Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-02 / 151. szám, vasárnap

-UJSZÖA félévi terv jó teljesítésének eredménye — további árleszállítás a szabadpiacon Krajíír belkereskedelmi miniszter beszéde július 1-én a Csehszlovák Rádióban Újabb pontok szabadulnak fel 1950 július 2 A gottwaldi ötéves terv második | mozgalma, élmunkásaink és újítóink évének első féléve mögöttünk áll. A terv feladatait jól teljesítettük, az első öt hónapban 102.3 százaiékos eredményt értünk el. A tervet általában túlléptük és a júniusi eredmények is, több mint valószínű, megerősítik az eddigi fejlődést. Aratásra készülődünk és földműveseink munkájának mai kilátásai szerint jó reményünk van bőséges termésre. A békés építésnek ezen kedvező körülményei lehetővé teszik nekünk, hogy új lépést tegyünk előre Köztársaságunk elnökének, Klement Gottwaldnak alapvető irányvonala érelmében: „További árukat fogunk felszabadítani és csökkentjük az árakat a szabadpiacon." Július 5-től, szerdától egész sor intézkedés lép érvénybe, amelyek szerint sok árucikk árai, főleg az élelmiszerek árai csökkennek a szabadpiacon és további új árusorozatok kerülnek a szabadpiacra. A szabadpiac minőségileg és mennyiségileg is lényegesen kiterjed ós a ruházati jegynek további részét tesszük szabaddá. A szabadpiac árai a hús néhány fajtájánál és egész sor füstölt árunál csökkennek. így pl. 20%-kai csökken a füstölt sonka ára és a többi füstölt áruké is jelentős mértékben. 20%-kai csökkentik a turista szalámi árát, 13%-kai a magyar szalámiét, 14 százalékkal a morva kolbászét és igy tovább. Egyidejűleg csökkennek a hazai és külföldről behozott húskonzervek árai és pedig 11—30%-ig. A szabadpiaci zsír ára 20%-kal, a vajé csaknem 10%-kai, ételolajé 20 %-kal, a tej ára 20%-kal, kockacukoré 12%-kal, a jam 25%-kal, áfonya kompót ára 40%-kal. Az élemiszer áruk szabadpiacát tovább növeljük és pedig azzal, hogy szabapiacra visszük a sertés- és borjúhús fajtáinak egész sorát, amelyek eddig nem voltak a szabadpiacon. Ezeknek a sertés- és borjúhús fajtáknak árai a szabad hús és füstölthús áraihoz alkalmazkodnak. Azokban az üzletekben ahol szabad tejet fogunk árusítani, bevezetjük a túró árusítását is. A szabadpiac leglényegesebb növelését további jelentős intézkedésekkel érjük el. Szerdától kezdve az összes vendéglőkben és éttermekben, amennyiben főznek és ételt árusítanak, bevezetjük a kötött ételárak mellett a szabad ételárakat is. Minden vendég fizethet kötött árat, amennyiben átadja a megfelelő mennyiségű jegyet, vagy pedig bármely fajtájú húsért 10 dekás adagban 12 Kčs felárat fizet. Természetesen csak az esetben, ha nem akarja átadni jegyeit. A füstölt hús minden fajtájánál ugyanígy átadhatja a megfelelő húsjegyeket, vagy pedig megfizeti az étlapon feltüntetett szabad árat. Amellett ezekben a szabad és kötött el nem választott éttermekben a manipuláció roppant egyszerű lesz, mert a vendéglősnek nem szabad eladnia semmiféle ételt, csupán kötötten vagy pedig szabadon, de eleget kell tennie a vendég kívánságának. A nemzeti, szövetkezeti és kommunális üzemek vendéglőit és éttermeit meghatározott raktárakból fogj. ,, juk ellátni, amelyeknek kötelességül^ az lesz, hogy állandóan