Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-22 / 142. szám, csütörtök

1950 június 22 m m m tf^-WJ« 5 Bálám szamarának hangja J f Ä kiralyhelmeci párttitk'árságon állandóan nagy a sürgés-forgás, (de most ezekben a napokban, az aratási munkálatok előtt még fokozottabb mértékben folynak itt a gyűlések, a tanácskozások. Állandóan jönnek újabb és újabb elvtársak a környék falrvairól és előadják felmerülő problémáikat. Ezek a problémák többnyire egy és ugyanazon forrásból erednek és pedig: hogy miképp kell mentesíteni a kis- és középgazdákat a kulákok, a jómódú gazdák befolyásától. Múídez akkor derül ki, amikor az elvtársak együtt vannak és kicserélik egymással tapasztalataikat. E beszélgetések folyamán kiderül, hogy falujukban az aranyszájú kulák oly szelíd, mint egy bárány. Mindenben részit akar venni, a közös aratásban, a közös cséplési munkálatokban. Arra is képes, hogy a falu gyűlésein dicséri az Egységes Földműves Szövetkezet munkáját és habzó szájjal lelkesedik az EFSz második, esetleg harmadik típusáért is. A falu népe ilyenkor természetesen mélyen és konokul hallgat. A meglepetéstől és az ámulattól nem tud szóhoz jutni. A nép tele, van gyanúval. A kis- és középgazda nagyon jól ismeri a kulák önzetlenségét és nagyon jól tudja, ha az valakit dicsér, akor itt feltétlenül bűzlik valami. És bűzlik is, mert pár per múlva megszólal Földnélküli János (megnevezhetnénk ugyan, de mert egy olyan földművesről van szó, eki idővel biztosan megváltozik, tapintatosan elhallgatjuk a nevét), akinek egy talpalatnyi földije sincs és tisztán a kuláktól harmadban vagy felesben bérel földeket. A bérlő meglepetésszerű felszólalása úgy hat, mint a bibliában Báláim szamarának a hangja. A bérlő szájában ugyanis hangot kap a kulák igazi mondanivalója. A cinkosság alapján a bérlő azt mondja, hogy ő nem akar belépni az EFSz-be, mert neki jobb a bérelt földeken dolgozni. így mondja: íieki jobb; vidáman és igen jókedvűen mondja és még csak arra sem hajlandó, hogy megokolja ezt az állítását. De ez még mind semmi, mert hiszen a faluban igen egyeneslelkű, becsületes földművesek dolgoznak és próbálnak vele vitába szállni, próbálják meggyőzni arról, hogy azzal, ha földet bérel a kuláktól felesben vagy harmadban, ezzel nem szolgálja a közösség érdekeit, hanem éppen ellenkezőleg, a kulák malmára hajtja a vizet, mert hiszen munkájának gyümölcsét, »a tejfelt a kulák szedi le. De mindez nem használ. A bérlő váltig kitart állítása mellett és végül, amikor a kis* és középgazdák kérdészuhataga ráziúdul, a bérlő egyszerűen feláll, szélesre tárja a karjait és ásítva, hangosan azt mondja a gyülekezet előtt, hogy ő álmos, neki aludni kell mennie. És kimegy a teremből. Mi az hogy kimegy? Egyszerűen kivonul döngő, széles léptekkel, mint egy hódító. A kulák persze ilyen esetben hízik örömében. Szemérmesen behunyja a szemét az élvezettől. Nem akarjä, hogy mások is meglássák az ő nagy őrömét. A kulák elégedetten dörzsölgeti a kezeit, mint aki jó munkát végzett. A kulák rendkívül komoly és ravasz arcáról a következő szöveget . olvashatja le a falu népe: „Lássátok, én iteljes erőmből támogatni akarom az Egységes Földműves Szövetkezetet, csak Földnélküli János nem akarja, de biztosítalak benneteket, ha vezetőszerephez jutnék az EFSz-ben, akkor én megmutatnám az ilyen senkinek, hogy hol a helye". Természetesen a kulák minden mesterkedése meddő marad. A szocializmus szerencsére olyan varázstan, amit