Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-07 / 129. szám, szerda

•ilág proletárjai egyesüljetekl A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 június 7, szerda jur 2 Kés III. évfolyam, 129. szám Prága üdvözli a szocializmus fiatal építőit A CsISz kongresszusa értékeli az eddigi sikereket éi új faladatokat tűz ki NEMES GYÖRGY: GYILKOSOK Klement Gottwaldnak, a köztársaság elnökének tett kötelezettségvállalás teljesítésével, hogy a CsISz ifjúsági sorait egym líiós szervezetté bő. vítik ki, — nyitja meg a csehszlovákiai ifjúság első országos kongresz. szusát Prágában. A kormány, a Párt, az egész újjászületett Nemzeti Front előtt, az egész világ fiatal haladó erőinek külföldi képviselői elölt — élén a Komszomol szovjet küldöttségével — az egész munkásosztály előtt, a mezők és hivatalok dolgozói előtt, a cseh és szlovák fiatalság közösen mérlegeli majd eddigi működését. Ez büszke és öröm. teljes mérlegelés lesz, mert a szocializmushoz vezető útunkon nincs egy fontos ütőere sem az életnek, amelyet ifjúságunk fiatal vérével ne pezsdített volna fel. Az új csehszlovákiai nemzedék a szocializmus harci úttörőjéyé vált. A munka legkiválóbb úttörőjének élén állott, az élmunkásmozgalom és szocialista munkavérseny élén. Az ifjúság volt a brigádmozgalom kezdeményezője és megszervezője, amely vale-mnnyi munkaszakaszon milliós értékeket mentett meg és szer. zet mindnyájunk számára. Hronská Öubraván, Banská Sliavnicán, Litvinovoban, Lidicén, Balázsin, a Testvériség Vasútvonalán, az Ifjúság Falujában a szocializmus fiatal, építőinek osztravai építkezésén, a csehszlovák ifjjisíjg olyan emlékműveket épített és" "épít, amelyek egész szocialista felépítésünknek tartós büszkeségei lesznek s ifjúságunk hősi tetteinek híres emlékei. Kultúrtéren ifjúságunk a népi alkotás kimeríthetetlen forrásaiból merített és felélénkítette a népművészet szépségét, a népdalt és a táncot. Az ifjúság képességei versenye hazánk valamennyi részébe kultúrmozgalmat vitt, emelte a vidék kultúrszínvonálát és új fiatal tehetségek ezreit fedezte fel a dolgozók soraiban. A kongresszus előtti külön kötelezettségvállalások ezreit teljesítette 100 százalékban ifjúságunk a vidéken és a városokban, a fö'deken és gyárakban. A csehszlovákiai ifjúság ilyen öntudatos erejének a kongresszus félelem nélkül tűzhet ki új építőfeladatokat és célokat. Az eddigi eredmények biztosítékai annak, hogy a CsISz milliós kollektívuma a szocializmus felépítésének minden szakaszán az első élmunkás-szakasz lesz köztársaságunkban. A kongresszus e'ötti utolsó napot a dolgozó ifjúság a CsISz országos- kon. ferennája örömteli előkészületeinek szentelte. A meg^fc-sztott kiküldöttek előkészültek," hogy a lehető legjobban és legbecsületesebben képviseljék üzemüket, járásukat és a kerületeket, hogy kifejezzék azon elhatározásukat, hogy előre akarnak haladni Klement Gottwald köztársasági elnök nyomán a szocializmushoz;, hogy kifejezzék elhatározásukat, hogy a • békét, a köztársaságot és mindent, amit a munkásosztály kivívott, súlyos áldozatok árán megvédik. Leikesedéssal, örömmeí besziéitek az ifjak prágai kongresszusuk híres napjairól. Sok ezer fiatal nevében ezt legjobban a plzeni Skoda-művek szerelője Lysy élmunkás fejezte ki: „A kongresszusig a főfeladat az_ volt, hogy kiépítsük a CsISz milliós szervezetét. A kongresszus bizonyosan kitűzi a fő irányvonalat és valamennyi kiküldöttnek lehetőségei ad, hogy saját ismereteit és a mások tapasztalatai* átadják az egész ifjúságnak, hogy így valóban megteremthessék a szocializmus millió építőjét. És gondolom, nekünk fiataloknak ez a fő feladatunk. Egész Prága gyönyörei díszben várta a csehszlovák ifjúság dicsőséges kongresszusát. A házak ab'akaiban és az üzletek kirakataiban kék zászlócskák virítanak s mindenhol ott látjuk a kongresszusi jelvényeket s az. üdvözlő jelszavakat A CsISz tagok valamennyi prágai negyedbe a plakátok ezreit hordták széjjel, amelyeknek szövege- kifejezi ifjúságunk vágyát, hogy a Komszomoi nagy példája után akarnak haladni- „Előre "a hősi szov-' jet ifjúság példája nyomán előre a Komszomol nyomán!" A magánházak egyéni díszei me'lett feltűnnek" a főutcák, terek, parkok és térségek középületeinek gyönyörű díszítései. Díszkapuk üdvözlik a hazai és külföldi résztvevőket, transzparensek a milliós ifjúsági szövetség képviselőit, a CsISz n.éhány méteres jelvényei díszítik a mggas oszlopokat és az épü etek - i homlokzatát. A VáclaV.tér és valamennyi utca, amelyen az ifjak tízezres tömegei fognak menetelni, ünnepélyes díszt öltött. Prágát új, gyönyörű megfiata'odott várossá alakították át, amely négy napon át a komolyan tárgyaló és boldogan éneklő és táncoló csehszlovákiai ifjúság jegyében jog élni. A köztársaság -fó'városa a kongresszus belföldi és külföldi résztvevői számára gazdag kultúrprogramot készített elő. A Nemzeti Színházban az „Eladott mennyas-szoiy" és Prokoíjev „Romeo és Julia"' című balettje kerül e'őadásra. A Vinohradské Divadlo Stejn „A becsület bíróság" című darabját adja elő és a többi prágai színház is. színházi műsora legjobb darabját tűzte ki előadásra. A szoko-Iovszki kerület bányásztanoncainak együttese és a hradeci táncegyüttes a kongresszus első napján lép fel, azon az estélyen, amelyet az SNB rendez a delegátusok tiszteletére a Waldstein, kertb n. Péntek este a Lucernában a legjobb CsISz együttesek lépnek fel: Július Fucik együttes, amely a német demokratikus köztársasági útjáról tért vissza, a Perun együttes és a szlovák „együttesek. Lucniceről és RuzorrjherokJ ról. A legjobb művészek fognak táncolni,. játszani és szavalni az ifjúságnak a június 10-i ünnepi esten a Smetana-színházban. A Václav-téren az utcai kiállítási területén a földműves ifjúság munkái bemutatóját rendezik. A kiállítás gazdag fénykép- és írásbeli anyaga megmutatja a szocialista mezőgazdasági nagytermelés. előnyeit és a modern tudományos ismeretek félhasználását. A kiállítás egyben feltűntél a segítséget, amelyet az ifjúság nyújtott göldműveseinknek. 11 Pártunk II. kongresszusa naiy MifM adott az építő munkának v Az SzKP dicső kongresszusa után ! rási pártaktívái a Párton belül széhatalmas kongresszus utáni kampány folyik, amelynek keretén belül a kerületi oktatók részvételével járási pártaktívát tartottak a kassal kerületben. Ezeken az ülésezéseken, kiindulva a dicsőséges IX. kongresszus határozataiból, a közös aratási munkálatok biztosításának kérdésével foglalkoztak. , Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a járási bizottságnak több figyelmet kell szentelnie a szövetkezeteknek. A kassai kerület jáleskőrü kampányt indítottak a burzsoá-nacionalizmus maradékai ellen. Az aktívákon meghozo'tt határozatok kötelezik az állami gépállomások és az állami birtokokon dolgozó elvtársakat, hogy legkésőbb június, 15-ig kidolgozzák a pontos aratási és pontos terményielvásárlási tervet és1

azt előterjesszék a járási bizottságoknak. A kassai járásban e terv teljesítésére minden községben felelős oktatókat neveztek ki. A zsitvaudvarnoki EFSz határozata A szövetkezeti tagok végrehajtiák az SzKP IX. kongresszusának határozatait Siroky elvtársnak jelentették, hogy felszántják a mezsgyéket s ezer hektár földet művelnek meg közösen. Az SzKP IX. kongresszusa annak határozatai és főleg Siroky elvtárs beszámolója nagy visszhangot keltett falvainkban. Az EFSz-ek tagjai nagy figyelemmel kísérték a kongresszusi tárgyclás l;folyását. Most a kongreszszus befejezése után fokozott aktivitással megtárgyalják a kongresszuson elhangzott beszámolókat és az elfogadott határozatokat, apielyeknek alapján további konkrét feladatokat tűznek ki a szocializmus kiépítésére falun. Az EFSz-eknek s a falusi pártszervezeteknek erről a fokozott aktivitásáról, amellyel a IX. kongresszus után az EFSz-ek munkáját kiterjesztik és. elmélyítik, tanúskodik az ,a határozat, amelyet a zsitvaudvarnoki EFSz tagjai fogadtak el és amelyet Siroky elvtársnak, az SzKP elnökének a következő táviratban jelentettek. „Mi, zsitvaudvarnoki földművesek az EFSz tagjai figyelmesen követjük az SzKP IX. kongresszusának tárgyalásait és különösen a te beszámolódat, Siroky elvtárs, amelyből mindnyájunk számára világos vőlt, hogy az a mi feladatunk, hogy a szocializmus kiépítését a falvakon meggyorsítsuk, hogy,elhagyjuk a kistermelést s a mezőgazdaságban a nagy termelés útjára lépjünk. (Teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy csak így biztosítjuk nemzetünk boldog jövőjét. EFSz-ünk tagjai ülésükön elhatározták, hogy harmadik típusú EFSz-t létesítenek. Eddig teljesen meggyőzödtünk a föld közös megművelésének előnyeiről az EFSz harmadik típusában. Közösen megművelünk 1000 hektár földterületet, ahol minden mezsgyét felszántunk. EFSz-ünknek eddig 283 rendes tagja van, akik a szövetkezetben rendesen dolgoznak, a további jelentkezők száma 500. 1950. május 25-én az EFSz laggyűtagok többsége eMározta, lés'cn hogy magasabb termelési formákra tér át, mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben. Tagjaink azért határozták el . magukat erre, mert mint jó szövetkezetesek, öntudatos párttagok minden téren pártunk központi bizottságának vezetése alatt akarnak haladni, mert meg vannak győződve arról, hogy csak így építhetik ki a szocializmust a falvakon és biztosíthatják dolgozó népünk boldogabb jövőjét. Ezen a határozaton kívül EFSz-ünk tervet dolgoz, ki, az aratás és cséplés közös elvégzésére, melyf

terv szerint az aratás és cséplés idejét 8 nappal meg akarjuk rövidíteni. A gabona beszolgáltatását községünkben úgy akarjuk megszervezni, hogy az összes gabonát még a megszabott időpont előtt beszolgáltatjuk. Biztosítunk Téged, Siroky elvtárs, hogy megteszünk mindent, hogy községünk' EFSz-e minta EFSz-té Váljék és például szolgáljon az érsekújvári járás többi földművese számára is. Még véreznek a népek testén a háborúütötte sebek — írja megrázó cikkében Solohov, a nagy szovjet író —, a föld gazdáinak józan, -tiszta értelme és kérges keze még nem építette úijijá azt, amit a háború elpusztított. M'ég nem száradtak föl a könnyek az anyák és özvegyek'szemén, gyermekeink még mindig a valk, éjjeli el sötétítésről és a bombák fülsiketítő dörrenéseiről álmodnak — a Wall Street főnökei azonban már újra citt tartják feszes, vékony gyeplön a HaPált, amelynek kiszáradt lábszárcsontrjaiií katonacsizma szára csapkodja és üres szemgödrei vakon merednek a földgömb városainak és falvainak békés tetőire". A gyeplő azért olyan vékony, hogy bármikor elszakadhasson s azért oly feszes, hogy a Halál bármikor újra rászabadulhasson a békés emberiségre s akkor az amerikai imperialisták kezüket dörzsölve mondhassák: nem a mi bűnünk! A történelem nem ismert még olyan elvetemült,' cinikus, képmutató politikát, mint a-miCyet Amerika jelenlegi urai folytatnak. Nem ismert még mohóbbak-alt, kegyetlenebbeket sem, mint azok az urak, akik most uralmuk alá -akarják hajtani az egész földet. Dühüket az fokozza, hogy nélkülük és akaratuk ellenére népek tápáiszkodtak fel a sírból és elindultak a felemelkedés útján. Tajtékzó gyűlöletre készteti őket, hogy a Szovjetunió, amelyet az imperialisták náci zsoldosai nem; tudnak leteperni, erősebb é= hatalmasabb, mint valaha. Megfeszítik a gyeplőt és őrült vágtában rohannak a háború feCé, mert ettől váltják a világuralmai, további meggazdagodásukat s a népek szabadságának megsemmisítését. Aljas tervüket gyakran burkolják kegyes szavakba s nemes célokról handabandáznak. Amerika tőkés urai, akik az egész világ uralmára vágynak, a főfcolomposak, aki'k a szolgák egész sejregét gyűjtik maguk köré: Churchillt, Francot, Titot, Piust, De G-aullet, Schuma-nt, Schumachert, Adenauert, kisebb-nagyobb lakájok, erköCtes. t-alén firkászok egész , hadát — szelid bárányoknak, az emberiség megmentöinek szeretnék magukat feltüntetni. „A mi igazi feladatunk, hogy megakadályozzuk a háborút" — írja Walter Lippman, az amerikai tökése-k ház-i zsumalisztáija és hozzáteszi, hogy az európai civilizációért küzdenek, egész Európáért, amelynek „függetlennek, egységesnek és szabadnak kell lennie". Mr. Johnson amerikai hadügyminiszter ájtatos hangon mondíla ki a szemérmetlen szavakalt: „Az USA-nak nincsenek térvei a világ többi népével". William Benton demokrata szenátor, aki korábban az Amerika Hangja főnöke volt, ilyen, fenkölt szavakkal indokolta, miért* kell háromszorosára emelni az amerikai háborús propagandára szánt hatalmas összegeket: „Meg akarjuk szü-nltetni a szellemi szakadékot közöttünk és a világ többi népe között". „Megakadályozni a háborút", „nincsenek terveink", „szellemi szakadék" — miCyen finoman és válogatottan hangzanak, ezek a megnyiiat--1 kozások elvetemült háborús uszítóktól. Nézzük csak meg a háborús gonosztevők igazi arcát úgy, ahogy az förtelmes valóságában megmutatkozik. Nézzük meg azokat a mego^ilatkozásokat, amelyek leplezetlenül tárják fel, hogy a békeszerető emberis-ég valójában nem is emberekkel ált szemben, hanem vérszomjas vadállatokkal. William Vogt úr, a humanizmus fasiszta ideológusa „A menekvés út ja" című hírhedt könyvében nemcsak Malthus reakciós túlnépesed-ési elméletét eleveníti fel, hanem Rosenbergnek, Hitler föideoilógusának kannibál-elméletét is. Vogt úr szerint minden baj oka a túlnépesedés s a „menekvés útija" szerinte: háborúik, járványok, sterilizáció. Ez a fasiszta fenevad bűnösnek tartja azokat az orvosokat, akik az embereket megmentik a haláltól. Azlt javasolja, hogy fizessenek pénzt a férfiaknak, akik sterilizáltat-ják magukat. Szerinte ä kolera, a feketehimlő, a pestis: jótétemény volna az emberiségre, de nem rossz az éhínség sem, amely milliókat visz a sírba és- különösen hasznos a háború, amely megszabadítja a világot a fölösleges emberektől. Mondani sem kell, hogy Mr. Vogt szerint az -emberiség létszámapasztását a „viszszamaradt", „alacsonyabbrendű" fátokon és népeken kell kezdeni s így a „kiválasztottak" — az angolszász népek — étvágyát maradéktalanul!1 ki lehet elégíteni. Vogt kannibalizmusa hivatalos amerikai ideológia; ezt mi sem bizonyítja,jobban, mint az, hogy a könyv előszavát Baruch, az ENSz atomenergiát ellenőrző bizottságának volt amerikai küldötte írta. Az a Baruch, aki már 1946-ban így nyilatkozott: „A béke pompás dolognak látszik a háború vadságai idején, de majdnem, hogy gyűlöletes, amikor a háború véget ér!" A béke gyűlölete, az emberiség kiirtása, az új háború kirobbantása — ez forr az amerikai részvényminlsztere-k és bankár-diplomaták vérgőzös agyában. Vogt úr megadta az ideológiai alapot s mos-t hajrá! — gyerünk az új vérözcnnel. Éltjén a pestis- és tífuszjárvány, amelynek baktériumait Hi-rohito japán császár példamutatása nyomán már tenyésztik az amerikai laboratóriumokban, éljen az atombomba, amely sivataggá tudja tenni a termőföldeket és holtakká az eleveneket. Cannon, demokratapártó képviselő, a másik kanibál már kifecsegte: mire készül az amerikai i-mpeni'allizmus s mire kell az Atlan-td Szerződés. „Kötelességünk Moszkvát és más orosz városokat a jövőben a háború kezdetétől számított első hetekben meglepni, kötelességünk a Szovjetúnió minden hadászati központját az első három héten belül rommá bombázni". Ezek a „kötelességek" merőben máskép hangzanak, mint az ájtatosan elrebegett nemes célok. Cannon úr William Vogt elképzelése szerint minél előbb meg akarja kezdeni az emberiség létszámapasztását, természetesen a Szovjetúnió népein. De van gondja a nyu. gateurópalakra is. „Nem kötelességünk, hogy a jövő háborúban, mint ahog-y azt az elmúlt háborúban tettük, saját csapatainkat küldjük Európába — mondotta. — Fel kell fegyvereznünk más országok katonáit, hadd kü-ldljék ők az ifjúságukat a halálba, a helyett, hogy mi a sajátunkat küldenénk." Ez sem más, mint Mr. Vogt túlnéjpes-edési problémáinak megoldása sajátos amerikai imperialista módra s így válik egy elvetemült fasiszta gazember szadizmusa a hivatalos amerikai külpolitika következetes vonalává. így válik a fasizmus az amerikai diplomácia hivatalos elvévé: támadó háború megkezdése a »visszamaradt« népek megsemmisítése, az angolszász f-a;j egyeduralma érdekében. S hogy ezek az ádáz háborús gonosztevők valóban az emberek millióinak kiirtására készülnek azt nemcsak Vogt és Cannon ura-k árulják el. Dühükben és gyűlöletükben habzó szájjal rikácsolják világgá, hogy tulajdonképpen mit is akarnak. A Wa. shington Times Herald megírja, hogy milyen háborút akarnak viselni. Olyat, amely „kiirtja az ellenséges nemzeteket és örökre eltörli a föld színéről... Elküldjük atombombákkal, baktériumbomtoákkaj, trinitrotoulolial felszerelt repülőgépeinket, hog}» a bölcsőkben pusztítsák el a gyermekeket, imádság közben az öreg asszonyokat és munkájuk közben a férfiakat," S h-a azt hisszük, hogy a kannibáloknak ezt a hangjait már nem lehet fokozni, olvassuk el a Revue de la Défense Nationale című francia katonai szemle Amerika hangján: „A háború eddig elégtelen eszköznek bizonyult emberek irtására .. . A föld lakossága állandóan nyugtalanító mértékben szaporodik. Ezért nagyon hasznos lenne olyan hadieljár-áshoz folyamodni, amely pusztítja az embereket anélkül, hogy kárt ten-ne az épületekben. Ilyen eszköz a rádió-aktív felhő." i Nincs már fékje a háborús uszításnak, a nyílt, arcátlan tömeggyil-kolási vágynak. A rikácsoló szava^c: ezek az őszinte szavak. A békeszerető emberiséget szerte a világon valóban olyan „szellemi szakadék" választja el ettől a kannibalizmustól, amelyet betömni, .áthidallni soha sem lehet. Néhány ezer mindenre képes gonosztevő háborúba akarja hajszolni az emberiséget, Néhány ezer vérszomjas fenevad meg akarja ölni a kisdedeket, a gyermekeket, nőket és férfiakat, mohón lesi az alkalmat, hogy katonai szerződések kovácsolásával', hádianyagszállítással, zsoldoshadsereg szervezésével megindíthassa háborúját a szabad emberiség ellen. Feszes, vékony gyeplőn készenlétben tartják a Hallali, hogy rászabadítsák a békés emberekre. A szabad emberek azonban nem félnek a Haláltól. A 800 milliós béketábor, amelyet az emberiség megmentője, a Szovjetúnió vezet, mérhetetlenül erősebb, mint a pénzeszsákok s lakájaik meg csatlósaik hitvány bandája. Az emberiség ellen soha nem látott bűntettre készülő kalandorok terveit meg kell és meg lehet hiúsítani. A t

gonosztevők, akik "a Halállal cimborálnak, ta-nktapcsta búzatáblákat, vértől iszatnos utcákat, milliószámra hullákat szeretnének l'áitni, fülüknek halálhörgés és sikoly volna kedves. Aranyra szeretnék váltani gyermekeink vérét, anyánk és testvérünk halálán szeretnének meggazdagodni. A halálkereskedőknek meg kell mutatni, hogy az élet erősebb náluk. Meg kell mutatni, hogy bestiális terveikkel mi, a bék-eszertő emberiség hatalmás családja, erőnket és egységünket szegezzük szembe. Szerszámot és fegyvert kovácsolunk, építünk és harcolunk, ha kell. De a gyilkosok terve nem fog sikerülni, A dolgos és békére vágyó emberek százmillióinak lesz erejük, hogy a fenevadakkal elbánjanak. (A Szabad Nép legújabb számából)