Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-09 / 155. szám, vasárnap

1950 július 6 — — UJ szo KOREA — a nagy tanulság Az ázsiai kontinensnek a Sárgatengerbe nyúló félszigetén, Koreában második hete dörögnek az ágyuk, s a világuralomra törő imperializmus által kirobbantott e távolkeleti háború előzményei, fejleményei döntő fontosságú tanulsággal szolgálnak mindenki számára, aki tisztán akai látni a mai nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. A koreai háború közvetlen előzSzocialista hazánkért! Bányásztanoucainfi a hősi Komszomil nyomdokain ményei közismertek: a délkoreai • bábkormány amerikai sugalmazásra. | hosszú előkészületek után és átgon- | dolt tervek szerint támadást indított az északkoreai demokratikus köztársaság ellen. Az erre vonatkozó bizonyítékok az egész világsajtóban — az imperialista országok sajtójában is — napvilágot láttak és a tények erejével önmagukért beszélnek. A délkoreai bábhatóságok hetvenkedő nyilatkozatai közvetlenül a támadás előtt, amerikai katonai és politikai vezetők távolkeleti megbeszéléseiről kiszivárgott hrrek, Dulles „főtanácsadó" szemléje a 38. szélességi kör határvidékén és kijelentése, hogy „az USA kész minden támogatást meg'adni a kommunizmus ellen harcoló Dél-Koreának" — olyan tények, amelyek valóban nem szorulnak kommentárra, ahogy Gromiko szovjet helyettes külügyminiszter mondta a koreai eseményekkel kapcsolatban tett nyilatkozatában. Természetesen távolabbi elözméneyi is vannak a koreai kérdésnek s ezek röviden abban foglalhatók öszsze, hogy az ázsiai népi mozgalmak méretei és sikerei komolyan nyugtalanították az utóbbi időben az im perialista tábort és különösképpen gondot okoztak a világuralomra törő amerikai tábornokok és tőkések klikkjének. Ezért ösztönözték támadásra délkoreai bábjaikat, abban a reményben, hogy hamarosan gyarmati uralmuk alá hajthatják egész Koreát s ezért nyúltak a leplezetlen agresszió eszközéhez, amikor az északkoreai néphadsereg keresztülhúzta számításaikat és a hadmüveieteket gyors ellentámadással ellensé ges területre vitte át. Ez elsősorban azért sikerülhetett, mert az északi felszabadítók támogatásra, együttműködésre találtak a gyűlöletes amerikai uralommal torkig eltelt délkoreai lakosságban. A koreai események azt mutatják meg legfőképpen, hogy eggyel gyarapodott azoknak a népeknek száma, amelyek kitörtek gyarmati el nyomatásukból és a szabadság, a függetlenség, a nemzeti egység kivívásának útjára léptek. Ez eddig csak a koreai nép ügye lenne, amely — mint minden igazságos ügy — a maga oldalára állítja a becsületes emberek millióinak rokonszenvét. De az egész világ ügye lett a koreai kérdés azáltal, hogy az amerikai imperialis ták fegyveresen beavatkoztak a koreai viszályba, sőt Truman elnök a koreai intervencióra kiadott parancsával egyidejűleg bejelentette, hogy az USA nyíltan kiterjeszti agressziós politikját Vietnamra, a Fülöp-szigetekre és a Kínához tartozó Formozára is. Az imperializmus ezzel levette álarcát, tettekkel hazudtolta meg a „békéről" tett képmutató kijelentéseit. elárulta, hogy — Gromiko szavai szerint — nemcsak hogy nem törekszik a béke megszilárdítására, hanem ellenkezőleg legfőbb ellensége a békének. Az imperializmus azonban csak tetteiben árulta el magát s leplezte le igazi céljait; szavakban és politikai mesterkedésekben továbbra is a képmutatás eszközeivel él. Ezek a szavak és mesterkedések azonban túlságosan átlátszók ahhoz, semhogy megtéveszthetnék a világ józan ítélőképességű és tisztességes közvéleményét. Mert ugyan ki adna hitelt annak a szemfényvesztő önigazolási törekvésnek, amellyel az USA kormánya a Biztonsági Tanács „döntésére" hivatkozva, szeretné „legalizálni" agresszív lépését? A Biztonsági Tanács „határozatai" érvénytelenek. mert — éppen az amerikai kormány ellenséges magatartása következtében — nem foglalhat helyet tagjai sorában Kína törvényes képviselője, s emiatt lehetetlen volt a Szovjetúnió számára, hogy résztvegyen a Biztonsági Tanács ülésén Gromiko joggal mutatott rá. hogy a Biztonsági Tanács „határozata" ellenséges cselekedet a békével szemben és szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával, amely kifejezetten megtiltja a beavatkozást bármilyen állam belügyeibe, amikor egy állam két csoportjának belső konfliktusáról van szó. A Biztonsági Tanács tehát, amelynek működéséhez oly nagy reményeket fűzött a békeszerető világ a fasizmus leverése után. most nyíltan elárulta a béke ügyét és tagjainak többségében az amerikai világuralmi politika készséges eszközének A b/ntislavai főpályaudvar első perrónja izgatott várakozás színhelye. Zászló- és virágdíszbe öltözött, mintha (valami hatalmas, nagytekintélyű személyiségre várna. A régi világban ilyen fogadtatás csak a nyegle arisztokratáknak vagy potrohos bábminisztereknek jutott ki. Ma az arcokon felszabadult, őszinte öröm virágzik és az ajkakon szívből jövő dal fakad: bányásztanoncok érkeznek Szlovákia minden részéből, újonnan toborzottak és már egyenruhába öltöztettek Mielőtt folytatnák útjukat Lányba, ahol köztársasági elnökünk meghívására nyári kastélyában vendégei lesznek, megállnak és megszánnak itt Bratislavában. Ügy illik, hogy hazánk büszkeségeit és reménységeit fővárosunk ünnepélyesen búgint vissza, nem találva jobb és őszintébb kifejezést örömének, büszke elégedettségenek. Ahány csoport, anynyiféle dalt énekel, valóságos bábeü hangzavar ez, amelynek azonban mégis egy a jelentése, hazánk jólétéért, a termelési sikerekért folyó harc indulója ez, amely mindenki szívéhez megtalálja az utat. Az időközben közlekedő vonatok ablakából az utasok meglepődött, boldog mosollyal bámulják a CsISz ifjúság lelkes csoportját. Az induló vonatokból sok-sok kéz integet vagy tapssal fejezi ki tetszesét. Mindenkit magával sodor az új, gottwaldi ifjúság lelkes, vidám életereje. Az első, aránylag csendes pillanatban sikerül elcsípni az egyik bányászegyenruhás fiút. Megtudom, hogy kevés annak kifejezésére, milyen hála és megbecsülés él bennünk nehéziparunk jövendő ifjú tanoncai iránt. Valami különös fényt látni minden várakozó szemében. Meghatottan állnak a bányák és kohók központi igazgatóságának képviselői is, akik a nemzeti színű és a sarló-kalapácsos vérszín zász'ó mellett a zöld-fekete bányászlobogót is lengetik. Azt akarják, az ifjú új bányászok érezzék — testvérek közé jöttek Fiatal, munkaruhás fiúk csoportosulnak helyenként. — A ČSD (Csehszlovák Államvasutak) tanoncai vagyunk — magyarázza az egyik. — Eljöttünk kezet szorítani btfnyásztestvéreinkkel, akik értünk is, a mi munkánk zavartalan meBányászanyák — a gottwaldi nemzedék szülői. csúztassa, hogy kifejezésre juttassa nagyrabecsülését, amiért az új bányásztanoncok felfogva a bányamunkások utánpótlásának óriási jelentőségét termelésünkben, seregesen álltak a toborzó