Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

« mellett a munkacsoportoknak helyes megszervezésével a termelési költségeket 20—30 százalékkal csökkenthettük volna és időmegtakarítást értünk volna el. Miért távolitluk ei a mezsgyéket és a barázdákat ? Már a tavaszi munkák során, amikor a csoportos vetési eljárást bevezettük, de a mezsgyéket még nem szántottuk fel, tapasztaltuk, miként akadályoznak bennünket abban, hogy a gépet jobban kihasználhassuk. Ezért már most döntöttünk, hogy ősszel az egész községre kiterjedő közös vetési eljárást a mezsgyék felszántásával vezetjük be. Kiszámítottuk, hogy a mezsgyék és a barázdák felszántásával 24 hektárnyi szántóföldet nyerünk. Rendes gazdálkodás mellett ezen a 24 hektárom 5 vágón búzánk terem meg. Ha figyelembe vesszük, hogy egész községünknek közélelmezés céljaira 8 vágón búzát kell eladnia, nyilvánvaló, hogy pusztán a barázdák és mezsgyék felszántásával több mint a felét elérhetjük annak, amire szükségünk van a beszolgáltatási szerződések teljesítésére. A közös vetési eljárás tervének kidolgozásánál a következőképen jártunk el: 1. Először is megállapítottuk a község szántóföldjeinek terjedelmét 2. Ezt követőleg a helyi Nemzeti Bizottságban megállapítottuk az egyes termények 1950—1951-es gazdasági évre szóló tervszerinti területét. (Őszi és tavaszi.) 3. Felosztottuk a határt egyes részekre. 4. A terbe vett terményeket elhelyeztük a határ egyes részeiben. Az ősszel határunkban 35 tábla ez, azaz 35 tag 20—40 hektárnyi kiterjedésben. A határrészeket 9 csoportba osztottuk, és ezzel biztosítottuk 9 évre az egyes termények vetésforgóit az egész község vetési folyamatában. Így például őszi búzát 175 hektárnyi területen vetünk, négy határrészben. Ezekben a határrészekben a jövő esztendőben kapás növényeket fogunk termelni, a további esztendőben tavaszit, azt követőleg két éven át füves lucerna keveréket, majd búzát, kapást, tavaszit és keveréket. Az így összeállított közös vetési eljárás során (amelyben már nem lesz mezsgye), az emberekből, igákból és gépekből álló csoportokat nagyon előnyösen fogjuk tudni megszervezni. A jövp esztendőben az aratási munkákat is előnyösebben fogjuk tudni megszervezhetni, mert a termést együttesen fogjuk leszedni és aszerint fogjuk felosztani, kinek mennyi földje van. Az így kidolgozott tervvel lépett szövetkezeti választmányunk a taggyűlésen a tagok elé, a terv élénk vitát váltott ki. A jelenlevők a közös munka, a közös vetési eljárás előnyeiről beszéltek, és a munka munkacsoportokba való megszervezésének előnyeiről. Hent függünk már a kulák kénye-kedvétől! Sorainkhoz csatlakoztak olyanok is, akik nem voltak ugyan tagjai szövetkezetünknek, de a gyűlésen jelen voltak. Mindnyájan, akik a tervekkel egyetértettünk, köteleztük magunkat, hogy elhatározásunk helyességéről meggyőzzük a többi nem-tagokat is és megnyerjük őket a gazdálkodás e magasabb formája számára. E meggyőzésre irányuló akciónak eredménye az volt, hogy községünk földműves lakosságának 85 százaléka az idei aratási és cséplési munkálatokban szervezetten vesznek részt és ősszel közösen fogjuk megművelni az ő földjeiket is. Taggyűlésünkre eljöttek olyan nem-tagok is, túlnyomólag falusi gazdagok, akik efajta közbekiáltásokkal akarták lehetetlenné tenni terveinket: „Nincs szükségünk gépekre, mi úgy fogunk dolgozni, ahogy apáink dolgoztak, nem kell nekünk a terv." E közbekiáltásokkal a tagok szemében azonban csak nevetségessé tették magukat. E hangoskodókra rábizonyítottuk, hogy csak saját zsebük szerint igazodnak, és nem látják szívesen miképen szabadulunk ki mi, kis- és középföldművesek az ő függőségükből. Ezt követőleg további taggyűlést hívtunk egybe. Ezen a gyűlésen már jelen voltak azok a földművesek is, akik időközbe álltak be soraink közé. E gyűlés folyamán igen hasznos és tárgyilagos vita fejlődött ki. A taggyűlésen a tagok elhatározták, hogy az összes aratási munkákat, teljesítmény szerint fogják jutalmazni. A munkacsoportok a szerint fognak váltakozni az egyes munkákban, hogy minden egyes csoportra könnyebb és nehezebb munka is jusson. A behordást nem fogjuk órabér szerint jutalmazni, de a behordott kereszteknek és a cséplőgépnek a szántó földtől való távolsága szerint. Ezért úgy döntöttünk, hogy a keresztek egyenlő számú kévéket fognak tartalmazni. A taggyűlés letárgyalta a közös vetési eljárást és meghatározta, hogy mely határrészeket fognak bevetni tarló alá vetett takarmánnyal és mely határrészeket kell őszi vetésre előkészíteni. UJSZD Tervünkből már kitűnik, hogy az idei aratási munkákat részint traktoros önkötözőgéppel, részint igás önkötözőgéppel, részint kaszákkal fogjuk elvégezni. Ennek következtében a kaszálással járó költségek nem lesznek minden földön egyenlőek. Kiszámítottuk, hogy egy hektár gabona learatása traktoros önkötöző géppel, amelyet az állami gépállomás biztosít az EFSz-nek, 600.— koronába fogkerülni, lóvontatású önkötözőgéppel 650.— koronába, kézikaszálással 1100.— koronába. Hogy igazságosan számlázzunk, hogy ne történjen meg, hogy a kis földművesnek, akinek az aratási munkálatait kézi kaszálással végeztük el, többet számoljunk, mint annak a földművesnek, akinek földjén az aratás önkötöző géppel történt, ezért kiszámítottuk, az egy hektár gabona aratásának közép arányos költségét. A kiszámításnál eként jártunk el: 330-hektár ä 60Q.— korona, összesen 198.000.— korona, 30 hektárnál ä 650.— Kcs, összesen 19.500.— Kcs, 33 hektár ä 1100.— Kcs, összesen 36.300.— Kcs. A végösszeg tehát 253.800.— korona. Ha ezt az összeget most 393-al, azaz a hektárak összegével elosztjuk, úgy az egy hektárra jutó középarányos költség 646.— Kcs-t tesz ki. A taggyűlésen megállapítottuk az önkötözőgéppel dolgozó csoportok jutalmát, ami egy hektárra 225.— Kcs-t tesz ki. Az a csoport, amely kaszával dolgozik egy hektár learatásáért és a gabona keresztekbe rakásáért 1100 Kcs-t kap. A csoport, amely a cséplőgép mellett dolgozik, mázsánként 15—18 Kcs-t kap a gabona minősége szerint. Az akkordmunkák bérét úgy állapítottuk meg, hogy a dolgozók legkevesebb 12.— és legfeljebb 24.— Kcs-t kereshessenek óránként. Az igák kölcsönzéséért kocsis nélkül ezeket a jutalmakat álJapítotuk meg: egy kereszt (17 kéve) beszállítása 2 kilométernyi távolságról 3.— Kcs, 2—4 km-nyi távolságról 3.50 Kcs és 4—6 km-nyi távolságról 4.50 Kcs. Meggyőződésünk, hogy a helyes utat járjuk, tapasztalataink ezt döntően Igazolják A taggyűlés úgy döntött, hogy a választmány az aratás ideje során állandóan figyelemmel tartsa az aratási munkák folyamatát. Minden este a szövetkezet vezetősége a gazdával és a csoportvezetőkkel értékelni fogja a napi munkát, és meghatározza a másnapi munka, illetőleg esetleg a rákövetkező nap munkájának folyamatát. Az EFSz vezetősége így ellenőrizni fogja az aratás lefolyását és kiküszöböli az esetleg felmerülő hibákat. Továbbá a taggyűlésen elhatároztuk, hogy a csoportok minden munkáját lelkiismeretesen jegyezni kell, a munka befejezése után a munka összeértékét a munkacsoport minden egyes résztvevője között kell felosztani. Az aratás befejezése után pontos elszámolást fogunk végezni a földművesek és az EFSz között. A taggyűlésen a munkacsoportokba beosztottuk az összes tagokat és a jelentkezett földműveseket. Ugyanígy jártunk el, mint az aratás és cséplés közös tervének kidolgozásánál, a közös vetési eljárásnál is, amelynek végzéséhez az aratás folyamán fogunk hozzálátni. Meggyőződésünk, hogy ezzel a módszerrel a munka folyamata jobb lesz és gazdálkodásunkban szebb eredményeket fogunk elérni. Azzal a kéréssel fordulunk az összes EFSz-ekhez és azok tagjaihoz, hogy a felaprózott földeken való gazdálkodás eredményeit hasonlítsák össze a nagyobb egységeken, közös szövetkezeti munkával elért eredményekkel és az ebből levont tanulság segítségével folytonosan tökéletesítsék munkájukat. Azt akarjuk, hogy ez a felhivás arra szolgáljon, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek már ma hozzálássanak a nyári közös aratási munkák megvalósításának előkészítéséhez, és az őszi. közös vetési eljárás, a föld közös megművelésének bevezetéséhez. Meggyőződésünk, hogy az összes EFSz-ek az öszszes kis- és középföldművesek számára ez az egyetlen út, hogy földjeiken többet, jobban és olcsóbban termeljenek, mint eddig és így biztosítsák a földművesek és az egész nemzet életszínvonalának további emelkedését Aláírások. 11 vezekényi EFSz aratási és más nyári munkáinak terve Ezeket a munkálatokat kell megvalósítani: 1. Le kell kaszálni és kicsépelni 205 hektár búzát 34 hektár rozsot, 148 hektár árpát 6 hektár zabot 2. tarlótőrést , e

