Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-30 / 149. szám, péntek

UJSZG 1950 június 30 Az „akció négyesek6

6

munkája a partizánskei „Augusztus 296

6

-e üzemben A nehézipari üzemek, után a partizánskei Augusztus 29"-e üzem kezdemény zésére, a könnyűiparban dolgozók is kötelezettségeket vállalnak a Béke Hívei második világkongresszusának tiszteletére. Partizánskéban a tervet az elmúlt hét végéig 101.S százalékban teljesítették. Most a minőségi termelésre, a munka termelékenységének emelésére, a szocialista munkaverseny fejlettebb fokú formáinak bevezetésére és a falvakban a szocialista nevelő munka fokozására fordítanak nagyobb figyelmet. Minden műhelyben a tennelési lehetőségek alapján szabták meg az új kötelezettségeket. Az 5329-és milhely dolgozói felajánlásukban irják, hogy 6 százalékos normaszttárdítdssai kívánják elérni, hogy a milhelyük élmunkás koTlektivum. lehessen s az eddigi 98 százalékos minőségi termelésüket továbbra is megtartják. Az iIzem dolgozói meggyőződtek arról, hogy csak a magasabbfokú munkamódszerekkel és újabb kötelezettségek vállalásával tehetnek eleget Pártunk IX. kongresszusa határozataivak és erősíthetik hathatósabb szocialista munkával a világ dolgozóinak hatalmas béketáborát. Eddig a versenyfelelősök Irányították az üzemben a szocialista munkaversenyt. Ők azonban nem tudtak elég eredményes munkát kifejteni és ezért a IX kongresszus után követve Pártunk útmutatását, minden műhelyben „akció négyeseket" szerveztek, melynek tagjai a műhelyvezető, egy-egy párt, szakszervezeti- és CsISz-tag, akik a legjobban látják azokat a lehetőségeket, melyekkel még tökéletesebben kifejleszthetik a munkaversenyt és a dolgozókat újabb kötelezettségek vállalására ösztönözhetik. Állandóan érintkezésben vannak a dolgozókkal és így hathatósabban irányithatják azok munkáját. Most az újabb, egészüzemi kötelezettségvállalásukban arra vállalkoztak, hogy a munkaversenyzők eddigi 86.49 százalékát 91 százalékra emelik Ezt rövid időn belül csak úgy érhetik el, ha az akció négyesek kezdeményező működését még erősítik. PARTUNK IX. KONGRESSZUSA. UTÁN ELINDÍTOTTÁK, A SZAKMA LEGJOBBJÁNAK VERSENYÉT, mely nemcsak egyeseket, hanem az üzem összes dolgozóit még nagyobb teljesítmények elérésére ösztönzi és egyúttal több gondot fordítanak a minőségi termelés fokozására. A dolgozókon kívül a műhelyek is versenyeznek egymással. Az elmúlt hét szombatján, amikor az 5329-es műhely átadta a győztes vándorzászlót az 5333-as műhelynek, az előző műhely vezetője kijelentette, hogy az -üzemosztály 6 százalékkal szilárdítja normáját és ezzel követésreméltó példát ad a többi műhelynek. A kollektív munkaverseny után most kifejlesztik az egyéni versenyt is. Ezt maguknak a dolgozóknak i kezdeményzésére indították meg, akik közül sokan kiemelkedve a nagyszámú munkacsoportokból, egyéni kötelezettségeket vállaltak, s többtermelésükkel, átvéve mások munkáját is, munkaerőket szabadítottak fel. Az 5427-es műhelyben dolgozó Lehocky József két ember munkáját végzi, 200 százalékra teljesiti a tervet és 20 százalékos normaszilárdítást kért. Struhár és Labuda elvtársak szintén felszabadítottak egy munkaerőt. A szakma legjobbjának versenyében már eddig is kiváló eredményeket érték el. A felsőrészvágók már a minőségileg legjobban termelők versenyét vezették be, melyben Zalezsák Ferenc, a szocialista munka úttörő harcosa 175 %ra, Holák József 170—180%-ra teljesitik a tervet. A felsőrészvágók munkájától függő termelő műhelynek többször panaszkodtak, hogy tőlük hibás termékeket is kapnak és ezért a műhejy. legjobbjai Zalezsák Ferenccel az élen szakoktatást tartanak munkatársaiknak, akik túlnyomórészt ifjúmunkások. Az ő kezdeményezésükre most a többi foglalkozásbeliek számára is hasonló oktatási tanfolyamokat szerveztek, hogy emelhessék a minőségi termelést, úgyhogy az emelés ne menjen a termelékenység rovására. ANTAL ILONA ÉS KUCHARIK MAGDA NORMASZILARDlTÁST KÉRTEK A talpbőrvágók közül a legjobb Paulen János 165 százalékkal. Mistiák Rudolf munkacsoportja pedig 158 százalékra teljesíti a tervet. A felsőrészvarrók közül kiemelkedik Skulipai Irén 145 százalékkal, Lukacsovics Emma pedig 140 százalékkal. Az 5333-as műhelyben dolgozó Antal Ilona 180 százalékban tesz eleget feladatának s legutóbb 7 százalékos normaszilárditást kért Kucharik Magda az 5325-ös műhely dolgozója 170 százalékban termel s ő viszont 10 százalékkal szilárdította normáját. Lacika József a sarkok szögezésében 170 százalékra, Hoffman Zdenka pedig az 5443-as műhelyben 172 százalékra teljesíti a, tervet. HARC A SELEJT ELLEN A minőségi termelés emelésével nagy mértékben csökkentik a selejt termékeket. A bőrtalpú cipőknél január végén 2.9 százalékos selejtet mutattak ki, mig május végéig azt már 1.03 százalékra sikerült leszorítaniok. A mostani újabb kötelezettségük szerint ezt 0.7 százalékra csökkentik. Főleg májusban szállították le a selejttermékek számát, ami a kongresszusi kötelezettségek teljesítésének tulajdonítható. A gumitalpú cipőknél márciusban volt a legtöbb selejt, amikor 1.3 százalékot mutattak ki, de május végén azt 0.72 százalékra csökkentették. Hogyan küzdenek a selejttermékek ellen ? A dolgozókat iskolázzák, megtanítják az anyag ismeretére. Ezenkívül az üzem több helyén elhelyezett szekrényekben kiállítanak egyes selejtárukat és feltüntetik azok készítőinek nevét is. Egyúttal azonban kiállítják a legszebb termékeket is, s így figyelmeztetik a dolgozókat a minőségi termelés jeléntőségére. Összegezve az elmúlt heti eredményeket, megállapították, hogy a cipőgyártásban az előirányzott 0.3 százalékkal szemben 2.4 százalék a selejt. A minőségi termelés 94 százalékot ér el. A gumi gyártásában az előirányzott 0.6 százalékkal szemben 0.98 százalék a selejt. A minőségi termelésben 92 százalékot mutattak ki. A múlt héten a legjobban termelő műhely a cipőgyártásban az 5488-as üsemosstály volt, mely egész héten selejt nélkül dolgozott és a minőségi termelésben 97.9 százalékot ért el. A gumigyártásban viszont az 5SSS-as műhely termelt a legjobban, szintén selejt nélkül, a minőségi termelésben 9S.5 százalékot ért el. ÖT HŐNAP ALATT 258 UJlTÁST NYÚJTOTTAK BE A üzemben irányított újítási mozgalom folyik. Az akció négyesek és az újítási felelősek rámutatnak azokra a lehetőségekre, ahol a dolgozók újító javaslataikkal kiküszöbölhetik a még meglévő terjnelési hiányosságokat. Májusban versenyt hirdettek ki a legegyszerűbb újítási javaslatra, s akkor volt olyan hét is, amikor 65 termelést módosító javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ezzel azt érték el, hogy a dolgozók valóban gondolkozni kezdtek munkájukon és mindnyájan igyekeznek már, hogy esetleges újításaikkal emeljék a termelékenységet s egyben könnyithessenek a munkájukon is. Május végéig összesen 258 újítást adtak be. Ezekkel évenként 4,200.000 koronát takarítanak meg. Ebben a hónapban mostanáig 19 újítási javaslatot nyújtottak be. Simorka József és Hritz János elvtársak újításaikkal tökéletesítették gépük munkáját és évente töb mint 100.000 koronát takarítanak meg. Ezek a magas számok is igazolják, hogy az „Augusztus 29."