Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)
1950-07-13 / 158. szám, csütörtök
UJSZ0 1950 július 13 üzemeink a szabad Koreáért Dolgozó népünk gyűlölettel ítéli el az imperialista háborús gyűjtő gitók merényleteit Kórea szabadsága ellen. Az imperialisták háborús támadása még jobban elmélyítette népünkben a szocializmus iránti ragaszkodó szeretetet Üzemeink egymás után fejezik ki mélységes gyűlöletüket az amer kai imperjalisták iránt. Mint már tegnapi számunkban említettük, egyenként emelik fel tiltakozó szavukat és Považská Bystrica munkásait követve jobb munkával szilárdítják a béke táborát. A matejov'cei Tartasmalt üzem munkásai Banská Bystrica példáját követve élesen tiltakoznak az amerikai támadások ellen Koreában. Tudják, hogy a szocializmus építésében a jó munka a legjobb felelet a háborús uszítók támadásaira. Ezért a következő határozatot hozták: » Kötelezzük magunkat hogy az ötéves tervből eredó minden feladatunkat még pontosabban és alaposabban fogjuk teljesíteni hog-y ezzel js hozzá'áruljunk az imperialisták szándékának, az új háború előidézésének meggátlásához. A koreai amerikai támadás és a burgonyatermésünket veszélyeztető burgonyabogarak leszórása elleni tiltakozó nyilatkozatokhoz e hó 10-én csatlakoztak Luesivná, Batizovce Vernár. Veľký Slavkov polgárai, valamint a poprádi üzemek dolgozói. a poprádi járási Nemzeti Bizottság alkalmazottai, a tátrai fürész munkásai a revucei téglagyár alkalmazottai, valamint az eperjesi járás : Nemzeti Bizottság műszaki hivatalának alkalmazottai stb. flz üzemi pártszervezetek, üzemi bizottságok és műhelytanácsok és az egész üzemi munkásság figyelmébe! Lapunk, szombati számában munkátok megkönnyítésére külön mellékletet adunk, amelyben az ellentervezés (ústretové plánovanie) 1951-es évi előkészületeiről és előkészületi munkáiról adunk tanulságos felvilágosító cikket. Nagyon fontos, hogy az üzemek egész munkássága megismerje az ellentervezés lényegét és tudja azt hogy milyen fontos szerepet játszik ez üzemeink életében. Hívjátok fel erre munkástársaitok figyelmét és ahová nem jár, már jóelőre rendeljétek meg -lapunk szombati számát, amelyben segítséget akarunk nyújtani nehéz munkátokhoz. Egyensúlyba jutott Kelet-Kína költségvetése Kelet-Kína közigazgatási területének — beleértve Sanghait is — pénzügyi kiadásai és bevételei egyensúlyba jutottak. Március óta a bevételek erősen növekednek, a kiadások pedig csökkennek. A vietnami néphadsereg sikerei A vietnami rádió jelentése szerint a népi demokratikus haderő partizánjai Haiphong kikötőjében felgyújtottak és megsemmisitettek egy 34.000 liter olajat szántó francia hajót. Hanoitól 30 kilométernyire délre a demokratikus haderő megsemmisített egy francia századot. Hué kikötőjétől 100 kilométernyire északra Bongtongnél a népi hederő és a partizánok megsemmisítettek egy gépesített francia alakulatot. — A lengyel állami zeneműkiadó vállalat kiadásában megjelent Chopin összes műveinek ötödik kötete, amely a szonátákat tartalmazza Chopin öszszes müveinek kiadását a lengyel minisztertanács határozta el a nagy lengyel zeneszerző halálának századik évfordulója alkalmából. — Az amerikai katonai bíróság kétévi kényszermunkára és pénzbüntetésre ítélte Dziunkici Nakaszára japán szakszervezeti vezetőt, mert tiltakozott a május 30-i tokiói tüntetés rész. vevőinek elítélése ellen. — Columbia és Venezuela határvidékén vasárnap súlyos földrengés pusztított, melynek az eddigi jelentések szerint mintegy 200 halálos áldozata van. MILYEN AZ „AMERIKAI ELETFORMA"? A rio de janeiroi lapok a közelmúltban két furcsa eseményről számoltak be, amely a brazil fővárosban történt, 8 amely az „amerikai életforma" növekvö exportálásáról tanúskodik az Egyesült Államok védnöksége alatt álló országokba, valamint arról a visszahatásról, amelyet az ilyen export ez országok népeiből vált ki. Az első történet főszereplője Joe Louis, a híres néger ökölvívó — volt nehéz- és középsúlyú -világbajnok. Joe Louist az amerikai hatóságok propagandacélokból küldték Braziliába, még pedig azért, hogy megkíséreljék felhasználni a sportbajnok tekintélyét Truman háborús politikájának népszerűsítésére a brazil nép körében. Az ökölvívóbajnok megérkezett Rio de Janeirobá, ahol a Wall Street által megfizetett sajtó nagy hűhóval fogadta. Látogatásának t mészetesen kiindulópontul kellett szolgálnia az „amerikai-brazil barátság" témája körül csapott cécó egész programjáhoí! A repülőtérről beszállították a főváros legkényelmesebb szállodájába, a „Copacabana Palace"ba — az amerikai tábornokok, üzletemberek és diplomaták meghitt fészkébe. A volt ökölvívóbajnok arra törekedve, hogy küldetése sikerrel járjon, már a szálloda előcsarnokában nyomban hozzálátott, hogy tisztelőinek meséket mondjon az Egyesült Államokban uralkodó „szabadságról és civilizációról". S éppen, amikor az elbeszélő lelkesedése a tetőpontjára hágott, hozzálépett a szálloda igazgatója és megkérte, hogy haladéktalanul hagyja el a szállodát, mert a bajnok fehér honfitársai — mindezek a tábornokok, üzletemberek és diplomaták — tiltakoztak az ellen, hogy néger költözzék a fényűző szállodába, s nem hajlandók — úgymond — négerrel egy fedél alatt lakni... Az exvilágbajnok mi mást tehetett volna, minthogy távozott és új szállás után nézett Az Egyesült Államokban uralkodó „szabadságról és civilizációról" szemléltetőbb illusztrációt persze keresve sem találhatnánk. ;A másik történet hősnője egy brazil néger nö, aki Copacabanában. Rio de Janeiro arisztokrata negyedében lakik. Az utóbbi években ezt a fényűző negyedet elárasztják az amerikai „rezidensek és túristák", akiknek a legnagyobb része az Egyesült Államok külügyminisztériumának ügynöke. Egy alkalommal, amikor a brazíliai néger nő lefelé ment liften, belépett oda egy amerikai nö, aki nemrég költözött abba a házba. Az amerikai hölgy megpillantva a felvonóban a néger nőt, nagy lármát csapott. Magából kikelve, követelte a néger nő eltávolítását a felvonóból és azt, hogy Braziliában vezessék be a .civilizált" jenki életmódot, amelyben a fehérek nem keverednek a négerekkel. Válaszul erre, a lelke mélyéig megsértett b&ziliai néger nő néhány hatalmas pofont adott a ..felsőrendű" amerikai faj képviselőjének, miközben ezt mondotta: „Ne felejtse el, hogy olyan emberek közt van, ahol az embert nem bőrének színe szerint értékelik..." A botrány helyszínén összegyűlt tömeg lelkesen megtapsolta a néger nőt, az Egyesült Államok-beli hölgy pedig, a i r lenlevők füttyétől kísérve, sürgős visszavonulásra kényszerült. Truman nemrég mondotta: „TudIrta: JORGE AMADO ják meg végre, milyenek is vagyunk mi valójában." Ami igaz, az igaz! A többi ország és világrész népei már alaposan megismerkedtek az Egyesült Államok-beli urakkal és a WallStreet által erőnek erejével propagált „amerikai életformával". Ez az „életforma nem más, mint sötétség és vadság, tudatlanság és fenhéjázás. Jellemző erre Brazilia példája. Amikor az amerikai imperialisták városaikban, mint gazdák elhelyezkedtek, legott kezdetét vette a színes faj képviselőinek becsmérlése és megaláztatása. A sokat dicsért amerikai „civilizációtól" ajándkot is kaptunk: faji előítéleteket. Cserében ezért kiszállítják országunkból a nyersanyagot, haditámaszpontokat építenek az országban s arra készülnek, hogy fiatalságunkat az általuk előkészített háborúban ágyútöltelékül használják fel. Az amerikai imperialisták most dollármilliókat költenek arra, hogy meggyőzzék a népeket a jenki „civilizáció" előnyeiről és fölényéről, úgy tüntetve fól ezt a „civilizációt", mint a nyugati vagy keresztény kultúra legtökéletesebb mintaképét, melyet ki kell terjeszteni a többi népre is. Ilyenfajta propagandával kendőzik el az amerikai imperializmus gazdasági és politikai behatolását más országokba s készítik elő a közvéleményt az új háborúra. „El kell fogadnotok felsőbbrendű kultúránkat, amelyet fegyverrel a kezetekben kell megvédnetek", prédikálják nekünk az amerikai imperialisták, sajtójuk, irodalmuk, filmjeik, rádiójuk, folyóirataik és „digest"-jeik útján, a gengszterekről és az atomháború hősiről szóló elbeszélések segítségével. Valójában, mire is épül a WallStreetnek ez a felmagasztalt „civilizációja"! Milyen új és nemes érzésekkel gazdagítja az emberiséget? Az irodalomnak és a művészetnek miféle halhatatlan remekeit hozta létre ? Ezt kérdezi a brazü nép. Ezekre a kérdésekre kell választ adni, hogy minél sikeresebben harcolhassunk az amerikai imperialisták ideológiai terjeszekdése ellen. A küzdelem az effajta terjeszkedés ellen nem más, mint a békeharc egyik formája. Egyetlen, nem egészen új, de szerfölött „magasztos" érzés uralja az egész „amerikai életformát" — a meggazdagodás vágya, a dollár szeretete, a harácsolás szenvedélye. Ez az érzés irányít mindent, így a sze relmet, barátságot, emberi méltóságot, hazaszeretet, az ember iránti megbecsülést. „Az amerikai életforma" a legkiválóbb, a legokosabb és a legtiszteletreméltóbb embernek azt tartja, aki az eszközökben nem válogatva, mindenkinél több pénzt tud összeharácsolni. íme, a dollár az emberi képességek és az emberi jellem legmagasabb értékmérője! A jenki,.civilizáció" „nagy embere" nem az, aki önmagát egészen a nép vagy az emberiség stb. szolgálatának szenteli, hanem az, aki dollármilliókat rabol össze „nedves" vagy „száraz" eszközökkel, mint például A1 Capone, ez a tipikus jenki-hős, az „amerikai életforma" szimbóluma. Az „amerikai életformának" ez a legfőbb „mozgatóereje" nem csupán a többi indulatot tartja befolyása alatt, hanem az Egyesült Államok burzsoá tudományát, irodalmát és művészetét is, amely a dollártól függ Az ÚJ SZÓ szabadságodra is elkísér! Mindért előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biztosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szíveskedjenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. és a pénzeszsákot köteles szolgálni. Nem is beszélek itt arról, hogy az Egyesült Államok az atomenergiát kizárólag háborús célokra használja, a halál és a pusztítás eszközéül, ugyanakkor, amikor a Szovjetúnió az atomenergiát az emberiség haladása és boldogsága érdekében fejleszti. Csupán az egyikről szeretnék beszélni, ama feladatok közül, amelyet az amerikai burzsoá „tudomány" legutóbb tűzött maga elé. Doktor Britten amerikai fiziológus az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának évi közgyűlésén javaslatot tett „emberszabású majomrabszolga" faj kitenyésztésére, mesterséges megtermékenyítés útján. Ebben az esetben a nagytőkések, az üzemek és gyárak tulajdonosai el lennének látva ingyen munkaerővel... Ami a tudománnyal történik, ugyanazt látjuk az irodalomban és a művészetben. Az írók és művészek, köztük azok is, akik valóban tehetségesek, eladják magukat és, sajnos, igen kis kivétellel hasravágódnak a hollywoodi mágnások ízlése előtt. Művészi színvonaluk és tárgyilagosságuk semmivé válik. A mai amerikai regényt a legsötétebb pesszimizmus hatja át, az ember megfosztja hitétől, nem nyit számára semmiféle perspektívát a kapitalizmus mai, drámai körülményei közt. Ilyen érzése támad az olvasónak Caldwell regényének elolvasása után. A mai amerikai irodalom, csak úgy, mint a film, a színház és a rádió, teljes egészében mentesek attól a szándéktól, hogy az embert felemeljék és emberi méltóságára emlékeztessék. S éppen ez az „életforma" vált az utóbbi években az amerikai exportszállítások tárgyává. A fegyverekkel együtt ezt szállítják külföldre a Marshall-terv keretében. Az amerikai imperializmus ilymódon akar végezni a vele alárendelt viszonyban lévő országok nemzeti sajátosságaival, ez országok kultúrájántik nemzeti sajátosságaival, hogy kényelmesebben zsákmányolhassa ki és használhassa fel ezeket az országokat támadó, háborús tervei céljára. Az amerikai imperialisták valamennyi marahallizáit országba éppúgy behurcolják egészségtelen irodalmukat, ostoba, provokáló filmjeiket, az aranyborjú szenvedélyes imádatát és az ember megvetését, mint ahogyan Braziliába behurcolják a faji megkülönböztetést Az amerikai diplomaták és a „kulturális" tényezők a más országok nemzeti szuverénitásáról való lemondást követelő politikai elméletek mellett, a kozmopolitizmust hirdetik. S mindennek a mérgezett álkulturális koktélnek aljában szovjetellenség, kommunistaellenesség húzódik meg. A lincstörvény és az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság „kultúrájának" propagandája összefügg a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen irányuló viszszataszító rágalomhadjárattal. Az amerikai imperialisták minden erejükkel annak megakadályozására törekszenek, hogy a többi országban értesüljenek a Szovjetúniónak a kultúra frontján, az emberi méltóság emelése és a boldog emberi élet építése terén aratott győzelmeiről. Ámde a népek nem olyan ostobák, mint az amerikai imperialista urak hiszik! A népek látják a tényeket és egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a Szovjetunióban a legmagasabbrendü szocialista humanizmus épül, hogy ott a bőr színe nem jelent semmiféle előnyt, hogy ott a munka s nem pedig a dollárkarrier az egyes polgár becsületbeli ügye, hogy ott senki sem gondol az „emberszabású majom-rabszolga" faj létrehozására. A Szovjetúnióban arra gondolnak, hogy miként hassanak át minden egyes embert teljes emberi mé' tóságánák tudatával és tegyék életét boldoggá és jómódúvá. A népek látják és egyre inkább meggyőzödnek arról, hogy éppen az amerikai Újra lég támadások ? Palmiro Togliatti, az olasz nép lelkes harcosa az imperializmus ellen a L. Unitéban a következőket írja: „Az olasz nép emlékezetében még elevenen éln;k az elmúlt háború borzalmai, különösen most, amikor Truman elnök elrendelte Észak-Korea városainak bombázá. sát. Még szemem előtt van, mikor a fasiszta vészmadarak elárasztották városainkat, hogy ártatlan éle. teket tegyenek tönkre. A házak romokban hevertek, az utcákon füst volt. Miközben mi a pusztítás áldozatait próbáltuk kimenteni a romok közül, Mussolini bérencei a bolsevistáknak az európai civilizáció ellen vezetett harcáról kürtöltek híreket a világba. Mi volt céljuk? Minden áron világuralmat akartak elérni és a dolgozók szocialista törekvéseit lehetetlenné tenni, mindenekelőtt azonban a náluknál sokkal erősebb Szovjetuniót tönkretenni. Ma a helyzet ugyanez. Most Is azt akarják elhitetni a világgal, hogy mi vagyunk a támadók. Ta. Ián azért, mert az utóbbi napokban Észak-Korea csapatai hadi sikereket értek el? Palesztinában és Kínában a helyzet szintén hasonló volt. Nézzük csak a dolgok lényegét! Mi hát Észak-Korea főhibája? Talán az, hogy feudális nagybirtokokat a dolgozó parasztoknak osztotta szét? Vagy hogy a gyárakat államosította, egyszóval, hogy szabadon akar élni? Igen. Ezt a tényt nem bírjak az amerikai imperialisták elviselni. Ezért kapott Mac Arthur bandita szabadkezet Észak-Korea felszámolásában. Vagy mi a bűne Lenin és Sztálin Szovjetúniójának? Elsősorban is az, hogy egyáltalán létezik és hogy nagyszerű sikereivel úgy gazdasági, mint politikai téren tromfot adott az amerikai életformának. A békeszerető népeket azonban nem lehet félrevezetni. Varsótól Szófiáig és már Párizstól Rómáig is tisztában vannak az imperialis. ták aljas szándékaival. Jól tudjuk, hogy Észak-Korea városai után az ő városaik kerülnének sorra. Tudják azt is hogy az imperialisták nem akarnak félmunkát végezni, hanem az egész emberiséget le ; akarják igázni és saját érdekeik , szerint felhasználni. • Ezért tömörülnek ma a békesze- [ rető népek egységesen és szilárdan < a Szovjetúnió vezette világbéke táboriba. Tisztában vannak azzal, hogy ez az egyetlen biztosíték az imperialisták által előkészített pusztítás ellen. — Vietnamban a francia gyarmato. sítók és a vietnami árulók földjét szétosztják a szegényparasztok és az elesettek családj'si között. — Párizs és Dakar között az Aigle Azúr Légitársaság egyik gépe szombaton lezuhant. A halálos áldozatok száma 23. Hoten súlyosan megsérültek. — Truman elnök szombaton V a~ rancsot adott, hogy katonaság vegye át a Chicago Pacific vasúttársaság vonalainak üzembentartását, a társaság szolgálatában álló vasút; váltókezelők bérkövetelések miatt 14 nap óta sztrájkban állnak. A szófiai vasutasok vállalták, hogy szeptember 9-ig, a bolgár nép felszabadulásának ünnepére 320 ezer tonna teherszállítmány helyett 400 ezer tonna teherárut szállítanak. A francia gyarmatosítók rabolnak Vietnámban. Az Észak-Vietnámban elhelyezett francia csapatok parancsnoksága megparancsolta a falvak lakóinak, hogy rizstermésük kétharmadát ad.ák át a francia hadseregnek, tekintet nélkül arra elég-e a maradék rizs a parasztok megélhetéséhez. A lakosság több körzetben határozottan szembeszállt a francia gyarmatosítók bandita módszerével HHH IH t mil HMtWWWW WM WmWMMM imperializmus akar háborút és készít elő háborút, a Szovjetúnió pedig szenvedélyesen küzd a békéért. És a világ népei tekintetüket keletre vetik — a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok felé, amelyek az igazi civilizációt teremtik meg. Válaszul az amerikai imperializmus ideológiájának propagandájára, aláírások millióit gyűjtik össze a népek a stockholmi békefelhívásra, az atombomba — a gyilkosok „kultúrájának", e jelképe, az „amerikai életforma" e szimbóluma ellen. (Tartós békéért, népi demokráciáért legutóbbi számábólj
