Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-08 / 130. szám, csütörtök

1950 június 8 UJSZ0 A csehszlovákiai Egységes Földműves Szövetség legfőbb feladatai J. DuriS elvtárs föídművelésiigyi miniszter nagyjelentőségű beszéde Beszélni szeretnék a három főfel­adatról. Még mindig sokan nem lát­ják tisztán, mi a szlovákiai és cseh­országi Egységes Földműves Szö­vetségnek főfeladata és miben rejlik a kis- és középföldmüvesség érde­keinek megvédése. Az Egységes Földműves Szövetség kerületi és já­rási, valamint helyi bizottságai előtt sem áll a kérdés tisztán. Még mindig nem értik teljes mértékben mi az, ami előre lendíti a mezőgaz­dasági termelést és miként fognak legjobban segíteni a kis- és közép­földműveseken. Nehéz ott jó ered­ményt várni, ahol nem látunk tisz­tán az irányban, hogy mit is kell elvégezni. Mi tehát a főfeladata mezőgazda­ságunknak miben kell látnunk az Egységes Földműves Szövetség fő­feladatait? Mi segíti előbbre a kis-és középparasztságot, hogy többet, jobban és olcsóbban termeljen? Mi a döntő probléma? Arról már sok­szor volt szó, h'ogy a felaprózott kis­termelésben ezeket a kérdéseket nem tudjuk megoldani és megoldásuk csakis a szocialista szövetkezeti niagyteimelésben valósítható meg. És ha bármelyik oldalról is vizsgál­juk a dolgot rájövünk,, hogy végtére az Egységes Földműves Szövetség döntő problémája és főfeladata, ha termelésünket tökéletesíteni akarjuk, ha többet, olcsóbban és jobbat aka­runk termelni: az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek megszervezése és fejlesztése. Ebből a tételből leeE kiindulnia az Egységes Földműves Szövetség minden ténykedésének és pedig azért, mert az Egységes Földműves Szövetség ezen főfeladata egyúttal egész nemzetgazdaságunk főfeladata is. Két különböző alapon, azaz a mezőgazdaságbán kistermelés és az iparban a szocialista nagytermelés alapján nem lehet tartósan a szo­cialista nemzetgazdaság építését fej­leszteni. A kistermelés nem biztosít­ja mindazt, ami ahhoz szükséges,, hogy tökéletesíthessük és felépíthes­sük mezőgazdaságunkat és a szo­cialista ipar nem nyújthat e fejlesz­tés érdekében a végtelenségig hitelt. Az árpolitikában sem oldhatjuk meg az árak kérdését tartősail tekintet­tel arra, hogy a kistermelés nem tö­kéletes és e mellett drága. Az ár­kérdést, amely a mezőgazdaság jö­vedelmezőségét biztosítja, magának a mezőgazdasági termelésnek kell megoldania. Tehát az egész nemzet­gazdaság érdekében, azaz a mező­gazdaság és az ipar érdekében fel­tétlenül szükséges a termelési szö­vetség a város és a falu között, a mezőgazdasági és az ipari termelés között. De politikai szempontból is meg kell oldania a mezőgazdaságnak ezt az alapvető problémát. A népi de­mokrácia azt jelenti, hogy- a kor­mányzat a dolgozó nép kezében van és az nem lehetséges, a munkásosz­tálynak és a parasztságnak a mun­kásosztály vezetése alatti szövetsége nélkül. Ezért ez a termelési szövet­ség a munkásosztály és a parasztság között a szocializmus építésének út­ján a népkormánynak, egyedüli megbízható politikai alapja, egyedüli bázis, amelyre a szocializmust épít­hetjük. Ez annyit jelent, hogy mind politikai, mind gazdasági szempont­' bói elképzelhetetlen, hogy mezőgaz­daságunkban ki ne építsük az Egy­. séges Földműves Szövetkezeteket. Ezért az Egységes Földműves Szö­vetségnek legfőbb feladata kiépíteni és megszilárdítani az Egységes Földműves Szövetkezeteket, ameny­nyiben pedig nem oldja meg mind­azokat a kérdéseket, amelyek e fő­problémával kapcsolatosak, úgy té­ves úton jár. A mezőgazdaságban a kasztérdekek védelme e jelszó alatt: »a falu egy család«, vagy minden más megoldás amely a mezőgazda­sági problémákat a szövetkezeti út­tól eltérően akarja megoldani, hely­telen. Csakis a szocializmus kiépíté­sével van biztosítva a kis- és közép­parasztságnak érdekvédelme és csak ezen az úton lehet tökéletesíteni és fejleszteni a mezőgazdaságot. Miként teljesíti ezt a döntő és fő feladatát az Egységes Földműves Szövetség? Erről már beszéltünk az Egységes Szövetség központi bizott­ságának most ősszel megtartott ülé­sén. Köztársaságunkban kb. 15.000 község van és május 15-ig kb. 5000 községben, azaz a községek egyhar­madában már megalakult és jóvá­hagyott szövetkezet működött, vagy pedig még jóvá nem hagyott, de megválasztott előkészítő bizottság. Csehországban a községek 29%­ban működnek szövetkezetek, Szlo­vákiában a községek 40%-ában. De, hogy állunk a munka tekintetében? Mit csinálnak ezek a szövetkezetek, miként igazolják be a kis- és közép­parasztságunknak, hogy a szövetke­zetek a mezőgazdaság tökéletesíté­sét hozzák magukkal? A szövetke­zetek első tirtusa, (azaz olyan szö­vetkezetek, amelyekben közös mun­ka folyik bizonyos formában közös vetési területtel, a mezsgyék meg­tartásával). Csehországban a köz­ségek 6%-ában van, Szlovákiában pedig 10%-ukban. A második típu­sú szövetkezetek, (a föld közös meg­munkálása a mezsgyék feladásával) Csehországban a községek 7%-ában, Szlovákiában a községek 1.3%-ában. A harmadik tipusa a szövetkezetek­nek (közös gazdálkodás) Csehor­szágban a községek 0.8%, Szlová­kiában 0.5%-ában működik. A ne­gyedik tipus,, amelyekben a gazdál­kodás eredményeit a tagok az el­végzett munka szerint osztják fel. Köztársaságunkban mindössze 34 van. Oly szövetkezet, amelyben a tagok az egyéni földművelésen kívül rész­ben olyan földet müveinek meg, amely a szövetkezeté és amelyet a földreform útján az állami birtokok­tól való felvásárlással, vagy pedig olymódon szereztek, hogy ezt a föld rossz megművelése miatt a régi tu­lajdonostól elvették és a szövetke­zetnek juttatták. — Köztársasá­gunkban 2100 van. Szlovákiában e mellett jelentős 100.000 hektárt meg­haladó szövetkezeti földterület van, amelynek legnagyobb részét szövet­kezeti legelő alkotja. Mit mondanak ezek a számok? Azt mondják, hogy a mezőgazdasági főprobléma megoldásának kezdetén vagyunk, hogy az Egységes Föld­műves Szövetkezetek munkáját és működését megállapító formák kez­detén vagyunk még csak. Praktiku­san az 5000 EFSz közül, azaz Köz­társaságunk falvainak 30%-bői, ahol az EFSz-ek működnek, csak 2%-a műveli a földet közösen. A községek 28%-aicsak a kezdet kezdetén van. A szövetkezetek itt ugyan léteznek, de nem adnak bizonyítékot a szö­vetkezeti mozgalom előnyeiről. Nem beszélnek arról, mit jelent a szövet­kezet, mit jelent a mezőgazdasági termelésben a munka megszervezé­se, mit jelent a közös vetési eljárás, a föld közös megművelése és a föl­dön való közös gazdálkodás. Ezt fi­gyelembevéve barátaim, mik lesznek tehát a közeli hetekben és hónapok­ban az Egységes Földműves Szövet­ség főfeladatai? A felelősség érzését miért kell felkorbácsolnia minden egyes szövetségi funkcionáriusban, minden egyes kommunistában, min­den egyes becsületes építő munkás­ban, földművesben, bármilyen párt­hoz is tartozzék? Elvtársak ez első­sorban azért szükséges, hogy tuda­tosítsuk és aztán az aratási munká­latokban és az őszi munkákban a leggyorsabban és a legmesszebbme­nően kihasználjuk azon szövetkeze­tekben