-üzemben a dolgozók valóban felismerték az újítási mozgalom nagy jelentőségét. TELJESlTIK-E A MŰSZAKI VÉDNÖKÖK KÖTELEZETTSÉGÜKET ? Az élmunkásoknak szakmabeli tudásuk állandó fejlesztésére van szükségük, s ezért az üzem műszaki dolgozói közül 129-en védnökségeket vállaltak az élmunkások felett. A műszakiak túlnyomórészt oktatják a kiváló dolgozókat, azonban vannak köztük olyanok is, akik eddig egyáltalán nem tettek eleget kötelezettségüknek. Ezért ajánlatos volna, ha az élmunkások felhívnák a Párt és a szakszervezet figyelmét erre és külön az üzemi újságjuk hasábjain foglalkoznának ezzel a kérdéssel, A MEGGYŐZÉS — A PÁRTTAGOK POLITIKAI MUNKÁJÁNAK FŐ MÓDSZERE Most már nemcsak az tizemben, hanem kint a falvakban is, ahol védnökségeket vállaltak egyes EFSz-ek felett, e szerint igazodnak. A műhelyekben a dolgozók most tárgyalnak az 1951. évi munkatervükről s itt is igen fontos szerephez jutnak a párttagok. Kellő meggyőzéssel és magyarázatokkal hívják fel a dolgozók figyelmét azokra a lehetőségekre, melyek ismeretével maguk a munkások javíthatnak a jövő évi munkaterven és újabb, kezdeményező kötelezettségvállalásaikkal, gondos anyagktakarékoskodással az eddiginél is jobb eredményeket érhetnek el. A dolgozók politikai meggyőzése a mind eredményesebbé váló termelési munkának egyik főfeltétele. Ezért, mint a Síroké elvtárshoz intézett levelükben írták is: „Pártszervezetünk mühelysejtjeit még kezdeményezőbbekké tesszük és általuk biztosítjuk a kitűzött feladatok és kötelezettségek teljesítését." A partizánskei dolgozók felhívása követésreméltó példát adott a többi könnyű ipari üzemeknek. Utat mutatott, hogyan lehet a terv teljesítése mellett javítani a minőséget, csökkenteni a termelési költségeket, emelni a termelékenységet és fokozni a falvakban á szocialista nevelő munkát P. B. A közüzemek is bevezetik a munkaversenyt (p) Közüzemeink egyre tevékenyebben dolgoznak. Tapasztaljuk ezt a fővárosunkban is, ahol a városi közüzemek központi vezetősége a IX, kongresszus után a dolgozók kezdeményezésére a szocialista munkaverseny bevezetésére és kifejlesztésére törekszik A főrévi Styl • bútorgyárban, amely sz'ntén a közüzemekhez tartozik, a dolgozók meggyőződtek arról, hogy tnunkaverseny nélkül nem tudnak olyan munkát kifejteni, még ha teljesítik is a tervet, mint azok az üzemek, ahol már bevezették a munka versenynek fejletteb formáit. Ezért elhatározták, hogy ők is megindítják üzemükben a munkaversenyt és egyúttal kötelezettséget vállaltak, hogy az 1950. évi munkatervüket november 23-ig, köztársasági elnökünk születésnapjáig teljesítik. »Ezzel be akarjuk bizonyítani — irták Kl. Gottwald elvtárshoz intézett táviratukban, — hogy a munka termelékenységének fokozásával mi is hozzá altarunk járulni hazánkban a szocializmusnak és a dologozók szebb holnapjának kiépítéséhez.« A munkából való távolmaradást teljesen kiküszöbölték A május hónapi tervet 103.7' százalékban teljesítették. Most négy munkacsoportra osztva vették fel az üzem dolgozói egymás között a versenyt — Eddig nem tudott rólunk senki. hogy mi is létezünk mondja Varga Gyula, a gépházi munkacsoport vezetője, — ezért indítottuk tneg a murriiversenyt. — így bizony a tervet könnyebben tudjuk teljesíteni — veszi át a szót a kézimühelyben dolgozó Gyurkovics István. — Bizonyos, hogy a munkaverseny révén többet fogunk termelni, de többet is fogunk keresni. Kötelezettségünket azért is vállaltuk, hogy minél jobban dolgozhassunk és mi is élmunkások lehessünk — Benn jártunk a városban s láttam ott olyan üzleteket — mondja Sumica Mihály, — ahol csak élmunkások vásárolhatnak. Miért ne vásárolhatnánk,,, ott mi is? A kézimühelyben dolgozó Mészáros István asztalos azt mondja: — A verseny révén még munkánk minőségét is emelhetjük. Önként kapcsolódtunk be a munkaversenybe. mert tudjuk, hogy a nagyobb termelékenységgel elősegítjük hazánkban a szocializmus kiépítését így beszélnek a Styl bútorüzem dolgozói, akik saját maguk győződtek meg a szocialista munkaverseny szükségességéről és jelentőségéről, látva azt, hogy az mennyire megjavítja sorsukat. »«•»«»y «»»«fr — Az Izvesztija megállapítja, hogy Dulles, Bradley és Johnson japáni uta. zása csak az ázsiai népek felszabadulási harcának újabb fellendülését vonhatja maga után. Az amerikai gyarmatosító politika Japánban is egyre fokozódó ellenállást vált ki. — Mandzsúria iparában 1950 január és május között 240.000 új munkást alkalmaztak. A békemozgalom sikereket jelent a fasiszta Spanyolországból A L'Hummanité jelentése szerint Franco Spanyolországában az elképzelhetetlen terror ellenére is egyre inkább szaporodik a stockholmi békehatározathoz csatlakozó aláírások száma. A spanyol illegális lap, amely a stockholmi határozat teljes szövegét közli, a kővetkezőket írja a békemozgalom e határozatával kapcsolásán: Mindenki, aki Franco ellen van, tartsa kőtélességének ezt a határozatot aláírni és a felhívást az országban terjeszteni. Terjesszétek a mozgalmat az üzemekben, bányákban, gyárakban, az iskolákban és az egyetemeken, írjátok mindnyájan alá a háborút és a fasizmust elutasító határozatot. Az atomfegyvereket eltiltó követelésünk hallassa hangját hatalmasan. Az aláírásgyűjtési akció rendkívüli sikereket ér el mind Spanyolországban, mind pedig a spanyol republikánusok soraiban, akiket Franco bestiális uralma hazájuk elhagyására kényszerített. A belga Kommiinisfia Párt Lipót király visszatérésének kérdésével foglalkozott A belga Kommunista Párt politbürőja rendkívüli ülésre jött össze, amelyre az adott okot, hogy Belgiumot Lipót királynak visszatérte veszedelmes helyzetbe sodorná és ez a veszély egyre konkrétebb formát ölt. A belgiumi Kommunista Párt politbürója határozatot fogadott el, melyben hangsúlyozza Lipót király viszszatértének veszedelmes voltát. A Kommunista Párt felhívja mindazokat, akik ellene vannak a Hitlerrel kollaboráló Lipót király visszatértének, hogy tömörüljenek egységbe és lássanak hozzá egy olyan mozgalom megindításához, amely megakadályozná a volt király visszatértét A belga Kommunista Párt kifejezésre juttatta, hogy nem tartja elégségesnek a

békehatározat aláírásával kapcsolatos eddigi kampányt Belgiumban, ezért felhívja tagjait, hogy minden erejükkel gondoskodjanak arról, hogy a stockholmi határozat aláírása Belgiumban sikerrel záruljon le. Ludas Malyi a Maíador-üzemben A CSEMADOK bösi helyícsoportja kitett magáért Ludas Matyi, a nép fia d'adalkörúton jár Szlovákiában. Egyik CSEMADOK helyicsoport a másik után eleveníti fel alakját és igyekszk a legendás hírű »Ludas« hőst hü ábrázolásban nyújtani az újarcú közönségnek Egész Szlovákiában a dolgozók ezrei nézik végig Ludas Matyi játékosan tanulságos históriáját. Szívből kacagnak, mikor először, másodszor, sőt minden óvatossága ellenére harmadszor Is elnáspángolja Ludas Matyi a népnyúzó, zsarnok földesurat Viharzik a taps a nézőtéren, amikor Matyi fejére olvassa a földesúrnak mindazt a keserűséget, amelyet az elnyomott milliók hordoztak szivük mélyén évszázadokon keresztül elnyomóik iráni. Ludas Matyi története a hübéruralom idején játszódik, amikor az uralkodó osztály elleni gyűlölet már ott égett az emberek ezreinek szívében, de még nem ért meg forradalmi tetté. Most a műkedvelő színházakban, a falvak, üzemek, kultúrházaiban szabad emberek nézik végig Ludas Matyi kedves, talpraesett kalandjait. Tapsolnak, amikor sikerül Matyi bosszúja. Lehetetlen észre nem venni, hogy ennek a tapsnak a mélyén nagyon sok minden van. Ott van az emlékezés arra a nem is olyan régi időre, amikor a mai népi demokráciák szabad dolgozói még rabjai, semmibe vett eszközei voltak a munkások verítékén hízó kapitalistáknak. Ott rejlik a tapsok mélyén