zászló alá. Az eredeti toborzási kötelezettség vállalást még sokszorosan túl is teljesítették. A vasúti perrónon várakozó sokaságból először a kék CsISz-inges lányok és a népi hadsereg csoportja vonja magái a a figyelmet. Vezénysza. vak hangzanak, a katonazenekar működni kezd, de ugyanakkor a CsISztagok is. vidám dalolásba fognak. Most látni csak, hogy a CsISz-ingesek gyűrűjében ragyogó egyenruhás, tányérsapkás ifjú bányásztanoncok állnak és most már összefogódzva, kart-karba fűzve éneklik a szép mozgalmi és népdalokat. Egyszerre csak körök alakulnak egymás körül és a lehullott esőtől felfrissült ifjúság fürge „kolo"-táncba kezd. Egy bányász, egy kékinges lány, testvéri bizalommal fűzi össze karjait, pereg körbe-körbe, majd meGbelyből való, a csehszlovák naftaiizemek bányásztanonca. Milán Jablonyik, szeptember óta tanonc, tehát már lassan másodéves. •— Résztvettem én is a toborzási akcióban, — szó! — és büszke vagyok, mert egy kicsit az én érdemem, hogy még a négyszeies toborzási eredményt is túlhaladtuk. Bányász azért leltem, mert tudqm, hogy ott van a legnagyobb szükség ránk, fiatal dolgozókra. Lányba boldogan megyek, hogy kezet szoríthassak hazánk első munkásával. Elragadják tőlem a beszédbe mindjobban belemelegedő Milánt. Sorakoz. nia kell, mert már rövidesen itt a vonatérkezés ideje. A CsISz-lányok hatalmas kosarakból virágot osztogatnak a bányászfiúk, a hadsereg tagjai, sőt a civilek közt is, hogy a szeretetteljes mosolyokon kívül csokor virágokat is nyújthassunk az érkező becses vendégeknek. Ott állunk hát, kezünkben a virágokkal és úgy érezzük, hogy mindez netéért is vállalják a legnehezebb foglalkozások egyikét. Bányász vagyok — ki több nálam? Végre jelzik a vonatot. Mindenki elfoglalja a helyét, erősebben szorítja kezében a virágot, türelmetlenül lesi a vonat érkezését. Már sípol is diadalmasan a mozdonyvezető, hogy dicsőséges kiáltásként küldje a világ minden rész£ felé az üzenetet: Mi ifjú bányászok elindultunk, hogy győzzünk! Egyetlen hurrá a pályaudvar, amint feltűnik az első vonat. Ablakaiból az ifjú tanoncok vidáman integetnek. Az első kocsik ablakainál komoly, meghatott arcú asszonyok állnak, ök is Gottwald elvtárs vendégei lesznek. Bányász-anyák ezek, hős asszonyok, akiknek legalább három fia dolgozik bányában. Igy támogatják az öntudatos proletáranyák az ötéves tervet. Ezek a bányászasszonyok tudják, milyen vot apáik, testvéreik, férjeik sorsa t letűnt kapitalista világban. Tudják, hogy a nyomorúságos kereset és a munkanélküliség veszélye me'lett a legkezdetlegesebb technikai berendezés állt csak rendelkezésükre és állandó veszélynek voltak kitéve. Nagy on jól látják a különbséget a régi es a mai rendszer gondoskodása közt. Ma büszkén küldik fiaikat a szén- és vasércbányákba, mert a testi megérőltetést már nagyrészt kiküszöböli a mind fejlettebb technikai felszerelés, azonkívül porlasztó, légtisztító gépekkel óvják a munkások egészségét. Anyagilag pedig a bányászok soha nem álmodott színvonalat értek el. A bányász-anyákat mindjárt elkísérik a Carlton szállodába, hogy ott felfrissülve készüljenek a Redoui dísztermében tartandó ünnepélyes búcsúztatásra. Leszállnak a vonatról a jövendő bányászok. Fegyelmezetten, zárt sorokban vonulnak végig a perrónon. Az üdvrivalgásra boldog mosollyal, a kezükbe nyomott virágcsokrokra szívé, lyes kézszorítással válaszolnak. Egyen, ruhájukra vagy kabátjuk