Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

1950 Jiinlus 3 UJSZÖ Otthon készített strandtáska JLLi Minden háztartásban találhatók ma­radék vászondarabok, melyeket nagyon jól lehet felhasználni egy ügyes strand- vagy bevásárlótáska elkészíté­séhez. Képünk kétféle táskát mutat, melyeknek házi elkészítése a legegy­szerűbb, úgyhogy minden asszony játszva csinálhat magának egy ügyes és nagyon csinos táskát. 1. Két kört vágunk ki, melyeknek át­mérője 21 cm. Ha a vászon nagyon puha és összeesik e két kerek lap közé még egy valamivel kisebb kartón kört helyezünk. Továbbá egy 40 cm széles és 70 cm hosszú részt szabunk, mely­nek ket végét összevarrjuk és alját a körök'F steppeljük A táska belsejébe bi'lexair juk a fogantyút, melyet tet­szes szerinti hosszúságra szabunk. A táskái csavart zsinór húzza össze, me­lyet nyolc kivarrt lyukon fűzünk át. 2. Ha nagyobb táskát akarunk, ak­kor válasszuk a négyszögleteset. Ez a táska két 32 cm széles és 35 cm ma­gas négyszögből áll, melyeket egy 105 cm hosszú és 9 cm széles sáv tart ösz­sze. Egy hasonló kb. 85 cm hosszú pánt képezi a fogantyút. Ha kevés az anyag, kétféle színű vagy mintájú anyagból is készíthet­jük. Továbbá ripsz>zalagból vagy szőnyegszegélyező bcrtniból is lehet előállítani ezeket í> táskákat. A Párt szava hozzátok is szól: asszonyok! »Annak a nemzetnek, amelyben a nő, az asszony, az ipari munkásnő és a parasztasszony felszabadult a szociális jogtalanság', a gazdasági szolgaság és az alsóbbrendűség gá­jából, nem kell aggódnia jövőjéért, sem sajátos nemzeti létéért. Ilyen nemzet nem pusztulhat el. A mi asszonya nk, az élmunkás­nők a gyárakból és a mezőkről nem­csak segítenek nekünk felépíteni az új ipari és mezőgazdasági termelést, hanem segítenek felnevelni az új, szocialista nemzedéket s, az új if­júságot, Gottwald ifjúságát. Ez az új ifjúság most bontja ki győzelme­sen. büszkén és örömujjongással a szocialista országépítés lengő lobo­góját.« — Ezekkel a szavakkal ér­tékelte Zápotocky kormányelnök a Párt IX. kongresszusán a nők mun­káját és jelentőségét hazánk szocia­l'sta építésében. Pártunk vezetői nagyjelentőségű beszámolóikban mind megemlékez­tek a nők felbecsülhetetlen munká­járól. Népi demokráciánk asszonyai üdvözlő küldöttségének megjelenése a IX. kongresszus egyik legszebb és legszínesebb mozzanata volt. A te­hetséges asszonyi kezek munkáját dicsérő földgömb, a békegalambbal és a »Béke« jelszóval méltó a;'ándék volt éppen a békeakció idejére eső dicső IX. kongresszúsnak. Az ország dolgozó női, szövetkezeti asszo­nyaink, élmunkásnőink, a haladó ér­telmiség képv selői, a háziasszonyok és anyák egységes akaratát tolmá­csolták kiküldötteikkel. Ezek az asszonyok meg is érdemlik Zápotoc­ky kormányelnöknek beléjük helye­zett bizalmát. A kongresszust köve­tő napok eseményeit figyelve látjuk, hogy asszonya nk minden vonalon még nagyobb lendülettel, még egy­ségesebb tettkészséggel folytatják c)gjp írnak gíjmmkeiiiJk... KEDVES GYERMEK-TARSAIM SZERTE AZ EGÉSZ VILÁGON! Üdvözöllek benneteket és kívánom Nektek, hogy mindig ilyen nyugodtan és boldogan ünnepelhessük ezt a na­pot szüleink és pajtásaink között. Bár én még fiatal vagyok, de