Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-16 / 161. szám, vasárnap

— II J SZÖ ­Frank Stevens amerikai újságíró a ôcanteía-nad, a román kommunista párt hivatalos lapjának írt levelében leleplezi az amerikai Qémdiplomácia háborús cselszövéseit 1950 július 16 Frank Stevens a Cristian Science Monitor és Religions News Service ci­mü amerikai lapok bukaresti tudósító­ja levelet írt a Scanteia szerkesztősé­gének. Az amerikai újságíró levelét a követ­kező szavakkal kezdi: Az a felelősségérzet késztet engem arra, hogy írjak önöknek, amely min­den becsületes embert az emberiség jövőjével szemben áthat. Amerikai állampolgár vagyok, egyike annak a sok amerikainak, aki szereti a békét, az embereket és boldogsá­gát. Ismerem és mint hű fia szeretem Washington és Roosevelt Amerikáját, de semmi sem akadályozhat meg ab­ban, hogy gyűlöljem az amerikai trösztök urait, militaristákat, diploma­ta-kémeket vagy bárki mást, akik ma a békésen dolgozó és az örökké béké­ben élni akaró emberek ellen új hábo­rút készítenek elő. Jól ismerem Romániát. Eletem több mint 25 évét a román nép között töl­töttem. Ennek az országnak a való­ságai nem téveszthetnek meg. A kü­lönböző klikkek vagy csoportok erőfe­szítései vagy a háborús usztítók sem­miféle szövetkezése sem állíthatja meg a román nép harcát a jobb életért. Kötelességemnek tartom elmondani az amerikai népnek az igazságot Ro­mániáról. Ugyanakkor pedig felhábo­rodással megbélyegzem azokat, akik szégyentelenül becsmérlik a román nép vívmányait és a Szovjetunióval fennálló testvéri szövetségét. Mint újságíró az utóbbi időben a ro­mániai élettel foglalkozó több cikket küldtem az amerikai sajtónak. Jóllehet a cikkeket objektíven és őszintén ír­tam meg, még !s vsszaküldték nekem azzal, hogy közlésre alkalmatlanok. Ezután joggal felvetem a kérdést: Vájjon mit kell, hegy írjak, tényeket-e, vagy agyszüleanényeket? Tagadhatatlan, hogy ha azt írtam volna miszerint a Marshall-terv vagy az Eszak-Atlanti­paktum népszerűek, akkor a cikkek „közölhetők" lettek volna. A továbbiakban az amerikai újság­író levelében leírja, hogy 1922-ben ér­kezett először Romániába, hogy részt­vegyen az ONEF testnevelési intézet megalakításánál Később az újság­író az első világháború után több an­gol és amerikai lap romániai tudósító­ja volt, majd megválasztották a kül­földi újságíró szervezet elnökévé. Ezt a tisztséget 1941-ig- betöltötte, amikor a fasiszták eltávolították helyéről. Az újságíró így folytatja: 1942-ben hazatérésem után felhívtak az O.S.S.-hcz (a stratétigai szervek hivatala). Azt reméltem, hogy új küldetésem során ténylegesen hozzájárulhatok a fasizmus eüeni küzdelemhez. De éppen a rám rótt új feladatok mutatták meg, hogy Amerikában van­nak emberek, akiknek eszük ágában sincs őszintén együttműködni a szov­jet néppel. A háború nehéz éveiben, amikor a népek hősiesen küzdöttek a hitlerista Németország, Japán és a fasiszta Olaszország szétzúzásáéit, az elnyo­más ellen, amelyet ezek az egész em. beriségnek előkészítették, Amerika és Anglia reakciós körei becstelen ter­vekkel gyengíteni próbálták a szovjet állam erejét. Ebben a szégyentelen akcióban Ro­mániának a Szovjetúnió elleni ütköző­állam szerepét