Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-15 / 160. szám, szombat

1950 július 15 U J SZO Jó munkára késsül a munkásosztályhoz hű magyar tanítóság A Hegyi-park sötét fái közül mint egy valószínűtlen fehér palota világít ki a Főiskolai internátus. Nyár van. Az iskolai szünidő rég megkezdődött már, de az internátus hangos, száz és száz pedagógus járáskelésétől, a diákok helyébe beköltöztek a falvak és városok tanítói »a nemzet napszámosait, hogy állampolitikai nevelő tanfolyamon vegyenek részt, hogy kibővítsék és felfrissítsék tudásukat, megteljenek a marxizmus-leninizmus tanításaival, hogy képesek legyenek nevelni azt a fiatalságot, azt a nemzedéket,amely hazánkban a szocializmus győzelméért fog harcolni. Kíváncsiak vagyunk, milyen ez az új nemzedéket nevelő tanító gárda és ezért közéjük megyünk, megkérdezni őket legközelebbi céljaikról, tapasztalataikról, hogyan látják a dolgozók rájuk bízott gyermekeinek új életét. Elsőnek idősebb alacsony elvtárssai kerülünk szembe, régi ismerős. Khin Ferenc, Szímőröl származik, most Kamocsán tanít. Rég; mozgalmi ember a szímöi munkásmozgalom neveltje. Boros Istvántól és a • R Vrábei István. többiektől tanulta a marxizmustleninizmust és aktíve, harcosan veit részt a szímöi proletárok mozgalmában. De hadd beszéljen most ö maga, hadd mondja el, hogyan dolgozik a régi tanító az új iskolában. — Most egész kis gyermekeket tanítok, mert már ott is meg lehet kezdeni a szocialista nevelő munkát. Ragyogó példát szolgáltat erre az aratás. Én például a kamocsai gyerekeket kivíttem a határba. Az egyik darab földön egyedül kaszált, izzadt, görnyedezett Horváth József gazda. Nem ő volt egyedül Voltak mások is. A gyermekek Játták a tűző napon a fáradságos, lassú munkát. Aztán elvittem őket oda, ahol traktorral dolgoztak a szövetkezetesek. Öröm volt nézni a gyorsan mozgó fürge és ügyes gépeket és a gyerekeknek felcsillant a szemük. Itt nem erőltette meg magát senki. Vidáman nevettek bele a tüzö napba. Gyerekjáték volt a munka. Megindult a beszélgetés, elbeszélgettünk a régi nehéz aratási munkáról, aminek ízelítőjét most Horváth István szolgáltatta. Egy kis elsöosztályos, Lukács. Jancsi, boldogan meséli, hogy milyen nagyszerű dolog ez az új gép, amely megszabadítja a parasztságot a nehéz robottól. Az egyiket, akiről tudtam, hogy édesapja nem dolgozik a szövetkezettel, megkérdeztem:. »Édesapá

1d miért nem használ aratógépet?« Lassan kihúztam belőlük a feleletet. Keskeny a föld, sok kis darabban van, nem érdemes géppel aratni. Az egész osztály elkezdett gondolkodni, hogyan lehetne ezen segíteni. A másdikos Szabó Guszti feláll helyéről és azt mondja: Ügy, hogy öszsze kell beszélni és egyformát vetni egy nagy darab földbe. így jött rá az osztályom a közös munka gondolatára és így jöttem rá én is arra, hegy milyen egyszerű is lenne, ha az emberek jól körülnéznének. gondolkodnának egy keveset. Ez az iskolázás nagy segítséget jelent mindannyiunknak, a marxi-lenini tanítás hatalmas fegyver Jobban megértik a mai életet, a múlt és a jelen közötti különbséget. A gyerekeket, ha hazamegyek, a Párt szeretetére nevelem, amely felemelte elesettségébői a szímöi kubikosok népét és új élet kezdetét alapozta meg a mi vidékünkön is. Vrabel István 30 éves földmunkás sokat dolgozott gyárban is mint napszámos és a vasúton is mint alkalmi munkás. Szegény emberek sorsa volt ez, — mondotta, ha elfogyott a munka, mindig más után kellett nézni. Az iskola régi vágyam volt. De nem tanulhattam, mert apám nem taníttathatott. A Vörös Hadsereg engem is