Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-14 / 159. szám, péntek

1950 július 13 UJSZ

Ö Hz új közigazgatási büntetőtörvény - a szocializmus építésének eszköze Nősek elvtárs belügyminiszter parlamenti beszéde Václav Nősek elvtárs

1 belügyminiszter a nemzetgyűlés legutóbbi 1950 július 15i plenáris ülésén beszámolót tartott a közigazgatási büntetőtörvényről és a közigazgatási büntető perrendtartásról. Václav Nősek elvtárs belügyminiszter parlamenti beszámolójábn többek között ezeket mondotta: A legutóbb kiadott kormányren delettel, amely a helyi nemzeti bi zottságok megszervezéséről szólott a nemzeti bizottságok szerveze ti felépítésének egyik legfontosabb szakaszát zártuk le, amelyet a kerületek létesítéséről szóló törvénnyel megkezdtünk. A nemzeti bizottságok ezzel nemcsak közigazgatási, hanem szocialista típusú hatalmi szervekké is Váltak. Megszilárdult és megerő södött államhatalmi szervi funkció juk. Mind érthetőbben kitisztul nemzeti bizottságok hivatása, legfon tosabb hivatásuk, amely ma abban nyilvánul meg, hogy segítőkezet nyújtson valamennyi gazdasági ágban mutatkozó kapitalista elem el' nyomásiára, a szocialista elemek támogatására és megerősítésére, valamint, hogy megszilárdítsa a munkásés parasztszövetséget. Népi igazgatásunk egyik legfontosabb feladata egész gazdasági életünk biztosítása, támogatása és védelme, legfőképp pedig szocialista szektorának támogatása és védelme, amelynek a dolgozó nép 1948-as győzelme után gazdasági életünkben döntő túlsúlya van és ereje állandóan fokozódik. Nem kevésbbé jelentőségteljes a nemzeti bizottságok segítsége mezőgazdaságunk strukturális átépítésénél és újjáépítésénél, a falunak a szocializmusra való megnyerésében. Nagy feladat járul itt főként az átszervezett helyi nemzeti bizottságokra. Minden feladatnak végrehajtása, amelyek a mezőgazdasági politiká ból, az összállami tervekből fakadnak, a népi igazgatás egészének ügye, minden egyes részéé, minden egyes funkcionáriusáé és ezeket a feladatokat a falu egész dolgozó népének segítségével kell megoldani. A nemzeti bizottságok eezn ma legfontosabb feladataihoz a feladatok egész sora társul. Ezek olyan feladatok, amelyek összefüggésben állnak az államgazdaság további megszilárdításával és megerősítésével, mert a nemzeti bizottságo kköltségvetései az állami költségvetés 41 százalékával gazdálkodnak. A nemzeti bizottságoknak így fokozott éberséggel és elővigyázatossággal kell óvniok szocialista építésünk nagy művét. Hogy a szocializmus építése során a nemzeti bizottságok sikerrel teljesíthessék a sokféle ríájukháruló feladatot, ennek érdekében most kialakítottuk a legfontosabb szervezési előfeltételeket. Éppen az újjászervezett nemzeti bizottságok ígérik számunkra a legkedvezőb előfeltételeket, azaz, hogy a nemzet] bizottságok azon feladatok megoldására is képesek lesznek, amelyeket tőlük az úi közigazgatási büntető törvény megkövetel. A nemzeti bizottságok újjászervezése az 1950 február 20-án kelt kormányrendelet értelmében lett végrehajtva, amely végrehajtási határidőül ez év június 30-át szabta meg. Szlovákiában a reorganizáció még a tavasz folyamán befejezést nyert. A csehországi kerületekben, más akciók következtében, amelyekkel a nemzeti bizottságok el voltak foglalva, az újjászervezés egy-két nappal elhúzódott. Már a megelőző eredmények a nemzeti bizottságok további fejlődése szempontjából az újjászervezés mély jelentőségét mutatják. 