Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

-=5=p üJ SZ® A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet felhívi a szlovákiai szövetkezetesekhez, dolgozó kis- és középparasztságBBkboz! Már a szövetkezeti élmunkdsok tátrai kongresszusán feltűnt, hogy a vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet tagjai helyesen kezdtek a szövetkezeti gondolat megvalósításához a nagyobb lehetőségeket, magasabb hozamot és a falusi dolgozók életszínvonalát lényegesen emelő szocialista mezőgazdasági termelés elindításával. Erre a megállapításra a szlovákiai szövetkezeti élet képviselői és a haladószellemű, öntudatos kis- és középföldművesek még a tavaszi közös mezei munkák megkezdése előtt rájöttek. Azóta "a vezekényielc újabb fejlődési fokon mentek át. A helyesen megszervezett és a terv szerint végrehajtott tavaszi mezei munkálatok során sok-sok tapasztalattal gyarapodtak és mindenek felett meggyőződték maguk a szövetkezeti tagok a szövetkezeten kívül álló vezekényi kis* és középföldművesek is, mily hatalmas erő rejlik a terv szerint, közösen végrehajtott, szervezett munkában. Az aratási munkák előkészítése során — év közben szerzett tapasztalataik — mindennél meggyőzőbben igazolták a szövetkezeti nagytermelés előnyeit. A még tegnap tamáskodó kis- és középparasztok ott állnak már felsorakozva a szövetkezeti tagok mellett és hiába ágálnak a hatalmukat vesztett falusi gazdagok a szövetkezeti mozgalom, a gépek, a közös munka és a jól megfontolt tervek ellen, a vezekényi dolgozó parasztság szeméről leesett a tisztánlátást akadályozó hályog: ma már tudják kötelességüket magukkal és dolgozó társaikkal szemben, tudják, hogy csakis a szövetkezeti munkának köszönhetik, hogy megszabadultak az ingyen-, gyalog-napszám és egyébb hasonló kulák kizsákmányolástól, tudják, hogy a szervezett közös munka segítségével fogják a falu és saját maguk életének felemelését elérni. A vezekényi szövefkezetesek a tavaszí mezei munkák elvégzése után összeültek, hogy megtárgyalják mint tudnák újabb lépéssel előbbre vinni megkezdett nagy munkájukat. A komoly tanácskozásoknak meg lett az eredménye: elkészítették az aratási és cséplési közös munka tervét és megállapodtak, hogy a nyári munkák befejezése után bevezetik az egész község határára kiterjedő közös vetési eljárást a mezsgyék kiküszöbölésével. A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet a nyári és őszi munkák megszervezését a legapróbb részletekig pontosan kidolgozta. A munkálatokat a tervek előírásai szerint fogják végrehajtani. A szövetkezet tagjai az elmúlt napok során felhívással fordultak Szlovákia Egységes Földműves Szövetkezeteihez és a szlovákiai kis- és középföldművesekhez, hogy a vezekényi példa alapján a többi szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezet is kövesse a szövetkezeti mozgalomnak, a szocialista mezőgazdasági termelésnek ezt az úttörő faluját, az aratási és őszi mezei munkák közös megszervezésében és a föld közös megmunkálásában, Felhívunk mMm Egységes FöMüves Szövettetet... Egységes Földműves Szövetkezetünk tagjai az 1950 május 14-i taggyűlésen egyhangú határozatot hoztak, hogy felhívják Szlovákia összes egységes földműves szövetkezeteit, kövessék példánkat a közös aratási és őszi mezei munkálatoknak, általában a föld közös megmunkálásának megszervezésében. Az egységes szövetkezetek eddigi tevékenységéből világosan meggyőződtünk arról, hogy a közösen elvégzett munka minden földművesnek nagy előnyt jelent, mind munka, mind pénz szempontjából. Ezek az előnyök abból állnak, hogy a tagok földjeiket gyorsabban, jobban és olcsóbban művelték meg, mint az elmúlt esztendőkben. A sikerek, amelyeket ebben az évben elértünk, arra serkentenek bennünket, hogy tevékenységünket a közös munka megszervezése terén még inkább elmélyítsük és minden kis- és középföldmtívesre kiterjesszük, tehát azokra is, akik eddig a közös munkába nem voltak bevonva. A többi egységes földműves szövetkezeteknek is meg akarjuk mutatni, miként jártunk el a mezei munkák közös megszervezésében, milyen előnyöket értünk el és milyen tapasztalatokat szereztünk. Szövetkezetünket 