Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-13 / 158. szám, csütörtök

UJSZ0 1950 július 13 R köztársaság nevében - a szocializmusért és a békéért Az új büntetőjogról tárgyal a nemzetgyűlés Dr. Štefan Rais igazságügyminiszter nagyjelentőségű beszéde Nagyjelentőségű politikai és jog! alkotás Dr. Kokeš, az alkotmányjogi bizottság főelőadója kijelentette, hogy ha a törvényjavaslatot tartalmi, formai vagy nyelvi szempontból vizsgáljuk, büszkén kijelenthetjük, hogy az új büntető törvény mindazokat a kellékeket tartalmazza, amelyeket a nép nevében Klement Gottwald köztársasági elnök kifejezésre juttatott. Az új büntetőjogot nem ködösíti el színlelt pártonkívüliség és osztályfelettiség. Olyan törvény ez, amelyet gyökeréig átjár a dolgozók társadalmának osztálytudatos szolgálata. Ez a törvény a népet, a nép boldogulását szolgálja, megvédelmezi a népet a közellenségtől és a szocializmus ellenségeitől. A régi törvényekkel ellentétben az új szocialista büntető törvény minden kizsákmányolást megszüntet és a dolgozó nép vívmányainak védelmére kel. Ez a törA szocializmus építésével egyidejűleg kiküszöböljük hazánkban a gaztettek gazdasági okait ls. Az embereket nem kergeti már ma az éhség, a munkátlanság és a nyomor a bűntettekbe. Ma már nálunk örömteljesebb és boldogabb az élet. A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szocializmusra való áttérés idején egyre élesebbé válik a kapitalisták maradékai ellen folytatott osztályharc s haladó társadalmunk egyre inkább el akarja távolítani társadalmunk ellenségeit. A nemzetgyűlés ezért a napokban komoly munkát végez és új népi demokratikus büntetőjogot iktat törvénybe, amely a nép kezében hathatós fegyver lesz a Köztársaság ellenségei ellen folytatott harcban. A Nemzetgyűlés július 11-én tartott első teljes ülésén megkezdték az alkotmányjogi bizottság új törvényjavaslatának tárgyalását. A kormány tagjain kívül a teljes ülésen jelen •oltak az igazságügyminiszíérium jogi szakértői is, akik közreműködtek a törvényjavaslat kidolgozásában. Nagyszámú munkásküIdÖHség is érkezett a teljes ülésre. Az ülés dr. KokeS, dr. Papadák és dr. Šte'an Rais beszédeivel kezdődött. vény az egyszerű nép számára is érthető. A törvényjavaslat kidolgozásániál figyelembe vettük, hogy nem elegendő csupán csak építeni, hanem az épülő társadalom számára megfelelő jogrendet is kell teremteni. E követelménynek a törvényjavaslat teljes mértékben eleget tesz. A békés építés biztosítéka Dr. Popadák, a második főelőadó a büntető perrend kormányjavaslatáról szóló beszámolójában kiemelte azt, hogy a nemzetgyűlés elé terjesztett büntető perrendtartás annak a munkának eredménye, amelyben jelentős mértékben közvetlenül résztvesz dolgozó népünk. A nemzetgyűlés 11-i ülésén dr. S. Rais igazságügyminiszter az új büntető és a büntető perrendtartási törvényjavaslattal kapcsolatban beszédet mondott. Beszédében ezeket mondotta: — Mindkét törvényt a

z 1948 július 14-i kormányhatározat alapján dolgozta ki az igazságügyminisztérium, amely kormányhatározat az új népi demokratikus törvénykönyvek megteremtéséről szól, amelyek az eddig érvényben levő régi, a kapitalizmus idejéből és részben a kapitalizmus előtti időkből származó előírások helyébe lépnek. A benyújtott törvények azonban nemcsak hivatalnokok munkájának az eredményei, hanem az üzemi munkásság csoportjai, a nemzetgyűlés képviselői, az össznemzetj szervezetek képviselői, a bírák és az ügyészek a köztársaságért folytatott munkájukban való legszorosabb együttműködésének gyümölcsei. — Mindkét törvényjavaslat széleskörű vita tárgyát képezte az üzemekben, a hivatalokban és a falvakban. A dolgozók tízezrei fejezték ki teljes egyetértésüket azok tartalmával. A kapitalizmus idején el sem lehetne gondolni, hogy egy kapitalista államban a büntető előírásokat a dolgozó nép széles rétegei ítéletének alávessék. Hasonló törvényjavaslatok tartalmát a kapitalista államokban a széles