1. Népünk aktíve vette ki részét a nemzeti bizottságok újlj'ászervezéséből. Mindenütt nyilvános ülések folytak le, melyeken a kritika és önkritika felhasználásával volt az eddigi funkcionáriusok ténykedése felülbírálva, ahol ezek a munkájukról a nagy nyilvánosság előtt adtak számot. Hasonlóképpen voltak értékelve és újból kandidálva a jelöltek. 2. Javult a helyi nemzeti bizottságok osztály- és politikai összetétele. A prágai HNB-ban a munkások aránya 48 százalék, a földműveseké 15 hektárig 26 százalék. A brnoi kerületben a munkásoké 46^7 és a földműveseké 15 hektárig 28 százalék, míg Szlovákiában a munkásoké 32.5 százalék, ugyanakkor a földműveseké 15 hektárig 47.7 százalék. Az újjászervezés jelentős eredményeként kell elkönyvelni az ifjúság és a nők részvételét a HNB-ban. A helyi nemzet; bizottságokban az ifjúság 15 százalékban van képviselve és 13 százalékban nők. Praktikusan ez annyit jelent, hogy a nők minden helyi nemzeti bizottságban bent lesznek. A bratislavai kerület 458 községének helyi nemzeti bizottságaiban 543 nő van. A reorganizált HNB-ben kereken 250.000 funkcionárius működik, ezek közül körülbelül a fele új, akik eddig nem voltak tagjai a helyi nemzeti bizottságoknak. Ez negyedmillió odaadó, a szocializmusért küzdő harcost jelent, akik a legjobb állami igazgatásért és hatalomért dolgoznak. A helyi nemzeti bizottságok miár eddig lefolytatott újjászervezése alapján megbízható módon állíthatjuk, hogy a reorganizáció a népi igazgatást és az egész állami apparátust megerősítette, hogy megszilárdította a nemzeti bizottságok és a nép közötti kapcsolatot, a Nemzeti Front politikájának megerősödését eredményezte, a népi igazgatás kádereinek felfrissítéséhez vezetett s mindezzel az új nemzeti bizottságok összetételének és minőségének mélyreható javulását tette lehetővé. Napjainkban a nemzeti bizottságok kötelességei is fokozódnak a népi demokráciánk ellenségeivel folytatott harcban. Az egyik leghathatósabb eszköz a szocialista építés ellenségeinek ártalmatlanná tételére a dolgozó nép mobilizálásánál ezen ellenséggel szemben a büntető hatalom, amelyet a nemzeti bizottságokra bízott a Május 9-i Alkotmány, ügyvédek eljárási költségekért folyI tátott párbajává váltak és inkább a I per elhúzására, az összeférhetetlenség megerősítésére szolgáltak, mintsem hogy ténylegesen becsületbeli védelmet nyújtsanak. A népi demokráciában, a szocialista típusú államban az emberi méltóság és a polgári becsület egyike a legjelentősebb vagyonnak, amelynek tényleges és hathatós védelmet kell kapnia. Meggyőződésem, hogy a Nemzeti Bizottságok erről gondoskodni fognak. E feladat teljesítését lehetővé teszi számunkra a becsületsértéssel kapcsolatos eljárás új, egyszerű és rugalmas rendezése, amely —> mint azt szilárdan hiszem — hozzá fog járulni ahhoz is, hogy korlátozza a felesleges, kicsinyes és a polgári előítéletekből eredő becsületsértés! pereket. Az új büntetőtörvények mint az osztályharc eszköze Az eddig érvényben volt büntetőtörvény jellegzetessége A nemzeti bizottságok azonban ezt a kibővült büntetöhatalmat minden tekintetben és teljes mértékben nem tudták érvényre juttatni. Végleg megakadályozta őket ennek keresztülvitelében az eddig érvényben volt közigazgatási büntető törvényhozás ki nem elégítő volta. Ez az ágazat a legelhanyagoltabb ágazatok közé tartozik. Nincs közigazgatási ág, amelyet annyi