Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-30 / 149. szám, péntek

-Ü1SIÖ 1950 június 30 A második össz-szakszervezeti kongresszus határozatainak teljesítése és a ROH új feladatai Zupka elvtárs beszámolója az URO plenáris ülésén FÖ ORSZAGÉPLTESI FELADATAINK A szocialista országépítés általános vezérvonalát a CsKP IX, kongresszusa határozta meg. Ezen a kongresszuson az országépités feladatait Gottwald elvtárs 10 pontban tűzte ki. Ezek a pontok képezték a második össz-szakszervezeti kongresszus tárgyalásainak lényegét, megadták az irányt a határozatok kidolgozására és szakszervezeti mozgalmunk tevékenységének irányitói lettek. Zápotockjr, Erban és a többi elvtársak kongresszusi beszámolói a ROH «feladatainak konkretizálására összpontosultak. A kongresszus megmutatta, mit kell tennünk, hogy valósággá váltsuk a jelszót: „Minden munkás üzemének gondos gazdája". A kongresszus kitűzte feladatunkul, hogy végrehajtsuk a szakszervezeti mozgalom további és Jobb szervezési kiépítését és az eddiginél jobban irányítsuk a szövetséget és a termelési feladatok teljesítésének biztosítását. Üj szervezési formák, új munkamódszerek voltak kitűzve, hogy ezáltal is növekedjék a szakszervezeti mozgalom tevékenysége a szocialista országépités terén. A második kongresszus határozatai arról tanúskodnak, hogy a küldöttek magukévá tették Gottwald elvtárs szavait, amelyekkel beszéde zárórészében felvázolta a szakszervezetek felelős szerepét. Megértették szavait, hogy főleg a szakszervezetek, mint a legérettebb osztálya a munkásosztálynak, egységes szervezetei azok, amelyek felelősek a szocializmus végső győzelméért és azért, hogy a Jólét, a boldogság, a függetlenség és a béke egész népünk számára biztosittassék. A második össz-szakszervezeti kongresszus óta valamivel több mint félév múlott el. Időközben áprilisban összejött a szakszervezetek új központi tanácsa, amelyet a második szakszervezeti kongresszus választott meg. Ezen a plenáris ülésen szétosztották azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP Központi Bizottságának rendkívül fontos februári ülése határozott meg a ROH számára. A Központi Szaktanács mai plenáris ülése lehetőséget ad nekünk arra, hogy tevékenységünket értékeljük. Tehát meg kell mondanunk, hogyan sikerült ez alatt a hat hónap alatt megvalósítanunk a második össz-szakszervezeti kongresszus elvi jelentőségű határozatait Munkánk mértéke nem lehet csupán szervezeteink és szerveink tevékenységéről szóló jelentés, de mindenekelőtt a terv konkrét teljesítése. Ezért engedjétek meg nekem, hogy röviden felhozzak néhány számadatot, amellett ne haragudjatok rám, ha szakszervezeteink munkájának értékelésével és mozgalmunk szlovákiai kérdéseivel részletesebben fogok foglalkozni. Hiszem, hogy mozgalmunknak csak használ, ha Szlovákia kérdéseivel tisztséget viselőink konkrétebben megismerkednek. Az ötéves terv első évében Köztársaságunk dolgozó népe megerősítette népi demokratikus rendszerünket politikailag és gazdaságilag. Bár a termelési feladatok az előző, 1948-as évnél a bruttó termelési érték 23 százalékával voltak magasabbak, a tervet országos méretekben 102%-ra és magában Szlovákiában 101.2%-ra teljesítettük. Az 1949. év }ó eredményei optimizmussal és biztonsággal töltöttek el bennünket. Az ötéves terv második évébe indulásunkkor azt hittük, hogy