tömegek előtt óvatosan eltitkolják. A közvéleményt nem tájékoztatják róla, hogy az uralkodók elkerüljék a nép tiltakozását. A népi demokratikus államban, ugyanúgy, mint más fontos törvényjavaslatokat, a büntető törvényeket is megvitatta a legszélesebb nyilvánosság. A dolgozó nép minden alkotó tényezőjének megvan a lehetősége, hogy állást foglaljon irányukban. De nemcsak ez van meg. Az üzemekben, a falvakon és a hivatalokban azokon a gyűléseken és aktívákon, ahol megtárgyalták az új törvényjavaslatokat, amelyeket most a nemzetgyűlésnek terjesztettek elő, a munkásság és az egész dolgozó nép ünnepélyes keretek között juttatta kifejezésre, hogy vívmányainak következetes védelmén kívül az ellenség ellen folytatott kérlelhetetlen harc mellett foglal állást. A dolgozó nép nem engedi, hogy megfosszák a szocialista építés elért eredményeinek legkisebb részétől is. Örömmel és megelégedéssel fogadja az új törvényeket, amelyek egyszersmind mindnyájunk számára kötelezettséget jelentenek, hogy rendíthetetlenül őrt állunk a felett, amit a dicsőséges Szovjet Hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelme, a mi forradalmunk és a nép februári győzelme kivívott. Félre a burzsoá torvényekkel! A régi előírások a büntetőjogról és a biintetöperrenatartásról, amelyeknek helyére az éppen most megtárgyalt törvényjavaslatok lépnek, a burzsoá jogrendszer alkotórészét képezték, amely egykor országunkban érvényes volt. Burzsoá alapelvekből kiindulva a kapitalista kizsákmányolást és a burzsoázia uralmi hatalmát védték. Minden tekintetben megnyilvánult a burzsoá osztálykötöttségük és a dolgozó nép ellen voltak beállítva. Mindenekelőtt a termelőeszközök kapitalista magántulajdonát és a burzsoázia vagyonát védték. A büntető eljárás folyamán a gazdagoknak különböző előnyöket nyújtott és a dolgozó népet a gyakorlatban megfosztották polgári jogaitól. Ezeket a régi előírásokat valamikor tudatosan alkották meg, mint a burzsoá rablás eszközeit a kizsákmányoltakkai szemben. Itt az ideje, hogy eltávolítsuk őket, mert a szocializmus felé való fejlődésünk egyre merészebben halad előre és a régi törvények idő multával egyre inkább akadályok népi bíráskodásunk építő feladatainak teljesítésében. A burzsoá büntetőtörvények semmivel sem járultak hozzá a bűntetteknek mint társadalmi jelenségnek korlátozásához sem nálunk, sem más államokban. Ellenkezőleg. A büntettek száma egyre inkább növekszik az összes kapitalista országokban. A kapitalista rend általános válságánalt idején, főleg a két világháború közti időszakban és most a második világháború után, a bűnözés soha nem látott méreteket ölt. A bűnözés fejlődésére jellemző a kapitalista országokszázalékkal nőtt. Olyan bűntényeket, amelyeket azelőtt kizárólag íérfiak követte kel, ma már asszonyok és lányok is elkövetnek. A kapitalista országok sok tekintetben nem adnak a nőknek ugyanolyan jogokat, mint a férfiaknak és ragaszkodnak a fennálló rendeletekhez, amelyek a nőket néha a legalapvetőbb polgári jogokból kizárják. A nők egyenjogúságát abban juttatják érvényre, hogy a nők, ugyanúgy, mint a férfialt, egyre nagyobb mértékben válnak kizsákmányoló társadalmi rend áldozataivá és egyre súlyosabban sújtják őket a kapitalista büntető bíráskodás következményei. A kapitalizmus tehetetlensége arra, hogy leszámoljon a bűntények egyre gyorsuló növekedésével, az összes kapitalista Országokban megnyilvánul és főleg Amerikában egyre nagyobb százalékot mutat fel azoknak száma, akik az első büntetés letöltése után újra meg újra összeütközésbe kerülnek a burzsoá büntetőtörvényekkel-. A kapitalizmus megteremtette a törvényszegők külön kategóriáját is, akiket a kapitalista országokban hivatásos gonosztevőkként ismernek. Nem véletlen, hogy éppen Amerikában különösen virágzik a hivatásos bűnözés. A kapitalista államok intézkedései a bűnözés elleni úgynevezett harcban hovatovább inkább csak terrorrá és a dolgozók megfélemlítésévé válnak és bosszúállássá a munkásfunkcionáriusokon. akik a kapitalista uralom ellen fellépnek. A született gonosztevőkről és az aszociális elemekről szólva a burzsoázia előkészíti a talajt a munkásosztály és az öszló reakciós „találmányok". Ezeknek következetes megvalósítása nem vezet semmi máshoz, mint a koncentrációs táborokhoz, mint azoknak elpusztításához, akik nem kívánatos elemek a burzsoázia szempontjából és embertelen tömeggyilkoláshoz, mint Hitler emberpusztító táboraiban. A hitleristák faji őrülete tömeggyilkosságának még különös irányt adott a szláv nemzetek ellen, a zsidók ellen és olyanok ellen, akiket a hitleristák alacsonyabbrendűeknek tekintettek. Ma az amerikai imperializmus az embertelen tettek propagátorainak élén áll és hazug módon álcázza magát a bűnözés ellen folytatott harccal. Az amerikai reakció szívesen fogadja el a faji érvelést, az atomkutatás korszakában középkori büntetéeseket ápol. Nemcsalt a gazdasági előfeltételek azok, amelyek a burzsoáziának a bűnözés ellen folytatott tettetett harmint közönséges frázist leleplezi. Az, amit a kapitalista országokban mint kultúralkotást a tömegek elé bocsátanak, gyakran rosszul álcázott propagálása a bűnözésnek. Az amerikai filmgyártás specializálja magát legalacsonyabb emberi ösztönök és visszataszító gaztettek dicsőítésére, Az amerikai filmekben, amelyeket velencei filmfesztiválon bemutattak, több mint 400 bűntény került vászonra. Az amerikai filmek ünneplik a gangszterséget, a prostitúciót és a bűnözés minden fajtáját. Hasonlóképpen a széles tömegek számára kiadott könyvek is a kapitalista államokban mindenekelőtt gaztettekkel foglalkoznak és úgy állítják be azokat, mint érdekes és szenzációs kalandoltat. Nincs meggyőzőbb bizonyt téke a burzsoázia hanyatlásának, mint e pszeudokultúra tömeges termékei, amelyek a bűnözésből meri te cát teljesen eredménytelenné teszi és nek és nagyban okozzák a bűnözést. A München előtti köztársaság állapotai ban, hogy a büntetendő cselekmé- szes dolgozók elleni terrorisztikus nyelt elkövetésében a nők részesedé- fellépésre. E mellett terjednek a bizse egyre növekszik. így Angliában és tonsági rendelkezések, a biztonsági Walesben a nők által elkövetett bűn- örizetbevételek és a határozatlan tények száma 1938-tól 1948-ig 70 időtartamra szóló elítélések és hasonA burzsoázia kizsákmányoló érdekei a torvényhozásra is és a München előtti köztársaság bírósági gyakorlatára is rányomta a bélyegét. 1918-ban átvették és érvényben hagyták az osztrák-magyar büntetőtörvényeket. Az új köztársaságban a demokratikus, a szocialista tömegmozgalom egyetlen engedményt ért el, a büntetés feltételes elhalasztásának bevezetését és a feltételes elítélés bevezetését más kapitalista országok, főleg Franciaország példájára. Egészen világos, hogy ezzel büntető jogrendünk osztályjellege nem változott meg és a további lépések még világosabban meghozták az összes büntetőtörvények burzsoá osztálybeli beállítottságának 'elmélyítését. Itt nemcsak a köztársaság védelméről szóló törvényről van szó, amelyet a burzsoázia képviselőinek őszinte vallomásai alapján a felsorakozó forradalmi munkásmozgalom ellen adtak ki és amellyel a cseh és a szlovák burzsoázia éppen úgy majom módjára utánozta a német reakció példáját, mint ahogyan egykor a császár úr őfelsége bevezette a szocialisták ellen szóló kivételes törvényt, amelyet Bismarcktól másolt le. Már a köztársaság első kezdetétől fogva minden egyes új büntető rendeletben világosan megnyilatkozott a burzsoázia törekvése, hogy népünk demokratikus szabadságait korlátozza és megteremtse a dolgozók elleni tömegterror egyre élesebb és kíméletlen eszközét. A polgári pártok képviselői, beleszámítva a jobboldali szocialistákat, ismételgették a polgári teoretikusok összes esztelen ötleteit a büntetőjoggal kapcsalatban és velük együtt okolták meg az egyre reakciósabb törvényeket. Meglepő a München előtti köztársaságban a büntető rendeletek bőséges volta. Majdnem egyetlen olyan törvény sem volt, amely ne tartalmazott volna néhány rendeletet a büntetésekről és ezáltal ne nyújtott volna a polgári államnak és mindenekelőtt a közigazgatásban a bürokratáknak bőséges lehetőséget a munkásság elnyomására. A München előtti burzsoá demokrácia különleges jellemvonása volt, hogy a munkásmozgalommal szemben foganatosított legélesebb eljárásokat hamisan azzal okolták meg, hogy a demokráciát feltétlenül meg kell védeni a fasizmus felfejlődése ellen. A sajtótörvények folytonos élesedésének, beleszámítva a parlamenti jegyzökönyvek megnyirbálását, kellett lehetetlenné tennie a fasizáló rendeletek elleni harcot, amelyet a Kommunista Párt vezetett. A München előtti köztársaság büntető törvényei ilymódon csak méglnkább megszilárdították és elmélyítették az eddigi büntetőjog burzsoá és reakciós jellegét. Az akkori törvényhozók reakciós szándékainak, amelyeket a parlamenti beszédékben tipikus nyíltsággal be. vallottak, teljesen meíelelt a gyakor. latnak is. A burzsoázia elnyomó intézkedéseiben a dolgozók ellen állandóan növekedő része volt a csendőrség közvetlen beavatkozásának, a végrehajtó szervek nyíltan erőszakos tetteinek _a munkásgyűlések ťälen, a demonstrációk ellen és piinden haladó mozgalom ellen. Radotin, Duchcov, Kosút, Dolná Lipová, Krompachy és más helységek, ahol a fegyvertelen munkásokra lőttek, csupán csúcsjelenségei voltak a munkásságel'.enes polgári erőszaknak. E bíráskodás lényegét találóan jellemezte Klement Gottwald köztársasági elnök első történelmi fellépésekor a burzsoá parlamentben 1929 december 21-én. Az uralkodó burzsoázia politikai ügynökeinek az arcába vágta: „Börtönre ítélitek a munkást, aki egy zsemlét lopott, de egész uralkodó társaságtok olyan pártokból tevődik össze, amelyek az államot milliárdokkal és milliárdokkal lopják meg a szeszgyártásnál, a katonai kölcsönöknél, a szakításoknál és minden lehető másnál. Ez a ti igazságosságotok. Adóvégrehajtót uszítotok a kis háztulajdonosra és a kisiparosra néhány koronányi adóhátralék miatt, de ugyanazon törvények alapján csökkentitek és leírjátok a gyárosok és nagybirtokosok adójának százmillióit. A munkásokat hagyjátok ütlegelni és becsukni és minden sztrájkoló emberre, aki a kizsákmányolás e-len védekezik. börtön fog várni, míg a gyárosok védelmére a besúgók és rendőrök egész csapatát vonultatjátok ki. Ilyen a ti igazságosságotok mindenkivel szemben". Hasonló szellemben, mint amilyen a München előtti köztársaság törvényhozásában és gyakorlatában uralkodott, dolgozták ki az 1926-i és az 1936. évi büntetőtörvények javaslatait is, amelyek azonban sohasem váltak jogerőssé. A cseh és a szlovák burzsoázia képtelensége új összefogó büntetőelőirások kialakítására azonban nem volt országunk sajátossága. A legnagyobb kapitalista országoknak, az Amerikai Egyesült Államoknak és Angliának mindmáig nincs összefogó büntető törvénykönyve. A büntető előírások ziláltsága és kuszáltsága borzasztó fegyver a burzsoázia kezében a dolgozók ellen. Jellemző, hogy az egyetlen nagy kapitalista álam, amely az utolsó évtizedekben új büntető törvényt adott ki, a fasiszta Olaszország volt. Egyetlen fasiszta burzsoázia merte nyíltan közzétenni mindazt a reakciós és barbár alapelvet, amelyek ma a polgári büntetőjogot uralják. A fasiszta áilamok gyakorlata azonban megmutatta, hogy a valóság messze túltesz mindezeken a törvényeken és a fasiszta terror legvéresebb módszereit alkalmazzák tekintet nélkül arra, hogy mit határoz a törvény. Az elnyomottak elleni bíró; ágon klvöii, törvényellenes terror a kapitalista államokban mind nagyobb rré'etet ölt. Hasonló erőszakosságokat ma tömegesen követnek el az imperialisták a gyarmati és függő országokban. Az Egyesült Államok lincsbíróiának régi szokása válik a -polgári bünletöiö-vfny utolsó és legmegbízhatóbb támaszává. A kapitalizmus minden irányban feltartóztathatatlan hanyatlásban van.. A kiélt, kizsákmányo. H rendszer korhadtsága a büntető jogban épúgy megnyilvánul, mint a társadalmi élet minden szikaszán. A köztarsaság ellenes kártevő őszszecsküvés vezetősége ellen lefolytatott bűnper tanulsága. A burzsoázia maradványainak mély po'itíkai és erkölcsi süllyedését nálunk az egész nemzet előtt lelepleztük, ki