nem lehet sem cinkossággal, sem ravaszsággal kijátszani. Az Egységes Földműves Szövetkezet alapszabályai úgy szólnak, hogy egyetlen kulák sem lehet vezetőségi tag, még akkor sem, ha bibliai manna hullna a szájából. Az EFSz egyetlen célja, hogy szocializálja a falut, hogy gépesítse a mezőgazdaságot és hogy levegye végre azt a terhet a falu kis. és középgazdáiról, amely évszázadok óta nyomja vállukat. Egyetlen célja az, hogy emelje a falu dolgozójának életszínvonalát, nem pedig az, hogy gépeivel megj könnyítse a kulák amúgy is könnyű helyzetét. — Nincs mitől tartani — mondja Schmotzer elvtárs, a királyhelmeci járási párttitkár az összegyűlt elvtársaknak —, minden törekvésünk odairányul ma, hogy a kis- és középgazdákat elszigeteljük a kulákság befolyásától. Pártunk éberen figyel és óriási szervező munka van most folyamatban, hogy ellensúlyozzuk a kulákság mesterkedéseit. Oktatóink pontosan megmutatják a falu népének a kulák igazi arcát. Megmutatják a falu népének a kulák igazi arcát. Megmutatják és bebizonyítják, hogy a kulákság érdekei teljesen ellentétben vannak a kis- és középgazda érdekeiivei. Egyetlen pillanatig sem kételkedem alfoban, hogy felvilágosító munkánk rövidesen meghozza a maga eredményét. Végeredményben nem kell több, minthogy rámutassunk arra, miként viselkedett a kulák akkor, amikor a hatalom az ő kezében volt, miként zsákmányolta és zsákmányolja ki ma is a kulák' a földművest. Rá kell mutatnunk arra, hogy miként viselkedett a kulák akkor, amikor végrehajtók érkeztek a faluba, hogy a falu szegényeitől elvegyék azt a keveset is, amiljiük volt. Minden kevés volt nekik, a bőrét nyúzták le a szegény dolgozóknak. Hízott a kulák és Iáztak a városi urak a napszámos, a kis- és középgazda rovására. Eljött most végre az ideje annak is, hogy egy kicsit lefogyjanak ezek az urak. Eljött végre az ideje annak, hogy a város és a falu dolgozója együttesen összefogjon és közös erővel felépítsük hazánkat, mely minden dolgozójiának biztosítani akarja a szebb és jobb jövőt. -— A bérlőket mindenesetre rá kell vezetnünk arra — folytatja Mátyás elvtárs a járási pártszervezet gazdasági titkára —, hogy munkájukkal a kulákokat segítik. A kulák szívélyes magatartása és mézes-mázos szavai mögött csak kapzsiság rejtőzik. Érzi a vesztét, ezért ma azokkal is barátságos, akikre ezelőtt rá sem heheritett. Olyanokkal is kezet fog, akiknek eddig még csak a köszönését is alig fogadta. Ezek a földmunkások, akik most a kulák földijeit bérlik, többnyire a kulák befolyása alá kerülnek, ők azok, akik a faluban a kulák igaz véleményét terjesztik. így válnak szócsövévé a kulákságnak, eszközévé a reakciónak és nem veszik észre, hogy ugyanakkor a kulák az ő munkaerejükön hízik és a föld hozama nem azé, aki a földet megdolgozza. Becsületes földműves nem bérel kuláktól földet, becsületes földműves nem adja el magát a kuláknak, sem szép szóért, sem egyéb kedvezményekért. Az öntudatos munkás ma már pontosan t'üdjá, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetben van a helye és csak ott a közös munkával szolgálhatja a szocializmust, amely me°é!hetésél

