Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

1950 Jiinlus 3 UJSZÖ Otthon készített strandtáska JLLi Minden háztartásban találhatók maradék vászondarabok, melyeket nagyon jól lehet felhasználni egy ügyes strand- vagy bevásárlótáska elkészítéséhez. Képünk kétféle táskát mutat, melyeknek házi elkészítése a legegyszerűbb, úgyhogy minden asszony játszva csinálhat magának egy ügyes és nagyon csinos táskát. 1. Két kört vágunk ki, melyeknek átmérője 21 cm. Ha a vászon nagyon puha és összeesik e két kerek lap közé még egy valamivel kisebb kartón kört helyezünk. Továbbá egy 40 cm széles és 70 cm hosszú részt szabunk, melynek ket végét összevarrjuk és alját a körök'F steppeljük A táska belsejébe bi'lexair juk a fogantyút, melyet tetszes szerinti hosszúságra szabunk. A táskái csavart zsinór húzza össze, melyet nyolc kivarrt lyukon fűzünk át. 2. Ha nagyobb táskát akarunk, akkor válasszuk a négyszögleteset. Ez a táska két 32 cm széles és 35 cm magas négyszögből áll, melyeket egy 105 cm hosszú és 9 cm széles sáv tart öszsze. Egy hasonló kb. 85 cm hosszú pánt képezi a fogantyút. Ha kevés az anyag, kétféle színű vagy mintájú anyagból is készíthetjük. Továbbá ripsz>zalagból vagy szőnyegszegélyező bcrtniból is lehet előállítani ezeket í> táskákat. A Párt szava hozzátok is szól: asszonyok! »Annak a nemzetnek, amelyben a nő, az asszony, az ipari munkásnő és a parasztasszony felszabadult a szociális jogtalanság', a gazdasági szolgaság és az alsóbbrendűség gájából, nem kell aggódnia jövőjéért, sem sajátos nemzeti létéért. Ilyen nemzet nem pusztulhat el. A mi asszonya nk, az élmunkásnők a gyárakból és a mezőkről nemcsak segítenek nekünk felépíteni az új ipari és mezőgazdasági termelést, hanem segítenek felnevelni az új, szocialista nemzedéket s, az új ifjúságot, Gottwald ifjúságát. Ez az új ifjúság most bontja ki győzelmesen. büszkén és örömujjongással a szocialista országépítés lengő lobogóját.« — Ezekkel a szavakkal értékelte Zápotocky kormányelnök a Párt IX. kongresszusán a nők munkáját és jelentőségét hazánk szocial'sta építésében. Pártunk vezetői nagyjelentőségű beszámolóikban mind megemlékeztek a nők felbecsülhetetlen munkájáról. Népi demokráciánk asszonyai üdvözlő küldöttségének megjelenése a IX. kongresszus egyik legszebb és legszínesebb mozzanata volt. A tehetséges asszonyi kezek munkáját dicsérő földgömb, a békegalambbal és a »Béke« jelszóval méltó a;'ándék volt éppen a békeakció idejére eső dicső IX. kongresszúsnak. Az ország dolgozó női, szövetkezeti asszonyaink, élmunkásnőink, a haladó értelmiség képv selői, a háziasszonyok és anyák egységes akaratát tolmácsolták kiküldötteikkel. Ezek az asszonyok meg is érdemlik Zápotocky kormányelnöknek beléjük helyezett bizalmát. A kongresszust követő napok eseményeit figyelve látjuk, hogy asszonya nk minden vonalon még nagyobb lendülettel, még egységesebb tettkészséggel folytatják c)gjp írnak gíjmmkeiiiJk... KEDVES GYERMEK-TARSAIM SZERTE AZ EGÉSZ VILÁGON! Üdvözöllek benneteket és kívánom Nektek, hogy mindig ilyen nyugodtan és boldogan ünnepelhessük ezt a napot szüleink és pajtásaink között. Bár én még fiatal vagyok, de éreztem mit jelentett a háború, apámat koncentrációs táborba vitték, mert ellene volt azoknak, akik ezt a sok borzalmat ránk hozták és nem is jött onnan vissza. En Anyukámmal sokat szenvedtem, sokat éheztem, nem volt szenünk és nagyon féltem a repülőgépektől. Nem akarom ezt többé megélni, nekem, most nagyon jó, Anyukám dolgozik, én napköz otthonban vagyok iskola után és este ha találkozunk, vidáman meséljük el egymásnak, mi tör. tént egész nap. Nem akarom, hogy há_ ború legyen és tanulni akarok, szeretem a gépeket éo a pionírházban már játszhatom gépekkel, ha nagy leszek mozdonyvezető akarok lenni. De a vonaton jókedvű embereket akarok vinni. Hogy ez így lehessen mindnyájunknak az atombomba és a háború ellen kell lennünk! Szabó Pétéi, IV. oszt. tanuló. Kedves pajtásaim! Az elmúlt világháborúban nagyon sokat szenvedtem Anyukámmal, néha napokig nem jöttünk ki az óvóhelyről Meg is betegedtem ott, amit aztán nehezen hevertem ki. A mirigyeim meghűltek és mindig lázas voltam, kellett volna jó táplálkozás, de ez nem volt és így nagyon nehezen gyógyultam meg. De legszomorúbb életem akkor volt, amikor apukámat és naevobb fivéremet elvitték. Folyton a postát vártuk és egyszerre csak azt a hírt kaptuk, hogy nagyobbik bátyám elesett a harcban. Ezután már nagyon szomorú voít az élet nálunk. Anyukám folyton sírt és nem volt kedve néha még velem beszélgetni sem. Most gyakran hallom, hogy a felnőttek megint háborúról beszélnek. Megkérdeztem a szüleimet, hogy igaz-e, hogy lesz háború? Szüleim azt telelték, nem kell, hogy háború legyen, ezt csak azok akarják, akik a múlt háborúban meggazdagodtak és akiknek a gyermekei semmiben sem szenvedtek hiányt. De megnyugtattak rögtön a szüleim, hogy többen vannak a világon, akik nem akarnak háborút és azok közé tartozunk mi is. Ennek nagyon megörültem és amikor az 'skolában elém tették az ívet, hogy írjam alá, mert ezzel én is sorába lépek, "kik a békét akarják, boldogan írtam ilá azt, hogy békében akarok tanulni és nem akarom, hogy apukám a hábn'U-ba menjen. Nekem most nagyon jó és ezt, ne zavarja meg senki. Kovács Pali, VII. oszt. tan. Kedves Gyermekek! E héten a szokott mesék és versikék helyett elbeszélgetünk egy kicsit arról hogy az egész világ m0

st ünnepli a nemzetközi gyermek napot, ami azt jelenti, hogy minden országban megemlékeznek a mult háborúban árvaságra jutott és hontalanná lett gyermektársaitokról és mi felnőttek fogadalmat teszünk arra, hogy minden erőnkkel megakadályozzuk h'ogy Apukátokat és testvéreiteket a háborúba vigyék, ahonnan vagy egyáltalán nem jönnek v'.ssza közétek vagy nyomorultan, sántán, vakon. Azért tesszük ezt a fogadalmat, és elejét vesszük annak, és benneteket bombázzanak és elveszítsétek otthonotokat, hogy Ti, kis gyermekeink, nyugodt boldog gyermekkort élhessetek, hogy játszhassatok babáitokkal, mac'kátokkal és ne kelljen rémült szemekkel és dobogó szívvel a búvóhelyre szaladnotok legédesebb álmotokból felverve. Néktek ártatlan kis gyermekeknek jogotok van a boldog vidám gyermekkora, hogy egészségesek maradjatok, hogy nőjjetek, hogy tanulhassatok. A háború sok bánatot, könnyet hozna Anyukátokra és rátok. Az ellenségek, a gazdagok és urak, ak'k nem akarnak abba belenyugodni hogy m0

st már a szegény emberek gyermekei is egészséges, napos lakásban lakjanak, hogy tisztán rendes ruhácskában mehessenek a játszóparkokba, ovodákba és iskolákba és majd ha felnőnek olyan munkát végezzenek, amit szeretnek, amit szívesen fognak csinálni újra háborút akarnak. De szerencsére vannak a világon dolgozók, akik minden erejükkel védenek benneteket. védik a Ti életeteket. Ezek megakadályozzák a háborút. Ezeknek a becsületes jó embereKnek, akik sokan, nagyon sokan vannak szerte a világon és akik néktek játszóparkokat, napköziotthonokat, ovődákat iskolákat kórházakat építenek és gyárakat ahol elegendő cipőt, ruhát készítenek Nektek, akik vigyáznak arra, hogy közös erővel megmunkálják a földet és meg legyen nektek a kenyeretek a finom süteményetek, ezeknek a vezetője a gyermekszerető, bölcs Sztálin és ezért nyugodtak lehettek, hogy az ö vezetésével és irányításával el is hárítják a dolgozók a titeket fenyegető veszedelmet, és az ezután következő években nyugodtan és vidáman ünnepelhet tek a nemzetközi gyermeknapot és csak mint rossz emlékről fogunk beszélni kis gyermektársaitok szenvedéseiről a háborús időkben. Kedves Gyerekek! Aláírási ívet adtak elém az iskolában, hogy írjam alá azt, hogy nem akarok háborút. Nagyon megijedtem, a szívem is dobogni kezdett, ki -akar háborút megint? Az apukám elesett a fronton, alig emlékszem rája. Az anyukámat bomba érte, amikor a gyárat bombázták, ahol dolgozott. A nagyanyám a sok bánattól meghalt a háború után. Engem és nagyobb testvéremet egy jó néni magához vett és olyan hozzánk, mintha édes anyukánk lenne. Ha megint háború lesz őket is elveszíthetem, ezt én nem akarom, én velük akarok maradni, nem akarok egészen egyedül maradni. Papp Eszter. Kedves ismeretlen barátaim! Én a mjjlt háborúban megtanultam, mit jelent a háború. A házunkat, ahol laktunk, bomba érte, idegenekhez kellett mennem lakni, és sok gyermek az anyjával együtt meghalt ennél a bombázásnál. Most boldogan élünk és kívánjuk nektek gyermektársaim az egész világon, hogy olyan jó dolgotok legyen, mint nekünk csehszlovákiai gyermekeknek. Minket mindenki szeret, pionírok lehetünk, nyáron nyaralni visznek és már az iskolában megtanuljuk a közös munka szépségét. Mi segítünk egymásnak, hogy minél több ió tanulója legyen az iskolának és mi nem akarjuk, hogy egy új hjború következtében ne tanulhassunk és örök félelemben éljünk. Mi békét akarunk és megismerni benneteket más országokban élő társainkat mint barátokat, nem mint ellenségeket. Büszkén írtam alá a béke ívet, mert büszke vagyok, hogy azokhoz a jó emberekhez tartozom, akk békét jkarnak. Vörös Annus, V. oszt. tan. építőm unkájukat minden munkaterületen. A tajnai EFSz öntudatos asszonyai elhatározták, hogy férjükkel azonnal körútra indulnak és megtekintik a példás szövetkezeteket. Gazdag tapasztalatokat gyűjtve nemcsak saját munkájukat akarják tökéletesíteni, hanem azokat akk még nem látják tisztán a szövetkezeti mozgalom előnyeit és jelentőségét, meggyőzni szándékozzák azokat. A szövetkezetek szervezése terén nagyon sokat várunk a falusi dolgozó asszonyoktól, mert eddigi tapasztalata nk azt mutatják, hogy ahol az asszonyok kezükbe vették a szövetkezeti mozgalom propagálását és fejlesztését. ott jól is megy a munka és ott láthatók a legszebb eredmények. Az üzemekben dolgozó nőink sem maradnak el a falusi asszonyaink mögött. A Cérnagyár dolgozó" — tudvalevőleg itt nagyrészben nők dolgoznak •_ miután valamennyien aláírták a stockholmi határozatot, elhatározták hogy a fonalüzemben kéthetes békemüszakot dolgoznak le. Természetesen a többi osztály sem akar lemaradni a fonalüzem mögött és ezért azt javasolták, hogy a Cérn agyár ne tartson kéthetes békemüszakot, hanem június 2-től jún'us 30-ig egyhónapos békemüszakot dolgozzanak le. Ezt a gyönyörű kezdeményezést elfogadták a fonóda- és festőüzem dolgozói és megtoldották még két héttel, tehát ők már hathetes békemüszakot tartanak. A foíialüzem dolgozó női még azt a további kötelezettséget is vállalták, hogy a terv 100%-os teljesítésén felül termékeik m'nöségét is meg javítják és a távolmaradást csökkentik. Ezt az alkalmat még felhasználták az élmunkások és élmunkásnök,. hogy új kötelezettségeket vállaljanak és pedig úgynevezett békekötelezettségeket. Meg vagyunk róla győződve, hogy többi üzemeink d&'ogozó női is átvesz k ezt a kezdeményezést és büszkén fogjuk hirdetni, hogy hazánk dolgozó női éretten és öntudatosan, minden erejüket megfeszítve vesznek részt az építés munkájában, mert tudják, hogy ez a legbiztosabb védelme a békének. A IX. kongresszusnak várhatóan ez volt az eredménye. A kongreszszus alatt szerzett benyomások valósággal elborították az embert és éreztük, hogy erős, egységes, világnézetileg t'szta Pártunk van és most annál nagyobb lendülettel és átütő erővel fogunk a munkához a Párt szellemében, annak irányvonalán azzal a büszke öntudattal, hogy legalább egy téglával hozzájárulunk a szocialista építéshez. A kongresszus hatása a megingathatatlan és semmi akadályt nem ismerő munkavállalás és hűség Pártunk iránt. Életünk legjelentéktelenebbnek látszó pillanatától a ránkbízott legfontosabb munkáig mindent odaadással elvégezni és tisztességnek tekinteni azt, ha Pártunk egy feladatot bíz ránk Ahogy a IX kongresszus befejeztével lassan viszszatérünk a mindennapi életbe, úgy érezzük, mint aki egyszerre látó lett, mint aki körül ragyogó világosság egyenes utat mutat, amelyen haladnunk kelL Ügy érezzük magunkat, mint a kiválasztottak, mért olyan közösséghez tartozunk, amelyhez tartozni a legnagyobb tisztesség és a legbiztonságosabb felemelő érzés. Ktiznyícova szovjet és Andersen dán kiküldött nyilatkozata a nők szerepéről a békéért vívott harcban — A mi nagy országunkban — mondja Kuznyicova — rtem lehet senki az erőszak, a háború híve, mert né. pünknek drágák az alkotó munka ered. ményei. A szovjet nép előtt idegen mindenfajta támadó szándék más népek iránt s ezért a béke ügye valóban állami ügy a Szovjetúnióban. Éppen ezért a legszélesebb tömegek támogatják kormányunk békére irányuló külpolitikáját. A szovjet nők tevékeny részt vesznek a „Szovjet Nők Békebziottságá"-ban, az „Antifasiszta Nőbizottság"-ban, a „Szakszervezeti Világszövetségében, segítik a nemzetközi ifjúsági szervezeteket és mindazokat, akik aktív harcot folytatnak a bé. ke ügyéért. — De a Szovjetúnó és a népi demokráciák nem azért haladnak a béke. harc éién, mert félnek a háborútól. Mi, erősebbek vagyunk, mi nem kérjük a békét, hanem egyenesen követeljük és nem engedjük meg, hogy az imperalisták szűk tábora saját hasznáért szerencsétlenségbe döntse népünket, lerombolja falvainkat és városainkat, gyárainkat és üzemeinket, iskoláinkat, egyetemeinket. — Meg akarom még jegyezni, hogy a Bolsevik Párt és a Szovjet kormány a többi népek iránti barátság szellemében. minden ország dolgozóinak mge;becsülésére neveli a szovjet népet s ez párosul azzal a forró hazafisággal, amelyre a szovjet anyák nevelik gyermekeinket. — Hallottuk, hogy Kuznyecova elv. társnő a Szovjet Békevédelmi Bizottságának is a tagja, — érdeklődünk hát a Bizottság munkájáról . — Mindjárt megalakulása után az a komoly feladat hárult rá, hogy 1949 október 2-a, a Nemzetközi Békenap megünnepléséről gondoskodjék. Az egész szovjet nép egységes békeakaratát nylvánította ki ezen a napon a háborús gyujtogatókkal szemben s a Szovietúnió kormánya, Sztálin elvtárs mögé sonakozott fel szoros egységben, aki az egész világ dolgozóinak vezére a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban, aki első harcosa a béke győzelméért folyó nagy csa. tának. A MI ORSZÁGUNKBAN IS GYŰLÖLIK AZ ASSZONYOK A HÁBORÚT. Ragnhild Andersen elvtársnő, a Dán Szakszervezetek képviselője forró lelkesedéssel beszél Dánia asszon nyainak békéért vívott harcáról. — A mi országunkban is gyűlölik az asszonyok a háborút, mint minden országban. A barbár fasiszták megszállása öt évig tartott hazánkban ,s a dán nők is kivették részüket a szabotázsakciókban, az ellenállási harc. ban. — Amikor a stockholmi konferencia határozatai ismertté váltak, 2000 asszony nagy lelkesedéssel kezdett az aláírásgyűjtéshez, a békebziottságok megalakításához. Nemcsak a Dán Demokratikus Nőszövetség tagjai, hanem minden dolgozó asszony megmozdult, elégedetlenkedik, mert a szügségleti cikkek ára egyre drágul a háborús kiadások növekedése miatt. A háziasszonyok házról-házra gyüjr tötték az aláírásokat, női delegációk utaztak a fővárosba s követelték, hogy a kormány ne ágyúkat vásároljon, hadern élelmiszert a dán családok számára. — E pillanatban amerikai hadiszállítmányok közelednek Dánia felé, de az asszonyok harcolnak az ellen, hogy e fegyereket faik, férjeik kezébe' adhassák. Koppenhága és Espia asszonyai erősen támogatják a kikötőmunkásokat, hogy városaikból ne váljék hadikikötő. — Nekünk, kapitalista országban élő asszonyoknak — mondta befejezésül Ragnhlid elvtársnő — nagy erőt ad a harchoz a magyar nők harca a békéért. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTELET című folyóiratot Pontos címem: Név: foglalkozás: lakhely: házszám: utolsó posta: járás: — Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kcs — a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PARTÉLET kiadóhivatala. Bratislava, Michalská 27.