Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-25 / 145. szám, vasárnap

yßäg proletárjai egyesüljetek! 1 német

és A kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek, titkárainak és mezőgazdasági előadóinak országos konferenciája A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 június 25, vasárnap 2 Kcs III. évfolyam, 145vszám FELADATAIN Szlovákia iskolaügyi megbízottjának hivatala hirdetményben közli az ellenőrzése alá tartozó iskolai hatóságokkal és a nagy nyilvánossággal, hogy 1950 június 28-a és 30-a között behatásokat tartanak a magyar tannyelvű nép- és középiskolákba, továbbá az ugyancsak magyar tannyelvű szakiskolák egész sorába, így a földműves, ipar, kereskedelmi pályára előkészítő, valamint szociális szolgálatra és élelmező ipari munkára kiképző tanintézetekbe. Gondoskodás történik óvodák létesítéséről is a legkisebbek számára. Minden magyar nemzetiségű tanítóra és tanárra szükség lesz ezekben az új intézetekben s akik közülük nem teljesítenek szolgálatot, azoknak a megbízotti hivatal alkalmazást helyez kilátásba. Akiknek nincs tanítói vagy tanári képesítésük, azok számára a nyár folyamán gyorsított átképző tanfolyamokat létesítenek s a tanfolyam hallgatói soron kívül képesítő vizsgálatot tehetnek. Elegendő -jelentkező esetén két magyar tannyelvű pedagógiai gimnázium megnyitásáról is szó van. 1950 szeptember 1-től kezdve a magyar iskolák növendékei számára ifjúsági lap fog megjelenni. Aratás évadján a csehszlovákiai magyar értelmiségi munka területén őrvendetesebb és kedvezőbb híradást alig lehet elképzelni az idézett rendelet tartalmánál. Valóságos' kulturális pacsirtaszóként hangzik. Milyen szempontból kell néznünk a feltáruló perspektívát? Mi a teendő, a legsürgősebb és halaszthatatlan tennivaló, amihez most, a magyar iskolaügy várható megújhodásának küszöbén, a csehszlovákiai magyar munkásnak, földművesnek és értelmiséginek hozzá kell látnia? A tervteljesítése,k folyamán általában előfordul, hogy technikai és gazdasági szükségesség folytán haladéktalanul elvégzendő feladatok ékelődnek be a tervszerűen folyó termelés menetébe. Ezeknek a feladatoknak elvégzése felserkenti az újítást és az élmunkást s elvégzésük a dolgozók örvendetes és szívesen vállalt kötelessége. A magvar iskolák megszervezése és üzembe állítása is ilyen új, de a szocializmus építésével szervezesen összefüggő s abból szükségszerűen következő munka. Az ötéves terv kulturális felépítményének körvonalai bontakoznak ki benne sokat ígérő, mondhatni a hajnal derűjével ható megvilágításban. A nyilvánossággal közölt rendelkezések és tervek valóban egy új és ígéretes művelődési éra hajnalát jelentik. Amint a földművelés és az ipar átszervezése felszámolja a burzsoá anyagi termelés bázisait, a most kibontakozó iskolaügyi tervezés az eddig legjelentősebb Dr. SAS ANDOR lépés a burzsoá nemzetiségi és művelődési politika felszámolására. A polgári politika azokban az államokban, ahol különböző népek éltek együtt, így a régi Ausztriában és a régi Magyarországon, keserves emléket hagyott maga után. A burzsoá politika által ígért nemzetiségi autonómia a nemzetiségeket túlfűtött sovinizmusba, centrifugális magatartásba sodorta, a szeparatizmus útjára vitte. A proletariátus állama ezzel szemben kiküszöböli a súrlódásokat s a különböző anyanyelvű és nemzetiségű dolgozókat a teljes felszabadultság, szolidaritást teremtő nagy egységébe foglalja. Amikor a tervezett iskolapolitikai rendelkezések korszakos jelentőségű mivoltáról elgondolkodik a magyar dolgozó, három dologra kell ügyelnie, három feladatot kell vállalnia. Az első feladat általános ideológiai jellegű: az új iskolapolitika nelyés értelmezését és