hajtókájára erősítve felírás jelzi, hová valók. Kassa, Nagymihály, Rozsnyó, Selmec és a többi szlovákiai bányavidékek fiai menetelnek előttünk. Köztük a nagymihályi leánycsoporl, amely úttörőként áll a bányásztanőncok toborzó zászlaja alá. A Zsivena Csehszlovák Asszonyszövetség tagjai finom meleg kakaóval, friss kiflikkel, vendégelik az uta. zástól és a hőségtől megviselt bányászifjúságot. Beszélgetni kezdek egy nyilttfkintelű, egyenruhás kis bányásztanőnccal." — Jindra Jaroszlav a nevem, Malacky mellől Lozornóból származom, — mondja készségesen. — Márciusban Helyzetjelentés az aratási csatából Közös munkával, gépi segítséggel: A békéért! Kuiákoknak ad gépet a sárói gépállomás a szövetkezetek rovására Veľké Janikovicén (nyitrai járás) június 29-én megkezdték az aratést. A gyönyörű termés már 80 százalékban le van aratva. Tizenöt dolgozó csoport dolgozik egy önkötözővel és három marokszedő géppel. Nagyon dicsérik az önkötöző munkáját, amely naponta 10 hektár gabonát lekaszál. Pavlovira elvtárs azt állítja, hogy ez még aránylag kevés, mert ha nem kellene parcelláról parcellára járniok, akkor még nagyobb teljesítményt érhetnének el. A munka nagyszerű megszervezésével elérték, hogy 400 hektárból már 320 le van aratva és e liónap 8-ig az egész aratás befejezést nyer. Ősszel az egész községben beveftetlk a közös vetést, hogy a jövő aratáskor a gépek munkája akadály nélkül folyhasson. Hasonlóképpen folyik az aratás Nagytörén is. A nagytőrei dolgozó parasztok a sárovcei állami gépállomáson megrendeltek 6 önkötözögépet. Az ÁGÁ ellenben csak hármat adott és ezekből is egyet visszarendelt. Ezenkívül az ÁGÁ még más hibát is követett el. Tergenye községben Schnierer és Weber kuiákoknak juttatott gépet, míg a tőrei EFSz a megrendelt gépeket nem kapta meg. Még a járási pártszervezet sem sietett a szövetkezeti tagok segítségére. Igy történt, hogy a kulákok az aratást már majdnem befejezték, míg a szövetkezeti tagok a gépek hiánya miatt még alig hogy megkzedték. Sajnos, a köbölkúti állami gépállomás sem teljesíti kötelességét lekiismeretesen. A gépeket nemcsak hogy nem küldte időben, de Furinda, az EFSz elnökének reklamációjára egyszerűen nevetéssel felelt. Vessünk csak rövid betekintést azokba a községekbe, ahol a közös aratás példásan folyik. Igy például Tőrén egy kombájn dolgozik. Ez naponta learat és kicsépel hét hektár gabonát. A földművesek jó kollektív munkával szép termést értek el: hektáronként 28.19 mázsa búzát. A kombájntól a gabonát egyenesen a zselizi földműves szövetkezet raktárába szállítják. Eddig 239 mázsa búzát adtak be az előírt mennyiségen f J.ül. Az aratást e hó 8-ig befejezik. Ezt a szép eredményt annak köszönhetik, hogy résztvesznek az országos aratóversenj'ben. Hisszük, hogy ebben a versenyben a legjobb helyek egyikét bizonyult. Az USA önigazolási kísérletét különben meghazudtolja az a tény is, hogy a Biztonsági Tanács „határozata" előtt az USA már megkezdte Észak-Korea elleni agresszióját. De a titkos diplomácia kora elmúlt és többé nem jilhet össze büntetlenül néhány hatalomravágyó megszállott és néhány szolgalelkü politikus, hogy döntsön az emberiség sorsáról. Nem véletlen, hogy éppen a fiatal szocialista Szovjetúnió számolta fel a népek nélkül és a népek ellenére politizáló titkos diplomáciát, s a népek elé visz minden olyan kérdést, amely a népek sorsát, jövőjét érinti. Az emberiség a Szovjetúnió nyilt