Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-09 / 155. szám, vasárnap

1950 július 6 — — UJ szo Július 9, vasárnap. A nap kél 4 órakor, nyugszik 20 óra 8 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Lukrécia napja van. • A Bolgár Népköztársaság 900 millió lévát irányzott elő az 1950es évre szanatóriumok és üdülök építésére. Az év végéig már több mint százezer dolgozó szabadságát az új üdülőkben tölti. • Az északolaszországi Reggio nell Em liában az Olasz-Szovjet Baráti Társaság ünnepélyt rendezett. majd húszezer főnyi közönség jelenlétében szovjet kiállítást nyitottak meg. • Hat birminghami asszony, akiket háborúellenes tüntetés miatt tartóztattak le. a bíróság előtt nem volt hajlandó ígéretet tenni, hogy tettét nem ismétli még, A bíró pénzbüntetésre ítélte őket. BESZÄMOLO BLHOVCERÖL (Balogfaláról) Balogfalán 1950 februárjában az újonnan megválasztott Nemzeti Bizottság, élén a helybeli Kommunista Párttal, egyhangúlag elhatározta, hogy községünkben felépítjük a régen óhajtott kultúrházat. Április hónapban Balogfalva dolgozó népe szívvel-lélekkel hozzáfogott az építés munkájához és július l-re tető alá hozta a 23 méter hosszú és 15 méter széles épületet. Az építkezés sikeres megvalósulásának érdeme főleg szorgalmas asszonyainkat és brigádmunkát teljesítő lelkes leányainkat illeti. Szeretném így nyilvánosan megszorítani valamennyiük dolgos kezét, mert négy méter magas állásra hordták fel a tégját és a maltert. A négy öreg kőműves, a 70 éven felüli Olman János bácsi és társai, akik már bizony kifáradtak a kizsákmányolók ellen folytatott örökös harcban, most már nyugodtan ülhetnének odahaza. Eleget dolgoztak a régi kapitalista világban, szinte éhbérért, mégis gyönyörű munkát végeznek, mert érzik, hogy a még hátralevő öreg napjaikat egy igazi szocialista hazában élhetik le. Az országúton járó idegenek megbámulják a négy öreg kőműves és ácsmester remek munkáját. Hank József kőműves- és ácsmester rokkant, beteg ember, mégis kijelentette, hogy ha a brigád dolgozik éjszaka, akkor ő sem marad ki a sorból. Meg kell hagyni, hogy Balogfalva földművesei sem maradtak alul. A tavaszi munkálatokat idejében elvégezték és ezen felül az építésben is résztvettek. brigádmunkával szállították a helyszínre az anyagot. Tudják, hogy gyermekeikért, unokáikért, utódaikért építik a szocialista kultúra csarnokát. Gyári munkásaink naponta 15 óra 11 perckor érkeznek haza a füleki Kovosmalt-üzemből. Még alig nyelik le az uzsonnát, már megfogják a fejsze és a bárd nyelét, mert az épülethez szükséges faanyagot ők faragják ki brigádmunkával, a faragáshoz értő földművesek segítségével. Dávid Vilmos kerékgyártó és Dávid Lajos asztalosmesterek ügyelnek arra, hogy a gerenda pontos méretű legyen. Most, hogy felrakjuk a már elkészült falakra a tetőt, kultúrházunk jóval ki fog magaslani a körülötte levő házak közül, hogy hirdesse ipari munkásaink és földműveseink egyetértő, verejtékes munkájának dicséretét. Községünkben favágócsoportunk is van, amely az állami" erdőkben tűzi- és épületfát termel. Teljesítményük jóval túlhaladja a normát, ezért valamennyien igazolvánnyal ellátott élmunkások lettek. Ezt a nevet kultúrházunk építésénél is kiérdemelték. Az épülethez 23.000 darab téglára volt szükség. Mivel minden darab téglára szűkség van az állam: építkezéseknél, ezért a téglakérdést csak úgy tudtuk megoldani, hogy készítésükhöz hozzájárultak a községünkben élő cigánynemzetiségű dolgozók. A tizenhárom cigánycsalád, községünk ősi lakosai, jó munkások, amiről a füleki gyár és a tiszolci állami építkezés is tanúskodik. A 13 családfőt összehívtuk és megkértük, hogy a brigádmunka szükségletére termeljenek ki 23.000 darab téglát. Voltak közöttük egyesek, akik ezt nem tudtág megérteni, mert szeretnek ugyan dolgozni, csak nem