Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-15 / 160. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 15, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 160. szám A Szlovák Nemzet! Tanán Knisact Ferenc képvsseit választotta űj elnökévé Baci lek elvtárs, a Megbízottak Testülete elnökének beszéde a Taníts ülésén Köszöntjük a hős koreai népet a gonosztevő imperialisták elleni harcában - Követeljük az amerikai j támadók katonaságának visszahívását Koreából! Idatien elvégzett tarlószántás — a jövő évi jó termés előfeltétele! Július 14-én, pénteken délután tartotta meg 16-ik ülését a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma. Az ülést Kusík képviselő, a tanács alenöke nyitotta meg, bejelentette Smidke képviselő lemondását a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségéről és tagságáról és felolvasta a mai ülés tárgysorozatát, amelyen az új elnök megválasztása, valamint Bacílek Károly elvtárs, a Megbízottak Testülete elnökének beszéde szerepelt. A tárgysorozat első pontja volt a választás. A plénum a Szlovák Nemzeti Tanács akcióbizotteágápak egyhangú jelölését elfogadta és megválasztotta új elnökévé Kubacs Ferenc képviselőt, a Szlovák Nemzeti Tanács eddigi alelnökét. A választás után az új elnök elfoglalja helyét és köszönetet mond a Szlovák Nemzeti Tanács bizalmáért. A megüresedett negyedik alelnök helyére Gazsík Istvánt választották meg. Ezután került sor Bacílek elvtárs beszédére. Bacílek elvtárs beszédében mindenekelőtt visszatekintést nyújtott Köztársaságunk történetére s megállapította azt, hogy a munkásosztálynak már az első köztársaság idején is egységes és világos volt az álláspontja a szlovák probléma megoldására vonatkozólag. Ezután rátért a szlovák nemzeti felkelés megszervezésének körülményeire, amelyben a szovjet partizán és ejtőernyős osztagok segítségével a munkásosztály és annak élcsapata, a Kommunista Párt játszotta a vezetószerepet. Megállapítja, hogy a felkelés tartalmát és értelmét a felkelés idején a Párt néhány vezető tényezője nem látta tisztán. Ezek közül néhányan a burzsoá-nacionalizmus befolyása alá kerültek és segítséget nyújtottak a London által irányított csehszlovák burzsoáziának. Politikai hibáikat átvitték a felszabadulás utáni köztársaság politikai életébe. Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongreszszusán Široký elvtárs éles kritika alá vette a burzsoá-nacionalista elhajlást és a kongresszus elítélte ezt az irányt. Široký elvtárs a Párt IX. kongresszusán rámutatott azofera a károkra, amelyeket a burzsoá-nacionalizmus hibájából keletkeztek és megemítette, hogy a reakció hogyan szabotálta a Párt szocializálási terveit. Ma már mindenki előtt világos, hogy a tervgazdálkodást egy központból kell irányítani és Szlovákia iparosítása lehstetlen volna a cseh munkásosztály segítsége nélkül. A kétéves terv. keretében 188 üzemet helyeztünk át Szlovákiába, amelyek több mint 30.000 munkaalkalmat nyújtottak Szlovákia dolgozóinak. Hála Široký elvtárs következetes harcának a helyes politikai irány érdekében, Szlovákia Kommunista Pártjában sikerült a nézetek egységét érvényre juttatni a helyes marxista vonal szellemében Gottwald elvtárs iránymutatása szerint. A IX. kongresszus megállapította, hogy Szlovákia megszűnt a Köztársaság gyenge pontjának lenni. A szlovák nemzeti szerveknek is le kell vonniok a következtetéseket, a Párt IX. kongresszusának határozatából, mint ahogy levonták a következtetést a csehszlovák dolgozó nép feböuári győzelméből, amely megtörte a csehszlovákiai burzsoázia hatalmát. Beszéde további részében Bacílek elvtárs beszélt az ötéves terv teljesítéséről, így arról, hogy milyen örvendetesen fejlődik Szlovákiában a dolgozó nép életszínvonala és egyúttal rámutatott azokra a nehézségekre is, amelyekbe harcunk ütközik. Ebben az évben különösen jelentős sikereket jegyezhettünk fel. Az 1950es év első negyedévében az ipari termelés 26 százalékkal emelkedett az 1949-es évvel szemben. Az építőipar termelése