ismét jó eredményeket érünk el nagyobb erőfeszítés és gondos előkészület nélkül is. Már a január, az első hónap csalódást hozott A tervteljesítés az előző év átlagával szemben országos méretekben 3.6 %-kal, míg Szlovákiában 8.6%-kai volt alacsonyabb. Mult év januárjával szemben pedig a cseh országrészekben 2.3%-os és Szlovákiában 10.1%os visszaesés mutatkozik. A tervteljesítés februárban kissé Javult azonban Szlovákiában még mindig 100% alatti, 98.3%-os. A nem bíztató eredmények szétfoszlatták az alaptalan optimizmust és arra kényszeritettek bennünket, hogy megkeressük a viszszamaradás okait és javulást érjünk el. TÁVOLÍTSUK EL ÖNKRITIKÁVAL A HIBAKAT Kritikát gyakorolva ennek föokát saját magunkban keressük. Ellenőriztük, vájjon megtettünk-e mindent, hogy az 1950-es év fokozott feladataira felkészültek legyünk. Bebizonyosodott, hogy elhanyagoltuk az alapos előkészületeket. Nem hívtunk össze előre gyűléseket és konferenciákat, a termelési feladatokat nem A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legfelső szervének, a Szakszervezetek Központi Tanácsa ülésszakának jelentőségéit mindenekelőtt a munkásosztály döntő és felelősségteljes szerepe határozza meg köztársaságunkban. Csehszlovákia munkásosztálya Kommunista Pártja vezetésével a fasiszta rabszolgatartók elleni felszabadító küzdelemben kiharcolta magának a hatalmat és uralkodó osztálylyá vált. A munkásosztály helyzetében beállott lényeges változás megváltoztatta a szakszervezetek feladatalt is. A dolgozó ember helyzetének javításáért folyó harc, amely a szakszervezeti mozgalom legfőbb küldetése, új formákat ölt. A dolgozók életszínvonalának emeléséről a munkásosztály részvétele dönt a termelés vezetésében s megszervezésébben és a nemzeti jövedelem igazságos elosztásában. A szakszervezetek főfeladata ezért a felszabadítás után az volt, hogy a munkásosztály megszerzett hatalmát megszilárdítsa és kiterjessze. E feladat sikeres teljesítése elképzelhetetlen volt a világnézetileg egységes és szervezésileg erős szakszervezeti mozgalom kiépítése nélkül. Első összszakszervezeti kongresszusunk a szakszervezeti mozgalom egységét szilárd alapokra helyezte, hozzájárult a munkásosztály hatalmi helyzetének megszilárdításához és a dolgozók millióit mozgósította a Köztársaság ellenségei ellen. A második összszakszervezeti kongresszus a szocialista országépítés arcvonalára való mozgósítás jegyében folyt le. bontottuk szét gyakran munkacsoportokra sem, annál kevésbbé egyes egyénekre és gépekre. A dolgozók nem ismerték feladataikat és nem voltak rájuk felkészülve. A terv nemteljesítésével és ennek okaival az SzKP kibővített elnökségi ülése is foglalkozott. Kiadtuk a jelszót: „Az SzKP IX. Kongresszusáig teljesítsük a tervet és a kötelezettségvállalásokat és a nehézipar terén lépjük túl őket!" Az SzKP elnökségének határozataival foglalkozott a szlovákiai szaktanács elnöksége és a ROH összes szervezetei. A feladatokat szétosztottuk és konkretizáltuk. Amit először elhanyagoltunk, később kellett behoznunk. Konferenciákat és tanácskozásokat hívtunk össze, amelyek után műhely- és üzemgvűlések következtek. Az SzKP elnökségének felhívása élénk visszhangra talált, tömegesen kötöttek szocialista szerződéseket egyes egyének és kollektívumok, lelkesen vettek magukra új kötelezettségeket az SzKP IX. kongresszusára. Az