bőséges választékról gondoskodjanak. Az üzemi éttermekben is szerdától kezdve lehetséges lesz vásárolni szabad füstölt árukat. Ezek az élemiszer terén megvalósított intézkedések. Tovább csökkentjük a csont- és toalettszappan árát 20 százalékkal. Ezenkívül újabb, jobb, minőségileg finomabb csontszappant és szappanpelyhet hozunk forgalomba. A szabad szappan eladási hálózata kétszeresére növekedik. Azonban nem maradunk csupán ezeknek a napi szükségleteknek árcsökkentésénél. Július 5-től kezdve az összes kerékpár alkatrészek árait átlagosan 25 százalékkal csökkentjük. A szabadpiacon további fontos árleszállítást léptetünk életbe és pedig a bőrtalpú cipők egész sorozatánál férfiak és nők, fiúk és leányok számára vegyesen. Ez az árleszállítás tíztől harminc százalékig terjed. Egyben csökkentették az ortopédcipők pontértékét is az eddigi pontszám felére. Július 5-ével a ruhajegy további 25 pontja szabadul fel. A ruhajegyen hátralévő többi 25 pontot még a nyál. folyamán szabaddá teszik. A kor-, máný és a belkereskedelmi miniszté. rium valamennyi intézkedése abtxj a célból történik, hogy a dolgozik életét megjavítsák és alapul szolgáljanak további javításokra. Az állandó életszínvonal javulásnak feltételei a terv teljesítésében elért sikerek. Ezekhez a sikerekhez nagymértékben hozzájárul aaz állandóan fejiödö szocialista munkaverseny teljesítményei és földműveseink beszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése. A most bejelentett javítások az élelmezésben nem az utolsók ebben az évben. Hogy mennyire javíthatjuk ősszel az élelmezést az az idei aratás eredményétől függ. Ezért földműveseink a mezőgazdasági dolgozók. a falusi szövetkezetek tagjai tudatában vannak a nagy feladatuknak és felkészülnek az idei aratási munkák gyors elvégzésére. Ebben az évben több zöldséget termeltünk, mint a mult években. A nagyvárosokat és ipari központokat jobban ellátták, mint azelőtt és a zöldségfogyasztás állandóan emelkedik. Fokozott gondoskodást kell szentelni a gyümölcsfáknak s a gyümölcstermelés fokozásának is. Hangsúlyoznom kell, hogy a gyümölcstermelők ebben az évben a gyümölcsöt szabadon eladhatják a vevővel megállapodott árban

L A gazdasági szövetkezeteknek csak az állami birtokok kötelesek leadni az összes gyümölcsöt, valamint az állami és kommunális gazdaságok és a nagy gyümölcsösök tulajdonosai, akik kereskedelem céljára termelnek gyümölcsöt. Néhány gyümölcsfajtánál, mint a cseresznye, a meggy, barack és diónál korlátozások vannak. A termelő ezeket a gyümölcsöket csak akkor adhatja el. ha gazdasági szövetkezetnek beszolgáltatja a helyi nemzeti bizottság által meghatározott mennyiségét. Az ezen felüli mennyiséget szabadon árulhatja. Gondoskodni kell az erdei gyümölcsök és bogyók gyűjtéséről és felvásárlásáról is mindenekelőtt konzumoknak gazdasági szövetkezeteknek és a konzervgyáraknak kell .törekedniük arra, hogy biztosítsák a különféle fajtájú gyümölcsök lehető legnagyobb felvásárlását. Ahol szükséges segíteniök keii a gyümölcs idejében való leszedésében is. Felhívunk mindenkit, hogy akinek gyümölcsfeleslege van, azt ajánlja fel a konzumoknak gazdasági szövetkezeteknek és konzervgyáraknak, hogy semmiféle gyümölcs se vesszen