a benne megnyilvánuló újszerű törekvés tudomásulvételét jelenti. A második feladati gyakorlati és épp ezért konkrét és sürgető természetű: a tanulók beiskolázásának és az oktató testületek (hogy úgy mondjuk) összeterelésének feladata. Ezt a leggyorsabb iramban, valóságos élmunkásmódra kell elvégezni s közben fel kell tárni bizonyos rejtett tartalékokat. Harmadszor: politikai és pedagógiai természetű teendő lesz a gondoskodás az új iskolák új stílusú oktatómunkájáról, melynek teljes összhangban kell lenni az élettel, a szocializmus új világával s a legnagyobb tisztasággal, egyértelműséggel, selejtmentesen kell alakulnia. Nem polgári állam fesz itt iskolapolitikai engedményeket, hanem a dolgozók állama valósítja meg azt a nemzetiségi programot, amelyet Sztálin az ő klasszikus művében, „A marxizmus és a nemzeti kérdés"-ben fogalmazott meg. A burzsoá nemzetiségi politikája többek között a nyelvhasználat korlátozására, az iskolák számának csökkentésére irányult s az elnyomás rendszeréről áttért a nemzetek egymásra uszításának redszerére is. (Az idézett munka magyar fordításának 22.-23. oldala.) „A munkásoknak azonban érdekük, hogy összes társaikkal egységes, nemzetközi hadsereggé forrjanak össze, hogy gyorsan és végleg felszabaduljanak a szellemi szolgaság alól, amelyben a burzsoázia tartja őket, hogy bármilyen nemzethez tartozó munkástestvéreik teljesen és szabadon fejleszszék szellemi erőiket." (Idézett munka24. oldala:) A burzsoázia és a burzsoá állam a letipró és kíméletlen polgári konkurrencia elvét érvényesítette a nemzetiségi kérdés körül is, ha különböző nemzetek [ÓLAINK együttélésének irányításáról volt szó. A munkások ellenben a maguk államaiban magasra tartják a népközi szolidaritás fenkölt elvét s küzdenek — Sztálin szavaival élve — „a nemzeti elnyomás politikájának minden formája ellen a legkifinomültabbtól a legdurvábbig, épp így küzdenek az uszítás politikája ellen is, bármilyen formában jelentkezzék." (Ugyanott 24. oldal.) Szolidaritás ott alakulhat, ahol az erők kibontakozására megvan a lehetőség. Ez a lehetőség nyitva áll a népi demokráciákban bármely nép fiai számára. A nemzeti önrendelkezés követelését a burzsoá kihasználta a proletariátus osztályérdekeinek elködösítésére. A proletariátus ugyanakkor, amikor jogokat adott, állást foglalt azok ellen a nemzetivé kendőzött káros szokások és intézmények ellem, amelyek a dolgozó rétegeket megakadályozták fölszabadító törekvéseik m e gvalós í;

''< 3 áha-n. Amikor Sztálin 1913-ban ezeket az elveket kifejtette, a munkásosztály valamennyi burzsoá államban a társadalom perifériáján elnyomatásban élt. Hogy a munkásság felfogása szerint alakul a nemzetiségi politika, az a föld egyhatodát magában foglaló munkásállam áldozatos harcainak és nagy példájának köszönhető. Az a mostoha bánásmód, amelyben a polgári társadalmat, az iskolát és a tanítót részesítették, a tanítóképző intézetek elnéptelenedéséhez vezetett, különösen a második világháború folyamán. Sokan azok közül, akik már képesítést szereztek pedagógiai pályára, más foglalkozásra tértek át, mert a tanítói pályán megélhetésüket nem látták biztosítottnak. A mostani napokban mindazok, akik valamikor szeretettel készültek a tanítói pályára s csupán a polgári társadalom körülményei sodorták őket el ettől a szép és nemes hivatástól, át kell gondoLniok életpályájuk elkanyarodását a tanítói hivatástól. Fel kell éleszteni magukban azt a szeretetet, amellyel eredetileg e pálya felé fordultak, annál inkább, mert a népi demokratikus állam másképp gondoskodik a tanító anyagi ellátásáról és munkájának megbecsüléséről, mint ahogy azt a polgári társadalmak tették. A csehszlovákiai magyar