Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-13 / 158. szám, csütörtök

1950 július 13 UJSZÖ ta. hogy ezek az emberek s-minél rosszabb a nemzetnek, annál jobb nekik« jelszó alatt cselekedtek. Mi­nél nagyabbak lennének szocialista gazdaságunk sikeres fejlődésének akadályai, rendszerünk politikai megszilárdulásának, nagy kultúrális fejlődésének — aminek tanúi va­gyunk — akadályai annál nagyobb volna — a reakció számftgatása a szerint — a volt uralkodó osztály reménye arra, hogy hatalma meg­újul, hopr visszatérnek számára a soha vissza nem térő, elveszett aranyidők. A reakció maradványai elrettenve látják, hogy a dolgozó nép a Kommunista Párt vezetése, alatt és Klement Gottwald köztársa­sági elnökünk bölcs utasításai alap­ján legyőz minden akadályt, hogy hőstetteket visz véghez az építő munkában és hogy minden év és minden hónap a széies tömegek élet­színvonala átütő javulását és a né­pi hatalom megszilárdulását jelenti államunkban. A dolgozó nép Jegnagyobb felhá­borodással vette tüdomásul az előző bünperekből és teljes bizonyosággal látta éppen ebből a bünperböl. hogy a burzsoázia maradványai nemcsak erőszakosságokat, szabotázsokat és minden fajtájú terrort készítenek elő a dolgozó nép és funkcionáriusai el­len, hanem mindenekelőtt a cseh és szlovák népnek a nyugati imperia­listákkal való katonai megtámadá­sára számítanak. Az összeesküvők megtettek mindent, hogy felkészülje­nek az áruló ötödik hadoszlop szé­gyenteljes feladatára, arra az időre, amikor bekövetkezne az általuk óhaj tott piillanat, amidőn városaink és falvaink az ellenséges bombázó re­pülőgépek célpontjai lennének. Az összeesküvők azt kívánták s ez volt legforrób óhajuk, hogy saját nemze­tük új háborús borzalmakat szenved­jen csak azért, hogy ismét ők válja­nak üzemeink tulajdonosaivá és is­mét jelentős helyekre kerüljenek, amelyekről kikergették őket s mind­azt azért kívánják, hogy a népet új­ból kizsákmányolják s munkájából hasznot húzzanak. Az összeesküvők az imperialisták katonai táborának előretolt oszta­gává váltak. A reakció, az imperia­lizmus és a háborús front részének érezték magukat. Nem akarták lát­ni a béke. a demokrácia, a szocia­lizmus táborának mérhetetlen erejét, amely a Szovjetúnió vezetésével ál­landóan erősödik Nem akarták tu­domásul venni, hogy az imperialisták pozíciót pozíció után vesztenek el, hogy a nép a kapitalista országok­ban lázadozik az új háborús gyuj­togatóinak gonosztevő tervei ellen és még a fegyveres összeütközések és erőszakosságok más nemzetek ellen sem ingathatják meg a haladó front megbonhatatlan szilárdságát és biztonságát, amely napról-napra szilárdabb pajzsa lesz a békeszerető emberiségnek és kultúrájának az amerikai imperializmus aljas világ­uralmi tervei ellen. A burzsoá kár­tevők arra számítottak, högy az im­perialistáknak sikerül büntetlenül há­borút idézi elő a szocialista orszá­gok ellen s közöttük a Csehszlo­vák Köztársaság ellen is. A bünper végezetül bizonyítéka volt annak, hogy haza; reakciónk maradványait kívülről támogatják és nem gondolhattak volna felforgató vállalkozásokra, szocialista építésünk és államunk békés alkotómunkától pezsgő élete ellen, ha nem kaptak volna támogatást idegen imperialista hatalmaktól és ha nem volnának itt idegen diplomaták, akik résztvesz­nek és sokszor vezető szerepet visz­nek, államellenes akciókban. Néhány lezajlott bünperben leleplezték a ha­zai felforgatóknak ezt a kapcsolatát a nyugati imperialista állam 0k kép­viselőivel, sőt meg is nevezték azo­kat az idegen nyugati diplomatákat, akik bűntetteket követtek el Köz­társaságunk ellen. Ezzel megsértet­ték az államok közötti diplomáciai kapcsolat megállapított szabályait és a bűnügyi eljárást ellenük csak az a tény akadályozta meg. hogy diplomatákról volt sző. A nemzetkö­zi jog megsértőinek es a Köztársa­sagunk elleni akciónak élén az ame­rikai imperializmus Képviselői álltak. Államunk dolgozó népének nincse­nek illúziói azoknak a köröknek szándékairól és gondoskozásáról. amelyek a kapitalista államokban ténylegesen döntenek. Népünk min­denekelőtt jói tudja, hogy az ame­rikai monopolista kapitalizmus a hajtóereje, vezére és védelmezője az összes reakciós és népellenes ak­cióknak az egész világon, amelyek a dolgozó nép ellen és azon nemze­tek ellen irányul, amelyek szabadsá­gukért Harcolnak, amint annak ma tanúi vagyunk Koreában. A dolgozó­kat azonban meglepte azoknak a külföldi képviselőknek száma és ma­gas rangja, akik részesek voltak az államunk elleni piszkos machiná­ciókban. Nagyon jól megértik, hogy a diplomáciai előjogokkal történő rendszeres visszaélés ellen védekez­niük kell és a kormány teljes jog­gal követelte bizonyos képviseleti hivatalokban a diplomáciai személy­zet számának csökkentését. Még egy fontos tanúság követke­zik a bünper eredményéből. Azok a szervek, amelyekre az államunk biz­tonságáról való gondoskodás van bízva és igazságszolgáltatásunk szer­munkáját és a népi demokratikus ál­•lambíróság — jól teljesítették felada­taikat. Megmutatták, hogy képesek sikerrel védeni népi demokratikus rendszerünket a hazai reakció aljas támadásai és külföldi kenyéradói el­len, Az államgépezet, amely február­ban megmutatta, hogy a dolgozó nép oldalán áll, rendszeressen tökéletesíti munkáját és a népi demokratikls ál­lam teljesen megbízható támaszává válik A dolgozók békésen munká­' juknak szentelhetik maguakt szo­cialista építésében. Nem szabad e mel lett azonban megfeledkeznünk ar­ról, hogy a népi állam szerveinek sikerei az osztályellenség elleni harcban csak azért oly nagyok, mert a dolgozó nép azokat teljesen támogatja és velük szorosan együtt­működik. Ez azt a szilárd meggyő­ződést kelti bennünk, hogy azok a csapások amelyeket a hazaáruló re­akcióra mérünk, mindig keményeb­bek és határosabbak lesznek. Új törvények erősítik a népi demokratikus államberendezési Népi demokratikus államberende­zésünk egyre inkább megszilárdul és népi demokratikus államunk szer­veinek rendszere egyre erősebb lesz. A büntetőjogról és a büntető eljá­rásról szóló új törvények további hozzájárulás ahhoz, hogy népi demo­kratikus államgépezetünk még job­ban megszilárduljon és még jobban teljesíthesse azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésének útján reá hárulnak. Az új törvények a népi állam szerveinek segítségére lesznek a szocializmus építése vezér­vonalának megvalósításában hazánk­ban. Biztosítják azt, hogy az osz­tályellenség állandóan fokozódó tá­madásait egyre sikeresebben verjük vissza. A büntetőtörvény ezért vi­lágosan kijelenti, hogy célja min­denekelőtt a népi demokratikus ál­lam. a szocialista építés és a dol­gozó nép érdekeinek védelme. E célt szolgálja az a néhány új mozzanat is, amelyekre az új törvény kidolgo­zásában tekintettel voltunk Az új büntető törvény céljának betöltése megköveteli azt, hogy az új kódexek érvényesek legyenek a Köztársaság egész területén, hogy ezzel megszüntettük a Köztársaság különféle részeiben a büntetőjogi elő­írások eddigi különbözőségét A jog egységesítése Volt az a feladat, amelyet a München előtti Köztársa­ság fennállásának egész ideje aiatt nem teljesítettek. Szlovákia fejlődé­sére fordított elégtelen gondoskodás a München előtti Köztársaságban ezen a téren is megmutatkozott. Ter­mészetes, hogy a jog egységes volta az állam egész területén további kap­csolat lett volna a csehek és szlo­vákok között. Az első Köztársaság burzsoáziája, mivel nem akarta meg­engedni Szlovákia egyenjogúságát, olyan állapotot tartott fenn, amely támogatta az összes fasizáló és ál­lamellenes politikai irányokat. Az új törvény, amely közös a cseh or­szágrészek és Szlovákia részére is, ezért egyszersmind a cseh és szlovák munkásosztály és dolgozó nép érdekei azonosságának mani­fesztációja lesz. A dolgozók vív­mányait egyformán fogjuk védeni a Köztársaság minden egyes részén, mert ugyanaz 0n ellenség ellen kell őket megvédeni. Eltűnik a gát, ame­lyet München előtt mesterségesen tartottak fenn nemcsak a büntető­jog terén, hanem másutt is, hogy a dolgozók ne tudatosíthassák közös érdekeiket. Eddig különféle előírások érvényesek a polgári és katonai büntetőbíróságok­nál. Ez régmúlt idők felfogásának ma. radványa, amelyet készségesen vett át a München előtti Köztársaság abban a törekvésben, hogy hangsúlyozza a hadsereg külön helyzetét a többi pol­gárságtól és a hadseregből megbízható eszközt teremtsen a nép ellen. Üj népi demokratikus hadseregünk szoros kap­csolatban van a dolgozó osztállyal és az egész dolgozó néppel. A katonai és polgári büntető törvények és büntető bíráskodás egységesítése nem fogja zavarni a hadsereg külön feladatait és a katonai szolgálat kellékeit, melyekről az új törvény megemlékezik. Az új bütetőtörvény megszünteti a hagyományos háromféle bűntett meg­különböztetését és egységes bírósági bütetőeljárást léptet életbe. Az eddigi kihágások büntetése nem tartozik a jövőben a bíróság hatáskörébe és ez az elnevezés csak azokra a cselekmé­nyekre fog vonatkozni, melyeknek bün­tetése a nemzeti bizottságok hatáskö­, rébe tartozik. Pontosan meg vannak határozva azok a bűntettek, melyeknek büntetése a nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozik. Ezért a jövőben még szükségesebb lesz, hogy az ügyészek és a biztonsági szervek szorosabban együttműködjenek a bíróságokkal és a nemzeti bizottságokkal. A büntető­bíróságok határkörébe a jövőben csak a súlyosabb bűntettek esnek, míg el­lenben a kevésbbé súlyos bűntetek fe­lett a nemzeti bizottságok ítélkeznek. Ugyancsak meg van határozva, hogy a nemzeti bizottságok milyen magas bün­tetéseket szabhatnak ki. E mellett népi államunk egyes szervei egyúttal a jö­vőben a népi hatalom egységes meg­testesítői is lesznek, egy célért fognak küzdeni és a lehető legtökéletesebb mó. d«n közösen fogják védeni népi de­mokratikus Köztársaságunkat és szo­cialista kiépítését. A büntetőtörvények gyakorlati vég­rehajtásánál nagy jelentősége lesz a népi bíráknak. Az új előírások az anya­gi büntetőjog és a büntető perrend­tartás terén, még csak emelik a nép­bíráknak és az igazság megállapításá­ban és az ítélet meghozatalában való részvételüknek jelentőségét. A régi büntetőtörvény természetesen nem szá­molt a népi bírákkal és ezért a hivatá­sos bírákra bízta a részletekig menő irányítást. A körülmények bonyodal­massága, amelyekben a törvény az előre megszabott következményeket és éppen így a büntetés magasságának mesterkélten kiagyalt kiszabása ed­digelé gáltolták ése korlátozták a nép. bírákat hivatásuk teljesítésében. Az új törvény azonban egyenesen számolj a népbírák segítségével és ezek ezért számára is érthető. A népbírák jelen­tősége ezáltal lényegesen növekszik. Az ítélet meghozásánál a népbíró nem­csak alaki tényező lesz, mert szavának egyenlő súlya lesz a hivatásos bírák szavával. A népbíró egyszersmind íté­lethozó is lesz, mert az új törvény min­denekelőtt a népbírák politikai fejlett­ségével és élettapasztalataival számol. Szocialista törvényhozás Klement Gottwald köztársasági elnök államunknak és népi demokra­tikus rendszerének védelme mellett hangsúlyozta a szocialista törvény­hozás fontosságát, mint a népi bí­ráskodásunk egyik további feladatát. Klement Gottwald köztársasági el­nök az 1950 február 4-én folytatott beszélgetésében a népbírákkal ismer­tette a szocialista törvényhozás óriá­si jelentőségét a népi demokratikus államban. „Arra kell törekednünk, hogy népünk és államunk akarata és érdekei megtestesüljenek törvé­nyeinkben, mindig és mindenütt ér­venyben legyenek, teljes összhang­ban a népi demokráciával és nagy szocialista céljainkkal, ebben van — mondotta köztársasági elnökünk — szocialista törvényhozásunk lénye­ge." „Szocialista törvényhozásunk alapelveit mindenütt következetesen érvényesíteni kell, minden jogi eljá­rásnál, közéleti apparátusunk műkö­désének minden szakaszán. Ezt kü­lönösen azért kell betartanunk, mert vannak még olyan törvényeink, me­lyek a kapitalista időből származnak. Ezek a törvények ma még népi de­mokratikus törvényhozásunk egyik részét képezik, tehát részei azoknak az új törvényeknek, melyek új álla­munk létrejöttekor keletkeztek, mely­ben a politikai hatalom az összes dolgozók kezében van. Nem szabad abba a tévedésbe esnünk, hogy ezek a régi előírások még ma is burzsoá jogok és nem szabad azt gondolnunk, hogy ezeket a törvényeket a régi mó­dok szerint kell alkalmaznunk, vagy­is úgy, ahogy a kapitalista törvény­hozók elgondolták. A népi demokra­tikus állam minden törvényének a nép érdekét és a szocialista építést kell szolgálnia. A bíróságoknak az a legfontosabb feladatuk, hogy az íté­letek meghozásánál vegyék figyelem­be ezt a fő elvet. Igaz azonban, hogy a burzsoá eredetű, de még használt, illetőleg érvényben lévő törvények sokszor korlátozzák a szocialista tör­vénykezés következetes végrehajtá­sát. Klement Gottwald köztársasági elnök rámutatott arra, hogy „néha az ócska tömlők teljesen elrontják az új bort is". Nem szabad megelé­gednünk a régi paragrafusokkal még akkor sem, ha ma máskép is értel­mezzük őket, akkor sem, ha népi de­mokratikus szellemben alkalmazzuk őket. Ezért új népi törvénykönyvet adunk ki és léptetünk életbe. A szo­cialista törvény elve az, hogy való­ban haladó és megfelelő módon biz­tosítsuk az ítélkezés egységességét, ami annál fontotabb, mert kettős fel­lebbézési eljárást vezettünk be bí­ráskodásunkban. A törvényeket né­pünk és dolgozóink érdekének szün­telen figyelembevételével kell alkal­mazni. Figyelembe* kell venni továbbá, a szocialista építés feladatait is. Te­kintetbe kell venni az illető büntet­tet és a tettes személyét is. E mel­lett arra kell törekednünk, hogy az ítéletek érthetők legyenek. E célunk elérésében nagyban elősegít bennün­ket az tény, hogy az új törvény egy­szerű, világosan és pontosan határoz­za meg a bűncselekményt. A büntet­hetőség mindenekelőtt attól függ, hogy az illető cselekmény a társada­lom és a nép érdekei ellen irányul-e. Ez az általános szabály a büntető­törvény speciális részével, amely részletesen meghatározza a tényálla­dékot, megfelelő biztosítékul szolgál szocialista törvényhozásunk helyes és következetes végrehajtására. A Szovjetúnió segít nekünk A Szovjetúnió, mint a föld első szocialista állama gyakorlatilag meg­mutatta az egész világ dolgozóinak, högy mi a szocialista állam hivatá­sa. A Szovjetúnió hatalmas építője J. V. Sztálin a Szovjetúnió, valamint SzK(b)P tapasztailatait, geniális mó­don foglalja össze a »szocialista ál­lamról« című müvében. A népi demo­krácia szocialista államforma, ugyan­úgy mint a Szovjetúnió. A Szovjet­únió példája és óriási tapasztalatai az állam a kulturális és nevelőmun­kájának fejlesztésében és hivatása teljesítésében a büntetőbíráskodás terén értékes segítséget nyújtottak nekünk új törvényeink kidolgozásá­ban. Ha valakinek hálával tartozunk szocialista törvényhozásunk alapjai­nak megfelelő kidolgozásáért és ezek között a büntetőtörvény kidolgozá­sáért, úgy ez a tartozásunk és há­lánk elsősorban a Szovjetúnióval szemben áll fenn, a szovjet jogtudo­mánnyal szemben és a szovjet bün­tetőjog szakértőivel szemben. Mint a társadalmi élet legtöbb részében, úgy a büntetőjogban is a Szovjet­úniót tfleti meg e világon az első­ség. A szovjet tudósok a szocial-sta büntetőjogot óriási magaslatra emel­ték és meggazdagították a marx-le­ninizmus tanításaival. A Szovjetúnió jogászai a büntetőjogot olyan fonto3 új ismeretekkel gazdagították, melye­ket a polgári társadalom és a polgá­ri tudomány sohasem ért el és ezt Soha el nem érheti és amelyek eléré­sét ma már meg sem kísérli. A szov­jet jogtudomány, a szovjet elméletek új törvényünk elengedhetetlen kellé­kei és ezek nélkül nem sikerült vol­na új törvényjavaslatunkat ily rövid időn belül kidolgozni és a nemzet­gyűlés elé terjeszteni megtárgyalás és jóváhagyás végett. Természetes, hogy e mellett figyeiembe kellett venni eddigi fejlődésünket, történel­mi tapasztalatainkat és népünket. Hangsúlyozni keli azonban, hogy új büntetőjogunk alapja már példás fel­dolgozásban magtalálható a Szovjet­únió törvényhozásában. Ezért az új büntetőjog kapcsán végzett törvény­hozó munka eredménye nemcsak társadalmunk és dolgozó osztályunk új sikere, hanem általában a mar­xista-leninista gondolkozás meg­nyilvánulása. szorosabban a nagy Szovjetúnió szocialista tudományá­nak dicsősége. Védelmezzük az állam alapjait A büntető törvény különös része az egyes bűncselekmények felsorolását tartalmazza, a tényálladékok ismer­tető jeleit és a rájuk kiszabott bün­tetéseket. A törvény mindenekelőtt a népi demokratikus állam alapjait védi, szocialista gazdaságunkat és a népi szerveket, amelyek az államha­talmat gyakorolják. A büntető tör­vény külön részének bevezető része a népi demokratikus köztársaság február után hozott államvédelmi törvényéhez kapcsolódik, amelyben mindenekelőtt államunk szocialista jellege van hangsúlyozva, rendszeré­nek népi volta és a kormánynak de­mokratikus módszerei. Az eddigi tényállások nagyrészét az új tör­vény nagyobb tartalmi változások nélkül veszi át és ugyanolyan bünte­tő normákkal. Az új, találó megfo­galmazásnál figyelembe vették az eddigi tapasztalatokat és a gonoszte­vő módszereket, amelyeket a bur­zsoá reakció használ Köztársaságunk és a nép elleni harcában. így a sza­botázs előtérbe kerül és most a leg­súlyosabb büntettek között foglal helyet. A törvény a szabotázst min­den formájában figyelembe veszi, nemcsak az üzemek és hasonló be­rendezések elleni erőszakos támadá­sokat. Ezeket a támadásokat még a régi előírások szerint is jelentős bün­tetésekkel sújtották. Míg azonban a régi előírások mindenekelőtt az ipari és más nagy termelési és közlekedési vállalatokat védték, mint a kapita­lista kizsákmányolás alapjait, az új törvény hangsúlyozza, hogy minden ilyen bűntényben ma a szocialista fel­építésünk elleni támadást kell látni. A munkások, akik a szocialista üze­mekben kezük munkájával új, óriási értékeket teremtenek és mindnyá­jünk állandóan fokozódó jólétének alapját biztosítják teljes jóváhagyá­sukkal fogadják az új törvény irány­zatát, amely gazdaságunk szociális szektorának védelmére