Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-09 / 155. szám, vasárnap

1950 július 6 — — UJ szo Július 9, vasárnap. A nap kél 4 órakor, nyugszik 20 óra 8 perc­kor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Lukrécia napja van. • A Bolgár Népköztársaság 900 millió lévát irányzott elő az 1950­es évre szanatóriumok és üdülök építésére. Az év végéig már több mint százezer dolgozó szabadsá­gát az új üdülőkben tölti. • Az északolaszországi Reggio nell Em liában az Olasz-Szovjet Baráti Társaság ünnepélyt rende­zett. majd húszezer főnyi közön­ség jelenlétében szovjet kiállítást nyitottak meg. • Hat birminghami asszony, aki­ket háborúellenes tüntetés miatt tartóztattak le. a bíróság előtt nem volt hajlandó ígéretet tenni, hogy tettét nem ismétli még, A bíró pénzbüntetésre ítélte őket. BESZÄMOLO BLHOVCERÖL (Balogfaláról) Balogfalán 1950 februárjában az újonnan megválasztott Nemzeti Bi­zottság, élén a helybeli Kommunista Párttal, egyhangúlag elhatározta, hogy községünkben felépítjük a ré­gen óhajtott kultúrházat. Április hó­napban Balogfalva dolgozó népe szívvel-lélekkel hozzáfogott az épí­tés munkájához és július l-re tető alá hozta a 23 méter hosszú és 15 méter széles épületet. Az építkezés sikeres megvalósulásának érdeme főleg szorgalmas asszonyainkat és brigádmunkát teljesítő lelkes leánya­inkat illeti. Szeretném így nyilváno­san megszorítani valamennyiük dol­gos kezét, mert négy méter magas állásra hordták fel a tégját és a mal­tert. A négy öreg kőműves, a 70 éven felüli Olman János bácsi és társai, akik már bizony kifáradtak a ki­zsákmányolók ellen folytatott örökös harcban, most már nyugodtan ülhet­nének odahaza. Eleget dolgoztak a régi kapitalista világban, szinte éh­bérért, mégis gyönyörű munkát vé­geznek, mert érzik, hogy a még hát­ralevő öreg napjaikat egy igazi szo­cialista hazában élhetik le. Az országúton járó idegenek meg­bámulják a négy öreg kőműves és ácsmester remek munkáját. Hank Jó­zsef kőműves- és ácsmester rokkant, beteg ember, mégis kijelentette, hogy ha a brigád dolgozik éjszaka, akkor ő sem marad ki a sorból. Meg kell hagyni, hogy Balogfalva föld­művesei sem maradtak alul. A tava­szi munkálatokat idejében elvégezték és ezen felül az építésben is részt­vettek. brigádmunkával szállították a helyszínre az anyagot. Tudják, hogy gyermekeikért, unokáikért, utó­daikért építik a szocialista kultúra csarnokát. Gyári munkásaink naponta 15 óra 11 perckor érkeznek haza a füleki Kovosmalt-üzemből. Még alig nyelik le az uzsonnát, már megfogják a fejsze és a bárd nyelét, mert az épü­lethez szükséges faanyagot ők farag­ják ki brigádmunkával, a faragáshoz értő földművesek segítségével. Dá­vid Vilmos kerékgyártó és Dávid La­jos asztalosmesterek ügyelnek arra, hogy a gerenda pontos méretű le­gyen. Most, hogy felrakjuk a már elké­szült falakra a tetőt, kultúrházunk jóval ki fog magaslani a körülötte levő házak közül, hogy hirdesse ipa­ri munkásaink és földműveseink egyetértő, verejtékes munkájának dicséretét. Községünkben favágócsoportunk is van, amely az állami" erdőkben tűzi- és épületfát termel. Teljesítmé­nyük jóval túlhaladja a normát, ezért valamennyien igazolvánnyal ellátott élmunkások lettek. Ezt a