felszabadított. Most pedig olvastam a Párt felhívását az Uj Szón keresztül és tanulni jöttem, hogy taníthassak. Eddig is falun dolgoztam, ezután is falun fogok dolgozni, hogy a falu fejlesztéséért dolgozhassam. Nagyölveden nem Jesz könnyű dolgom, ezzel már előre tisztában vagyok. Sok kulák zavarja ott a vizet és görbe szemmel néznek mindenre, ami haladás, így tehát a tanítóra is. A gyermekek között már megkísérelték azt, hogy lerombolják népszerűségemet és tekintélyemet és megingassák belém vetett bizalmukat. Nem sikerült nekik. A gyermekekben nem tudtak ellenséges érzületet kelteni. H ába mesélték, hogy ez a proli tavaly még az ekeszarvát fogta, vagy csákányt és lapátot forgatott és mcst a mi gyermekeinket akarja tanítani. Még képesítése sincs. De ebben tévedtek. Mert nekem van képesítésem a tanítói pályára. Ez a képesítés bizalom a munkásosztály iránt, amely vezetett és tanított enak ket szocialista jövőnk zálogainak gem és szeretet a gyermekek iránt, tartok. Most meg akarom szerezni a másik képesítést is és ebben nagy segítségemre lesz a marxizmus•leninizmus, amely tovább segíti harcom. Mert harcolni kell. Még a mindennapi kenyérért is. Közel fél éve tanítok <már. — S az iskolaügytől mind a mai napig egy fillért sem' kaptam. Abból elek, hogy pénteken, szombaton és vasárnap dolgozom, most éppen arattam, azelőtt segítettem az összeírásu nál. Száraz koszton, szalonnával, amit hazulról kapok, remélem sikerül kihúznom addig, amíg a Povereníctvo školstva megszán engem és hajlandó kiutalni a pénzt a szegény ölvedi tanítónak. Mi is őszintén reméljük, hogy elvtársaink hat hónapos becsületes munka után végre kiutalják ezt a nagyon megérdemelt és nagyon várt pénzt Vrabel elvtárs földmunkásnak, az ölvedi tanítónak. Csiba Rozália nemesabonyi tanítónő három képzői végzett, a dolgozók magasabb iskoláinak esti kurzusaira is járt, ott tökéletesítette tudását. Amikor munkáját megkezdte Nemesabonyban, sok nehézsége volt. De a falu segítségére sietett. Olyan bizalommal és szeretettel fogadták a fiatal tanítónőt, akit rég vártak a szülők és gyerekek is. Szükség is volt rá. Igen nagy szükség. A falvak elmaradottak. Sok helyütt még mindig a régi munkamódszerekkel dolgoznak és az új tanítónő terjeszteni akarja az új falu ígéretét. Édesapja hat hektáros középparaszt, aki maga is belátta a kö. zös munka előnyeit és az idén már csoportvezető volt a közös aratásnál. A tanítói pályára régen készülök, mert a gyermekeknek meg tudom magyarázni az új életet. Bekapcsolódtam a pionír-mozgalom szervezésébe és már 12 pionír viseli büszkén a pionír nyakkendőt. A maradi nézeteken nehéz volt keresztültörni. Nemcsak itt, de az ifjúsági szövetség terén is. Mind a mai napig csak három lányt tudtam beszervezni, bár a fiúk java része tagja a szövetségnek. Most ha hazamegyek, világnézetileg megerősödve s remélem ősszel nagyobb sikereket tudok felmutatni. A dolgozók főiskolájának^ szemisegítettek fš. náriumi estéi sokat ezen a tanfolyamon érzem, hogy ki dek fejlődni. A jó csoport, az erős kollektív munka hatással van rám és megerősödve kerülök haza, hogy újra kezdjem a munkát. Fiatal tanító Bartha Tibor is Gútaseregakolról. Mielőtt tanítónak jött volna, mint vasmunkás dolgozott Komáromban a Dostál-féle autójavítóban. 1945-ben egy évet járt a református tanítóképzőben. Amikor beállt az autójavítóba, munka után esti tanfolyamon képezte magát tovább. Balasko elvtárs szólította fel arra ,hogy a Párt felhívása alapján lépjen be tanítónak. Szeptemberben nevezték ki, mult esztendőben és mindjárt a kezdet kezdetén látta, hogy tudása kevés. Nem Bartha Tibor. akart várni arra, míg majd egyszer leteheti a képesítő vizsgát. Már régebben könyveket, jegyzeteket halászott elő, sokat olvasgatott. Eljutott hozzá a marxista-leninista tanítás is. Sokat olvasott az emberi társadalom fejlődéséről és még mást, amit meg tudott szerezni. Előszedte a régi brosürákat, akkor még nehezen lehetett kapni. Balasko elvtársnál valahol a kertben voltak háború alatt elásva, egészen elsárgultak a lapok és a szélükön kiütközött a penész. Meghatottan vette kezébe ezeket és csodálkozott, hogy ilyen igazságokat, csak a föld alatt lehetett őrizni. Amikor aztán Seregakolra került ez a tudás nagyon segítette. Ott is tovább tanult, tovább tanult Seregakol szegényparasztságátód. Az iskolába főleg szegényparasztok és ku. bikosok gyermekei járnak. A kubikosok az új szivattyúnál dolgoznak, amely a rizsföldeket fogja ellátni vízzel. Közel van ide az ifjúság faluja. A fiatal tanító elment megnézni, hogyan serdül itt az élet. Nagy fejlődést indított meg ez benne és a seregakoli szegényparasztokban. Gondolkodni kezdenek, hogyan javíthatják meg életüket. A fiatal tanító Makarenkot olvassa és Krpszkáját. Meg tudja becsülni azt, hogy segítségére sietett a munkásosztály és módot ad arra, hogy tanulmányait befejezze. Bartha Tibor a népi demokrácia erős oszlopait akarja felnevelni a messzi tanyán Seregakolon. A Hegyi park sötét fái közül mini egy valószínűtlen fehér palota világít ki a főiskolai internátus. Törekvő, har. cos, becsületes dolgozóknak adott fedelet, akik lelkesen készülnek új hivatásukra. új nemzedék felnevelésére a szocialista embertípus megteremtésére a gottwaldí Csehszlovákiában. Horváth László. A Szakszervezetek Központi Tanácsának felhívása az amerikai imperialisták északkoreai aljas támadása ellen A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége hárommillió szakszervezeti tag nevében kapcsolódik a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához a koreai eseményekkel kapcsolatban. A csehszlovák dolgozó nép a múltban jól ismerte az imperialisták politikájának következményeit és jól ismeri most is. Ezért annál határozottabban elítéli az amerikai támadók aljas támadását a koreai nép ellen. Határozottan tiltakozik az Egyesült Nemzetek Szövetségének az amerikai imperialisták és szolgáik céljaira való kihasználása ellen. Népünk kifejezi mély rokonérzését a koreai nép iránt, mely fegyverrel a kezében harcol hazája szabadságáért és függetlenségéért A koreai nép a világbékéért folytatott harcban első helyen áll. A csehszlovák dolgozó népnek az a szilárd meggyőződése, hogy a jog és az igazság győzni fog a háborús uszítók támadása felett. Csehs zlovákia összes üzemeiből tömegesen érkeznek a dolgozók tiltakozásásai az amerikai háboiús uszítók ellen. A világbéke ellenségeinek aljas terveire fokozott munkával felelünk mind a gyárakban, mind a műhelyekben és a mesőkön. Minden túlteljesített terv és teljesített norma, minden élmunkásteljesítmény és újító javaslat, minden szocialista szerződés a béke erejét mutatja. Dicsőség a hős koreai népnek! A Szakszervezetek Központi Tanácsa. A Szakszervezetek Központi Tanácsának távirata a Szakszervezeti Világszövetséghez Szakszervezeti Világszövetség' Párizs. A Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Szövetség köszönettel és teljes együttérzéssel fogadta a Szakszervezeti Világszövetség felhívását a koreai népnek amerikai imperialisták által történt aljas megtámadása ellen. A csehszlovák szakszervezeti tagok ígérik, hogy még alaposabban ki fogják