Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-09 / 155. szám, vasárnap

U J SZU 1950 július 9 SZERENCSE FEL! Valahányszor a gömöri ércbányák­ról hallok, mindig büszkeség tölt el, hiszen én magam is pár évvel ez­előtt még együtt robotoltam/ növel­tem a hasznot az uraknak azokkal a szorgalmas bányászelvtársakkal együtt, akik ma oly céltudatosan az első sorokban veszik ki részüket a harcból a munka frontján, egy szebb, boldogabb jövőért, a szocialis­ta társadalmi rendért. Ma már té­nyek igazolják, hogy termékeny ta­lajba hullottak azok a szemek, me­lyeket Kommunista Pártunk, a rozs­nyói Roth Ernők, Fábry Ferencek, Ambrus Lacik, a tlobsinai Rozlozsnyi­kok, a krasznohorkal Mankók, a szir­ki Lacziákokon keresztül Kommu­nista Pártunk vetett el Gömör bá­nyászai, kis- és középparasztjai között. E gömöri bányászok a szolgaság éveiben alaposan megtanulták, hogy csak együttes erővel, kitartó, szívós harccal érhetnek el eredményeket hogy az osztályellenséget lépésről-Ié­pésre kell kiszorítani, úgy politikai, mint gazdasági és kulturális pozi­ciőiból. Mindjárt a felszabadulás után, 1945-ben kíméletlen harc in­dult meg a KSS által vezetett haladó erők (kik Szálasi ideje alatt eléggé megfogyatkoztak) és a reakció ma­radványai, a Rusznyákok és hasonló elemek között. Az első csatát az 1946-os választásokkal a kommunis­ták nyerték meg, de az eredménye­sebb harc lehetőségeit csak az 1948­as februári események hozták meg, mikor is a magukat már nagyon biz­tosan nyeregben érző urakat eltávo­lították a haladás útjából és az üze­mek vezetése is főleg olyanok kezé­be került, kik céltudatosan, megal­kuvás nélkül vezetik a gömöri bányá­szokat a bolsevik párt tapaszalatai nyomán újabb hatalmas -győzelmek felé. NVm véletlen az, hogy a gömöri ércbányák t-ilynomó többsége az utolsó két h ,iap folyamán érte el a bányák létezése óta a legnagyobb csúcsteljesítményt. Ezek az eredmé­nyek bányászaink érettségére valla­nak. Azt jelentik a magasra ívelő számok, hogy bányászaink megértik az idők szavát, tisztán látják a szo­cialista termelés fölényét á korhadt, elavult, Ifégýetlen, lÖzsáTfemáíiyoló kapitalistát termelési formákkal szem­ben. A tervszerű, szocialista terme­léssel kell bebizonyítani, hogy foko­zott termeléssel nagyobb eredménye­ket kell felmutatniok. A gömöri bá­nyászok megtanulták, hogy bánya­bárók és hasonszőrű ingyenélők hada nélkül sokkal jobban tudják életüket berendezni, hogy a munka termelé­kenységének tervszerű fokozásával életszínvonaluk állandó emelkedése várható. Bányászaink megértették a KSC és annak harcos osztaga, a KSS IX. kongresszusának azt a fontos és nagyjelentőségű megállapítását, hogy haladásunk motorját boldog szocia­lista jövőnk felé a nehézipar képezi. Ez pedig azt jelenti, hogy e szebb szocialista jövő épületének egyetlen erősebb pillére a bányászat. A Szovjetúnió, a szocializmus ha­zája mellett, amilyen mértékben erő­södik a népi demokráciák gazdasági ereje, azaz fölénye a kapitalista tár­sadalmi renddel szemben, olyan mér­tékben erősödik a béke frontja. Tu­datában kell lennünk, hogy a nagy Szovjetúnió mellett ma már mi is abban a szerencsés helyzetben vá­gjunk, hogy ránk is úgy tekintenek ma a nyugati kapitalista elnyomás alatt nyögő dolgozók milliói, mint követendő példára, hogy a kapitaliz­mus rabigájában sínylődő többszáz­millió gyarmati dolgozó tőlünk is se­gítséget vár felszabadulásához. Ezért hát bányászaink minden tudá­sukat latbavetvei erejüket nem kímél, ve, igyekeznek öntudatosan kivenni részüket azon hatalmas küzdelemből, mcl nek naponta világméretekben szemtanúi vagyunk. A gömöri bányá­szok erős kézzel markolják a csá­kányt és rrlnden csákányütéssel gen. do'atban az imperialista kígyók fejét zúzzák szét Viszont ezen öntudatos