Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-09 / 131. szám, péntek

8 UJSZ0 1950 június 3 Beszélgetés egy kazánkováccsal és esztergályossal TELEKY JÓZSEF kazánfcovács keveset olvas. Mondja, hogy erre nincs ideje. Régi szervezett munkás, mir 1921 óta dolgozik a kassai gépgyárben. Tavaly élmunkás lett. Most 142 százalékra teljesíti munkatervét. — A technika fejlődésében látom a nagyobb termelékenység elérésének egyedüli lehetőségét — mondja az élmunkás. — S az még nem jutott az eszébe, hogy a munkáján saját maga Is javíthatna, módosíthatná a termelést? — Nálunk ezt nem lehet — érvel már előre kissé tiltakozóan Teleky József kazánkovács —, nehéz munkát végzü nk... — Ezt elismerem, azonban ... i— De.., — vág hirtelen a szavamba —, azért mindig törjük a fejünket, hogyan végezhetnők el gyorsabban és jobban a kiadott munkát, így is lettünk élammkások. — No lám, mégis csak meg van a dolgozókban ez az ösztönös tulajdonság, hogy ha még akaratlanul is, elkövetnek minden lehetőt a normák túlszárnyalására. S mennyivel más volna a helyzet Teleky Józsefnél is, ha többet olvasna, tanulna, ha nagyobb gondot fordítana a szocialista munkamódszerek formáinak teljes elsajátítására. Érezni szavaiból, hogy határozott, öntudatos munkás, csak mozgékonyabbnak kellene lennie. Sohasem elégedhetünk meg az elvégzett munkával, ha bármilyen jó is, .mert tudijufc, hogy a munkamenet jobb beosztásával, a termelést észszerűsítő javaslatok alkalmazásával állandóan javíthatjuk, egyszerűsíthetjük és gyorsíthatjuk a termelést. További beszélgetésünk során kitűnt, hogy a kassai gépgyár nem mozgósította eléggé dolgozóit a k0

TM' gresszim kötelezettségek vállalására. Pedig az üzem dolgozói a tervezettnél kevesebb munkáslétszámmal végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az üzemi pártszervezet talán attól tartott, hogy a kötelezettségekkel „túlterheli" az alkalmazottakat? A kötelezettségek vállalása épp az ellenkeződét eredményezi. Megkönnyíti és meggyorsítja a terv teljesítését s nagyobb tálteljesítmények elérését teszi lehetővé. Kötelezettségeket túlnyomó részt a pártszervezet vezető tagjai vállaltak, akik 25—50 óra ledolgozására kötelezték magukat. Pedig a oél más volt. A dolgozók nagyarányú mozgósításával a szocialista mnukaversenyt náluk is tömegmozgalommá kellett volna kifejleszteniük. Az bizonyos, hogyha ezt megtették volna a kongresszus előtt, akkor a dolgozóknak nemcsak 55 százaléka vett volna részt a versenyben, hanem jóval magasabb eredménnyel dicsekedhetnének. Még a kongresszus előtt felhívták a kassai kerület összes üzemeit, bányáit, hogy az évi tervet mindnyájan október 28-ig teljesítsék. Ennek pedig csak úgy tehetnek eleget, hogy ha a kongresszusi beszámolóknak a dolgozókkal való megtárgyalása és megvitatása után újabb, minden dolgozóra kiterjedő kötelezettségeket vállalnak s az élmunkás és újító mozgalom teljes kifejlesztésével törnek előre a nagyobb termelékenység biztosításáért. Dolgozóink legnagyobb serkentője a bétcés építő munka tudata. — Nekünk békesség kell s nem háború — mondija e szavakat most elszántan Teleky József kazárukovács —, mindig erősebbek leszünk, mert összefogunk és közös munkával védjük meg kiharcolt jogainkat... s ér. zem, hogy ezért kell erőteljesebb küzdelmet folytatnunk munkahelyünkön. NOVABILSZKY JÓZSEF vasesztergáCyos szintén a kassai gépgyár alkalmazottja. Két gépen dolgozik és munkatervét 16V százalékra teljesíti. Ö is régi szervezett munkás. — Szilárd normákkal dolgozunk — kezdi el beszélgetésünket —, már több régi gépet újakkal cseréltek ki s így bizony a termelékenységet is sikerült emelnünk. A munka verseny azonban nálunk még nincs eléggé