ne­vet kultúrházunk építésénél is kiér­demelték. Az épülethez 23.000 darab téglára volt szükség. Mivel minden darab téglára szűkség van az állam: építke­zéseknél, ezért a téglakérdést csak úgy tudtuk megoldani, hogy készí­tésükhöz hozzájárultak a községünk­ben élő cigánynemzetiségű dolgozók. A tizenhárom cigánycsalád, közsé­günk ősi lakosai, jó munkások, ami­ről a füleki gyár és a tiszolci állami építkezés is tanúskodik. A 13 csa­ládfőt összehívtuk és megkértük, hogy a brigádmunka szükségletére termeljenek ki 23.000 darab téglát. Voltak közöttük egyesek, akik ezt nem tudtág megérteni, mert szeret­nek ugyan dolgozni, csak nem in­gyen. Vezetőségünk azonban meg­magyarázta, hogy a kultúrház min­dig tárva lesz ő előttük is. Rámuta­tott arra, hogy ez 1948-as februári események óta a cigány nemzetisé­gűek is milyen nagymértékben be­kapcsolódtak éllamépítő munkánkba és hogy népi demokratikus kormá­nyunk az ő segítségükre épúgy szá­mit, mint a többi, hazánkban élő nemzetiségek munkájára. Balog Ala­dár segédprímásnak nyolc élő gyer­meke van és a kizsákmányoló kapi­talista rendszerben családjára való tekintet nélkül kapta a keservesen megkeersett kolduskrajcárt. A mai szocialista rendszer mind a nyolc kiskorú gyermekről gondoskodik. Balog Ernő öreg kontrás és Balog Andor összenéztek, majd az öreg Ba­log Tóni is rábólintott: jól van. meg­csináljuk. El is készítették és kiéget­ve átadták a 23.000 darab téglát. A balogfalai cigánynemzetiségű dolgozó testvérek nevét a község emlékköny­vében örök időkre megörökítik, mert áldozatos brigádmunkájukkal hozzá­járultak falunk kulturális felemel­kedéséhez. Községünk két asztalosmestere: Széplaki József és Vengrin József haladószellemü munkások brigád­versenymunkában elvállalták az ösz­szes ablakok és ajtók elkészítését. Balogfala dolgozó népe hatalmas munkát áldozott azért, hogy méltó­vá legyen nép; demokráciánk többi államépítő dolgozóihoz. Botos Béla, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Balogfala. A ROZS.N'YÖBANYAI AKTIVAROL. Nagyszerű élményben volt részem a rozsnyóbányai üzemi bizottság pártaktíváján. Akik még minctig kétségbevonnák dolgozóink ráter­mettségét, hogy egyedül vegyék ke­zükbe az ország újjáépítésének és az új társadalmi rend felépítésének munkáját, azoknak azt ajánlottam volna, halgassák végig a tartalmas és értékes felszólalásokat A gyűlé­sen kaptam szemléltető képet, hogy mennyire megváltozott a dolgozók viszonya munkájukhoz. Mennyire átérzik, hogy az üzem ma az övék, az egész közösségé. Vigyáznak a kö­zösség vagyonára. A vezetőség pél­dául rámutatott, hogy nem tudják a brigádmunkásokat teljesen kihasz­nálni és lassítja a munkái; kevés csille áll a rendelkezésükre. így a megrendeléseket nem teljesítették. Erre jelentkeztek Rajnoha, Szekeres és más elvtársak, hogy ők átkutat­ták a telepet és találtak annyi al­katrészt, amelyből jónéhány csillét házilag is elő tudnak állítani és így a csillehiányt teljesen megszüntetik. Kalapot kell emelnünk a rozsnvó­bányai üzemi bizottság tagjai előtt, akik még jobban megerősítik azt a hitet, hogy ilyen munkásgárdával be­váltjuk a nagy lenini tanítást: szeb­bet, jobbat, olcsóbban termelni, mint a kapitalisták. Gyenge pontja