harcokban megedzett dolgozóktó; joggal várja el népünk azt, hogy segítségére legyen munkánk azon szakaszán, ahol még kevésbbé öntudatos, harcokban ke. vésbbé edzett tömeggel találkozunk, a falu lakosságánál. Gottwrti elvtárs azon mondását, hogy a falu szociali. zálása nélkül nem lesz szociel zmus, te­gyék magukévá bányászelvtársaink. A gépekke', a technikával, a villamosítás­sal vigyük be a világosságot a falusi dolgozok agyába is Legyünk segítsé. gére falusi elvtársainknak, hogy a falu is meggyorsíthass? lépteit a szocializ­mus útján, hogy térjen át a fejlettebb termelési formákra, a nagybani terme­lés, a szövetkezet formájára. Segítse, nek bányász-elvtársaink, falusi kis­Dr. Rais emlékbeszéde G. Dimitrov halálának évfordulóján Drága Elvtársak és Elvtársnők!' Egy egész történelmi kor függösz­sze G. Dimitrov, a nagy hazafi sza­badságharcával, melyet népe felsza­badításáért vívott a Szovjetúnió se­gítségével. Dimitrov a kommunista hősiesség szimbólumává vált és egy­szersmind a szocialista hűség meg­testesítőije is volt. Az imperializmus lealacsonyító jármából felszabadult nép mindig tisztelettel fog megemlékezni a nagy bolgár államférfiről, a nagy ember­ről, a nagy kommunistáról, Dimit­rovról, mint az egyik legnagyobb egyéniségről, akit a munkásosztály nevelt ki magának és aki oly nagy érdemeket szerzett a szocializmus és a kommunizmus megvalósításáért folytatott küzdelemben, hogy elhozza á már úgy óhajtott boldogabb hol­napot nemcsak a bolgár népnek, ha­nem ez egész emberiségnek, mely az imperializmus és a rendszeresen megismétlődő háborús világ nehéz járma alatt nyögött. Dimitrov büszkén hordoz' n a le­nini és sztálini zászlót és segített az egyes nemzetek kommunista pártjai­nek megszervezésében és ezáltal a munkásmozgalmak és a munkásosz­tály élére került, ahol mint jó vezér meg is állta a helyét és kivívta ere­detileg kitűzött -célját, -a szabadsá­got. Mi, a CsKP tagjai, sohasem fe­ledkezünk meg e hős népvezérről és az ő tapasztalatait népünk jobb holnapjának biztosításánál fel fog­juk mi is használni és mint Di­mitrov, ugyanúgy mi is megalku­vás nélkül védelmezni és fejleszteni fogjuk a lenini-sztálini gondolatot és politikát és Dimitrovhoz hason­lóan mindennel szembeszállunk, ami ellenkezik a nép programjával. A dolgozók jobb jövőjének biztosításá­ra irányuló harcunkban mi is olyan elszántak leszünk, mint Dimitrov elv­társ volt, aki még akkor sem inga­dozott, amikor Európa népei a fa­sizmus igájába voltak hajtva. Dimitrov elvtárs a múltban egész haláláig szoros elvtársi barátságban élt Klement Gottwald köztársasági elnökünkkel, akivel a szoros barát­1 ságon kívül a közös érdek, a közös harc is egybefűzte és a közös harc ezt az elvtársi barátságot egyre in­kább megerősítette. Dimitrov élete a hős kommunista harcok példájának egész sorozatával volt kitöltve és a nép érdekében folytatott harcok megszakítás nélkül szeme előtt vol­tak. Egy pillanatra sem felejtette el, sőt utolsó leheletéig hangsúlyozta a Szovjetúnióval való legszorosabb ba­rátság kiépítésének szükségességét, mert látta, hogy ez a világ proleta­riátusának egyedüli bázisa, ez as im­perializmus ellenj küzdelmek fö ere­je. ezért szeretetre szólította fel az egész világ dolgozó népét Sztálin ge­neralisszimusz, az egész dolgozó tár­sadalom hős vezére iránt, aki egy­szersmind a béke táborának vezére is. Eme emlékünnep alkalmából ígé­retet teszünk, hogy egy pillanatra sem feledkezünk meg Dimitrov elv­társ utolsó üzenetéről, hogy „min­den dolgozó, aki munkásmozgalom­ban vesz részt, minden munkáspárt és minden más munkásszervezet hűsége és becsületessége azon múlik, hogy milyen állást foglal a szocializmus hatalmas hazája, a Szovjetúnió iránt. A kapitalista államok munkásságá­nak őszintesége, is