Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-14 / 159. szám, péntek

UJSZÖ 1950 jťflius 14 fl köztársaság nevében - a szocializmusért és a békéért Az új büntetőjogról tárgyal a nemzetgyűlés Dr. stefan Rais igazságügyminiszter nagyjelentőségű A tapasztalatok azt mutatják, hogy az osztályellenség egyik legveszéiye. sebb fegyvere a kémkedés, melyet az imperialisiák új háborúra való előké­születeinek érdekében végeznek és avégből, hogy a külföldi tőkét a mi államosított vállalkozásaink ellen irá­nyuló megrögzött liarcában támogas­sák. Ezért az állami hivatali és gazda sági titok védelmét jelentősen kibőví­tették és rész'etesebben átdolgozták. Nemcsak magát a kémkedést fogják üldözni, hanem minden felelőtlen vagy hanyag tevékenységet, amely lehetővé teszi vagy megkönnyíti az idegen ké mek tevékenységét. A szocialista gazdaság védelme Gazdaságunk szociális szektora az új tőrvény alapján minden téren véde­lemben részesül. Leginkább az egysé­ges gazdasági terv, az első gottwaldi ötéves terv és a többi utána követke­ző tervek részesülnek különleges vé­delemben. Figyelmet fordítanak arra, hogy a terv teljesítését akadályozhatja maguknak a szocialista szektor dolgo­zóinak esetleges felelőtlensége, a még fennmaradt kapitalista szektorban szőtt fondorlatok és végül akadályozhatják az apró termelők, akik nem tudatosítják azokat a kötelességeket,, amelyek szá. mukra a tervgazdálkodásból következ­nek. A gazdasági te rvezést, mint a szocialista gazdaság egyik alaptörvé­nyét minden lehető eszközzel védeni fogjuk. A most tárgyalt törvény ezt a véde'met a büntetőjog hatáskörébe utalja. Magától értetődik, hogy a bün. tető véde'met rövidesen az új polgári törvény megfelelő előírásaival kiegé­szíti és a bírósági eljárás rendezésénél minden téren figye'met fordít a szocia­lista tervezés és a szocialista vállalatok azoknak főtámasztékai. Szocia'ista gazdálkodásunknak és or. szagunkban a szocializmus építésének anyagi alapja a nemzeti vagyon, mely állami szocialista tulajdon és a népi szövetkezetek vagyona, amely fokoza­tosan kialakítja a szocialista tulajdon második alapformáját. A törvényja­vaslat minden téren védelmet nyújt a szocialista tulajdon minden formájának és szigorúan bünteti a szocialista tu­lajdonban lévő vagyon meglopását és megkárosítását. A vonatkozó rendel­kezés az úgynevezett vagyoni bűncse lekmények közé sorolódik, azonban vi­lágos, hogy a nemzeti vagyon és a né­pi szövetkezetek vagyonának védelme egyike azoknak a fő >politikai sajátsá­goknak, amelyekkel az új büntetőtör­vény a régi előírásoktól alapvetően el fér. A kapitalizmusban az állami és más közvagyon a burzsoáziát szolgálja és az állami vagyon szaporodása az im­perializmus korszakában semmiben sem változtatja a kapitalista társadal­mi rend kizsákmányoló je'legét. Alap­vetően máskép van ez a szocialista államban, mert ha itt az ipar és a ke­reskedelem szocialista vállalkozásainak anyagi alapját megszilárdítják, az a munkásosztály politikai hatalmát fo­kozza és meggyorsítja a szocializmus felépítését. Ezért a vagyoni bűncselek­mények a szocialista tulajdon ellen ma egész más jelleget öltenek, mint a lo­pások és sikkasztások a kapitalizmus alatt s azokat ki kell küszöbölni nem­csak mint a társadalmilag veszedelmes önzés jelenségeit, melyek a kapitalista