eredmények csakhamar megmutatkoztak. A tervteljesítést márciusban 109.7 százalékra fokoztuk, ami 11.2 százalékkal magasabb, mint februárban és 17 százalékkal magasabb, mint januárban. Az áprilisi tervet 104.? százalékra és a májusit 106.4 százalékra teljesítettük. Amit elmulasztottunk, be is hoztuk és a kongresszusig kiegyenlítettük a tervet, sőt még valamivel túl is léptük. Május végéiga terv összteljesítését 1016 százalékra emeltük. Amellett meg kell jegyeznem még azt, hogy nem maradt el az élelmezési ipar sem, amely az első negyedév tervét 101.7 százalékra teljesítette és május végéig 98.2 százalékra végzett. Amikor örömmel jelentem be ezeket az eredményeket, az nem jelent annyit, hogy munkánkkal elégedettek is lehetünk. A cseh országrészekkel szemben a terv ősszteljesítésében még mindig elmaradunk 0.7 százalékkal. Főleg azért nem elégíthet ez ki bennünket, mert tudatosítanunk kell azt, hogy az év második felében még nagyobb feladatok várnak reánk. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a termelési terv teljesítésiétől függ Szlovákia iparosításának üteme is. Az ötéves "terv különleges nyomatékot helyez a szlovákiai gazdasági élet nagyobb fejlesztésére, mint a cseh országrészekre. Ezután már régen vágyakoztunk és ezért harcoltunk. A felszabadult köztársaságban meg van adva a lehetőség arra, hogy szabadon dolgozhassunk országunk felvirágzásán. De nemcsak ez, hanem általános testvéri segítséget kapunk a gazdaságilag fejlettebb cseh ország, részektől is. A mult évben 14 új üzem. ben kezdtük meg a munkát. Idén 23 nagyobb üzemet nyitunk meg. Uj energiaforrásokat létesítünk, kiszélesítjük a közlekedési hálózatokat, stb. Gépi felszereléseket és forgalmi esz. közöket a cseh ipar juttat számunkra. A cseh dolgozók, azaz a cseh elvtársak segítségével elindultunk azon az úton, ame'y egy hatalmas ipari Szlovákia kiépítéséhez vezet. Tőlünk függ, hogy a nekünk nyújtott testvéri segítséget kihasználjuk-e vagy kihasználatlanul hagyjuk, vagyis fogunk-e tudni vele gazdaságosan és hasznosan bánni. E tőke helyes kezelését csak úgy érjük el, ha Szlovákia iparosítása az egész nép ügyévé válik és minden, ki közülünk odaadóan és lelkiismeretesen fogja teljesíteni azokat a feladatokat. amelyeket rábíztak. GOTTWALD ELVTÁRS ŰTBAIGAZITASAI A CsKP Központi Bizottságának ez évi februári ülésén Klement Gottwald méltányolta a szociális építkezés tíz pontjának teljesítését, amelyeket annak idején a CsKP IX. kongreszszusán tűzötl ki. Gottwald elvtárs rámutatott azokra a tényekre, amelyeket .a szocializmus kiépítésénél különös figyelembe kell venni. Többek között azt mondotta, hogy eddig főkép a termelés magasságát terveztük, de nem vettük kellőképpen figyelembe az eladás lehetőségeit. Szükséges, hogy itt új irányba tereljük egész ipari termelésünket éspedig gyorsabb ütemben, mint a múltban. Nyersanyagainkat hasznosabban és gazdaságosabban kell kihasználnunk és feldolgoznunk, mint eddig, takarékosabban kell bánnunk velük, különösen azokkal, amelyeket importálunk. Ipari termelésünk központjában főkép azoknak a termékeknek kell állniok, amelyek számára tartós piacot biztosíthatnuk, ami azt jelenti, hogy fokozni kel! a nehézipari termelést és a gépgyártást. Gottwald elvtárs beszámolójában adva vannak számunkra azok az irányvonalak, amelyek szükségesek ipari termelésünk