törvényszabály, még a 18. századból is származó törvények is szerteszabdalnának, mint éppen a közigazgatásnak ez az ágazata. A kormányjavaslatot indokoló jelentés példának okáért 200 olyan közigazgatási büntető előírást hoz fel, amelyeket ez a most javasolt közigazgatási büntetőtörvény megszüntet. A közigazgatási büntetőjognak ezt az áttekinthetetlenségét a burzsoázia hozta létre, hogy könnyebben leplezhesse osztályjellegét. Hogy ez a jog milyen volt és ki ellen irányult, az már az oly gyakran használt elnevezéséből „rendőri büntetőjog" is kicsendül. A rendőrség és csendőrség, Szlovákiában a rendörbíróságok eszközül szolgáltak arra, hogy az uralmon lévő burzsoázia pórázon tartsa a kizsákmányolt tömegeket. A München előtti burzsoá-demokrácia bármiként is lelkesedett és kifelé bármikép is hangoztatta, hogy az államban minden hatalom forrása a nép, nem tudott meglenni e fajta fegyver nélkül, amely éppen a nép ellen irányult. Ezen jogszabályok érvényesítésével üldözték a munkásokat és a munkásmozgalom funkcionáriusait a dolgozó nép gazdasági és politikai jogaikért folytatott harcok idején, a kapitalista elnyomás alól való felszabadításért vívott harcok korszakában. Hisz a közrend és köznyugalom megsértése címén a burzsoá rendőri igazgatás meggátolhatott minden oly ténykedést, amelyet csak üldözni akart. Hisz a dolgozó nép jogaiért, a munkáért és kenyérért történő manifesztációkon való részvételért is üldözőbe vették a munkást, habár a résztvevők alávetették magukat mindazon előírásoknak, amelyeket a rendőrség megszabott. A rendőrség és a rendőri igazgatás ürügyet talált a manifesztáló munkások megbüntetésére. A közrend és köznyugalom megőrzésének ürügye alatt minden meg volt engedve és az államapparátus minden önkényt megengedhetett magának. Bírósági, de egyben rendőrbírósági úton is üldözték a Szovjetúniót éltető felkiáltást vagy feliratot, proletariátusunk jelszavainak standardokon való alkalmazását. Ezzel szemben azonban az uralmon lévő osztály tagjai, a gyárosok, akik a munkások kizsákmányolásával és elbocsátásával, a gyárak bezárásával és egyéb provokációkkal nemcsak a békét és a közrendet sértették meg, hanem az emberiség ellen elkövethető leggyalázatosabb bűncselekményeket követték el, a béke és közrend megszegése miatt nem lettek megbüntetve. Ha azonban a munkások a burzsoázia ilyfajta eljárása miatt felemelték szavukat, mindig durva és kegyetlen üldözésben volt részük. Éppen ezért természetes, hogy a szocializmus építésének feladataival járó kötelezettségek biztosításánál Nemzeti Bizottságainkban dolgozó népünket a közigazgatási büntetőjognak ez a népellenes, elavult, felaprózódott, nem egységes és zavart jellege munkájában gátolta. A marx-leninizmus arra tanít bennünket, hogy „a hatalmuktól megfosztott kizsákmányolók, akik nem várták, hogy hatalmuk megdől, ezt még csak gondolatukban sem engedték meg, első vereségük után az elvesztett paradicsom visszaszerzéséért harcba lépnek tízszeres energiával, megvadult szenvedélyei". Leninnek ezek a szavai érvényesek a mi, 1948 februárjában megvert reakciónkra is. Köztársaságunk elnöke minden alkalommal erre figyelmeztet éberségre és óvatosságra ösztökél bennünket. Ezért kell a reakciónak minden kísérletét még csirájában elnyomnunk. Minden kártevővel és köztársaságunk szocialista építését megzavaró minden egyénnel szemben a legnagyobb keménységgel kell fellépnünk, minden mesterkedésüket lelepleznünk és lehetetlenné tennünk. Az új közigazatási büntetőtörvény megkönnyíti a népi közigazgatás szerveinek a

z ellenség ellen aíz eljárást, amely így az ő kezükben a népi demokrácia ellenségeivel szemben, az osztályellenség minden cselekményével szemben hathatósan eszközzé válik. Népi demokratikus rendszerünket és országunk szocialista felépítését a legnagyobbfokú büntetőjogi védelemben kell részesíteni. Ez dolgozó népünknek is elsődleges érdeke. Éppen ezért a köztársaság népi demokratikus rendszere elleni vagy annak szocialista építését zavaró ellenséges kihágásokat a közigazgatási büntetőtörvény a legsúlyosabb büntetéssel — két évig tartó szabadság vesztéssel és a normális büntetés kiszabás kétszeresével sújthatja. De új társadalmi rendszerünkben az így megbüntetett és legtöbb esetben félrevezetett és tévelygő személyt át akarjuk nevelni és ezt elsősorban munkával akarjuk elérni. Ezzel kifejezésre juttatjuk, hogy a mi társadalmunk nem akarja őket tartósan kirekeszteni. ellenkezőleg módot nyújt arra, hogy ismét teljesjogú polgárokként visszatérhessenek az életbe. Az ilyen legsúlyosabb természetű cselekményekért kiszabott szabadságvesztés büntetését munkatáborokban kell eltölteni. A tapasztalatok alapján, amelyeket a munkatáborokról szóló törvények végrehajtásánál szereztünk, főként az ezekben elhelyezett személyek átnevelését vizsgálva, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ezt a berendezést továbbra is fenntartsuk és az új büntetőtörvénybe beiktassuk. Az új büntetőtörvények nevelő jellege A közigazgatási büntetőjog törvénybefoglalása és annak jetentősége Ma természetesen a közigazgatási büntetőjog törvénybe foglalásának világosan magán kell viselnie egész társadalmunk és államunk osztályátépítésének teljes alapját és éppen ezért teljesen új és pedig szocialista jelleggel kell bírnia. Csak ilyen törvény segítségével lesz módja népi igazgatásunk szerveinek a dolgozó nép vívmányait minden ellenséggel szemben megóvnia, csakis ilyen törvény segítségével szilárdulhat meg népi demokratikus rendszerünk és csak ilyen módon lehet dolgozóink részére a boldog szocialista jövőt biztosítani. A közigazgatási büntetőjognak és eljárásnak ily célzattal való törvénybe iktatása aztán valóban jelentős szakasszá válik népi demokratikus jogrendszerünknek kialakításában. A dolgozó néppel való szoros együttműködés lehetővé tette egy népi és a nép számára érthető törvény keletkezését, ami az eddig még fiatal népi demokratikus jogrendszerünk történelmében valóban úttörő munkát jelent. Az új törvények nemcsak a közigazgatási büntetőjogot és büntetőeljárást rendezik kimerítő módon, azaz nemcsak közös általános alapelveket szabnak az összes kihágások vád alá helyezésére, de meghatározzák minden kihágás ténybeli jellegét, amelyek, nek elkövetése esetében a népi igaz. gatásnak közbe kell lépnie, valamint meghatározzák az egész eljárást is. Mindaz, ami ezideig tudatosan nem volt megvilágítva, vagy zavaros volt, az

r most az új törvényben világosan le van szögezve. A Nemzeti Bizottságoknak a törvény teljes és érthető útmutatást nyújt, milyen eljárást kell indítaniok a dolgozó nép minden ellenségével szemben, valamint azokkal szemben is, akik zavarják az építő dolgozó nép ellenségét egyazon büntetőtörvény unifikációs szempontból is nagy jelentőséggel bír. Kiküszöböli e szakaszon a cseh országrészek és Szlovákia között eddig érvényben volt jogrendbeli felesleges különbségeket és elősegíti a népi demokratikus jogrendszer további egyszerűsítését. A dodgozó nép ellenségét egyazon büntetés éri utol az elkövetett bűncselekményért, ha az ország ebben vagy abban a részében is 'követte el. Ez az egységes és az egész állam területére érvényes rendezés, amely 1948 februárja előtt jelentős akadályokba ütközött volna a cseh és szlovákiai dolgozó nép testvéri együttélésének eredménye. A szocialista jog jellemvonása, hogy minden jogi előírás a dolgozók tömegeit mozgósítja az ország szocialista felépítése nagy müvének sikeres megvalósítására. A közigazgatási büntetőtörvény viszonylag a paragrafusok kis számában áttekinthetően összefoglalja az összes bűncselekmények cselekményi alapját és ezeknek a büncselelcményeknek kiszabott büntetését, polgáraink politikai nevelésének fontos eszközévé válik. És ha az új büntető jognak teljesítenie kell mozgósító feladatát, alapelveinek ismerete, át kell, hogy hassa a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezt a célt szolgálja az új büntető jog széles méretben megalapozott népszerűsítése, amelyet főleg az üzemekben és a közgyűléseken hajtottak végre. Igen sok hasonló nyilatkozatot kaptunk az üzemekből és városokból és mindezek az új törvényekkel való teljes egyetértést fejezik ki, amely törvényeket most itt megtárgyalunk. A nép e megnyilatkozásai támogatást és erősítést jelentenek számunkra, ugyanakkor felhívást is, hogy az új közigazgatási büntető törvényt továbbra is a lehető legnagyobb mértékben népszerűsítsük. Äz új közigazgatási büntető jog fontos feladata, hogy a polgárokat arra nevelje, hogy megszabaduljanak a régi kapitalista társadalom legkülönbözőbb maradványaitól, amelyek a tapasztalat alapján viszonylag sokáig fennmaradnak az emberek tudatában. Ezek a polgári együttélés legkülönbözőbb szabályaival szemben tanúsított tiszteletlenségben nyilvánulnak meg, amely együttélést a társadalom szab meg továbbá az egoizmus, a becsületes munkával szemben való kedvetlenség, a hozzá való tessék-lássék álláspont, a társadalmi vagyokhoz való helytelen viszony, a polgártársak iránti tiszteletlenség stb kifejezője. Ezért az új büntetőjognak is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a polgárok az önkéntes fegyelem és a szocialista együttélés összes szabályainak tiszteletére nevelődjenek. Az új közigazgatási büntetőjog nevelő jelentősége a büntetések céljában is visszatükröződik, amelyek a burzsoárendszerrel szemben alapvetően megváltoznak. A büntetés már nem az elkövetett bűntény megtorlása, hanem mindenekelőtt eszköz a javulás eléréséhez. A büntetéssel a bűnöst arra akarják nevelni, hogy megtanulja betartani a szocialista együttélés szabályait. Abban a törekvésben, hogy minden eszközt a dolgozók széles tömegei nevelésére használjunk fel, az új büntetőtörvény oly messze megy, hogy bizonyos körülmények között megengedi azt a lehetőséget, hogy a büntetéstől elálljunk. A nevelő törekvések végül különösen szemléletesen vannak kihangsúlyozva azokban a részekben, amelyek az ifjúság büntetését érintik. "A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség utolsó kongresszusa megmutatta, hogy ifjúságunk hazánkban a szocializmus építőinek első soraiban halad. A csehszlovák nép büszke ifjúságára, a nemzet jövőjére. Ezért szentel neki a népi demokratikus köztársaság különös gondoskodást. Ez a gondoskodás jut