mélyíteni az egész világ dolgozói közötti szolidaritást és erősíteni fogják a Szakszervezeti Világszövetség egységét. A koreai nép felszabadító harca Iránti legmélyebb rokonszenvüket nagyobb munkaigyekezettel és tiltakozó beszédekkel fejezik ki, valamint a béke alapjának és a nemzetközi szolidaritásnak támogatásával. így bizonyítják szolidaritásukat a koreai önállóságnak hős védőivel. A csehszlovák dolgozó nép hozzájárul a világbéke megszilárdításához a szocializmusnak még gyorsabb és buzgóbb építésével. Prága, 1950 július 12. A Szakszervezetek Központi Tanássa. Jttii oloaututU ? Az Üj Szó a közeljövőben „Mit olvassunk?" címmel irodalmi rovatot nyit. (Ss) Amint a dolgozó tömegek szempontjából felvetjük ezt a kérdést: Mit olvassunk?, nyomban hozzátehetjük, hogy végtelenül fontos kérdésről van itt szó. Lenin Klara Zetkinnel beszélgetve említi, hogy a kommunizmus a munkások és a parasztok körében mérhetetlen szomjúságot idézett fel művelődésre. Ez a szomjúság elsősorban a könyvek iránt való érdeklődésben nyilvánult meg. A nagy feladat: e szomjúságot csillapítani, az érdeklődést kielégíteni. Régen, a feudalizmus és a kapitalizmus korában a dolgozóknak, a keserves munkában kifáradtaknak csak csekély hányada jöhetett tekintetbe mint olvasó, míg ma a dolgozó tömegek fogalma fokozatosan teljesen azonossá válik az olvasótömegek fogalmával. Az irodalom és a könyvtermelés a tőkés társadalomban magánkezdeményezésre ós egyéni haszon érdekében történt. A népi demokráciákban az irodalmi termelésnek önző, anyagi gátjai nincsenek, a könyvkiadást az állam irányítja, a könyv mint technikai és szellemi termék nem üzleti cikk. S míg egyfelől árát nem profitszempontok alapján kalkulálják, másrészt a dolgozók kereseti lehetőségei lehetővé teszik megvásárlását. A könyvtermelés tehát minőségi és mennyiségi tekintetben bekapcsolódik a tervgazdálkodásba, nálunk jelenleg az ötéves terv keretében folyó tervezetes kultúrépítésbe. Időszerűvé teszi az olvasmányul kiválasztandó könyvek problémáját két körülmény: 1. az olvasást, amely voltaképpen szellemi fogyasztás, személyes közreműködésünkkel is bele kell kapcsolnunk a most megvalósuló tervgazdálkodás művelődési szakaszába, 2. a csehszlovákiai magyar olvasót pedig fokozott érdeklődésre serkenti a könyve kiránt az a tény, hogy országunkban a magyarnyelvű könyv- és folyóiratkiadás jelentékeny helyet kapott az ötéves terv nyomdai termékeinek sorában. Könyvek olvasása is munka, időt vesz igénybe, energiát emészt, szellemi koncentrációt követel s ezen a téren a célszerüsítésnek épúgy van tere és lehetősége, mint a fizikai munkában. S ha a szocialista társadalomban a dolgozó ember új viszonyáról beszélünk a munkához, akkor ez a könyvek forgatására s a dolgozók társadalma dolgozó tagjának a könyvekhez való viszonyára is vonatkozik. Az olvasás azonban mint munkamüvelet különbözik másfajta munkáktól. A társadalomban a legtöbb szakmunkát, a speciális hivatásokkal kapcsolatos tevékenységet a dolgozók bizonyos csoportjai végzik, ezzel szembei), az olvasás olyan munka, amelyet 'egyformán végez mindenki, amelyb^A; egyformán vesz részt valamennyi* dolgozó, különleges hivatási vagy münkaszakmájára való tekintet néikül. Természetesen ez a megállapítás csak a szocialista társadalomra vonatkozik, ahol a munka és a bérviszonyok olyanok, hogy nincs dolgozó, akit megfosztanának az olvasás lehetőségétől. A technika fejlődésével és a munka egyre tökéletesebb megszervezésével együtt ez a lehetőség is nő. S már ma is olyanok a méretei, hogy azokról a módszerekről kell gondolkoznunk, amelyek előmozdítják a kínálkozó olvasási lehetőségek célszerű kihasználását s útbaigazítást nyújtanak arra, hogy a megjelenő és könnyen megvásárolható könyvek sokaságából mit és milyen sorrendben válasszunk ki olvasmányul. Talán szabad azt mondani, hogy az olvasás terén is sztahanovizmus egy nemét kell kialakítani, vagyis példát kell adni a dolgozóknak arra, hogy céltudatosan és az olvasmányok lényegét a közösség érdekében és egyéni érdekükben magukévá téve, mintegy szervezetükbe felszíva olvassanak. Általában háromféle könyvet olvas az ember: 1. Olyanokat, amelyek szakmunkájának, hivatásának körébe vágnak, s ezzel kapcsolatos ismereteit és technikai tudását — mindezeknek fokozása az egyén boldogulását segíti elö — gyarapítják. Az ilyen könyvek forgatása a dolgozók társadalma minden öntudatos tagjának kötelessége, mert a szakképzettség fokozása a munkateljesítmény fokozásához vezet. 2. Olyan könyveket, amelyek a szocialista társadalom építésének általános gazdasági, politikai, társadalmi és történeti feltételeiről tájékoztatnak, amelyek képessé tesznek bennünket arra, hogy a szocialista társadalom megalkotásának világjelentöségü munkájában teljes tisztánlátással és öntudatossággal vegyünk részt. 3. Szépirodalmi alkotásokat, amelyek a valóságot tükröztetik és kipellengérezik a kizsákmányolást, az elnyomatást és a korlátolt látókörű életet. A szépirodalmi alkotások sorában a nép, a dolgozó tömegek közkincsévé kell tenni a klasszikusokat, azokat a régebbi írókat, akik mint Petőfi és Arany népi sarjadéknak vallottált magukat s mint Ady, a jövőbelátó művész szemével vették észre és bírálták a társadalom megrögzött hibáit és keresték az utat egy tisztultabb, becsületesebb jövő felé. A klasszikus irodalmat kiválóan ismerte Marx. Lenin és legközelebbi baráti köre a XIX. század haladószellemű orosz irodalmának minden becsülést és tiszteletet megadott. A klasszikus irodalomnak az olvasása harcos és edző hatású azokra, akik foglalkoznak vele. Legnagyobb jelentősége van azonban annak az élő szépirodalomnak, amely felkeresi a munkásokat a bányák mélyében, bemutatja őket a kohókból kisugárzó izzó vörös fénytől körülvéve, mezei munkák végzése közben, értelmiségi munkát végezve, otthonukban és családi körünkben, önművelődésükön dolgozva, az elméleti tudás és a művészet nagy értékei iránt érdeklődve, küzdelmeik sodrában és minden akadályon győzedelmes bizakodásukban. Bemutatja őket úgy, hogy egyértelmű határozottsággal és az átélés melegségével tart tükröt nagy törekvésük elé: minden energiát, tudást és igyekezetet latbavetve felépíteni az új társadalmat. Az igazi korszerű szépirodalom melegséget ébreszt az olvasóban az. épülő élet iránt, bensőséges közelséget teremt hozzá, jóleső és büszke hevülettel tölti el olvasóját. A szépség és az igazság maradandó benyomásával a társadalomépitö munkához méltó méretekig fokozza benne az áldozatos vállalókészséget. Az új, életigenlő, a szocialista társadalomépitést szolgáló irodalom példaképeit a Szovjetúnió adja. Az ismeretterjesztő, elsősorban politikai és társadalmi nevelést nyújtó könyvek, úgyszintén a szépirodalmi alkotások között is vannak olyanok, amelyeket munkakörre és hivatásra való tekintet nélkül valamennyiünknek olvasnia kell. Elsősorban ezekre fogjuk felhívni dolgozóink és olvasóink figyelmét s váltakozva beszámolunk a szocialista irodalom klasszikus müveinek s a mai szépirodalom értékes új alkotásainak legjaváról. E beszmolók közá időnként egy-egy harcos klasszikus szépirónk arcképét fogjuk beilleszteni.