Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-29 / 172. szám, szombat

1950 j úlius 29 lö SZ0 7 A régi normák megdöntése Az élet napról napra igazolja a dolgozók lángeszű vezetőjének és ta­nítójának, Sztálin elvtársnak nagy­szerű szavait. A sztahanov mozgalom megdönti a technikával kapcsolatos régi nézeteket, megdönti a régi niű szaki nonnákat, a régi előirányzott teljesítményeket, a régi termelési terveket és új, magasabb tervek fel­állítását követeli. A taganrogi Andrejev-gyár acél­olvasztói mélyen a szívükbe és az agyukba vésték Sztálin elvtárs sza­vait. Állandóan növelik az acélöntés mennyiségét. örvendeznek, vala hányszor a Martin-kemencék munká­ját feltüntető grafikont nézik. A ke­mencetér négyzetméterére eső acél­termelés még tavaly is hat tonna alatt maradt most viszont 7.3 ton­nára emelkedett. A nemrégen kidol­gozott műszaki normákat jelentéke­nyen felülmúlták már. A munkaver­seny élenjáró képviselői még na­gyobb termelést értek el, de az át­lagmunkások is jóval túlhaladták az előírt normát. Feltűnő tény, hogy nemcsak a régi, tapasztalt acélöntők­ből lesznek gyorsmunkások, hanem a fiatalokból is. Itt van például Va­szilij Velicsko. A. 7, Martin-műhelyben dolgozik. Mindössze két éwfil ezelőtt fejezte be az iparostanuló iskolát, nevéhez még is több, mint 70 gyorsöntés fűződik ebben az évben. A régi munkások emlékszenek ar­ra, hogy a forradaloméi őtri időkben jó tíz évig kellett segédmunkásként dolgozniok, emlékeznek arra. milyen nehezen lehetett valakiből acélöntő Ugyanakkor most alig egy évnél hosszabb ideje dolgozik például Dmitriev első segédmunkásként és már nem egyszer bízták rá az ol­vasztás önálló elvégzését. Nincs már messze a nap, amikor önálló acélol­vasztó lesz belőle. Minden évben könnyebb és köny­nyebb lesz a munka. A Martin-ke­mencék modern mérőkészülékkel vannak felszerelve. Az acélolvasztók alaposan tanulmányozták az új tech­nikát és sikerrel alkalmazták ezt a technikát az acélolvasztás fokozására. Vaszilij Djacsenko, Vaszilij Velics­ko, de Dmitriev is sokszor gondoltak arra az utóbbi hetekben, hogy a je­lenlegi nagyszerű teljesítmények mellett már nem reálisak azok a nor­mák, amelyeket egy évvel ezelőtt megállapítottak a norma-kiszámítók. A kommunista Djacsenko volt az első az Andrejev-gyár 2. számú Mar­tin-műhelyének acélolvasztói közül, aki felvetette ezt a kérdést a többiek előtt. — Tulajdonképpen magunkat ve­zetjük félre, ha a régi normák alap­ján dolgozunk — mondota Djacsenko És Velicsko, meg Dmitriev nyomban fel is ismerték Djacsenko szavainak igazságát. — Könnyű úgy magas százalékot elérni, ha a régi módszereket nem vesszük alapul — mondotta Velics ko, majd nyomban hozzátette: — Meg azután, ha a régi normák alap ján dolgozunk és úgy véljük, hogy magas teljesítményeket érünk el. ez akadályozza a további fejlődést is. Uj, korszerűbb normákat kell meg­állapítanunk, melyek ismét fokozzák a verseny lendül etet Uj, még nagy­szerűbb munkamódszerek megváló sítására késztetik a műhely acélol vasztóit. Djacsenko a gondolatot nyomban fel is vetette az üzemi gyűlésen. Nagy lelkesedéssel fogadták szavait. Elő­ször Velicsko és Dmitriev raóltak hozzá a kérdéshez, majd egymásután követték őket a többi felszólalók. Az Andrejev-gyár 2. Martin-műhelyének acélol vasztójában olyan dolgozók vannak, akik megértik: Az új nor mákkal növelik a teljesítményt, az egész nép életszínvonalának javulá­sához járulnak hozzá. Másnep már neki is kezdtek az új feladatok megoldásának. A 2. számú Martin-műhely példája lelekesítőleg hatott. Az Andrejev-gyár többi mű helye is követte a 2. számú Martln­műhe'.y példáját. Egymásután jelent­kezte ka termelési felelősnél, kérve az új norma megállapítását Az új mozgalom magával ragadta az Andrejev gyár valamennyi dolgo­zóját. Tudták valamennyien, hogy az új normák csak pillanatnyi nehézsé­get okoznak esetleg, de ezeket a ne­hézségeket hamarosan kiküszöbölik. Ismét egy lépéssel előbbre jutottak az egész nép életszínvonalának fel­emelésében. Ismét erős bástyát épí tettek az új norma kivívásával a bé­kéért folyó harcban. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az UJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe P. I. VINOKUROV: NEPNEVELES ROMANIABAN A monarchjsta rendszer a háború előtti Romániát a külföldi monopol­tőkének gyarmp-ává változtatta. Ezért itt a gazdasági és kulurális fejlődés nagyon alacsony fokon állt. A román királyságban, Michal Sado­viána ismert író vallomása szerint, v 0lt a legtöbb írni és olvasnj nem tudó ember a világon »Ez nem a nép hibája — írta Sadoviána — ez a kormány gaztette, amelynek érde­ke volt az hogy a nép. lletve a fóld­müvesség ilyen tudatlanságba éljen, mert az Uyen sötét és műveletlen em­bert könnyen ki lehet zsákmányolni*. A munkás- és a földmüvesgyere­kéknek nem voltak meg a lehető­ségei hogy legalább a népiskolába járhassanak. A diákoknak csupán 6 százaléka mehetett tovább középis­kolába. az egyetmről pedig még csak álmodni sem mertek. A gyermekeket sovinizmusban és mjszt cizmusban neve-líék. Felkorbácsolták bennük az idegen fajok iránti gyűlöletet. Ilyen örökséget vett át a Román Népköz­társaság a b rtokos burzsá-monar­chiától — a második világháború Igazat mondunk a népnek Megjelent az egyéni agiiáció anyagát tartalmazó brosúra legújabb száma Bevezetésében felhívja a bizal­miakat. a földműveseket, a munká­sokat. a traktoristákat és az elő­adókat hogy ragadjanak meg min­den alkalmat a falu dolgozóinak meggyőzésére. Tárják fel előttük a cséplés, gabonabe,szolgáltatási és tarlóhántásí munkálatok gyors el­végzésének fontosságát és a koio­rádó bogár elleni harc jelentőségét. Hívják fel a falu parasztságának figyelmét, hogy fokozottabb mér­tékben vegyenek rész 1, az imperia­1 sták elleni küzdelemben a tartós békéért. A brosúra négy nagy fejezetre oszlik: 1. Harcoljunk a Kolorádó bogár ellen. Az amerikai imperial sták gaz támadást intéz'ek Köztársaságunk ellen a kolorádó bogarak szétszórá­sával. M nden öntudatos dolgozó becsületbeli kötelessége, hogy hoz­zájáruljon az imperialisták ez aljas támadásának meghiúsításához. 2. A v.lág béketábora legyőzhe­tetlen. A háború megindítása öngyilkos­ságot jelentene az amerikai impe­r alisták számára mert a világbé­ke táborának erői szakadatlanul erősödnek és növekednek. 3. A közös aratás előnyei. A közös munka időmegtakarí­tást és könnyítést jelent továbbá kiszabadítja a kis- és középpa­rasztot a kulákok gyámkodása alól 4. Az EFSz-ekben előkészítjük a közös vetés: tervet. A közös vetési terv a kis- és középparasztság jobb életének alap­ja. Bevezetésével a jövő évi aratás már veszteség és fáradságos robot nélkül fog végbemenni. Kalatozov íelszóliotta az amerikai és brit film­művészeket, foglaljanak állást a béke kérdésében A nemzetközi filmfesztivál kereté­ben bemutatták a „Kárhozottak ösz­szeesküvése" című szovjet filmet, amely az új népi demokráciák elszánt politikai harcát ábrázolja a belföldi és a külföldi reakció ellen. A film bemutatóját kísérő beszédé­ben Mikhail Kalatozov rendező felsó­lította az amerikai és brit filmszíné­szeket és filmrendezőket hogy foglal­janak állást a világbéke érdekében. A bemutatott film vezető gondolata — mondta — a küzdelem a békéért. Min­denki, aki ma elmulasztja azt. hogy felemelt kézzel szavazzon a béke ér­dekében, tulajdonképpen hallgatólago­san a háború mellett és következés­képpen a saját elpusztulása mellett szavaz. — Erről a helyről fordulok — foly­tatta Kalatozov — Chaplinhez és meg­kérdezem, hogy miért hallgat, miéit nem szavaz a béke mellett Megkér­dezem, miért hallgat az olyan kiváló angol színész, mint katirence Olívier? Miért hallgatnak az olyan filmművé­szek, mint William Wyler l.ewis Ml­lestone. Bette Davis, Vivien Leigh, Dudley Nichols és mások, akik szám­talanszor felesküdtek népük demokra­tikus alapelveire, megesküdtek, hotjy harcolni fognak a békéért és az embe­riség boldogságáért? — Ütött a döntő óra! — folytatta Kalatozov. Lehetetlenség továbbra ls hallgatni. Nem lehet bújócskát játsza­ni a történelemmel Ha igazi művé­szek, nemzetükhög méltó művészek akarnak maradni, akkor kövessék a legjobb francia filmművészek példá­ját, akik felhívták nézőiket, hogy Ír­ják alá a stockholmi békehatározatot. kapott 3.20 helyett hatot, mert »job­ban hajtctta« magát? Molnár: Azért hát. Kesziné: Csoda, hogy bele nem szakadt a nagy hajkurászásba. Szegény nagyapja beleszakadt vol­na a tőkésvilágban. De maga nem szakad bele, ne féljen, mert — új gépet kapott akárcsak én. (Súlyo­san.) Azért keresünk valamennyien többet, mert a mi Pártunk gondos­kodott a technika fejlesztéséről. Jobbak a szerszámaink. Modernl­szervezték meg a munkát. Automa­tákat és új gépeket kaptunk. Pro­filírozták a mi gyárunkat is. Kovács (fellelkesítik Kesziné sza­vai): Igen, igen: jobb termelési fel­tételeket teremtettek a számunkra, magasabbrendü technika áll a ren­delkezésünkre. Ezért keresünk töb­bet — több munka nélkül — mint azelőtt. Kesziné (határozottan): Igen, ez az: többet keresünk több munka nélkül. Magyarul ez azt jelenti hogy elavultak a normáink. Kovács: Megesszük a jövőnket. Kesziné: A jobboldali szocdemek, a Spitáler-féle munkásárulók éppen ezt akarják. Azért Izgatnak a nor­marendezés ellen, Azért hivatkoz­nak az öregapjukra, akinek állító­lag olyan nagyon jó volt az a tőkés világ (Támadóan.) Ha magának is ez a véleménye — iratkozzon be a gyengeelméjüek iskolájába. Talán ot t segítenek még magán. Kovács: Ez tény és a tények be­szélnek. Kesziné: Énekelnek. Kovács: Énekeinek, bizony, mert a mi normarendezésünk ezúttal az alapbérek emelésével egyidőben tör­ténik. E szerint a bérek legfeljebb átmenetileg csökkennek. 1949-ben is csak néhány hétig kerestünk 100 százalékos teljesítmények alapján. Egy kettőre 110—120—130 száza­lék lett az átlagos teljesítmény és a keresetek is ugyanígy emelked­tek. Kesziné: Pontosan így lesz ez most is. Egy bizonyos: lesznek olyanok, akiknek csökken a bérük, lesznek olyanok, ak ké emelkedik. De végső fokon minden tisztességes munkás bére emelkedik majd, fel­téve, hogy sopánkodás helyett, ki­használja a munkáját megkönnyítő új technikát. Legfeljebb az jár rosz­szul, aki folyton az öregapjára hi­vatkozik (Fellobban.) Az öreg­apám mozdonyvezető volt és a 20 kilométert szédítő sebességnek tar­totta. Ma az egész világ nevetne azon a vezetőn, aki a 424-es moz­donyt 20 kilométer sebességgel akarná vezetni. Kovács: Az öregapánk még kor­bácsot kapott a tőkésektől... Kesziné (Molnárhoz): Erre vásik a maga foga is. Molnár szaktárs? Molnár: Nem. Kesziné: Na, ugye? Molnár (nagyon csendesen): Azt hiszem, tévedtem. Azt hiszem, be­dőltem Sp tálernek. Remélem, Spi­táler is beismeri majd, hogy nem járt el helyesen. Be kell ismernie a tévedését. Kovács: Spitáler nem tévedett. Sp táler tudatasan rombolt Kesziné: Ez tény és a tények be­szélnek. Kovács: Épp itt jön Spitáler. Lássuk mit fog mondani. Kesziné: Letagadja majd a cs 1­lagokat az égről. Bemutatja majd, mi az a ^mellébeszélés*. Molnár: Nem hiszem. Kesziné: Végén csattan az ostor. Spitáler (jön): A-á-h. trafikál­nak, traf kálnak? Kovács: Mondja, Spitáler, miért lázít maga a normarendezés ellen? Spitáler: Á-á-h ki mondta ezt maguknak? Különben éppen ezzel kapcsolatban hallottam egy csuda­jó viccet. Két kövér apáca és egy sovány őrmester utazik a vona­ton ... Kovács: A normarendezésről be­széljen. Spitáler: Éppen arra akarok rá­térni. Mondom: két apáca utazik a vonaton és egy őrmester. Az apá­cák kövérek, az őrmester sovány ... Kovács: Hagyja az apácákat. Spitáler: Nem hagyom. Miért hagynám? 