;lön'.en a köztársaságellenes kártevő összeesküvés vezetői ellen lefolytatott bünperben, amelyet nemrég tárgyaltak a prágai ál'ami bíróság előtt. A közvélemény pontosan tájékozva van a bííncei lefolyásáról. A dolgozók soraiból érkezett nyilatkozatok ezrei azt bi. zonyítják, hogy államunk dolgozó népe helyesen fogta fel e bűnper jelentőségét. Nem kell megismételni, ami már ismeretes a legszélesebb körökben is. A tárgya'ás azonban a kérdések egész sorai vetette fel s adott rájuk feleletet, amelyekből helyes politikai következeteseket kell levonni. Mire tanít bennünket e a nagyjelentőségű bűnper? A bűnper és a körülötte lejátszódott események mindenekelőtt meggyőzően bizonyították népi demokratikus rendszerünk megdönthetetlen szilárdságát és a burzsoá reakció gyökértelenségét a széles tömegekben. Megrögzött gyű. Iöletük ellenére, amely végül fegyveres államellenes akció konkrét előkészítésére késztette őket, az összeesküvők csoportja csupán maroknyi hajótörött volt, akiknek nem volt kire támaszkodniok néhány hozzájuk hasonló gonosztevőn kívül. Hasonlóképpen, mint 1948 februárjában, ezek a politikai kalandorok a helyzetet teljesen helytelenül ítélték meg. nem akarták látni s nem akarták bevallani, hogy a népi demokratikus rendszer felborítására irányuló minden kísérlet a széles tömegek szenvedélyes ellenállásába ütközik s a reakció újabb vereségéhez vezet. A bűnper megmutatta, hogy a burzsoá reakció nem akar belenyugodni végleges vereségébe és arról álmodo. zik, hogyan erőszakolhatná rái akaratát dolgozó népünk erőszakkal és idegen, külföldi segítséggel, arra a dolgozó népre, amely már egyszer s mindenkorra végzett vele. Ezért történt, hogy azok a gonosztettek, amelyeket a bűnperben lelepleztek, olyan szenvedélyes visszhangot keltettek a dolgozó nép minden rétegében. Ezért volt az, hogy a tettesek fölött hozott igazságos ítéletet méltó válaszként fogadták forradalomellenes felforgató tevékenységükre. A bűnper az egész nemzet előtt le. leplezte a burzsoá reakció valódi céljait. A burzsoázia maradványai arra vágynak, hogy akadályozzák szocialista felépítésünket, fékezzék és lassítsák a szocialista fejlődést, a tömegszervezetek megbontására törekednek és mindezt azzal a céllal, hogy megvalósíthassák főtörekvésüket, a kapitalizmus felújítását Csehszlovákiában. Természetesen a reakció minden módon titkolja igazi szándékát. Nem várhatja, hogy a nép támogatná fogja abban a törekvésében, hogy felúj'tsa a Preissek, Petschekek és a Hodácsok hatalmát, hogy a kapitalistáknak visszaadják a gyárakat és bányakat, hogy a nagybirtokosoknak visszaadják a földet, hogy dolgozó népünk minden vívmánya így semmivé váljék. Népünk milliói tudják, hogy a kapitalizmus anarchiát jelent a terme'esben, állandóan ismétlődő és elmélyülő gazdasági válságokat, tömeges munkanélküliséget, a dolgozók elszegényedését és nyomorgását, az értelmiségi dolgozók egzisztenciájának és termékeny munká jának lehetetlenné tételét, kűturális hanyatlást, nemzetiségi és faji uszítást és elnyomást, fasiszta diktatúrát és a ve'e kapcsolatos imperialista háborút jelenti. Az állambiróság előtti bünperben könyörtelenül lerántották az álarcot azokról, ak k álszenteskedően magasztos eszményekről beszéltek, hogy ismét munkanélküli nyereségeket vághassanak zsebre, amelyeket munkásaink és földműveseink munkájából sajtolnak ki. Azok a részletek, amelyeket a bünperben 'lelepleztek, népünk legszélesebb tömegeit megismertették a hazai reakció gonosztevő módszereivel. E reakc ó taktikáját helyesen jellemezte már két évvel ezelőtt Klement Gottwald Köztársaságunk elnöke amidőn az mondta-