Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-25 / 145. szám, vasárnap

1950 június 25 UJSZ0 Marxizmus és nyelvtudomány A marxizmus azt tartja, hogy a nye.lv átmenete a régi minőségből egy új minő3égbe nem robbanásszerűen, nem a meglévő nyelv megsemmisülése és új nyelv keletkezése, ha* nem az új m nőség elemelnek fokozatos felhalmozódása útján, következésképpen a régi minőség elemeinek fokozatos elhalása útján megy végbe. Általában azoknak az elvtársaknak a tájékoztatására, akik vonzódnak a robbanásszerű átmenetekhez, meg kell mondani, hogy a régi minőségből egy új m nöségbe robbanás útján való átmenet törvénye nemcsak a nyelv fejlődésének történetére nem alkalmazható, hanem ez a törvény nem mindig alkalmazható az alépítmény, vagy a felépítmény körébe vágó más társadalmi Jelenségekre sem. Ez a törvény kötelező a társadalomra, amely ellenséges osztályokra oszlik. De egyáltalán nem kötelező arra a társadalomra, amelyben n ncaenek ellenséges osztályok. Mi nyolc-tíz esztendő leforgása alatt országunk mezőgazdaságában megvalósítottuk az átmenetet a burzsoá egyéni paraszti rendről a szocialista, koihozrendre. Ez forradalom volt, amely megsemmisítette a régi burzsoá gazdasági rendet a falun és új szoe alista rendet teremtett. De ez a fordulat nem robbanás útján ment végbe, nem a fennálló hatalom megdöntése és új hatalom felépítése útján, hanem a falu régi burzsoá rendszeréről egy újra való fokozatos áttérés útján. Es ezt azírt sikerült véghezvinni, mert ez felülről jövő forradalom volt, mert a fordulat a fennálló hatalom kezdeményezésére ment végbe, a parasztság alapvétő tömegeinek támogatásával. Azt mondják, hogy a nyelvek kereszteződésének a történelemből nagy számban ismert ténye alapot ad arra a feltevésre, hogy a keresztezés alkalmával új nyelv a.lakul robbanás útján, hirtelen átmenet útján a régi minőségből egy új minőségbe. Ez teljesen helytelen. A nyelvek kereszteződését nem szabad úgy tekinteni, mint valamely döntő csapás egyszeri aktusát, amely néhány év leforgása alatt meghozza a maga eredményét. A nyelvek kereszteződése hosszantartó folyamat, amely évszázadokon át tart. Ennélfogva itt semmföle robbanásról sem lehet szó. Továbbá. Teljesen helytelen lenne a«t gondolni, hogy, mondjuk két nyelv kereszteződése útján egy új, harmaiiik nyelv keletkezik, amely egyik keresztezett nyelvre sem hasonlít és minőségileg különbőz k mindegyiktől. A valóságban a kereszteződésnél az egyik nyelv rendszerint .győztesként kerül ki, megőrzi nyelvtani szerkezetét, megőrz:

alapvető szókészletét é3 saját fejlődésének belső törvényei szerint fejlődik tovább, ezzel szemben a másik nyelv fokozatosan elveszti minőségét és fokozatosan elhal. Következésképpen a kereszteződés nem vaíamely új, harmad k nyelvet eredményez, hanem megőrzi az egyik, nyelvet, megőrzi annak nyelvtani szerkezetét és alapvető szókészletét, s lehetővé teszi számára, hogy saját fejlődésének belső törvényei szerint fejlődjék. Igaz, eközben a győztes nyelv szókészlete bizonyos mértékben gazdagod'k a legyőzött nyelv szókészletéből, ez azonban nem gyengíti, hanem ellenkezőleg erősíti a győztes nyelvet. így volt ez például az orosz nyelvvel, amellyel történelmi fejlődése során számos más nép nyelve kereszteződött, s mindig az orosznyelv került ki győztesen. Természetesen az orosz nyelv szókincse ennek során kiegészült r»ás nyelvek szókincse rovására, ez azonban nem gyengítette, sőt ellenkezőleg gazdagította és erősítette az orosz nyelvet. Ami az orosz nyelv nemzeti eredetiségét illeti, a leglrsebb csorbát sem szenvedte, mert az ofosz nyelv megőrizte nyelvtani szerkezetét és alapvető szókmesét, továbbhaladt és fejlődött saját belső fejlődési törvényei szerint. Nem lehet kétséges, hogy a kereszteződés! elmélet semmi komolyat sem nyújthat a szovjet nyelvtudománynak. Ha igaz az, hogy a nyelvészet fő feladata a nyelv fejlődése belső törvénye nek tanulmányozása úgy el kell ismernie, hogy a keréSzteződési elmélet nemcsak, hc.gy nem oldja meg ezt a feladatot, de még csak fed sem veti -— egyszerűen nem veszi észre, vagy r.en; érti meg. Kérdés: Helyesen járt-e el a Pravda, amikor szabad vitát nyitott a nyelvészet kérdése ről ?