Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-15 / 160. szám, szombat

UJSZ0 1950 július 15 Háhorí és béke Emlékszem, az utolsó háború ideje alatt a fasizmus, az imperializmus e fattyának hadjárata alatt, a pusz­tulás, a vérzivatar ideje alatt, ami­kor a zúgó bombák súlyos hangjuk­kal ránknehezedtek, nekem egyetlen vágyam volt, hogy valahol egy nap­fényes padon gondtalanul megpihen­hessek, egy olyan varázslatos padon, ahol a gyilkos hangok el nem ér­hetnek. A napfényes pad szűk kis hely volt csupán, összezsugorodott reményeimnek egyetlen mentsvára, a béke halvány mécsese és jelképe. E napfényes, szűk kis területből az évek folyamán egy különös virág bontakozott, egy virág, amelynek nem volt sem illata, sem gyökere, esek lebegett, lengett előttem, mint a színes ökörnyál. A béke a nyári va­sárnap kötösét vette fel, amikor a kavicsok és kövek a patakok, folyók és folyamok mentén színarannyá változnak és az üvegszilánkok a fa-, lusi szemétdombokon úgy ragyog­nak, mint az elevenfényű gyémántok. Keserves magányos életemben egy hamis elméletet tápláltam. Az volt a nézetem, hogy míg a bé­ke megteremtéséhez nincs szükség semmi tervszerűségre, mint ahogy a nyári vasárnapban látszólag nincs semmi tervszerűség, addig a háború megteremtéséhez nélkülözhetetlen az előre megfontolt szándék, a tervszerű munka és komoly előkészületekre van szükség, hogy a háborút meg­kezdhessék és sikerrel folytathassák. Akarni kell aktíve együttműködni, harcolni, szenvedni, megsebesülni, sőt meg is halni, szóval a legszigo­rúbb fegyelmeze|tséggel cselekedni kell? hogy a háborút élesszük és táp-­. láljuk. A háború és béke közti ellentétet így láttam és keservemben gyakran arra gondoltam, hogy mindezt meg kéne magyarázni az imperialisták­nak, a fejükbe kéne verni, hogy lás­sák a béke és a háború közti különb­sémet. Természetesen ma miár tudom, mindennek forrása tudatlanságom volt. Tétova és tanácstalan gondola­taimnak nem voltak gyökerei, az osztályharcot a maga teljes mivoltá­ban még nem értettem. Ma már tu­dom, hogy az imperialistáknak meg­magyarázni a békét épp oly ostoba­ság, mint felszólítani a lángokat, hogy oltsák a pusztító tüzet. Sőt ma már azt is tudom, hogy a béke megőrzéséhez sokkal több fe­gyelmezettség, munka, elszántság, bátorság és áldozatkészség szüksé­ges. mint a gyilkos háború megindí­tásához. Most, a felszabadulás után, amikor az osztályharc sohsem látott módon kiélesedett és az emberiség szemmel láthatóan két táborra osz­lott^ békéért harcolók táborára és a háborús uszítók táborára, világo­san és érthetően bebizonyult, hogy a béke megőrzéséhez sokkal több terv­szerűségre és előre megfontolt szán­dékra van szükség, mint a háború előkészítéséhez. A béke táborának nemcsak arra kell készülnie, hogy el­hárítsa a háborús veszélyt, hanem ugyanakkor szocialista építőmunká­val meg kell szilárdítania és erősí­tenie a békét. Egyszóval a béke tá­borának tevékenységével minden té­ren túl kell szárnyalnia az ellenfelet, a háborús uszítók és cinkosaik tábo­rát. Csakis ily módon tudjuk meg­őrizni a békét, csakis ily módon tudjuk visszariasztani az imperialis­tákat a háború megindításától. A háborús uszítók táborának a helyzete jóval könnyebb, őket az építőmunka, a jövő alig érdekli, ők csupán haldokló hatalmukat akarják mindenáron megőrizni. Ezért amíg ők az atomenergiát tisztán bomba­gyártásra használják fel és szellemi táplálékuk se megyéb, mint a szu­perbomba. addig a Szovjetunióban az atomenergiával hegyeket és folyó­kat mozdítanak el a helyükről az építő munka érdekében és a sztaha­novista verseny dicséretétől zeng az egész ország. Az ellentét a két tábor közt egyre mélyül. A Szovjetúnió 8 köré csoportosuló népi demokráciák béketábora oly tiszta légkört teremr tett, egyenes, céltudatos és békesze­rető politikájával, hogy az