a rozsnyóbányai dolgozóknak, hogy igen kevesen fi­zetik elő a pártsajtót. Remélhetőleg rövidesen rájönnek, hogy mennyivel könnyebb a terv teljesítése ott, ahol a dolgozók a pártsajtó olvasásával öntudatosodnak. A sajtó hatalmas fegyver a termelés fokozásáért foly­tatott küzdelemben. Káva elvtárs és az üzemi SzKP szervezet alelnöke erős agitációt fejtenek ki, hogy ezen a téren se maradjanak el a többi él­üzemektől. Kugler Emánuel, Zsolna. Tűzvészek - falvaink réme — Az olasz textilipari munkások szerdán reggel kétnapos sztrájkot kezdtek. — A skóciai sztrájkoló bányászok száma meghaladja a tizennégyezret. Kös?öne'i;yilvéiiit4s Mindazok, ak k felejthetetlen Zoli fiam temetésén virággal vagy megjelenésükkel részt­vettek, hálás köszönetet mond 5132 Lehner Károly — Az angol külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a nyugat­németországi szövetséges főbiztosság javaslatot tanulmányoz, amely „szö­vetségi rendörerö" felállítását enge­délyezné Nyugat-Németország szá­mára. — Francia katonák a vietnami néphadseregben. Ez év első felében a francia gyarmati hadsereg katonái és tisztjei egyre nagyobb számban álltak a vietnami néphadsereg olda­lára. Ez alatt az idő alatt a francia segédcsapatok 600 katonája fordult szembe parancsnokaival. A katonák 51 őrhelyet megsemmisítettek és át­állásuk alkalmával 375 gépfegyvert és géppisztolyt, . többezer puskát és őt aknavetőt vittek magukkal a nép­hadsereghez. Még hiányzik belőle valami... Ta­lán a tartalmi kivonatát, ha meg tet­szenék engedni... Ez aztán derék fiú. Megenyhülve mondom neki, hogy csak rajta! — Éj van ... — Peržze, rémes éj és vad vihar vonyít az éjben. — De kérem... — mondja hebeg­ve és kerekre tágul a drága ragyo­gó szeme —, szóról szóra így van. Hat honnan tetszik tudni? — Rgi prakszisból, gyerekem. — Akkor talán azt is tetszik tud­ni, mi jön tovább. A vad éjszaká­ban vadul vágtat a ló és rajta ki­vont karddal a lovag. — És leszúrja? — Igen. Leszúrja Edmundot. — Nagyon okosan. És ezzel kész? — Kész, csak a balladai homály hiányzik. — Homály?, Homály? — tűnődöm el az önképzőkör; emlékeken. A sze­mem rátéved a drámaíró névjegyé­re. Rajta a homály, kétszer aláhúz­va. — Ismeri • ezt az urat, fiam? — kérdem felsőbb sugallattal. — Nem, kérem. — Hát maid megismer;, ha elmegy hozzá. Mondja csak nelíi, hogy én küldtem a homályügyben. A fiú elment s azóta sem ő nem 'járt nálam, se a tragédiaköltő, tehál azt hiszem, rendbe jöttek e""'trr«sal. A dr'maíró átengedett a fölösleges homályból a bal ladaírónak s így mindketten jól jártak. De rosszul jártam én. mert most ezek mind a ketten azt a hírt fog­ják terjeszteni rólam, milyen derék, jó ember vaeyok én és be fognak ajánlani az összes homály-kereske­dőknek. Éppen ezért hozom nyilvá­nosságra a dolgot idejekorán. Tilta­kozom az ellen, hogy én jó ember va­gyok és tudatom mindenkivel, hogy papíryágónak most már kaukázusi cserkesz kindzsált vezettem be, a pa­pírnehezékeim pedig a Keopsz pira­misából való gránit-kockák. Nincs az ellen semmi kifogásunk, hogy a csusza magyar nemzeti étel. De fel lennénk háborodva, ha nem lenne miből megfőzni Ugyancsak nem örülnénk ha nem lenne tető a fejünk fölött, ha fáznánk és érez­nénk, hogy esik ránk az eső. És a tűzvészek, melyek minden évben ré­mes rendszerességgel tombolnak fal­vainkban, száz és száz métermázsa gabonát semmisítenek meg, ezer és ezer csuszával színültig megrakott tálat lopnak el elölünk és barátsá­gos otthonokat változtatnak szomo­rú, fekete égett falakká. Ma már a tűzvészek, a szocjaľz­mus felé haladó társadalomban nem érintik csak az egyeseket, akiket sújtanak. A dolgozók társadalmának ma közös a célja és főleg közösek a gazdasági célkitűzései. És úgy, mint a beteg Ujj bénítja az egész kezet a munkában, a tűzvész is. mely megsemmisít: a becsületes munka gyümölcseit, melyek a köz nemzeti vagyonát, anyagi és kultúrális szín­vonalát emelték, szintén mindig az egész dolgozó társadalom kisebb vagy nagyobb fékezését jelenti azon az úton mely a gazdasági és kultú­rál s eredmények eléréséhez vezet. Ezen szavak felfogásához szüksé­ges megjegyezni, hogy a 2 éves ter­vünk alatt a Köztársaság területén a tűzvészek 2 milliárd Kčs kárt okoztak. Ezért az óriási összegért 22.000 traktorunk vagy 11.000 egy­szobás komfortos családi házunk lehetne. Az 5 éves terv első évében a tűz­vészek államunkban 749 milüó Kčs kárt okoztak. Mennyi pajtát lehet­ne felépíteni, menny- szekeret és ekét venni, mennyi embert felöltöz­tetn . ha a tijivészek megelőzésére több gondot rorditanánk, ha nem lenne annyi gondatlanság, ha job­ban vigyáznánk a kéményekre, a gyufákkal játszó gyerekekiji»ya hi­bás villanyvezetékre, stb.. s{|). A statisztikákból k tűnik, rogy a tűzvészek több mint 80%-át az em­berek maguk okozzák, (36%-ot gondatlanság és 13%-ot a gyerekek okoznak) és csak a tűzvészek 15— 20%-át. szóval csak csekély töredé­két lehet az előreláthatatlan és le­küzdhetetlen körülmények számlájá­ra írni. Figyeljük csak meg, hogy fal­vainkban milyen gyakran égnek például a szalmakazlak. És bár minden l'&ldmüves tudja, hogy sok­kai nehezebb házat építeni, földet megszántani, magot bevetn'. gabo­nát learatni, behordani, kicsépelni és a szalmát kazalba rakni, mint a szalmába égő gyufát dobni, mégis a szalmakazlat rendszeresen a háza közelébe az udvarba vagy az épüle­tek közé rakia, hogy többnyire a nehezen oltható kazallal együtt elég a ház. Egy k s kényelemért.— hogy télen ne kelljen messzire járnia szal­máért — ez túlságosan magas ár. A mi vidékünkön a legtöbb tűz­vész aratás és öszi krumplikapálás idején van. A gyerekek, akik ebben az -időben magukra vannak hagyat­va. szívesen szórakoznak minden­nel. am ; a kezükbe akad. És a gyu­fa (emlékszünk még gyermeki kedv­teléseinkre). ió eszköz ahhoz, hogy tüzecskét csinálhassanak. A szülök messze dolgoznak és ha esetleg ott­hon js van a nagymama vagy a ma­ma. ezek el vannak foglalva a fő­zéssel, mosással és a legkisebbek gondozásával és nincs idejük gyak­rabban figyelni, hogy m t csinál a Jancsi vagy a Gyuri. És ez egy óvatlan pi'lanitban elviszi a kemen­céről a gyufát — és pár perc múlva ég a legközelebbi szalma'tazal és attól lángTá gyúlnak a legközelebbi énületek és házak, mikor a falubel férfiak a távoleső földeken dolgoz­nak. Azért szükséges hogy a földmű­vesek a szalmakazlakat saíát érde­kükben az érvényes tűzvész elleni előírások szerint az épületektől meg­felelő távolságban helvezzék el és ha azt meg nem csinálják akkor szük­séges, hogy azt a helyi nemzeti ta­nács elrendelje. Továbbá szükséges, hogy a felnőttek szokják meg, hogy a gyufát mindig a gyerekek részére elérhetetlen helyre tegyék. A hibás kéményekből sz'ntén gyakran keletkezik tüz. A gazda elfelejti megnézni, milyen állapotban van a kéményajtó, vagy a vakolat, vagy a malter nincs-e a téglák kö­zött leszórva. A szigorú tilalom el­lenére elraktároz a padláson a ké­mény körül könnyen gyulladó anya­gokat és így elegendő egy szikra a kéményből, hogy pusztító tűzvész keletkezzék. De nemcsak a földművesek házai égnek gyakran. Például a munkás­barakkok is melyeket átmeneti lakó­helyű! építenek a nagyobb építkezé­seken dolgozó munkásoknak, na­gyon gyakran válnak hamuvá. Ilyen esetekben a kár gyakran százezrek­re rúg. A tűzvész oka majdnem min­dig egy és ugyanaz: elégtelenül izo­lált kémény, a kéménycsövek szo­bákon keresztül való vezetése a fá­ból épített falak közvetlen közelé­ben vagy a vaskályhák alatti elég­telen vagy semilyen alátét Hogy a barakkban meleg legyen, alvás előtt annyi szenet tesznek a kályhába, amennyit csak lehet, a csöveit kitü­zesednek. és rövidesen ég 'a fából épített fal az arra akasztott ruhák és az egész barakk. A helyszűke gátolja a tűzvészek több; gyakori okát felsorolni, mint például a benzinnel való figyelmet­len bánásmódot a mosásnál, vagy padlótisztításnál, nyitott és nem vé­dett lámpa padlásra való hordását stb.. de még fel fogjuk hívni a fi­gyelmet a gondatlanságból okozott tűzvész büntetőjogi következménye ­re. A most érvényes 1948. évi 40. azá­mú törvény azokat akik a saját, vagy idegen vagyonon gondatlanság­ból okoztak tűzvészt, egy hónaptól egy évig terjedő fogházzal bünteti és abban az esetben, ha a tettes i.lven tűzvészt rövid időn belül úiból okoz. vagy ha a tett következtében halált súlyos testisértést, egészség­rongálást. idegen vagyonon nagyobb kárt. vagy több személynek súlyos inséget okozott, a bíróság 6 hónaptól 3 évig terjedő súlyos fogházbünte­téssel sújtja. Az új büntetőtörvény-tervezet sze­rint az egy évig terjedő szabadság­vesztés marad olyan esetben ha va­laki gondatlanságból okoz tűzvész'.. vagy árvizet, vagy más, általában veszélyes bűncselekményt (robbanó anyagok, gáz, villany vagy egyéb veszélyes anyagok vagy erők káros hatása), úgyszintén annak is, aki gondatlanságból emeli az általános veszélyt megsemmisíti vagy meg­nehezíti ennek az elhárítását vagy mérséklését. Egy évtől öt evig terjedő szabad­ságvesztésre Ítélhető a tettes, ha a fentemlített módon megszegi azt a kötelességét, amely a hivatásából ered vagy a törvény által van meg­határozva, vagy ha iJyen tettet nem­zeti vagy népi szövetkezet vagyo­nán követ el vagy végűi, ha más súlyosbító körülmény forog fenn. például ha valaki a tűzvésznél az életét vagy egészségét veszti. Mint látjuk az új büntetőtörvény nagyon szigorúan bünteti a tűzvész esetén elkövetett gondatlanságot azokért az áttekinthetetlen károkért, amelyeket a tűzvész a lakosság va­gyonán és egészségén és főleg a szocial sta szektor vagyonán okoz­hat. De a büntető következmények, melyek a tettest sújtják, nem pótol­ják a tűzvész által okozott károkat. Ezeket részben vagy