és következetes békepolitikájából tanulta meg, hogy joga van hozzászólni a sorsát eldöntő nagy kérdésekhez^ amilyenek a háború és béke kérdése. A népek nem akarnak háborút — ettől az eltökélt szándéktól visszhangzik a világ minden tája, amióta a stockholmi világbékekongresszuson megfogalmazták és a dolgozók százmilliós tömegei aláírásukkal erősítették meg a tartós béke megvédéséről szóló határozatot. fogják elfoglalni. Dolny Duron (verebélyi járás) az eredmények szintén kielégítőek. Június 29-e óta 466 hektárból mostanáig 419 hektárt arattak le. Ehhez a munkához a nagymányai állami gépállomás két önkötözögépet és marokszedögépet bocsátott a rendelkezésükre. A földművesek meg vannak elégedve az önkötözök munkájával (naponta 7—8 hektáre vágnak le), habár megjegyzik, hogy az eredmény itt is még jobb lenne, ha a gépeknek nem kellene parcelláról parcellába átmenniök. Ezért elhatározták, ty)gy ősszel közösen vetnek Nő, a mostani viszonyok ellenére is az aratást 8-áig bevégzik. Említésre méltó, hogy a termés aránylag elég gyönge, különösen a nagybirtokosoktól átvett földeken. Léván 260 földműves közül csak 200-an kapcsolódtak be » közös aratási munkába, ezenkívül 800 szövetkezeti tag. Eiek együtt 1300 hektár vetésből mostanáig 788 hektárt arattak le. A munkaerők öt munkacsoportba vannak felosztva. Hét önkötözőgép áll rendelkezésükre. Ezekkel a teljecítményekkel nagyon meg Vannak elégedve, habár a földek itt is -széttagoltak, messze fekszenek egymástó'. A lévai dolgozó parasztok szintén résztvesznek az országos aratási versenyben, ezért iparkodnak még e hónap 8-ig az aratást befejezni és a cséplést megkezdeni. Üj Tekov községben (lévai járás) az aratás már három napja tart. 43 földműves dolgozik két csoportban egy önkötözőgéppel és egy marokszedőgéppel. Idáig 45 hektárt arattak le és a fennmaradt 32 hektárt e hó 10-ig szintén befejezik. A kulákok itt is felforgató munkát végeznek. De a kisés középföldművesek nem hagyják magukat. Napról napra új és új tagok társulnak a közös aratási munkára. Jaroslav Jindro bánésztanonc, útra készen Gottwald elvtárshoz. jelentkeztem bányászlanoncnak a szepességi vasércbányába. Szüleim örömmel engedtek erre a mesterségre, mert azt tartják, a termelés gyökerét kell erősíteni, hogy antiál dúsabb legyen a termés: a dolgozo nép jóléte és békés élete a szocialista hazában. — Nagyon boldog vagyok, — folytatja a barnára sült arcú, életerőtől duzzadó Jindra Jarko, — hogy most Lányba utazhatok köztársasági elnökünkhöz, Nagy tisztesség ez nekünk, egyszerű fiúknak, hiszen nem tettünk mást, mint kötelességünket teljesítettük. Az csak természetes, hogy Gottwald elvtárs ifjúsága ott áll a termelés szolgálatába, ahol leginkább szükség van rá. így beszél az újonnan toborzott' bányásztanoncok .egyike és ez a meggyőződés hozta a többi fiatalt is a bányászok táborába. Szomük előtt bizonyára a hősi Komszomol, a dicső ifjú gárda alakjai lebegnek és bátor elhatározással állnak követőik sorába. Minden új bányásztanont dísze és büszkesége. a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek. A ma fiatalja tudja, miért dolgozik. Ismeri a.célt: előre bátrabban és gyorsabban a szocializmus felé. Ezért vitte öntudatosan a felírást végig Bratislava utcáin és ezért viszi büszkén végig az országon, egészen Lány-ig, Gottwald elvtárs és Gottwald Márta aászony színe elé: „Bányász vagyok — ki több nálam?" Pócz Olga,