Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-30 / 149. szám, péntek

1950 június 30 m m m tf^-WJ« 5 ARATÁSIUNK A gabonabe takarítási munkák a napokban mindenütt megkezdődtek. A jó termés a szokottnál is nagyobb feladatok elé állította dolgozó parasztságunkat, mert minden becsületes falusi dolgozó felismerte és megértette, hogy a jó termés csak akkor lesz a miénk, ha a gabona betakarítási munkálatokat idejében és úgy végezzük el, hogy a legkisebb veszteség se érje termésünket. Az idei jó termést nem egészen a „véletlen szerencsének", a kedvező időjárásnak köszönhetjük, — mint ahogy ezt a reakció terjeszti. Hogy termésünk évről évre javul és az idei termés is kitűnő, abban döntő része van dolgozó parasztságunk öntudatos munkájának és annak, hogy parasztságunknak ma már úgyszólván minden lehetősége és minden eszköze megvan arra, hogy a terméshozamokat állandóan növelje. A jó termés alapfeltételét egyrészt dolgozó parasztságunk öntudatos munkája, másrészt az teremtette meg, hogy a rendelkezésre álló gépek és egyéb eszközök segítségével a talajmüvelést mindjobban tökéletesíthetjük s ugyancsak a gépek használatával érhetjük el, hogy minden mezőgazdasági munkát késedelem nélkül a maga idejében végezhetünk el. Igen nagy befolyással volt a jó termésre, hogy ebben a gazdasági évben eddig még soha nem használt mennyiségű műtrágyát vetettek el. Természetes, hogy mindehhez hozzájárult a kedvező tavaszi időjárás, ami szintén elősegíti'tte a gabonafélék szép fejlődését. lényegében tehát ezek voltak azok a tényezők, amelyek a jó termést megteremtették. De nem a „véletlen szerencse", „szerencséjük volt", „minden kedvezett nekik"-féle reakciós híresztelések, mert hisz ha utána néztünk bármelyik ilyen híresztelésnek, akkor kiderült, hogy aki ezenaz álIáspoi;(<-'ii volt, a reakció legjavából való és hát mi tagadás, neki tényleg nem volt „szerencséje". Amikor úgyszólván országszerte a legszebb búzákat lehetett látni, az ő búzája alig bírta a kalászát kiadni. Ezek a reakciósok tudatosan elszabotálták a jó termést. Van azonban egy másik rész, bár csak egészen kicsi, de példaképül lehet állítani. Nem reakciós, de nem is haladószellemű parasztok, akik görcsösen ragaszkodtak az elavult régi gazdálkodási módszerekhez, akik „a«s apám is így csinálta" elv alapján dolgoztak, de ennek keserves eredményét meg is látták. Kirívó eseteket lehet látni. Két parcella tavaszi árpa egymás mellett. Az egyik gyönyörű, dús kalászú, a másik jó lesz, ha a vetőmagot megadja. Ennek legszembetűnőbb példáját többek közt Tőrén láttuk. A szövetkezet gabonái olyan gyönyörűek, hogy szebbet még rajzolni sem lehetne, viszont az egyéni gazdálkodóké. kevés' kivételével nagyon gyengék. Pedig az időjárás, meg a szerencse egyforma volt az egész határra mind a szövetkezeti, mind az egyéni gazdálkodókra, csak valószínű, hogy a talajművelés, a trágyázás, a vetőmag minősége között lehettek némi eltérések. Nem éppen nagyok, csak pontosan akkorák, mint amekkora különbség a termések között lesz. A korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak az idén ragyogó példáját adták az állami birtokok. Ügyszólván sehol olyan szép gabonát és veteményeket nem lehet látni, mint az állami birtokokon. Az állami birtokok ezzel feladatuk magaslatán állnak. Nemcsak hogy többet termelnek, de a többtermeléssel példát is mutatnak a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, arra a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, 'amelynek megteremtésére a földműves szövetkezetek útján minden dolgozó parasztnak lehetősége van. Az idei jó gabonatermés, amely dolgozó népünknek újabb győzelmét jelenti, éles támadást váltott ki a reakcióból, a falusi kulákokból. A jövő évi kenyérért folyó harcban az osztályharc még fokozottabban kiéleződött és dolgozó népünk ellenségei nem válogatják meg eszközeiket, melyekkel a dolgozó nép munkájának gyümölcsét, az egész ország dolgozóinak kenyerét minél kisebbé és minél soványabbá szeretnék tenni. Hogy jó gabonatermésünk veszteségnélküli betakarítását biztosítsuk, a mezőgazdaságban minden rendelkezésre álló erőt és eszközt a gabona betakarításának munkálataiba állítottunk. Dolgozó parasztságunk felismerte a gabona betakarítási munkálatok sikerének fontosságát, de felismerte azt is, hogy gyors és eredményes munkát csak a közös munkák megteremtésével érhet el. A falvakon már hetekkel ezelőtt megindult a közös aratási és cséplési munkák megszervezése, amihez minden becsületes dolgozó csatlakozott, mert tudatára ébredt annak, hogy a gabonabetakarítási munkálatok sikere nemcsak az állam és a közösség, hanem saját jól felfogott érdeke is. Amilyen sikerrel haladt a közös munkák megszervezése, ugyanolyan hevesen kezdte meg a falusi reakció az egységet bomlasztó aknamunkáját. Megindult a suttogó propaganda: „A közös aratás csak ürügy arra, hogy a parasztokat belehajtsa a kolhozokba! Azért akarják a írözös aratást és cséplést, meg a cséplőgépről való beszolgáltatást, hogy a gazdától minden gabonát elvegyenek! Hiába termett akármennyi búzád is, már a cséplőgéptől elviszik mind és aztán majd drága pénzen veheted a kenyeret! Csak engedjetek aratógépet a földetekre, majd a fele szemet kiveri a tarlóra!" Az ilyen és Az ehhez hasonló rémhírterjesztésnek mind az lett volna a célja, hogy a kialakult egységet, amely a jó termés betakarításának biztosítéka, felbomlassza és ezzel az ellenség malmára hajtsa a vizet. Hála dolgozó parasztságunk öntudatosságának, ezek a bomlasztó kísérletek nem jártak eredménnyel. Minden józan gondolkodású ember tudja, hogy a közös aratási és cséplési munkáknak mi a célja. Tudja mindenki, de tudja az ellenség is, hogy a közös munkákkal, az aratási és cséplési munkálatokat jelentős mértékben meggyorsítjuk és a veszteséget úgyszólván teljesen kiküszöböljük. Ugyanezt a célt szolgálja a gépi munka is, hisz csak egy önkötözőgép 15 pár arató munkáját végzi el. Attól pedig ne aggódjon a reakció, hogy a gép kiveri a szemet, mert a búzát nem túlérésben, hanem viaszérésben aratjuk, no meg öntudatos traktoristáink vannak, akik tudják, hogyan kell megvédeni az ország kenyerét. A gabonáját meg senkitől sem veszik el. Se a cséplőgéptől, se a padlásról. Jó termés van, lesz annyi gabona, hogy beszólgáltatási kötelezettségének mindenki könnyen eleget tehet. Ha még ezen felül is marad és a fejadag is megvan, még hozzá anynyi, hogy egész biztosan nem kell mellette ,,drága pénzen kenyeret venni", akkor ezt a felesleget sem fogják elvenni, mert hisz azt úgyis beszállítja mindenki. Lesz az idén anynyi búza, hogy hivatalos áron is bárki szívesen adja. A feketepiac, ellenségeinknek ez az erős fellegvára, a reakció sűrű könnyhullatásai közepette már régen összedőlt. Tudjuk, hogy kik akarták megakadályozni a közös aratási munkákat. Az egyik faluban például a legdühödtebb ellenzője a 60 holdas kulák volt. Ez a kulák még soha életében maga nem aratott. Az idén nem kapott aratót, de a gépállomással sem kötött aratási szerződést. A 30 hold gabonáját tehát majd maga fogja learatni. Hogy hogyan és mikor, erre mi is kiváncsiak vagyunk. Majd figyelemmel kísérjük. Öt is, meg a többieket is. (bl) a iiiiiiit i építkezéseknél Az építő- és fafeldolgozó ipar alkalmazottai nemzetközi szakszervezeti szövetségének adminisztratív bizottsága értekezletet tartott a prágiai Rádiópalotában. René Arráchard, a szövetség alelnöke, beszámolójában a jövő konkrét feladatairól beszélt, amelyeknek teljesítése hozzájárul a nemzetközi szakszervezeti egység és a békeharcosok világarcvonalának megerősítéséhez. Arrachard alelnök, majd Murto főtitkár braámolóját termékeny vita követte. A prágai értekezleten résztvevő 14 állam valamennyi képviselője hozzászólt a vitához. B. Gebert, a Szakszervezetek Világszövetségének főtitkára rámutatott az építő- és fafeldolgozó ipar alkalmazottainak új kilátásaira, főleg nemzetközi szakszervezeti szövetségük befolyásának kiterjesztésével a gyarmati és félgyarmati országokban. Anglia, Ausztrália és Svédország kiküldöttei, akik mint figyelő vendégek vettek részt az értekezleten, elmondták, hogy országaik építő ipari alkalmazottait kényszerítik lakások helyett hadicélokat szolgáló épületek emelésére. Az építőipari munkások azonban nem kívánják a háborút, ezért megtagadják a munkát a hadi célokat szolgáló építkezéseken. A szónokok rámutattak továbbá arra, hogy országaik szakszervezeti központjainak jobboldali képviselői, akik kiléptek a Szakszervezetek Világszövetségéből, azt önkényesen és a tagsáig Síéles tömegeinek beleegyezése nélkül tették. Kim-ír-Szen a koreai nép igazságos harcáról Kim-Ir-Szen elvtárs, a Koreai Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke rádió útján a következő felhívást intézte a néphez: Kedves honfitársak! Kedves testvérek, a néphadsereg katonái és köztársaságunk déli részén működő partizánok! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nevében fordulok hozzátok. Az áruló Li-Szin-Man bábkormányának hadserege június 25-én benyomult a 38. szélességi körtől északra fekvő területre. A bátrán küzdő védelmi csapatok felfogták a csapást és kemény harcokban megállították Li-Szin-Man támadását. A néphadsereg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának parancsát teljesitve, visszavetette az ellenséget a 38. szélességi körtől északra fekvő területről és 10— 15 kilométerre nyomult előre délre, felszabadította Ongjint, Enant, Kaeszongot, Piakcsent, valamint több más várost és települést. A LI-SZIN-MAN-KLIKK NÉPELLENES BELHÁBORŰT ROBBANTOTT KI Az egész világ tudja, hogy a haza békés egyesítésével szembeszálló Li-Szin-Man-klikk régóta készül a beiháborúra. Dél-Korea népe éhezett, ugyanakkor Li-Szin-Man bábkormánya fegyverkezésre és a belháború előkészitésére fordította a költségvetési kiadások nagy részét. Li-Szin-Mann-klikkje, — hogy igazolja a belháború előkészületeit — katonai összetűzéseket provokált a 38-as szélességi körön, nyugtalan légtört teremtett az országban és ezekért a provokációkért a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányára próbálta hárítani a felelősséget. „Az Észak ellen irányuló hadjárat" előkészítése során az árulók az amerikai imperialisták utasítására nem átalottak lepaktálni a koreai nép gyűlöletes ellenségeivel — a japán militaristákkal. Kim-Ir-Szen elvtárs a továbbiakban Dél-Korea súlyos gazdasági helyzetével foglalkozott. Ebbe a súlyos helyzetbe Li-Szin-Man népellenes klikkje taszította Dél-Koreát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — folytatta Kim-Ir-Szen elvtárs — valamennyi hazafias demokratikus párttal és társadalmi szervezettel, egész Korea népével együtt minden erőfeszítést megtett, hogy elkerülje a belháború pusztításait és vérontás nélkül, békés úton egyesítse hazánkat. A DEMOKRATIKUS ERŐK AZ ORSZÁG EGYSÉGÉÉRT Az észak- és délkoreai pártok és társadalmi szervezetek képviselőinek egyesített tanácskozása már 1948 áprilisában megtette az első kísérletet az ország békés egyesítésére. Li-Szin-Man klikkje azonban meghiúsította ezt a kísérletet. Az amerikai imperialisták és eszközük az ENSz koreai bizottsága segítségével a népet megtévesztő ltülön választásokat rendezett, fokozta az előkészületeket az ország északi része ellen indítandó fegyveres támadásra. A mult év júniusában az ország békés egyesítésére és teljes függetlensége elérésére a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Frontba tömörült 71 hazafias párt és társadalmi szervezet javaslatot tett az ország békés egyesítésére általános választások útján. Ezt a javaslatot az egész koreai nép melegen támogatta, de az áruló Li-Szin-Man klikk ezt is meghiúsította. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front az ország békés egyesítésére törekvő nép véleményét kifejezve 1950. június 7-én indítványozta az ország békés egyesítésének végrehajtását. Li-Szin-Man áruló klikkje azonban meghiúsította a javaslat teljesítését és kijelentette, hogy árulónak tekint mindenkit, aki résztvesz a békés egyesítést kívánó javaslat megvalósításával kapcsolatos intézkedésekben. A Koreai Legfelső Népgyűlés elnöksége június 10-én javaslatot tett az ország békés egyesítésére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének és Dél-Korea úgynevezett Nemzetgyűlésének egész Korea egységes törvényhozó szervévé történő egyesítése útján. Li-Szin-Man klikkje — amelytől idegenek a koreai nép érdekei — belháború megkezdésével válaszolt az egész nép által várt békés egyesítési javaslatra. Li-Szin-Man klikkje testvérgyilkos háború útján akarja megvalósítani a köztársaság északi részében a reakciós népellenes uralmat, amely a japánok alatt fennállott és amely a Köztársaság déli részében ma is fennáll. Fel akarja számolni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és meg akarja fosztani népünket a demokratikus reformok terén elért sikerektől. A Li-Szin-Man-féle reakció el akarja venni a parasztoktól a földet, melyet a köztársaság északi részé-I ben a földreform végrehajtásának eredményeképpen ingyen kaptak és vissza akarja azt adni a földbirtokosoknak. Az áruló klikk meg akarja semmisíteni a demokratikus szabadságot és jogokat, melyeket a koreai nép a köztársaság északi részében kivívott Li-Szin-Man az egész országot az amerikai imperialisták gyarmatává, a koreai népet pedig rabszolgává akarja tenni. FEL KELL SZÁMOLNI AZ IMPERIALISTÁK BÁBJAINAK FASISZTA URALMÁT! Hazánkat és népünket nagy veszély fenyegeti. Mi szükséges e veszély megszüntetéséhez ? A koreai népnek ebben a háborúban, amely a Li-Szin-Man klikk ellen folyik, meg kell védelmeznie a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és annak alkotmányát, fel kell számolnia a Köztársaság déli részében kialakult Li-Szin-Man-féle fasiszta báburalmat, fel kell szabadítania hazánk déli részét a Li-Szin-Man klikk uralma alól, újjá kell teremteni ott a népi bizottságokat, a hatalom igazi szerveit. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlaja alatt végre kell hajtanunk a haza egyesítését és meg kell teremtenünk az egységes, független, demokratikus államot. A háború, melyet reánk kényszerítettek, a haza egyesítéséért és függetlenségéért, a szabadságért és demokráciáért vívott igazságos háború. Kim-Ir-Szen elvtárs felhívta a köztársaság északi részének népét,állítsa át egész munkáját háborús vágányra, mozgósítson minden erőt az ellenség könyörtelen és gyors szétverésére. Minden munkát alá kell rendelni a háború céljainak és az ellenség szétverésének; össznépi segítséget kell szervezni a néphadsereg szá.mtára és állandóan új tartalékokkal kell kiegészíteni. A frontot minden szükséges anyaggal el kell látni, biztosítani kell a hadsereg j gyors ellátását fegyverrel és harci eszközökkel, meg kell szervezni a sebesült katonáknak nyújtandó gyors segítséget. Meg kell szervezni a néphadsereg mögöttes területének megszilárdítására irányuló munkát, hogy az arcvonal szükségletei teljes egészükben fedezve legyenek. Kim-Ir-Szen elvtárs ezután felszólította Dél-Korea partizánjait és partizánnőit: nyújtsanak aktív segítséget a péphadseregnek, szélesítsék ki az egész nép harcát, semmisítsék meg az ellenséget, rongálják meg összekötő vonalait é- teremtsék újjá a népi bizottságokat. Kim-Ir-Szen elvtárs felszólította Dél-Korea munkásait, parasztjait, vállalkozóit és értelmiségét, hogy aktívan segítsék az ország déli részének felszabadítását. A délkoreai úgynevezett nemzetvédelmi hadsereg katonáihoz és tisztjeihez fordulva, Kim-Ir-Szen elvtárs felszólította őket, fordítsák fegyvereiket Li-Szin-Man áruló klikkje, a koreai nép ellensége ellen — és ilyen módon foglalják el méltó helyüket a haza egységéért és szabadságáért küzdő harcosok soraiban. ELŐRE A GYŐZELEMIG! A történelem azt mutatja, hogy a szabadságáért és függetlenségéért eltökélten harcbaszállott nép legyőzhetetlen. Népünk ügye igazságos ügy. A diadal népünké lesz. Meggyőződésem, hogy a hazáért és a népért vívott igazságos harc győzelemmel fejeződik be. Elérkezett hazánk egyesítésének ideje. A győzelembe vetett hittel bátran haladunk előre! Valamennyi erőt néphadseregünk és az arcvonal megsegítésére! Valamennyi erőt az ellenség szétverésére és megsemmisítésére! Éljen a koreai nép, amely igazságos népi háborúba indult! Éljen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság! Előre a győzelemig! . inkánkat a CsKP vezetésével és a munkásosztállyal szövetkezve végezzük Az érsekújvári járás földművesei levelet irtak Klement Gottwaldnak Az érsekújvári járásban az idei ara. tás előkészítésének rendkívüli figyelmet szenteltek. Az előkészítő munkák jelentős sikerrel jártak. Érsekújvár járás földművesei levelet intéztek Klement Gottwald köztársasági elnökhöz, amelyben a következőket írják: Megszívlelve Klement Gottwald elnök tanácsait és megerősödve a dicső IX. kongresszus határozataitól az érsekújvári járás községeinek kis. és középföldiművesei elhatározták, hogy elsőízben közösen végzik el az aratási és cséplési munkálatokat. Ez az elhatározás Pártunk szorgalmas és fáradhatatlan szervező munkájának, az üzemi munkások segítségének, továbbá kis- és középföldműveseink széles tömegei növekvő öntudatának eredménye. Az aratási előkészületek lefolyása bebizonyította, hogy naponta növekedik az új szövetkezeti tagok száma, akik saját tapasztalataikkal meggyőződnek a közös munka előnyeiről. A pártfunkcionáriusok, a népi közigazgatás és a tömegszervezetek rend. szeres és áldozatos munkájával elérték: a) Járásuk minden községe kidolgozta a közös aratási és cséplési munkák tervét. 16.826 hektár területen részben már dolgoznak és a további munka folyamán 3.981 ember fog dolgozni 315 munkacsoportban. 'A gabona behordását 196 munkacsoport fogja végezni, amelyek egyenként 216 emberből állnak. A cséplésnél 2.486 ember lesz szolgálatban 119 csoportban. Időközben 3 CsISz csoport jelentkezett az aratási munkákra Dvorf n. 2.-ból. Egyes csoportok között, a csoportokon belül és a járás EFSz-ei között versenyt szerveznek. A gépeken kívül 2182 fogat is fog dolgozni. Közös munkával az aratás idejét a mult évihez viszonyítva egy harmadával megrövidítik és előkészítik járásuk minden községében a közös őszi vetés feltételeit. b) A járásnak mind a 16 községében van már EFSz. Közülük 10 EFSz'már áttért a II. és III. tipusú végrehajtási rendszerre. Második típusra áttértek: Tardoskedd, Csehy Kamocsa, Érsekújvár, Kolta, Jasová és Palárikovo községek. E községek 261 kis- és középföldművese az egész szántóföld területet 30 százalékát birtokolja. c) Harmadik tipusú EFSz-re: Dubnik, Dolny Jatoc, Dvory n. Zitavou, Andovce,. Szemerovo és Zemné községek tértek át, amelyeknek 543 földművese az egész szántóföld 54 százalékát birtokolja. Dubník és Dolny Jatov községben minden földműves áttér a III. tipusú közös gazdálkodásra. d) Három községben, mirrt: Sztrekovon, Rubányin és Baranovon a II. tipusú EFSz végrehajtási rendszerének aláírása még folyamatban van. e) Az érsekújvári járás EFSz-ei versenyre hívták ki a zselízi, komáromi, ógyallai, vágsellyei és surányi járás EFSz-eit. Ebbe a komoly és felelősségteljes munkába az érsekújvári járás földmű, vesei a CsKP vezetésével és a munkásosztállyal szövetkezve indultak. Közös munkájukkal szép eredményeket értek el. Életük napról napra örömtelibb, földműveseiket a becsületes munka hősökké avatja. A szovjet földművesek gazdag tapasztalataira és e jelszóra támaszkodva „Építsd hazád, erősíted a békét" még többre is képesek lesznek. Igen, dolgozóink boldoggá teszik Szlovákiánkat, a szo* cialista Csehszlovákiában.