érvényre a büntetőtörvényben és a közigazgatási rendben is, amelyek kihangsúlyozzák, hogy minden rendszabály foganatosításának célja az ifjúsággal szemben, ha a fiatalok rossz útra térnek, mindenekleött az, hogy rendes, dolgozó polgárokká neveljék őket. A fiatalok a közigazgatási büntető eljárásban egész sor kiváltságot és enyhítő körülményt élveznek. Mindezek nevelő törekvéseket követnek. Kizárja tehát az új közigazgatási törvényjog az ifjúság bűncselekményeinek bármiféle mechanikus megítélését, mint ahogy az a polgári tásadalomban történni szokott, ahol az ifjúság rendszerint ugyanannak a rendszernek van alávetve, mint a felnőttek. Az új közigazgatási büntető eljárás A büntetőtörvényhez való viszony Ami a közigazgatási büntetőtörvénynek a büntető törvényhez való viszonyát illeti, meg kell állapítanom, hogy mindkettő egy egészet alkot, amely' egymásból kölcsönösen ered és egymást kölcsönösen kiegészíti. Nincs közöttük kvalitatív különbség. Funkciójuk egy és ugyanaz. Védeni népi demokratikus köztársaságunkat, annak szocialista felépítményét, megvédeni a dolgozó nép, valamint az egyén érdekeit és azt a szocialista együttélés szabályainak betartására nevelni. Népünk politikai egysége és az egységes államhatalom megkívánja, hogy a jog is egységes legyen, hogy az csak és csakis a csehszlovákiai Kommunista Párttal az élén a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép akaratát fejezze ki. A két törvény közti különbségek csak kvantitatív jellegűek. A súlyosabb természetű büntetendő cselekmények a bíróságok hatáskörébe tartoznak, a kevésbbé súlyos cselekményeket a Nemzeti Bizottságokéba. A közigazgatási büntető jog hatáskörébe a bírósági hatáskörből a kihágások egész sorát vesszük át, amelyeket a népi igazgatás szervei a többi feladataik között sokkal jobban, alkalmasabban és gyorsabban tud üldözni mint a bíróság. Legjelentősebb a becsületsértés. Nagyon jól tudjuk mit jelentettek ezek a becsületsértési perek a múltban. Nagyon gyakorta az Az új büntetőtörvény feladatainak I teljesítését nem biztosíthatják az elI avult, zavaros és népellenes rendeletek, amelyek a büntető eljárásra vonatkoznak és amelyeket ugyanúgy | a kapitalista érából örököltünk és amelyek a burzsoáziának a teljes önkényességet tették lehetővé a proleJetariátus elnyomására. Egész közigazgatásunk átszervezése és népiesítése elkerülhetetlenül megkívánja a végrehajtásokról szóló új előírásokat. Az új előírásoknak biztosítaniok kell a népi közigazgatás szervei számára azt a lehetőséget, hogy a népi köztársaság, valamint politikai és gazdasági alapja elleni tetteket, továbbá azokat a tetteket, amelyek bármilyen módon is hátráltatják a dolgozó nép építő törekvését, gyorsan és igazságosan és a szocialista törvény értelmében megbüntethessék, valamint biztosítania kell a büntetőtörvény politikai céljainak teljesítését. Itt a népi közigazgatás szerveinek aszerint kell eljárniok, amint azt a május 9-j alkotmány elrendelte: a dolgozó néppel való szoros együttműködésben. Azzal is törődni kell, hogy a szocializmus építése közben előforduló polgári kötelességek teljesítésére neveljen, valamint elővigyázatosságra az osztályellenséggel szemben és az új szocialista erkölcsökre. Ezeken a iegfontosabb alapokon van felépítve az új büntető jogrend. A május 9-1 alkotmány értelmében szükséges, hogy a közigazgatás a lehető legcélszerűbben legyen decent(Folytatás a 4. oldalon.)