ettől az állásfog­lalástól függ." Elvtársak, minél gyak­rabban emlékezzünk meg Dimitrov elvtárs eme bölcs kijelentéséről, mely záloga a proletár internacionalizmus­nak és a dolgozók nemzetközi szo­lidaritásá-ak. Emlékezzünk meg er­ről a gondolatról és kísérjen ben­nünket is hasonlóan, mint Dimitrov elvtársat kísérte haláláig. A Szovjetúnió iránt érzeít végte­len szeretet és az ezzel kapcsolatos proletár internacionalista hűség és a burzsoá-nacionalizmus iránti gyűlölet azok a fő üzenetek, amelyeket Di­mitrov számunkra, kommunisták számára hátrahagyott örökségül. Ez az örökség osztályrésze minden olyan emberiesen gondolkodónak, aki ro­konszenvet érez velünk és azoknak is. akik ellenszenvet éreznek az ame­rikai imperializmus terjeszkedő po­litikája ellen. Ez az elve minden bé­keszerető embernek. Dimitrov elvtárs halhatatlan em­léke alkalmából ígéretet teszünk, hogy a világ többszázmillió békesze­rető népével együtt, a demokrácia és a szocializmus építőivel együtt olyan szellemben fogunk élni és harcolni szent célunkért, amilyen szellemet Dimitrov elvtárs hagyott nekünk. Harcunkat mindaddig folytatni fog­juk, amíg az egész világ népeinek nem biztosítjuk a békét és a nem­zeti szabadságot. A viláq muikássáia filfakcizik Amerika fegyveres beavatkozása ellen a koreai nép felszabadító hadjáratába A napokban a Klement Gottwald nevéről elnevezett považská bystri­cai vasgyár munkássága határozatot fogadott el, melyben elítéli az ame­rikai fegyveres erők beavatkozását a koreai nép felszabadító hadjáratá­ba. A korea : nép felháborodással veszi tudomásul az imperialisták e beavatkozását. Tiltakozásuk az egész világ békeszerető népénél visszhangra talál. A határozat befe­jező részében az üzem munkássága szolidaritását fejezi ki Korea sza­badságszerető népével, mely füg­getlenségének kivívásáért harcol. Has 0nló határozatokat fogadott el Szlovákia több más üzemének munkássága is. így például a bra­tislavai Slovnaft üzem munkássága is kifejezésre juttatta, hogy nem helyesli az imperialisták újabb ter­jeszkedő politikáját. A Slovnaft üzem munkássága határozatát táv­irati úton közölte V. Široký helyet­tes kormányelnökkei és külügymi­niszterrel. Megkezdték a cséplés! és a gabona­beszolgáltatást a párkányi járásban A párkányi járásban a cséplést a hét elején általában minden köz­ségben megkezdték. Elsőnek Köböl­kúton indultak meg r a gépek, majd Kőhídgyarmaton, Ebeden sorban egymásután, ahegy a községek az aratással végeztek Köbölkút 0n a cséplés a leggyor­sabb ütemben folyik. A község dol­gozó parasztsága mindent elkövet. Nyugat-Európa munkásosztályának hatalmas békeszövetsége az imperialisták háborús tervei ellen A Német Szocialista Egységpárt vezetősége kiáltványt tett közzé, amelyben üdvözölte Franciaország, Németország, Olaszország, Anglia, Hollanddia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjainak nyilatkoza­tát a Schuman-tervvel kapcsolatban. A Német Szocialista Egységpárt azonosítja magát a nyilatkozattal, mint Nyugat-Európa munkásosztá­lyának hatalmas békeszövetségével az amerikai imperialisták és európai csatlósai háborús terveivel szemben. A kiáltvány rámutat: a nyilatko­zat hozzájárul ahhoz, hogy Európa népei legyőzhetetlen békefrontot al­kossanak az imperialista háborús gyujtogatók ellen és felhívja Német­ország dolgozóit, akadályozzák meg a háborús előkészületeket Nyugat­Németországban. Szervező tisztviselőt keresünk lapkiadó hivatalunk ré­szére Košice és vidékére — Magyar és szlovák nyelv­ludás, valamint KSS párttagság-feltétel — írásbeli aján­latok: Pravda Vydavateľstvo, org. odd. Bratislava, Je­senského 12 címre küldendők £111 TASS-nsrilatkozat a koreai brit „javaslatról Nagy-Britannia külügyminiszté­riurrranak képviselője július 5-én