imperia­listák tábora nem álcázhatja többé szándékait. A koreai események bi­zonyítják, hogy Amerika megtette háborús előkészületeit, még mielőtt a Biztonsági Tanács jogtalan döntése elhangzott volna és ugyanaz az Ang­lia, emelv elismerte a népi demo­kratikus Kínát, ugyanakkor elismer­te a Biztonsági Tanács döntését, ahol a másik Kína, Amerika uszályhor­dozója adta le a szavazatát a Szov­jetúnió, a világ legnagyobb hatalmá­nk távollétében. Ki ismeri ki magát ebben a zűr­zavarban? Ki érti meg Trumannak a koreai események előtt elhangzott beszédét? Én például nemcsak azért nem értem, mert nem tudok angolul, hanem azért sem értem, mert idegen nékem minden hang, amely a hábo­rúra uszít, amely eszeveszettségében másokat fojtogat csak azért, hogy ő maga megélhessen. JÉs ebben a zűr­Kidolgozták az aratási tervet, de nem valósították meg Marcelházán nem tárgyalták meg az aratási tervet a földművesekkel A muzslai aratóbizottság csődöt mondott (PA) Az aratási terv kidolgozása még nem biztosítja az aratás sikerét. Er­ről szemléltetően győződtek meg a marcelházai szövetkezetesek az ógyal­lai járásban és a muzslaiak a párkányi járásban. Az aratási tervet nem a szövetkezetesek segítségével és hoz­zájárulásával dolgozták ki és a kidol­gozása után sem tárgyalták meg ve­lük, így aztán nem is teljesítette fel­adatát. Marcelházán az aratás tervét közö­sen dolgozták ki az egész községre. Még a munkacsoportokat is kije'ölték. Azonban mindezt elfelejtették közölni a földművesekkel, akinek feladata lett volna ezt a tervet végrehajtani. Igy történt aztán, hogy az aratás kezdetén csupán három munkacsoport lépett munkába, összesen 18 ember, akik az­után terv szerint dolgoztak. A terv azonban 360 munkaerővel számolt, akiket 12 munkacsoportDa kellett vol­na felosztani. Azonban a munkába állt 18 ember nem a szövetkezetesek föld­jeit kaszálta, hanem csupán az EFSz közös földjén dolgozott. Ezen a közös földön volt 150 hektár gabonanemű. amelyet 3 önkötözővel 11 nap alatt kaszáltak le. Az aratás sikertelensége az EFSz funkcionáriusait nem mozgósította és nem törekedtek a cséplés megszerve­zésére sem. A szövetkezetesek és a többi földművesek is maguk csépelnek szomszédi kisegítéssel A cséplést csu­pán az EFSz földjén fogják megszer­vezni. Muzslán sem dolgoztak a terv szerint. Marcelházához hasonlóan az aratási bizottság Muzslár. is kidolgozta E­aratási tervet. Az aratási bizottság­ban ott voltak Pathó József, a he'yi Nemzeti Bizottság elnöke és az EFSz két tagja, Matúz János és Kucsera Imre. Az EFSz elnöke, Buday Vince azonban nem volt tagja az aratási bi­zottságnak. A muzsiai Egységes Földműves Szö­vetkezetnek 7Ö7 tagja van. Ezek kö­zül 268 úrbéres, akik még nem fizet­ték meg részesedésüket. Ha ezeket nem számoljuk, úgy az EFSz-ben 430 gazdaság tömörül. Ezek közül 79 gazdaság már az aratás előtt aláírta a második fajtájú EFSz üzemi rendjét. Amikor azonban közösen kellett vol­na aratáshoz fogniok, csupán 20 szö­vetkezetes jelentkezett Ezek szerve­zetten is kezdtek dolgozni és pedig há­rom szövetkezeti önkötözővel és egy marokszedővel Három munkacsoport­ra oszlottak hatosával és ketten vol­tak a marokszedő mellett. Igy dolgoz­tak kilenc napig Az utána következő 4 napon már 5 önkötözőgép dolgo­zott és három nappal az aratás befe­jezése előtt az állami gépállomás még 6 önkötözőt állító. t munkába, úgyhogy az aratás végen már 11 önkötözőgép aratott. Még ezután sem alakultak meg további munkacsoportok és a földmű­vesek továbbra is egyénenként szom­szédi segítséggel dolgoztak. Közösen szervezett munkával, csu­pán az EFSz-nek a 108 hektárát ka­szálták le A funkcionáriusok ezt a sikertelenséget azza, indokolták, hogy a keskeny parcellákon nem lehet kö­zösen dolgozni. Azonban a végén ki­derült, — mint ahogyan néhány szö­vetkezetes állítja, — hogy