Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-30 / 173. szám, vasárnap

1950 július 30 UJSZ0 Téglát téglára halmoznak, így építik a szocializmust a losonci Ipoly-téglagyár nemzeti vállalat dolgozói' Vigasztalan hely volt valaha a losonci téglagyár telepe, A munkások mint gályarabok húzták az igát, kimerülten és elkeseredetten.. A volt kapitalista tulajdonos a csontjukig kizsákmányolta őket. Ma csupa pezsgés, csupa lendület az élet a munkahelyeken és az üzem irodáiban is. Egy nagy kérdés foglalkögtüt mindenkit — jó-e a termelési eredmény ? A téglagyártás egyik legfontosabb iparágunk, az építőiparban kulcsszerepe van. Ennek tudatában fokozott figyelemmel és gondossággal foglalkoznak a termelés emelésével, az elle-ntervezés helyes megszervezésével. A tervfeldolgozó osztályon Ožďansky és Lenhart elvtársak szakértelemmel és készséggel válaszolnak kérdéseimre a normaszilárdítás és az ellentervezés előkészítésére vonatkozólag. — Az előkészületek az 1951 év ellentervezésére ez év június 26-a óta folynak, — mondja Ožďansky elvtárs. — A terv és a műszaki-gazdasági normák megállapítását közvetlenül a munkalielyeken beszélték meg a munkásokkal az e célból szétküldött szak- és polit.kai oktatók. Az SzKP Központi Bizottsága és a kerületi Szakszervezeti Tanács képviselőjének jelenlétében utasításokkal látták el az üzemi pártszervezet és az üzemtanács elnökeit, hogyan támogassák az ellentervezés oktatóit üzemeikben. Az üzemigazgatóság alkalmazottait felhívták, hogy jelentkezzenek önkéntesen az ellentervezés oktatóivaj. Most Lenhart elvtárs- veszi át a szót: — Az oktatók munkája az üzemekben a következő: az első héten beszélgetnek az alkalmazottakkal a tervezés jelentőségéről és megmagyarázzák nekik, miért dolgozunk tervszerűen A második héten beszélgetnek a szocialista munkaversenyröl és az élmunkásmozgalomről, mint a sikeres tervteljesítés alappillérelröl. A harmadik héten felvilágosítást nyújtanak a műszaki-gazdasági normákról, mint a reális tervezés előfeltételeiről. A negyedik héten megállapítják a műszaki-gazdasági normákat a munkásokkal közvetlenül a munkahelyeken. Az ötödik és hatodik héten ellenőrzik az új, szüárdabb normákat és az ellentervezést ráirányítják a termékek minőségének emelésére. — A műszaki-gazdasági norma, — magyarázza Lenhart elvtárs, — több ágból áll. Egyik ága a teljesítménynorma amely a gép kapacitásától és az ember teljesítményétől, a másik a termelési norma, amely a szükséges munkaerők, számától, a harmadik az anyagnorma, amely az elhasznált nyersanyagtól illetőleg hajtóanyagtól függ, míg a negyedik az idő-norma. Szemléltető példa: hogy a présmühely a tervet teljesíthesse, ahhoz egy óra alatt 1900 •téglát kell préselni legfeljebb 4 munkaerővel. Az érdekes magyarázat közben belép az irodába Szlavkovszky igazgató elvtárs. Ö is szívesen beszél az üzemről: — Az Ipoly téglagyár nemzeti vállalat csak 1950 január elsejével vált külön a kassai téglaüzemtől. Azóta friss vérkeringéssel indult meg benne az élet és minden vonalon bekapcsolódtunk a szocialista termelési rendszerbe. Üzemünk tömör és üreges téglát, tetöcserepet és tűzálló gyártmányokat készít Munkánk idénymunka, mivel a szárítás csak áprilistól novemberig történhet. Novemberben már csak a kemencék égnek. Az összes üzemek közül talán éppen a losonci a legvisszamaradottabb. mert kevés az állandó munkása. A meglévők javarésze Otthon is gazdálkodik és a nyári munkák idején egy percet sem hajlandó túlórázni. Az előírt terv teljesítéséért ezért még fokozottabb erőfeszítéssel kell harcolnunk. Teljesítjük a tervet

f Ismét nyílik az ajtó és komoly öntudatos munkásarc tűnik fel a bejáratban. — Teljesítjük a tervet? — kérdezi izgatottan. Ez a kérdés mindennél ékesebben b'zonyitja, mi Kovács elvtársnak, az üzemtanács elnökének legfőbb gondja. Ö is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — A nyers kitermelés az időjárástól függ, — mondja — ezért nálunk erre nem lehet egy őrára megállapított tervet kidolgozni. Már Brezničkán Poltár I. vagy Poltár II üzeme ben más a helyzet, mert müszárítókkal rendelkeznek. Ezek gőzzel szárítanak. Most ismét Lenhart elvtárs veszi át a szót: Üzemünk több fő termelési folyamatra oszlik: az agyagkapálás, a beszállítás, a préselés, a szárítás és a kemence, vagyis az égetés szakaszaira. Minden egyes gócpont részére külön-külön beszéltük meg az új, sz lárdabb normát. Az agyagkapálást villanyerövel hajtott gép, a bágger végzi és így ki kellett számítani az elfogyasztott villamosenergia normáját is. Alapbér normát eddig nem állapítottunk meg. mert üzemünkben még nem az állami munkakatalógus hanem a hirdetmény akkordbérei szerint fizettünk. — A teljesítmény-normát üzemünkben 10%-al szilárdítjuk, — folytatja most Ožďansky elvtárs. — A teljesítmény és nyersanyag norma ennek következtében sz ntén megszilárdul. Nálunk minden munkahelyen csak a legszükségesebb számú munkás dolgozik, sőt gyakori a munkaerőhiány, tehát nincs rejtett munkaerő tartalék. Alkalmazottaink ennek ellenére is kötelezték magukat a 10%-al szilárdított teljesítmény-norma teljesítésére, sőt túlteljesítésére, így üzemünkben az 1951-es munkaévben 20.000 munkaórát takarítunk meg. A nyersanyag-normát 1%-al szilárdltjuk, nráltal főleg a kemencét tápláló szénbői akarunk megtakarítani. A munkások a normaszüárdításról Klsucky elvtárs biztonsági előadó, valamint Teluch elvtárs, az üzemtanács tagja kíséretében körútra indudulok a nagykiterjedésű téglagyár területén. Először büszkeségükhöz, a modern égető kemencéhez vezetnek. Belépünk a kemence előcsarnokába, amely már elárulva, hogy bensejében micsoda izzó óriási forróság uralkodik. Az itt dolgozó munkások bizonyára még novemberben sem fáznak. Kísérőim egy idős munkással Zsabka elvtárssal ismertetnek meg. Barátságosan kezet fogunk. — Huszonnégy év óta dolgozom az tizemben,, — mondja Zsabka elvtárs, — 1936 óta a kemencénél. Ma már egészen más akarattal dolgozunk, mert látjuk, hogy az elért javakból mindenki részesül, nem úgy mint a kapitalista időkben. Ezért igyekszünk a termelést állandóan fokozni. Május elsejétől 20—30 századlé k kai teljesítjük túl a tervet. így akarunk hozzájárulni a szocializmus gyors felépítéséhez. A most tervbevett normaszilárdítással is a többtermelés és a béke ügyét, mindanynyiunk jólétét kívánjuk szolgálni. Most Cseman elvtárs az idős kemence-szakértő lép hozzánk. Az öreg már 1910 óta, tehát negyven éve dolgozik az üzemben. — Kenyerem javát, már megettem, — mondja, — bár nekem a régi rendszerben b'zöny többnyire csak száraz kenyér jutott. Most csupán azt szeretném, ha megszűnnék a munkaerőhiány és fiatal, friss utánpótlás jönne az üzembe, hogy a magamfajta kiszolgált munkás félreállhatna. Bizony, nem akarom üresen hagyni a helyem, mert a tervteljesítéshez minden emberre szükség van. Mosolygó fiatal ember közeledik felénk. Pápai János elvtárs, az üzemi pátrszervezet elnöke Örömét fejezi ki, hogy végre a téglagyártással is törődni kezd az Üj Szó. Nem adhatok ugyan neki teljesen igazat mert ők maguk is okai a hallgatásnak. Nem írták még soha egyetlen munkáslevelet sem a laphoz és így nem csoda, ha mi is elhanyagoltuk. Ezt belátja Pápai elvtárs és kölcsönösen Ígéretet teszünk, hogy a jövőben a csorbát kiköszörüljük. Elindulunk a gyártelep legérdekesebb részlete, az agyagbánya felé. Ütközben vidám kacagás, dalolás állít meg. Kisucky elvtárs felvilágosít, hogy önkéntes brigádmunkások jöttek a főszezónban a téglagyár segítségére. Közelebb lépve látom hogy csupa fiatal 16—18 éves fiú. köztük vagy öt lány rakja vidám