osztották ki. Bukarest­ben ütöttek tanyát az imperialista ké­mek és megfigyelők. Ennek tulajdo­nítható, hogy a külföldi újságírók szö­vetsége hemzsegett az álcázott ké­mektől, mint Archibald Gibson régi kém, aki a második világháború alatt is folytatta szovjetellenes kémtevé­kenységét. Az amerikai újságíró elmondja, hogy a Wall Street pénzmágnásai és a trösztvezérek milyen hata'mas össze­gekkel és mennyi nyersanyaggal tá­mogatták a szovjetellenes haborúra készülő Hitlert. Az újságíró akkor hagyta el Romá­niát, amikor Antonescu kormánya megszakította a diplomáciai kapcsola­tokat az Egyesült Államokkal. Haza­felé utaztában kiszállt Lisszabonban, Portugália fővárosában, ahol újabb bi­zonyítékát találta annak a szovjetelle­nes politikának, amelyet a Szovjetúnió úgynevezett „szövetségesei" folytat­nak. Ion Pangal Románia volt portu­gáliai követének, az ismert szabadkő­művesnek az elnöklete alatt Smigly­Ridz és más hasonló kalandorokból ál­ló bizottság alakult, azzal a céllal, hogy megakadályozza a Romániával és Lengyelországgal szomszédos szovjet határvonal helyreállítását. Ezt a cso­portot dr. Bogomolec a hírhedt fehér­gárdista kémügynök irányította. — 1942 júniusában érkeztem meg az Egyesült Államokba — folytatja le­velét Frank Stevens újságíró. Külön­böző minisztériumok, közöttük a had­ügyminisztérium is felkért, hogy le­gyek romániai kérdésekben tanácso­suk. Nemsokára az O.S.S. tagja lettem. Az O.S.S. szervezetben különböző kémiskolákat látogattam éspedig a Wa­shington melletti „The Farm" nevű is­kolába jártam, amely az ország ma­gasabbfokú kémkiképző intézete. Az újságíró leveléből megtudjuk, hogy utána a „The Pennsylvánia School", valamint a „Virginai School" kémiskola hallgatója volt. Első küldetésül azt bízták rá, hogy több Amerikába szökött román állam­polgárt beszervezzen az amerokai kém­szolgálatnak. Az újságíró felsorolja ezeket a kémeket, akik 1947 augusztus 23. után az amerikai kémszolgálatnak dolgoztak Romániában. 1943-ban megbízást kapott, hogy Isztambulban kémkedjen. Itt szerzett tudomásit Aintonescuéknak az angol­amerikai imperialistáknak eljuttatott szovjetellenes tervéről. „Balkáni Fö­derációt" akartak létrehozni isztambuli központtal. Minél jobban előrenyomul­tak a szovjet haderők, annál inkább fo­kozódott az ángol-amerikai imperialis­ták érdeklődése a terv iránt. A szovjet hadsereg gyors balkáni előrenyomulá­sa meghiúsította ezeket a terveket. Kairóban ugyanerről a szovjetelle­nes magatartásról győződött meg. Ju­goszláviában az angol és amerikai ejtőernyősök szabotálni igyekeztek az igazi partizánmozgalmat. — Egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy Tito az amerikai és an­gol kémszolgálat ügynökének bizo­nyult. Ezt már 1944-ben gyanítottam, amikor Mosterson ezredessel talál­koztam Kairóban. Ez a meggyőződé­sem még jobban megszilárdult 1945­bén, amikor Harrison, a Reuter-ügy­nökség belgrádi főtudósítója buka­resti látogatása alkalmával megsúg­ta nekem: „Ti to a mi emberünk." 1944 augusztus 23-a után az ame­rikai misszió, a követség és az in­formációs iroda kémtevékenysége a román nép által fokozatosan kiví­vott új rendszer ellen irányult. Ebben az időszakban az angol­amerikaiak a népellenes reakciós pártokat támogatták és az országban létesített kémhiálózatukba sok vas­gárdistát és a fasisztákkal együttmű­ködő személyt szerveztek be. Az amerikai újságíró felsorolja a lezajlott kémperek'ből ismert ameri­kai diplomaták neveit, majd így foly­tatja: 1944 december elsejéig nekem is több hírszerzőjellegű megbízatást adtak és rájöttem az amerikai kém­szolgálat romániai célkitűzéseire. Még csak ma látom be igazán, hogy népem és a többi népektől idegen célokra használtak fel eszközként. Ez a tudat szilárdítja meg ma meg­győződésemet, hogy minden erőmmel segítenem kell az új világ megterem­tését, a béke megvédését. Az újságíró megállapítja, hogy Délkelet-Európa népei saját harcuk árán új életet teremtettek maguk­nak, de ezeket az országokat 37 ame­rikai imperializmus befolyásara még­sem veszik fel az ENSz tagjai közé. A Román Népköztársaságban — az amerikai újságíró meggyőződése sze­rint — a nép lelkesen dolgozik, bőség­gel teli életéért és a békéért. Romániában — írja Frank Stevens — állandóan építenek az emberek, derülátók és szeretik a nép soraiból megválasztott kormányukat. Érez­tem a népnek a rendszer iránti mér­hetetlen ragaszkodását és elvegyül­tem a békéért tüntető munkások, ér­telmiségek, öregek, asszonyok és gyermekek között. A román nép magáévá tette a béke híveinek stockholmi felhívását és millió és millió aláírással juttatták kifejezésre a béke iránti eltökéltsé­güket. A néhány nappal ezelőtt lezajlott bukaresti kémperről szólva az újság­író megállapítja, hogy milyen nagy szerepet játszott ebben a pápai nun­ciatura. Az amerikai népnek tudnia kell, hogy kormánya Romániában a népellenes elemeket támogatja és ál­landóan kémtevékenységet fejt ki. — Ennek ellenére tudom, hogy Ro­mániában az amerikai népet nem té­vesztik össze vezetőivel. Az amerikai népet itt ugyanúgy tisztelik és szere­tik, mint bármely más népet. Az át­kos fasizmus összeomlásával egyidő­ben Romániában a népekke lszemben megszűnt bármilyen nemzeti vagy fa­ji megkülönböztetés. A továbbiakban az újságíró kije­lenti, hogy a békeharcot a kommu­nisták vezetik. Jóllehet, ő nem kom­munista, mégis a békeharc első sorai­ban akar küzdeni, mert minden fel­világosodott állampolgár kötelessége küzdeni a békéért, a szabadságért, az emberi méltóságért, minden állam függetlenségéért és szuverénitásáért. Levelét a következő szavakkal zárja: A Román Népköztársaságban aka­rok maradni, ahol szabadon harcol­hatok a béke ügyéért. Felszólítom újságíró kollégáimat és minden becsületes embert, legyen szo­lidáris azokkal, akik békét akarnak. A nagy érzések erejében bízva mi e harc katonáivá kell legyünk. A SZAKÁCSKÖNYV A CSEMADOK HÍREI l A CSEMADOK lévai helyicsoportja jelenti: A lévai EFSz részére két munka­brigádot szerveztünk. Az első brigád­ban mácsonyát irtottunk és 240 mun­kaórát dolgoztunk le A második brigádban 336 munkaórával répát egyeltünk. Sok tagunk, kik természe­tesen pártvonalon is dolgoznak, ak­tive részt vesznek a in. típusú EFSz-ek megalakításában, az ara­tási és cséplési munkák megszerve­zésében és az őszi munkálatok előké­szítésében. A CSEMADOK helyicsoportja jú­nius 29-én 18 órai kezdettel a helyi rádióban műsoros előadást tartott az aratás megkezdése alkalmából, mely előadás keretén belül munkára serkentette a EFSz tagokat, a kis­és középparasztságot. Az előadás után a CSEMADOK énekkara moz­galmi dalokat és az aratással kap­csolatos magyar és szlovák népda­lokat énekelt. Megalakult Perbenyikben is á CSEMADOK Július 2-án Perbenyik községben is megalakult a CSEMADOK helyi­csoportja. Az alakuló közgyűlésen résztvettek a KSS, a Matica, a Szlo­vák Nők Szövetsége, a CsISz és a Tűzoltó Egyesület kiküldöttei. Az alakulóközgyűlés előadója, Verner kultúrurtárs járási oktató volt, aki kihangsúlyozta, hogy ezt az örömteljes napot a felszabadító győzelmes Vörös Hadseregnek és a csehszlovákiai dolgozók februári győzelmének köszönhetjük, mely győzelemnek élén szeretett vezérünk, Sztálin elvtársnak legjobb tanítvá­nya, Gottwald elvtárs áll. Verner kultúrtárs beszéde után a CSEMADOK vez: őségének megvá­lasztására keiült sor. A vezetőség elnökévé Fülöp József kultúrtávsat választottak meg. A CSEMADOK pozsonypüspöki helyicsoportja jelenti: Mi a CSEMADOK pozsonypüspöki csoportjának tagjai elhatároztuk, hogy a CsISz-el karöltve községünk minden lakosát , beszervezzük az EFSz-be. Ebben nagy része van a kerületi titkárnak, Kočir elvtársnak, aki mihelyt Püspökire került, fárad­ságot nem ismerve közös útra terelte a magyar és szlovák lakosságot és így erős oszlopa lett Püspöki község­ben a szocializmus építésének. Az EFSz tagtoborzásában kifejtett mun­kájáért elismerést érdemel továbbá Gombkötő László, aki a szunyogdi CsISz-nek tevékeny vezetője. A püs­pöki CSEMADOK tagok 80%-a szö­vetkezeti tag. Füle Imre élmunkás, a CSEMADOK tagja munkacsoport­jával első lett az ez évi aratási mun­kaversenyben. Az EFSz egyik tevé­keny nöi tagja Nagy Józsefné, a köz­ismert Piri néni, teljes odaadással dolgozik az asszonyoknak az EFSz­be való beszervezésén. Tizenötéves fia, aki már fiatal kora ellenére is felfogta a közös aratás jelentőségét, három napos brigádmunka után, a szülői tilalom ellenére, hajnali három órakor a szószoros értelemben kiszö­kött az aratómunkások közé. Meg­értette, hogy csak a közös munkával tudjuk biztosítani hazánkban a jólé­tet, a biztonságot jelentő szocializ­must Ez példa legyen . azok számá­ra, akik még ma is húzódnak az EFSz-töl. A A CSEMADOK dunaszerdahelyi helyiesoportja jelenti: Az eddig jelentett tevékenységün­ket ismét kultúrmunkával folytat­tuk, éspedig egyesületünk színigár­dája előadta a „Ludas Matyi" című népszínmüvet, mellyel nagy sikert értek el a dolgozók között. Ezért az előadást megismételtük üzemek ré­szére olcsóbb helyárakkal. Továbbá helyicsoportunk titkára. Potách Zol­tán, az Oráč híradóautó jávai egy hé­ten keresztül járt ki a falvakra magyar nyelven ismertetni földmű­veseinkkel a közös aratás előnyét. A békeakcióval kapcsolatban is szép eredményeket értünk el. Tagjaink kisebb csoportokban a falvakon szervezték a békeívek aláírását. így Mondok Gábor Bakán 1000 aláírást, Potách Zoltán Felsővámoson 700 alá­írást, Tölgyesi László Nagyudvar­nokon 1000 aláírást, Orosz Péter Nagyabonyon 700 aláírást gyűjtött. A CSEMADOK királyhelmecl helyicsoportja jelenti: „Mindannyian belekapcsolódtunk a közös aratási és cséplési munkála­tokba. Az aratás szépen halad. A gabona már 50%-ban le van arat­va. Hírek a CSEMADOK és a CsISz együttműködéséről. A CSEMADOK pozsonypüspöki helyicsoportja a következőket írja: „Hosszú vajúdás után végre sike­rült megalakítanunk községünkben a CsISz helyicsoportját. Községünk fiatalsága nem volt nagy megértés­sel ezen helyicsoport megalakítása iránt, mert azt hitték, hogy ezzel a helyi magyarságot szét akarjuk da­rabolni. Mindezek ellenére a CSE­MADOK tevékeny tagjai névszerint Pék Ferenc, Boráros Károly, Kürt János, minden nehézséget leküzdve, Koller Vilmos elvtárssal megalakí­tották a CsISz helyicsoportját. A CsISz-nek jelenleg 400 tagja van. A CSEMADOK és a CsISz vezetősége együtt munkatervet dolgozott ki az 1951-es évre, melyet már át is ad­tunk a népművelési bizottságnak. Ajánlatos volna, ha ennek a közös munkának erős harcosai lennének Püspöki község többi magyarjai is, hogy ezáltal is hü polgárai és építő munkásai legyenek a Csehszlovák Köztársaságnak. A Dunaszerdalielyrül jelentik: Mi, a CSEMADOK helyicsoportjá­nak tagjai, minden erőnkkel bele­kapcsolódtunk a CsISz tagtoborzá­sába. A CsISz-szel együttműködve falujárásokat szerveztünk, ahol a CSEMADOK szinigádája is szere­pelt. Munkánk eredményeképen szép számú tagot szerveztünk be a CsISz­be. Helyicsoportunk színigárdája meglátogatta Kürt községet azért, hogy ott felrázza az ifjúságot és megalakíthassuk a CsISz és a CSE­MADOK helyicsoportját. Elnökünk az előadás előtt ismertette a CSE­MADOK és a CsISz munkáját. Egy hétre rá sikerült megalakítanunk a CsISz helyicsoportját Kürtön. NagykapOsról jelentik>: E hó 9-én lejátszottuk a >Ludas Matyic című népszínmüvet. Fárado­zásunkat nagy siker koronázta. Az előadást a CSEMADOK-CsISz közös kultúrest keretében rendeztük meg. A tiszta bevételt a CsISz és a KSS részére ajánlottuk fel, hogy ezáltal is példát mutassunk a többi szerve­zetnek a CSEMADOK és CsISz együttműködéséről. A CSEMADOK tagjai elhatározák, hogy az aratási közös munkálatokban is részt fognak venni. Brigádot alakítunk, mely a nagykaposi minta — EFSz segítsé­gére lesz a termelés behordásánál. Humennén is megalakult a CSEMADOK Július 1-én Humennén is megala­kult a CSEMADOK helyicsoportja. Este kultúrprogram keretében tar­tották meg az alakuló közgyűlést szépszámú közönség jelenlétében. Az alakuló közgyűlést a himnu­szok elénelése után Tyroli József kul­túrtárs nyitotta meg és átadta a szót a jelenlévő kiküldötteknek: Elő­ször Jóner Viktor képviselő, a Kom­munista Párt járási vezetőségének elnöke emelkedett szólásra és örömé­nek adott kifejezést, hogy üdvözöl­heti a CSEMADOK alakuló közgyű­lését. Utána a járási népművelési megbízott, Burián Imltúrtárs me­leg szavakban üdvözölte a közgyű­lést és sok sikert kívánt. Nagy tet­szést aratott Homza Árpád felsőke­reskedelmi iskolai igazgatónak, a Szlovák Matica helyicsoportja el­nökének, — magas színvonalú beszé­de, aki szlovákul és magyar nyelven méltatta mindnyájunk közös hiva­tását. A gyűlésen képviselve vol­tak ezen kívül a ROH, Juhász és a Szlovák Nők Szövetsége, Kubaskó Jánosné személyében. Az alakuló közgyűlést kultúrpro­gramm követte, melyen a szereplők kivétel nélkül nagy sikert arattai.

Next

/
Thumbnails
Contents