az aratási bizottság tagjait, fő'eg azonban Pathó Józsefet, a helyi Nemzeti Bizottság elnökét a kulákok beszélték le a kö­zös munkáról Ok maguk sem hitték azt, hogy a közös munka sikerülhetne. Ha az aratóbizottság így végezte munkáját, ha többet adott a kulákok Magyarország új követe bemutatkozó kihallgatáson Köztársaságunk elnökénél Klement Gottwald, Köztársasá­gunk elnöke csótörtökön fogadta az új magyar követet, Boldcczky Já­nost, aki átadta megbízólevelét. A kihallgatáson jelen volt V. Široký, min'szterelnökhelyettes és küíügy­min'szter, B. Červíček, a köztársasá­gi elnök irodájának főnöke., J. Sa­toria hadseregtábornok és ing. V. Chalupa, a d plomáciai jegyzőkönyv főnöke. A követet a kihallgatásra a követség első titkárai Rubin Pál és Medve Zsigmond kisérték, vala­mint Horeczky N. kereskedelmi at­tasé. Boldoczky követ beszédében a csehszlovák és magyar nép szét­téphetetlen szövetségét és őszinte barátságát hangsúlyozta, Csehszlo­vákia és Magyarország dolgozói a Szovjetúniónak és a bölcs Sztálin generalisszímusnak köszönhetik fel­szabadulásukat és talpraállásukat. A Szovjetúnió segítsége tette lehe­tővé, hogy megkezdjék előrehaladá­sukat a békés demokratikus fejlődés útján a szocializmus felé. Mindkét állam népei kölcsönösen segítik egymást, testvéri szövetségben él­nek és vállvetve küzdenek a béke megvédéséért s az imperialista tá­madás eUen. Köztársaságunk elnöke válaszá­ban hangsúlyozta, hogy a két állam szilárd barátságának erős és tartós alapjai vannak. Mindkét ország né­pe szereti a békét és harcát úgy vívja, hogy ötéves tervük szorgal­mas teljesítésével állandóan fejlet­tebb ipart és mezőgazdaságot épít, új szellemi értékeket teremt és az élet minden szakaszán a lehető leg­gyorsabban tör előre a szocializ­mus megvalósítása felé. A csehszlo­vák és a magyar nép szeretete és hálája a Szovjetúnió és nagy vezé­re Sztálin generalisszimusz iránt a legszorosabb kapocs, amely két ál­lamunkat összeköt/. A beszédek elhangzása után az el­nök úr hosszabb ideig tartó barátsá­gos beszélgetési folytatott a magyar követtel. Dél-Korea lakossága lelkesen fogadia a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányát Coi-Hjn-En, elektrotechnikai mun­kás azt mondotta: ^Köztársaságunk alkotmánya biztosítja a munkásjo­gokat. 1948-ban jogainkért harcol­nunk kellett Li-Szin-Man bandája ellen. Sokan barátaim közül ebben a véres harcban elestek. Irigyeltük Észak-Korea munkásait, aki ka köz­társaság alkotmánya alapján napon­ta 8 órát dolgoznak. Ezeknek a munkásoknak mindenük biztosítva van. egyre jobban élnek, a legjobb fürdőkben és üdülőkben gyógyíttat­ják magukat és üdülnek. Li Szín Man bandájának napjai meg vannak számlálva. Gyorsan újjáépítjük az elpusztított üzemeket és gyárakat és magunk elpusztítjuk valamennyi el­lenségünket. Támogatjuk Kim-Ir­Szent és felszabadítónkat — a nép­hadsereget és hálánkat fejezzük ki nekic. A Donbu intézet tanára, Li-Hjn­Ran a következőket jelentette ki: »Mi, pedagógusok mindig a demo­krat'kus alkotmányért harcoltunk. Ismertük a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság alkotmányát. En­nek az alkotmánynak 18-ik cikkelyé­ben bentfoglaltatik, hegy mindenki­nek joga van a művelődésre, az in­gyenes tanulmányokra a főiskolákon és stipendiumokra. zavarban a világon egyedüli erős és szilárd bástya a Szovjetúnió, a béke bevehetetlen bástyája. A Szovjetúnió biztos léptekkel halad előre a kom­munizmus felé és a világ összes ön­tudatos dolgozói minden áldozatra készen lesik a nagy Sztálin minden szavát. Amíg Truman rekedtre ordít­ja magát a háborúra való uszítással, addig Sztálin nyugodt lelkiismeret­tel a nyelvtudomány kérdéseihez szól hozzá, a marxizmus módszerei­vel megvilágítva annak szabályait és törvényeit. Csodálattal figyeljük a nagy Sztálin hangját, aki ebben a zűr-zavarban