ingyen. Vezetőségünk azonban megmagyarázta, hogy a kultúrház mindig tárva lesz ő előttük is. Rámutatott arra, hogy ez 1948-as februári események óta a cigány nemzetiségűek is milyen nagymértékben bekapcsolódtak éllamépítő munkánkba és hogy népi demokratikus kormányunk az ő segítségükre épúgy számit, mint a többi, hazánkban élő nemzetiségek munkájára. Balog Aladár segédprímásnak nyolc élő gyermeke van és a kizsákmányoló kapitalista rendszerben családjára való tekintet nélkül kapta a keservesen megkeersett kolduskrajcárt. A mai szocialista rendszer mind a nyolc kiskorú gyermekről gondoskodik. Balog Ernő öreg kontrás és Balog Andor összenéztek, majd az öreg Balog Tóni is rábólintott: jól van. megcsináljuk. El is készítették és kiégetve átadták a 23.000 darab téglát. A balogfalai cigánynemzetiségű dolgozó testvérek nevét a község emlékkönyvében örök időkre megörökítik, mert áldozatos brigádmunkájukkal hozzájárultak falunk kulturális felemelkedéséhez. Községünk két asztalosmestere: Széplaki József és Vengrin József haladószellemü munkások brigádversenymunkában elvállalták az öszszes ablakok és ajtók elkészítését. Balogfala dolgozó népe hatalmas munkát áldozott azért, hogy méltóvá legyen nép; demokráciánk többi államépítő dolgozóihoz. Botos Béla, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Balogfala. A ROZS.N'YÖBANYAI AKTIVAROL. Nagyszerű élményben volt részem a rozsnyóbányai üzemi bizottság pártaktíváján. Akik még minctig kétségbevonnák dolgozóink rátermettségét, hogy egyedül vegyék kezükbe az ország újjáépítésének és az új társadalmi rend felépítésének munkáját, azoknak azt ajánlottam volna, halgassák végig a tartalmas és értékes felszólalásokat A gyűlésen kaptam szemléltető képet, hogy mennyire megváltozott a dolgozók viszonya munkájukhoz. Mennyire átérzik, hogy az üzem ma az övék, az egész közösségé. Vigyáznak a közösség vagyonára. A vezetőség például rámutatott, hogy nem tudják a brigádmunkásokat teljesen kihasználni és lassítja a munkái; kevés csille áll a rendelkezésükre. így a megrendeléseket nem teljesítették. Erre jelentkeztek Rajnoha, Szekeres és más elvtársak, hogy ők átkutatták a telepet és találtak annyi alkatrészt, amelyből jónéhány csillét házilag is elő tudnak állítani és így a csillehiányt teljesen megszüntetik. Kalapot kell emelnünk a rozsnvóbányai üzemi bizottság tagjai előtt, akik még jobban megerősítik azt a hitet, hogy ilyen munkásgárdával beváltjuk a nagy lenini tanítást: szebbet, jobbat, olcsóbban termelni, mint a kapitalisták. Gyenge pontja a rozsnyóbányai dolgozóknak, hogy igen kevesen fizetik elő a pártsajtót. Remélhetőleg rövidesen rájönnek, hogy mennyivel könnyebb a terv teljesítése ott, ahol a dolgozók a pártsajtó olvasásával öntudatosodnak. A sajtó hatalmas fegyver a termelés fokozásáért folytatott küzdelemben. Káva elvtárs és az üzemi SzKP szervezet alelnöke erős agitációt fejtenek ki, hogy ezen a téren se maradjanak el a többi élüzemektől. Kugler Emánuel, Zsolna. Tűzvészek - falvaink réme — Az olasz textilipari munkások szerdán reggel kétnapos sztrájkot kezdtek. — A skóciai sztrájkoló bányászok száma meghaladja a tizennégyezret. Kös?öne'i;yilvéiiit4s Mindazok, ak k felejthetetlen Zoli fiam temetésén virággal vagy megjelenésükkel résztvettek, hálás köszönetet mond 5132 Lehner Károly — Az angol külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a nyugatnémetországi szövetséges főbiztosság javaslatot tanulmányoz, amely „szövetségi rendörerö" felállítását engedélyezné Nyugat-Németország számára. — Francia katonák a vietnami néphadseregben. Ez év első felében a francia gyarmati hadsereg katonái és tisztjei egyre nagyobb számban álltak a vietnami néphadsereg oldalára. Ez alatt az idő alatt a francia segédcsapatok 600 katonája fordult szembe parancsnokaival. A