_ Felelet: »Helyesen járt el.« Hogy milyen irányban dőlnek el a nyelvészet kérdései ez a vita végén világlik k . De már most el lehet mondani, hogy a vita nagy haszonnal járt. A vita mindenekelőtt tisztázta hogy a nyelvtudományi szervekben — a központban és a köztársaságokban egyaránt — olyan rendszer uralkodott, amely nem felel meg a tudománynak és a tudomány művelőinek. A szovjet nyelvtudomány állapotának legkisebb kritikáját, sőt még az úgynevezett »új tantás« bírálatának legfélénkebb kísérletét is üldözték és elvágták a nyelvtudomány vezető körei. N. J. Marr hagyatékának bírálatáért, N. J. Marr tanításának legkisebb helytelenítéséért értékes munkatársakat és kutatókat mozdítottak el állásukból, vagy helyeztek alacsonyabb beosztásba. A nyelvtudomány művelői nem tárgyi ismérv alap:

án kerültek felelős beosztásba, hanem annak alapján, hogy feltétlenül elismerik-e N. J. Marr tanítását. M ndenki tudja azt, hogy semmiféle tudomány sem fejlődhet és érhet el sikereket a vélemények harca, a kritika szabadsága nélkül. Ezt az általánosan elismert szabályt azonban minden teketória nélkül figyelmen kívül hagyták és lábbal taposták. K'alakult a csalhatatlan vezetőknek egy zárt cscportia, amely biztosította magát mindenfajta lehetséges kritikával szemben, s önkényeskedni és arcátlankodni kezdett. Ennek egyik példája az úgynevezett »Baku' tanfolyam«, (előadások, amelyeket N. J. Marr Bakuban tartott). Ezeket maga a szerző selejtezte ki, ö maga tiltotta meg újabb kiadásukat, azonban a vezetők kasztjának (Mescsanyinov s>N. J. Marr tanítványa'nak« nevezi Őket) rendelkezésére a sorozatot újra k adták és minden fenntartás nélkül besorolták a hallgatóknak ajánlott segédkönyvek közé. Ez azt jelenti, hogy a hallgatókat megtévesztették, mert kiselejtezett »tanfolyamot« adtak nekik teljes értékű segédkönyvként. Ha nem volnék meggyőződve Mescsanyinov elvtárs és a nyelvtudomány többi művelőjének becsületességéről, azt mondanám, hogy az ilyen eljárás annyi, nrnt kártevés. Hogyan történhetett ez meg? .-Azért történhetett' meg, mert a nyelvtudományban létreiött arakcsejevi rendszer* dédelgeti a felelőtlenséget és buzdítja az ilyen aHasságot. A vita mindenekelőtt azért b'z0

nyult szerfölött hasznosnak, mert fényt derített erre a arakcsejevi rendszerre és szétzúzta azt. A vita'jelentősége azonban ebben még nem merül ki. A vita nemcsak szétzúzta a nyelvtudományban uralkodó régi rendszert, hanem egyúttal ráv'Iágított a felfogásoknak arra a hihetetlen zűrzavarára is- a nyelvtudomány legfontosabb kérdéseiben, amely e tudományág vezető körei között uralkodik. A vita megkezdéséig hallgattak és elhallgatták a nyelvtudomány nem k'elégjtő állapotát. A vita megkezdése után azonban már lehetetlen volt hallgatni kénytelenek voltak állást foglalni a sajtó hasábjain. Es mi történt? Kidérült, hogy N. J. Marr tanításában egész sor hézag, hiba, tisztázatlan probléma, k'tlcígozatlan tétel van. Felmerül a kérdés hogy miért csak a vita megnyitása után beszéltek * Arakcseiev gróf (1769—1834) cári tábornok, akinek neve kíméletlen erőszakos elnyomó módszereivel vált hírhedtté. (Sz. N, szerk.) erről N. .1. 