a nyelvről beszél, arról a nyelvről, amely a békét van hivat­va szolgálni a népek között, azt a békét, amely hatványozott felelőssé­get ró mindannyiunkra, mert min­den téren túl kell szárnyalnunk a háborús uszítók táborát, hogy erősek és szilárdak legyünk és minden ütés, amely tántoríthatatlan béketáborun­kat éri, százszoros erővel zúduljon vissza az ellenfélre, a béke elszánt ellenségére. Szabó Béla rosszakaratú mendemondájára, mint az oktató tanácsára, akkor rz aratási terv nem is valósulhatott meg. Az is nagy hiba volt, hogy a tervbe az egész községet belefogták és ami­kor az első nap nem sikerült ezt meg­valósítani, nem törekedtek arra, hogy legalább, a többi szövetkezeteket szer­vezzék meg, akik már aláírták az EFSz második típusának üzemrendjét. A helyi vezetők ilyen eljárással lehe­tetlenné tették, hogy a kis- és közép­parasztság meggyőződhessen a szer­vezett közös munka nagy előnyeiről, amelyek könnyebbséget, a munka meg­gyorsítását és a költségek csökkenté­sét jelentik a kis- és középparasztság számára. A koreai nép lelkesen fogadta Gromiko kijelentését A koreai nép nagy lelkesedéssel fogadta Gromiko kijelentését és a szovjet kormány USA krományához küldött jegyzékét a koreai partokon lévő blokáddal kapcsolatban. A koreai népi demokratikus sajtó hangoztatja, hogy a koreai nép újon­nan kifejezésre juttatja hálás köszö­netét a szovjet kormányának, amely­nek külpolitikája az összes nagy és kis nemzetek függetlenségének és szuverenitásának, továbbá a tartós és szilárd béke és az egész világ né­pei biztonságának megvédésére irányul. Sztrájk Uruguayban. Ma reg­geli jelentés szerint az uruguayi fém­munkások sztrájkba léptek, hogy til­takozzanak bérköveteléseik elutasítá­sa miatt. A csehszlovák hadsereg új fegyelmi rendtarfása Köztársaság elnökének hadparancsa A Köztársaság elnöke és a honvé­delem legfelsőbb parancsnoka, Kle­ment Gottwald július 13-án, csütör­tökön a következő parancsot adta ki: Mint a honvédelem legfelsőbb pa­rancsnoka mellékelten kiadom a csehszlovák honvédelem fegyelmi rendtartását és érvénybelépését 1950 október elsejére elrendelem. Ezen a napon érvényét veszíti a katonai szolgálati szabályzat minden eddigi olyan rendelete, amely a cseh­szlovák honvédelem új „fegyelmi rendtartás" körébe eső dolgokra vo­natkozik. Lány, 1950 július 13. Klement Gottwald s. k. Judr. Alexej Cepička s. k. A nemzetvédelmi miniszter parancsa . Dr. A. Čepička nemzetvédelmi mi­niszter július 13-án, csütörtökön a következő paracsot adta ki: Klement Gottwald köztársasági el­nök aláirta ma azt a parancsot, mely szerint 1950 október elsején életbe­lép a csehszlovák honvédelem „fe­gyelmi rendtartása". A köztársasági elnöknek ez a pa­rancsa a népi demokratikus hadse­reg életében történelmi jelentőséggel bír. Az új „fegyelmi rendtartás" be­vezetésével a legfelsőbb parancsnok lefektette az egyik legfontosabb ala­pot, amelyen hadseregünk a haza vé­delmének törhetetlen erejévé fejlődik, valamint a nép forradalmi vívmá­nyainak, Csehszlovákia állami sza­badságának és függetlenségének vé­dőpajzsává. A köztársasági elnök parancsa megsemmisíti a München előtti bur­zsoá hadsereg rendeleteinek érvényes­ségét, amely a katonától lélektelen fegyelmet és engedelmességet köve­tel meg azok iránt, akik a hadsere­get az uralmon lévő kizsákmányolók hatalmi eszközéül használták és akik a csehszlovák hadsereget a szégyen­teljes müncheni kapitulációhoz, nem­zeteinket pedig a romlás és a pusz­tulás szélére vezették. A csehszlovák honvédelem „fegyelmi rendtartása" már az újtípusú hadsereg szabályza­ta, olyan állami hadseregé, melyben a vezetöszerepet a nép viszi. E sze­rint a katonai fegyelem egyes kato­nanak katonai kötelességérzetén és személyes felelősségén a csehszlovák népi demokratikus köztársaságért alapszik. Mig a burzsoá hadsereg