1949 december 6-án alakítottuk meg 90 taggal. A jó munka eredményeként a szövetkezet további tagokat szerzett, úgyhogy ma már EFSZ-ünknek 193 tagja van. A szövetkezetbe 130 földműves gazdaság van beszervezve és csak 30 gazdaság van olyan, amely még ma is a szövetkezeten kívül áll. Mér a téli hónapokban alaposén előkészültünk a tavaszi munkálatokra. Kidolgoztuk a tavaszi munkálatok közös termelési és költségvetési tervét. Valamennyi tagunk a tervek szerint végezte el munkáját. Földműveseink már ezen munkálatok során meggyőződtek, hogy a közösen megszervezett és a közösen végrehajtott munka gépek használata mellett jelentős mértékben csökkenti a fő termelési költségeket. így pl. az árpánál a termelési költséget egy hektáron 640.— Kcs-vel csökkentettük az előző évekhez viszonyítva. A közösen megszervezett tavaszi munkálatokat 7 nap alatt végeztük el. A mult esztendőben ugyanezek a munkák 18—20 napig tartottak, tehát a munkaidőt egyharmadára csökkentették. További példa: a kis földművesnek, akinek nem volt Igás-állata és a tavaszi munkálatok alatt, 7 napot a szövetkezet munkacsoportjába dolgozott, a szövetkezet megművelte egy hektárnyi földjét. A tavaszi munkálatok elszámolása után az egységes földműves szövetkezettől 120 Kés felülfizetést kapott. Az előző esztendőkben az ilyen kis földművesnek 12—14 napot kellett ledolgoznia, egy hektárnyi területe megműveléséért a magán munkaadónál. A közösen megszervezett munkával, a gépek használatával sok munkát takarítottunk meg. Csak az árpa megszervezett közös megmunkálásánál 148 hektárom 413 munkanapot takarítottunk meg. Hasonlóképen sorolhatnók fel az összes terményeket és rámutathatnánk azokra aZ előnyökre, amelyek a közösen megszervezett munkával jámak. A tavaszi munkálatok során nyert tapasztalatok alapján hozzáláttunk a közös aratási és cséplési munkák megszervezéséhez. Az idei aratás és cséplés során azt akarjuk: 1. hogy az aratást és a cséplést a munka helyes megszervezésével és a gépi eszközök igénybevételével a lehető leggyorsabban és legkisebb fáradsággal valósítsuk meg. 2. Az aratás és a cséplés során teljes mértékben ki akarjuk használni az állami gépállomások tulajdonát képező összes szerződésileg biztosított gépeket, az összes szövetkezeti és magángépeket, az összes igásfogatokat és munkaerőket. 3. A tarlószántást azonnal a kaszálás után traktorokkal elvégezzük. 4. A közös aratási és cséplési munkálatokba bevonjuk a község valamennyi kis- és közép földművesét. Így az aratásra és cséplésre szükséges munkaidőt az eíőző évekhez viszonyítva egyharmadára csökkentjük. A közös aratás és cséplés tervének kidolgozásánál és letárgyalásánál a következőképen jártunk el: az SzKP helyi szervezetével való előzetes tárgyalásokkal, valamint a politikai és szakinstruktor segítségével a szövetkezet igazgatósága megállapította a község vetési területét és komoly megfontolás után megállapítottuk, hogy az aratást tíz nap alatt elvégezzük, a cséplést pedig 15 nap alatt; a cséplési munkálatokat az aratás ötödik napján kezdjük el. Megállapítottuk, hogy az egész község határában learatásra vár: 205 hektár buza 34 hektár rozs 148 hektár árpa 6 hektár zab Összesen: 393 hektár termény. A terményterületek, valamint az aratási tartam idejének megállapítása után kiszámítottuk az aratási munkák elvégzéséhez szükséges gépek számát. Szövetkezetünk birtokában egy önkötőzogép és egy cséplőgép van. A többi szükséges gépet a galántai állami gépállomásnál szerződésileg biztosítottuk. Becslés útján megállapítottuk, hogy saját igavontatású önkötözőnkkel a lovak váltása mellett egy nap alatt 3 hektárt kaszálunk le, tehát tíz tervnap alatt 30 hektárt. 