katonák 51 őrhelyet megsemmisítettek és átállásuk alkalmával 375 gépfegyvert és géppisztolyt, . többezer puskát és őt aknavetőt vittek magukkal a néphadsereghez. Még hiányzik belőle valami... Talán a tartalmi kivonatát, ha meg tetszenék engedni... Ez aztán derék fiú. Megenyhülve mondom neki, hogy csak rajta! — Éj van ... — Peržze, rémes éj és vad vihar vonyít az éjben. — De kérem... — mondja hebegve és kerekre tágul a drága ragyogó szeme —, szóról szóra így van. Hat honnan tetszik tudni? — Rgi prakszisból, gyerekem. — Akkor talán azt is tetszik tudni, mi jön tovább. A vad éjszakában vadul vágtat a ló és rajta kivont karddal a lovag. — És leszúrja? — Igen. Leszúrja Edmundot. — Nagyon okosan. És ezzel kész? — Kész, csak a balladai homály hiányzik. — Homály?, Homály? — tűnődöm el az önképzőkör; emlékeken. A szemem rátéved a drámaíró névjegyére. Rajta a homály, kétszer aláhúzva. — Ismeri • ezt az urat, fiam? — kérdem felsőbb sugallattal. — Nem, kérem. — Hát maid megismer;, ha elmegy hozzá. Mondja csak nelíi, hogy én küldtem a homályügyben. A fiú elment s azóta sem ő nem 'járt nálam, se a tragédiaköltő, tehál azt hiszem, rendbe jöttek e""'trr«sal. A dr'maíró átengedett a fölösleges homályból a bal ladaírónak s így mindketten jól jártak. De rosszul jártam én. mert most ezek mind a ketten azt a hírt fogják terjeszteni rólam, milyen derék, jó ember vaeyok én és be fognak ajánlani az összes homály-kereskedőknek. Éppen ezért hozom nyilvánosságra a dolgot idejekorán. Tiltakozom az ellen, hogy én jó ember vagyok és tudatom mindenkivel, hogy papíryágónak most már kaukázusi cserkesz kindzsált vezettem be, a papírnehezékeim pedig a Keopsz piramisából való gránit-kockák. Nincs az ellen semmi kifogásunk, hogy a csusza magyar nemzeti étel. De fel lennénk háborodva, ha nem lenne miből megfőzni Ugyancsak nem örülnénk ha nem lenne tető a fejünk fölött, ha fáznánk és éreznénk, hogy esik ránk az eső. És a tűzvészek, melyek minden évben rémes rendszerességgel tombolnak falvainkban, száz és száz métermázsa gabonát semmisítenek meg, ezer és ezer csuszával színültig megrakott tálat lopnak el elölünk és barátságos otthonokat változtatnak szomorú, fekete égett falakká. Ma már a tűzvészek, a szocjaľzmus felé haladó társadalomban nem érintik csak az egyeseket, akiket sújtanak. A dolgozók társadalmának ma közös a célja és főleg közösek a gazdasági célkitűzései. És úgy, mint a beteg Ujj bénítja az egész kezet a munkában, a tűzvész is. mely megsemmisít: a becsületes munka gyümölcseit, melyek a köz nemzeti vagyonát, anyagi és kultúrális színvonalát emelték, szintén mindig az egész dolgozó társadalom kisebb vagy nagyobb fékezését jelenti azon az úton mely a gazdasági és kultúrál s eredmények eléréséhez vezet. Ezen szavak felfogásához szükséges megjegyezni, hogy a 2 éves tervünk alatt a Köztársaság területén a tűzvészek 2 milliárd Kčs kárt okoztak. Ezért az óriási összegért 22.000 traktorunk vagy 11.000 egyszobás komfortos családi házunk lehetne. Az 5 éves terv első évében a tűzvészek államunkban 749 milüó Kčs kárt okoztak. Mennyi pajtát lehetne felépíteni, menny- szekeret és ekét venni, mennyi embert felöltöztetn . ha a tijivészek megelőzésére több gondot rorditanánk, ha nem lenne annyi gondatlanság, ha jobban vigyáznánk a kéményekre, a gyufákkal játszó gyerekekiji»ya hibás villanyvezetékre, stb.. s{|). A statisztikákból k tűnik, rogy a tűzvészek több mint 80%-át az emberek maguk okozzák, (36%-ot gondatlanság és 13%-ot a gyerekek okoznak) és csak a tűzvészek 15— 20%-át. szóval csak csekély töredékét lehet az előreláthatatlan és leküzdhetetlen körülmények számlájára írni. Figyeljük csak meg, hogy falvainkban milyen gyakran égnek például a szalmakazlak. És bár minden l'&ldmüves tudja, hogy sokkai nehezebb házat építeni, földet megszántani, magot bevetn'. gabonát learatni, behordani, kicsépelni és a szalmát kazalba rakni, mint a szalmába égő gyufát dobni, mégis a szalmakazlat rendszeresen a háza közelébe az udvarba vagy az épületek közé rakia, hogy többnyire a nehezen oltható kazallal együtt elég a ház. Egy k s kényelemért.— hogy télen ne kelljen messzire járnia szalmáért — ez túlságosan magas ár. A mi vidékünkön a legtöbb tűzvész aratás és öszi krumplikapálás idején van. A gyerekek, akik ebben az -időben magukra vannak hagyatva. szívesen szórakoznak mindennel. am

