Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-08 / 154. szám, szombat

U J SZÖ • Lesz-e szövetkezet és őszre egységes vetési terv Bysán? Basás? is kGresstülhaEad raeld az új kékkői járási vasútvonal 1950 július 8 Az északkoreai néphadsereg felszabadította Incson fontos kikötővárost Míg Panyidaróc.m, Kalondán, Nagyzellőn, Zomboi on s még több közeli faluban a közösen aratók vidám dalától zengnek a mezők, melyet a traktorok győze'mes, ütemes dübörgése fest alá, addig a búsai határban csak sóhajtoznak a parasztok ebben a nagy hőségben. Karjukkal gyakran törölgetik izzadt arcukat. Kézzel kaszálják a megért vetést. Az egész környék csendes, csak a kaszák suhintásai s az imitt-amott felhangzó pengések hallatszanak, amikor egyik-másik gazda elkezdi élesíteni ezt a régi gabonaszálakat hullajtó eszközt. — Hé, asszony! — kiált fel jnunkaközben az egyik arató, — hozzál vizet! — Mindjárt, csak megkötöm a kévét, — feleli vissza a naptól sötétbőrű. re égetett feleség. Lassan megy a munka. így bizony ez fárasztó és erősen izzasztó. — Milyen időket is élünk, — mordul fel az egyik kulák, — már arató munkást sem lehet kapni! Bizqny ilyen időket élünk? Kulák már rég dolgozott a mezőn. S most kénytelen maga megfogni a kaszát, mert az aranylón hullámzó vetés magától nem kötődik kévékbe. — Volt aratóim inkább a gyárakba mennek s most meg ezen az új vasútépítésen dolgoznak. A falunkból már harmincan vannak ott. Azt mondják, hogy ott többet keresnek. Pedig azelőtt ... — morgolódik magában továbbra is a zsíros paraszt... De hiába minden, ami volt, az már nincs ma. — Ha van földed, műveld egyedül, — mondják nekik a jóakarók, majd a kisparasztokhoz fordulnak, — ti pedig segítsetek magatokon, alakítsatok szövetkezetet ... De Busán hallani sem akarnak erről A kisparasztok is a kulákokra hall. gatnak. Mi ennek az oka? Miért ez a félelem? Miért nem tudják belátni, mint a többi száz és száz község parasztjai, hogy az EFSz segítségével boldogulhat csak a falu és a mezőgazdaság gépesítése révén könnyíthetnek munkájukon. Itt valami hibának kell lenni. A tavasszal eljött ide előadást tartani Jekkel Sándor elvtárs, a zsélyi szövetkezet elnöke, nem várta Busán őt senki, ki sem dobolták jövetelét. A busái parasztok túlnyomórészt magyarajkúak, a szlovák nyelvet .még nehezen értik. Csak néhányszor tartottak itt előadást a szövetkezet jelentőségéről, de azt is csak szlovák nyelven, amit futtában fordítottak le magyarra. Jekkelen kívül eddig egyetlen egy magyar előadót sem küldtek ki a faluba. így bizony nehezen lehet meggyőzni a földműveseket s egyáltalán nem is tudják őket a helyes útra rávezetni. A búsaíak a régi szerint dolgoznak, látástól vakulásig. A falu s az egész határ oly kihaltnak látszik. Itt nem dübörgl a traktor az új élet szép dalát. A parasztok munkája örömtelen. S az idei aratás húzódik, szörnyen húzódik, sokkal tovább tart, mint az előző években. Busa alatt is keresztül fog haladni ez a Kékkő járási új vasút, mely a potori szénbányát köti majd össze a főhálózattal. A falu végén már cölöpök jelzik a vasútvonal helyét és az egyik szakaszon már földsimításokat is végeztek. — Nagyon örülünk, hogy végre vasutat kapunk, — mondja Kovács László kisparaszt, — nálunk ez nagy újdonság, azelőtt még autóbuszok is alig jártak erre, csak szekerekkel közlekedtünk. Ma viszont már síirűn járnak autóbuszok és jövőre vonatjárat is lesz! Ez nagy haladás. Mindezt a népi demokráciának köszönhetjük. A vasútépítőmunkások alig kezdtek el do'gozni, akkordban vannak, — teszi hozzá — és mái "300 koronát is megkeresnek naponként.. — S az aratással hogyan állnak? — Ügy mint tavaly, — ismeri be szégyenlősen Érről már nehéz beszélnie, mert jól tudja, hogy községük az utolsók között szerepe'. — Tegnap Panyídarócon voltam, — folyta í ja ezután Kovács László, aki maga hét hektáron gazdálkodik, — ott hat önkötözőgép dolgozott egymásután Milyen jól is ment nekik, könnyű most az ottani parasztoknak ... No, lám, mégis csak vannak itt a faluban még Kovács Lászlón kívül is számosan, akik figyelik a közeli EFSzek munkáját, látják a gépesített és közösen végzett munka értékes előnyeit. S mégis, miért ellenkeznek, miért maradnak el a fejlődésben? A helyi pártszervezet és a kiküldött oktatók nem végeztek kellő meggyőző munkát. A földműveseket nem világosították fel arról, hogy ha szövetkezetet létesítenek, még nem veszi el sen. ki /a földjüket. De maguk a parasztok is hibásak, mert ezideig nem voltak egyáltalán kezdeményezők, nem tanultak a haladó községektől s nem akadt közöttük olyan öntudatos paraszt, aki kezébe vette volna a szövetkezet kérdésének ügyét. Gabonán kívül szőlő, zöldség és dohány termesitrsével is foglalkoznak. A legpéldásabb egységes vetési 'e-vet dolgozhatnák ki és rövid idő alatt az egyik legjobban működő szövetkezettel dicsekedhetnének, mert mindezekre meg van minden lehetőségük s nem kellene többé szégyenszemre az utolsók között kullogniok. A búsai parasztok hallgatagok. Nem szívesen beszélnek. Nincs is miről. Elért sikereikről nem számolhatnak be. Kavács László is hallgat. A földet nézi, majd nagy nehezen megszólal, — Menjen Tomanhoz, ő majd töb. bet fog tudni magának mondani. Félóra múlva a közésgháza irodájában jöttünk össze vagy hatan. Köztük vojtak Toman György, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Dániel elvtárs, a helyt pártszervezet einöke is. — Mi az oka efvtársak, hogy a szöség a parasztok bevallása alapján csak 680 hektárra szabj* ki a beszolgáltatás! kötelezettségeket — Sok helyrehozni valónk van és nehéz feladatok előtt állunk, — mondja Dániel evtárs, — bizony szívesen látnók magunk között az ipari munkásokat. Ne csak a jó borra jöjjenek ide, hanem segítsenek is nekünk a falu újjáépítésében. — De bennetek is nagy hiba van, — mondom íz elvtársaknak, — ha kezdeinérvezők lettetek volna s ha felvettétek volna a harcot a maradi gondolkodás és a kulákság ellen és ha a meggyőzés politikáját vállaltátok volna, akko már elért eredményekről dicsekedhetnétek. — Ezt a hibánkat beismerjük, nem voltunk eléggé kezdeményezők. — Majd komoly meggondolás után így folytatja beszédét Toman elvtárs. — De most kötelezzük magunkat, hogy ezentúl sikeresebben fogjuk meggyőzni a parasztokat s ha szükségessé válik, még házról.házra is meglátogatjuk őket, hogy rövid idő alatt szövetkezetet alakíthassunk és őszre már egységes vetési terv szerint dolgozhassunk. Ez komoly ígéret s reméljük valamelyik ipari üzem segítségével ezeket a feladatokat teljesíteni is fogják. Busán is, mint a többi száz és száz községben diadalmasan fogják dübörögni & traktorok az új é'et győzelmi dalát s a falu ifjú parasztjai, mint a nagyzel'.ői ifjak öntudatosan kezdik el vetkezet még ne*i alakult meg a falu- a közös gazdasági munkáiatok meg- . .. i -1 É" \ . f A 1 _ 1 _ ' _ _ 1 „ ... r,-f ATÍ TAT HAT O ŰIAC7rSr a? onfí4c7 fnlnvnl tokban? — vetőíik fel az első és a legfontosabb kérdés. Felsorolják a már említett okokat, majd a párttagokat hibáztatják. Taggyűlésre is kevesen járnak, ismeri be kritikát alkalmazva Toman elvtárs s a helyi tagság egyötödén kívül alig foglalkoznak a fontos ügyek elintézésével. — Pártunk IX kongresszusa is arra tanított bennünket, hogy fokozottabb meggyőző munkát kell végeznünk, — mondja Toman elvtárs. — így nem maradhatunk tovább, ahogy vagyunk, ezt belátjuk. Már egy év óta annyi előnyt veszítettünk e miatt, hogy nehéz lesz azt behoznunk ... — Gépszövetkezetünk, az volt, — veszi át a sxót Dániel elvtárs — s amikor az megszűnt s át kellett volna adnunk a gépeket az EFSz-ünknek, nem tehettük meg, nem volt szövetkezetünk s így a gépeket a közeli kovácsi község szövetkezetének adtuk át. — Minő nagy értéket engedtünk ki a kezünkből! — bólogat erre Kalmár Pál kisparaszt, — milyen nagy segít

: séget nyújthatnának most ezek nekünk! ... — Jó volna, — szólal meg újból Toman elvtárs, — ha a falubeliek csoportokban meglátogatnák valamelyik közeli inintaszüvetkézetet, legalább lát. nák ott, miként dolgoznak, ez volna a meggyőzésnek egyik legjobb módszere. — Nézik ők azt titokban eleget, — veti közbe egy fiatal dolgozó paraszt — és mindig érdeklődnek, hogyan dolgoznak a gépek s mondogatják gyakran, hogy kézierővel tízszer anynyi ioő alatt sem tudnak annyi munkát, elvégez.. mint ők gépen. Higgyétek el, — szól mosf a jelenlévőkhöz fordulva, — hogy egységes vetési tervvel és traktorokkal mi is könnyen dolgozhatnánk! — De ehhez szövetkezet kell! — mondja a sarokban ülő fekete bajuszos Kalmár Pál, — ezért kellene meglátogatni egy mintaszövetkezetet, mert olyan embernek, aki ilyesmit még nem látott, annak saját szemével kell látnia a szövetkezet nyújtotta előnyöket... Az egész kékkői járás, mint már írtunk róla — elhagyott. Kevesen járnak ide. A szomszéd járások segítségére volna szükség. Főleg az ipari üzemek dolgozói látogathatnák az itt lévő községeket, ahol eredményes, meggyőző munkát végezhetnének. A faivak felett vállaljanak védnökségeket, segítsenek a dolgozó parasztoknak a szövetkezetek alakításában. Az apró parcellák egymás hegyén-hátái* tornyosulnak, hogy is tudnának itt géppel dolgozni? Búsán például a kulák Végh Sándoinak 116 parcellája van, Nagy Albert 15 hektára pedig 79 parcellára osztódik. És nagyok a fö'deltitkolások is. A járás 778 hektár szántóföldet mutat ki Búsán s a közszervezését s először az egész faluval kivonulva a hatáiba nagy vígasságot is csapnak — mondjuk őszre — _ az egységes vetési terv szerinti közös szántások kejdete előtt. Petroci Bálint. Mint az APP jelenti, az amerikai nemzetvédelm' minisztérium beismerte, hogy északkoreai csapatok elfoglalták Incsont (Csömulpó-t). Incson fontos kikötőváros Szuvontói 37 kilométerre nyugatra. Ugyancsak az APP jelentése szerint Mac Arthur főhadiszállása közölte hogy az északkoreai csapatok Vonjuból Csungju felé törnek előre A pekingi rádió ismerteti a Koreai Központi Távirati Iroda beszámolóját arról, hogy a koreai partizánok a parasztok támogatásával tevékenységet fejtenek ki Tegu (Taikiu) város körzetében. Tegu város Észak-Kenszan-tartomány déli részének fontos közlekedési pontja. A Tegu körzetében fellángolt felkelés zavart keltett a délkoreai bábkormány csapatai között. A partizánok szüntelenül támadják a délkoreai csapatokat és a délkoreai bábkormány rendőrségét Kenszan város körzetében Tegutól délkeletre, valanrnt Dél-Osellatartományban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ezer és ezer fiataj hazafia azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy küldjék őket a frontra. A Li-Szin-Man-klikk hitszegő támadása után már a második napon több mint 30.000 fiatai kérte felvételét a köztársaság népi hadseregének soraiba. Július l-ig 115.000 ifjú hazafi jelentkezett önként a hadseregbe. Bratislavában megnyílt a magyar tanítók és tanárok első állampolitikai tanfolyama Ma délelőtt Bratislavában ünnepi külsőségek között vette kezdetét a magyar tanítók és tanárok 165 főnyi első csoportjának állampolitikai nevelő tanfolyama. A megnyitáson a Párt Központi Bizottságának képviseletében megjelent Fábry István elvtárs. Lörincz Gyula elvtárs, a CSEMADOK országos elnöke, s az iskolaügyi megbízotti hivatal ideológiai képzési szakosztályának képviseletében Rosa elvtárs. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek soraiból összegyűlt magyar pedagógusok meleg szeretettel üdvözölték körükben Fábry elvtársat, aki bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a Párt gondos figyelemmel kiséri a pedagógusok munkáját és sokat vár a falvaink

0n és városainkban dolgozó tanítóinktól és tanárainktól A békeharcban nagy szerep jut pedagógusainknak, akiknek az a hivatásuk, hogy a szocializmusnak odaadó becsületes és derék dolgozókat neveljenek. Hangsúlyozta azt, hogy Lenin elvtárs szellemében dolgozva kovácsoljuk a lehető legéíesebbre a tudás fegyverét, mert ez előrehaladásunknak és harcunknak legfontosabb kelléke. A megnyitáson még néhányszavas buzdító beszédet mondottak Lörincz és Rosa elvtársak is, majd a magyar pedagógusok az Internac onále eléneklése után csoportonként eloszolva megkezdték az állampolitikai nevelő tanfolyam első előadásainak hallgatását. római katolikus papok országos konferenciájának határozata Mint már lapunk előző számában közöltük, Csehszlovákia egyházai Luhačovlcen, majd Velehradon országos konferenciát tartottak, melyeken kijelölték azt az irányt, amelyen az egyházaknak haladniok kell, hogy tevékeny részt vegyenek a szocializmus átépítésében. A velehradi konferenciát a hivők búcsújárása előzte meg, melyen lerótták kegyeletüket Cirill és Metód hittérítők iránt. A búcsújárás után nagyarányú béketüntetés következett, melyen Csehszlovákia békeszerető népe és papjai kifejezésre juttatták béke melletti állásfoglalásukat. A római katolikus papság a béketüntetés után a következő határozatot hozta: Mi, 453 római katolikus pap, akik Velehradon egybegyűltünk, megértvén az idők nagy jelentőségét és Isten és nép előtti felelősségünk tudatában a következő határozatot hozzuk: Egyszer és mindenkorra a római katolikus egyház hü fiai maradunk. Meg akarjuk őrizni és tovább akarjuk fejleszteni atyáink igaz hitét, melyet a szeht hittérítőktől örököltünk. Meg akarjuk őrizni a római katolikus tanítást a jövendő generációk számára. Be akarjuk tölteni és meg akarjuk tartani szent egyházunk ezeréves hagyományát. A szent atyának a hit és az erkölcs dolgában engedelmesek vagyunk és maradunk, akkor is, ha politikai dolgokban teljes szabadsággal élünk. Hűek maradunk az egyházhoz, hűek a néphez és a hazához. A népből jöttünk, vele élünk és vele haladunk előre. Nincs olyan erő, amely bennünket ebben megakadályozna. Köszönjük Köztársaságunknak velünk szemben tanúsított baráti megértését. Teljesen elfogadjuk az új egyházi törvényeket, amelyek olyan támaszt jelentenek a papság és az egyház számára, amilyenre eddig példa nem volt. Mindkét oldal jóakaratától függ, hogy ezel^ a törvényejt egyház további sikeres munkájának alapját fogják jelenteni. Örülünk az új, erős és gazdag életnek, amely ma a mi országunkban fejlődik és eltávolítja az útból az erkölcsileg megromlott kapitalizmust. Az eddigi államrendszerek közül egy sem nyújtott olyan lehetőséget Krisztus evangéliuma hirdetésére, mint a mi népi demokráciánk. Ezért teljes erőnkkel hozzájárulunk népünk épitőmunkájához. Sajnáljuk, hogy püspökeink és főpapjaink nem fogadták el azt a kezet, melyet államunk az egyháznak nyújt. Szeretnénk, ha ők is megértenék a mai időket és beismernék, hogy az egyház érdeke elsősorban az eddigi viszályok megszüntetése. Viszszautasítjuk azt az ítéletet, mellyel a katolikus papságot sújtják a népi demokratikus rendszerünk es a nép iránt érzett szeretete miatt. Az új háború veszedelme százmilliók életét fenyegeti. A nyugati imperialisták félnek a korlátlan nyereség elvesztésétől és ezért akarják az emberiséget az új háború katasztrófájába sodorni. Üjabb és újabb fegyvereket, újabb és újabb gazságokat terveznek az emberiség ellen. Koreában ez már nyílt harccá fejlődött. Elítéljük a háborúra uszító imperialisták gonosz, keresztényellenes politikáját, amely újra a kizsákmányolók uralmát szeretné bevezetni az egész világon és fáj nekünk, hogy ez az aljas szándék még a Vatikánban is visszhangra talál. Elítéljük a vatikáni rádió sértő és kihívó felhívásait A Vat ehelyett a béke, a kibékülés és a szeretet igéjét kellene hirdetni és terjeszteni. A nyugati imperialisták politikájával, amely ellentétben van a ml keresztény ideálunkkal, nem értünk egyet. Mint Krisztus tanításának és a békének hirdetői jelentkezünk a Szovjetúnió vezette világ béketáborába. A békéért nemcsak imádkozni fogunk, hanem Klement Gottwald köztársasági elnök vezetése alatt az egész néppel együtt becsülettel dolgozni is. Pontos időben élünk, amikor népünk országunkban új, jobb élétet épít, mikor tarthatatlanul halad a szocializmus felé. Ha szentegyházunk nem akarja, hogy a nép elveszítse az egyházba vetett hitét, menthetetlenül haladnia kell a korral. A mi legfelelösségteljesebb feladatunk megmutatni népünknek, hogy a szentegyház továbbra la mellette van és minden lehető eszközzel támogatja országunkban az íj élet felépítését. Ezért hadd hallják felhívásunkat a közös munkára az összes hivők és a mi paptársaink, akiknek az egyház ügye épolyan drága, mint a hazáé. Isten áldása legyen a mi munkánkon! Velehrad, 1950 július 6-án. 1 iegfebb építkezésért folyó verseny A bratislavai harmadik építkezési igazgatóság alkalmazottai között a szocialista verseny tömegmozgalommá fejlődött. Az építkezések azon versenyeznek egymás között, hogy melyik lesz a legjobb és melyiknek lesz a legjobb élmunkáscsoportja — élmunkása. Ezt a versenyt a Kalincsák utcai CSD építkezés hirdette. A többi építővállalatok alkalmazottai a legnagyobb megértéssel fogadták ezt a kihívást A dolgozók napról-napra emelik teljesítményüket, hogy az ő építkezésükön legyen a legjobb élmunkáscsoport Hasonló kihívást adott a téli stá. dion építkezési vállalata. Ezt a kihívási szintén a legnagyobb megértéssíi fogadták, amit a legjobban a munkakötelezettségek vállalása mutat. A versenykihívások a dolgozók soraiban meg'iK

,

;tották a hiányzás elleni harcot is. Ezt elsősorban abból látjuk, hogy például a téli stádion dolgozóinak n;;gy része elhatározta, hogy otthon rrinden gazdasági munkát elvégeznek az ünnepeken, hogy ezzel ne zavarják az építkezés folyamatát. Mostanáig a téli stádion építkezés a legjobb, amely a tervet 157 százalékra teljesíti. Itt a legszebb eredményt a kőművesek és az ácsok érték el, kiknek élén Jurásek és Csárszky elvtársak vannak. Jurásek csoportja 140 százalékra teljesíti a tervet és Csárszkyé 129 százalékra. Mind a két elvtárs élmunkás. A Danubius lakóház építkezése szintén sikeresen folyik. -nak, a csehszlovákiai magyar tloEpzók kultúregyesületének bratislavai helyicsogortja W ^ P szombaton este 19 órai kezdettel a petržaikai SUD kávéház (volt ügeti kávéház) ö^zes helyiségeiben vidám műsorral egybekötött nyári mulatságot rendez. Vendégeket szívesen lát a rendezőség - Belépődíj tetszés szerint — Buffet — Zene — Tánc