kárba. Ha valakinek felvilágosításra van szüksége vagy panaszt akar emelni az egyes eladó helyeken észlelt fogyatékoságok miatt, forduljon a belkereskedelmi és élelmezési hivatalhoz, amely minden Nemzeti Bizottság mellett megalakult. Krajčír belkereskedelmi miniszter beszéde befejező részében rámutatott arra, hogy köztársaságunkban Klement Gottwald elnök bölcs vezetése mellett a kormány és a Č KP megfontolt politikájának következtében az áruk szabaddá válnak, a szabadpiac kibővül, az árak csökkennek, és a juttatások biztosítva vannak. Dolgozó népünk életszínvonala állandóan emelkedik. Ezzel ellentétben azokban az országokban, ahol az imperialisták uralkodnak, az árak állandóan emelkednek, élelmiszerhiány mutatkozik, és a dolgozók életszínvonala csökken. A Szovjetúnió és a béke táborának többi országai dolgozó népük építő erőkifejtésével fokozzák a békés termelést, csökkentik az élelmiszerek és fogyasztási cikkek árát, és javítják a széles tömegek életszínvonalát. így világosan megmutatkoznak a nagy Szovjetúnió és a szocializmus építésének útján haladó népi demokráciák gazdasági rendszerének előnyei. Ezért Gottwald elnök vezetésével tovább és bátrabban előre haladunk a. szocializmus kiépítéséhez hazánkban. SAS ANDOR: CIRILL ES METOD, A BEKEAPOSTOLOK A sziáv apostoloknak, Cirillnek és Metódnak hagyományos ünnepét ezidén a Béke Védői rendezik. Hogy azok, akik ma a dolgozók békéje biztosításéinak hallatlan energiát és törhetetlen hitet kívánó harcát vívják, ezt az emberiség és az emberiesség érdekében végzett munkát összekapcsolják a IX. században élt szláv apostolok működésével, az teljesen rendjén van, mert Cirill és Metód, akik a krimi félszigettől a Tiberisz partján fekvő Rómáig s a Márványtenger partján aranykupolákat villogtató Bizánctól Morvaországig különböző népek körében a betűk és az evangélium ismeretét terjesztették, valóban a béke művén dolgoztak s a népek közötti egyetértést ama kor fölfogása szerint a hit egységének megteremtésével igyekeztek megszilárdítani. Bár Cirill és Metód történelmi tevékenysége s életüknek számos részlete teljesen ismeretes ez utókor előtt, személyiségük és működésük az idők folyamán hatalmas szimbólummá magasodott s a szláv népek egész sorának figyelme és érdeklődése fordult feléjük nemzedékről nemzedékre egy évezrednél hosszabb időn keresztül. Régi bizánci mozaikképeken látjuk ábrázolva a két szláv apostolt, így Szent Cirillt a római Szent Kelemen templomban, azzal a bizonyos pompázó merevséggel, amely a keletrómai birodalom arcképes és művészi ábrázolásainak sajátsága, ők azonban a valóságos életben mutatott mozgékonyságukkal teljesen elütnek a konstantinápolyi uralk'odó osztályok életformáinak ürességétől és ünnepélyes mozdulatlan^agatol. "Síéfy és emberi okai vannak -annak a ténynriwjiogy Cirill és Me^ód munkálkodásának emléke anr,yi

r

a bevésődött a népek egész sőrének tudatába. Nézzük csak, mib^n rejlenek e bevésődés okai. Görög származásúak voltak és a három világrés7

r

e kiterjedő keletrómai birodalom fővárosában nőttek fel. Bizánc Pompázó életének viszsz,ája a rabsz

0igatartás volt s a keletrómai birodalom császári udvarának és a császári udvar köré csoportosuló nem.

es

ségének jóléte a legembertelene^t) munkáltatási formára támaszkodott. Metód 815-ben. öccse Cirill Eredeti nevén Konstantin) 826 körül :zületett s bár szoros kapcsolataik Vannak a birodalom uralkodó körei Vrel, ők a császárság balkáni tartományainak pompát ét> fényűzést ifTv. ismerő egyszerű népeihez vonz'í)dvak, amelyek az Aldunán átkelve n,iár a VI. század közepe óta fokozatosan beszivárogtak és" betelepedtek a keletrómai területre s telephelyeik Görögország legdélibb részéig, a Peloponézoszig húzódtak. Metód, az idősebb, állami szolgálatba lép s egy nagykiterjedésű tartomány politikai és katonai főnökévé, archonjává lesz. A fiatalabb, Cirill. teológiai tanulmányokat folytat, a IX. század egyik legenergikusabb görög egyházi személyiségének, Photios konstantinápolyi patriarchának titkáraként ismerkedik meg a dogmatikus viták formájába öltöztetett világpolitikai ellentétekkel, majd a konstantinápolyi egyetemen a filozófia taniára lesz. Metód idővel otthagyja az állam; alkalmazást, szerzetesnek öltözik be. Egyiket sem vakítja $1 azonban a római birodalom hagyományainak elhalásra ítélt formáit őrző dekadens bizánci élet, hanem megérzik, hogy a jövő letéteményesei a fővárostól távol, a Balkán-félszigeten élő szláv nemzetek,ezektől kell várni valami újat és jobbat, ezekhez húzza őket a szivük és értük, az ő fölemelésükért akarnak dolgozni. Mint' egyházi emberek, távoltartják: magukat a dogmákért, szavakért, a hangok körül folyó vitáiktól. Fontosabbnak ítélik, hogy mint papok, a rájuk bízott egyszerű emberek szemét és értelmét fölnyissák s Cirill 855-ben külön betűket és írásjegyeket szerkeszt a balkáni szlávok számára s ez az ábécé a róla elnevezett ciriliika, a szlávok nyelvében elforduló h^ngokJw- alkalmazkodik. Hallottuk, hogy a Szov'jetúnió a maga hatalmas kuttúrmunkájának keretben területén élő számos írástudatlan nép számára ábécét szerkesztetett. Ehhez a munkához fogható a ciriliika írásjegyeinek feltalálása az ifjabb szláv apostol által. A betű és az írásjegyek használata, mint találmány, a maga nemében egyedülálló. Van ebben valami prometheuszi, akár az első szikra kicsiholásában, vagy az ember által rakott első ttiz lángralobbantásában. A betű mint találmány, a nép egyetemének gyújt világossságot és talán tartósabb, állandóbb újítás, mint a technika találmányai, amelyeknek legtöbbjét újabb találmányok előbbutóbb túlszárnyalják. Cirill és Metód az általuk fölhasznált betűket irodalom megteremtésére használták föl. Az első lefordítja ó-szláv nyelvre a zsoltárok könyvét, az evangélíumobités ugyancsak elkészítik a testv4P§ŕ a konstantinápolyi egyház görögnyelvű liturgiájának szláv fordítását, megteremtik azt az istentiszteleti szertartást, amelyet a kelet szláv népek megőriztek s azt a betűírást, amelyet az oroszok, a szerbek és a bolgárok a mai napig használnak. Cirill és Metód tulajdonképpen a vallás demokratizálásának eföharcBsafi voltak akkor, amikor fölállították azt a követelményt, hogy az istentiszteletet a nép számára érthető nyelven kell megtartani. Ok maguk és tanítvá. nyaik kivitték az ó-szláv liturgiát Panonniába, Morvaországba, később Bulgáriába, majd elterjedt az a szerbek között és sokféleképp módosítva az oroszok között is. A nemzeti nyelven tartott istentiszteletet a népi öntudat megerősödésének tényezőjévé lett. A nemzeti egyház követelése nem tartozott a szláv apostolok egyházi programjába, azonban a római pápa fennhatósága alatt szláv rítusú egyház alakítására törekedtek. A görög származású és görög műveltségű Cirill és Metód vonzódása a szláv népekhez nagyjelentőségűvé vált 3z ö korukban azért, mert akkor egyfelől Bizánc, másfelől Róma és a frank birodalom versengtek egymással a szláv népek megtérítéséért. A Szudéták és az Alduna között különböző népek éltek s a bizánci és a keleti frank birodalom imperializmusa itt csap össze egyházi formákba öltöztetett hódító törekvéseikben. A hódítás objektumai, a kisebb szláv vagy elszlávosodott népek, húzódoztak e két világhatalmi tényező közül attól, amelynek közelében éltek és a tőlük távolabbesőtől vártak támogatást. így például a bolgárok Német Lajos királytól kértek misszionáriusokat, mert így valamennyire szabadulni reméltek Bizánc túlerejének nyomása alól, viszont a Nagymoi va-birodalom, amely a IX. század közepén lép a történelmi események homlokterébe, Rasztiszlav király idején 863-ban Bizánchoz fordul, hogy küldjön hittérítőket, akik a népnek anyanyelvén tudják hirdetni azt a vallást, amelynek hirdetése Nagymorvaországban latin szertartású papok által mái előzőleg megindult. III. Mihály bizánci császár és Photios a két testvért küldi el a Nagymorvabirodaiomba. Négy és fél évig maradnak ott, bevezetik a szláv nyelven tartott istentiszteletet. E miatt a latin szertartású papok fondorkodnak ellenük, bevádolják őket Rómában, ahova 867-ben mind a ketten elmennek, hogy tisztázzák magukat a vádak ellen. Ez teljes mértékben sikerült is nekik s Hadrián pápa 868-ban püspökké szenteli őket. Cirill a következő évben meghal s Metód visszatér Nagymorvaországba. Viszi magával II. Hadrián pápai bulláját, amely szláv szertartású istentiszteleteket engedélyez s Metódot szerémi érsekké emeli, aki ebben a minőségben Moravia és Pannónia metropo'.itája. A súrlódások és viták a latin szertartású papsággal kiújulnak, Metódot ellenfelei két esztendőn at fogságban tartják, amelyből csak akkor szabadul ki, amikor 873-ban VIII. János pápa az üldözött apostol pártjára áll. Metód hitterjesztő munkájának fontos területe volt Pannónia, íárahatatlan tevékenysége fejt ki 885ben bekövetkezett haláláig. Nem sokkal ezután V. István pápa betiltotta a szláv szertartást s Metód tanítványai Morvaországból Bulgáriába meneküU tek. Szent Metód legendájának XVI. fejezetében olvasható. — és itt körülbelül 880 táfSIť -történt eseményről van szó — hogy: »Amikor a magyarok királya eljött a dunamenti vidékekre. Metód meg akarta öt látogatni. Annak ellenére, hogy egyesek azt mondották és úgy gondolkoztak, hogy nem lehet majd őt könnyen kiszabadítani Metód mégis elment hozzá. És a magyar király öt tisztelettel, ünnepélyesen és barátságosan fogadta. Ügy beszélt vele, mint ahogy ilyen emberekkel beszélni kell, barátságosan bocsátotta el. megölelte és ajándékokkal halmozta el, majd ezt mnodta neki: ^Tiszteletreméltó atyám, emlékezz meg rólam imádságaidban.« Ennek a legendarészletnek történeti magva az. hogy Metód érdeklődött a magyarok iránt és megfordult körükben, még mieleőtt azok 895-ben véglegesen letelepdig^Kutópában s hogy ez a találkozás a szláv apostol és valamelyik magyar vezér között kronologiailag lehetséges volt azt bizonyítják az újabban kiadott admonti évkönyvek, amelyek"->en arról van szó, hogy 881-ben, tehát olyan időpontban, amikor Metód még Panonniában működött, két lielyen is megütköztek a magyarok a németekkel. Húsz esztendővel ezen találkozás előtt, 860-ban Szent Cirill diplomáciai küldetésben a kazárok országába utazott, amely Oroszország déli részén a Fekete-tenger és a Káspitenger között terült el. A kazároknak történeti és talán rokonsági kapcsolata is van a Déloroszországon keresztül nyugat felé húzódó magyar pásztornéppel, amely kazár fennhatóság alatt élt 887-ig a Fekete-tengertől északra eső Levediában. a Don, a Donyec és a Dnyeper vidékén. A kazár birodalomnak egykorú följegyzések szerint érdekessége volt az, hogy határain belül a keresztéténységet, a mohamedán és a zsidő vallást egyformán megtűrték s Cirillnek egyik megbízatása az volt, hogy a judaizmushoz vonzódó kazár fejedelmét a kagánt megtérítse. Utazása közben történt vele* hogy egyszerre egy magyar csapat vett© körüj s látszólag életére akart törni, azonban elnézték az ájtatosságát végző és félelmet nem mutató papot, lecsendesedtek és békésen tovább engedték. Cirill és Metód az első szláv férfiak közé tartoztak, akik a magyarok körében megfordultak, még mielőtt letepedtek a Duna—Tisza vidékén. Mikor a magyar nép európai hazájában pásztornépből állandó lakóhelyű földművelő néppé lesz, a pannóniai szlovének nyelvéből veszi át az ekés földművelésre, a takarmánytermelésre és az ipari technikára vonatkozó szavakat. A pannóniai szlovének kultúrájának építésében Metódnak jelentékeny része volt s amit a honfoglaló magyarság gazdasági téren a pannóniai szlovéneknek köszönhet, azt egyben Metódnak is köszönheti. Ha a két apostol legendáinak híradása szerint Cirillel és Metóddal a velük egykorú magyarok tisztelettel bántak, a ma élő magyar dolgozóknak, akik előtt világos Cirill és Metód morvaországi és pannóniai működésének jelentősége, minden okuk megvan arra, hogy tisztelettel emlékezzenk-e meg a szláv művelődésnek ezekről a kivételes jelentőségű elöharcosairól, akik pályájuk folyamán jóindulattal voltak a magyar nép iránt s kultúrális fáradozásuk eredményeiből a legrégibb magyar földmüvelöknek és iparos munkásoknak is jutott technikai és nyelvi örökség. A magyar dolgozók a békevédelem jegyében folyó Cirill-Metőd-ünnepségeken, mint a Békevédő Szláv Bizottság törekvéseinek harcos támogatói s Cirill és Metód jelentőségének értői és becsülői vesznek részt. (VUUIZT DHINXL mű-it uycL CLLÓL... Hazánk hü. szorgalmas dolgozói kik a Szovjetúnió dicsőséges hadserege jóvoltából megszabadultak a kizsákmányolás átkától, az új ország építéséért folytatják nagy harcukat és tudatában vannak annak, hogy a szocializmus, a béke és a fejlődés lehetőségét kizárólag csak a béke megerősítésévei tudják biztosítani. Országunkban a dolgozó nép a leghatározottabban visszautasította a háborúra uszító hazai és külföldi reakció ármánykodását és gonosztevő cselekedeteit. Több mint 9 és félmillió polgár írta alá népidemokratikus csehszlovák köztársaságunkban a stockholmi békehatározatot. Elenyésző volt azoknak száma, akik elutasjtották/és nem írták alá a béke melletti felsorakozás e dokumentumát. Hogy kik voltak azok, jól tudjuk: a reakciósok, hazánk ellenségei akik a dolgozó nép és országának békés fejlődését megakarj, Vk akadályozni. Ez ma mindenki előtt vjlágos. Ezzel magyarázhatjuk Vincze Anna elvtársnő levelét, aki Oldrichovból keresett fel soraival. Vincze Anna nem írta alá a stockholmi határozatot, nem azért, mintha a hazai reakció tagja lenne, hanem pusztán azért, mert hozzá nem jutott el a békeív. Azóta kétségbeesve keresi a lehetőséget, hogy hogyan tudná utólag aláírni a békehatározatot, mert ő odaadó hí- • ve a Szovjetunió vezette béketábornak. Az egyszerű munkásasszony levelében írt megható szavak mindennél jobban beszélnek népünk eltökélt békeakaratáról. Ám beszéljen inkább Vincze Anna levele: Oldŕichov, 1950. június 15. Elvtársak! Ne csodálkozzatok, hogy soraimmal felkereslek. Naprólnapra vártam mindmáig, hogy elhozzák hozzám is a békeívet aláírás céljából Mindhiába vártam, valahogy elkerülték szerény kis házam táját.' Az újságban már harmadszor olvasom. hogy ellenség az, aki nem írja alá a békehatározatot. És éni nem tudtam aláírni. Fiam, igaz. aláírta, de én nem! Azóta aludni sem tudok, annyira bánt ez a tény. Éppen én nem írhattam alá, aki oly sok emberrel beszéltem, férfiakkal, nőkkel egyaránt akiket megnyertem az ügynek. Régi harcos szocialista vagyok, nálam voltak elrejtve a szakszervcezet könyvei, amikor Horthy bevonult Komáromba s a németekkel együtt öcsémet a gázkamrába küldte. Ne nevessetek ki levelemért, de ezt el kellett m

0ndanom, hogy én miért nem írhattam alá a békehatározatot. Kedves Vincze Anna, leveledet elküldtük a Béke Védőinek országos bizottságához hogy így a Te aláírásod is csatlakozzék a "békét kívánó és a békéért harcoló népek akaratához.