Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-29 / 172. szám, szombat

Világ p roletárjai egyemljetpJi 'rí |ll|<l«l4n|l<«»«lM|H«<l| t>«M|<>|.>«M|| l|»|»« lttM| M|| l4i.|.,|,4,,|,,|. i mBKm JMH HHHH jMäSiiV ÍÍSF MSŠBB BBSBS A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA | Megjelent az „Igazat mondunk a népnek" című soro­I ! zat 2.—3. füzete a SzKP Központi Bizottsága kultúrpro­f I ) ! paganda osztályának kiadásában a következő tarta­• t t lommal: Harcoljunk a kolorádó-bogár ellen — A világ i í béketábora legyőzhetetlen — A közös aratás előnyei * ! — Az EFSz-ekben előkészítjük a közös vetési tervet. Bratislava, 1950 Július 29, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 172. szám i.^.....^^^.,..,.. Győz a szövetkezeti közös gazdálkodás gondolata Ősszel már egész Nagytőre együtt halad — 400 százalékra teljesítik a beszolgáltatást, 30 vagonnal szolgáltatnak be többet — Jelentős a szövetkezetesek jövedelme A szöveikezeii gondolat sikeresen hódit Köztársaságunk minden falujában és ereje főképp azokban az előnyökben rejlik, amelyeket a kis- és középparasztsá­gunknak nyújt. A közösen végzett munka óriási előnyei a gyakorlatban is megmutatkoznak, amint azt az idei aratásnál láttuk. Már az aratás folyamán és utána a földműve­sek százai jelentkeztek tagul az Egységes Földműves Szövetkezetekbe, ami bizo­nyítja, hogy megértették az EFSz küldetését. A múltban többnyire azt mondogat­ták: „Megvárjuk, mi lesz belőle, mit tudnak majd felmutatni a szövetkezeti ta­gok!". Most, amikor bizonyos tapasztalatokat szereztek, részesei akarnak lenni ezeknek az előnyöknek s ezért aktiv részt vesznek az EFSz építésében. Napról napra kevesebb azoknak a száma, akikre még hat az ellenséges pro­paganda, amelyet a falusi zsirosparasztok folytatnak az EFSz ellen, azok a zsíros­parasztok, akik hagyományos ellenségei a kis- és középparasztságnak. Azonban a hazai és külföldi reakció áskálódása ellenére is egyre növekszik a szövetkezeti tagok száma, akik a falu jobb életének felvirágoztatói. De ki is tudná eltéríteni földműveseinket az EFSz-ben való aktív munkától, mikor azok már meggyőződ­tek annak előnyeiről és jó oldalairól? Ez az oka a fékevesztett ellenséges propa­ganda kudarcának. Föudműveseink ma már nem sokat hallgatnak a mendemondákra, ha­nem a valóságnak adnak hitelt. Ma már több példa beigazolta, hogy a falun csak az EFSz-en keresztül va­lósulhat meg a jobb holnap. Ezt bi­zonyítja Tőre község EFSz-e is a zse­lízi járásban. VALAMIKOR AZ URAKRA DOLGOZTAK Tőre község nem nagy, kb. 460 la­kosa van. A lakosság többnyire ma­gyar nemzetiségű. A község 76 csa­ládja kb. 320 hektár földön gazdál­kodik. A község 64 szövetkezeti tag­ja összesen 510 hektár szántóföldön gazdálkodik. Ez a föld a múltban Taubinger, Steiner, Mészáros és Keif­ner nagybirtokosoké volt. A község lakóinak fele a múltban ezeknek a nagybirtokosoknak dolgozott, mint mezőgazdasági munkás, vagy béres. Amikor a föld még a nagybirtokosok tulajdonában volt, a falu népe a leg­embertelenebb kizsákmányolásban élt, mert a nagybirtokosok a munka­nélküliséget a bérek csökkentésére használták fel. Ha valaki felszólalt az ilyen embertelen eljárás ellen és védte a béresek és a mezőgazdasági munkássľág érdekét, lázadónak minő­sítették és elbocsátották a munkából, így volt ez az EFSz mostani elnö­kével, Furinda Rezsővel. Azért dob­ták ki munkából, mert azt akarta, hogy a béresek és a munkások be­lépjenek a szakszervezetbe. Végül azért nem akarták őt a nagybirto­kon alkalmazni, mert kommunista volt. Furinda elvtárs nem fáradt el mun­kástársainak meggyőzésében és egy­re bizonyította nekik, hogy a nagy­birtokosok rosszakarata ellen har­colni kell. Megmutatta az utat, ame­lyen haladva megbuktathatja a dol­gozó nép a kapitalistákat. Szavai be is igazolódtak. A nép eltávolította a kizsákmányolók kormányát és kezébe vette saját sorsának irányítását. Most a volt zsellérek béresek és mezőgazdasgi munkások bizakodva és öntudatosan beszélnek munkájuk eredményéről. Bebizonyították, hogy jobban tudnak gazdálkodni, mint ahogy a nagybirtokosok gazdálkod­tak. keresete. A szövetkezeti termelők az idén sokkal nagyobb hektárhozamot értek el, mint a mult év alapján ter­vezték és várták. A volt zsellérek, béresek és me­zőgazdasági munkások már 1948-ban átvették a kapitalisták elhagyott bir­tokát és termelési szövetkezetet lé­esítettek. 64-en voltak. Eleinte 204 hektár szántóföldön gazdálkodtak, ez a terület 11 darabból állott. A töb­bi földművesek egyelőre nem akartak csatlakozni a szövetkezetesekhez. — „Megvárjuk, beválik-e a közös mun­ka és mit hoz az EFSz" — mondo­gatták. A jő eredmény nem váratott so­káig magára. A mult évben a szö­vetkezeti tagok és magántermelők a következő terméshozamot értékel hektáronként: Az EFSz első sikerei EFSz Termény­faj Búza 22 q Árpa 29 q Zab 20 q Kukorica 23 q Magán­gazdálkodók 17 q 16 q 15 q 20 q Ezek a számok is világosan bizo­nyítják. hogy az EFSz keretén be­lül végzett közös földmüvelés a gé­pek segítségével nagyobb hozamot biztosít, mint a magángazdálkodás. De a többi földműves még ekkor se akart csatlakozni a közös földműve­lést folytató EFSz-hez. Azt mond­ták, hogy még várnak, mi lesz a to­vábbi sora. Az EFSz második nagy sikere A EFSz eddig elért eredményei nagyrészt a SzKP hely; szerveze­tének érdeme. A választmányi és tag­gyűléseken az elvtársak a község és az EFSz minden problémáját meg­vitatják. Éppen a helyi pártszervezet volt az, amely azzal a kezdeményező javaslattal áilt elő, hogy közösen kell megszervezni a községben az aratást. A pártszervezet a község minden más tömegszervezetének ja­vasolta, hogy állítsanak össze egy b ­zottságot, amely egy aratási tervet dolgozzon ki az egész község szá­mára és törődjék annak teljesítésével Az aratóbizottság a következő ta­gokból állott: Kreszán Pál a helyi NB tagja, Sinkó La.ios a helyi árt­szervezet elnöke és szövetkezet t?g, Benyó János, ROH funkcionárius, Szvoika Péter a Szlovákiai Földmű­vesek Egységes Szövetségének tag­ja, Vojka József a CsISz. és Hvojka Ilona a Csehszlovák Nőszövetség képviseletében. Ez a b zottság közös aratási tervet dolgozott ki, amelyet a falu közgyűlésén minden földműves jóváhagyott A párttagok állandó meggyőző te­vékenységet folytattak a földműve­sek sorában. Az eredmény az volt, hogy minden földműves csatlako­zott a közös aratás tervének teljesjté séhez. Összesen 180 ember dolgozott és 6 csoportra volotak beosztva. A szövetkezeti tagok egy csoporotot alv kották és ez a csoport külön a 1 ex­portokra volt osztva Az aratásf 4 önkötözögép és egy kombájn végez­te. Tíz nap alatt 730 hektárt arat­tak le. Egy-egy munkaerő tehát 4 hektárt aratott lu. Ezek az eredmé­nyek még aránylag mérsékeltek, mert a határ kis parcellákból áll. Az EFSz még a mult ősszel további 306 hektár földet vett át. Ez a föld azonban 144 kis parcellából állt. An­nak ellenére, hogy a határ sok kis parcellára van szabdalva az aratást 2 héttel hamarább befejezték, mint máskor AZ ÖSSZES FÖLDMŰVESEK KÖZÖSEN FOGNAK GAZDÁLKODNI Már az idei közösen szervezett munka, a közös aratás meggyőzött minden földművest arról, milyen elő­nyökkel jár az EFSz-ben való gaz­dálkodás. De még talán ennél is vi­lágosabban mutatja az előnyöket a hektárhozam és a szövetkezetesek e £<S O H S I c c 4) O ŕtJ búza 27 q 31 q 18 ha árpa 28 q 39 q 8 ha zab 22 q — — kukorica 29 q — — cukorrépa 270 q — — A községben csak nagyon kevés za­bot vetettek és még ez sincs kicsépel­ve. A búzánál az egész szövetkezeti termés kicsépiese után még némi emelkedést várhatunk, az árpánál vi­szont kb. 1 q átlagos csökkenést. Ezek a számok mindennél világosabb nyelven megmagyarázzák a közös gazdálkodás jelentőségét. MILYEN ÁTLAGEREDMÉNYT ÉRT EL A KISGAZDA? A falu többi földművesei még a ré­gi módszer szerint gazdálkodtak, a földet nem művelték meg kellőkép­pen, nem használtak műtrágyát, gé­pék hiánya következtében nem végez­ték el idejében a tavaszi munkálato­kat, ezért az EFSz átlageredményé­vel szemben a kisgazdák hektárho­zama elenyészően csekély. Tőrei La­jos például, aki 3.7 hektáron gazdál­kodik, ugyancsak a régi módon mü­vlte meg földjét és a cséplésnél a kö­vetkező hektárhozamot érte el: terményfaj 1950-ben 1949-ben búza 18.5 q 12 q árpa 11.0 q 8 q Tőrei Lajos földjét tehénfogattal művelte s tudjuk, a tehén nem bírja a mélyszántást, a földet ezért nem munkálhatta meg kellőképpen. Ha Tőrei Lajos felszámítaná mun­káját és azokat a költségeket, amibe egy hektár megművelése került, rá­jönne, hogy* z a hektárhozam még saját munpFjának diját sem fedezi. Ha például az egyes munkamozzana­tokért a közepes munkabéreket szá­mítanák, rájönne, hogy a föld kö­zönséges Tnegmüvelésénél egy hek­tárra a következő költség esik (eze­ket a költségeket Tőrei munka for­májában fekteti földjébe). Középmélységü szántás 1 ha 750 Kčs Vetés előtti boronálás 100 Kčs Vetés 180 Kčs Vetés utáni boronálás 100 Kčs 2 mázsa vetőmag 700 Kčs Kézzel végzett aratás 1200 Kčs A termény behordása 220 Kčs 11 mázsa cséplési díja 350 Kčs Összesen 3600 Kčs Ebből az összegből kiszámíthatjuk, hogy egv mázsa árpa termelési költ­sége — ha egy hektár 11 mázsát ad — 327 Kčs. A búzánál egy mázsa termelési költsége — ha egy hektár 18 mázsát ad — 213 Kčs. AZ ÁRPA MAZSÁNKÉNTI TERMELÉSI KÖLTSÉGE AZ EFSz-BEN. A szövetkezeti tagok a földet gé­pekkel művelték meg, használtak mű­trágyát, a földet alaposabban meg­művelték és ezért nagyobb hozamot értek el s az egy mázsára eső terme­lési költség ezáltal lényegesen kisebb. Az állami gépállomások az EFSz-ek­nek a gépmunkáknál a legnagyobb kedvezményt nyújtják. Az EFSz költségvetése a következő: Egy hektár megművelési EFSz-ben: A munka neme: Tarlószántás Középmélységű szántás Talajegyenlítés és kulti­válás Boronálás nehéz boronával Műtrágya szórás Vetés (óvontatással Boronálás nagy boronával Hengerezés lóvoníatással 150 kg vetőmag 1 hektárra 250 kg műtrágya 1 hektárra Arpakaszálás önkötözővel Keresztberakás díja az 175 Kčs 225 Kčs 92 Kčs 100 Kčs 33 Kčs 140 Kčs 65 Kčs 50 Kčs 600 Kčs 370 Kčs 560 Kčs 80 Kčs Hordás 1 hektárról 220 Kčs Cséplés 1 hektárról 858 Kčs A gabona behordása 160 Kčs Összesen: 3728 Kčs Ebből az összegből kiszámíthatjuk, hogy egy mázsa árpa termelési költ­sége, ha egy hektár 39 mázsát hoz, 95.58 Kčs. Ha egy hektár 31 mázsát hoz. a termelési költség 120.25 Kčs. Ez az árvetés azt bizonyítja, hogy az Egységes Földműves Szövetkeze­tek keretében végzett közös földmű­velés nemcsak meggyorsítja és meg­könnyíti a földműves munkáját, ha­nem azt olcsóbbá is teszi. Erről Tőrei Lajos elvtárs is meggyőződött. Ezért lépett be ő is az EFSz-be, hogy közö­sen művelje földjét. Már nem fog tehénkéivei gürcöini. Az ilyen szarvas­marhával végzett munka nagy aka­dályt képez a tejtermelésben. Az EFSz 400 százalékra teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét A tőrei EFSz már a múlt évben Is túlteljesítette a gabona és a kukorica­beszolgáltatási tervet, míg más föld­művesek, akik egyénileg gazdálkod­tak, nem teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket, mert a gabona rosszul fizetett. Az EFSz tavaly 3 va­gon gabonával többet szállított be és több mint I vagón kukoricát. Most a cséplés teljes gőzzel folyik. Idáig több mint 20 vagón gabonát csépeltek el. Ebből 17 vagonnal már be is szállítottak. A termelési és beszolgáltatási szerződés szerint az EFSz-nek 11 vagón gabonát kell be­szolgáltatnia. Tetiát már most nem­csak teljesítették 100 százalékra a be­szolgáltatási kötelezettségüket, hanem már eddig ezen felül még 6 vagonnal túl is teljesítették Sinkó Lajos gazda szavai szerint az EFSz a beszolgáltatási kötelezett­ség felett 30 vagón gabonát ad be és ezzel a beszolgáltatást 400 száza­lékra teljesített-e. Ezenkívül még megmarad neki a szükséges gabona­mennyiség takarmányra és a lisgt. Ez azonban nem a végső hsíar. A szövetkezet tagjai állandóan emelni akarják a talaj termelékenységét és ezzel a hektáronkénti hozamot is a szovjet agrobiológia elvei alapján, amint azt Furinda elvtárs, az EFSz elnöke tavaly a Szovjetúnióban lát­ta, ahol résztvett a csehszlovákiai földművesek küldöttségében. Azokat -a tapasztalatokat, amelyeket a kol­hozok látogatásánál szerzett, otthon I érvényesíti. Az első eredmények már | megmutatkoztak. Jutalmazás érdem szerint A tőrei EFSz már a negyedik típu­sú szövetkezetekhez tartozik, ahol a jutalmazás elve az elvégzett munka mennyiségén és minőségén alapul. A harmadik típusban jutalmazzák a szö­vetkezetbe kapcsolt földeket is. Va­lamennyi tag leadta földjét az EFSz­be közös gazdálkodásra. Amennyi akkordnapot ledolgozott egy-egy földműves, olyan jutalmazásban is részesült. A munka minden fajtájá­ra teljesítési normák vannak megál­lapítva. A norma teljesítését akkord napokra számítják át. Minden ak­kordnap után 80 korona előleget kap­nak. A termés betakarítása után a gazdasági év végén leszámítják a föld megművelésének költségét, az igazgatás költségeit és a szövetkezeti alapnak szánt összeget. A tiszta nye­reséget felosztják az összes ledolgo­zott akkordnapra. Az EFSz vezetősé­gének eddigi becslése szerint az ak kordnap értéke körülbelül 140 Kčs lesz. A szövetkezet tagja szorgalmas munkával egy munkanap alatt há­rom és néha több akkordnapot is megcsinálhat. így például egy tehén­etető átlag 13 tehenet lát el, amiért naponta egy és fél akkordnapot szá­mítanak. 140 koronás akkordnap mellett ez 210 koronát tesz ki. Ezen­kívül 0.20 Kčs jutalmat kap minden kifejt liter tej után. Az etető kötelességei: etetni, fejni, trágyát eltakarítani, almot hinteni a tehenek alá, a teheneket tisztogatni és a takarmányt előkészíteni. Minden etetőnek érdeke, hogy a lehető leg­jobban ápolja és etesse a teheneket és így emelje a tejhozamot. A tejho­zam fokozásával emelkedik keresete is. Szabad idejében más munkát is végezhet és ezzel emelheti keresetét. AZ ETETŐ MAGAS JÖVEDELME Raskó András szövetkezeti tag 15 tehenet etet, tehát többet, mint amennyit a norma előír. Június havá­ban csak előlegekben (80 koronán­ként egy akkordnapért) 4348.60 ko­ronát keresett. Ebbe be van számít­va a kifejt tejért járó jutalom is. Szabad idejében az előkészítő mun­kálatoknál 21 órát dolgozott le, 10 korona órabérért, ez 240 koronát tett ki. Ezeket az órákat átszámítják ak­kordnapokra, úgyhogy az év végén még 150 korona ráfizetést kap a 21 óra után. Júniusban 49 akkordnapot dolgs>-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents