Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-08 / 130. szám, csütörtök

UJSZG 1950 június 8 A csehszlovákiai Egységes Földműves Szövetség legfőbb feladatai Az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődésének alapfeltétele az üzemi terv Az üzemi szabályzat alapvető kellé­ke az Egységes Földműves Szövet­kezetnek ahhoz, hogy az sikeresen fejlődhessék. Ebben fel van tűntetve minden konkrét feladat, amelyet a tö­kéletesebb munkamegszervezés érde­kében az EFSz-nek ki kell fejtenie. Az üzemi terv segítségével és sze­lemében az egész községben lévő munkaerőket, igákat és gépeket teljes mértékben ki lehet használni úgy, ahogy azt az üzemi terv megállapítja. Ezen az alapon kiindulva be lehet bi­zonyítani a község földműveseinek az Egységes Földműves Szövetkezetek jelentőségét, ezeket látva, a földmű­vesség a szövetkezet tagjai sorába be fog lépni és így tudja majd az EFSz tagtáborát megnövelni. Az üze­mi szabályzat alapján a községben a munkát jól és gazdaságosan lehet fel­osztani. Elvei figyelembevétele mel­lett munkacsoportokat lehet szervez­ni és a legalkalmasabb munkákat ki­osztani a nőknek és az ifjúságnak. Ennek alapján lehet a munka igazsá­gos jutalmazását bevezetni, az ak­kordbérek és a normák bevezetésével. A verseny számára is konkrét alapul szolgálnak ezek az üzemi szabályok. Az üzemi szabályzat lehetővé teszi a kis- és középföldműveseknek, hogy a jutalmazásban az elvégzett munkát vegyék alapul és hogy fokozatosan csökkenthessék a földrész jutalmazá­sát. Ebből a szempontból, elvtársak, kell kündulniok az Egységes Földműves Szövetkezetek járási bizottságainak, a nemzeti bizottságok szövetkezeti szak­osztályaiinak, a kerületi nemzeti bi­zottságoknak, amikor az aratási és őszi munkák előkészítéséhez, látnak. Mégegyszer hangsúlyozom a kartoték felállításának szükségességét közsé­genként, különösen ott, ahol működ­nek már az Egységes Földműves Szö. vetkezetek, de ott is, ahol azok még nincsenek. Ezekből pontos áttekintést kell kapniok a községhez tartozó hek­tárterjedelemről, arfól, hogy hol van közös munka, hol vezettek be közös vetési eljárást, a föld közös megmű­velését, mely községekben dolgoznak csoportosan, milyen és hány e csopor. toknak száma, hány Egységes Föld­műves Szövetkezet dolgozik normák és akkordbérek szerint és miképpen vesznek részt a szövetkezetek közti versenyben. Ezek azok a döntő problé­mák, amelyeket meg kell oldani a mun. ka megszervezésének tökéletesítése, a termelés megszervezése és tökéletesí­tése érdekében. Ezeknek megoldásá­ra kell figyelmet fordítania az Egysé­ges Szövetségnek és áttekintéssel kell a dolgok felett rendelkeznie. E felada­tok megtárgyalása után össze kell hív­ni a szövetkezeti tagság gyűlését és az Egységes Földműves Szövetség helyicsoportjaimak gyűléseit. Az Egy­séges Földműves Szövetkezeteknek e munkájuk során a régi kipróbált mód­szer szerint a járási élelmezési bizott­ságok lesznek segítségükre, községen­ként a helyi nemzeti bizottsággal, az Egységes Földműves Szövetség helyi, csoportjával egyetemben. Az oktatás új módozata És, kedves barátaim, most még egy új dologról kívánok szólni, amely fel­adataink megoldásában* nagy jelentő­séggel fog bírni, azaz az oktatás kér­déséről. Az eddigi oktatás bizonyára sok tapasztalatot hozott nekünk, de a régi megsegítés módszere az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek oktatási eljárása ma már nem elégséges. A falvakban különféle oktatók járnak az Egységes Földműves Szövetségtől, a járási szövetkezeti tanácstól, a párttól, a nemzeti bizottságtól és egyéb kü­lönböző szervezetektől. Tevékenységükben gyakorta keresz­tezik egymást. Nincs módjuk rá, hogy több napon át a községben, illetőleg a Földműves Szövetkezetbe időzzenek. A Földműves Szövetség járási titkára csak 1—2 órát tölt körükben, mert sietnie kell tovább. Hasonló az eset az agronommal, meg a járási szövet­kezeti tanács kiküldöttjével. Mindenütt tesznek valamit, de egészben véve semmit. Miért? Azért, mert ezek a problémák a községekben ma annyira bonyolultak, hogy megol­dásukra nem elégséges pusztán egy­két óra. Egy-két óra alatt nem képes megismerni részleteibein a falu problé­máit, amelyek ma sokkal komplikál­tabbak, mint egy esztedővel ezelőtt. Nem tudja letárgyalni a közös vetési eljárást, a föld közös megművelésének kérdését, nem tudja az EFSz és a község legfőbb problémáit megoldani. Ilyen tökéletlen oktatás mellett 9 ezer tervünk van és ebből csak két ezer valósul meg, a községeknek 2 száza­lékában van csak az EFSz-eknek kö­zösen végrehajtott földmegművelése, a községek 30 százalékában létező szövetkezetekből. Ezért kell az oktatás rendszerét tökéletesítenünk. De vájjon hogyan? Mindenekelőtt el kell érni, hogy az EFSz-be, illetőleg a faluba ugyanaz az oktató járjon és az hivatva legyen a mezőgazdasági termelésben felme­rülő minden problémát megoldani, se­gítségére lenni a kis- és középpa­rasztságnak a szerződések megköté­sében, a beszolgáltatások teljesítésé­ben, a közös vetési eljárás és a föld közös megművelésének bevezetésében, stb. Az oktató a községben, addig ma­radjon, amíg a földművesek . minden problémáját meg nem oldotta Személyes felelősséggel tartozik azért, hogy mi­ként állnak a község Földműves Szö­vetkezetében az ügyek, miként halad előre a munka és milyenek az ered­mények. Ezeket az oktatókat a mező­gazdasági munkások soraiból fogjuk kiemelni. De igénybe vesszük az üzemi patronátusok, a nemzeti bizottságok, az EFSz, a járási szövetkezeti ta­nács, valamint a járás többi szekto­rának mezőgazdasági vonalon dolgo­zó tagjait is. Egy-két községet jelö­lünk ki munkakörükül, hogy állandó gondoskodást fejthessenek ki, hogy a községben az összes feladatokat letár­gyalják és keresztülvigyék, hogy a járási közös ^tanácskozásokon heten­ként egyszerlvagy kétszer kicseréljék tapasztalataikat és a felmerülő problé­mákat közösen megtárgyalják. Ezek az oktatók a járási és élelmezési bi­zottság bizalmijai lesznek. Gondoskod. ni kell iskolázásukról is. Az Egységes Földműves Szövetség járási titkárának feladata Hogy állunk az Egységes Szövet­ség járási titkárával? Az ő gondjaira is rá lesz bízva egy-két község, ame­lyekért személyesen lesz felelős. Mi­képpen fogja munkáját végezni a töb­bi szövetkezetekben és községekben? Fö segítőtársai a járás székhelyén azok az oktatók lesznek, akiknek hoz­zájuk hasonlóan egy-két községet, vagy szövetkezetet osztottak ki. Ezek a járási rendkívüli élelmezési bizott­ság keretén belül üléseket fognak tar. tani, jelentéseket tesznek, hogy prak­tikusan hogyan állnak a dolgok a rá­juk bízott szövetkezetekben és falvak, ban. Hogy és mikor kell oktatással se­gítségére sietni az egyes falvaknak vagy szövetkezeteknek? Minden szö­vetkezetről, minden községről kartoté­kot kell készíteni, ahogy már erről beszéltem. Ez a rendszer, amelyben a járási titkárnak a járás keretén belül bizto­sítva van a megfelelő oktatók segít­sége, olanoké, akik az egyes szövet, kezeteket és falvakat ismerik és fele­lősek a kiszabott feladatok végrehaj­tásáért, ez már valami egész más lesz, mint az, ha az oktató sok köz­ségről, de keveset tud. A titkár személyesen csak egy vagy két községért lesz ugyan felelős, de ismernie kell a járásába tartozó ösz­szes falvakat és Egységes Szövetke­zeteket, gondjaira van bízva az egész járás és az oktatók segítségével ve­zetnie kell azt és minden felmerülő kötelességet teljesítenie. A legfonto­sabb, hogy az oktatók állandóan ta­nítsák a nekik kijelölt falvakat, illető­leg szövetkezeteket és személyesen felelősek legyenek kijelölt eredmények­ért. Nemcsak megismerik ezáltal a községeket, hamem megtanulják a fon­tos problémákat gyakorlatilag megöl, dani. Ha az ilyen járási oktató tökéle­tesen fogja ismerni faluját, úgy tudni fogja azt is, miként kell a szükséges dolgot végrehajtani ott, ahol arra szük. ség van és. így a feladatok teljesítése, a terminusok betartása nem lesz csak üres ígéret. Ezt az oktatótestületet még az aratás előtt célszerűen ki kell építenünk. Már megtettünk mindéin intézkedést, hogy ehhez még e hét folyamán hozzáláthassunk. Sok munkát fog igényelni és lehetséges, hogy lesz­nek helyek, ahol ez nem fog azonnal sikerülni, de ha nem igyekszünk ezt az oktatótestületet kiépíteni, akkor az Egységes Földműves Szövetkezetekben és a falvakban nehézségek fognak mu­tatkozni már az aratás idején és a ne­hézségek csak fokozódni fognak a kö. zös vetési eljárás és a közös földmeg­művelés bevezetésében. Ezeken a dol­gokon gondolkodni kell. Nem elégsé­ges a közös vetési eljárást csak le­tárgyalni és jóváhagyni, de meg is kell azt valósítani, hogy magasabb nagyoDD lermesi es magasaoo loveoesmezosegei biztosítunk Minden intézkedésünk arra irányul, hogy mezőgazdaságunkban jobb ered­ményeket, a termés emelését és a jö­vedelmezőség növekedését érjük el. Miért intézkedtünk úgy a szerződé­sekben, hogy bizonyos helyeken a já. rási nemzeti bizottság elrendelheti a nemesített vetőmagok használatát? Mi. ért állapítottuk meg, hogy az Egysé­ges Földműves Szövetkezeteknél tel­jes mértékben kell alkalmazni a mű­trágyát,- a nemesített vetőmagot és miért követeljük azt, hogy a szövet­kezetek istállóiban egészséges és jó­állatállomány legyen? Azért, mert ha nem adjuk bizonyítékát annak, hogy a szövetkézetekben jobb eredményeket lehet elérni, olcsóbban lehet gazdál­kodni, akkor nem tudjuk meggyőzni kis- és középparasztságunkat a szövet, kezeti gazdálkodás előnyeiről. Ezért teszünk meg minden intézkedést, hogy már ebben az esztendőben, amikor az operatív terv eredményeit fogjuk vizs­gálni, megállapíthassuk, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkezetekben és az állami birtokokon a hozam és a jövedelmezőség ennyivel és ennyivel magasabb minden egyes szektorban, hogy a szövetkezeti közös munka, kö. zös vetési eljárás, a föld közös megmű­velése ennyivel és ennyivel jövedelme­zőbb. Az első négy hónap tervének eredményei Az első négy hónap eredményei jók. Az 1950. évre előírt tervet a marha­állomány tekintetében 91.1 százalékban teljesítettük, sertésben 107.5 százalék, ban, juhban 122.5 százalékban, baromfi, ban 95 százalékban. A tejtermelést az 1950 első negyedévében 101 százalék, ban, a tejbeszolgáltatást 101.1 száza­lékban, a tojáshozamot 104.8 százalék, ban, a tojásbeszolgáltatási kötelezett­séget 150 százalékban, a vágómarha­beszolgáltatást 108.4 százalékban, a sertésbeszolgáltatást 102,6 százalékban. Ami a tervet és annak teljesítését illeti, meg lehetünk elégedve. Ez azonban, elvtársak és elvtársnők, nem jelenti a kapacitás teljes kihasználá­sát, amelyre mezőgazdaságunk képes. Nem jelenti-ez, hogy ne tudnánik sok­kal többet és sokkal olcsóbban ter­melni, mint ma. Ha a tervek e szám­szerű teljesítése nagyon szép ered­mény is, ez még mind nem az, amit mezőgazdaságunk tud és kell, hogy tudjon teljesíteni, ez nem elégséges az akkumulációra, amelyre szüksé­günk van. Az EFSz-ek sokkal többet tudnak elérni. A kistermelés alapiján nem tudunk már többet elérni. Ezért kell tehát a szövetkezeti nagytermelés alapját vá­lasztani, a kistermelés -alapján" úem lehet a micSufläni agrobiológiia- fej­lesztéséhez kezdeni, nem lehet a ho. zamot és a hasssnosságot úgy emelni, ahogy azt a Szovjetúnióban tudtják, ahol a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben szédületes eredményeket érnek el. Ezért a tava­szi . munkálatokról' szóló kormányha­tározatban már az összes rendelkezé­seket egyesítettük annak tudatában, hogy a mezőgazdasági kisüzemi ter­melés azokat az eredményeket, ame­lyek szükségesek, nem tudja elérni. Elvtársak és elvtársnök, ebből is az következik, hogy az Egységes Föld­művés Szövetség főfeladata, hogy ez. Egységes Földműves Szövetkezetek problémáit úgy oldja meg, ahogy az megoldást nyer a többi népi demo­kratikus országokban, ugyanakkor szem előitt kell tartani, hogy Köztár­saságunkban ez sokkal sürgetőbb probléma, mert fejlettebb iparral ren­delkezik. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy fejlett gazdálkodást űző földművesek voltunk és ezért nem maradhatunk el a mezőgazdaság nagyszert! tökéletesítésében a többi népi demokratikus államok mögött, Az Egységes Földműves Szövetség feladata kis. és középparasztságunk számára megvilágítaná, hogy ma miás a tökéletesség mértéke a mezőgazda­ságban, hekitáronkédít egyre több és több métermázsa, több és több jöve­delmezőség, tökéletesebb munka és tökéletesebb a ^íunkamegszeryezés. Elvtáésak és elvtársnök, az termesze. tes,: hogy gyorsabb' tempójú fejlődésit várnak, mert ehhez megvannak az előfeltételek, ugyanakkor oly időben élünk, amikor ennek megoldása le­hetséges és szükséges. Véssük csak emlékezetünkbe, mily nehéz feltéte­lek mellett kellett a szovjet földmű­veseknek a mezőgazdaságot tökélete­síiteniök. A csehszlovákiai földművesekegy. séges szövetsége részéről e tekintet­ben joggal várnak következetes mun­kát és konkrét eredméíiyeket. Nek­tek, akik a legérettebb földművesek vagytok, nem szabad megfeledkezne­tek, hogy fejlettek voltunk, de fejlő­désünkben igen könnyen megakad­nánk, ha elmaradnánk és ezt az Egy­séges Földműves Szövetség minden egyes funkcionáriusának tudatosíta­nia keli. A fejlődés gyorsan halad előre, mindenütt versenyek valósul­nak meg, nemcsak a szövetkezetek között, a járások között, de a szocia­lizmus építésének nemzetközi front­ján is, a béke, a demokrácia és a szo. oializmus megerősítésének frontján. Éppen ezért kell az Egységes Földmű­ves Szövetségnek és tagságának ezt a feladatot életművéül vállalnia, mindazon kedves Elvtársaknak és Elvtársnőknek, akik azt eddig a mor­vaországi Hanában, a csehországi Dabe-vidéken vagy Dél-Szlovákiában, munkájukat jól végezték eddig, meg kell érteniök, hogy mindaz, ami ma van, kicsi és gyönge, hogy mezőgaz­daságunk szempontjából életszükség­let, az Egységes Földműves Szövet­kezeteket meg kell szerveznünk. Ez ai feladat nagyjelentőségű: mezőgazda­ságunk történelmi jelentőségű átépí­tésének feladata ez, amely a szocia­lista ipar mellett szükséges előfelté­tel ahhoz, hogy államunkban a szo­cializmus építését sikeresen végre­hajthassuk, értékes hozzájárulás al szocializmus építéséhez világviszony­latiban, a béke, demokrácia és szo­cializmus frontjának megerősítése keretében. Amiíkor saját szemünkkel láthatjuk, hogy nyugaton mint mélyül el a gaz­dasági krízis, úgy véljük, hogy az Egységes Földműves Szövetség tag­jai és valamennyi vezetője nyugodt és becsületes lelkiismerettel emelhe­tik az Egységes Földműves Szövet­kezetek zászlaját magasra és nyugodt lelkiismerettel 'állíthatjuk életcélju­kul az Egységes Földműves Szövet­kezetek felépítését és továbbépítését. Elvtársak és Elvtársnök, egyről azon­ban nem szabad megfeledkeznünk: a zászlót nemcsak vinni kell, de a zászló alatlt az összes mutatkozó fel­adatokat helyesen és következetesen kell teljesíteni. A kassai és pwrdmbicei kerületek testvériségének keretében Prágába érkezeit egy húsztagú földműves küldöttség Kassáról, két Pardubice ke­rületből való földműves kíséretében. Ez év június 6-án, kedden Duris földművelésügyi miniszter fogadta a küldöttséget s a küldöttséghez inté­zett beszédében rámutatott a szövetkezeti munka új formáinak jelentő­ségére a falvakon. Különösen líi emelte a szövetkezeti mosodák építésének jelentőségét, ami felszabadítja a falusi nőket a nehéz munkától, valamint rámutatott a kö­zös földmegművelésre áttérő szövet­kezetek kiépítésének nagy jelentősé­gére a szlovákiai és cseh falvak éle­tében. E mellett rámutatott arra, hogy a földműveseknek maguknak kelltu­datosítaniok, hogy nem építenők e szövetkezeteket, ha ez rossz rendszer volna, amely a földműveseket nem segítené. A mezőgazdasági munkának ebből a magasabb formájából csak a földművesek maguk húznak hasz­not és nem a gyárosok vagy nagybir­tokosok, akikkel nálunk végeztünk. Duris miniszterrel való beszélgeté­seikben a földművesek megmutatták, hogy a kassai kerületben nagy vál­tozás állott be, mert a földművesek tudatára ébredtek az EFSz minden előnyének és széles vonalon áttérnek különösen az EFSz-ek második tí­pusára, mint az utóbbi időben áttért az SzKP IX. kogresszusára vállalt kötelezettsége keretében a matejov­cei és 24 további szövetkezet. Építik IIIIMMMIIMH MI MMM MI HItlI MMMMI MI M Megalakult a Béke Híveinek bizottsága Vietnamban A vietnami tájékoztatási iroda je­lenti, hogy Vietnamban megalakították a Béke Híveinek bizottságát. A hala­dó szervezetek megkezdték a stock­holmi felhívás aláírásgyűjtő akcióját. A „Vietnam hangja" rádióleadó jelen­tése szerint a vietnami nép nagy lel­kesedéssel siet a stockholmi felhívás aláírására, ezzel igazolja törhetetlen akaratát az imperializmus elleni harc folytatására. miár a szövetkezetek harmadik típu­sát is, amelyet átvett a mlynicei és még több más szövetkezet is. Vége­zetül rámutattak arra is, hogy a föld­művesek úgy készülnek elő az ara­tásra és úgy dolgozzák ki a terveket, Most a kongresszus utáni időszakban sok függ tőlünk — mondotta — Gi­reth megbízott. Nem futamodhatunk meg a felelősség elől és mivel ma új társadalmi rendet építünk, amely a dolgozókat fogja szolgálni, nagy 'fon­tossága van annak, hogyan dolgozunk. A dolgozó nép tudatában van felelős­ségének és a mi mumkafrontu-nk ki­harcolja a világbékét Is. Az, életszín­vonal emelkedik nálunk és e-z dolgozó népünk becsületes munkájának ered­ménye. A kongiesszusi határozatokat át kell vinni a gyakorlatba. Ma a mun­kásosztálynak helyén kell állnia és ké. szenlétben kell lennie. Mindnyájunknak aktívabbaknak kell lennünk és alkal­mazni kell az önkritikát is. Mi a mun­ka frontján dolgozunk és el kell sa­játítanunk a forradalmi elméletet. Vannak ellenségeink, azonban ma a munkásosztálynak kezében van minden eszköz, hogy az ellenséggel elbánjon. Gireth megbízott elismerte, hogy a gőzhajózásban éü a közlekedésben ál­talában nagyon szépen növekedik az él. munkásmozgalom, azonban még jobban kell gazdálkodni minden közlekedési vállalatban és jobban kell őrizni min-Franciaországban a munkanélküliek száma megkétszereződött A francia parlament most kezdte meg a vitát a munkaügyi miniszté­rium költségvetése felett. Robert Le­cour, a költségvetési vita előadója be­ismerte, hogy a munkanélküliek száma 1949 január 1-től 1950 április l-ig megkétszereződött. A részben munka­nélküliek száma ugyancsak hatványo­zottan emelkedett, az elmúlt évhez viszonyítva számuk közel 150.000-reI nőtt. Duris miniszter fogadta a kassai földműveseket I hogy az ez évi aratás valóban a kö­zösen tervezett munka kifejezötjle le­gyen és alapjait képezze a föld közöa megművelésére való áttérésnek az őszi munkák során. Távozásuk előtt a földművesek megígérték Duris miniszternek, hogy a gabona felvásárlását az ez évi ter­mésből 6 héttel az aratás Utánig le­hetővé teszik, Duris miniszternél tett látogatásuk után a szlovák földmű­vesek megtekintették Prága neveze­tességeit. Gireth megbízott a Csehszlovák Dunahajózás üzemi ünnepségén Ez év június 1-én Jozef Gireth közlekedésügyi megbízott meglátogat­ta a Csehszlovák Dunahajózás nemzeti vállalatot. A vállalat dolgozóihoz Gi­reth elvtárs beszédet intézett és megemlékezett az SzKP történelmi jeleni tőségíí IX. kongresszusáról s ezzel kapcsolatban a szocialista rendszer fel­építéséről országunkban. den közlekedési vállalatot így a gőz. hajózást is. Beszéde befejező részében Gireth megbízott kijelentette: „Győzelmünk­kel, amelyet a munka frontján ara­tunk, olyan társadalmi rendet építünk ki, amely mindnyájunk boldogságának biztosítéka lesz. Kötelezzük magunkat, hogy mindnyájan egységesen haladunk vezetőink, Siroky és Gottwald elvtár­sak nyomán!" I vetési eljárást és a föld közös megmű-Ivelését már tavaly végrehajtották, már ebben az évben eredmények mu­tatkoznak. hektárhozamot és jobb eredményeket biztosíthassunk. Ezt kell az oktatónak állandóan szem előtt tartania, tudato­sítania kell, hogy ott, ahol a közös

Next

/
Thumbnails
Contents