'Marr »tanítványai«? Miért nera fordítottak erre korábban sgtondot ? Miért reem beszéltek erről ny ltan és becsületesen iidejében, amint ez a tudomány művelőihez ülik? N. J. K& a.rr »tanítványai«, N. J. Marr »néhány« h báját beismerve, ügy látszik azt gondolják, hogy a szovjet nyelvtudomán?r8 ikizárólag N. J, Marr elméletének pontosabb kidolgozása aEapján lehet továbbfejleszteni, s N. J. Marr elméletét mauxúlba elméletnek tartják. Ezt már nem, kíméljenek meg bennriinSiet N. J. Marr »marx zmusától«. N. J. Marr valóban aksuit és igyekezett marxistává lenni, de nem tudott válni. A m arx zrnusnak csak egyszerüsitö.e és vulgarizálója volt a »p;rai£tkultoso« és a »RAPP«-követők fajtájából. N. J. Miaxr azzal, hogy á. nyelvet felépítménynek minősítette, helyit elem, nem-marxista formulát v'tt be a nyelvtudományba és tévútra vitte önmagát, tévútra a nyelvtudományt. Lelí*í.etlen fejleszteni a szovjet nyelvtudományt egy helytelen ßol.-rKula alapján. N. J. Mtil.'r bevitt a nyelvtudományba egy másik, ugyancsak helyül-és nem marxista formulát, amikor a nyelv »osztályjellei?äfc« tanította és tévútra v.'tte önmagát, tévútra vitte a nyeli tudományt. Olyan formula alapján, amely helytelen, amely a népek és a nyelvek történetének egész menetével ellenkazik, lehetetlen fejleszteni a szovjet nyelvtudományt. N. J. Marc .a nyelvtudományba a marxizmussal össze nem egyeztethető., szerénytelen, pöffeszkedő, fennhéjázó tónust vitt be, ame\J mindannak puszta és könnyelmű tagadásához vezet, ami Hi- í. Marr el'őtt veit a nyelvtudományban. N. J. Marr' nagy hangon »idealistának« pellengérezi ki az összehasonlít» történelmi módszert. Pedig ki kell jelenteni, hogy az össze Hasonlító történelmi módszer komoly hiányai ellenére még na ndíg jobb, mint N. J. Marr valóban idealista négyelemes 3-nalízise, mert az előbbi munkára, a nyelvek tanulmányoz áa ára ösztönöz, ezzel szemben az utóbbi csak arra ösztön^, hogy a 'kemencepadkán heverjünk és kávézaccból jósolgassunk a hirhedt négy elem körén belül maradva. N, J. Marr \m>nden olyan kísérletet, amely a nyelvcsoportok (családokí fcanulmáinyozására irányul, nagy hangon az »ösnyelvi« elrní let megny lvánulásának minősít. Pedig nem lehet tagadni, luogy az olyan nemzetek nyelvi rokonsága, mint a szláv nemzetek;, nem kétséges és hogy e nemzetek nyelvi rokorasálg ának tanulmányozása nagy haszonnal járt volna a nyeJviuí idományra, a nyelvfejlődés történetének tanulmányozása torén. Érthető, hogy az »ősnyelv« elméletének ehhez semmi ktíze. Amikor N. J. Slarrt és különösen »tanítványait« hallgatjuk, azt gondofrteatnók, hogy N. J. Marrig semmiféle nyelvtudomány sem ist^zett és hogy a nyelvtudomány N. J. Marr »új tanításánál«: megjelenésével kezdődött. Marx és Engels ezen a téren sol:kal szerényebbek: ők azt tartották, h'ogy az ő dialektikus materializmusuk annak a fejlődésnek az eredménye, améí yet a tudományok, köztük a filozófia, az előző korokban ta ttek. Ilyenformán a 'Vita abban a tekintetben is lendített az ügyön, hogy feltárta a szovjet nyelvtudományban lévő ideológiai fogyatékosságokat. Azt gondolom, 'hogy minél gyorsabban szabadul meg nyelvtudományunk N. J. Marr h báltól. annál gyorsabban lehet kivezetni abífől az áldatlan helyzetből, amelyben most van. Az arakcsejevi rendszer megszüntetése a nyelvtudományban, szabadulás N. J. Marr hibáitól, a marxizmus meghonosítása a nyelvtudósa "íáfltyban — véleményem szemt ez az az út, amelyen a szovjet nyelvtudományt meg lehetne gyógyítani. esése Beiratás a magyar tannyelvű iskolákba Tanfolyamok a magyar tannyelvű Iskolákban mű öáö fanltők számára II magyar nemzetiségű tanítók továbbképző tanfo vamai Az iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízotti hivatal hivatalosan jejenti, hogy magyar tanltásnyelvű népéi középiskolákba a beíratásokat I960 június 28-tól 30-ig tartják. Ezen a jelentésen kívül a nép- és középiskolák