a szabad ember egészséges gyűlölete az elnyomó iránt. Megelégedetten tapsolnak a dolgozók, ha látják, hogy a nép gyermeke nem hagyja magát és visszaüt a zsarnokra. Ezt a szellemet, a dolgozó nép összefogásának szellemét tolmácsolta a CSEMADOK bösi hélyicsoportjának kultúrbrigádja, amely a Matador-üzem kultúrtermében fellépett a »Ludas Matyival«. Ezt juttatta kifejezésre Glatz Andor kultúrtárs, a darab rendezője, amikor a színpad függönye előtt szólt a közönséghez: — Eljöttünk Bősről, hogy kultúrgárdánk bemutatkozzék az üzemi dolgozóknak. Nem nyújtunk nagy művészetet, vagy rendkívüli teljesítményt, hiszen csoportunk még csak 4 hónapja működik Mégis azt hiszem, hogy jól dolgoztunk. Az a célunk, hogy hozzájáruljunk a falu és a város közeledéséhez, a szlovák és magyar dolgozók testvéri megértésének megvalósításához. Az a célunk, hogy megmutassuk a kultúrmunkásoknak és a CSEMADOK helyicsoportoknak, hogy lehet kicsiből nagyott alkotni, szinte semmiből valamit teremteni. Nekünk sem volt kultúrházunk, nem volt színpadunk, nem volt pénzünk. Volt azonban helyettük más: töretlen akaratunk dolgozni és nyújtani valamit a népnek, a falu és a vár0

s dolgozóinak. Nem riadtunk vissza és ne riadjanak vissza más helyicsoportok sem a kezdeti nehézségektől Csoportunk egységes, öntudatos és céltudatos, boldogan vállalta a kultúrmunkával járó áldozatokat. Kiáltsunk hát éljent az ipari és mezőgazdasági dolgozók egységére, kiáltsunk háromszoros éljent Sztálin, Gottwald és Sirok^ elvtársakra. így beszélt a rendező és így játszott a színigárda ü. Teljesítményük talán nem volt jobb, mint az átlagosan jó vidéki csoportoké, de munkájukból kicsendült a fegyelem, akarat és lélek hármas szövetségéből született proletár öntudat, amelyet bátran felmutattak a Matadorüzeni kultúrtermében összegyűlt dolgozók előtt. — így nyúzták a népet a régi világ földesurai, — szólt az egyik néző. És a másik már sietett a válasszal: — De ma" már nem! Az az idő már elmúlt! Felsorolom a szereplőket, akik egytől-egyig hozzájárultak a kultúregyiittes sikeréhez: Ludas Matyi — Varga Mihály, Ludasné — Gróf Márta, Döbrögi — Bodó Béla, Dengelegi — Patasi Zoltán, Rózsika — Ambrus Ottilia, Kovács — Sós István, Soma — Fenes István, Pintémé — Csörgő Erzsi, Nagyné — Deresi Mária, Méhes — Hodesl Gyula, Kenderkóc — Csicsai Imre, Kence Peti — Gottlieb Ernő, Hajdú — Kún János. Meg keli dicsérnünk Glatz Andor rendezőt, aki ügyesen és energikusan kezében tartotta az egész darabot, de dicséretre méltó az egész együttes azért a fegyelemért és biztonságért, amellyel a fellépésre és a jelenetekre készülődött. Ez még hivatásos színészeknél is ritka tulajdonság. Kitűnő volt a betétként szereplő tánccsoport, amely Brahms ötödik magyar táncának vérpezsdítő muzsikájára nagyszerűen összeállított csárdást ad0

tt elő. A táncszám betanításáért Bodó Béiáné kultúrtársnőt illeti elismerés. Nem szabad megfeledkeznünk a súgóról — Gajdos Istvánról és a dunaszerdahelyi cigányzenészekről sem, akik Bertók Pista vezetésével nagyban elősegítették az előadás sikerét. Lényeges és jellemző a CSEMADOK bösi kultúrgárdájára, hogy az egy Bodó Béla tanítón kívül egyetlen értelmiségi sincs a szereplők közt. i Egytől-egyig ipari vagy mezőgazdasági dolgozók, akik a nehéz testi munka után estéiket feláldozva szívvel-lélekkel készültek a Ludas Matyi előadására. A Matador üzem " dolgpzói és a nagy számú közönség hálásan és magasan értékelte a bősiek öntudatos, kifejezésteljes igyekezetét Szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelte Ludas Matyiban a darab minden egyes szereplőjét, a nép bátor és győzedelmes fiait, akik akadályt nem ismerve törekednek előre a szocializmus felé vezető úton.