irányul a kártevés minden fajtája ellen. A sza­botázst szigorúan büntetni fogják akkor is, ha szándékos tétlenségben fog állani és ha annak káros követ­kezményei nem az üzemekben, ha­nem hivatalokban és más, a széles, nyilvánosságot szolgáló berendezé­sekben nyilvánuljanak meg. (Folytatása lásd holnapi számunkban.) Elmrtásüzem lesz-e a Finom Mechanika nemzeti vállalat bratislavai üzeme? (Folytatás az 1. oldalról.) volna ugyan be gépet, de ez sok és értékes valutába került volna az ál­lamnak. Mit csináljon? A gépre szük­ség volt, mert enélkül a termelés nagyon lassan haladt. Valutiát erre nem adhatunk ki — mondotta az elvtárs —, takarékoskodnunk és a le­hetőségek alapján, szaktudásunk fel­használásával kell új gépeket szer­kesztenünk és állandóan fokoznunk a termelékenységet. S így jött rá újítására. U j gépet szerkesztett, amellyel 180.000 koronát sikerült m egtakaritania s most két szakmuti m kás helyett a gépek segítségével egy leány 8 óra helyett félóra alatt végzi el a műveletet. Miért nem vállal minden műszaki dolgozó védnökséget az élmunkásck felett? Ä termelést növelni és végleg meg­szüntetni a kapitalista rendszer mun­kaviszonyait, azt, hogy a műszaki dolgozók ne az íróasztalok mellől, hanem a termelés színhelyén, a mű­helyekben irányítsák a dolgozók munkáját és szaktanácsokkal lássák el ó'ket, azt csak úgy érhetjük el, ha a műszakiak védnökségek, szocialista szerződések vállalásával segítik elő és könnyítik a munkások feladatai­nak végzését. Sokkal jobban menne itt a mun­ka a Finom Mechanika n. v. bratis­lavai üzemében is, ha nemcsak né­gyen, Holin Milán és Rúzsa, Fekete Gyula, Fekete Jaroslav mérnökök írtak volna alá eddig szocialista szerződéseket és kötelezték volna magukat a dolgozók megsegítésére. Itt sokan a műszakiak közül még nem ébredtek annak tudatára, hogy a dolgozókkal való szoros együttmű­ködéssel hidalhatják csak át a ne­hézségeket és egyengethetik az előre­haladás útját. Mi tartja őket ettől vissza? Mint szakemberek, arra már rég rájöhettek volna, elvetve maguktól a m-ult téves irányzatát, hogy csak az íróasztalok mellől, csupán elmé­leti alapon lehetnek a termelés irá­nyítói, — hogy az elmélet és a gya­korlat két nélkülözhetetlen jóba rát és a műszakiak csak a munkásokkal való szoros kötelékük kiépítésével végezhetnek teljes munkát. S amel. lett, hogy ök a nagyobb szaktudásuk révén segíthetik és Könnyíthetik a dolgozók munkáját, még sajátmaguk is gazdag, értékes tapasztalatokat szerezhetnek a termelés színhelyén. Vannak már élmunkás műszaki dolgozóink is, akik f elismerték a szo­cialista munka nagy jelentőségét. Itt a Finom Mechanika üzemben is ezek közé tartozik Holin Milán műszaki dolgozó, aki vállalt szocialista köte­lezettségét már 126 százalékra telje­siti Holin elvtárs arra kötelezte magát, hogy a tervrajzokat elkészíti időre, új alkatrészek szerkesztését minél egy­szerűbben fogja elvégezni és törek­szik a tervrajzoknak áttekinthető és érthető módon való elkészítésére. S egyúttal védnökséget vállai egy egész műhely dolgozói fölött. Csakis ezen az úton, a műszakiak­nak a dolgozókkal való együtthala­dásával biztosíthatják a Finom Me­chanika n. v. bratislavai üzemében is a szocialista munkaviszonynak egészséges kialakulását és az öröm­telj esebb munka végzését. Az üzem az élmunkási címet valóban csak akkor érdemelheti ki, ha a szocia­lista munkaverseny 100 százalékos megszervezése s az élmunkásmoz­galom teljes kifejlesztése mellett a műszaki dolgozók is egytől-egyig élmunkásokká válnak és csak így tel­jesíthetik egy hónappal előbb az ez­évi munkatervet.

Next

/
Thumbnails
Contents