszervezésével. p A Vöröskereszt mindenkit kér„ jelentkezzenek véradásra Hosszas gondolkodás nélkül ajánljuk fel vérünk kis töredékért, mert ezzel egy életet mentünk meg. S ne feledjük: mindenkit érhet baleset, holnap talán magunk is rászorulunk a felebaráti segítségre!