dolgozóknak rejtett tartalékai vannak tanítókban s ezeket a tartalékokat az érdekeltek közreműködésével haladéktalanul fel kell tárni. Ez volna a második feladat. A harmadik pedig új szellem beköltöztetése az új iskolákba. Uj tanítóra van szükség, aki nem rossz hagyományokat őriz, hanem valóban a lelkek víg mécsese mindenütt, ahol eddig sötétség ülte meg a városokat és falvakat. Többé nem lehet majd róla el-Szombafon, június 24-én volt a nyitrai kerületben Bajmóc fürdőn a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek, titkárainak és mezőgazdasági előadóinak egész napos konferenciája. A konferencián résztvett V. Nősek belügyminiszter, J. Duris földművelésügyi miniszter, D. Okáli belügyi megbízott, dr. N. Fali'an földművelésügyi megbízott, J. Smrkovsky képviselő, az állami birtokok vezérigazgatója, fc. Polák a belügyminiszter helyettese, Dr. Machacka a földmüvelésügyi m -niszter helyettese, Vosahlik képviselő a CsKP Központi Bizottsága képviseletében, G. Gozik képviselő az SzKP Központi Bizottsága képviseletében es még sokan mások, Ä konferencia résztvevőit J. Lietavec a nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte, aki kiemelt0, a nyitrai kerület jelentőségét Szlovákia mezőgazdasági termelése szempontjából. A konferenciát Václav Nőseit belügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a kerületi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai minden tanácskozásán a tárgysorozaton szerepel néhány konkrét kérdés a gazdasági és a társadalmi életből. Ezzel hangsúlyozni és manifesztálni akarjuk. hogy a nemzeti bizottságok, mint az államhatalom és az állami közigazgatás szervei felelősek a társadalmi és gazdasági fejlődésért és felépítésért kerületeikben, járásaikban és községeiben. A szocializmus felépítése hazánkban mindannyiunknak, életünk minden alkotórészének közös és töfeladata. Elsősorban azonban elodázhatatlan feladat az, amelynek sikeréért felelősek saját körzeteikben az összes nemzeti bizottságok. Annál inkább szükséges, hogy mindenki előtt világos legyen a nemzeti bizottságnak, mint egésznek, mint a körzetébe tartozó nép tolmácsának és képviselőjének feladata, amikor főirányvonalunk olyan sarkalatos pontjáról van szó, mint falvaink útja a magasabb termelési formákhoz, amilyenek a mezőgazdasági politikai összes alapvető léiadatai, amelyeknek teljesítésétől nagymértékben függ szocializmushoz vezető útunk sorsa és sikere. Az ószszes nemzeti bizottságoknak kivétel nélkül be kell kapcsolódniok előadóik útján ezen feladatok elvégzésébe és ki kll fejteniök főleg mozgósító erejüket, hogy a közös mű sikerüljön, akár ideiglenes jellegű sürgős feladatokról, akár hosszú időtartamú feladatokról van szó. A helyi nemzeti bizottságok újjászervezése megmutatta, hogy a nemzeti bizottságok számára is kulcskérdés falvaink útja a szocializmushoz és mindaz, ami ezzel az ittál összefügg. Mmmm munkacsapat és csoport az állami birtokokon versenyezni fog az aratási és cséplési munkálatokban A csehszlovákiai állami birtokok vezető munkacsoportjainak és brigádjainak képviselői Znojmőban az összállami értekezleten elhatározták, hogy az idei aratást és cséplést a munka új megszervezésével, gyorsabban, olcsóbban és jobban hajtják végre, mint a múltban. Ezért azonnal, ahogy visszatértek az egyes állami birtokokra, munkabrigádokat és csoportokat szerveztek és megkezdték az aratási és cséplési munkálatok részletes munkatervének kidolgozását. Arról, hogy hogyan készültek elő az áillami birtokok az aratásra és cséplésre, meggyőződtek a kerületi igazgatóság oktatói e hó 16—18-án, amidőn meglátogatták az összes ál-Urai birtokokat, A dolgozók k&sS& gyűlésein átvizsgálták a munkaterveket s a munkacsapatok és csoportok összeállítását. Azokat a terveket, amelyekben itt-ott valamilyen hiba fordult elő, mint például az, hogy nagy időközt számítottak az aratási és cséplési munkák között elegendő számú gép- és munkaerő mellett, az oktatók kiegészítették és kijavították ügy, hogy ezek a legjobban megfeleljenek a helyi feltételeknek. Szlovákia déli járásaiban valamennyi állami birtok már felkészült az aratásra és csép•lésre és némely birtokon már meg is kezdték az aratást. Az északabbra fekvő járásokban az előkészületek teljes folyamatban vannak, a gépek kijavítva, az üzemanyagok és minden aratáshttz és csépléshez szükséges szerszám elö van készítve (Folytatás a 2. oldalon) mondani, hogy rabok közt rabként senyved. Térjenek vissza a más pályán működők minél nagyobb számban a tanítói pályára, Vállalják lelkes új fiatalok ezt a legszebb hivatást, amelynek feladata most igazán az új ember kiformálása, a felszabadult alkotó munkára való nevelés. Seregeijen köréjük a munkások és parasztok reményteljes fiatalsága, hogy kiképezve a társadalom minden szakaszán, átvegyék a vezetést s amit atyáik az elnyomókkal folytatott harcokban kivívtak, azt ők egy ígéretes új világ fölépítésével megszilárdítsák. A magyar iskolák megnyitása nemcsak alkalmat ad tanulásra, hanem a magyar anyanyelvű dolgozók kötelességévé teszi ennek az alkalomnak és lehetőségnek teljes kihasználását. Kötelesség ez elsősorban a csehszlovákiai népi demokrácia irányában, hiszen ennek gazdasági és szellemi összteljesítményét az iskolázott dolgozók tömegének növekedése csak fokozhatja. De a magyar munkás-, kis- és középparaszt rétegeknek kötelessége a szak- és általános művelődés önmagukkal szemben is, mert, valljuk meg, a régi elnyomó rendszerek bűnéből művelődési színvonal dolgában van jócskán pótolni való. A népi demokratikus társadalomban az államhatalom hordozója a munkásság. Öt illeti meg a vezetés az üzemekben, intézményekben, az állami és egyéb közigazgatási apparátusban. Hogy a neki járó helyeket a felnövő munkássarjadék necsak elfoglalja, hanem különbül töltse be, mint ahogy azt a polgárság uralomhoz szokott nemzedékei tették. képzettebb, munkára neveltebb fiatalságra van szükség, mint amilyen a polgári társadalom iskoláiból kikerült. A jóléthez és az igazi műveltséghez vezető fejlődés vonala pedig akkor fog felfelé ívelni töretlenül, ha az ember megnyomoritását nem ismerő társadalom hagyománya teljesen átmegy a felnövő és minden későbbi generáció vérébe s ezek olyan szellemben élnek nemzeti jogaikkal, mint amilyenből azok fakadtak s a nacionalista feszengést »ein ismerő munkásegység szellemében fogják ápolni nyelvüket, irodalmukat és művészi képességeiket. A forradalom nagy viberrmtrdara és prófétája, Ady, vagy félszázad előtt, egy aratás idejére eső forró nyári napon visszagondolt egykori iskolájára, elérzékenyülve emlegette az „elbocsátó júniusi iskolapadokat", amelyekbe ő töbet már nem fog viszszatémi s megemlékezett a „mindig újakról", az el nem ccpadó fiatalabb évjáratokról, amelyeket ő — véndiákkénf — esztendők messzeségéből szivét magasra emelve üdvözöl. (Üzenet egykori iskolámba.) A mostani júniusban nem elbocsátó, hanem föltáruló, újonnan megnyíló magyar iskolákról beszélünk. Ady példáját követve, mint véndiákok — hiszen többé kevésbbé mindnyájan azok vagyunk — felsereglésre buzdítjuk és üdvözöljük azokat, akik majd sorakozni fognak az új iskolák kapui előtt, hogy azokba bebocsátást nyerjenek s köszöntjük előre az oktatókat is, akik küldetése lesz a csehszlovákiai n» gyár dolgozók körében a társadalomépftés tervezetes munkálataival összhangban az új stílusú emberformálásnak szentelni leg» jobb erőiket.