kifejlődve, csak most kezdünk „bemelegedni". — S a termelékenység emelésével hogyan állnak? —• Ha megkaptjiuik a munkát, annak szakszerűbb elvégzésére törekszünk, ott kezdjük el, ahol könnyebb, s nem fordítva, mert az időpocsékolás volna. Ha pedig észreveszem, hogy a munkatársaim közül valaki helytelenül kezdi el, figyelmeztetem őt. A mi szakmánkban a munkás a szemével tanul a legjobban, a jó megfigyelés alapján sajátíthatjuk el csak tökéletesen a mesterséget. — Mint élmunkás, gondolom, hogy a hosszú évek során szerzett szakmabeli tapasztalatait az új káderek tanítására fordíKja. így van ez. — Eddig ez nem volt meg teljes mértékben, mert a mesterek más szemmel nézték a dolgot. „Azért vagyok iitt, hogy én oktassam az inasokat!" — mondották gyakran. Most azonban már engedni kezdenek, mert belátják, hogy helytelen volt a felfogásuk. Uj, fiatal igazgatónk van most, aki a szocialista munkamódszerek tökéletes bevezetésére törekszik. Veles elvtárs, az igazgatónk, most minden géphez egy tanulót állított. S így van ez rendjén, mert a tanoncok csak a jó szakmunkások mellett sajátíthatják el a legjobban a szükséges szakismereteket. — Amióta Veles elvtárs lett az igazgatónk, azóta kezd átalakulni az üzemünk, többet törődik az elődjeinél az üzemmel és a munkássággal. MAR KINYÍLT A SZEMÜNK A tőkések háborúra uszítanak és félemlítésekkel, gyűlöletteli acsarkod ássál élezik ki a politikai helyzetet. De a világ dolgozói egyöntetűen felemelték és továbbra is felemelik ellenük tiltakozó szavukat, hogy az emberi jogok védelméért a béke zászlaja alatt felsorakozva, lefegyverezzék a szocializmus, a béke eszméjének hatalmas arányú terjedésétől megrettent, bőrükbe nem férő és uralmukat féltő kizsákmányolókat. S dolgozóink is ezekhez a bátor békeharcosokhoz tartoznak. — A háborúban a legnagyobb áldozatot mindig a munkásság hozza. És kell ezért úljabb háború? — Béke kell nekünk. Már kinyílt a szemünk és látjuk, hogy a mult rendszerek nem szolgálták a mi érdekeinket. S az akkori ország nem volt a mi hazánk, de ezt az új munkáshazánkat — emeli fel hangját Novabilszky József vasesztergályos —, kötelességünk védeni, mert a miénk, a munkásságé. — Növelnünk kell a termelékenységet, hogy a kapitalisták fölé emelkedhessünk s az életszínvonal emelésével megássuk az ő sírjukat. Uj üzemeket, gyárakat építünk. Ez a nagyarányú iparosítás a munkásság előnye, mert a munkásállam életszínvonala mindig magasabb. Egyúttal gépi termékeink kivitelével a felszabadított Kína s a többi népi demokratikus országok újjáépítését is elő. segítjük s ezáltal erősítjük a Szovjetunió vezette hatalmas béketábort is. Munkásihazánk állandóan erősödik és becsületes építő munkánkkall még jobban szilárdul... Csak most kezdünk igazán a szocializmus útján haladni. A munkaszünetnek vége lett. Búcsúznunk kell. Az olajos munkáskezek újra elindítják a gépek motorjait. Jóleső morajlással telik meg az egész műhely. — Ide figyelj, ezt így kei! csinálnod — oktatja az egyik munkás a fiatal tanulót s a tanonc éber szemmel les-i nevelője minden mozdulatát, így válik ő is lassan öntudatos építőmunkássiá. A IX. pártkongresszus határozata új'ból előrelendíti a munkásságot s a kitűzött feladatokat teljesíteni fogjuk — teszi még hozzá Novabilszky vasesztergályos és keményen kezet rázunk... P. B. Komszomolisták a sarkkörön lú A széllé) versenyezve repülnek a tundrákon a hírek. És a jó hírek gyoisabbak a szélnél is. A rénszarvas borjával együtt elmaradt a nyájtól és megtámadta egy farkas. A kolhozpásztor megmentette az eltévedt rénszarvast a farkas fogaitól — és az egész nizovi tundra tudomást szerzett a bátor pásztor tettéről. Jar-Szalban ünnepnapot tartottak, — és ott már megénekelték a fiatal rénszarvastenyésztőt, akinek szánjai a legkönnyebben futnak, négy egyszínű rénszarvas van eléjük fogva. A mi kolhozunk rénszarvastenyésztői túlteljesítették a tervet. Engem, mint brigádvezetőt és néhány pásztort 10—2ő rénszarvassal jutalmaztak meg, — és már az egész chenni vidéken minden ember tudomást szerzett a mi sikerünkről ... A mi kolhozunknak több mint tízezer rénszarvasa van — hét tisztavérű fajállatokból álló nyája. Az első tavaszi esők idején a nyájat olyan helyre vezetjük, ahol a tehenek megborjaznak, majd tovább észak felé a bandarai öböl felé, ahol friss fűfélére találnak és a hűvös szellő elhessegeti a légyrajokat. Legkevesebb ezer kilométert teszünk meg nyájainkka! és így folytonosan úton, folytonos mozgásban él a mi sarkkörön túli kolhozunk komszomol szervezete is. A kolhozban 52 komszomol tagunk van. Három csoportra oszlanak. A halászok komszomol csoportját Pujko Njaku kitűnő halász vezeti, a vadászik csoportját Chudi Chanoe és a rénszarvastenyésztők csoportjának az élén Saratetta Szavoka áll. A mi komszomolistáinkat azonnal megismeritek. Igen készségesen segítenek és kezdeményező támogatói a kolhoz-vezetőségnek, amely mindig figyelmesen megvitatja a komszomolisták javaslatait. Amikor a rénszárvastenyésztés hároméves tervét állították össze, a komszomol szervezet elhatározta, hogy két embert ad a rénszarvasnyá jak mellé. A kolhoz vezetősége ezt elfogadta és a komszomolisták megkezdték működésüket új munkakörükben és csakhamar csoportvezetők is lettek belőlük. A fiatal állattenyésztőkből jó gazdák lesznek. Nemrégen felhívták a kolhoz figyelmét az egyik brigádvezető Jantik Aly munkájára. Bebizonyították, hogy Jantik helytelenül gondoskodott a nyá járói és ezért más munkabeosztást kapott. Nálunk már szokássá vált, hogy a komszomolisták bátran bírálják a hiányokat, segítenek kiküszöbölni a hibákat és mindig az elsők ott, ahol valami nehézség merül fel. Nemrégen a következő eset történt nálunk: Három napon át dühöngött az Ob torkolatánál a vihar. A halászok nem ni; reszkedtek kimenni halászni. A komszomolisták elhatározták, hogy himenn- K ők halászni. A fiatal halászok özön s viharos napon 2.5 mázsa halat hoztak. A következő napon a vihár tovúbo dühöngött, de már az összes haiá-zok kimentek munkájuk után. Hem egyszer megtörtént, hogy a komszomolisták nem törődtek a gonosz viharral, amelyet éles jeges széllel fújt végig a tundrán, hanem útnak indultak megkeresni az elszéledt rénszarvasokat. hogy megmentsék őket a sarki farkasoktól. A kiváló munkások elért eredményeit minden egyes kolhoztag ismeri, t-í igen nagy érdeme a mi vörös „csum.kiknak" (;

gy hívják északon a mozgó kultúrklubbokat). A vörös kultúrklub vezetője Bobrov Viktor komszolista folytonosan a tundrát járja, a rénszarvas-tenyésztők között. Észak felé való útjukban és minden megállónál télen-nyáron Bobrov Viktor és ser gítőtársa Chudi Jura a rénszarvas-, tenyésztőkkel el-elbeszélgetnek és beszámolnak nekik arról, hogy az egyes kolhozok élete hogyan folyik és mit csinálnak ott. Rádióvevőkészülékünk Is van, úgyhogy ha nyájainkkal mélyen a tundrában vagyunk, akkor is gyorsan hírt hallunk mindenről, éppen úgy, mint Moszkva lakosai. Oroszul mindnyájan bészélünk. Távoleső kolhozunkban mindenki tanul. A komzomolisták köröket alapítottak, ahol a Szovjetunió állami és társadalmi berendezésről tanulnak és művészköröket is alapítottak, ftt a mi népdalainkat és népi táncainkat műveljük. JKülönösen igen nagy a vígság nálunk azon az ünnepen, amelyet „Rénszarvasok napjának" hívunk. Ezen a napon a versenyeken és sportjátékokban mindig igen sok fiatal állattenyésztő