a •lond 0n sajtókonferencián kijelen­tette, hogy Nagy-Britannia moszk­vai nagykövete áltai azt a javasla­tot terjesztette elö a szovjet kor­mány elé, hogy a koreai kérdést békés niódon oldják meg és hogy Nagy-Britannia a szovjet kormány­tól választ vár. A TASS-t felhatalmazták annak a kijelentésére, hogy Nagy-Britan­nia moszkvai nagykövete a Szovjet­ún'ó külügyminisztériumának képvi­selőivel folytatott beszélgetése során semilyen javaslatot sem nyújtett be a szovjet kormánynak a koreai kér­dés békés rendezésére és cs^k an­nak a reményének adott kifejezést hogy a koreai konfliktus idővel ren­deződik. Világos, hogy a moszkvai brit nagykövet kijelentésére nem szüksé­ges a szovjet kormánynak felelnie. és középfölművességünket a közösség nems eszméjének és a munkás, és pa­rasztegység győzhetetlen erejének tu­datára ébreszteni Bányásznak lenni ma dicsőség, nem pedig megalázottság, mint a múltban volt. Bányászaink azon gottwaldi jelszó­val ajkukon: „Bányász vagyok, ki több nálam", élmunkával, újítással, a terme­lés fokozásával céltudatosan Pártunk vezetése mellett menetelnek újabb, na­gyobb győzelmek felé. így válik való. ra a bányász.köszöntés: „Szerencse tel!" Fábry István. hogy a gabonabetakarítási munká­latokat mielőbb, a járásban elsőnek fejezze/ be s így megszerezze a já­rási versenyzászlót. A beszolgálta­tásra előírt gabonáA. mindjárt a csép­lőgépről beszállítják. Ennek ered­ményeképpen már az első napon 140 métermázsa gabonát szolgáltat­tak be a köbölkúti pa_ asztok. A gabonák nagyon jól fizetnek. Búzából az átlagtermés magyarhol­danként 8—10 métermázsa. A faj­súlya is kitűnő a búzának. Az eddig beszolgáltatott búza fajsúlya álta­lában 80 grammos, de vittek be már 81 grammos fajsúlyú búzát is. Ugyancsak a legnagyobb méretek­ben megindult a tarlószántás is a párkányi járásban, sőt Köbölkúton és Muzslán megkezdték már tarló­szántásba a takarmánynövények ve­tését is. MIÉRT MARADT LE BÉNY? Szlovák ában elsőnek a párkányi járás fejezte be az aratást. A já­rásban az első község Köbölkút, az utolsó pedig Bény lett. Bényen nin­csen földműves szövetkezet, de nem tudták megszervezni a közös ara­tást sem. A lemaradás oka a man­ka rossz megszervezése. Hiába volt. Bényen is hat önkötözőgép, ez a munka ütemén mégis alig változta­tott valamit, mert az aratást há­rom nappal később fejezték be. mjnt a többi községben Igaz, tiogy Bényen már a tavaszi munkák meg­indulásánál is ráértek, egyáltalán nem sürgette őket az hogy a mun­kákat mielőbb befejezzék. De az aratást is néhány napi késéssel kezd­ték meg, habár a gabona már érett v 0lt és -aratni lehetett volna. Olyan a dolog látszatja, mintha a bényiOK a rák példáját követnék és ahelyett, hogy a saját hasznukra megtennék az első lépéseket a szocializmus út­ján, inkább az ár ellen akarnak úszni. Q koreai néphadsereg csapatai felszabadtották Phentliek várost A koreai néphadsereg főparancs­nokságának jelentése közli: A nép­hadsereg alakulatai valamennyi fronton előrenyomulnak. Július 6-án 15 órakor teljesen felszabadították Phenthek (Heitak) várost. Új büntetőtörvényünk alapelvei DR. VIETOR MÁRTON. A népi demokratikus állam nem átmeneti formája a demokráciának, nem középút a kapitalizmus és a szocializmus között, hanem osztály­jellegénél fogva a szocialista állam­típus egyik .formája. Míg a Szovjet­únió a megvalósult szocializmus or­szága, a népi demokratikus állam építi a szocializmust. Tehát a népi demokratikus áilam nem lényegére nézve különbözik a szovjet államtól, hanem csak a proletariátus diktatú­rájának formája és a szocializmus felépítettségének foka tekintetében. Népi demokratikus államunknak ezért új jogrendszerre van szüksége éspedig olyanra, amely megfelel az új és magsabb gazdasági és társa­dalmi rendnek, tehát amely véd: a proletariátus diktatúráját és erösiti p. dolgozók államát minden külső és belső ellenségével szemben. Eddigi büntetőtörvényeink ennek a célnak már nem felelnek meg. mert részben még feudális és teljes egészében a kapitalista rendszer al­kotásai. Nem használhatjuk a régi törvényeket, mert a burzsoá álla­mok igazságszolgáltatásának jelleg­zetessége az, hogy teljesen nélkülözi a néppel való kapcsolatot és kizáró­lag az uralmon levő kizsákmányoló osztály érdekeit védi. Míg tehát a burzsoá igazságszol­gáltatás a kizsákmányoló kisebbség érdekeit védi. nekünk olyan tör­vényekre van szükségünk, melyek a nagytöbbségü dolgozó nép érdekeit és jogait védik, és biztosítják a szo­cializmus építését. Üj büntetőtörvényünk ennek a célnak minden tekintetben megfelel. Már első mondatában alapelvként leszögezi, hogy a büntetőtörvény védi a népi demokratikus köztársa­ságot annak szocialista felépíté­sét, a dolgozó nép és az egyén érde­keit és a szocialista együttélés sza­bályainak megtartására nevel Ezan alapelvnek megfelelően, vé­delmi és büntető intézkedései kiter­jednek a szocializmus építésének, az új. magasabb életrend megszer­vezésének minden ágazatára. Ugyan­akkor a munkásosztály ellenségei­nek, az imperialistáknak és csatló­saiknak felforgató tevékenységével és az állam ellen irányuló támadá­saival szemben hatásos védelmet nyújt. E rövid vázlat keretében nem tér­hetünk ki a törvény részleteinek is­mertetésére. Általános részéből csak azt emeljük ki, hogy a büntetés for­májának kérdésében, az eddigi sza­bályoktól eltérően, az új törvény a büntetésnek egy új módját vezeti be, a javító intézkedést. Ennek az a célja, hogy a bűnös, ha különben becsületes munkáséletet él, tehát nem osztályellenség, — szabadság­vesztés helyett munkára lesz köte­lezve melyet szabadlábon végez az anyagi ellenszolgáltatás és a szociá­lis jogok bizonyosmértékü megszo­rítása mellett. Az államellenes bűncselekménye­kért járó szigorú büntetések a mun­kásosztály ellenségeit sújtják és védik a köztársaság alapjait. A •legsúlyosabb bűncselekmények mel­lett, mint amilyen a hazaárulás, kémkedés stb., ide tartozik a szabo­tázs ls( mert építőrr nkánk alapja, az egységes gazdasá terv fokozott védelemre szorul. Ide tartozik a szo­cialista világnézet védelmét célzó intézkedés is, mely szigorúan bün­teti a fasiszta és ehhez hasonló osz­tály'degen tévtanok terjesztését, mert ezek gyűlöletet hirdetnek nem­zetiségek, fajok és vallások ellen. Ide tartozik a támadó háborúra való uszítás büntette is. Népi de­mokratikus köztársaságunk, mint a hatalmas béketábor tagja, a szocia­lizmus építéésével a háborús uszí­tók leleplezésével és a reakció letö­résével harcol a béke megvédéséért. Büntetőtörvényünk védi az állam vagyonát, a nemzeti vállalatok és szövetkezetek tulajdonát, valamint az egyén személyi és vagyoni jo­gait és érdekeit is Harcol az iszá­kosság ellen, védi a dolgozók élet­b'ztonságát és egészségét és általá­ban nevelő hatást fejt ki a szocia­lista igazságosság elve alapján, melynek középpontjában a munká­nak új felfogása áll. Törvényköny­vünk magában foglalja a katonai büntetőtörvényt is és ilyenformán az eddig szétforgácsolt büntetöügyi rendelkezések egységesítve lettek. A szocial sta építőmunka mai sza­kaszában amikor az osztályharc egyre élesebbé válik, amikor meg kell védeni államunkat a külföldi imperialista hatalmak ügynökei, ké­mei támadásától az összeesküvők és gazdasági bűnözők káros tevé­kenységétől és el kell nyomni a ki­zsákmányoló kisebbség maradvá­nyait a dolgozó nép többsége érde­kében, új büntetőtörvényünk a pro­letariátus diktatúrájának fontos eszköze, mely biztosítja a népi de­mokrácia edďgí eredményeit és a szocializmus felépítésit.

Next

/
Thumbnails
Contents