átszervezésére, arra, hogy külföldről csak olyan nyersanya. gokat importáljunk, amelyek hazai készleteinkből nem fedezhetők, hogy hazai nyersanyagainkat minél nagyobb mértékben kihasználjuk és terményeinket olyan államokba exportáljuk, ahol azok részére állandó piacot kapunk. Mindezekből kitűnik, hogy a kivitelben „legfőbb. társunknak a Szovjetúftiónak kell 'fénrfie s nem utolsó sorban a népi demokráciákkal is. egyre jobban el kell -mélyítenünk külkereskedelmi viszonyunkat. A népi demokratikus államok — mint mi is — a szocializmust építik Világos, hogy építik a nehéz ipart is, amihez gépekre van szükségük Ez a tény is alátámasztja a nehéz gépgyártásunk szűk. ségesség;ét. Ezzel a kérdéssel Siroky elvtárs is foglalkozott az SzKP IX. kongresszusán, ahol többek között hangsúlyozta, hogy a jövőben a nehézipar kifejlesztésére kell helyeznünk a fősúlyt. A nehézipar ilyen legszükségesebb ága nálunk a hatalmas energiaelőállító üzemek kiépítése, újabb kohók felállítása, valamint egyre szélesebb alapokra kei helyeznünk a finom műszerek gyártását is. Hasonlóan nem szabad elhanyagolnunk a cementgyártást . és a porcellángyártást sem és lehetőség szerint ki kell szélesíteni az olyan termékek előállítását, amelyekhez a szükséges nyersanyagok belföldön is biztosítva vannak. Ilyen iparágak például a fa-, cellulóze-, papír-, lenfeldolgozó-, műselyem- és a vegyiipar. Mindenesetre azonban nem szabad eme fejezet első szakaszában emiitett .pontokat elhanyagolni, azaz a nehéz gépipar és az energiaelőállító üzemek kiépítését előnyben kell részesítenünk. Mindezeknek az iparágaknak elengedhetetlen kelléke az energiaelőállításához szükséges bányaipar fejlesztése. Ezek a célok nem szabad, hogy csak papírra vetett tervek maradjanak, hanem meg is kell őket valósítani. Terveink köte'ezőek legyenek. Ezeknek a kötelezettségszerűen kiépített terveknek egy egységes és egészséges összcsehszlovákiai közgazdaság kiépítését kell szolgálniok, természetesen Szlovákia sikeres iparosításának figyelembevételével. FOKOZOTTABB FELADATOK. Iparunk újjáépítésével' a kormány is foglalkozott, amikor jóváhagyta az 1950. évre szóló végrehajtási tervet. Az eredeti végrehajtási tervvel szemben 1950-re növelté« a termelési feladatokat, különösen a nehéziparban, az építészetben;

a mezőgazdaságban, az erdészetben és kivált ezeknek az iparágaknak azokban a részeiben, amelyek lényegesen elősegítik az általános ipa. rosodást és csökkentik a nyersanyagok külföldi behozatalát különösen a kapitalista országokból. Az 1950-re szóló átdolgozott végrehajtási terv ugyancsak a nehézipar még gyorsabb ütemű fejlesztését hangsúlyozza, egy olyan ipari állam létesítését, amely nélkül a szocializmus megvalósítása szinte lehetetlen. Á nehéziparban 1949-cel szemben idén 17 százalékos növekedést kell elérnünk. Nagyobb feladatok várnak ránk a fa. és a papíriparban is. Az építőiparban 1949-cel szemben 56 százalékos emelkedést akarunk elérni, ami azt jelenti, hogy dolgozóink lakásviszonyait lényegesen megjavítjuk. És mi a helyzet a mező. gazdaságban? A mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az erdészeti és papíripari termelésben szintén fokozzuk termelési igyekezetünket. Az eredeti tervek átdolgozásából kivették részüket a munkások, mesterek és a mérnökök is. Ez tehát azt bizonyítja, hogy az átdolgozott terv legnagyobb része magától a dolgozó munkásságtól származik. Ezeknek az átdolgozott tételeknek megvalósítása újabb lépéseket jeleni gazdaságunk újjá- és ki. építésében. Ipari termelésünk új irányba való terelésének politikai jelentősége is van. Mindenekelőtt gazdasági és politikai életünk szilárd alapokra való helyezését eredményezni. Ezáltal az ötéves tervben eredetileg 57 százalékos fejlődés helyett 70 százalékos fejlődést érünk el. Az ipari termelés fejlesztése nem utolsó sorban a mezőgazdasági termelés gépesítését is elősegíti, ami lényegesen hozzájárul falvaink szocializálásához. Ezzel párhuzamosan megerősödik a falu es a város dolgozóinak szövetsége, más szóval dolgozó népünk egysége. Mindezekből világosan kitűnik, hogy Szlovákia iparosítása és ezzel a városi és falusi dolgozók egységének megerősítése az általános életszínvonal emelkedésének ügyét szolgálja. Dolgozó osztályunk ezáltal egyre erősebb és jelentősebb pozíciót fog betölteni saját sorsának irányításában. Az ipari termelés új útra való terelése egyúttal Csehszlovákia nemzetközi jelentőségét is növelni fogja és függetlenné teszi a kapitalista álla-' moktól. Növekszik továbbá országunk védelmi ereje is, ami közvetlenül a béketábor megerősödését is jelenti. Köztársaságunk tehát a Szovjetúnió által vezetett béketáborban jelentős helyet foglal majd eí. A szocialista épités minden teren elért sikerek újabb csapást jelentenek a háború előkészítőire. A jobb eredményekért folytatott küzdelem tehát közvetve a világbéke megerősödését is jelenti. Tudatában vagyunk annak, hogy a nagyobb követelmények megvalósítása nem lesz könnyű feladat. Tudjuk azonban azt is, hogy minden előfeltétel adva van e követelmények teljesítéséhez, sőt azoknak túlteljesítéséhez is. Nyersanyagban nincs hiányunk. A főfeladat most kiaknázásuk. Ipari üzemeink ereje eddig még nincs teljes mértékben kihasználva és a legnagyobb jelentőségű tényező, a tömeges jellegű szocialista verseny kiépítése még mindig bizonyos fogyatékossággal küzd. Szükségünk van egy új építő hadseregre, amely egyre növekszik és egyre többet termel. Csehszlovákia népeinek tehetségéről és kezdeményező erejéről tanúskodik az a tény is, hogy annak dacára, hogy a termelési eszközök még ézideig kevéssel multák felül az 1938 előtti termelési eszközök terjedőimét, mégis nagyobb termelési eredményeket érünk el, mint 1938-ban, amikor a nép nem saját üzemében dolgozott. Az ipari termelés némely ágában 200 százalékkal több a termelés, mint 1938-ban. Ezek a lehetőségek nemcsak a könnyűiparban vannak meg, hanem a bánya-, kohó-, gép. és építészeti iparban is. A gazdasági élet eme ágaiban a termelés fokozásának lehetőségeit részletes vizsgálat tárgyává tettük. Ezek a vizsgálatok azonban csak az üzemek vezérigazgatósága által nyújtott adatok alapján folytak le, mégis kiderült, hogy például az energia-előállitó-, kohó- és kerámiai iparban a tervet 10 százalékkal túl lehetett volna teljesíteni. A gépiparban és az építészetben 15 százalékkal lehetett volna túlteljesíteni az ötéves terv előirányzatait. OSZTRAVA VIDÉKÉNEK KIÉPITÉSÉÉRT. Tőlünk és szakszervezeteinktől függ, hogy igyekezetünket az ipari termelés fokozására állítjuk-e be. Az ipari termelés alapfeltétele — amint már az előbbi fejezetben említettük — egy jelentős nehézipar kiépítése. A jelentős nehézipar viszont nagymennyiségű szenet