és vadász vesz részt. Nemrégen könyvtárat alapítottunk kolhozunkban. Ezt is a komszomolisták javasolták és a könyvtár szépen gyarapszik. Esténként összejövünk és megvitatjuk az elolvasott könyveket. A sarkkörön túli kolhozunk komszomolistái szeretik „egy igaz ember története" és más könyvek hőseit és igyekszenek munkájukkal és életükkel megközelíteni őket. Chudi Valcsja, a jamali járás Vorosilov kolhoza kömszomolista szervezetének titkára. Látogatás a Gyermekművészek Házában ßiiBl hisfivermebek festik, faragják és iriák a SvBt Anton Makarenko, a nagy crosz pedagógus mondotta egyszer: »Megvagyok győződve arról, liogy nevelömunkának nemcsak az a célja, hogy teremtő embert szovjet polgárt neveljünk, hanem olyan embert kell nevelnünk, akinek az is kötelessége, hogy boldog legyen«. Ilyen embereket nevelnek a Nikita-bulvár egyik szép, régi stílusú palotájában, amelynek bejárata felett ez a felirat áll: »Gyermekképzőmüvészek Háza«. A Nikita-bulvár Moskva egy k széles, szépen kiképzett utcáia. A Gyermekmüvészek Házának második emeleti hatalmas oszlopos termében idősebb asszony ül egy Íróasztal mellett és leveleket olvas. Előtte még fel nem bontott levelek tarka tömege. A falakon gondosan bekeretezett rajzok, olajfestmények, akvarellek. Az asszony Anna Mihajlovna Jagnjatinszkaja, tanítónő, aki több mint két évtizede vezeti a gyermekmüvészek moszkvai házát. 1931-ben nyílt meg ez az intézmény, amelynek feladata nemcsak az, hogy felkeltse a gyermekekben a művészet iránti szeretetet, hanem hogy hozzájáruljon a művészi képességek kifejlesztéséhez. Most éjípen egy festő tart előadást. Vasárnaponként nagy az élénkség a házban: a kerületekből és a moszkvakörnyéki városokból, falvakból és kolhózokból tanítók, szülök, úttörővezetők jönnek ide és előterjesztik javaslataikat, felteszik kérdéseiket és beszámolnak az új sikerekről, vagy közlik a hibákat is. A szobában gyermekek csoportjai gyűlnek össze, hogy meghallgassák egy-egy író, szobrász, festő,, vagy színész előadását. Most éppen Szoboljev festőművész tart előadást a gyermekeknek. Mindnyájan lelkes figyelemmel csüngnek az ajkán s a fehérszakállas Idős festőművész még a szemével is szeretettel simogatja a gyerekeket. — Csodálatos népség ez! — mondja. — Alkotnak, de még hogy! Remek munkákat hoznak be. És látom, ahogy szinte isszák minden szavamat. Egy-egy ilyen előadás a művészét iránti szeretet mindent átfogó, nagy érzületét kelti fel a gyerekekben. Egy-egy ilyen előadás után születnek azok a rajzok, amelyeknek tüzetes megvizsgálása után a legjobb rajzok elkészítőit a művészi szak skolába küldi az intézet vezetősége. Milyen is a Polkaf Az épület másik szárnyában az irodalmi tanácsadó működik. Na ponta száz és száz irodalmi munkát kap az osztály a Szovjetúnió minden részéből. A gyermekek forró izgalommal élik ét az irodalmi alkotás ihletét és életük nagy eseménye az amikor az íródalmi osztály jónak ítéli a beküldött irodalmi munkát. A tanácsadók maguk is gyakran utaznak ki a körzetekbe és a falvakba. Mindig sok munka, kérdés, probléma várja őket. Az egyik kolhoz iskolája például bjelorusz népi táncokat szeretne tanitattni a másikban pedig a festőien szép polka után érdeklődnek, de nem ismerik pontosan az összes lépéseket. Rövid útmutatás és a tánc nagyszerűen megy, rövidesen kezdődhet majd az előadás. Faragott ablak a pusztaságban Nyilik az egyik szoba ajtaja és egy most érkezett tanácsadó izgatottan, ragyogó szemekkel húz elő egy papírlapokkal teli dossziét az aktatáskájából, Lugacsevo faluban volt, itt nem túlságosan szép a táj,, sík vidék ez a terület, amelynek egyhangúságát csak nagyritkán szakítja meg egy-egy sövény, vagy egy-egy magányos fa. A gyermekek már számtalanszor lerajzolták azt a magas nyírfát, amely a patakparton áll, lerajzolták a falu utcáit is és kijelentették a tanácsadónak, hogy nincs több rajz0