; a kezükbe akad. És a gyufa (emlékszünk még gyermeki kedvteléseinkre). ió eszköz ahhoz, hogy tüzecskét csinálhassanak. A szülök messze dolgoznak és ha esetleg otthon js van a nagymama vagy a mama. ezek el vannak foglalva a főzéssel, mosással és a legkisebbek gondozásával és nincs idejük gyakrabban figyelni, hogy m t csinál a Jancsi vagy a Gyuri. És ez egy óvatlan pi'lanitban elviszi a kemencéről a gyufát — és pár perc múlva ég a legközelebbi szalma'tazal és attól lángTá gyúlnak a legközelebbi énületek és házak, mikor a falubel férfiak a távoleső földeken dolgoznak. Azért szükséges hogy a földművesek a szalmakazlakat saíát érdekükben az érvényes tűzvész elleni előírások szerint az épületektől megfelelő távolságban helvezzék el és ha azt meg nem csinálják akkor szükséges, hogy azt a helyi nemzeti tanács elrendelje. Továbbá szükséges, hogy a felnőttek szokják meg, hogy a gyufát mindig a gyerekek részére elérhetetlen helyre tegyék. A hibás kéményekből sz'ntén gyakran keletkezik tüz. A gazda elfelejti megnézni, milyen állapotban van a kéményajtó, vagy a vakolat, vagy a malter nincs-e a téglák között leszórva. A szigorú tilalom ellenére elraktároz a padláson a kémény körül könnyen gyulladó anyagokat és így elegendő egy szikra a kéményből, hogy pusztító tűzvész keletkezzék. De nemcsak a földművesek házai égnek gyakran. Például a munkásbarakkok is melyeket átmeneti lakóhelyű! építenek a nagyobb építkezéseken dolgozó munkásoknak, nagyon gyakran válnak hamuvá. Ilyen esetekben a kár gyakran százezrekre rúg. A tűzvész oka majdnem mindig egy és ugyanaz: elégtelenül izolált kémény, a kéménycsövek szobákon keresztül való vezetése a fából épített falak közvetlen közelében vagy a vaskályhák alatti elégtelen vagy semilyen alátét Hogy a barakkban meleg legyen, alvás előtt annyi szenet tesznek a kályhába, amennyit csak lehet, a csöveit kitüzesednek. és rövidesen ég 'a fából épített fal az arra akasztott ruhák és az egész barakk. A helyszűke gátolja a tűzvészek több; gyakori okát felsorolni, mint például a benzinnel való figyelmetlen bánásmódot a mosásnál, vagy padlótisztításnál, nyitott és nem védett lámpa padlásra való hordását stb.. de még fel fogjuk hívni a figyelmet a gondatlanságból okozott tűzvész büntetőjogi következménye re. A most érvényes 1948. évi 40. azámú törvény azokat akik a saját, vagy idegen vagyonon gondatlanságból okoztak tűzvészt, egy hónaptól egy évig terjedő fogházzal bünteti és abban az esetben, ha a tettes i.lven tűzvészt rövid időn belül úiból okoz. vagy ha a tett következtében halált súlyos testisértést, egészségrongálást. idegen vagyonon nagyobb kárt. vagy több személynek súlyos inséget okozott, a bíróság 6 hónaptól 3 évig terjedő súlyos fogházbüntetéssel sújtja. Az új büntetőtörvény-tervezet szerint az egy évig terjedő szabadságvesztés marad olyan esetben ha valaki gondatlanságból okoz tűzvész'.. vagy árvizet, vagy más, általában veszélyes bűncselekményt (robbanó anyagok, gáz, villany vagy egyéb veszélyes anyagok vagy erők káros hatása), úgyszintén annak is, aki gondatlanságból emeli az általános veszélyt megsemmisíti vagy megnehezíti ennek az elhárítását vagy mérséklését. Egy évtől öt evig terjedő szabadságvesztésre Ítélhető a tettes, ha a