igazgatói a 63.168/50-I/l. számú 1950 június 3-án kiadott körlevél értelmében kötelesek a szülőket kétnyelvű hirdetményekkel, vagy mas megfelelő módon tájékoztatni a beíratásról, A magyar tannyelvű kisdedóvókba a beiratás 1950 június végén és szeptember elején lesz. A magyar tannyelvű szakiskolákba a beiratás 1950 június 28-tól június 30-ig lesz. Kivételes esetekben később. A magyar tannyelvű szakiskolák, alapszakiskola, alap földműves szakiskola, gazdasági (volt kereskedelmi) iskola, ipariskola, egészségügyi, szociális iskola, az élelmezőiparl és mezőgazdasági Iskola beiratésal iránt érdeklődő magyar nemzetiségűek tájékozódjanak június 28-tól kezdve abban a legközelebb' iskolában, ame-Ivet látogatni kívánnak. A magyar tannyelvű Iskolák felállítása ugyanazokon a törvényes rendeleteken és végrehajtási előírások alapján alapszik, amelyek a szlovák iskolákra érvényesek. Az iskola-, tudomány- és művészetüuyi megbízotti hivatal tanítói szolgálattételre felveszi azokat at érettségizetteket is, akik tanulmányaikat Magvarországon végezték és csehszlovák áílampr-Igárok. A nagy tanerőhiány miatt tanítói szolgálatba felveszi kisegítő tarterőkül azokat is, akik más iskolát végeztek Magyarországon, ha csehszlovák állampolgárok és ha osztálySZempontból megfelelnek. Egyszersmind lelhivjuk az összes magyar nemzetiségű tahárökat, azokat is, akik még nem teljesítenek szolgalatot. hogy 1950 lúnius 30-ig nyújtsák be kinevezésükre jelentkezési Ivüket az iskola-, tudomány- és mílvészetügyi megbízotti hivatal I./5. osztályának. Azon magyar nemzetiségű érettségizettek számára, akiknek nincs meg a tanítói érettségijük és a kisegítő tanerők számára, akiknek gimnáziumi érettségijük van, az iskola-, tudomány- és művészetügy! megbízotti hivatal négyhetes tanfolyamot rendez 1950 július 10-től 1950 augusztus 5-ig. A kisegítő tanerők (érettségizettek) számára Kassán vagy Bratislavában rendezünk tanfolyamokat. A tanfolyamokra a jelentkezést e kisegítő tanerők számára az illetékes Kerületi Nemzeti Bizottság (iksolaügyi referatus) Intézi. A többi érettségizett, akik még nem voltak iskolaügyi szolgálatban, Losoncon vagy Bratislavában rendezünk tanfolyamokat. A magyarnyelvű különosztályok felállításának feltétele, hogy a tanfolyamokra elegendő számú érdeklődő jelentkezzék. Az érettségizettek tanfolyamára a jelentkezési íveket 1950 június 30-lg kell beküldeni a2 iskola-, tudotnány-és míívészetügyi megbízotti hivatal 1/5 osztályának. A tanfolyamok elvégzése után a tanfolyamon résztvevők leteszik a tanítói érettségi vizsgálatot. Azokat a tanítókat, akik eddig a magyar tannyelvű párhuzamos osztályokban teljesítettek szolgálatöt, értesítjük, hogy az Iskola-, tudomány- és müvészetügyi megbízotti hivatal állampolitikai tanfolyamot rendez szamukra Bratislavában (a Szlovák Nemzeti Felkelés Diákotthonában — Hegyiliget) 1950 július 7-től 20-ig. Az állampolitikai tanfolyam elvégzese ulán a tanfolyam összes résztvevői orosz és szlovák nyelvtanfolyamon vesznek részt, amely további 14 napig fog tartani. Az orosz nyelvtanfolyamot olyan tanítók számára rendezzük, akik bírják a szlovák nyelvet. Az úti kiadásokat, a lakás- és eltálási költségeket valamennyi említett tanfolyam hallgatóinak az iskolaügyi megbízotti hivatal megtéríti. 1950 szeptember elsejétől a magyar iskolák növendékei számára ifjúsági folyóirat fog megjelenni. A magyar tannyelvű iskolákon működő, tanítókat felhívjuk, jelentkezzenek munkatársakul a folyóirat kiadásához. Cikkeiket az Oj Szó szerkesztőségébe (Turi M. elvtársnő kezébe). Az iskolaügyi megbízotti hivatal pedagógiai gimnáziumot állít fel Szlovákiában a tanérők utánpótlására. Ezekből az iskolákból a munkásosztály iránt odaadó, haladószellemű tanítóknak kell kikerülniök. Az adott esetben két magyar tannyelvű pedagógiai gimnázium megnyitásáról van szó éspedig az egyik óvónők, a másik p®dlg népiskolai tanítók részére lesz. Ha elegendő számú jelentkező lesz, az iskolaügyi megbízotti hivatal mind a négy osztályt egyszerre megnyit |a. Ezzel lehetővé teszi a magyar nemzetiségű diákoknak, akik nem tudták befejezni tanulmányaikat, hogy a tanítói hivatásra előkészüljenek. A i-lentkezési íveket 1950 július 15-ig uell beküldeni az iskolaügyi megbízotti hivatal 1/5 osztályának. Az érdeklődőket felvételi megbeszélésre 1950 szeptember elseje előtt hfvják be. Erről külön értesítést fognak kapni. Az iskolaügyi megbízotti hivatal. Magyar tsnnye'vffi gépészeti felsisparfskoia KoSíeén Az iskolaügyi megbízotti hivatal (Povereníctvo ikolstva vied a umenü 86.018/60-II/1 számú rendelete alapján, elegendő jelentkező esetén íz 1950/Sl. tanévben megnyflik a kosicel magyartatinyélvű gépészeti felsőipariskola első osztálya. Az érdeklődők tüntessék fel kérvényükben. hogy a magyar tannyelvű iskolára kívánnak jelentkezni, esetleg a felvételi vizsgálaton (1950. július 1-én) jelentsék ezt szóban, amennyiben kérvényüket már beadták. I szovjet siii Csehszlovákiáról Június 22-én a szovjet sajtó részletesen beszámolt a Német Demokratikus Köztársaság kormánydelegáciS,iának Prágába érkezéséről. KözöS.e. a hazafias római katolikus szlovták papok levelének részleteit, amelyet Klement Gottwald köztársasági tefnőkhöz intéztek. A lapok megemlilik az élmtmkások plzeni konferenciáiét, kivonatokat közölnek a vinericei EFJSz. felhívásából, a közös aratásról és Mz őszi vetésről. A magyarországi sajtó a Német Demokratikus Köztársaság kormány, küldöttségének prágai látogatásáról. Az egész magyarországi sajtó csütörtökön az első oldalakon közölte a Német Demokratikus Köztársaság kormánydelegációjának Prágába érkezéséről szóló hírt. A lapok közlik, V. Siroky kormányelnök és külügyminiszter beszédét és V. Ulbricht kormányalelnök beszédét, valamint A. Zápotocky kormányelnökkel folytatott tanácskozásokról szóló hírt. Június 29-én lesz öt éve ann aj'-c, hogy Kárpátaljia az Ukrán Szovjpt. Szocialista Köztársasággal egyesiílt. Ebből az alkalomból jubiláris kiáöitásokat és ünnepi estéket rendezniük a kultúrpalotákban és földmüptss. klubbokban. Az elmúlt öt év alatt Kárpátalján nagy változások meinitek végbe. Üj ipart építettek ki modem berendezéssel. A nemzetgazdálkpijás főága a faipar lett. A gtépek sz&aali, villanyfürészek, traktorcík, villiaJi^-és gőzdaruk stb. segítik a favöjgöt nehéz munkájában. A kesltenyvägiänyú vasútvonalak hosszú sorát -építették ki, amelyek az erdőkbe Vezetnek. Üj favágó telepek létesültek. A kárpátaljai falu is megváltozott, A földművesek a kolhozok építésének útjára léptek, emelték a föld hozamát és magas termést értek el minden téren. A mezőgazdaság 19 kiváló dolgozója elnyerte a Szocialista Munka Hőse címét. Az emberek százai mgkapták az SSSR kitüntetéseit. Viharos ütemben fejlődik a kolhozista állattenyésztés is. Az utóbbi két év alatt Kárpátalján több mint 2000 szarvasmarha farmot létesítettek. Nagy változások észlelhetők főleg a hegyi falvakban. A Verchovinán már kukorica és búza terem s a Kár. pátok déli lejtőjét szőlők és kertek borítják. A lakosság írástudatlansága megszűnik. Rövidesen megjelenik a Magyar fíösiiptár Barátai Körének második tagkönyve, Jókai Mór: Szabadság a hó alatt 8. Ha még nem tagjai toö rönknek, jelentkezzék! Tagstági díj nincs! Tagjaink számára a ía^járuléki könyvek ára 75 Kcs. E könyvek boiti ára tföbb mint 100 Kcs — Tagjaink könyvvásárlásnál engedményben részesülnek Címünk: Magyar Kény viár Barátainak Köre, Bratislava« Du majská ul. 25. Kárpitalla tiiipző népe lalenfis évforduló Megünneplésére készül