intvaló a faluban. Ám most az egyik kis gyermekművész egy rajzzal jelentkezett, lerajzolta az ablakfát. Amit eddig észre sem vettek, azt ennek a kisgyermeknek a szeme meglátta: mindenütt gyönyörű orosz fafaragás dísziti az ablakokat és az ajtókat. Ez megszokott volt a faluban, de ez a kisgyermek a megszokott képben is felfedezte a művészi értéket. Ez arra ösztönözte a tanácsadót. hogy egy albumot készítessén a gyermekekkel a legértékesebb faragások rajzáról. Itt vannak mot a rajzok a dossziéban és néhány óra múlva már ott függnek majd a Nikita-bulvári hőz nagytermének falán. A gyermekek már tudják ezt ott messzi Lugacsevo faluban és most »rettentő büszkék« a maguk kis falujára. A gyermekek nevelésének módszere különféle. Igen hathatós módszer az, amelyet a gyermekmüvészek házának egyik tanácsadója dolgozott ki, s amelynek lényegét egy falusi iskolában valósították meg. Az ottani kislányok kéz'munkakörének vezetője üres, formalista motívumokra tanítgatta a gyermekeket: m.ndenféle maslisnyakú kutyákat, pirosszemü ferdefülü nyulakat hímeztek. Aztán egy napon soronkivüli kiállítást rendeztek az iskolában. Rengeteg kézimunkát gyűjtöttek össze, ragyogó színű tarka or0

sz hímzéseket, csodálatosan szép hímzett képeket. És közéjük tették azokat a bizonyos máslis kutyákat és ferdefülü nyulakat is. A hatás minden változást felülmúlt: a gyermekek magul? követelték, hogy távolítsák el a kiállításról a művészettől" olyannyira távolálló formalista motívumokat. Háttérben ösi torony, elöl a mai vidámság Itt az egyik terem kijáratánál visszatükröződik a gyermekek rajzai függnek. Ami megkapó és ami olyan sajátságos képet ad magának a városkának, az pontosan visszatükröződik a g yermekek rajzain: a háttérben ősrégi torony vagy fábói épült orosz harangtorony, — az előtérben pedig mindig valami olyan kép, ami a mát képviseli Faültetés, úttörőjátékolc. A természet a munka, a vidám élet jelentkezik a gyermekek művészetének motivumáiban. Természetes ez a szovjet gyermekek számára; az élet optimista felfogását a sokoldalú gondos nevelés szilárdítja meg bennük. A moszkvai rádió magyariiyeSvü adása Hétköznap: 13—13.14-ig a 19.61, 25.08, 25.50. rövidhullámon: Áttekintés a moszkvai lapok tartalmáról. 17— 17.14-ig a 19.58, 25.08, 25.50, 30.96, rövidhullámon: Áttekintés a moszkvai lapok tartalmáról; hírmagyarázatok. 19—19.29-ig a 25.08, 25.50, 31.50, 31.48, rövidhullámon, a 320.9 középhullámon, az 1068 hosszúhullámon: Gyári és kolhozriportok, nemzetközi tárgyú hírmagyarázatok, a szovjet élet érdekességei. 20.30—20.59-ig a 25.50, 31.48, rövidhullámon, a 320.9 középhullámon: Riportok, előadások, hangképek, zene, nemzetközi tárgyú hírmagyarázatok. Minden pénteken szovjet sztahanovisták szólnak a magyar dolgozókhoz. Vasárnap: 13.15—14.14-ig a 19.61, 25.08, 25.50 rövidhullámon: Hangverseny a magyar rádióhallgatóknak, szovjet zenemű"ek, orosz és más klasszikus művek híres szovjet művészek előadásában. A csehszlovákiai rádió magyarnyeivű adása Hétköznap: 5.20—5.30-ig a 427.9 középhullámon: Hírszolgálat. 18— 18.20-ig a 427.9 középhullámon: Híradás. Vasárnap: 14—14.30-ig a .427.9 középhullámon: Mezőgazdasági félóra. 18—18.20-ig a 427.9 középhullámon: Híradás. Magyar könyvkereskedés részére felveszünk: szortlmentárnőt, elárusítónőt, gépelésben jártas adminisztratív erőt. Csak megfelelő szaktudással és praxissal bfró erők jönnek számításba. — írásbeli ajánlatokat életrajzzal a következő címre: PRAVDA, V. odbor, Dunajská 47/a.