erkölcsi felfogásból származnak, hanem mint az új szocialista társadalom alap­jai ellen irányuló súlyos támadásokat iSt A közéleti tényező helyzete A szocialista állam, amelynek szer­vei, mint az egész nép meghatalma­zottai, a politikai hata'maH gyakorol­ják, szocialista közgazdaságot épít és azt a funkciót tölti be, amelyet a ka­pitalista állam teljesen a magántőké­seknek enged át. A büntető előírások a szocialista államban nem elégsze­nek meg a hivatali apparátus védel­mével, amely a kapitalizmus idejében a dolgozó nép ellen irányult. A tör­vényjavaslat ezért nagymértékben ki­szélesíti a közéleti tényező fogalmá­nak tartalmát. Tudatosítjuk, hogy ma a nemzeti bizottsági tagok mellett va­lamint a népbírák és a többi válasz­tott funkcionáriusok, állami alkalma­zottak, a fegyveres testületek tagjai mellett l^özéleti tényezőnek kell minő­síteni a "nemzeti és más közüzemek kulcspozícióban helyetfoglaló vezető alkalmazottakat. Minden közéleti té., nyezőnek a törvényjavaslat követke­zetes védelmet nyújt és egyszersmind figyelmet szentel fokozott felelőssé­güknek. Néhány ténybeli megá'lapítást tartalmaz, melyek megsaabják azon büntetendő cselekményeket, amelyeket közéleti tényezők követhetnek el. A szocilasita államban a fontos közéleti funkciók végrehajtása kötelezi az il­letőket az állam és a munkásosztály szolgá'atára, összhangban a törvényes előírásokkal, amelyek a nép akaratát juttatják kifejezésre. A közéleti ténye­ző a népi demokráciában teljes mér­tékben a nép ellenőrzése alatt áll és hatásköre, melyet a törvény biztosít számára, nem jogosítja fel önkényes­kedésre és magánelőnyök hajhászásá­ra, ahogy az a kapitalizmus idején volt, hanem becsületbeli kötelezettségeket jelent. Éppen ezért az új törvény fo­kozott figyelmet szente la közélet té­nyezőknek és egyszersmind kötelessé­geik dolgában. A korrupció, amely a polgári köz­életi apparátusban virágzott, olyan in­tézmény volt, amelyre a burzsoázia mindig számított a maga kívánságai­nak keresztülvitelében Minden kapi­talista azt várta, hogy bizonyos fizet­ségért oly segítőtársat talál a hivatal­noki személyzetben, aki törvényellenes dolgokat is végrehajt. A megfizethető. séget a kapitalista világban azzal ma­gyarázták, hogy a köztisztviselőknek alacsony volt a fizetésük. A követke­zetes harc, amelyet a megfizethetőség ellen kellett volna folytatni, a kapita­lizmus idején teljesen lehetetlen volt. Nem a rosszul fizetett alkalmazottak, de a telhetetlen kapitalisták okozták a nyilvános koriupciót. A dolgozó nép a hatalom átvétele után e tekintetben rendet teremtett. A burzsoá korrup­ciót, amely még a februárt megelőző időkben kísérletet tett az építés hát­ráltatására, egyszer s mindenkorra el­intéztük A következetes ellenőrzés most utolsó maradványait is kiküszö­böli. Tudtunk segíteni magunkon a nagy szélhámosok tekintetében és el fogjuk tudni intézni a kicsinyeket is. Erre lehetőséget és minden eszközt megad nekünk az új büntetőtörvény Az új emberért harcolunk Az új büntetőtörvény nemcsak az összesség vérieméért harcol, egyfor­ma védelmet kap az egyes polgár is, legfőképpen a dolgozó ember az élet kapcsolatok sérthetetlenségét. A szocializmus megtörte a burzsoá­zia hatalmát és a dolgozóknak teljes lehetőséget nyújt, hogy valóban meg­védhessék személyüket minden jogta­lan