Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-25 / 168. szám, kedd

1950 július 29 lö SZ0 7 Könyvelői tanfolyam az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai számára Kedd július 25. A nap kéj 4 óra 49 perckör, nyugszik 19 óra 57 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Jakab napja van • Várható időjárás: élénk nyugati szelek, változó felhőzet, helyenként záporok, zivatarok. A hőmérséklet csökken. Moszkvában a koreai nemzeti filmgyártás tevékenységét bemutató estet rendeztek. A koreai filmgyártásról Jundo Jen, a koreai köztársaság filmrendezője tartott előadást, majd bemutatták az »01vasztókemence« cjmü koreai filmet amely a koreai nép lelkes alkotómunkáját mutatja be. • A zaporogsjei területen az aratások alkalmával kiváló eredményeket értek el. Sztarcsij, Pudnyik és Lukasévá kolhozparasztok a kévekötésben tűntek ki és mindhárman egy nap alatt több mint 10 ezer kévét kötöttek. A három kiváló eredményt elért dolgozó a Cserncvon°-Armejszki körzet »Szikra<í kolhozában dolgozik. — ťíj kollektív gazdaságok Romániában. Vasárnap Romániában 75 új kollektív gazdaságot adtai: át rendeltetésének. Jelenleg Romániában már 547 kollektív gazdaság működik. A kollektív gazdaságok sikerét a Szovjetunióból érkező mezőgazdasági gépek, valmint a román nehézipar telejsítményei is nagyban segítik. — Űj mezőgazdasági gépek Magyarországon. Még ebben az évben megkezdik a mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozó magyarországi gyárak az új géptípusok gyártását. Üj répa- és krumpliszedőgépekről van szó, amelyek előnyösen elvégzik a szántás munkáját is. — Igen jó termé- Romániában. Hivatalos hírek szerint ebben az évben Romániában a termés igen jó. Eddig 3 millió hektár földről szállították be a gabonát. — A sztálingrádi traktorüzem túlteljesíti a terveket. A nagy sztálingrádi traktorüzemböl újabb és újabb típusú DT 54 elnevezésű traktorok kerülnek ki, melyeket futószalagon gyártanak. Ezek a gépek a legjobb minőségűek a vüágon. — Nyáron felüdít: a Szántói, Szalvátor, Iáira- és Lenka természetes asztali ásványvíz. Gyomor- és bélmegbetegedéseket gyógyít a Clgelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógyásványvíz. Bélmegbetegedéseket és a hólyagvezetékek megbetegedését a Brusznói és Baldovi ásványvíz gyógyítja. — A kínai népi hadsereg felszabadította a Pishan-szigeteket. — Hatalmas cukorrépakombájn. A szovjet mérnökök hatalmas kombájnt állítottak össze a cukorrépa fölszedésére. Az új kombájnokicai végzet kísérletek azt bizonyítják, hogy e kombájnoknak kapacitása majdnem háromszorosa az 1949-ben gyártott kombájnokhoz viszonyítva. Az új kombájnok háromszorosan szedik a répát. A most kibocsátott gépeket már ez évben felhasználják az ukrajnai vidékeken. — A Tuekansan Sanomat című újság közli, hogy a finnországi erdőipari munkások szakszervezete feliratot küldött a kormánynak, amelyben a fizetések azonnail növelését követeli, mert a pénz vásárlóerejének csökkenése folytán az árak igen magasra emelkedtek. ÉRTESÍTÉS, A rozsnyói gimnázium igazgatósága ezennel értesíti az érdekelteket, hogy az eljövendő 1950—51-es tanévben az I. osztálytól kezdődőleg terv bevette a magyar nyelv tanítását azon diákok részére, akik a német vagy a francia nyelv helyett ezt a nyelvet választanák. Ennélfogva a rozsnyói gimnázium igazgatósága felhívja mindazon diákok figyelmét arra, akik ebben az évben az I. osztályba lettek felvéve, hogy akik a magyar nyelvet akarják második élőnyelv gyanánt választani, hogy még e hó végéig jelentsék ezt az igazgatóságnak s erről írásbeli nyilatkozatot hozzanak. (V. I.) Bratislavában az Egységes Földműves Szövetkezet leendő könyvelői iszlámára kereskedelmi tanfolyam nyílt, melyen a hallgatók a politikai ismereteken kívül a számolás, könyvelés és szövetkezeti gazdálkodás ismereteit sajátítják el, A tanfolyamra 45 magyar hallgató is beiratkozott, akik Szlovákia minden részéből jöttek össze és akiket a helyi EFSz-ek választottak ki a helyi pártszervezetek jóváhagyásával. A i«—»-* -rn'Yľl • ' "''y-'V "'- o T .n Szeghy Irma .. h i-n francon; internátusban laknak. Itt kerestem fel őket ebédidejük alatt. Szerettem volna tőlük hallani, mi vitte őket arra, hogy a szövetkezeibe belépjenek, abban tevékeny munkát végeszsnek. Munkájuk ju. 'm . ' a szövetkezet őket erre a könyvelői tanfolyamra küldie. Csík Dezső, miközben jó étvággyal kanalazza a levest, elmondja, hogy Gömörpanyiíból való. Az ottani szövetkezet 1950 januárjában alakult meg 52 hektáron és 30 taggal. A szövetkezet mé% esek elsőxoln';, d? őszszel másodfokúvá alakítják *A. A:: aratáshoz aratógépet kaptak és a kö"zös aratást egy 11 tagból álló csoport végezte. — Nálunk — mondja — igen nagy nehézségek mutatkoznak a szövetkezet fejlődésében. A falunak csak 900 lakosa van és a nagygazdák a hangadók, akik szilárdan ragaszkodnak a mezsgyék megtartásához. Én azonban arra fogok törekedni, hogy megismertessem kis- és középparaszt tes* véreimmel az EFSz előnyeit, meg fogom nekik magyarázni, hogy csak ilyen módon szüntethetik meg a faluban a robotolást és a falusi nép jobb holnapjának biztosítéka egyedül az EFSz. Balogh András nagygéresi gazda ;y ismerteti faluja helyzetét: — Nálunk a szövetkezet 1950 jauárjában alakult meg 127 taggal és /.óta még 56-tal nőtt a tagok száma, következetünk elsőfokú, de most r ratáskor már közösen dolgoztunk. . traktoráUomástól kaptunk 5 aratóépet, hogy minél gyorsabban bevé szhessük az aratási munkákat. Kezdetben a gépek nem jól működtek, Tiivel a gépek kezeléséhez még nem értettünk eléggé. Ekkor Dorkó elvtárs, az EFSz alelnöke elment Fejszésre az állami birtokra, ahol megnézte és elsajátította az aratógép kezelését. Mikor aztán látták a gépek sikeres munkáját, újabb 27 gazda lépett be a szövetkezetbe. Szövetkezetünkben megkezdtük már az építkezést is. Őszre már közös istállót építünk 100 darab fejőstehén részére s tervbevettük már a jövő esztendőre zöldfégkertészet létesítését is. Ezenkívül dohánytermeléssel is akarunk foglalkozni. Nem is szólva baromfifarm és sertéshizlalda létesítéséről. — Én ezen a tanfolyamon teljes erővel tanulni akarok, hogy tudásontat a szövetkezet felvirágoztatásának és a tervbevett munkák mielőbbi befejezésének szentelhessem. Farkas István borzovai gazdálkodó, bár nem fiatal ember, mégis lelkesen és örömmel jött tanulni s így nyilatkozik a szövetkezetről: — A szövetkezet 1949 július 19-én alakult meg nálunk. Birtokunkban 570 ha legelő és 180 ha szántóföld, volt egyházi terület van. A szövetkezetnek eddig 42 tagja van. Mi már tavasszal közös munkát végeztünk. Közösen vetettünk, arattunk és közösen csépeltünk, tehát a munkálatokat egységesen hajtottuk végre. Közös istálló létesítését is tervbevetfRBaidesen meg jel f nik n ízléses kivitelben, bővíJait kiadásban, 120 oldalon, mélynyomásos meilék'eíteJ, színes és szórakoztató tartalommal. A KÉPESKÖNYV kiadványaink iránti érdeklődés lehetővé tette az egyes példányok árának 20 Kčs-ra való leszállítását. Biztosítsa már most példányát előfizetés útján kiadóhivatalunknál, vagy lapunk elárusító* helyén. Előfizetőinknek, akik a KÉPESKÖNYV sorozatát az egész évre előre kifizették, az 1951-es évre szóló „Népnaptár"-t — annak megje'enéss után — díjmentesen megküldjük. Az U3 SZÓ kiadóhivatala, Bratislava, Jesenského 8. Balogh András és Farkas István tűk. Juhállományunk száma 150 darab és a szénagyüjtést is közösen végeztük. Ez így sokkal rövidebb ideig tartott, mint azelőtt. A szövetkezet megkönnyíti életünket. Bizony, én is nehezebben dolgoztam azelőtt, mint jelenleg a szövetkezetben. A 2 és fél holdam nem is volt nagyon elég a megélhetésemhez. De most a közös munkánk eredményeként mindenki a munkája után kapja a járandóságot. Szövetkezetünket mintaszövetkezetté akarjuk alakítani. Kovács Irén Nemesabonyból szintén nagyon szeretne a szövetkezet hasznára lenni és ő is ezért jött ide tanulni. — Nálunk a faluban másodfokú szövetkezet működik Közösen aratott az egész falu. Én, mint nő, annak örülök, hogy nálunk is nagyobb az érdeklődés az óvoda iránt, amelyet falunkban létesítettünk. Amikor a szülők látták, milyen jól érzik magukat gyermekeik az óvodában, egyre többen Íratták be őket. Ma az óvodának 45—50 tagja van. Szeghy Irma kulcsod; gazdalány ehhez még hozzáfűzi, mit jelent az, ha a kis parcellákat nagyobb táblákká egyesítjük: — Régebben egy mérnök volt nálunk, aki a határt felmérni jött. Neki csak az volt a kérelme, hogy fizetésképpen adják neki a határban lévő összes mezsgyéket. Ez a mérnök így 120 holdhoz jutott. Itt látjuk, milyen darab földterület vész kárba, ha a határ kis, egyholdas parcellákra van széttagolva. Valamennyien, akik résztvesznek ezen a tanfolyamon, a pontos gazdálkodás és a pontos könyvvezetés ismeretét sajátítják itt el. Ez igen fontos a munka menete és ellenőrzése szempontjából. Lényeges, hogy a munkát rendszeresen beosszák és minden tag pontosan a munkája után megkapja járandóságait, amit szintén csak a jó könyvvezetés tesz lehetővé. A tanfolyam hallgatóira igen nagy feladatok várnak egyéb tekintetben is. Ök azok, akik a szövetkezet ütőerén tartják a kezüket, vlint munkáskönyvelők, pontos gazdálkodással és könyvvezetéssel ügyelnek arra, hogy minden a szocialista építést szolgálja a szövetkezeten belül, I Három kilő zsír a mmM% hm fize'ése, de Gyilaszné 75®.000 dinárt ad egy gvőrűirfi Imperialista ielenrések a szürke, gontMe't, kiuzsorázott Belgrádból Az imperial'sták láncos kutyájá! nak, Titónak és klikkjének uralma egyre nagyobb nyomorba taszítja az egésiz jugoszláv népet. A WalJ Street urainak e hűséges szolgái úgy táncolnak, ahogy a washingtoni Fehér Házban fütyülnek és minden lelkiismeretfurdalás nélkül áruba bocsátják Jugoszláviát népével, természeti kincse vei és gazdasági értékével együtt, hiszen az USA gyarmatosító politikájának következményeit nem ők, hanem elsősorban a jugoszláv dolgozó nép sínyli meg. EGY MUNKÁSFIZETÉS ÉS A PIACI ARAK A dolgozók helyzete Jugoszláv'ában egyre kétségbeejtőbb. Egy szakképzett munkás havi fizetése 3000 —3500 dinár között mozog. Hogy ez az összeg mit is jelent tulajdonképpen, ezit megmutatják a következő kiadási tételek: -lakbérért 600—1200 dinárt kell fizetnie minden elsején a munkásnak, a világítás 350—450 dinárba kerül havonta, a közlekedési költségek ped g 400 dinárra rúgnak Nem nehéz kiszámítani tehát, mennyi pénze marad a munkásnak az élelemre. Ruházkodásról és más, az emberi élethez szükséges dolgokról persze szó sem lehet Hiszen minden nélkülözhető ruhadarabjukat kénytelenek eladni a feketepiacon, hogy kenyeret vehessenek mert másra úgy sem jut. A piaci árak az utóbbi két évben ötszörösére növekedtek. Egy kilogramm zsír 1947-ben még 120 dinárba került, ma 800—1000 dinár az ára. Egy liter étolaj 1947-ben 80 dnárba került, ma 400 dinárt fizetnek érte, ha egyáltalában kapnak. ÜRES KIRAKATOK A SZÜRKE VÁROSBAN A jugoszláv dolgozók helyzetét Titóék már nem tudják tovább leplezni. A külföldi tudósítók — akiket Tito mézesmadzaggal csalogat Jugoszláviába — hazatértük után akaratlanul is elfecsegnek egyes dolgokat. A Francé So r tudósítója például a következőket jelentette lapjának: »Az élet Jugoszláviában rendkívül nehéz és nyomorúságos. Az áruházakban egyáltalán nincsen áru, a feketepiacon pedig olyan magasak az árak, hogy azokat képtelenek a dolgozók megfizetni.« A Daily Telegraph és a Morning Post tudósítója is hasonlóképpen ír: »Ha végignézet! az utcán, rögtön észreveszed a nyomort. Az áruházak előtt félnapokon át embersorok kígyója kanyarog, de még így sem tudják beszerezni azt, amire a legnagyobb szükségük lenne. Jugoszlávia városaiban óriási áruhiány van.t S A Republic amerikai lap ezt Írja: ^Belgrád annyit jelent, mint fehér város. Belgrád azonban ma már nem fehér, hanem nagyon is szürke, sötét. Áru kevés van, az is méregdrága. A közszükségleti cikkekben óriási a h ány. A kirakatok üresek, vagy néhány rosszminöségü árudarab látható bennük amit kizárólag jegyre adnak. Tito kormánya arra kényszeríti a népet, hogy akaratuk ellenére dolgozzanak. Aki nem haj-" landó résztvenni a kényszermunkában, megbüntetik és megvonják tőle az éleimiszerjegyeket« — ami Jugoszláviában az éhhalállal egyenlő. SS-LEGÉNYEK HÚSZSZOROS FIZETÉSSEL Ezt látják az idegenek Jugoszláv viában A belgrádi Majestic és a zágrábi Esplanad nyugodtan pöfékelő angolokkal, amerikai tisztekkel és Tito" ügynökeivel van megtelve. Egyre több lesz Jugoszláv ában az úgynevezett »speciaiista«, akiknek nagyrésze Nyugat-Németországból toborzott SS-ekből áll. Titóék tejben-vajban fürdetik ezeket az embereket, fizetésük tízszerhúszszor magasabb, m'nt a jugoszláv mérnököké technikusoké. A legjobb szállodákban és villákban ezek a specialisták dőzsölnek, miközben a jugoszláv nép éhezik. Edd g csak arról írtunk, amiből kevés van Jugoszláviában. Néhány szót tehát arról, amiből túl sok is van. Ez pedig Tito arcképe. A HARÁCSOLT VAGYONOK ÜTJA Tito és klikkje a néppel végeztetett kényszermunkából óriási vagyont harácsolt össze. Belgrádban mindenki arról beszél, hogy a jugoszláv Göbbels kakukíióka — Milo* van Gyilasz tárcanélküli miniszter felesége, Mitra Mitrovics Gyilasz (ugyancsak miniszter) 750.000 dinárt fizetett ki egy gyűrűért Tito klikkje érzi hogy egyre forróbb lesz lába alatc a talaj. Mohó ürge módjára gyűjti az aranyait és az idegen vaiutát, amelyet aztán a leggyorsabb úton Svájcba szállíttat. T;to igen nagy gondot fordít arra, hogy az UDB-terrorJegények és rendőrök semmiben sem szenvedjenek hiányt. Egy rendőr legalább kétszerannyit keres, mint egy öreg szakmunkás. Ezenkívül 3>a testőrsége számára korlátlan mennyiségben álj mnidenféle élelem rendelkezésre. Mindezek azt mutatják hogy Tito amellett, hogy szíve mélyéből gyűlölj a jugoszláv népet, ugyanakkor halálosan retteg is tőle. Félve gondol arra a napra, amikor majd a jugoszláv dolgozók számonfeérik bűneit.