Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)
1950-07-15 / 160. szám, szombat
1950 július 15 (II $70 A tanítóság küldetése és feladatai új öntudatos szocialista nemzedék nevelésében Kivonat BAREŠ elvtárs, a CsKP központi titkárhelyettesének beszédéből a pedagógusok prágai országos konferenciáján Megfontolásra késztet bennünket az hogy tanítóságunk maga látja szükségét az ilyen év-végi összejövetelnek, amelyen megtárgyalja szerzett tapasztalatait és felvázolja a szünidő utáni teendőket. Klement Gottwald, a köztársaság elnöke volt az aki hangsúlyozta, hogy az iskola a köztársaság új polgárai nevelésének legfőbb tényezője. Ebben m nden benne van iskolánk rendkívüli jelentőségű küldetéséről és úgyszintén arról a nagy felelősségről is, amely tanítóságunkon nyugszik. Iskolánkra hárui az a feladat, hogy küzdelmet vívjon Csehszlovákia népei fellépő legfiatalabb nemzedékének lelkéért, hogy ezt a nemzedéket már mint szocialista nemzedéket, új társadalmi kapcsolatok generációját új kulturájú és erkölcsű fiatalságot nevel e fel. Ez nem kis feladat Ha nemzedékünk ma még küzd a kapitalizmus maradványaival az emberek tudatában, skolánknak meg kell teremtenie a tökéletesen új egészséges szocialista nemzedéket. Az ilyen óriási fontosságú ügyért folyó küzdelemben nem engedhető meg az. hogy gyermekeink lelkét bárhogyan is elferdítsék. Ezért harcolunk mindenk vei, akik hátrafelé tekintenek, legyenek bár azok reakciós szülők, vagy reakciós tanítók. Ifjúságunk bátran néz a jövő felé és iskolánknak js szilárdan és bátran kell előre tekintenie a jövőbe. Ezt az új távlatot iskolánkban a munkásosztály világnézete a marxizmus-leninizmus nyitja meg. Például szolgál nekünk a szovjet iskola, mely felnevelte azokat a harcosokat, akik hallatlan hősiességgel nemcsak hazájukat mentették meg, de az egész emberi civilizációt és kultúrát is. Most, am'kor megvan oldva iskolánk alapproblémája amikor van törvényünk az egységes iskoláról és most már a főiskolai törvény is kijött központi kérdésünk iskolánk v lágnézeti és tárgyi nevelési tartalma. ÜJ ISKOLÁNK ÉPÍTÉSE KÖZBEN ELÉRT SIKEREK. Milyen sikereket értünk ei ezen a:: úton? Első sikerünk az, hogy vannak új tankönyveink. Ez annyit jelent, hogy megvannak e tartalom alapjai és most a főkérdés az hogy megtanuljunk bánni ezekkel a tan- i könyvekkel, tanuljuk meg őket használni. Szükséges az hogy ezeket a tankönyveket állandóan felti-lv zsgáljuk. javítsuk és eltávoljtsunk mindent, ami nem való beléjük. A második sikerünk, amelyet mfcg a tanítóság mindenütt nem értékel eléggé, a tömeges úttörő-mozgalom megteremtése, amelynek a CsISz vezetése alatt és azzal együtt megvan minden előföltétele ahhoz hogy az iskola fontos segítőjévé váljék. Meg kell mondani azt hogy ebtől i a iegf atalabb nemzedékből is öntu- I datos ifjúság nő fel, amelynek lesz í saját nézete s meg tudja védeni ezt a nézetét. Edzett ifjúság lesz ez. Harmadik sikerünk az, hogy a tanítóság sorait kezdik fiatal és lelkes meberek feltölteni, akik lánggal égnek az ügyért és tudatában vannak a tanítóság fontos küldetésének. Egy dejüleg a pedagógiai gimnáziumok segítségévei biztosítottuk a tanítók szabályos pótlását akik megérdemlik azt, hogy tapasztalt kollégáik jól es barátságosan fogad ák őket az iskolai év kezdetén. AZ ÁLTALÁNOS KŐTELEZŐ ISKOLÁZÁS EGYSEGE Itt az általános kötelező iskolázás egységének kérdése adódik m nden következményével. Ez a kérdés ugyan még nem hatolt be teljesen sem a tantervekbe sem a gyakorlatba sem a tankönyvekbe. Az iskolák első fokát és második fokát pedagógusaink még mindig úgy értelmezik, mint két egymástól elkülönített és elszakított fogalmat. Mindegyik skolának ugyan van külön küldetése, de az egységes iskclatörvénv forradalmi következménye éppen abban áűl hogy mindezen iskolák közös egészet alkotnak, mint alapvető általános műveltséget adó isko'ák amelyek kötelezőek m'nden d ák számára. Feltétlenül szükséges hogy egyik iskola a mási'-h'z kapcsolódjék, hogy fölöslegesen ne ismételjenek, hogy mindkét is'-ol-' kölcsönösen felossza a felr dótokat és ezen kilenc évet úgy tekintsék mint az alapvető egységes és általános műveltséget megadó dőszakot. JAVÍTSUK AZ ANYANYELVEN VALÓ OKTATÁST. Egységes iskoláztatásunk elégtelen megértése főleg az anyanyelv oktatásának hiányaiban mutatkozik. Ma olyan helyzet áll fenn — és ezt meg kell mondani nyíltan, — högy az egyetemeken és a magasabb középiskolákon is vannak tanulók és emberek akik rendesen nem smerik anyanyelvüknek nyelvtani szabályait sem. Természetesen ebben szerepe van a Védnökség következményeinek is. De hibás ebben oedagógia; gyak:rlatunk is és egész iskolaügyünk felfogása. Komoly követeláísei fordulunk nyelvésze nkhez éspedig azzal hogy segítsenek javítani az anyanyelv oktatását A nemrég nyilvánosságra hozott Sztálin-cjkkben, amely megoldja a nyelv és a társadalom viszonyának alapvető kérdéseit, a legalapvetőbb feladat, hogy az iskolák adják meg az anyanyelvi oktatás alapja t. írni és olvasni megtanulni annyit jelent, mint megtanulni gondolkodni s ez az egész további nevelés előfeltétele. Meg keJl mondanunk hogy anyanyelvünk alapjait az skolákcn ;elentős mértékben elfelejtik és hamis vágányra tolják és így nem alkot ;ák az elsőfokú iskola első öt évének főtartalmát. amelynek a tanítás túlnyomó részét és az iskola Az e !l«P"»iwz«5 előkészületei 1951-es évre (Folytatás a 4. oldalról.) jai a vezető műszakiakkal együtt. Ezen az ülésen az üzerni pártszervezet elnöke, esetleg egy kije'ölt oktató megismerteti az elvtársakat az e'lentervezés előkészületeinek politikai jelentőségével és az ü^em igazgatója részletes áttekintést nyújt a műszaki-gazdasági normák á'lapotáról. Letárgyalják a határozati javaslatokat, amelyekben megá'hpítják az üzem egyes csoportjainak fontos feladatait. Teljesen konkréten határozzák meg, hogyan folytatják le a tudatosító kampány' Párt. szrkszervezeti és ifjúsági vonalon. A határozatokat úgy kell kidolgozni, hogy meghatározzák a Párt egyes műhelyszervezeteinek, tízes csoportjainak, valamint a műhelytanácsoknak, bizalmiaknak, művezetőknek, összes műszakiaknak és mestereknek feladatait Az akció lefo'yásáért igen nagy felelősség hárul, a ROH üzemi funkcionáriusainak százaira. Az üzemi pártszervezet választmányának ülése után a határozatokat letárgyalják a műhelyszervezetekben, tizes csoportokban, műhelytanácsokban és a ROH húszas csoportjaiban és az elvtársak megállapítják, hogyan kell eljárniok saját körzetükben. Minden dolgozót világosítsanak fel az ellentervezés előkészületeinek politikai jelentőségéről, győzzék meg azokat, miért kell bevezetni és megszilárdítani a műszaki-gazdasági normákat. A mesterekkel és műszakiakkal egyetértésben határozzák el hogyan lépnek a műszaki-gazdasági normák bevezetéséhez ott, ahol még ilyenek nincsenek és a már meglévő műszaki-gazdasági normák megszilárdításához Szükséges, hogy elvtársaink munkacsoportokat alakítsanak az üzemi pártszervezet, az üzemi szakszervezeti csoport, az élmunkások, az újítók, a mesterek, esetleg műhelyvezetők képviselőivel, akik mindjárt a műhelyekben kidolgozzák, illetőleg ellenőrzik a műszaki-gazdasági normákat Az üzemi pártszervezet kibővített bizottsága az ellentervezés előkészületeinek szervezeti tervén kívül részletes programot is dolgoz ki, hogyan ismertesse meg a dolgozókat ezen I akcióval az összes agitációs eszközök, I főleg az üzemi rádió és az üzemi újságok, röplapok, faliújságok stb felhasználása útján, összehívja az agitá. torok testületét és kijelöli az egyes elvtársaknak azokat a feladatokat, amelyek az ellentervezés előkészületeiből következnek. munkájának legnagyobb részét kellene képeznie Tanítóságunk között még nagyon be van gyökerezve a globális módszer. Az első köztársaság ideje alatt és későbben is különféle elméletek keletkeztek, amelyek a 6—7 éves , f ataj emberke elé megvalósíthatatlan feltételeket szabtak, amelyeknek az volt a célja, hogy gyorsabban és érdekesebben tudia elsajátítani az anyagot. Amennyiben ez megkönynyítést jelentett a tanulás első éveiben, további következményeiben az embereket általános felületességre nevelte és arra hogy következetlenül sajátítsák ej az alapvető nyelvj tudást és aztán a többi tudást is. Iskoláinkon m ndezideig az a szándék nyilvánult meg, hogy az első őt esztendő ideje alatt zárt iskolai műveltséget adjanak. Ma még nem érvényesült az a felfogás, hogy az alapvető iskolai művelődés kilenc évig tart és Így lehetséges a tananyagot érteim Képességek szerint felbontani egyes haladó évfolyamok szerint. Ez mentesíti az iskolát azoktól a lehetőségektől, hogy az első öt évben a hangsúlyt még ne az egyes tudományos diszciplínákra fektessék hanem éppen az anyanyelvre. Ha az első öt évben a gyermekek megtanulnak rendesen olvasni és írn valamint szabadon beszélni különböző dolgokról ez megkönnyíti egész további művelődésüket. Ez a hazafias műveltség alapja szocialista szellemben, amely a nemzeti irodalom kulcsa, de nemcsak a nemzet' irodalomé, hanem általában az irodalomé és a történelemé — és meg vannak adva az önáJló stúdium előföltétele; is. A járási és kerületi pedagógiai testületek tárgyalásának tárgya de az egyes iskolákban 's az kell hogy Jegyen, hogyan lehet 'avítani az anyanyelv tanítását, főleg a nemzeti iskola első alaposztálya ban. Ha gyermekeink el tudják sajátítani az anyanyelv és a nyelvszabályok alapjait mindjárt az év kezdetén, ez annyit jelent hogy könnyebb lesz nekik elsajátítani a másik nyelvet, amely számukra közeli, az orosz nyelvet. Az orcsz nyelv a mi összekötő láncunk nemcsak a Szovjetúnió 200 millió lakosával de a nép' demokratikus országokká] és az egész világ haladó táborával is, mert ez Lenin és Sztálin nyelve a kultúra nyelve, Dosztojevszkij Puskin és Gogol nyelve is. Ha ebből a szempontból kezdünk hozzá az orosz nyelvhez, megnyílik f'atalságunk előtt a nagy lehetőségek világa, amelyet a volt tőkés rendszer eltakart előlünk POLITIKA AZ ISKOLÁKBAN. A második probléma abban all. miben és hogyan nyilvánuljon meg a politjka iskoláinkban. Iskolánk pol tizáltsága annyit jelent hogy iskolánk a szocialista országépítés jó segítőtársává váljék hogy vallóban a szocialista társadalom részére neveljen embereket. És ebben gyakran elkövetünk egy hibát, azt hogy az iskola politizáltságát csupán egy tárgyra a polgári neveléstanra összepontosítjuk. Megny Ivánul az a törekvés, hogy a polgári neveléstan fokozatosan magában egyesíti a többi tárgyakat. Ez téves nézet. A polgári neveléstan vagy politikai nevelés nem pótolhatja a több; tárgyakat. Iskolánk pcl; tizáltsága szoc alista értelemben abban áll, hogy az ifjúság sajátítson el pozitív ismereteket az összes alapvető szakágakban. Itt az a főfeladat, hogy a polgári nevelés és a marxizmus-leninizmus szellemében való hazafias nevelés áthasson minden iskolai tantárgyat Iskolánk nevelésének szocialista jellege tp>"4t nemcsak egy tárgyban lehet, l^sm abban, hogy áthatol az tsszet, tárgyakba is s oda vezet hogy az összes diákok elsajátítják mindazon tárgyak alapismereteit, amelyeknek alapján kifejlődnek azok az észbei-' képességeik és jellembeli tulajdonságaik, amelyek 'tipikusak a szocializmus korszakának emberére. A MUNKAISKOLA JELLEGE. A munkaiskola követelését elnökünk, Klement Gottwald vetette fel. E tekintetben a legnagyobb hiányok mutatkoznak Mindenekelőtt szükséges az hogy jobban körülhatároljuk tában legyenek az alapvető munkaiskola semmiképen sem jelenti azt. hogy* az iskolát műhellyé változtassuk és hogy a fiatal fiúk és leányok valaminő konkrét mesterséget tanuljanak el A valóságoan ez annyit jelent hogy az iskola tanulói t sztában legyenek az elepvető munkaszokásokkal és a munkához való szeretet jegyében neveljük fel őket. Másutt a munkaiskolát főleg olyanformán magyarázzák, hogy kössön védnökséget valami üzemmel és ebben nyilvánuljon meg azután a munkaiskola jellege. Bizonyos az, hogy a védnökségeknek nagy hatásuk van, azonban ez nem vezethet bennünket formalizmushoz. Azzal, hogy védnökség keletkezik, nem lehet likvidálni azt az alapvető feladatot, hogy az egész oktatás és az iskola egész életének politechnikai munkajel'eget kell viselnie. Ami embereink tulajdonságait illeti, megállapíthatjuk, hogy tehetséges és alkalmas emberek. Viszont helytelen volna, ha eleglelen mértékben sajátítanák el a gyakorlati szokásokat és főleg, ha a technika és a természettudományok iiánti lelkesedésüket nem elégítenénk ki. Abból a felvetésből kell kiindulnunk, hogy a kilencéves alapiskolát végigjárt diákok nagy többsége nem lesz egyetemi tanár, hanem újtípusú munkás és földműves, akiket célszerűen kell nevelni jövő életükre való tekintettel és jövő hivatásuk előkészítéseképpen. Ez gyakorlatilag iskoláinkban és főleg első és második fokú iskoláinkban sokkal erősebb átirányulást jelent a matematikara, a természettudomány, ra, a fizikára, a vegytanra és az élettanra. Ami a matematikát illeti, ez hasonló ahhoz, amit az anyanyelvről mondtunk A matematika az elsőfokú iskola