33 hektáron a kaszálást kézimunkával kell elvégezni és ezt azért, mert a közös vetési tervet csak idén tavasszal valósíthattuk meg. A vetésterületeket sok helyen keskeny parcellák szakítják meg és ezért ezeken a helyeken sok esetben az önkötöző gépet egyáltalán nem lehet használni. Az állami gépállomás önkötözőire tehát 330 hektár föld marad. Az állami gépállomás képviselőinek részvételével kiszámítottuk, hogy e terület 10 napon belüli learatására, 6 traktoros önkötözőre van szükség. Abból indultunk ki, hogy egy önkötöző gép egy nap alatt 5 hektár gabonát arat le. Ám a traktoristák a szocialista verseny keretében kötelezték magukat, hogy naponta 5.5 hektárt fognak learatni. Hasonlóképpen jártunk el a cséplőgépek számának megállapításénál is. Az átlagos hozamot hektáronként 18—20 métermázsára becsültük és ennek alapján kiszámítottuk, hogy összesen 70—80 vágón gabonát fogunk kicsépelni. Hogy ezt a gabonát a tervbevett 15 nap alatt kicsépelhessük, naponta 450—500 métermázsát kell elvégeznünk. Hogy ezt az eredményt elérjük, 4 cséplőgépre van szükségünk. Szakszerű javítás után bekapcsoljuk a munkába saját cséplőgépünket és az állami gépállomástól szerződésileg három cséplőgépet biztosítunk. Összeálliottuk a munkacsoportokat" További feladatunk a munkacsoportok Összeállítása volt. Abból indultunk ki, hogy egy csoport fog kaszálni és kötözni, a határ kijelölt részében sorra véve az egyes parcellákat, ahogy azok egymás mellett fekszenek. Az egyes munkacsoportokat úgy állítottuk össze, hogy két önkötözőgép és nyolc munkaerő képez egy munkacsoportot, amelyek körüljárják a földeket és összehordják a learatott termest. Három csoportot alakítottunk, a csoportok vezetőjéül Srda Gyulát, Uhrabka Jánost és Paska Mártont neveztük meg. A negyedik csoportot az igavontatású önkötöző gép négy munkaerővel alkotja. Ennek a csoportnak vezetője Bobor János. A kézikaszálásra ugyancsak egy további munkacsoportot létesítettünk, amely 12 aratóból, 12 marokszedőből, 6 kötözőből és három munkaerőből áll, akik Összehordják a gabonát. Ennek a csoportnak vezetője, Hroncsok Pál. Az egész terület, amelynek learatását kaszásokkal végezzük, a csoport 5 nap alatt fogja elvégezni. Minden egyes cséplőgéphez két csoportot vettünk tervbe. Az egyik csoportot a gabona hordására, a szalma és a mag elszállítására. Ebben a csoportban egy traktor-pótkocsi lesz, három munkaerővel (rakodókkal és lerakodókkal) 5 iga 7 munkaerővel (2 rakodóval, 5 kocsissal), három igás a szalma é3 a pelyva esetleges elszállítására 5 munkaerővel, ebben már benne vannak a kocsisok, egy igás a magnak raktárba Való szállításéra (2 munkaerővel). A másik csoport, amely 12 munkaerőből áll, a cséplőgépet fogja kiszolgálni. Tekintettel arra, hogy négy helyen fogunk csépelni, így összesen négy oly csoportra lesz szükségünk, amely a behordást és az elszállítást fogja végezni és négy csoportra, amely a cséplőgép ellátását fogja végezni. Az első négy csoport vezetői Miklós Ferenc, Juhász György, Sesz» ták János és Pasi János. A cséplőgépek kiszolgálását végző csoportok Vezetői Hajtó Mihály, Rusznyák János, Gál János és Somogyi Ferenc. Mind a négy cséplőgéphez a terv szerint 36 igával és 116 munkaerővel számolunk. A községben összesen 40 iga van. A fennmaradó négy iga nyolc munkaerőből álló csoporttal a kazlakhoz fogja szállítani a termést, hogy abban az esetben is csépelhessünk, ha a gabona a földeken megázna, és ha azt nem lehetne közvetlenül a cséplőgéphez behordani. Ennek a csoportnak vezetőjét is kijelöltük. A legnagyobb munkaidőben tehát, amikor egyidejűleg folyik az aratás, a behordás és a cséplés, 183 munkaerőre lesz szükségünk. Ebben az esztendőben kevesebb munkaerőre lesz szükségünk, mint az elmúlt években. Az aratásban éa a cséplésben nem kell résztvenniök a gyári munkásoknak, az öregeknek és a sokgyermekes anyáknak. A cséplési munkák tervezésében az az alapelv vezetett bennünket, hogy minden egyes cséplőgép lehetőleg egy helyben végezze el a munkát és ne költözzék. Ezzel időt és fuvart takarítunk meg. Az idei közösen végzett tavaszi munkák során, valamint az aratási és cséplési munkák tervezésénél tudatosítottuk a kis parcelllák, valamint az individuális földmegmunkálás elégtelenségét. A szűk parcellákon, amelyeken érvényesítettük a közös vetési eljárást, nem tudtuk alkalmazni a traktort, nem tudtuk kihasználni a közösen megszervezett munkákból eredő előnyöket. Ezekből csak kárunk származott. Nagyobb egységekben a gépek tökéletes kihasználása Az Egységes Földműves Szövetkezetek iá! végzett munkája biztosítja a dolgozók kenyerét!