jókedvvel a kész téglát vagonokba. Kulina elvtárs, a parancsnokuk, mosolyogva magyarázza: — Főleg Dolny Kubjnból és néhányan Bratíslavából vagyunk itt brigádmunkán. Gimnazisták vagyunkk Itt, Losoncon huszonötén dolgozunk, de társaink kb. 400 üzembe széledtek széjjel szerte az országban. Nórma nélkül dolgozunk ugyan, de naponta 11 ezer téglát rakunk a vagonokba mert szívesen és igyekezettel dolgozunk. _ Elégedettek vagyunk a brigádosainkkal, — szólal meg Kisucky eltvárs is. Ügy doígoznak, mint az ördögök. Ma két és fél óra alatt három vagont raktak meg. — Elvtársnő, — lép hozzánk egy ifjú brigádos irdd meg azt is az újságban, hogy mi is mindennel elégedettek vagyunk, csak a parancsnokunkkal nem. Nagyon szigorú hozzánk. De ezzel már félre is ugrik tréfásan, mert a parancsnok elvtárs utána csap és így egymást átkarolva, vidáman térnek vissza munkájukhoz. hogy ne mulasszanak egyetlen fölösleges percet sem. Kisucky elvtárs és a többi öreg munkás szeretettel néz utánuk. — Cseman bácsi, — kiáltom oda búcsúzóra még az öreg elvtársnak. — Nebúsuljon, látja a fiatalok tudják, hol a helyük. Nemsokára maga is mehet pihenni. Lesz, aki a helyére álljon. Tekervényes utakon elérünk az agyagbányához. Hatalmas domb ez, amelynek közepét már katlanszerüen kivájták. A sárga agyagos talajon fenyegető szörnyetegként meredezik a bágger. A talaj rétegei különbözők mert minél mélyebbre ásnak, annál keményebb az agyag. A bánya munkásai éppen pihenőt tartanak. Odagyülnek körénk. Az öntudatos fellépésű Kláben Bála elvtárs ad felvilágosítást termelési eredményeiről és az új, szilárdabb norma jelentőségéről. — Az agyagbánya munkásai kötelezték magukat, hogy az ellentervezéssel megállapított új normát az eddigi 17 köbméter helyett 22 köbméterre teljesítik. Mi legyőzzük a szilárdabb normát is, csak a bágger győzze, ímeg az elvtársak is fürgén küldjék vissza a kiürített csilléket. Nálunk ugyanis lánctermelés megy, vagyis egyik munkaszakasz termelése függ a másiktól. Utolsó állomásunk a szárító. Többnyire asszonyok és lányok dolgoznak itt. Hroncsek elvtársnő — kcmolyarcú, igazi proletár asszony — válaszol kérdésemre: — A norma szüárdításának mindannyian örülünk, egyrészt mert rájöttünk, hogy az eddigi eredménynél magasabbat is el tudunk émi, másrészt mert a keresetünk is nagyobb lesz. Egy munkanap, vagyis 8 óra alatt 22,00 tégla lerakását vállaltuk. Reméljük, hogy ezzel a teljesítménnyel amelyet a lehetőség szerint még fokozni is akarunk, lényegesen hozzájárulunk a dolgozó nép életszínvonala emeléséhez. Igen, Hroncsek elvtársnő, Cseman. Zsabka, Kláben elvtársak Nagyban hozzájárultok az életszínvonal emelkedéséhez, mert minden köbméter kitermelt agyaggal minden egyes új téglával a dolgozók sokmilliós társadalmának hatalmas épületét, otthonát építitek. Minél magasabb lesz ez az épület, annál szélesebb lesz róla a kilátás szerte a világba, amely a dolgozók munkája által lesz boldog, megelégedett és békés. PŰCZ OLGA. A galántai Usvit-bűtorgyár újabb kötelezettségvállalással küzd a békéért A galántai Usvit bútorgyár összüzemi gyűlést tartott, amelyen az üzem dolgozói tiltakoztak az amerika imperialistáknak a szabad szocialista jövöt építő koreai népet ért gyilkos merénylete ellen. A koreai események értékelése után az üzem dolgozói a következő határozatot hozták: 1. Követeljük az amerikai hadsereg visszavonását Koreából és az amerikaiak katonai beavatkozásának azonnali megszüntetését Ázsiában. 2. Az amerikaiak fegyveres beavat, kozását Koreában az amerikai imperialistáknak a béke ellen irányuló bűntettének nyilvánítjuk. 3. Korea dolgozó népének teljes szolidaritásunkat fejezzük ki és forró üdvözleteinket küldjük. 