és vasat igényel. Honnan szérezzük ezt be? Legalkalmasabb lelőhely éppen Osztrava és vidéke. Ezért határozat jött létre, melynek értelmében Osztrava és vidéke nehéziparunk kiépítésének egyik bázisa lesz. Osztrava és vidékének nagyméretű kiépítése már megkezdődött és olyan építkezés folyik, mint soha eddig. A vidék egész lakosságának az a főfeladata, hogy Osztravát valóban minél előbb kiépítse. Ez a tudat hatja át az építésben résztvevő munkásokat is. A bányászok kötelezettséget vállaltak, hogy minden erejük megfeszítésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az ötéves terv második évében 15 millió tonna szenet bányásznák ld. Az osztravai bányásznap tiszteletére nagyméretű szocialista versenyek indultak. A dolgozó bányászok békekötelezettséget vállalnak, hogy ezáltal is megjavítsák a munka szervezését és meggyorsítsák a termelést. Osztrava azonban nemcsak vidékének kincse. Kiépítésétől nagymértékben függ az ipari termelés többi ágának sorsa is. Nem utolsó sorban a mezőgazdasági termelésre is nagy kihatással van. Osztrava kiépítésétől függ gépipari termelésünk, mely jó eredmények elérése esetén megkönynyíti és meggyorsítja az ipari termelés többi ágaiban is a termelést. Nagymértékben függ továbbá Osztrttva kiépítésének gyorsaságától Szlovákia iparosítása is, amennyiben az új ipari üzemek gépfelszéreléseinek nagy részét Osztrava biztosítja majd. E vidék kiépítése tehát minden szocialista dolgozó lelkiismeretben kérdése is egyúttal. Aki hozzá akar járulni a szocializmus megvalósításához, az elengedhetetlenül fontosnak tartja Osztrava kiépítését. Hozzá kell ezért járulnunk a vidék építőmunkájához és Osztrava dolgozóinak minden tekintetben segítőkezet kell nyújtanunk. Ezzel kapcsolatban egyik legőgetőbb kérdés az építkezési munkákhoz szükséges munkaerők biztosítása. Ezeknek a kérdéseknek kedvező megoldásához éppen Szlovákia népe járulhat hozzá a legnagyobb mértékben. Szlovákia népe ezáltal elősegítené vidékeinek minél előbbi iparosítását. A szükséges intézkedéseket már megtették. A munkaerők toborzása megnyugtató eredményekkel folyt. Az osztravai elvtársaktól függ, hogy a rendelkezésükre bocsátott munkásságot milyen szakszerűen használják fel e fontos vidék kiépítésére. A SZOCIALISTA VERSENY FEJLODESE. Az iparosítás fokozottabb követelményeiből nagy rész esik Szlovákia dolgozó népére is. Szükséges ezért, hogy igyekezetünket a követelményekkel párhuzamosan növeljük. Hogy ez mit jelent számunkra, világosan mutatják a termelésben elért eredmények is. Ha az 1932-ik évet vesszük alapul, Szlovákiában a termelés 1946-ban 121.4 százalék, 1947-ben 167.9 százalék, 1948-ban 195.7 százalék és 1949-ben 227.2 százalékos eredményt mutat Az 1950-re szóló termelési terv teljesítése esetén az 1937-es termelést háromszorosan múlja felül. Az ötéves tervnek 1950-re eső része 15 százalékkal múlja felül az 1949-ik évi termelést. A fémiparban ez az emelkedés 50 százalékos, a nehéziparban 30 százalékos és a műszergyártásban 40 százalékos az 1949. évvel szemben. A vasércbányákat a 1949-es termelés az idén 20 százalékkal múlja feilül. Ugyancsak nagyjelentőségűvé válik a vegyi és az építőanyag gyártási ipar is. Ami a munka termelékenységének növekedését illeti, a helyzet nagyon örvendetes. Az idén olyan szinvonalat érünk el, amely ere. detileg csak 1953-ra volt tervezve.