támadással ellen. Éppen ezért az egyén védelme, amelyet az új törvény biztosít, sokkal terjedelmesebb, hatá­sosabb, mint az eddigi előírások sze­rint volt. Az egyénnek életét és sza­badságát védi. A törvény gondosan óvja politikai és szociális polgári jo­gait, amelyeket az egyén számára az alkotmány biztosít. Hasonlóképpen vé­di az ember méltóságát és a családi kapcsolatok sétrhetetlenségét. Az új büntetőtörvény a magasabb szocialista erkölcsi alapelveket valósít­ja meg és ezzel hozzájárul a burzsoá ideológia csökevényeinek elnyomásá­hoz. A régi büntetőtörvény nem tar­talmazott a büntetés alkalmazásából és céljáról szóló meghatározásokat. A polgári tudomány számára a büntetés megtorlás és ez a gyakorlatban hova­tovább a megfélemlítés és a bosszú eszközévé vált. A bűnösök nevelése a kapita'izmus idejében csak frázis volt. Csak a szocialista társadalom gondol­kozhatik azon, hogy a bűnösöket át­nevelje, hogy őket ismételten beso­rozza az új élet építőinek sorába. Az új büntetőtörvény ezért nagyon terje­delmesen foglalkozik a büntetés meg­torló jellege mellett a büntetés nevelő céljával és a tételek egész sorában elősegíti a bűncse'ekmények elkövetői­nek belső átalakulását. A törvényjavaslat természeteden megtartja a feltételes elítélést és a feltételes szabadlábrahelyezést. A törvény ezenkívül meghatározza a bűnvádi körözés elévülésének feltéte­lét, a büntetés végrehajtását, ezzel egyszersmind összefügg a bűnös tel­jes beismerésének új értelmezése. A régi büntetőtörvényben a büntetlenség lehetősége oly esetekben állott fenn, amikor anyagi természetű büntetendő cselekmények elkövetője ellen volt el­járás folyamatba téve. Természetesen ez a lehetőség csa ka gazdag bűnözők részére áltt fenn. A törvény most a megbánásnak ezt a formáját vagyon­jogi bűncselekményeknél kizárja. Ki­terjeszti azonban a büntetlenség lehe­tőségét a legsúlyosabb olyan bűncse­lekményekre is, amelyeknél a köz ér­deke a bűncselekmény káros követ­kezményének kiküszöbölésében előbb­revaló, mint a tettes megbüntetésének érdeke. Az előfeltétel azonban az, hogy a megbánásnak valóban hathatósnak kell lennie és a bűncselekmény következ­ményei, amelyek veszélyeztetik a tár­sadalmat, idejében és teljes mérték­ben kiküszöböltessenek. „Javító intéz­kedések" nevén ú' büntetést vezet be e törvény oly személyekkel szemben, akik különben rendes munkáséletet folytatnak, akíkie háromhónapi sza­badságvesztést szabnak ki. E bünte­tést oly esetben kell kiszabni, ahol a feltételes elítélés nem lenne célrave­zető, bár ez nem kizárt. A javító in­tézkedésnél részben megrövidül a munkajövedelem a jövedelem egy­negyedére és ezzel egyidejűleg az illető elveszti más előnyeit, amelyek munkaviszonyából erednek. Az előnyök elvesztése legfeljebb egy félévre ter­jedhet. Teljesen helytelen volna, ha valaki a javító intézkedéseket úgy magya­rázná, hogy a munka büntetés. A munka nem lehet büntetetés, mert hisz minden polgár köteles dolgozni. A produktív munka azonban a gya­konlatban bevált mint nevelő eszköz, amely felemeli minden dolgozó öntu­datát és a volt elítéltnek megkönnyíti az életbe való visszatérését . Helytelen volna a büntetőtörvényre, mint a tilalmak összességére nézni amelyek megsértését az állam bünte­téssel sújtja. A szocialista jognak nin­csen pusztán ez a negatív tartalma, hanem elsősorban megállapított pozi tív tartalma van. a kollektív együtt­munkálkodás és a polgárság kölcsönös segítségének szellemében. Az új bün­tetőtörvény pozitív tartalmából fogva elősegíti a szocialista együttélés sza­bályainak kia'akítását és elmélyítését, az új szocialista emberért folytatott harcunk alkatrésze, ameíynek nagy szerű mintája a szovjet ember, a régi pusztuló kapitalista világ felett győ­zelmet aratott, a nemzeteket felszabí. tó és az emberi kultúrát megvédő em­ber. Megvédjük iljúságunkat A büntető rendelkezések, főképpen a büntetés kiszabásának nevelő cél­ját a legnagyobb sikerrel a fiatal­ságnál lehet érvényesíteni, amikor ez az érvényben lévő törvényekkel ösz­szeütközésbe kerül. De a mi ifjúságunk nagy többsé­gében már új ifjúság. Egyfelől meg van szabadítva a nehéz létfenntartá­si gondoktól, mert népi demokratikus rendszerünk sok munkalehetőséget nvujt és egyben a testi és szellemi fejlődést is biztosítja. Ifjúságunk egyre gyorsabban rázza le magáról a kapitalista erkölcs maradványait. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek köszönhető, hogy olyan nemzedékké fejlődik, amelyben meg kell bízni és amely bizonyára jól teljesíti a szo­cializmust építő munkánk feladatait. Milyen örvendetesek a nemrégen végbement CsISz kongresszus ered­ményei! A mi ifjúságunknak már új és nemesebb gondjai vannak, mint a kapitalista országok ifjúságának. Milyen keserves a kapitalista álla­mokban lévő fiatalság helyzete! A kapitalizmus elveszi az ifjúságtól a biztosított megélhetés lehetőségét és károsan hat az ifjúság erkölcsi fejlő­désére. Ott. ahol a fiatalok megsze­gik a törvényt, az új büntetőtörvény gondoskodik arról, hogy a fiatal bű nözőböl rendes dolgozó embert ne­veljenek. Figyelembe veszik elsősor­ban személyi tulajdonságait, továb bá családi nevelését és környezetét, amelyben eddig élt. A mostani viszo­nyokkal szemben többször alkalma­zásra kerül a feltételes elítélés és a büntetés elengedése és némely bün­tetéseket a fiatalsággal szemben egyáltalában nem alkalmaznak. A büntető eljárás demokratizálása Az anyagi büntetőjog kiegészítője az új büntető perrendtartás. A bün­tető törvény demokratikus és szocia­lista elveit világosan láthatjuk az új büntető eljárásokról szóló rendeletek­ben. A törvény itt is világosan kitűzi a bűnügy bírósági letárgyalásának célját. A büntető eljárásban résztve­vő szerveknek biztosítaniok kell a bűntények megállapítását, ezek ren­des kivizsgálását, a bűncselekmény elkövetőjének megbüntetését és vé­gül az ítélet végrehajtását a népi de­mokrácia szellemének és a szocialis­ta büntetőjog elveinek megfelelően. Az új büntető perrendtartás összes rendeletei arra irányulnak, hogy le­hetővé tegyék és megkönnyítsék a büntető eíjárás e céljának teljesíté­sét. Az eddig érvényben lévő törvény a vizsgálati eljárást a vizsgáló bírákra bízta, akiknek tevékenysége a bűn­cselekmények kivizsgálásánál valaha a burzsoáziának a hűbériség elleni vívmánya volt. Ma a vizsgálóbíró, aki nem rendes szerve a bíróságnak, sem az ügyészségnek, fölösleges. Az új büntető eljárás biztosítja to­vábbá, hogy a szóbeliség és a közvet­lenség elvét minden tekintetben való­ban életbe léptessék. Az alkotmánnyal egyértelműen az új büntető perrendtartás biztosítja a vádlottak védelmét és azt úgy szabá­lyozza, hogy a jó védelem a jövőben már nem lesz csak a vagyonos bű­nözök kiváltsága, hanem biztosítva lesz mindenkinek, aki felett súlyo­sabb bűntett gyanúja miatt Ítélkez­nek. Már néhányszor hangsúlyozták, hogy a védőknek is tudatában kell lenniök, hogyan kell eljárniok, hogy valóban teljesítsék a rájuk háruló feladatokat. A régi kapitalista mód­szer, amely szerint az ügyvéd haj­landó ellenértékért ügyfele minden rendelkezésének eleget tenni, még nem tünt el és néhány ügyvéd anya­gi érdekekből a törvénnyel élesen el­lenkező cselekedeteket támogat. A dolgozó nép nem veszi szívesen ezeket a ferdeségeket és joggal há­borodik fel, ha a védő meg akarja hiúsítani az anyagi igazság megálla­pítását és el akarja hárítani az igaz­ságos büntetést arról, akire rábizo­nyult a bűncselekmény. A védelmet az új törvény szerint sem korlátoz­zák. Ha azonban az egyik részről teljes mértékben biztosítjuk a védelmet, egyidejűleg szükséges, hogy védel­mezzék a társadalmat és ezáltal ma­gukat a bűnözőket is a felelőtlen vé­dők kizsákmányolása elől, akik nye­reséghajhászásukban nem kímélik az állam és a köz fontos érdekeit. Hozzájárulás a demokráciáért és békéért folyó harchoz A büntető törvény néhány oldala nemzetközi vonatkozásokat érint. A nemzetközi jog körébe eső kérdések haladószellemü rendezését mint to­vábbi hozzájárulásunkat kell érté­kelni, a haladás és a béke frontjához a két tábor harcában. Szövetsége­seink védelméről szóló intézkedések az idegen kémszervezetek ellen és a fasizmus propagálásának és támoga­tásának betiltása az új törvényben még határozottabbak, mint az eddigi rendelkezések. Hasonlóképpen to­vábbra is büntetendő lesz a támadó háborúra való uszítás. Új háborús bűnösök Az amerikai imperializmus ma az imperalizmus, a reakció és a háború táborának vezető tényezője. A nem­zetközi egyezmények rendszeres meg­sértése és a haladó tényezők elleni fasiszta támadások saját országuk­ban annak a politikának következ­ményei, amely az utóbbi időben mind gonosztevőbb formákat ölt. Az ame­rikai imperialisták az atombombával való fenyegetéssel a népeket engedé­kenységre akarják kényszeríteni a teljes világuralomra törő tervekkel ' szemben. A béketábor szilárdságával és mindenekelőtt a Szovjetúnió er­kölcsi támogatásával ezeket a táma­dásokat visszaverték és a békét meg­őrizték. Az amerikai imperialisták azonban a hideg háborúban elveszí­tik idegeiket és megfontolt cinizmus­sal nyilt támadó akciókra térnek át. A. Gromyko szovjet külügyminisz­terhelyettes nyilatkozata rábizonyít­ja az USA kormányára, hogy fegy­veres támadást indított a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság ellen és így megállapítja, hogy a fegyveres beavatkozással és a délkoreai báb­kormány támogatásával büntettet kö­vettek el a béke ellen. Az új háborús bűnösöket leleplezték. Erről a helyről is szenvedélyesen tiltakozunk a nem­zetközi egyezményeknek ez ellen az új, ezideig hallatlan és legkomolyabD megsértése ellen, amelyeket az ame­rikai imperialisták követtek el. Mindenütt magasba csap a felhá­borodott ellenállás hulláma az impe­rialista támadás ellen. Az egész világ dolgozói testvéri rokonszenvvel és csodálattal figyelik a koreai nép hő­si harcát a idegen elnyomók és az árulók ellen. Hasonló támadó politikának ered­ménye, amely nemzetközi büntettet