tisztjei külön kasztot képeztek és osztályér­dekeikkel szorosan együttműködtek a kizsákmányolókkal, addig a népi demokratikus tisztikar csupán és egyedül népének és hazájának szol­gál. Ezért jelent törvényt a vezető parancsa az alárendeltek számára. A haza védelmének érdekei arra köte­lezik a vezetőt, hogy egy helytelen tettet se hagyjon büntetés nélkül, hogy a bünözöket szigorúan megbün­tesse, azokat pedig, akik munkájuk­kal rászolgálnak, megjutalmazza. A régi München előtti előírások legnagyobb részt csak büntetésről szóló rendeleteket tartalmaztak. A csehszlovák honvédelem új „fegyelmi rendtartása" ezzel szemben a kitün­tetések és jutalmak egész sorát fog­lalja magaban a példás katonák és a tehetséges parancsnokok részére. A burzsoá hadsereg paranc >ksá­ga félt az altisztek kezébe b mily kicsi hatalmat is adni, mert t: ek a dolgozó nép fiai voltak. A köztársa­sági elnök a „fegyelmi rendtartással" még a legalsóbb tiszteknek is meg­adja azt a jogot, hogy megjutalmaz­hatják alattvalóikat példás viselke­désükért és megbüntethetik azokat, akik valamilyen fegyelmi kihágást követtek el. A „fegyelmi rendtartás" eltávolít­ja a katona régi lealázó viszonyának maradványát a tisztikarral szemben, népünk megadja a katonának azt, ami neki jár. Minden katonának biztosít­va van a lehetőség arra, hogy igaz­ságáért a legmagasabb szolgálati elöljárókig fellebbezhessen. Sőt kö­teles lesz szolgálati jelentéseket ad­ni, ha valahol a katonai tulajdon rongálását észleli, valamint a pénz­összegek törvényellenes fogyasztását vagy bármilyen más igazságtalansá­got a katonaság ellátásában. Szigo­rúan meg lesznek büntetve azok is, akik a katonát jogainak gyarkolásá­sában korlátozni akarják, vagy vele szemben durvaságot követnek el és emberi méltóságát megalázzák. A „fegyelmi rendtartás" a Szovjet­parancsnoksággal együttjáró felelős­ségét és erkölcsi színvonalát szem­mel láthatóan emelik a tiszti tör­vényszékek megalakításával, ame­lyek büntetni fogják azokat a tette­ket, amelyek a tisztirang tekintélyé­hez nem illenek vagy sértik a kato­nai becsületet és nem egyeztethető össze az erkölcsiség elveivel. A „fegyelmi rendtartás a Szovjet­únió legyőzhetetlen erőinek óriási po­litikai és harci tapasztalataiból me­rít, amelyek tanításként és példa­ként szolgálnak egy erős és hatalmas népi demokratikus hadsereg kiépíté­sében. A csehszlovák hadsereg le­génysége, altisztjei, tisztjei és tábor­nokai a legfelsőbb parancsnokuk iránti odaadást azzal mutatják, hogy a „fegyelmi rendtartás" szavait va­lóra váltják. Elrendelem minden fok parancsno­kának: Ismertesse meg az egész legénysé­get a „fegyelmi rendtartással". Szeptember havában győződjék meg, hogy az alárendeltek elsajátí­tották-e a „fegyelmi rendtartás" el­veit. A katonai tanodák, akadémiák, is­kolák és kurzusok parancsnokainak: Vezessék be a „fegyelmi rendtar­tás" tanítását az összes iskolák és kurzusok rendes tantervébe, mint rendkívüli tantárgyat és vizsgáztas­sák belőle az összes hallgatókat a legközelebbi osztályozási időben. A politikai dolgozóknak: Minden egységben, intézetben, pa­rancsnokságban és katonai hivatal­ban fejtsenek ki alapos politikai és nevelői tevékenységet, szóbeli és szemléltető agitációt a „fegyelmi rendtartás" elveinek és gondolatai­nak könnyebb megértése érdekében, A hadsereg minden tagjának: Tegyék alaposan magukévá a „fe­gyelmi rendtartás" lényegét és elveit, ezek felhasználását a gyakorlati élet­ben és szellemében már most napról napra szilárdítsák a fegyelmet, mely a katonaság magas harci képességé­nek a feltétele. Sok sikert a népi demokratikus hadseregnek és legfőbb parancsnoká­nak, Klement Gottwald köztársasági elnöknek. Prága, 1950 július 13. Dr. Alexej Čepička nemzetvédelmi miniszter, Dr. Jaroslav Procházka vezérkari főnök.

Next

/
Thumbnails
Contents