teljesen csak a tüzkárbiztosítás pótolhatja. Biztosan elsősorban a mult bűne, hogy földművese nk bizalmatlanok a tüzkárbiztositáshoz. A biztosítóin­tézetek a múltban tőkés vállalatok voltak, melyek sokat akartak keres­ni és azért a tüzkárosuitakkal huza­kodtak m nden koronáért, melyet mint kártérítést' kellett kifizetniök, a kifizetést halasztgatták, formali­tásokkal nehezítették és így lassan megútáltatták a néppel a biztosítást. Ma a Csehszlovák Bjztosító ntézet, nemzeti vállalat önzetlenül szolgál­ja a népet és nem tőkés vállalat. Az a tény, hogy a biztosítási tarifák 60%-kal csökkentek a múltban ér­vényes tarifákkai szemben, világo­san bizonyítja — ezt az új állapo­tot. Ezenkívül a Csehszlovák Bizto­sító ntézet. nemzetj vállalat, a biz­tosításnak sok előnyös fajtáját ve­zette be a földművesek részére, például a nagyon előnyös csoport­biztosjtást, mely egy biztosításban összefogja a tűzkár, jégkár, szél­vész és testi sebesülés elleni biztosí­tást, valamint a felelősségi biztosí­tást (például kártérítést kutyaha­rapásért, vagy háziállat által oko­zott sebesülésért stb.). E mellett a b ztosítási prémiák aránylag alacso­nyak és sokkal alacsonyabbak, mint bármikor azelőtt. Mint már kifej­tettük, a befizetett biztosítási ösz­szeg nem szolgái többé az egyesek gazdagodására, nem számol már a keresettel, hanem minden hasznot a leszállított tarifák alakjában vissza­térít a dolgozóknak, vagy leszámol az állampénztárnak, hogy további hasznot hozzon népünk magasabb gazdasági és kultúrális színvonalá­nak alakjában. Ezért ma már nincs többé helye a biztosítás és főleg a tüzkárbizto­sítás ellen; akármilyen kifogások­nak. Nincs szintén többé helye az értéken aluli biztosításnak, mely alatt csak részleges biztosítást ér­tünk mely sokszor nevetségesen ala­csony, és amelyről a nép azt mond­ja: »Csak a balta nyelét biztosítot­ta*. Ellenkezőleg, az alacsony bizto­sítási tarifák mindenkinek lehetővé teszik a teljes értékű biztosítást. A Csehszlovák Biztosítóintézet, nemzeti vállalatnak jutott az a nem könnyű feladat., hogy földműve­seink meggyőzésével új viszonyt te­remtsenek a biztosítottak és a biz­tosítóintézet között, hogy a biztosí­tás úgy legyen kiépítve, amint azt a gazdaságunk szocializmushoz vezető útja megkívánja. Legújabban előfordult tüzesetek rémes példái. Stankovanyban, Krá­lovany mellett, ahol 37 ház égett le és" Kolonicában, Snjna mellett, ahol 28 ház égett le, a leghatalmasabb meggyőzési eszközök. Stankovany­ban a 7 millió Kčs kár csak 180.000 Kés ereiéig van biztosítással fedez­ve és Kolonicában a 28 elégett ház­ból csak egy volt biztosítva. Ha a károsultak eléggé lettek volna biz­tosítva nem lettek volna közsegély­re utalva, hanem azonnal kaptak volna elegendő kártérítést, minden formalitás és huza-vona nélkül. A mi népbíráinknak, kiket né­pünk jó okkal tisztel környezetük­ben hálás szerepük van: meggyőzni polgártársaikat a legnagyobb elő­vigyázatosság szükségességéről a tűzzel való bánásnál, és az elégsé­ges biztosítás szükségességéről, hogy m-nél kevesebb tűzvész fordul­jon elő és ezzel az egyesek vagyo­nában és úgyszintén a nemzeti va­gyonban minél kevesebb kár essék. Dr. M . F. Martpiček.

Next

/
Thumbnails
Contents