viszont 134 százalékkal kereket jelenthettünk az első negyeddének termelését. Sok üzemünk nem volt előkészülve erre a gyors emelkedésre és ezért az 1950-es év első hónapjaiban nem teljesítették a tervet. A Párt IX. kongresszusa azonban újabb lendületet adott munkásságunk erőfeszítéseinek és így örömteli sikereket jelenthettünk a zelső negyedév és második negyedév végén Üzemeinkben a szocialista munkaverseny előrehalad és a könnyűiparban az alkalmazottak 89.85 százalékra, a finom gépiparban 91.2 százalékra és a közlekedésben 84.09 százalékra növekedett, míg az élmunkások száma meghaladja a 61.000-et. örvendetes a dubnicai munkásság békemczgalma, amelynek

1 során Dubnica dolgozói elhatározták, hogy a terv mielőbbi teljesítésével és a munkatermelékenység emelésével erősítik a béke táborát. A dubnicai elvtársak mozgalma hatalmas visszhangot keltett munkásságunk és dolgozó parasztságunk körében, amely gyűlölettel fordul az imperialisták háborús uszítása felé. Az új termelési módszerek bevezetésével erősen megnövekedett a munka termelékenysége is. amely az első negyedévben 16 százalékkal volt magasabb, mint az 1949. év első negyedében. A június hónap utolsó heteiben kimutatott eredmények jelentősen befolyásolják a gottwaldi ötéves terv második évének eredményeit, amelyek bennünket további sikerekre buzdítanak. Bacílek elvtárs nagyjelentőségű beszéde után a beszámoló fölött élénk vita fejlődött ki, amelyben hat képviselő szólalt fel. Majd sor került a Szlovák Nemzeti Tanács jogi, kultúr- és költségvetési bizottságának jelentésére, Szlovákia testnevelési és sporthivataláról szóló törvényjavaslatra, amelyet részletesen Viktory megbízott, a sport és testnevelés hivatalának elnöke ismertetett. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése lapzártakor még tart. A községek és járások munkaversenye a gabonabeszolgáltatás legjobb teljesítéséért A kis- és középföldművesek elhatárolták a beszolgáltatás! feladatok teljesítését és túlteljesítését Kis- és középföldműveseinknek ma minden előfeltételük meg van a ga. bonafélék felvásárlásának rendes teljesítésére. A lelkiismeretesen elvégzett tavaszi munkák és a kedvező tavaszi időjárás olyan feltételeket teremtettek a termés számára, hogy a felvásárlási tervet nemcsak teljesítik, de túl is teljesítik. Ennek bizonyítéka, hogy a kis- és középíöldmíívesek el vannak határozva, hogy a beszolgáltatás! feladatokat nemcsak teljesítik, ha. nem túl Is teljesítik. Igy például Királyrév községben (Gaiánta járás) a földművesek kötelezettséget válttaltak, hogy nemcsak teljesítik a felvásárlási tervet, hanenv

;azt túl is teljesítik és a felvásárlás 'dejét megrövidítik. Egyben versenyre hívták fel a járás valamennyi községet a beszolgáltatási kötelezettségek legjobb és legkorábbi teljesítéséért. A szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége örörrjmel fogadta a királyrévi kis- és középföldművesek kezdeményezését és kihirdette a községek és járások munkaversenyét az 1950-ik évi gabonatermés beszolgáltatási kötelezettségeinek legjobb teljesítéséért. A verseny egyes pontjai a következők: 1. A felvásárlási terv mennyiségbeli túlteljesítése. 2. A beszolgáltatási terv idejének megrövidítése. 3. A beszolgáltatás befejezésének megszervezése manifesztációs módon s tömeges elszállítással. Az Egységes Földműves Szövetség a versenyt a Földműves Raktárszövetkezet segítségével és együttműködés, ben az SzKP-vel, a népi közigazgatás szerveivel és a járások és községek többi tényezőivel szervezi. A verseny országos. A járási titkárságok a Raktárszövetkezetekkel együtt hetenként hírt adnak a verseny állásáról az Egységes Földműves Szövetség központjába. A községek versenyét a járási versenybizottság értékeli, amely megbírálja az EFSz-ek aratási versenyét is. A járások közötti versenyt, minden tizennégy napban értékelik. A verseny végleges értékelését 14 nappal végzik a felvásárlás befejezése után minden járásban. A gabona legjobb felvásárlásáért kihirdetett össz-szlovákiai versennyel egyidőben az Egységes Földműves Szövetkezet központi bizottsága meghatározta a jutalmakat is a legjobb községek és járások számára. A győztesek a következő jutalmakat kapják: 1. Az Egységes Földműves Szövetség 10 helyi csoportja vagy EFSz-e azokban a községekben (az egész Szlovákiában). amelyek legjobban megszervezik a felvásárlási terv teljesítését, jó minőségű rádiókészüléket kapnak. 