fentemlített módon megszegi azt a kötelességét, amely a hivatásából ered vagy a törvény által van meghatározva, vagy ha iJyen tettet nemzeti vagy népi szövetkezet vagyonán követ el vagy végűi, ha más súlyosbító körülmény forog fenn. például ha valaki a tűzvésznél az életét vagy egészségét veszti. Mint látjuk az új büntetőtörvény nagyon szigorúan bünteti a tűzvész esetén elkövetett gondatlanságot azokért az áttekinthetetlen károkért, amelyeket a tűzvész a lakosság vagyonán és egészségén és főleg a szocial sta szektor vagyonán okozhat. De a büntető következmények, melyek a tettest sújtják, nem pótolják a tűzvész által okozott károkat. Ezeket részben vagy teljesen csak a tüzkárbiztosítás pótolhatja. Biztosan elsősorban a mult bűne, hogy földművese nk bizalmatlanok a tüzkárbiztositáshoz. A biztosítóintézetek a múltban tőkés vállalatok voltak, melyek sokat akartak keresni és azért a tüzkárosuitakkal huzakodtak m nden koronáért, melyet mint kártérítést' kellett kifizetniök, a kifizetést halasztgatták, formalitásokkal nehezítették és így lassan megútáltatták a néppel a biztosítást. Ma a Csehszlovák Bjztosító ntézet, nemzeti vállalat önzetlenül szolgálja a népet és nem tőkés vállalat. Az a tény, hogy a biztosítási tarifák 60%-kal csökkentek a múltban érvényes tarifákkai szemben, világosan bizonyítja — ezt az új állapotot. Ezenkívül a Csehszlovák Biztosító ntézet. nemzetj vállalat, a biztosításnak sok előnyös fajtáját vezette be a földművesek részére, például a nagyon előnyös csoportbiztosjtást, mely egy biztosításban összefogja a tűzkár, jégkár, szélvész és testi sebesülés elleni biztosítást, valamint a felelősségi biztosítást (például kártérítést kutyaharapásért, vagy háziállat által okozott sebesülésért stb.). E mellett a b ztosítási prémiák aránylag alacsonyak és sokkal alacsonyabbak, mint bármikor azelőtt. Mint már kifejtettük, a befizetett biztosítási öszszeg nem szolgái többé az egyesek gazdagodására, nem számol már a keresettel, hanem minden hasznot a leszállított tarifák alakjában visszatérít a dolgozóknak, vagy leszámol az állampénztárnak, hogy további hasznot hozzon népünk magasabb gazdasági és kultúrális színvonalának alakjában. Ezért ma már nincs többé helye a biztosítás és főleg a tüzkárbiztosítás ellen; akármilyen kifogásoknak. Nincs szintén többé helye az értéken aluli biztosításnak, mely alatt csak részleges biztosítást értünk mely sokszor nevetségesen alacsony, és amelyről a nép azt mondja: »Csak a balta nyelét biztosította*. Ellenkezőleg, az alacsony biztosítási tarifák mindenkinek lehetővé teszik a teljes értékű biztosítást. A Csehszlovák Biztosítóintézet, nemzeti vállalatnak jutott az a nem könnyű feladat., hogy földműveseink meggyőzésével új viszonyt teremtsenek a biztosítottak és a biztosítóintézet között, hogy a biztosítás úgy legyen kiépítve, amint azt a gazdaságunk szocializmushoz vezető útja megkívánja. Legújabban előfordult tüzesetek rémes példái. Stankovanyban, Královany mellett, ahol 37 ház égett le és" Kolonicában, Snjna mellett, ahol 28 ház égett le, a leghatalmasabb meggyőzési eszközök. Stankovanyban a 7 millió Kčs kár csak 180.000 Kés ereiéig van biztosítással fedezve és Kolonicában a 28 elégett házból csak egy volt biztosítva. Ha a károsultak eléggé lettek volna biztosítva nem lettek volna közsegélyre utalva, hanem azonnal kaptak volna elegendő kártérítést, minden formalitás és huza-vona nélkül. A mi népbíráinknak, kiket népünk jó okkal tisztel környezetükben hálás szerepük van: meggyőzni polgártársaikat a legnagyobb elővigyázatosság szükségességéről a tűzzel való bánásnál, és az elégséges biztosítás szükségességéről, hogy m-nél kevesebb tűzvész forduljon elő és ezzel az egyesek vagyonában és úgyszintén a nemzeti vagyonban minél kevesebb kár essék. Dr. M

. F. Martpiček.