és gyermekei jövőjét biztosítja. — A közös, aratási és cséplési mun. kálatok tervét — fordul ezután felénk Schmotzer elvtárs —- az egész járásban végrehajtjuk. Tisztán a mi járásunkban nyolc elvtárs fogja ellenőrizni a szervezés munkáját. -Falvainkban a jelentkezők száma egyre nő és a közös munkálatok tervét ott is végrehajtjuk, ahol még nem alakult meg az EFSz. A kuláksáé minden ravaszsága és aknamunkája eleve halálra van ítélve. A kis- és középgezda ma már csak bólogat a mende-mondákra, mert hisz láthatja, hogy Leleszen, mintaszövetkezetünkben milyen példás munka folyik. Ezt tapasztaltjuk most a közös aratási terv megszervezésénél, ahol minden a legnagyobb rendben folyik. Párhuzamosan ezzel a munkával járásunkban a közös vetési tervek megszervezése is. A IX. pártkongressz\is határozata lendületet vitt a falu életébe. Járásunkban egyetlen falu sincs többé, amelyet fel ne rázott volna Siroky elvtárs beszéde, aki hangsúlyozta, hogy még fokozottabb mértékben kell a falu dolgozója felé fordulnunk s minden támogatást meg kell neki adnunk, hogy megvalósítsa az ipari munkásokkal párhuzamosan szocialista építőmunkáját. — A IX. kongresszus nagy élénkséget vitt a falu életébe — folytatja Schmotzer elvtárs. — Az osztályharc a falun kiéleződött, természetes tehát, hogy a kulák romboló, alattomos munkájával mindent elkövet, hogy a szövetkezeti munkában zavart idézzen elő. Fúr és rágalmaz mindenütt, ahol lehet, mindenütt, ahol hézagot, ahol gyengeséget fedez fel. Mindez azonban mitsem használ a reakciónak. Ma már elég tapasztaltak és harcedzettek' vagyunk ahhoz, hogy a falu reakciós bandájával felvegyük a harcot. Mi nem becsülljük le ellenfeleinket, tudjuk, hogy eszközeikben nem válogatósak és mi ehhez alkalmazkodunk. Semmi kétség, hogy legyőzzük »ket és pedig a legrövidebb időn belül. A Párt oktatói járják falvainkat, > magam is közöttük vagyok és naponta komoly tapasztalatokkal gazdagodunk. Elvtársaink egyre gyakrabban jó híreket hoznak. Leleszen például a falu dolgozói az EFSz első típusáról áttérnek a második típusra. Járásunk egyéb községeiben pedig törekvésünk oda irányul, hogy az EFSz-et megszilárdítsuk és a falu becsületes dolgozóinak bevonásával kiszélesítsük. Az oktatókon kívül nagy és1 komoly feladat hárul itt pártszervezetünk tagjaira is, akiktől Pártunk elvárja, hogy fokozottabb és hathatósabb mértékben kapcsolódjanak bele a falu szocializálásának munkájába. E célból Királyhelmec helyi pártszervezete rendkívüli taggyűlést hívott egybe, amelyen felhívta tagjait a brigádmunka vállalására az aratási és cséplési munkálatok ideje alatt. Ezen a rendkívüli taggyűlésen magunk is részt vettünk és azt. tapasztaltuk, hogy a királyhelmeci pártszervezet tagjai lelkes figyelemmel kísérték a gyűlésen elhagzott beszédeket. Amikor szavazásra került a sor, "a tagok kivétel nélkül, felemelt kézzel, egyöntetűen magukra vállalták, hogy segédkezet nyújtanak a közös aratási és cséplési munkálatok sürgős elvégzésében. Szép, ünnepélyes pillanat volt ez és fényesen bizonyította azt, hogy a IX. kongreszszus hatása alatt elvtársaink komoly önkritikát tudtak gyakorolni maguk felett és fáradhatatlan odaadással követik a Párt lenini-sztálini irányvonalát. Szabó Béla. A kulák: Segítség! Belepusztulok abba, Hogy a termelőcsoport búzája ilyen magas!,.. A kassai élelmiszeripar dolgozói szövetségének kerületi aktívája A kassai sörfőzde helyiségeiben közös aktiván összegyűltek az SzKP üzemi szervezetének, az üzemi tanácsnak elnökei, a kassai kerület éleim szer üzemeinek és vállalatainak igazgatói és tervezői. Az aktívát Su-rkovics titkár nyitotta meg, aki megvilágította az 1951. évi közvetítő tervezés messzemenő jelentőségét. A szlovákiai szaktanács bratislavai képviselője Slama titkár, rámutatott az élelmezési