2. Tíz földművest minden győztes községből a járásban téli rekreációra küldenek fürdőkbe és üdülőközpontokba. 3. A 10 legjobb szervezőt Szlovákiából külföldi rekreációra küldik. A gabonafelvásárlási versennyel, amelyet a kis- és középföldmüveseink indítványára kezdtek, biztosítják a felvásárlási terv teljesítését és ezzel dolgozó népünk ellátását és életszínvonalának emelését, valamint a gazdasági viszonyok állandó javítását hazánkban, ami hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Szlovákia déli járásaiban az aratás legtöbb helyen végetért s a cséplés folyamatban van. Egyes járásokból már olyan jelentéseket is kaptunk, hogy a kicsépelt terményt egyenesen a földműves raktárszövetkezet raktárhelyiségeibe szállítják be, ami egyrészt a termelők, illetőleg az EFSz-ek feladatát is megkönnyíti, amennyiben mentesíti őket a raktározás munkálataitól, másrészt megkönnyíti a raktárszövetkezetek feladatát is, mert a termény felvásárlását hamarább végrehajtják. Mind az aratás, mind pedig a cséplési munkálatok folyamán -teljes mértékben érvényesíteni kell a kölcsönös segélynyújtás elveit, ez anynyit jelent, hogy azokban a községekben, ahol már az aratást befejezték, a szabaddá vált aratógépeket és a csépléshez szükségtelen traktorokat bocsássák olyan EFSz-ek és községek rendelkezésére, ahol még az aratási munkálatok folyamatban vannak iletőleg ahol ennek szükségessége legjobban mutatkozik. Az ilyen kölcsönös szomszédi segélynyújtás révén megakadályozhatjuk a tömegesen beérő gabona kipergését és ezáltal óriási nemzetgazdasági kárnak vehetjük elejét. Hasonló a helyzet a cséplőgépekkel is. A cséplést ugyancsak a lehető legjobban és leggyorsabban kell végrehajtanunk, hogy a traktorok és cséplőgépek minél előbb szabaddá váljanak és ott hegyenek felhasználhatók, ahol a cséplést későbben kezdik meg. A cséplési munkálatok minél előbbi végrehajtása a tarlószántás időben való megkezdésének és végrehajtásának is egyik legalapvetőbb feltétele. Sok

1 járásban az EFSz-ek és az állami gépállomások abba a hibába estek, hogy az aratási munkálatok befejezése után, illetőleg a traktorok szabaddáválása után nem kezdték meg azonnal a tarlóforgatást és a föld a meleg időjárás következtében kiszáradt. Ig'y természetesen a kiszáradt földből még a traktorral vontatott eke is kiugrott, a tarlószántás tehát lehetetlenné vált. Az idei aratási, cséplési és a tarlóforg'atással kapcsolatos munkálatok a meleg időjárás következtében és az ezzel párhuzamosan járó kor' bbi gabonaérés következtében az EFSzek és az EFSz-ekkel szerződéses viszonyban álló állami gépállomások terveiben kis átmeneti zavart idézett elő. Az aratást ugyanis előbb kellett megkezdeni és az aratási előkészületeket, majd pedig a cséplési előkészületeket gyorsabb ütemben kellett megvalósítani. Az állami gépállomások legnagyobb része azonban a megnehezült feladatokat is igyekeztek — kevés kivétellel — a lehető legjobb módon megvalósítani. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy némelyik községben az állami gépállomások alkalmazottai a protekciózás elvét érvényesítették, mégpedig olyan formában, hogy az aratási munkálatokat legelőször az EFSz-ek földjein végezték el. Az a tény, hogy az aratógépet egy-egy gazda távolfekvő földjeire kellett elvontatni, sok időt rabolt el s a nép körében is elégedetlenséget váltott ki ilyen helyeken. Ezért azt ajánljuk az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami gépállomások vezetőségeinek, hogy az arafási és cséplési munkálatoknál ne egyéni érdekeket tartsanak szem előtt, hanem a főcél a munkálatok minél