jelent, az az aljas kísérlet is, amely­lyel mezőgazdasági termelésünket akarják aláaknázni a burgonyabogár szándékos, tömeges terjesztésével országunk területén. Dolgozó népünk erre a terrorista támadásra azzal felel, hogy még jobban felzárkózik kormánya körül és fokozza erőfeszí­téseit az új szocialista társadalom építésében. Határozottan tiltakozunk ez ellen a támadó aktus ellen is. amlyenek közvetlen áldozatává vált Köztársaságunk és dolgozó népe. A gonosztevőket népünk megvetése sújtja, amely még jobban kész lesz minden ellenünk irányuló támadás visszaverésére és fokozza építő mun­kájának ütemét. • Városaink és falvaink dolgozó né­pe, élén a munkásosztállyal, bevált vezérének, a csehszlovákiai Kommu­nista Pártnak és Klement Gottwald köztársasági elnöknek vezetése alatt, építi népi demokratikus köztársasá­gát és szocialista jövőjét és nem en­gedi, hogy az ellenség meghiúsítsa nagy építőmüvét. Az új büntetőtör­vény hatalmas új fegyver lesz dol­gozó népünk kezében és népi bírósá­gaink kezében minden felforgató kí­sérlet ellen. Ennek reményében dolgozó né­pünk széles tömegei lelkesen fogad­ták az új büntetőtörvény és büntető perrendtartási javaslatokat. A nem­zetgyűlés eleget tesz népünk kíván­ságának, és jóváhagyja az előter­jesztett javaslatokat és ezzel hozzá­járul a köztársaságunk biztonságá­ért folytatott következetes és meg­rendíthetetlen harchoz dolgozó né­pünk boldogságáért és a szocializ­mus győzelméért hazáinkban. m Mt MWMHMMMmWHWHM tt Mt MHMM Nősek eEvtárs belügyminiszter parlamenti beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) ralizálva s így a lehető legközelebb álljon a néphez. Ezért a mostani ál­lapottal szemben lényegesen ki lesz bővítve a helyi nemzeti bizottságok­nak a büntető joga. A szocialista törvények betartása. Az új törvények rugalmas rendel­kezései kizárják a törvény puszta betűje szerinti határozatokat, vagyis azoknak a céloknak a figyelmen kí­vül hagyásával hozott határozatokat, amelyekért ezeket a törvényeket meg­alkotjuk. Ellenkezőleg, a törvények alkalmazásánál folyton szemünk előtt kell állni a szocializmushoz ve­zető útunknak és tudatában kell len­nünk annak, hogy ezek a törvények milyen fontos és hatalmas segítsé­get jelentenek előrehaladásunknak ezen az úton. Azokról a törvények­ről van szó, amelyek a dolgozó nép akaratából származnak és a szocia­lista jogrend további alapjait képe­zik s ennek a népnek érdekében kell őket alkalmazni. Ezért ragasz­kodnunk kell e törvények következe­tes és meg nem alkuvó végrehajtá­sához, hogy teljesítsék küldetésüket és azokat a reményeket, amelyeket dolgozó népünk hozzájuk fűzött. A szocialista törvényesség alapelve kö­vetkezetes teljesítésének követelmé­nye, amely hozzájárul népi demo­kratikus rendszerünk további meg­szilárdításához és dolgozó népünk széles tömegeire nevelő hatású lesz, kádereinket, választott funkcionáriu­sainkat, valamint a népi közigazgatás alkalmazottait nagy feladatok elé ál­lítja, mert felelősségük nagyobb, mint bármikor azelőtt. A szocialista törvényesség betar­tását elsősorban dolgozó népünknek a népi közigazgatásban való képvi­selete biztosítja a nemzeti egység­front politikai egységével, a mun­kásosztály vezető szerepével s a munkásosztály, élén a Csehszlová­kiai Kommunista Párttal

Next

/
Thumbnails
Contents