Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-02 / 151. szám, vasárnap

UJSZ0 1950 július 2 £dzadá ftandák 1917 tavaszán szabadságról utaztam vissza a írontra. Az utolsó állomástól kocsi döcöghetett az éjszakában. Egyre közelebb értUnk az állásokhoz és egyszerre csak belémvágott az érthetetlen: elől, a frontszakaszon, siri csend és sötétség ásított. Rakéta nem röppent, lövést nem hallani, pedig már két órája ráz a szekér. Csend. Érthetetlen, kísérteties csend. Mi történt? Valami egészen rosszra gondolok: vihar előtti csendre, támadás előtti alattomosságra. Már gyalog megyünk és a csend és a sötétség nem hasad. Mi történt? „Bratyizunk", felelte az ordonánc. „Mit?" — „Bratyizunk", ismétli emberem, „békét kötöttünk, a muszka nem bolond többé harcolni". Eletem két legboldogabb, leggondtalanabb hónapja következett most: ezen a szakaszon vége volt a háborúnak, nem lőttünk többé egymásra. Esténként a sémidföldjén összeültünk, balalajka és harmonika mellett „bratyiztunk", ittunk, rumot cseréltünk pezsgőért, nyaraltunk. Hiába jöttek hátulról a parancsok; „megtiltom", „elrendelem" a parancsolt ellenségeskedésre mindkét rész fütyült, a lövészárkok népe egymás szemébe nevetve, egymás kezét rázva pontot tett Csak a tüzérség lőtte egymást. És akkor történt, hogy a legnagyobb béke idején, az orosz tüzérség belénk lőtt. Két halott. Azonnal tiltakozunk és elégtételt kérünk. A tüzérség francia, védekeznek, no majd ellátjuk a bajukat! Rá egykét napra azonban megkezdődött a Brusszilov—Kerenszkij-offenzíva és az idillnek vége volt, de megmaradt a zavaró emlék: a lázadó, bratyizó oroszok között, mint a militarizmus fegyelmezett mintacsapata — a francia tüzérség —, mely vakon teljesíti a megváltozott békés környezetbeli az öldöklő parancsot. A lázadók közt mint idegen test, mint ellenség: a francia, a forradalom, a lázadás népe! Ki csodálkozik, ha ez az élmény, ez az epizód eltorzította elképzeléseinket a franciákról. Ezután a franciák nem lehettek többé szemünkben lázadók. Az egy-két kivétel: Sadoul kapitány vagy René Marchand, akik Oroszországban a forradalomhoz csatlakoztak, nem cáfolhatták meg később sem emlkiink igazát. És ha most megkérdezem: az orosz forradalomtól eltekintve, hol zajlott le az első világháború legnagyobb katonai lázadása? — akkor az elmondottak után senki sem fogja felelni, vagy elhinni, hogy a francia hadseregben. És mégis így volt. Tegnapig nem tudtam róla, tegnap olvastam róla és máris sietek a tegnapi kis epizódon alapuló hamis képzeteimet helyreigazítani és visszaállítani a történelmi tételt, mely azt mondja: a francia lázadó volt tegnap és lázadó marad mindvégig 1 A francia katonai lázadást az orosz forradalmi események váltották ki. A szó — a béke — felröppent, mint a galamb és a galambszárnyakon feirözsállott az otthon igézete: legyen béke már, legyen vége már! De a béke helyett mindenné' véresebb csaták dúlnak, az „anyagháború" egyre mohóbban falja nag&ba az emberáldozatot. Miért ? Kiért? eszmélnek itt is. ott is, d" míg ez időben a németeknél csak a csatahajók néhány kulija ad Iá. ító feleletet, addig a francia hadseregben egész ezredek ütemezik a béke jelszavát: „Le a háborúval!" Toincaré naplójában még csak a 86 és 126. ezredről beszél, aki Párizs ellen akarnak vonulni. Jelszavaik: „Ee a háborúval!" — „Éljen az orosz forradalom!" Június másodikán eKy egész hadtest — a 21. — tagadja meg az engedelmességet és nem hajlandó az első vonalba menni. Petain — Hitler Petain-marsallja — csakhamar öt „fertőv.ött hadtestről" kiild jelentést. „A betegség komoly — írja a tábornok — de hál' Istennek van ellene orvosság. Elrettentő példát kell szolgáltatni, a halálos ítéleteket tömegével kell gyártani, mert kegyelemnek, meggondolásnak itt többé nincs helye". Egy másik jelentésében arról ír, hogy a lázadó ezredek az Internacionálét éneklik és ütemesen kiáltják: „Nem megyünk a frontra' Nem megyünk a frontra!" 115 ezredet fertőzött meg a forradalmi hullám. És erről a legnagyobb mérvű katonai lázadásról a világ semmit sem tudott, még a német kémszervezet sem. Csupán a legmagasabb kormánykörök, a kétszáz család és a szocialista párt. De ezt a pártot akkor Laval — Hitler majdani helytartója — jelentette és így érthető, ha a frontok szava nem vert visszhangot a hátországban, a munkásság között. Elszigetelten, hátvéd és háttér nélkül, vezér és vezető nélkül, a levegőben lógott az egész lázadás, mely csakhamar elfúlt. De a tény tagadhatatlan és tanulságos. Tanulságos főkép azért, mert a világ nem tudott róla és mert a köztudatban e nagymegmozdulásnak máig sincs rfma. Jómagam is csak véletlenül, anyag böngészése közben jötrtem rá. Az elködlés elhallgattatás BEFEJEZTÜK AZ ARATÁST JELENTI ÖT KÖZSÉG Közös munkával és gépek segítségével dolgozó parasztságunk újabb győzelmet aratott, öt község jelentette már, hogy szombaton befejezték az aratást. A somorjaí járáshoz tartozó Csölosztö községben elvégezték az aratási munkálatokat. Az aratást közös munkákkal végezték. Két önkötözö gépet használtak és ezenfelül három csoport aratott kézzel. Egyébként az egész somorjai járásben elvégezték a rozs aratását és teljes erővel folyik a búza és a tavaszi árpa aratása. Az ószi árpa cséplése az egész járásban már befejeződött. A párkányi járáshoz tartozó Köbölkút, Búcs, Kőhídgyarmat és Libád községekben szombaton szintén véget ért az aratás, sőt Köbölkúton már délben készen voltak. Ezekben a községekben, mint az egész párkányi járásban, az aratást hétfőn kezdték meg. Köbölkúton az aratás nem remélt, rendkívül gyors befejezése határtalan örömmel tölti el az embereket. Hogyne, hiszen azt az aratást, amely azelőtt három-négy hétig szokott tartani, most 5 és fél nap alatt befejezték. Mondta is Vas István, tízholdas középparaszt: „Nem kellett magukat meghajtani, mint azelőtt. A csoportokban jókedvűen, tréfálkozva dolgoztunk és mégis sokkal jobban haladtunk, minit amikor az ember hajnaltól éjiéiig ész nélkül vágta a rendet. Ďe hát most kényelmesebb volt a helyzetünk, mert dolgoztak a gépek. Jobban, mint mi, a gyorsaságról meg ne is beszéljünk." Köbölkúton az öt és fél nap alatt két félnapon nem arattak, mert esett az eső. De maguk a köbölkútiak art mondták, hogy azért csak számítsuk be ezt az időt is az aratásba, mert hogy ilyen jól sikerült az aratás, két félnap igazán nem számít. Szóval Köbölkúton ez alatt az öt és fél nap alatt 852 hektár gabonát arattak le. Ebből 402 hektár búza, 236 hektár rozs és 214 hektár árpa volt. Az aratást általában minden nap 16 önkötöző gép végezte. Ez volt a gyors aratás titka, a 16 önkötözőgép meg a közös munka, no meg az olyan traktoristák, mint Bordiács Sándor, meg Moszár Antal, akiknek annak dacéra, hogy állandóan dűlt gabonát arattak, átlagos napi teljesítményük mégis 8—9 hektár volt. Móczár Antal például az egyik nap fél öttől háromnegyed nyolcig három és fél hektár gabonát aratott le A közös munkákon belül négy aratócsoportot szerveztek', csoportonként 10—10 emberből. Ezek a csoportok aratták le az esetleg nagyon félre eső, vagy a kapások közé ékelt igen keskeny parcellákat, de ezeken felül ez összes munkájuk abból állt, hogy az önkötözőgépek előtt az első előt levágták, így hát bizony nem nagyon erőltették meg magukat, de nem is tagadják, hogy nem egyszer az aratás alatt, míg a gépek dolgoztak, ők a dűlők végén a fák árnyékában újságot olMt

mt

Mii

tn

mt

H

Mt

wtmt

»tt

M(i

m

Mt

t

t> Három hónap alatt 2877 halálos ítélet Görögországban A görög igazságügyminisztérium bejelentése szerint (Görögországban ez év első három hónapjában a monarchofasiszta bíróságok 2877 halálos ítéletet hoztak és 2900 hazafit ítéltek hosszabb börtönbüntetésre. — Finnország ratifikálta a jet-finn áruszállítási egyezményt. A Finn, Köztársaság elnöke jóváhagyta az 1951—1955. évre kötött szovjet-finn áruszállítási egyezmény ratifikációjáról szóló törvényjavaslatot. Ilymódon az említett törvénytervezet törvénnyé vált. vastak. Ennek a nagy kézikaszás csoportnak az aratás alatt az összes teljesíttuéoye 50—50 hektár volt. Nem azért volt íjj-en kevés, mintha nem tudtak volna többet elvégezni, hanem mert többre nem volt szükség. Ezekhez a csoportokhoz volt még mindegyikhez egy-egy lóvontatású hárítógép. Szintén 10—10 emberből álló 6 összehordó csoport volt. Ezeknek a munkája az önkötözőgépek után a gabonák összehordása és kereszitekbe rakása volt. Az utolsó két napon, ahogy az aratócsoportok felszabadultak a munka alól, ezeket Is az összehordási munkákba állították. Nem tagadják a köbölkútiak, hogy egy kis bizalmatlansággal néztek a gépek munkája elé, de amikor hétfőn az egész falu jelenlétében megindultak az önkötözőgépek, egymásután jelentkeztek az emberek, hogy ők is gépekkel akarnék arattatni. Látták, hogy a gépek gyorsan és kifogástalanul dolgoznak, úgyhogy kedden már akkora volt a tolongás az aratógépekért, hanem szigorú rendet kellett szabni: sem a tied, sem az enyém nem lesz előbb aratva, hanem sorban egymás után, ahogy következnek a parcellák. Az emberek az első két nap tapasztalatai alapján látták és rájöttek arra, hogy egyáltalán nem gazdaságos és kifizetődő dolog, hogyha a gépek sorba is mennek a parcellákon, akkor is minden parcellát külön-külön körülvágjanak kaszával. Tanakodtak a dolgon és rájöttek, hogyha így folytatják, akkor csak a maguk munkáját szaporítják, de az aratást hátráltatják. Éppen ezért elhatározták és végre is hajtották, hogy öt-hat parcellát összefogtak és azt kaszálták körül, mert hisz úgyis ott a barázda és a földjén mindenki megtalálja a magáét. Köbölkúton az aratást eredetileg 10 nepra tervezték. Az első két nap eredményei után úgy látszott, hogy az aratást 7—8 nap alatt befejezik, de aztán a munka ütemét annyira bírták fokozni, hogy a tíz napra tervezett aratást öt és fél nap alatt fejezték be. Az aratás alól felszabadult traktorokkal pénteken már megkezdték a tarlószrntást is. Hétfőn megkezdik a cséplést. A beszolgáltatásra előírt gabonát mindjárt a cséplőgépről beszállítják. Elsők voltak a -Járásban az aratással, de elsők szeretnének lenni a csépléssel, meg a beszolgáltatással is. A párkányi járás vezetősége versenyzászlót tűzött ki annak a községnek, amely elsőnek végzi el a gabonabetakarítási munkálatokat. Ezt szeretnék e köbölkútiak minden áron megnyerni. Köbölkút község dolgozó parasztsága ez aratási munkák beíejeztét táviratban jelentette Klement Gottwald köztársasági elnöknek és Viliam Široký kormány elnökhelyettes külügyminiszternek. KI emeyil Cloihvald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, PRAHA A párkányi járáshoz tartozó Köbölkút község hazafias érzelmű földművesei jelentik hogy a mai napon befejezték az ötéves terv második évének, „béke-a tát", egyidejűleg községük első közös aratását. Az aratás ütem tervét 190 százalékra teljesítettük, amennyiben az aratást a tervbevett 10 napi határidő helyett közösen szervezett munkával, az állami gépállomás hathatós segítségével és az EFSz vezetésével 5 és fél nap alatt befejeztük. Ezzel községünk bebizonyította, hogy rendíthetetlenül áll a béketábor mellett és a háborús gyujtogatókkal szemben, akik jármunkba igyekeznek fogni az egész világ békeszerető munkás népét. Ked oes troký elolárs! A párkányi járásból Köbölkút község dolgozó parasztsága boldog örömmel jelenti Neked, hogy ötéves tervünk második évének békearatását befejeztük. Téged, Široký elvtárs a mi győzelmünk szervezője, a Csehszlovák Kommunista Párt Köztársaságunk külpolitikájának vezetésével bízott meg. Nehéz munkádban azzal akartunk segíteni, horin aratási ütemtervünket 190 százalékra teljesítettük. Ezzel a világ béketáborát erősítjük és csapást mérünk a háborús uszítókra, a béke ellenségeire. A helyzet Koreában A délkoreai seregek visszavonulnak Az amerikai sajtóban közölt hírek szerint az amerikai parancsnokság Dél-Koreában nagy erőfeszítéseket tesz. hogy megállítsa a dél-koreai seregek visszavonulását. »A New York Times* című lap jelentése szerint Tokióból az amerikai katonai tanácsadók* csoportjának új parancsnoka érkezett Dél-Koreába Church generális személyében. Dél-Korea felszabadított városaiban és falvaiban a nép nagy lelkesedéssel fogadja a felszabadító néphadsereget és a biztonsági alakulatokat, amelyek megsemmisítő csopásokat mértek Li-Szin-Man hadseregére és rendőrségére Sok helységben nagy néptáborozásokat tartottak, amelyeken a nép megtárgyalta a népi bízöttságok felállítását, és a földreform előkészületeit. A nép leleplezte Li-SzinMan klikkjének áruló tevékenységét és forró köszönetét fejezte ki a nép hadseregnek és a partizánoknak. Amerikai repülök bombázzák Korea városait és falvait Június 26-án 9 amerikai repülőgép megkísérelte Kaiszen város bombázását, amelyet a néphadsereg fel szabadított. A néphadsereg repülői azonban ezeket az amerikai repülőgépeket elűzték sőt Jégi párbajban két amerikai bombázó gépet lelőttek. Szervező tisztviselőt keresünk lapkiadó hivatalunk részére Košice és vidékére — Magyar és szlovák nyelvíudás, valamint KSS párttagság feltétel — írásbeli ajánlatok: Pravda Vydavateľstvo, org. odd. Bratislava, 3esenského 12 címre küldendők tipikus esetével állunk szemben, mely árnyékot' vet az antimilitarlsta lelkiség szervezőire is: egy tromfot engedtünk ki kissé könnyelműen a kezünkből, csak azért, mert e lázadás nem hozott végeredményt, történelmileg rögzíthető változást. De példának és bizonyítéknak megmaradt. A mai francia antimilitarizmus, a francia lázadás folyamatossága nélküle megmagyarázhatatlan. Most megvan az összekötő láncszem: az orosz forradalom nyomán bekövetkezett világháborús lázadás. És most, hogy erről a nagymérvű katonai lázadásról tudok, egyszerre megértem, hogy a francia tőkések vietnami kalandja miért készül bumerángnak, visszaható fejbekólintásnak; a vietnami szegénynemzet ellen I küldött francia hadseregben lázadók, " „bratyizók" vannak. Ertem és tisztán látom a francia rakodómunkást, amint zsebre vágót t kézzel áll a parton és nem hajlandó sem fegyvert kirakni, sem katonát behajózni. A francia lázadókkal mindig és minden vonatkozásban számolni kell! A Petainek és Lavalok kora visszavonhatatlanul lejárt. .. René Marchand 1919-ben írta meg világfeltűnést keltő könyvét: „Miért csatlakoztam a szocialista forradalomhoz?" Marchand petrogradi meglátása nem érhette el sem időben, sem térben a 115 ezredet, de a lázadó franciák antiimperializmusát ő szöI vegezte utólagos meglátássá és igazsággá: „Megfértettem, hogy a polgári kormányok a háború folyamán, kivétel nélkül, csak pénzügyi köreik érdekét szolgálták, a nép érdekeire soha sem gondoltak. Az orosz forradalomnak igaza volt, amikor nem elégedett meg csupán a vllmosl imperializmus elleni harccal, de ehhez hozzákapcsolta, a mindenfajta kapitalisták és imperialisták elleni általános har cot. A német imperializmus le van győzve, de bűnei, szokásai megmaradtak, mert most már — a konkurrenciától megszabadulva — egy másik imperializmus, melyet eddig nem ismertem fel — miután csupán a németre figyeltem — az ántántimperializmus, élheti kl mohóságát." FÄBRY ZOLTÁN Zupka elvtárs a Szakszervezetek központi tanácsának új elnöke A Szakszervezetek központi tanácsának június 29-én és 30-án tartott ülésén Zupka elvtársat választották meg a központi tanács elnökévé. Zupka elv. társ már régi harcosa a munkástársa, dalomnak. Született 1901 június 30-án Marcheggban (Ausztria), ahova szülei a munkanélküliség következtében vol. tak kénytelenek kivándorolni. Már az iskolában észrevette a munkástársadalom és a burzsoázia közötti osztálykülönbséget és mint érzékeny fiatal fiúra nagyon hatott ez az Igazságtalanság. Elégedetlenséget keltett benne az is, hogy tanítói máskép kezelték a burzsoá családból származó iskolás, gyerekeket, mint a munkásgyermekeket. 12 éves kofában egy gyárba ment tanulni, mert iskolai tanulmányait anyagi okokból nem folytathatta. A fiatal Zupka elvtárs atyja halála után családfővé vált és gondoskodnia kellett édesanyja és 12 testvére eltartásáról. Az első világháború befejezése után, amikor Zunka elvtárs Magyarországra költözött, már ismerte a munkanélküliség keserű ízét, ezért belépett a vasmunkások szakszervezetébe és mint alig 18 éves ifjú jelentkezett a magyar kommün hadseregbe. 1920.ban Szlovákiába költözött, ahol tervszerű szakszervezeti munkát végzett. Megszervezte ugyanis uz állami bányaigazgatóság munkásat és alkalmazottait. Mint a szociáldemokrata párt balszárnyának tagj.i 1921 májusban be. lépett az újonnan létesült Csehszlovák Kommunista Pártba Fokozatosan tagja lett a járási és a kerületi pártvezetőségeknek és egyre felelősségteljesebb feladatokat vállalt a s«akszervezeteknél Is. Mint a szakóiervezetek egyik lelkes szervezője sokat harcolt a munkásság érdekeiért s ezért őt is elbocsátották állásából. A prágai škoda-Uzemekben sztrájkot szervezett, ami ugyancsak azt eredményezte, hogy ebből az üzemből is elbocsátották. Mint a Csehszlovák Kommunista Párt odaadó munká. sa megbízást nyeri a prágai kerületi titkárság vezetésére, ahol főképp a vasipari munkások megszervezését hajtotta végre. (Vörös szakszervezet). 1933-ban a CsK

P kassai kerületi titkárává nevezték ki. Ekkor ízlelte meg először a rabkenyeret. 1935-ban Zupka elvtárssat a SzKP a nemzetgyűlés képviseletébe választotta meg. A nácimegszállás után Zupka elvtársat letartóztatták. Tizenhat havi fogság után a Gestapo bérencei Drezdába hurcolták és később koncentrációs táborba dobták s igy résztvgtt Dachau, Grossro. sen, Mauthausen és Sachsenhausen koncentrációs táborainak kínos életében. A felszabadulás után 1945-ben visszatért Szlovákiába és megkezdte a szlovákiait szakszerveeztek újjászervezését. A februári győzelem után Zupka elvtárs, mint a Szlovák szakszervezeti tanács elnöke és mint a szakszervezetek központi tanácsának alelnöke működött. Később munkaügyi megbi. zotti kinevezést is nyert. Zupka elvtárs tagja a SzKP Központi Bizottságának. Zupka elvtárs egyik élharcosa a szocializmus eszméjének és a béke gondolatának. 1949 óta a CsK P Köz. ponti Bizottságának is tagja. Újonnan történt kinevezéséyel átveszi a Csehszlovák Szakszervezetek vezetését. Zupka elvtárs eddigi működése és a munkásság érdekében folytatott harca biztosítékul szolgálnak számunkra, hogy a jövőben is jól megállja helyét e nagyjelentőségű funkciójában. Többeknek, akik érdeklődnek nálunk a magyar iskolaügy iránt Az iskolai határozat értelmében a szülök egyszerűen azt mondják, hogy magyar tekolába akarják járatni gyermekeiket és az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal gotidoskodik arról, hogy kérésük teljesítve legyen. Oly egyszerű és világos ez az intézkedés, hogy minden kommentár fölösleges. A magyar szülök kezében van a döntés. Azoknak a szülőknek a kezében, akiknek gyermekeik iskolakötelesek. Ügy véljük senki más nem lehet hivatottabb erre a szerepre, mint éppen ezek a szülök. Ha elegendő jelentkező lesz, akkor több pedagógiai gymnázium van tervbevéve. A hely eddig még nincs pontosan meghatározva. Azok, akik óvónőnek akarnak jelentkezni nyújtsák be kérvényüket az Iskolaügyi Megbízotti hivatalba, Bratislava, Soltésová hA korhatár 18—iO-ig van megállapítva. A kérvényhez mellékelni kell az önéletrajzot. 8 elemi vagy középiskolai végzettség elegendő. A tanítói tanfolyamra kivételes esetben az is jelentkezhet, akinek 8 elemije van, ha elég érett a feladatra.