jobb és gyorsabb elvégzése legyen. A tarlószántásnál távolítsuk el a munkát megnehezítő mezsgyéket A földművesek és az EFSz-ek a cséplés befejezése után a rendelkezésre álló traktorállományt a tarlóforgatás szolgálatába állították. — Amint a gyakorlat mutatja, sok községben úgy valósították meg a tarlószántást, hogy a mezsgyéket, melyek a múltban nagyon tagolttá tették a határt és akadályozták a gépek gazdaságos kihasználását, most eltávolítjá kés ezáltal lehetővé válik nalyobb parcellák létesítése, melyeken a leggazdaságosabban kihasználhatjuk a gépeket. így hajtotta végre a tarlószántást Nemesabony, Csécsénypatony és több más község is. Felmerült azonban a kérdés, miért nem járt el hasonlóan Szenmihályfa község is. A tarlószántáshoz hozzáfogtak, de a régi módszerrel, vagyis a mezsgyéket továbbra is meghagyták. Kérdezzük az itteni földműveseket, helyesnek látják-e ezt az elhatározásukat. Mi nem. A föld helyes megművelésének, a gépek gazdaságos kihasználásának és egy magasabbfokú szövetkezeti formára való áttérésnek ez az alapfeltétele. Hasonló módon járt el Perbe te község is. Meg vagyunk arról győződve, hogy ezek a községek és mindazok, melyek hasonló helytelen módon jártak el, rövid időn beiül felismerik módszerük helytelenségét és érvényt szereznek a szövetkezeti földművelés legmodernebb formáinak. Takarmány vetéssel a közellátás javításáért A földművelésügyi megbízotti hivatal és azok a szervek, melyeknek hatáskörébe tartozik a mezőgazdasági termelés, gondoskodtak arról, hogy az EFSz-eknek és a gazdáknak takarmánytermelésre megfelelő mennyiségű vetőmagot biztosítsanak. A tarlóba vetett takarmányok ugyanis óriási szerepet játszanak közvetlenül a takarmányelliátásban. Minden Egységes Földműves Szövetkezetnek és minden gazdának jól felfogott érdeke tehát, hogy minél több takarmányt vessen. Sokan azzal a kifogással élnek, hogy a száraz időjárás kockázatossá teszi a termést. Az idejében elvégzett tarlószántás és a friss földbe vetett takarmány azonban jó eredménnyel kecsegtet bennünket. A fentemlített állítás tehát, hogy az időjárás kedvezőtlen, nincs megalapozva. Minden EFSz és minden termelő tartsa ezért kötelességének, hogy minél több szálastakarmányt és minél több tarlórápát vessen. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal Szlovákia Földművesei számára 30.000 hektárnyi földbe elegendő szálas takarmányvetőmagot biztosított. Ezenfelül jninden raktárszövetkezetben nagymennyiségű tarlórépa-mag áll a termelők rendelkezésére. A lehetőség tehát megvan, ki kell csak használni. Már a tarlószántásnál készüljünk fel a közös őszi vetésre Már a tarlószántásnál különleges figyelmet kell szentelni az őszi vetések előkészületi munkálatainak. A határt olyan tagokra kell felosztani, amelyek megfelelnek a következő négy elvnek. 1. Ügyelnünk kell arra, hogy egyegy tag a mezőgazdasági termelés legmodernebb gépeivel minél alaposabban megművelhető és a trágyázás is lehetséges legyen. 2. Azokat a határrészeket, melyek közös tulajdonságokkal bírnak, mint például bizonyos növény termelésére különösen alkalmasak, egy tagba kell foglalni. 3. Ugyancsak egy tagba kell foglalni azokat a területeket is, melyek befásíthatók (ahol ez szükséges) vagy szövetkezeti legelők létesítésére alkalmasak. 4. A határ tagokra való felosztásánál figyelembe kell venni a föld felszínének tulajdonságait is. Meg kell jegyezni, hogy a fentemlített pont csak nagyon vázlatosan tartalmazza azokat az irányelveket, melyeket a tarlóforgatásnál figyelembe kell vennünk. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ezekkel a munkálatokkal kapcsolatban útbaigazítást ad ki. A könyvbefoglalt útbaigazítások bő tájékoztatást nyújtanak majd az EFSz-eknek és a termelőknek mind a termelés legmodernebb formáiról, mind pedig az EFSz-eknek létesítéséről és magasabb fokúvá való átalakításáról is. Lapunk következő számaiban ugyancsak felvilágosításokat fogunk nyújtani földműveseinknek ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.