4. Tiltakozunk az Egyesült Nemzetek ellen irányuló visszaélés ellen, amely szerint az amerikai imperialisták arra akarták az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát kényszeríteni, hogy fogadja el Korea dolgozó népe elleni intervenciót és a Korea belügyeibe való beavatkozási határozatot. 5. Mi, az üzem dolgozói el vagyunk szánva, hogy megvédjük a világbékét és határozottan azon százmilliók oldalán, állunk. amelyek élükön a Szovjetunióval a világbéke megőrzésén fáradoznak. 6. Kötelezzük magunkat, hogy munkánkkal emeljük a termelést, kiterjesztjük az ellentervezés mozgalmát, hogy ezzel még jobban kivegyük részünket a szocializmus építőmunkájából és ezzel is hozzájáruljunk a béke és szeretett Köztársagunk megvédéséhez. „Félre a kezekkel Koreától — szabadságot és békét Korea népének!" Ezután az összüzemi gyűlés résztvevői a következő kötelezettségeket vállalták a világ békekongresszusa tiszteletére: 1. Továbbfeljesztjiik a szocialista munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat, hogy így a szocialista munka legjobb formáival és módszereivel a munkatermelékenységet a harmadik negyedév végéig 3 százalékkal emeljük. A munkatermelékenység emelését továbbra is folytatjuk és ez lehetővé teszi számunkra az élmunkásmozgalom és a szocialista munkaverseny kiterjesztését. Üzemünkben az első félév végéig 90 élmunkás volt, a harmadik negyedév végéig 110 élmunkásunk lesz. Az egész üzem dolgozóinak 9'9 százaléka bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A kötelezettségvállalások és szerződések teljesítését és azok hatását a munka termelékenységére rendszeresen ellenőrizzük. 2. A normák megszilárdításával csökkentjük az üzemi költségeket mind az idö-, mind az anyagnormáknál. A termelési költségeket 5 százalékkal csökkentjük. 3. A harmadik negyedév végéig 2.6 százalékkal csökkentjük a távolmaradásokat, amelyek az első félév végéig 12.6 százalékot tettek ki. 4. Termelési tervünket 10 százalékkal túltejesítjük. 5. Üjból ellenőrizzük a munkahelyeket munkaerötartalékok feltárása céljából. 6. Gyártmányaink min6ségének emelésével ki akarjuk vívni dolgozó népünk megelégedését. Emeljük az újítójavaslatok számát. A legjobb munkamódszereket átvesszük a többi üzemekből, hogy így munkánkban a legjobb eredményeket érhessük el. 7. A legjobb élmunkásokat, újítókat, élmunkásdsoportokat, műhelyeket és osztályokat kiemeljük, tiszteletbeli elismerésben részesítjük s kiváló munkájukért tiszteletbeli zászlóval jutalmazzuk. 8. Üzemünk felépítésének céljából brigádórákat dolgozunk le üzemünk építkezésén és az üzem udvarának helyrehozásánál. 9. Az SzKP kerületi és járási bizottságainak együttműködésével segítségére leszünk a védnökségünk alatt álló EFSz-nek hogy sikerrel végezhesse az idei termés betakarítását. 10. Kötelezzük magunkat, hogy naponta ellenőrizzük a termelési terv teljesítését. Az alkalmazottak rendszeres meggyőzésével, a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom előnyeiről, a lehető legnagyobbszámú alkalmazottunkat bekapcsoljuk népi demokratikus Köztársaságunk békés felépítésébe. 11. Politikai meggyőző munkával emelni akarjuk üzemünk dolgozóinak öntudatosságát. Ehhez felhasználjuk az összes agitációs eszközöket, a sajtót, az üzemi "újságot, a fali újságot. villám-gyűléseket, brosúrákat és főleg az egyéni agitációt. így bekapcsolódunk a hatalmas béketáborba, amelynek élén a Szovjetúnió és nagy tanítónk, Sztálin áll. Székely István, a pártszervezet elnöke emelkedett ezután szólásra és méltatta az ellentervezés akciójának nagy jelentőségét. Értékelte az eddig elért eredményeket, amelyeket az akció politikai előkészítésénél értek el. Felhívta az üzem diclgozóit, hogy ne maradjanak meg az eddigi elért eredményeknél, hanem legyenek készek minden feladat teljesítésére, amely elé kormányunk állítja őket, s az

c nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg i

s teljesítsék. így építitek ki leggyorsabban boldog szocialista jövőnket, mondta Székely elvtárs beszéde végén. Mao-Ce-Tung elvtárs tiltakozása a Délafrikai Unióban bevezetett „gettótörvény" eilen Mao-Ce-Tung elvtárs válaszolt dr. Jusuf Dadeonak, a transvaali hindú kongresszus elnökének június 18-i táviratára, amelyben megkérte a Kínai Népköztársaság központi népi kormányát, támogassa tiltakozását a DélAfrikai Unió kormányának „gettótörvénye" ellen. Mao-Ce-Tung elvtárs válasza így hangzik: „A kínai nép nevében teljes egészében támogatorjl igazságos tiltakozását a Dél-Afrikai Unió kormányának törvénye ellen, amely a kínai, indiai és más ázsiai népek ellen irányul." ,Dél-Afrika valamennyi népe tiltakozik a Dél-Afrikai Unió kormánya által az elmúlt év júniusában hozott faji törvény ellen. Ez a törvény kényszeríti a nem fehéreket, Dél-Afrika lakossíágának túlnyomó többségét, hogy bizonyos körietekben éljenek. A törvény kilencmillió benszülöttet, valamint 300.000 hindut és 4000 kínait érint. Dél-Afritoában kevesebb, mint kétmillió fehér él. A „munkáspárt" kívánsága Az amerikai monopóliumok angol „munkáspárti" kiszolgálói rég elvesztették lelkiismeretüket és országuk függetlenségét piaci portékaként árulják. Már rég túl vannak azon, hogy egy pillanatig is álcázzák kapitalista imádatukat és most már meg sem kísérlik elhitetni a világgal, hogy Anglia fügetlen ország. Ennek ékes bizonyítéka volt az a nyilatkozat, amit Lord Trenhard adott s amelynek során kijelentette, hogy „részt kell vennünk bármilyen elkövetkezendő konfliktusban, mint Amerika partnere, esetleg akár mint másodrendű partnere is." Amikor a Házban az angol és amerikai légihaderőnek a támadó szándékú Atlanti Egyezmény keretében való „egyesítésének" a kérdését tárgyalták, a felszólaló munkáspárti képviselők, később meg a Lordok Házában a főrendek — egy pillanatra sem tiltakoztak az „egyesítés" ellen, amely pedig nyilvánvaló semmibevevése Anglia függetlenségének. Nagy sikerrel hajtották végre Vietnamban az emberi és anyagi erőforrások mozgósítását A Ho-Sin-Minh elvtárs elnöklete alatt július 15-én megtartott vietnami minisztertanács foglalkozott az év első hat hónapjában végzett politikai, katonai és gazdasági munkával A minisztertanácsról kiadott közlemény rámutat, nogy a vietnami nép nemcsak a francia gyarmatosítók ellen harcol, hanem szembeszáll az amerikai beavatkozókkal is. A vietnami hadsereg csapatai és a partizánerök Dél- és Közép-Vietnam több helyén áttörték a francia védelmi vonalakat. A függetlenségi harc gyorsan tért hódít Laosban és Kambodzsában. A legutóbbi hat hónap során egész Vietnamaban nagy sikerrel hajtoták végre az emberi és anyagi erőforrások általános mozgósítását állapítja meg a minisztertanács közleménye. Százezer építőmunkás sztrájkol az USA-ban Az amerikai kormánynak a munkásokhoz intézett felhívása, valamint a reakciós szakszervezeti ÍÖkolomposok rábeszélése ellenére. — hogy a koreai háború miatt ne sztráj köljanak és »igyekezzenek megegyezni* a vállalattulajdonosokkal — szerte az Egyesült Államokban terjed a szrtájkmozgalom. A szrtájkolók fellépnek a tőkések ellen, akik kihasználják az országban terjedő mozgosítási h'sztériát, hogy gazdagodjanak, a munkások, az adófizetők terhére. A Federated Press hírszolgálat jelentése szerint Kalifornia állam 12 kerületében tovább sztrájkol 12.000 fakitermelőrrjunkás. Detroitban július 21-én, a szakszervezeti vezetők beleegyezése nélkül sztrájkbalépett a Kaiser-Frazer gépkocsigyár 10.000 munkása. Tovább sztrájkol és elszántan harcol béremelési követeléseinek teljesítéséért 7500 Texasz-állambeli kőolajipari munkás A Federated Presshírszolgálat jelentése szerint a sztrájkoló építőmunkások száma július 26-án már 100.000-re emelkedett.