eddig szerzett tapasztalato­kat, amelyek mir eddig is jő ered­ményeket értek el, és ezeket gyü­mölcsöztessük annak érdekében, hogy hasonlóképpen dolgozzunk a többi Egységes Földműves Szövetke­zetben is. Ez egyszerűen hangzik, de rettenetesen sokat jelent mező­gazdaságunk jövő fejlődésére. Az összes 5000 szövetkezetben ugyan­azt elérni, amit a szövetkezetek 2%-a ért el eddig, ez az Egységes Földműves Szövetség főfeladata az aratási és őszi munkálatokkal kap­csolatosan. Bizonyítékát hallottátok itt annak, mit jelentett a tavaszi munkák során a répa, a burgonya ültetvények helyes ápolása. ,.És ma­gatok is tudjátok saját tapasztalat­ból, hogy mily forradalmi módon hat a szövetkezeti munka azokban a községekben, ahol a szövetkezet jól dolgozik. Tudjátok, miként ha­tott a földműves asszonyokra, ami­dőn meggyőződtek a szövetkezeti munka előnyeiről a mosodákban. És tudjátok azt is, hogy ha a munkát az aratás idejére helyesen, mintasze­rűen szövetkezeti módon szervezzük meg, akkor asszonyaink és egész mezőgazdálkodásunk tapasztalatai még hatványozottabban értékesek lesznek, mint a szövetkezeti mosó­dák tapasztalatai voltak. És ezt ne feledjétek el. Amiként a szövetkeze­ti mosódák felépítésének kezdetén sok helyütt bizonytalanság uralko­dott a tekintetben, hogy mit fog ez jelenteni az asszonyok számára és amily gyorsan meggyőződtek azok­nak nagy előnyéről, úgy meglátjá­tok, hogy a közösen megszervezett vetési munkának, a föld közös meg­művelésének során elért eredmények l sokkalta forradalmiasabban, fognak hatni, mint az a mosodáknál mutat­kozott. Már az első bizonyítékok teljes világosággal beszélnek erről és épp ezért vegyétek ezt idejében tudomásul. Azonnal hozzá kell látni a közös munka megszervezéséhez Miért kell ezt tudatosítanunk az aratás és az őszi munkálatok előtt? Az aratástól csak alig egy pár hét választ már el. Tehát most megfon­tolják földműveseink, mit, mikor fognak vetni, már most akarják tudni, hogyan fognak folyni az őszi munkálatok. Az aratás ideje alatt kevés idő fog arra maradni, hogy az őszi munkálatokat előkészítsük, hogy előkészítsük a közös vetési el­járást és a föld közös megművelését. Ezért bír oly rendkívüli fontosság­gal, hogy az Egységes Földműves Szövetség minden erejét összponto­títsa éspedig nemcsak az aratási munkák előkészítésére és végrehaj­tására, hanem a közös vetési eljá­rás és a föld közös megművelésének előkészítősére is. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának határozata kötelességünkké teszi, hogy nemcsak minden Egysé­ges Földműves Szövetkezetben meg­valósítandó a közös munka megszer­vezése, hanem ezzel egyidejűleg a közös vetési eljárás és a föld közös megművelése is. Ha elhalasztanók a közös vetési eljárás, a közös földmegmunkálás előkészületeit az aratás utáni időkre, nagyon sok értékes és pótolhatat­lan időt veszítenénk. Hogy miért? Elvtársak és elvtársnők ez nagyon bonyodalmas dolog. A közös aratást megtárgyalni, s0 kkal könnyebb,, mint letárgyalni azt, miként fogjuk keresztül vinni a közös vetési eljá­rást és a föld közös megművelését. Tapasztalatból tudjátok, mily körül­ményes minden községben letárgyal­ni, a parcellák egyesítésének és a földeken a munka szervezésének módját. És éppen azért, mert ez ilyen körülményes munka és mert már csak egy-két hét választ el az aratástól, éppen ezért kell összpon­tosítani erre a célra az Egységes Földműves Szövetség valamennyi járási bizottságának és szervezeté­nek munkását még az aratás előtt és az aratási munkálatok előkészí­tésével kapcsolatban. És azért sem szabad időt veszítenünk, mert az­után ha már a földművesek megál­lapodtak a közös vetési eljárásban,, végre kell hajtani a technikai mun­kát és az is bizonyos időt kivan. Ma­gatok tudjátok, hogy a szövetkeze­tek, amelyek közös vetési eljárást és a föld közös megmunkálását ké­szítik elő, hogyan sürgetik- a föld­művelésügyi minisztériumnál vagy a kerületi nemzeti bizottságoknál a technikai segélynyújtás mielőbbi megadását. Amint az Egységes Földműves Szövetkezetek a közös vetési eljárás mellett döntenek, azonnal kérik a segítséget. A föld­müvelésügyi minisztérium a kerületi nemzeti bizottságokkal együttmun­kálkodya, ezzel számol és éppen ezért tanfolyamokon az agrotechni­kusok és a tagosítók és egyéb tech­nikai kisegítő erők nagyszámú ap­parátusát készíti elő, hogy idejében tudjunk segítséget nyújtani, minde­nütt,, ahol a földművesek a közös vetési eljárás és a föld közös meg­művelése mellett döntöttek. Amit nem hajtunk végre ősszel a közös vetési eljárás és a föld közös meg­munkálása érdekében, azt már a tavaszi munkák során nehezen tud­nók pótolni, egy teljes évet veszíte­nénk újból annak lehetősége nélkül, hogy felhasználhattuk volna azt me­zőgazdaságunk tökéletesítésére. Figyelemmel kell kisérni az EFSz működését Miként kell azt az Egységes Föld­műves Szövetségnek megoldania? Az Egységes Földműves Szövetség min­den járási bizottságának ismernie kell a járásába tartozó EFSz-ek min­den nemű szükségletét, tudnia kell, hogy az EFSz mit csinál, milyen a tevékenysége, nyilvántartást kell ve­zetnie valamennyi szövetkezetről, va­lamint arról, hogy miben kell segít­ségükre lennie. Elsősorban arra kell törekedni,, hogy megtárgyalják az egyes üzemi rendszerek típusait cseh­országi vonatkozásban a velehradski vagy velenski, Szlovákjában a mes­tiskoi vagy barsluzsani szövetkeze­tét, mert ezekben a szövetkezetek­ben már fel vannak tünitetve azok a problémák, amelyeket meg kell ol­dani az aratással és az őszi munkák­kal kapcsolatosan és amelyeket vég­tére minden szövetkezetnek megkell oldania. így fognak a legjobban segí­teni a szövetkezeteknek, hogy azok az aratásit és a cséplést gyorsan hajt­sák végre, hogy a tarlószántást és a beszolgáltatást is a legrövidebb időn belül végezzék el, hogy ne fordulhas­sanak elő azok a késedelmek, ame­lyek a mult' esztendő során megmu­tatkoztak. Tudljátok nagyon jól, hogy a tarlószantást tavaly nem tudtuk azonnal a learatás után megoldani, éspedig azért nem, mert a munka nem volt tökéletesen megszervezve, mert iá földművesek valamennyi munkát: az aratási, a tarlószántást, a cséplést, a tarló alá vetést egyszer­re nem tudták elintézni és így a be­szolgáltatások elkésése miatt maga a tervteljesítés is károkat szenvedett. Éppen ezért szügséges, hogy a Föld­művesek egységes Szövetsége szer­vezze meg az aratást, a tarlószántást, a cséplést, a tarló alá vetést és a be. szolgáltatások teljesítését. Az aratási előkészületek ellenőrzése Miképpen teljesíti az Egységes Földműves Szövetség legjobban eze­ket a feladjatokat, miképpen biztosít­ja az ellenőrzést, hogy így a község­ben mindenütt a lehető legjobb ered­ményeket érhessék el. Szükségesnek mutatkozik, hogy az Egységes Föld­műves Szövetség járási bizottságai helyi szervezetei közbenóötiével,' a helyi nemzeti bizottság segítségével, és ahol van EFSz, ott az EFSz segít­ségével is, minden közságben végre­hajtsa az ellenőrzést, miképpen old­ják meg, figyelemmel a fentiekre, ezeket az aratási előkészületeket, mi­képpen van előkészítve a munka megszervezése az összes tervezett munkaerők, iga és gépek tervszerű és teljes kihasználásával, miként és hány hektár föld lesz közös munka útján megművelve, miként van biz­tosítva az állami gépállomások se­gítsége. Ezeknek az eredményeknek alapján minden községben állítsanak össze jegyzőkönyvet, amelyet hitele­sít a helyi Nemzeti Bizottság, az Egy­séges Földműves Szövetség helyi szerevzete és ott, ahol EFSz van, a szövetkezeti vezetőség tagjai is iga­zolják ezt. Egyidejűleg határozat ho­zandó, hogyan és miképpen fogják a mutatkozó fogyatékosságokat kikü­szöbölni és ki lesz azért felelős. Ha­sonlóképpen ellenőrizni kell, miként van a terv teljesítve és miként let­tek a fogyatkozások kiküszöbölve. Ezekről a dolgokról járásonként nyil­vántartást kell vezetni és így a járás pontos tájékoztatást kap arról, mi­képpen van előkészítve és végrehajt, va az aratás, az őszi munka, a közös vetési. eljárás, a föld közös megmű­velése. » Az EFSz-eknek tettel és tanáccsal kell segíteni Ha azt mondijuk, Elvtársak, hogy az EFSz-ek az önkéntesség alapelve szerint létesülnek, ami az EFSz-ek építésének alapelve, ez még nem je­lenti, hogy az ötezer önkéntesen meg­alapozott EFSz-et szabadjára enged­jük, hogy saját maguknak kelljen megoldania minden mutatkozó ne­hézséget, hogy azokat tanácsainkkal és munkájukban ne segítsük meg. Világos tanújelét kell adni a szövet­kezeti munkaszervezés és a szövet­kezeti termelés jelentőségének. Ne­künk minden módon segítségére kell sietnünk a szövetkezeteknek, hogy a kis- és középfölidművesek szemlá­tomást tapasztalják ez EFSz-ek mun­kaeredményeit, a szervezetit közös munka előnyeit és a közösen meg­művelt földből származó előnyöket. Ez tehát annyit jelent, hogy nemcsak létesíteni kell az EFSz-eket, hanem a már meglévő EFSz-ben gondoskod­ni kell arról, hogy biztosítva legye­nek azok az előfeltételek, amelyek­nek megteremtésére ezeket megalakí­tottuk. Természetesen az Egységes Föld­műves Szövetség gondoskodni fog ar­ról, hogy megkönnyítse a munkát, meggyorsítsa az aratást minden köz­ségben, hogy azokban a községekben is, ahol még nincsen EFSz, segítsé­gére siessen a kis- és középparaszt­ságnak a munka jobb megszervezése érdekében, mégis, főfeladatunk ab­ban áll, hogy az EFSz-eink példát adjanak arra, mit jelentenek mező­gazdaságunk tökéletesítése szempont­jából. Ha ezt az Egységes Földmű­ves Szövetség nerSij, tenné meg, ha ezen bizonyítékok biztosítása érdeké­ben nem szervezné meg a munkát, úgy ez azt jelentené, hogy elhanya­golná főfeladatót: segíteni a mező­gazdaságon, hogy a példákkal doku­mentálhassa, hogy jobban, többet és olcsóbban lehet előállítani és termel­ni. E munka nélkül, annak megértése nélkül, hogy az EFSz-ek döntő jelen, tőséggel bírnak a földművesek meg­győzését illetően, a szövetkezeti nagy­termelés tekintetében, minden be­széd a földművesek megsegítéséről csak üres szóbeszéd lenne. Rámutatni az EFSz előnyeire _ Bár az Egységes Földműves Szö­vetségnek kell a termelést megszer­veznie minden községben, elsősorban mégis a fölhangsúlyt az EFSz-ekre kell vetnie, mert ezek nélkül nem le­het a munka jobb megszervezéséről, a jobb és olcsóbb termelésről, a szo­cialista nagytermelés előnyeiről bi­zonyságot adni. Ezért kell az EFSz­ekben a termelésnek a legtökélete­sebbnek, a leggyorsabbnak és legol­csóbbnak lennie, ezért kell nekik a oséplést elsőként végrehajtaniok, leg­gyorsabban teljesíteni a beszolgálta­tást, ezért kell náluk az aratást és a tarlószántást a legmintaszerűbben el­végezni. Nyilvánvaló, hogy az Egy­séges Földműves Szövetség a földmű­veseknek bizonyítékot szolgáltathat arról, miként lehet a mezőgazdaság­ban a munkát megjavítani éspedig csakis ezen az alapon. Csakis ezen az alapon lehet az EFSz-ek alapjait ki­szélesíteni az önkéntesség elvének betartásával. Enélkül, Elvtársak, az a veszély fenyeget és az komoly ve­szély, hogy a földművesek, akik ezen ötezer szövetkezet eredményeire vár­nak, nem tudnák a bizonyítékokat ki­várni a szövetkezeti munka előnyei­ről. fis akkor a tagok -tábora, amely eddig kritikus, nem szélesedne és a tagság száma alacsony maradna. Ez mind amellett szól, hogy az Egysé­ges Földműves Szövetség minden erejét liatbavetve segítsen elsősorban biztosítani ezen ötezer szövetkezetnél a közös vetési eljárás alapelvének érvényesítésében a közös földműve­lés, a közös szövetkezeti szervezett munka kiszélesítésén. Ti tudjátok, ma a helyzet az, tudni és látni kívánják kis- és középparasztjaink, vájjon igaz-e az, amit mi állítunk és ennek vajfion bizonyítékát adjuk-e. Ez poli­tikailag és nemzetgazdaságilag annyit jelent, hogy az Egységes Földműves Szövetségnek döntő feladata bizonyí­tékokkal szolgálná a községeikinek ott, ahol EFSz-ek működnek. A szövetkezeti szervezett munka mindenkit meggyőz Ezzel kapcsolatosan, Elvitársak, az Egységes Földműves Szövetségnek gondoskodnia kell a munka megszer­vezéséről, a szövetkezeti szervezeti munkáról, mert ezen keresztül győ­ződhetnek meg a legkönnyebben fölű­művesejgk az EFSz jelentőségétől, arról, räit jelentenek a földművesek, azok asszonyai és ifjúsága számára és ez aztán magával ragadja a töb­bieket is. Az, hogy az Egységes Föld­műves Szövetség nem összpontosítot­ta eddig erejét a feladatok teljesíté­sére, ez a fő fogyatékossága eddigi munkájának. Kilencezer közös tavaszi munkára vonatkozó tervből csak kétefcer viaw lósult meg, ez kis eredmény, csekély bizonyíték az ügy mellett és ez na­gyon veszedelmes dolog. Éppen ezért a Földművesek Szövetségének meg kell feszít enie minden erejét, hogy az aratási munka megszervezésében ezek. a bizonyítékok aäva legyenek. Ez egyidejűleg azt jelenti, hogy va­laki mindig a községben legyen, hogy a földműveseknek segítsen, akkor majd nem fordulhat elő, hogy a kis-és középparasztok az észszerű terve­ket ne fogadják el, mert hiszen em­beri tulajdonság, hogy az emberek szívesen fogadnak el olyasmit, ami értelmes, ami megoldja és megköny­nyíti a munkát. Nem elegendő tehát a tervet csak elkészítem, aztán nem törődni anak teljesítésével, ellenben fontos kimenni a községbe és ott ál­landóan és állandóan segitő kezet nyújtani. A mosodáknál, a mosógé­peknél is csak akkor szolgáltunk bi­zonyítékkal, amikor már azok mű­ködtek és nem azokban az időkben, amikor a mosógépre hónapokon ke­resztül várakozt ak. Ha az EFSz-ek a munka jobb megszervezésének bizo­nyítékait nem szolgáltatnák, ugyan­olyan lenne, mintha a mosógépek be­csomagolva maradtak volna és így természetesen ennek eredményét sem a községben, sem a szomszédos köz­ségekben a földművesek nem látnák. Ezért az Egységes Földműves Szövet, ség járási bizottságainak kezükbe kell venniök az üzemi rendet fpro­vozní rád), ezekkel a szövetkezetek­hez kell lemenni, hogy ott ezeknek aliapján az aratási és az őszi munka­tervet konkréten áttárgyalják, a szö­vetkezeteknek segítségére kell sietni a kis- és középparasztság meggyőzé­sével, hogy azok a munkarendet elfő. gadják,

Next

/
Thumbnails
Contents