'Az apácakérdést egyál­talán nem szabad lebecsülni Reak­ciós apácákról van szó. Olyan apá­cákról, amilyen apácákról maguk­nak fogalmuk sincs. Ezek szörnyű apácák. Ezek apaca apácák... pap-álcák... Kesziné: Maga örökké radikális szólamokat hangoztat, de a konkrét kérdésre nem válaszol! Molnár f dühösen): A normaren­dezésről beszéljen. Arról, amit ez­zel kapcsolatban nekem mondott. Spitáler (méltatlankodva): Ďe, szaktárs, éppen arról akarok be­szélni, de nem hagynak szóhoz jut­ni. Egy kitűnő tréfával szeretném illusztrálni a dolgot. Mondom: a két kövér apáca egy szakaszban utazik a sovány őrmesterrel. Mi történik erre? Molnár (nagyon dühös): Spitáler, térjen a tényekre! Mondotta-e ma­ga nekem, hogy a normarendezés a munkások jóléte ellen irányul s hogy csak a barmok dolgoznak ilyen körülmények között? Mond­ta-e, hogy nagyapáink nem ismer­tek semmiféle normát és mégis megéltek! Sp táler. halljuk a ténye­ket! Spitáler: Nahát! Éppen erről vi­tatkozott a két reakciós apáca a demokratikus őrmesterre, amikor a demokratikus őrmester h rtelen így szólt a két reakciós apácá­nak ... Molnár (Kovácshoz és Kesziné­hez): Szégyellem magam, elvtársak, hogy bedőltem ennek a hitvány alaknak. Tisztán látom már. mi volt a célja: az ötéves tervet akar­ta megfúrni, hogy ne építhessük fel a szocializmust hogy ne védhes­sük meg a békénket, hogy ne emel­hessük az életszínvonalunkat. Er­ről van szó. Ha erre a pimasz fic­kóra hallgatok, sohasem vehetem meg azt az új bútort, amit a fele­ségem már kiszemelt magának. Spitáler.- Micsoda? Így gyaláz maga engem ? Egy régi szakmun­kást? Kesziné: Maga csak ne hasonlít­gassa magát a becsületes régi szak­munkásokhoz. Beszéljünk inkább az apácákról és az őrmesterről Spitáler: Alászolgája. Nem ha­gyom froclizni magam. Megyek. Kesziné: De Spitáler, hallgassa csak meg, az apácák üzentek ma­gának. Azt üzenték: »Vén csibész, ne strapáid magad tovább, vége a komédiának.* Kovács: Üzent a demokratikus őrmester is. Azt mondta: »Kotród j Spitáler, kotródj, mert módfelett viszket a bakkancsom orra, oszt odébb talál segíteni!* Molnár: Én a nagyapjától hoztam magának üzenetet. Azt üzeni az öreg: »Nagy gazember vagy te fiam. Sp táler annyit forgok miat­tad a síromban, mint egy ringlispíl. Rám ne h vatkozz többet, mert az a világ sora, hogy , haladjon*. Kesziné: Ezek a tények Spitáler. És a tények beszélnek Kovács: Fejezzük be. Kesziné: (teli szájjal elem- erő­vel ): Jó, Fejezzük be. És hogy e történetnek legyen valami csatta­nója is, mondjuk ki: Amíg a Sp­táler-féle kutyák ugatnak, addig a karaván halad. Halad, de éberen s a kutyák ne csodálkozzanak rajta, ha kapnak egyet-kettőt a nyakuk közé. Más szóval: vagy az ellenség pusztul vagy mi — de mi semnv­esetre sem! Munkárahivóan felbúg „ gyári kiirt. Vége. után a 16 milliós lakosságból 4.2 m 1­lió írástudatlan volt. Az az iskola­rendszer, amelyet a mona.chia ha­gyott hátra, nagyb rtokcsok érdekeit szolgálta, ezért a népi demokratikus köztársaság követelményeinek nem felelt meg. A statisztika szerint a ta­nuló fjúsági\ak 7 százaléka sajátított csak el technikai műveltséget. A régi Románjában nagyon kevés középis­kola volt. A 287 klasszikus líceum mellett a szakiskolák száma nagyon jelentéktelen volt. Az egész állam­ban csupán 3000 technikus működött, j Ezért a Népköztársaság nagyon nehéz és fontos feladat elé került: átszervezni az egész iskolarendszert úgy hogy megfelelő mennyiségű ká­dert és új intell genciát, de minde­nekelőtt szakképzett műszakiakat kapjon Az új Romániában a ní-'-mü­velés egységes terv szerint és szi­gorúan tudományos alapon van ki­építve. Bevezették a 3—7 éves gyermekek iskolábajárás előtti nevelését. Kö­telezővé tették továbbá a népiskola négy alsó osztályának látogatását amelyen a közép és főiskolák van­nak kiépítve. A tanítás a népiskolák­ban egységes tanterv és egységes tan­i könyvek segítségével foly k. Az is­j kólák a nem román nemzetiségű gyer­I mekek számára is nyitva állnak azaz a magyar, szerb, ukrán és bol­gár gyerekek számára, Románia történelmében először fordult elő, i hogy a nemzeti kisebbségek gyerme­I kei saját anyanyelvükön tanihatnak. I Érdekes hogy milyen ügyesen tudja eltávolítani a nép; demokrácia a nem­zetek közötti gyűlöletet, és a ki­zsákmányolást ami a kapitalista rendszer maradványa — Lenin és Sztálin tanításának szellemében. A román középiskolákat négy cso­portba oszthatjuk: nceumok, peda­gógiai, műszaki és professzionális školák. A tanulmány ideje ezekben az iskolákban 4 év Ezenkívül Romá­niában sok iskola nyílt meg a fel­nőttek számára, ameiyeke t a munká­sok és a földművesek látogatnak, hogy túltegyenek írástudatlanságu­kon és elvégezzék á nép és a középis­kolák tanagnyagát. A középiskolák száma Romániában évről-évre növek­szik. Az elmúlt évben pédául 200 is­kolával gyarapodott. Az egyetemek is csak a népi demo­kratikus rendszer bevezetése uťán indulhattak fejlődésnek Ma Román á_ ban 4 egyetem és több mint 40 inté­zet van összesen 51.000 hallgatóval. Ezek legnagyobbrészt munkás- és földmüvesgyerekek. AZ állam a kö­zép- és fő skolák látogatását álla­mi ösztöndíjakkal segíti elő azok ezámára akik azt munkájukkal meg­érdemlik. A művelődésre Románjá­ban minden embernek megvan a jo­ga és ennek a jognak érvényesítését az állam biztosit.'a. A népiskolák számára 60.500 ösztöndíjas helyet lé­I tesítettek, a középiskolák tanuló: számára 81.000 az egyetemi hallga­tók számára pedig 25.000 ösztöndíjas helyet létesitettek. Évente növek­szik az internátusok és a diákott­honok száma Összesen 53.000 tanu­ló étkezik a szépen berendezett ebéd­lőkben. Az állam ellát 'a az iskolákat a szemléltető tárgyak egész töme­gével. A kultúra fejlődésére nagy hatfí s­sal van a Tudományos Akadémia, amelyet 1948-ban alakítottak meg. Ennek feladata lehetővé tenni a nép­nek, hogy behozza az eddigi elmara­radottságát. A népmüvelődés Román ában Marx -Engels-Lenin-Sztálin elvei szer nt fo­lyik. A román iskola haladó és kor­szerű ismeretekkel felfegyverzett ká­dereket nevel, ezek ismerik a társa­dalom fejlődésének törvényeit. A fő­iskolák tanrendje marxizmusr6!-leni­nizmusról és a d alektjkai és törté­nelmi materializmusról szóló előadá­sokat foglal magába. Nemcsak az is­kolák hallgatói között, hanem a nép Ü legszélesebb tömegeiben js hatalmas vágy tapasztalható a marxizmus-leni­nizmus ismerete-' után. Marx-Len n müveit a román munkáspárt könyv­kiadója adta ki 20 mjliió kötetben. A Román Köztársaság népmüve­lésügyi minisztere egyik cikkéten megjegyezte hogy a sötétség, m iZti­cizmus és a ktilönbözü babonák amelyeket a népbe hosszú éveken ke­resztül oltottak be az idegen meg­szállók és a hazai kapitalisták, már mindenütt kiveszőben vannak. »Szi­lárd elhatározásunk — folytatta a miniszter —. hogy új érteim séget neveljünk, amely méltó lesz az új időkhöz és át tudja hitfaln azó' at az akadályokat, amelyek hazánkban a kultúrf^rradalom győzelmét aka­dályozzák*. A Román Népköztársaságban a kultúra fejlődésének és az új értel­miség nevelésére minden előfeltétel meg van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents