Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)
1950-06-09 / 131. szám, péntek
1950 június 9 ül SI® -Magyarország dolgozó népe éles harcot indít a háborúra lázító klerikális reakció ellen Révai József magyar népnevelésügyi miniszter leleplezte a plsspiiá kar és a vele haladó papság népellenes aknamunkáját Kiss Lajos színész lesz Révai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság népművelésügyi minisztere, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén tartott beszámolójában részletesen kitért a klerikális reakció elleni harcra. — A klerikális reakció elleni harc kérdése nem új kérdés a magyar népi demokrácia fejlődésében és küzdelmében a felszabadulás óta. Mindenki tudja, milyen ádáz dühvel támadott a Mindszenty által vezetett reakció 1945 óta a magyar demokratikus fejlődés döntő kérdéseiben. Hogyan védte minden egyes esetben azokat a kizsákmányoló osztályokat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt kiszorítottunk s kiszorítunk a ha. talomból és a gazdasági pozíciókból. A klerikális reakció mostani aknamunkájának fokozódása összefügg először az osztályharc élesedésével, másodszor a nemzetközi helyzet kiélező, désével. A klerikális reakció növekvő agresszivitása a magyar népi demokrácia ellen — hangsúlyozta Révai elvtárs miniszter, egyenesen következménye és tükröződése az amerikai imperialisták fokozódó agresszivitásának, háborús uszításának. Az imperialista ügynökségek között az egyik legfontosabb szerepet kezdettől fogva a klerikális reakció játszotta és ma is az játssza. Szerepe egyre fontosabbá vált azáltal, hogy a Magyar Népköztársaság az imperialisták egyéb legális politikai ügynökségeit sorra rendre felszámolta. A klerikális reakció Magyarországon az imperialisták ötödik hadoszolpának legfontosabb támasza. A katolikus püspöki kar a Vatikántól kapja és fogadja el az utasításokat politikai magatartására, márpedig közismert, hogy a Vatikán az amerikai imperialisták csatlósa és kiszolgálója. A katolikus klérus reakciós vezetőiből kerülnek ki jelentős részben a reakció agitátorai, a különféle imperialista szolgálatban álló kémszervezetek aktív vezetői és résztvevői. Az imperialisták háborús politikájának egyik fontos tényezője ötödik hadoszlopok létesítése és azok aknamunkájának megszervezése a szocializmust építő országokban. Az aknamunkát folytató és uszító klerikális reakció növeli a háborús veszélyt. Eb. böl következik, hogy a békéért folytatott harcnak szerves része a harc az imperialisták kémei, ügynökei és vatikáni szövetségesei ellen. A klerikális reakció elleni harc szerves része ( annak a küzdelemnek, amelyet a béke megvédéséért vívunk. A Magyar Népköztársaság most erélyesebben és határozottabban veti fel a klerikális reakció elleni önvédelmi harc kérdését. Ezt pedig azért teszi, mert fokozni és erősíteni kell a béke védelmében a harcot. A magyar püspöki kar szembefordult a magyar dolgozó nép millióinak békeakaratával, szembe fordult a Magyar Népköztársaság kormányának békepolitikájával, kirekesztette magát a békéért küzdő magyar dolgozók nagy és egységes közösségéből és szócsöve lett mindazoknak, akiknek egyetlen reménysége a harmadik világháború, a nyugati imperialisták fegyveres segítsége, az atombomba. A püspöki kar magatartását nemcsak a magyar dolgozók széles tömegei minősítik békeellenes állásfoglalásnak, hanem az Observer című angol lap is, amelynek egyik legutolsó száma ezzel a címmel adott hírt a püspökök nyilatkozatáról. „A magyar püspökök kihívják a kormányt, megtagadták a békevédelmi nyilatkozat aláírását". A püspöki kar és a papság egy része a békemozgalom ellen fordult, azonban a papságnak volt egy nagyon jelentős része, elsősorban az alsópapság, amely őszintén és meggyőződéssel csatlakozott a magyar dolgozó nép nagy békemozgalmához. Az a tény — hangsúlyozta beszámolójában Révai József elvtárs, magyar népművelésügyi miniszter, — hogy papok százai írták alá a békeíveket, mutatja, hogy a katolikus egyház soraiban növekednek azok az erők, amelyek a dolgozó magyar nép és a béke ellen forduló klerikális reakcióval szemben készek együtthaladni a népi demokráciával és támogatni a szocializmust építő békét védelmező munkáját. A Magyar Dolgozók Pártjának, a munkásosztálynak, a dolgozó népnek éles harcot kell folytatnia a papi reakció ellen. Ugyanakkor segítenie és támogatnia kell a népköztásasághoz őszintén közeledő és a dolgozó néppel becsületesen együttműködni kész alsópapságot. A klerikális reakció bomlasztó és kártevő munkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét és munkakedvét. A békeívek alaírása idején a reakciós papság szerte az országban kiadta a jelszót: nincs földi ember, aki képes megakadályozni a háborút. A kleriká. lis reakció a népi demokrácia, a dolgozó nép nagy ünnepeinek megzavarására törekszik és úgy szervezi az egyházi ünnepeket és szertartásokat, hogy azok alkalmasak legyenek a termelés és a tanulás, a munka és az iskolai fegyelem bomlasztására. Arra törekszik, hogy aláaknázza a népi demokrácia iskolapolitikáját, arra igyekszik rávenni az ifjúságot, hogy ne tanuljon, tudatosan előmozdítja a mun. kás és paraszttaoulók számának lemorzsolódását az iskolákban. Amikor arra tanítjuk és serkentjük parasztságunkat, hogy nemcsak az időjáráson, hanem elsősorban a földművesen áll, milyen termést hoz a föld, a klerikális reakció szembefordul ezzel a jobb jövőt biztosító neveléssel és azt állítja: „a természet az úr, ne kapálódzzunk ellene", „ami jó volt az apánknak, jó nekünk is". A szerzetesek' és apácák százai és ezrei járják az országot és mint az imperialisták agitátorai, mint reakciós hírverők lépnek föl. Országos jelenség, hogy kolduló apácák és szerzetesek megjelenése után háborús rémhírek terijiednek el. Ez a helyzet tűrhetetlen s ugyanúgy az is tűrhetetlen és megengedhetetlen, hogy a hittanórák gyakran nem a vallásoktatást, hanem a reakciós uszítást szolgálják. A hittanórákon folyó uszítások ellen keményen és határozottan kell védekezni. A klerikális reakció elleni harcunkat tehát fokoznunk kell, hogy aknamunkájuk ellen megvédelmezzük dolgozó népünk egységét. Amikor felvesszük a klerikális reakció által felénk dobott kesztyűt — hangsúlyozta Révai József —, akkor mi a jogos önvédelem politikáját folytatjuk, békénket védjük, hazánkat védjük, épülő szocializmusunkat védij-ük. Végül Révai József népnevelésügyi miniszter a klerikális reakció elleni harccal kapcsolatosan kijelentette: — El vagyunk szánva arra, hogy Magyarország és a béke, népünk'egységének védelmében, szocialista építő munkánk biztosítására az imperialistáknak ezt az ötödik hadoszlopát, a klerikális reakciót felszámoljuk. Ennek során négy főfeladatna fogjuk a hangsúlyt helyezni: 1. Leleplezni a klerikális reakciót, a katolikus püspöki kart, mint a béke ellenségét. 2. Támogatni és segíteni azokat a néiphez hű" papokat, akik a püspökökkel szemben támogatják a békét és a népi demokráciát. 3. Politikai felvilágosító munkával együtt megfelelő állami önvédelmi rendszabályt is kell foganatosítani a klerikális reakció e Ue n -4. Fokoznunk kell a klerikális reakció elleni propagandát a nép közt, fokoznunk kell az egyházi ideológia elleni felvilágosító munkát a Pártban. Megkezdődött Olaszországban is a békealáírási gpjiés Az olasz köztársaság megalakul áisának negyedik évfordulója alkalmából több mint 100.000 főnyi tömeg gyűlt össze Olaszország fővárrásaban, Rómában., hogy meghallgassa Togliatti elvtárs nagy horderejű be-SZede A 0 ias z békeharcosok ezt a napot összekötötték a békeáláírás-gyüjtési mozgalom megkezdésével. — Az atombomba jó ideig a megfélemlítés főfegyvere volt az imperialisták kezében — mondotta a békealáírási gyűjtési mozgalomról szólva Togliatti elvtárs. — Az imperialisták arra törekszenek, hogy demoralizálják a népeket, megfosszák őket a jövőbe vetett hitüktől és rákényszerítsék őket, hogy higyjenek a háború elkerülhetetlenségében vagy az imperialisták győzelmében. Szükséges, hogy minden állampolgár és minden állam kötelezze magát az atomfegyver alkalmazásának elítélésére: az atomfegyver megsemmisítésére. Szükséges, hogy az államok egymás között megegyezést kössenek, amely kimondja, hogy egyetlen állam sem használtja ezt a fegyvert — és hogy azt a kormányt, amely először alkalmazná az atomfegyvert, az emberiség törvényszéke előtt háborús bűnösnek nyilvánítsák, megbélyegezzék és elítéljék. Az atomfegyverrel kapcsolatban nem lehet más álláspontra helyezkedni és éppen ezit az álláspontot foglalta el kezdettől fogva a Szovjetúnió. A Szovjetúnió a civilizáció és a béke ügyét védelmezi, ami egyben a szocializmus ügye is — hangsúlyozta Togliatti elvtárs. — A Szovjetúniónak az emberiesség szellemével áthatott javaslata el" len mozgósították az imperializmus minden szócsövét, a nagyburzsoáziától pénzelt lapoktól kezdve egészen a katolikus egyház szervéig. — Olyan időpontban, amikor az Északamerikai Egyesült Allamok elnöke kijelenti, hogy adott esetben kész parancsot adni az atombomba ledobására, szükséges, hogy az emberek milliói és százmilliói felemelországi erői visszaverik a békét fenyegető veszedelmet és elérik, hogy a köztársaság valóban a békére, munkára és szabadságra egyesült olasz nép állama legyen — fejezte be Togliatti elvtárs nagyhatású beszédét, amelyet az egybegyűltek zúgó tapsvihara követett. Hosszasan éltették a világbéke híveinek nagy tábo rát és annak élenjáró harci osztagát, a Szovjetuniót, valamint a béketábor és minden haladó ember nagy vezérét, Sztálin elvtársat. Most a tavaszon eljött egyszer hozzánk Kiss Lajos. Röviden és szerényen, zavartan pislogva szemüvege mögött elmondta, hogy ki s mi ö. Mondta, hogy most, mint munkás a Dynamit-Nobel gyárban dolgozik de ő a létrának ezen a fokán nem akar megállni. Tanulni szeretne és a tudásával meg akarja mászni az érvényesülés lépcsőit. Hallotta, hogy a tanulni akaró munkások részére is magasabb fokú iskolák nyílnak s érdeklődik, hogy s miként lehetne oda neki is bejutni. A beszélgetés alatt kei-ült aztán szóba egészen véletlenül, hogy a magyar falujáró színház megalakításához színészeket keresnek. Kiss Lajos szemei felragyogtak. — Kit vesznek fel, oda, — kérdezte. — Mindenkit, akit megfelelőnek találnak arra, hogy jó színész legyen belőle. Kiss Lajos erősen gondolkodott és látszott rajta, hogy fúrja oldalát a dolog. Félénken kérdezte a továbbiakat: — Nem kell oda protekció? Jelentkezhet egyszerű munkás is? Iskolák se kellenek ? Nem akadály az, ha valakinek csak nyolc elemije van? — és ehhez hasonló kérdések. Nem, az egyik sem akadály, mert csak az a fő, hogy a jelentkezőből jó színész legyen. Hogy munkás vagy parasztszármazású a jelentkező, az aztán igazán nem akadály., mert ma nem úgy van, mint azelőtt. mikor az ilyesmi csak az úri osztály, kiváltsága volt. —. Na ez éppen nekem való — döntött Kiss Lajos és az iskola kérdését egyelőre hagyta. Kérte és megkapta, hogy hol és hogyan kell a falujáró színházhoz felvételre jelentkeznie és elment. Tegnap volt itt újra. Ügyét már majdnem elfelejtettük, de hogy újra elénk toppan, felrémlik a dolog, de ő meg sem várja a kérdést, hogy no mi van, boldogan újságolja. — Felvettek, színész leszek! Félénken ül a széken, töpreng,, megint csak zavartan pislog szemüvege mögött és úgy mondja: — De lehet, hogy nem így van. Az is lehet, hogy nem igaz, hogy felvették. Én legalább el sem akarom hinni. Hát nem lehetetlen, hogy én színész leszek ? ; - <7 • • Arra. hogy mi ezt nem lehetetlennek, de egészen természetes dolognak találjuk, Kiss Lajos elmondja, hogyan jutott el odáig, hogy felvették a falujárő színházhoz. Beadta a kérvényét, amire értesítették, hogy május 28-án pünkösdkor jelentkezzék Bratislavában vizsgára, Hetvenhaton voltak vizsgázók. Kiss Lajos Petőfinek Őrült című versét, meg Gyóni Géza »Csak egy éjszakára« című versét szavalta. — Tudtam, hogy nem jól szavaltam. Olyan zavarban voltam, hogy azt_ sem tudtam, hol vagyok. Nem úgy szavaltam, hogy szerettem volna, meg ahogy rendes körülmények között szoktam. Gondoltam, hogy vesztett ügy„ meg se vártam a döntést és otthagytam az egészet. Akkor Csehországba mentem és mikor néhány nap múlva visszajöttem Bratislavába, azért a kíváncsiság csak el vitt, hogy biztosat tudjak, felvettek-e vagy nem. Az irodában a kisasszony nézi a könyvet, megtalálja a nevem és azt mondja, hogy fel vagyok véve. Nem lehet az, mondom. Nézze meg csak jól. A kisasszony jól megnézte é3 megint csak azt mondja, hogy felvettek. Négyszer mondtam, hogy nem íehet az igaz, de mindig csak azt mondták, hogy, igaz, fel vagyok véve a falujárd színházhoz. Kiss Lajos most már elhiszi, hogy színész lesz. Írásban van és ezt meg is mutatja. Fehéren feketével, bélyegző, aláírás, _ megdönthetetlen dolog. — Most elértem életem célját, — mondja. — Mindig szinész szerettem volna lenni. Kiss Lajos ül a széken s boldog zavartsággal néz ránk és elmondja eddigi életét. Huszonnégy éves, Garamsallón született és ott Is él nagyszüleivel. A magyarok alatt Esztergomban volt egy internátusban, mint »asztali-inas«. Kiszolgálta a diákokat, úgy.látszik olyan csicskás-féle szerepet töltött be. Szükséges volfc az ilyesmire nagyon a magyar urak. nak. Itt csak egy hónapig bírta ki. Valami méltóságos úr volt az internátus veztöje, akivel összeütközésbe került azért, mert ö beszélgetett éa vitatkozott a diákokkal, és szabadon elmondta nekik véleményét, hogy nem jól van ez így, ahogy van. A méltóságos úr szemében pedig az akkori társadalmi .rend legdurvább megsértése volt, hogy egy »asztalosinas« a diákokkal beszélgessen és vitatkozzék. Szóval hazament. Pénzt azonban nem vitt, mert fizetésén az utolsó fillérig könyveket vett. Szeretett olvasni, örökké csak a könyveket bújta. Otthon a falujában elment postásnak. A fizetése most is csak postamesternő a könyvcsomagokat egymásután érkeztek neki. Főnöke, a pőstamestrné a könyvcsomagokat nem egyszer visszaküldte, mert úgy gondolta, hogy Kiss Lajos levélhordónak minek annyit olvasni és művelődni. Otthagyta a postát is. A felszabadulás után egészen 47-ig az ottani állami birtokra járt dolgozni. Aztán Prágába ment egy festékgyárba dolgozni. Mikor 0nnan öt hónap múlva hazajött, megint csak az állami birtokra járt. Közben volt Morvaországban is, míg végre az Idén márciusban a bratislavai Dyn amitgyárban kötött ki. Sokat beszél a vele együtt dolgozó mnukágokróL Azt mondja Kiss Lajos: — Akadnak ma is a munkások között. akiknek a derekuk még mindig nem egyenesedett ki. Ügy gondolják, hogy ők még mindig »csak« munkások. Ha munka közben jön valami »fejes«, akkor suttogják, hogy dolgozzatok, mert itt vannak. Ha előtte is, meg utána is éppen semmit se dolgoznak, de mikor valaki jön, akkor munkához kell látni és meg kell görnyedni. Hát ezek szolgalelkek, akik nem akarják elhinni, hogy miénk az ország és ebben az országa ban a munkás a legnagyobb úr. Mielőtt Kiss Lajos elmenne, kirukkol a dologgal, hogy baj van. Az örömben üröm is van. Felvették a falujáró színházhoz, visz0 nt a Dynamit-gyár nem akarja elengedni. Kérte, hogy nem tudnánk-e érdekében közbelépni a gyárnál. Megígértük, hogy megírom ezt a cikket, amivel a Dynamit-gyár vezető elv« társait talán sikerül arról meggyőznünk, hogy nemcsak jó munkásokra,, hanem jő kultúrmunkásokra is szükségünk van. (bátky); A banskábystricai SzKP funkcionáriusainak aktívája A besztercebányai kerületben pártaktívát tartottak e hó 6-án a Párt funkcionáriusai a járásokból, az SzKP kerületi bizottságának tagjai, a mezőgazdaságban, a népi közigazgatásban s a tömegszervezetekban dolgozó kommunisták, hogy tárgyaljanak arról, hogyan viszik át az életbe az SzKP történelmi IX. kongresszusának határozatait, hogyan váltják valóra, Siroky, Bast'ovansky és Púll elvtársak szavait. A kerületi aktívák a CsISz házában L. Bortel képviselő, a Kerületi Nernze. ti Bizottság elnöke nyitotta meg. Ez. után Klokoc képviselő az SzKP kerületi bizottságának vezető titkára ismertette a jelenlévőkkel a kongresszus főkérdéseit és alkalmazta azokat a besztercebányai vidékre. Részletesen foglalkozott az ötéves terv teljesítésével, a falunak a szocializmusra való áttérésével, nevelési kérdésekkel, a Párt szervezési megszilárdításával, valamint a burzsoa-naciona lista elhajlás kérdésével is. Ezzel kapcsolatban hang. súlyozta, hogy ez az elhajlás megmutatkozott a besztercebányai kerületben is. Elsorolta azután a burzsoa-naciona. lista elhajlás néhány esetét és hangsúlyozta, hogy ezt az elhajlást, rejtőzzék bármilyen alakban is, le kell leplezni és ki kell irtani a Pá-t soraiból. Ezért szükséges, hogy Pártunkat még jobban megszilárdítsuk, a tagság ideológiai és politikai fejlettségét emeljük és mindinkább érvényesítsük a Pártban a lenini-sztálini típusú párt szervezési el. veit. A IX. kongresszus megszilárdította Pártunkat, egyesítette és ideológiailag még jobban összefogta. A kongresszus megmutatta, hogy milyen erős Pártunk és ezért ne legyen olyan tagja a Pártnak, aki ne tenne meg minden trőfeszítést azért, hogy ideológiailag, politikailag és szakmailag növekedjék.Nem lehet nagyobb öröm és nagyobtj boldogság, mint a Párt soraiban, dolgozni a boldog élet építésén államunkban. Végezetül Klokoc kiemelte a feladatokat^ amelyek teljesítése szükséges a kongresszusi határozatoknak az alapszervezetekbe való átvitelére és való-í ra váltásuk biztosítására. Beszámolója után vita fejlődött fílj amelyben 29 funkcionárius vett részt» akik kritikailag és önkritikailag értékelték eddigi munkásságukat a szocializmus felépítésével kapcsolatos fejj adatok teljesítésében. Klokoc képviselő befejező szavai után az aktíva jóváhagyta a Párt alapszervezetei mozgalmi gyűléseinek teiy vét a besztercebányai kerületben, ame-i lyeken életbeléptetik az SzKPi IJÍJ kongresszusának határozatait. jék tiltakozó szavukat. A békealáírási mozgalomnak minden ember ügyévé kell válnia politikai és vallási különbség nélkül. I — Róma lakosainak ez a tömeggyűlése annak a reménynek és meggyőződésnék a jelképe, hogy a béke olasz-A titoisták megakadályozták az albán küldöttség részvételét a CsSiz kongresszusán A titoista klikk elutasította átutazó engedélyek kiadását az albán ifjúság küldöttsége számára, amely a CsISZ kongresszusán akart résztvenni. Azonban semmüyen külső akadály sem törheti meg az albán és csehszlovák ifjúság barátságát. Az albán dolgozó if júság központi bizottsága a CsISz-nek üdvözlő táviratot küldött, amelyben többek között ezt írja: „A belgrádi fasiszták, ügynökök és imperialisták által támasztott akaaaiy nem mgatnatja. meg ujusaguun barátságát a többi országok ifjúságával a békéért, demokráciáért és jobb jövőért folytatot harcban. Az albán ifjúság teljes szívéből kívánja a csehszlovák ifjúságnak, hogy a lenini-sztálini Komszomol példájától vezettetve újabb sikereket arasson a békéért, demokráciáért és hazájukban a szocializmus felépítéséért folytatott harcban. A legnagyobb rend és fegyelem Jellemzi az út Kínát Jules Joelson, a francia Le Monde tudósítója, a demokratikus Kínában tett látogatásáról hosszú cikkben számol be. A rendszerváltozás azonnal felismerhető — írja a Le Monde tudósítója — már a vasúti kocsik rendes külsejében, az utazóknak jegypénztáraknál mutatkozó fegyelmezett magatartásában és a vasúti közlekedés pontosságában is. Ezután Jules Joelson gúnyos hangon cáfolja meg Lin-Ju-Tand és a többi Amerikába vándorolt kínai író megállapításait, amelyek szerint a kínaiak „gyógyíthatatlan individualisták és képtelenek szervezkedni". Ezek a filozófusok azok közé tartoznak — állapítja meg a jobboldali francia Le Monde hasábjain Jules Joelson —, akik bizonyos mértékben befolyást gyakoroltak az Egyesült Államok kudarcot vallott kínai politikájára.