,300 hektáron 3. boronálást . 200 hektáron 4. tarlóba vetett növények vetését 20 ha 5. műtrágyázás . „ B

. . . . 20 ha A kaszálás és behordás munkáját 10 nap alatt kell elvégezni, x T950 június 3 A munkát végrehajtják: 1. munkacsoport vezetője: Sidó Gyula . • a

. • 2 önkötöző, 8 munkaerő, 110 ha, 66.000.— Kös 2. munkacsoport vezetője: Uhrabek János . . . 2 önkötöző, 8 munkaerő, 110 ha, 66.000.— Kcs 3. munkacsoport vezetője: Faska Márton .... 2 önkötöző, 8 munkaerő, 110 ha, 66.000.— Kcs 4. munkacsoport vezetője: Bobora János .... 1 iga, 4 munkaerő, 30 ha, 19.500.— Kcs 5. munkacsoport . . kézierő, 33 munkaérő, 33 ha, 36.300.— Kcs összesen: 61 munkaerő, 393 ha, 253.800.— Kcs Behordás, cséplés, szalma és gabona elszállítása: Ezek a munkák az aratás kezdetétől számított 5-ik napon indulnak meg és 15 napig tartanak. 1. munkacsoport vezetője: Miklós Ferenc 1 traktor vontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs 2. munkacsoport vezetője: Juhász György 1 traktor vontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs 3. munkacsoport vezetője: Seszták János 1 traktor vontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.—Kcs 4. munkacsoport vezetője: Paksi János 1 traktor vontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs 5. munkacsoport vezetője: Dudás Vendel 4 pár ló, 6 munkaerő, 33 ha, 17.589.— Kcs Négy munkacsoport a cséplőgépeknél, ezeknek vezetői: Hojkó Mihály Rusznyák János Gál János Somogyi Ferenc csoportonként 12 munkaerő, összesen 48 munkaerő 230.298.— Kcs TaHótőréat 100 hektáron traktorral két váltásban tárcsás boronával k 140— Kös 14.000.— Kcs 100 hektáron szántás traktorral ä 270.— Kös . „ • ••*•*.•••«••• 27.000.— Kös 100 hektáron igával ..... 42.500.— Kés BoronáMst 20 hektáron 5 igával 1.500.— Kös 200 hektáron hengerelés (traktorral tárcsás boronázás után) ....a.... 15.200.— Kcs Tarlónövények vetései Munkacsoport három igavontatású vetőgéppel, 2 műtrágya szóróval 10 munkaeréővel és munkacsoportvezetővel Munkaköltség ,,,,«,, 4.000.— Kcs Műtrágya hektáronként 120 kg 20.000.— Kös Vetőmag hektáronként 200 kg 6.000.— Kés összesen .... 30.000— Kés Teljesítmény táblázat 10 munkaóra egy hektár jutalmazása, a vezekényi EFSz számítása szerint. Kaszálás traktoros önkötözővel, teljesítmény 5 ha, ha-kénti költség ,.„.,,,. 380.— Kés Kaszálás traktoros önkötözővel, teljesítmény 4 ha, 4 oldalú és 2 oldalú kaszálásnál . . 500.— Kés Kaszálás fogatos önkötözővel, teljesítmény 2.5 ha, sásspárgával ..««.•.»• 550.— Kés Kézikaszálás, teljesítmény 0.5 ha « . 500.— Kés Kézikaszálás után marokszedő 0.5 ha, teljesítmény lha , • , . 300.— Kés Kézikaszálás után kévekötő 1 munkaerő 1 hektár teljesítménnyel ........ « 200.— Kés Összehordás és keresztberakás, 1 munkaerő, teljesítmény 2 ha 100.— Kés Kévehányás kocsira 1 munkaerő teljesítménye 1500 kéve 120.— Kés Hordás 2 km-ről fogattal, 1300 kéve egy hektárról. , • ••wvk.v.nnii. 350.— Kés Hordás 2—4 km-ig fogattal 1000 kéve 1 hektárról . 470.— Kés Csoportos cséplés, 12 munkaerő, 6 ha teljesítmény 1 ha költsége » « . > • « t . • 615.— Kés Kézikaszálás csoportban 33 munkaerővel, teljesítménye 6 ha, 1 ha költsége . . „ , B

„. 1100.— Kés Háritás lovasgereblyével, 1 munkaerő, 1 ló, 5 hektár, 1 ha költsége . . . 50.— Kés EFSz jfezekény I