éreztem mit jelentett a háború, apámat koncentrá­ciós táborba vitték, mert ellene volt azoknak, akik ezt a sok borzalmat ránk hozták és nem is jött onnan vissza. En Anyukámmal sokat szen­vedtem, sokat éheztem, nem volt sze­nünk és nagyon féltem a repülőgépek­től. Nem akarom ezt többé megélni, nekem, most nagyon jó, Anyukám dol­gozik, én napköz otthonban vagyok iskola után és este ha találkozunk, vi­dáman meséljük el egymásnak, mi tör. tént egész nap. Nem akarom, hogy há_ ború legyen és tanulni akarok, szere­tem a gépeket éo a pionírházban már játszhatom gépekkel, ha nagy leszek mozdonyvezető akarok lenni. De a vo­naton jókedvű embereket akarok vin­ni. Hogy ez így lehessen mindnyájunk­nak az atombomba és a háború ellen kell lennünk! Szabó Pétéi, IV. oszt. tanuló. Kedves pajtásaim! Az elmúlt világháborúban nagyon sokat szenvedtem Anyukámmal, néha napokig nem jöttünk ki az óvóhelyről Meg is betegedtem ott, amit aztán ne­hezen hevertem ki. A mirigyeim meg­hűltek és mindig lázas voltam, kel­lett volna jó táplálkozás, de ez nem volt és így nagyon nehezen gyógyul­tam meg. De legszomorúbb életem akkor volt, amikor apukámat és na­evobb fivéremet elvitték. Folyton a postát vártuk és egyszerre csak azt a hírt kaptuk, hogy nagyobbik bá­tyám elesett a harcban. Ezután már nagyon szomorú voít az élet nálunk. Anyukám folyton sírt és nem volt kedve néha még velem beszélgetni sem. Most gyakran hallom, hogy a fel­nőttek megint háborúról beszélnek. Megkérdeztem a szüleimet, hogy igaz-e, hogy lesz háború? Szüleim azt telel­ték, nem kell, hogy háború legyen, ezt csak azok akarják, akik a múlt hábo­rúban meggazdagodtak és akiknek a gyermekei semmiben sem szenvedtek hiányt. De megnyugtattak rögtön a szüleim, hogy többen vannak a vilá­gon, akik nem akarnak háborút és azok közé tartozunk mi is. Ennek na­gyon megörültem és amikor az 'sko­lában elém tették az ívet, hogy írjam alá, mert ezzel én is sorába lépek, "kik a békét akarják, boldogan írtam ilá azt, hogy békében akarok tanulni és nem akarom, hogy apukám a hábn'U-ba menjen. Nekem most nagyon jó és ezt, ne zavarja meg senki. Kovács Pali, VII. oszt. tan. Kedves Gyermekek! E héten a szokott mesék és versi­kék helyett elbeszélgetünk egy ki­csit arról hogy az egész világ m0 st ünnepli a nemzetközi gyermek na­pot, ami azt jelenti, hogy minden országban megemlékeznek a mult háborúban árvaságra jutott és hon­talanná lett gyermektársaitokról és mi felnőttek fogadalmat teszünk ar­ra, hogy minden erőnkkel megaka­dályozzuk h'ogy Apukátokat és test­véreiteket a háborúba vigyék, ahon­nan vagy egyáltalán nem jönnek v'.ssza közétek vagy nyomorultan, sántán, vakon. Azért tesszük ezt a fogadalmat, és elejét vesszük annak, és benneteket bombázzanak és el­veszítsétek otthonotokat, hogy Ti, kis gyermekeink, nyugodt boldog gyermekkort élhessetek, hogy játsz­hassatok babáitokkal, mac'kátok­kal és ne kelljen rémült szemekkel és dobogó szívvel a búvóhelyre sza­ladnotok legédesebb álmotokból fel­verve. Néktek ártatlan kis gyerme­keknek jogotok van a boldog vidám gyermekkora, hogy egészségesek maradjatok, hogy nőjjetek, hogy ta­nulhassatok. A háború sok bánatot, könnyet hozna Anyukátokra és rá­tok. Az ellenségek, a gazdagok és urak, ak'k nem akarnak abba bele­nyugodni hogy m0 st már a szegény emberek gyermekei is egészséges, napos lakásban lakjanak, hogy tisz­tán rendes ruhácskában mehessenek a játszóparkokba, ovodákba és isko­lákba és majd ha felnőnek olyan munkát végezzenek, amit szeretnek, amit szívesen fognak csinálni újra háborút akarnak. De szerencsére vannak a világon dolgozók, akik minden erejükkel védenek bennete­ket. védik a Ti életeteket. Ezek meg­akadályozzák a háborút. Ezeknek a becsületes jó embereKnek, akik so­kan, nagyon sokan vannak szerte a világon és akik néktek játszóparko­kat, napköziotthonokat, ovődákat iskolákat kórházakat építenek és gyárakat ahol elegendő cipőt, ruhát készítenek Nektek, akik vigyáznak arra, hogy közös erővel megmunkál­ják a földet és meg legyen nektek a kenyeretek a finom süteménye­tek, ezeknek a vezetője a gyermek­szerető, bölcs Sztálin és ezért nyu­godtak lehettek, hogy az ö vezetésé­vel és irányításával el is hárítják a dolgozók a titeket fenyegető vesze­delmet, és az ezután következő évek­ben nyugodtan és vidáman ünnepel­het tek a nemzetközi gyermeknapot és csak mint rossz emlékről fogunk beszélni kis gyermektársaitok szen­vedéseiről a háborús időkben. Kedves Gyerekek! Aláírási ívet adtak elém az iskolá­ban, hogy írjam alá azt, hogy nem akarok háborút. Nagyon megijedtem, a szívem is dobogni kezdett, ki -akar háborút megint? Az apukám elesett a fronton, alig emlékszem rája. Az anyukámat bomba érte, amikor a gyárat bombáz­ták, ahol dolgozott. A nagyanyám a sok bánattól meghalt a háború után. Engem és nagyobb testvéremet egy jó néni magához vett és olyan hoz­zánk, mintha édes anyukánk lenne. Ha megint háború lesz őket is elveszít­hetem, ezt én nem akarom, én velük akarok maradni, nem akarok egészen egyedül maradni. Papp Eszter. Kedves ismeretlen barátaim! Én a mjjlt háborúban megtanultam, mit jelent a háború. A házunkat, ahol laktunk, bomba érte, idegenekhez kel­lett mennem lakni, és sok gyermek az anyjával együtt meghalt ennél a bombázásnál. Most boldogan élünk és kívánjuk nektek gyermektársaim az egész vi­lágon, hogy olyan jó dolgotok legyen, mint nekünk csehszlovákiai gyerme­keknek. Minket mindenki szeret, pio­nírok lehetünk, nyáron nyaralni visz­nek és már az iskolában megtanuljuk a közös munka szépségét. Mi segí­tünk egymásnak, hogy minél több ió tanulója legyen az iskolának és mi nem akarjuk, hogy egy új hjború kö­vetkeztében ne tanulhassunk és örök félelemben éljünk. Mi békét akarunk és megismerni benneteket más országokban élő tár­sainkat mint barátokat, nem mint ellenségeket. Büszkén írtam alá a béke ívet, mert büszke vagyok, hogy azokhoz a jó emberekhez tartozom, akk békét jkar­nak. Vörös Annus, V. oszt. tan. építőm unkájukat minden munkate­rületen. A tajnai EFSz öntudatos asszonyai elhatározták, hogy férjükkel azon­nal körútra indulnak és megtekintik a példás szövetkezeteket. Gazdag tapasztalatokat gyűjtve nemcsak sa­ját munkájukat akarják tökéletesí­teni, hanem azokat akk még nem látják tisztán a szövetkezeti mozga­lom előnyeit és jelentőségét, meg­győzni szándékozzák azokat. A szö­vetkezetek szervezése terén nagyon sokat várunk a falusi dolgozó asszo­nyoktól, mert eddigi tapasztalata nk azt mutatják, hogy ahol az asszo­nyok kezükbe vették a szövetkezeti mozgalom propagálását és fejlesz­tését. ott jól is megy a munka és ott láthatók a legszebb eredmények. Az üzemekben dolgozó nőink sem maradnak el a falusi asszonyaink mögött. A Cérnagyár dolgozó" — tudvalevőleg itt nagyrészben nők dolgoznak •_ miután valamennyien aláírták a stockholmi határozatot, elhatározták hogy a fonalüzemben kéthetes békemüszakot dolgoznak le. Természetesen a többi osztály sem akar lemaradni a fonalüzem mögött és ezért azt javasolták, hogy a Cér­n agyár ne tartson kéthetes békemü­szakot, hanem június 2-től jún'us 30-ig egyhónapos békemüszakot dol­gozzanak le. Ezt a gyönyörű kezde­ményezést elfogadták a fonóda- és festőüzem dolgozói és megtoldották még két héttel, tehát ők már hathe­tes békemüszakot tartanak. A foíial­üzem dolgozó női még azt a további kötelezettséget is vállalták, hogy a terv 100%-os teljesítésén felül ter­mékeik m'nöségét is meg javítják és a távolmaradást csökkentik. Ezt az alkalmat még felhasználták az élmunkások és élmunkásnök,. hogy új kötelezettségeket vállaljanak és pedig úgynevezett békekötelezettsé­geket. Meg vagyunk róla győződve, hogy többi üzemeink d&'ogozó női is át­vesz k ezt a kezdeményezést és büsz­kén fogjuk hirdetni, hogy hazánk dolgozó női éretten és öntudatosan, minden erejüket megfeszítve vesz­nek részt az építés munkájában, mert tudják, hogy ez a legbiztosabb védelme a békének. A IX. kongresszusnak várhatóan ez volt az eredménye. A kongresz­szus alatt szerzett benyomások való­sággal elborították az embert és éreztük, hogy erős, egységes, világ­nézetileg t'szta Pártunk van és most annál nagyobb lendülettel és átütő erővel fogunk a munkához a Párt szellemében, annak irányvonalán az­zal a büszke öntudattal, hogy leg­alább egy téglával hozzájárulunk a szocialista építéshez. A kongresszus hatása a megingat­hatatlan és semmi akadályt nem is­merő munkavállalás és hűség Pár­tunk iránt. Életünk legjelentéktele­nebbnek látszó pillanatától a ránk­bízott legfontosabb munkáig min­dent odaadással elvégezni és tisztes­ségnek tekinteni azt, ha Pártunk egy feladatot bíz ránk Ahogy a IX kongresszus befejeztével lassan visz­szatérünk a mindennapi életbe, úgy érezzük, mint aki egyszerre látó lett, mint aki körül ragyogó világosság egyenes utat mutat, amelyen halad­nunk kelL Ügy érezzük magunkat, mint a kiválasztottak, mért olyan közösséghez tartozunk, amelyhez tartozni a legnagyobb tisztesség és a legbiztonságosabb felemelő érzés. Ktiznyícova szovjet és Andersen dán kiküldött nyilatkozata a nők szerepéről a békéért vívott harcban — A mi nagy országunkban — mondja Kuznyicova — rtem lehet sen­ki az erőszak, a háború híve, mert né. pünknek drágák az alkotó munka ered. ményei. A szovjet nép előtt idegen mindenfajta támadó szándék más né­pek iránt s ezért a béke ügye valóban állami ügy a Szovjetúnióban. Éppen ezért a legszélesebb tömegek támo­gatják kormányunk békére irányuló külpolitikáját. A szovjet nők tevékeny részt vesznek a „Szovjet Nők Béke­bziottságá"-ban, az „Antifasiszta Nő­bizottság"-ban, a „Szakszervezeti Vi­lágszövetségében, segítik a nemzetkö­zi ifjúsági szervezeteket és mindazo­kat, akik aktív harcot folytatnak a bé. ke ügyéért. — De a Szovjetúnó és a népi de­mokráciák nem azért haladnak a béke. harc éién, mert félnek a háborútól. Mi, erősebbek vagyunk, mi nem kérjük a békét, hanem egyenesen követeljük és nem engedjük meg, hogy az impera­listák szűk tábora saját hasznáért sze­rencsétlenségbe döntse népünket, le­rombolja falvainkat és városainkat, gyárainkat és üzemeinket, iskoláinkat, egyetemeinket. — Meg akarom még jegyezni, hogy a Bolsevik Párt és a Szovjet kormány a többi népek iránti barátság szelle­mében. minden ország dolgozóinak mge;becsülésére neveli a szovjet népet s ez párosul azzal a forró hazafiság­gal, amelyre a szovjet anyák nevelik gyermekeinket. — Hallottuk, hogy Kuznyecova elv. társnő a Szovjet Békevédelmi Bizott­ságának is a tagja, — érdeklődünk hát a Bizottság munkájáról . — Mindjárt megalakulása után az a komoly feladat hárult rá, hogy 1949 október 2-a, a Nemzetközi Békenap megünnepléséről gondoskodjék. Az egész szovjet nép egységes békeaka­ratát nylvánította ki ezen a napon a háborús gyujtogatókkal szemben s a Szovietúnió kormánya, Sztálin elvtárs mögé sonakozott fel szoros egység­ben, aki az egész világ dolgozóinak vezére a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harcban, aki első harco­sa a béke győzelméért folyó nagy csa. tának. A MI ORSZÁGUNKBAN IS GYŰLÖLIK AZ ASSZONYOK A HÁBORÚT. Ragnhild Andersen elvtársnő, a Dán Szakszervezetek képviselője for­ró lelkesedéssel beszél Dánia asszon nyainak békéért vívott harcáról. — A mi országunkban is gyűlölik az asszonyok a háborút, mint minden országban. A barbár fasiszták meg­szállása öt évig tartott hazánkban ,s a dán nők is kivették részüket a sza­botázsakciókban, az ellenállási harc. ban. — Amikor a stockholmi konferen­cia határozatai ismertté váltak, 2000 asszony nagy lelkesedéssel kezdett az aláírásgyűjtéshez, a békebziottságok megalakításához. Nemcsak a Dán De­mokratikus Nőszövetség tagjai, ha­nem minden dolgozó asszony meg­mozdult, elégedetlenkedik, mert a szügségleti cikkek ára egyre drágul a háborús kiadások növekedése miatt. A háziasszonyok házról-házra gyüjr tötték az aláírásokat, női delegációk utaztak a fővárosba s követelték, hogy a kormány ne ágyúkat vásároljon, ha­dern élelmiszert a dán családok szá­mára. — E pillanatban amerikai hadiszállít­mányok közelednek Dánia felé, de az asszonyok harcolnak az ellen, hogy e fegyereket faik, férjeik kezébe' adhas­sák. Koppenhága és Espia asszonyai erősen támogatják a kikötőmunkáso­kat, hogy városaikból ne váljék ha­dikikötő. — Nekünk, kapitalista országban élő asszonyoknak — mondta befeje­zésül Ragnhlid elvtársnő — nagy erőt ad a harchoz a magyar nők harca a békéért. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTELET című folyóiratot Pontos címem: Név: foglalkozás: lakhely: házszám: utolsó posta: járás: — Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kcs — a postai befizető­lap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PARTÉLET kiadóhivatala. Bratislava, Michalská 27.

Next

/
Thumbnails
Contents