második alapvető eszköze. Ez az absztrakt gondolkozás első foka, amelyre egyedül az emberi elme képes. Sztálin elvtárs a nyelvtudományról írt cikkében hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy az ember tud absztrakt módon gondolkozni, bizonyítja az emberi szellem hatalmas erejét. Éppen úgy, mint ahogy az anyanyelv tanításában lévő hiányokról mondottam, hiányok mutatkoznak a matematika tanításában is. Ami pedig a természettudományokat illeti, arra kell ügyelnünk, hogy jobban használjuk ki a kilenc évet, amely ke'l, hogy átmej netet képezzen a gyakorlati élethez. | Konkréten például a vidéken lehetséges az, hogy az utolsó évfolyamot a 1 mezőgazdasági gyakorlati munkákra irányítsuk, annak új formáira, a micsurini tudományi a az iskolai földek megteremtésére, kertek alapítására, kertek, ligetek és méhesek és hasonlók alakítására. Ez az ifjúságban olyan tudatot teremt, hogy csupán közös munkával lehet megvalósítani a boldogságot. A sötétség és a babona elleni harc alapvető eszköze az a gondolat, hogy a természet litkait fel tudjuk tárni, vagyis hiszünk az ember erejében, győzelmében és uralmában a természet fölött. Az új iskola fel kell, hogy nevelje azt a fiatal embert, aki átalakítja a természetet, az erős embert, öná lót, harcosat, aki amellett az emberi kollektívum óriási erejét is érzi és tudatosítja. Ez a természettudományok nagy * jelentősége, amely felbecsülhetetlen a fiatal ember nevelésében a marxizmus-leninizmus világnézetének alapján. AZ ISKOLA NEVELÖMUNKAJANAK JAVITASARÖL. További problémánk az iskola nevelőmunkájának javítása. Itt kezdődik az, amit nem lehet csupán megtanulni, de amelyhez szükség van bizonyos képességre, szeretetre a gyermekek iránt, hitre a tanítói hivatásban és küldetésében, amelyet természetesen tudás és tapasztalatok egészítenek ki. Az iskola nevelomunkájában tanulja meg felhasználni a pionírmozgalom és a CsISz által nyújtott jelentős segítséget. Ott, ahol a tanítók ezt már megkezdték, rögtön meg is értették, hogy felbecsülhetetlen ez. A régi iskolától eltérő'eg a tanítóságnak a kollektívum ereiére kell támaszkodnia. Társadalmi rendünk megad minden lehetőséget a legszebb emberi tulajdonságok kifejlesztéséhez. A fiatal emberek jellemének formálásánál nagy tanítómesterünk Makarenko és az ő gyakorlati tapasztalatai. A tanítás főértelmét a jellem nevelésében a hazafiasságra való nevelésben, a dolgosságra, a szülők szeretetére és a népi demokratikus rendszerünk tiszteletére mereteket A jó tanító legfőbb tulajdonsága abban áll, hogy érdeklődést tud kelteni a maga ügye, a maga tárgya iránt a gyermekek körül a vonzás légkörét tudja kialakítani és a gyermekeknél valósággal kihívja a tanulás utáni vágyat, ki tudja alakítani az érdekköröket A TANÍTÓ MŰVELTSÉGE Nemcsak az új tanítókat kell főiskolai képzésben részesiteni, hanem a tanítóság egész tömegét, hogy új tudásra tegyenek szert mert az, amit tizenöt esztendővel ezelőtt megtanultak, ma már nem elegendő. Mi nem akarunk kis- vagy nagyműveltségű tanítót. Ezért a pedagógiai fakultások feladatául jelöljük ki azt, hogy törődjenek a tanítóság nagy tömegeivel, amely művelődni akar. Hogy intenzívebben nyilvánuljon meg a pedagógiai tapasztalatok kicserélése, mert a pedagógia olyan tudomány, amely csupán az alulról jövő tapasztalatok útján növekedhet és fejlődhet. Remélem, hogy csakhamar elindul a Szovjetúnióba tanító-delegációnk is, ahol megismerkedik az iskolaügy szervezésével és a szovjet iskola tapasztalataival, amely ma a világ legjobb iskolája. Tanítóinktól azt akarjuk, hogy elméleti tudásukat értékesítsék és általános pedagógiai tapasztalataikat ki tudják cserélni, hogy így teljesíteni tudják azokat a nagy feladatokat, amelyeket tőlük Köztársaságunk megkövetel. ISKOLAI IGAZGATÁSUNK MUNKÁJA Az iskolaügyi igazgatást tovább decentralizáljuk. Sok ügyet küldenek fölöslegesen a minisztériumba, bár ezeket a kerületi vagy járási iskolaügyi előadók el tudnák intézni. Egész sor feladatot kell átvinni az alsóbb szervekre, mert ez felel meg belső igazgatásunk decentralizációs szellemének, hogy így iskolai hivatalainknak szorosabb kapcsolatban legyen a tanítósággal. Amennyiben lehetséges, le kell rombolni az iskolaigazgatás irányítását határozatok (výnos-ok) segítségével. azonkívül meg kell szüntetni a különböző rendeleteket és okmányokat és az iskolaügy igazgatását közvetlen oktatás segítségével kell megvalósítani iskolaügyi és pedagógiai folyóiratok révén a tanítóság összejövetelein és a gyakorlati tapasztalatok kicserélése segítségével. TANÍTÓINK KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE Nincs kétség azirányban, hogy sok tanító aktív közéleti tevékenységet folytat, hogy különböző szervezetekben dolgozik és általában tevékenysége hasznos a ziskolai munka szempontjából is, mert lehetővé teszi, hogy az elméletet összekösse a gyakorlattal mindennapi tanítói munkájában. Jelentős feladat a falusi tanító szerepe a falu szocializmus felé vezető útján. Mindenütt jó kezdetet láthatunk ott, ahol a falusi tanitó az EF&z gondolatának apostola. Ezért szükséges volna, hogyha ezek a jelenségek általánosak lennének. Ha a tanító megnyeri a fiatalságot a szocializmus és az EFSz ügyének a falun, ha megnyerik az összes haladó embereket, nagy szerepet játszhatnak hazánkban a szocializmus felépítésében. Bareš elvtárs, a CsKP központi titkárának helyettese ezekután a CsKP iskolai szervezeteinek munkájáról beszélt. Ezek a pártszervezetek ma még gyengén dolgoznak. Feladatuk az, hogy az iskolai nevelöfolyamat élére álljanak, megnyerjék a tanítókat az új iskola számára és műveltségűk, kvalifikációjuk javítására. A CsKP szervezeteinek vezető világnézeti szerephez kell jutniok az iskolában, és most a szünidő után ebben a szellemben kell munkához 'átniok. A nevelés és az iskola népi demokratikus köztársaságunkban oly magas társadalmi magaslatra jut, mint soha azelőtt. Ha életünk egész folyamata elnökünk jelszavának: „Tovább és bátrabban előre a szocializmus felé" szellemében változik meg, akkor szükséges az, hogy most már gyor.. .... ,„,.,. t- i , sabban és bátrabban lépjen útjára isvalo neveleseben kell látni. Ezzel kap. koI4nk is> hogy ha]adj o J n a valóban csolatban megváltozik a gyermekek vi- szo cialista iskola irányában, amely szonya is az iskolákhoz és új. öntuda- teljesíti azt, amit Pártunk és nétos viszony keletkezik Az ember a va- I pünk, elnökünk és kormányunk tőle lóságban szívesen sajátítja el az új is- | és tanítóságunktól elvár.