szak tervezési hibáira a múltban. A szlovákiai élelmiszer ipar központi igazgatósága nevében Géci mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a közvetítő tervezés alapját a teljesítményi normák alkotják. Űj munkamódszerekkel a mostani gépi berendezés mellett, újítóink, élmunkásaink és a szocialista munkaverseny segítségével elérjük a termelés megjavítását s ezzel a munka termelékenységének fokozását is. K'emelte a trebisövi cukorgyár közvetítő tervezésének azt a kezdeményezését, hogy grafikont készített, amely útmutatója lesz a többi szlovákiai cukorgyárnak is. Bátorkeszin áttérnek a harmadik típusú szövetkezeti formára A párkányi járásban a dolgozó parasztság megértette a Párt IX. kongresszusának határozatait, valamint az eddigi tapasztalatok alapján felismerve a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét, a földműves szövetkezetek mind nagyobb számban térnek át a szövetkezeti gazdálkodás magasabb forrná ra. A közös aratási munkák megszervezésével egyidejűleg folyt a földműves szövetkezetekről szóló felvilágosító, munka is és ennek a munkának úgyszólván minden községben megvan az eredménye. A járásban az élre Bátorkeszi került. A községben eddig az első típusu földműves szövetkezet működött. A szövetkezet tagsága a szövetkezeten kívül álló földművesek bevonásával gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy áttérnek a harmadik típusu szövetkezeti formára. A gyűlést alapos felvilágosító munka előzte meg és ennek eredményeképpen a község földmüveseihek több' mint egyharmada csatlakozott a harmadik típusu szövetkezethez. A szövetkezeti tagok földterülete a szövetkezet tulajdonát képező földekkel együtt kétezer hektár szántó, ami a község egész földterületének kétharmadát képez:. A szövetkezet taglétszáma állandóan növekedik és mindeij remény megvan rá, hogy őszig néhány reakció s kulák kivételével a község összes földművesei csatlakoznak a földműves szövetkezethez. Bátorkeszin a földműves szövetkezet vezetésével és Irányításával a szövetkezeten kívül álló földművesek bevonásával az egész községre kiterjedő egységes vetési eljárást vezetnek be. A szövetkezet célja az, hogy ezzel a szövetkezeten kiviil álló kat is meggyőzze és Dizonyságát adja az egységes vetési eljárás éo áz így felhasználható gépi munka jelentőségének. A szövetkezetben kétszáz nektáron bevezetik a füves vetésforgót. A 1övó gazdasági évre a szövetkezet vállalta. hogy az egész község földterületére kivetett cukorrépa, napraforgó és ^^l^gféléket termelni fogja. A szövetkezet ezzel egyrészt biztosítja, hogy ezekből a növényekből a községre kivetett mennyiség tényleg el legyen vetve, másrészt a szövetkezeten esetleg kívülállló kis- és középparasztokat a sok kézi munkát adó cukorrépa és zöldségtermeléstől mentesíteni akarja. A szövetkezet, okulva az idei év tapasztalatain, hogy a gépi munkákat Sokkal olcsóbbal) végeztetheti el, ha az állami gépállomással dolgoztat. mintha a saját gépelt használja, úgy döntöttt, hogy a szövetkezet gépállományát a kőbölkúti gépállomásnak adják át. Rájöttek, hogy a szövetkezetnek nem saját gépekre, hanem telefonra van szüksége, mert a telefon útján állandó összeköttetést tud fentartani a köbölkúti traktor állomással«. A szövetkezeti mezőgazdasági termelés nagy előnyei az SSSR-Sien Az elmúlt 1949-es évben a Szovjetúnió gazdaságában új nagy eredményeket értek el. A mezőgazdasági termékek összessége meghaladta az 1940. évét. A gabonatermés 7.6 milliárd pudot tesz ki, ezzel meghaladja az 1940-es év színvonalát és majdnem elérte az ötéves tervben meghatározott mennyiséget. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetúnióban a gabona kérdése meg van oldva. A szocialista mezőgazdaság rohamos növekedésének alapja a mezőgazdaság jobb műszaki felkészültsége. 1949-ben a szovjet mezőgazdaság ióft ezer traktort, 29 ezer kombájnt (ezek közül 12 ezer önműködő), 69 ezer teherautót, több mint 1,600.000 különféle mezőgazdasági gépet kapott. Az SSSR mezőgazdasága a mult évben a szocialista ipartól 3—4-szer több traktort, teherautót és mezőgazdasági gépet kapott, mint a háború előtti 1940-es évben. A kolhozok és a szovhozok, az állami gazdaságok alkalmazottai nagy lelkesedéssel valósítják meg a Párt és a kormány határozatait az állattenyésztés ésszerűsítésére vonatkozólag. A kolhozokban tavaly kb. 120.000 új farmot alapítottak. A sertések száma 78 százalékkal, a juhok és kecskék száma 19 százalékkal, a lovak száma pedig 22 százalékkal gyarapodott. A szovjet földművesek a bolsevik párt vezetésével új életet, olyan életet építenek, amely lehetővé teszi a dolgozó földművesnek, hogy napról napra, évről évre növelje anyagi és kulturális helyzetét. Megjegyezzük, hogy a földműves jövedelme 1949-ben 14 százalékkal volt magasabb, mint 1948-ban és 30 százalékkal magasabb, mint az 1940-es háború előtti évben. A kolhozok sokoldalú és hatalmas eredményei a háború után új bizonyítékát nyújtják annak, hogy a szocialista gazdálkodás fölényben van a kapittalista gazdálkodással szemben. Már Marx kijelentette, hogy a kapitalista rend ellentétben van a mezőgazdaság célszerűsítésével. A mezőgazdasági termelés Nyugat-Európa legtöbb országaiban 1949-ben nemcsak hogy nem érte el a háború előtti színvonalat, de kezdett visszafejlődni. Az USA-ban a kis- és középfarmerek tönkremenése tömeges és állandóan növekvő irányzatot mutat. A hivatalos amerikai jelentés is, amely a tényállást állandóan elferdíti, kénytelen bevallani, hogy a farmerek vásárló képessége 1947—1948-as évben 11 százalékkal csökkent. Ha helyesen akarjuk értékelni a Szovjetúnió mezőgazdasága növekedésének eredményeit a háború után, figyelembe kell venni nemcsak a termelési eszközök . mennyiségi fejlődését, de azt is, ami újat szült és szül állandóan a kolhoz falukban. Arra gondolunk, hogy a kolhozok áttérnek a mezőgazdaságban a füves vetésforgó rendszerre (trávopolny system), amely a leghaladottabb. Nemesített gabonaféléket használnak és az állattenyésztést minőségileg javítják. Mind nagyobb mértékben vezetik be a gépesítést és pedig nemcsak a földek megművelésénél. Fejlődnek, erősödnek a román termelőszövetkezetek A Román Népköztársaságban !s egyre több azoknak a dolgozó kis- és középparasztoknak a száma, akik felismerik a társas nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, szakítanak a régi, elavult életformával és termelőszövetkezetet alakítanak. Eddig több mint 1630 traktorbérlő termelőszövetkezet és körülbelül 50 kollektív gazdaság működik a román népköztársaság területén. A tordamegyei Kövend községben például 35 szegény- és középparaszt család egyesítette földjét és kollektív gazdaságukat Petőfi Sándorról nevezték el. Kutyafalva községben pedig 42 család alakította meg a „Dózsa György" nevű kollektív gazdaságot. A „Tudor Vladimirescu" kollektív gazdaság Hermány község határában van. Esteledik, Neda Josif és felesége most jönnek haza a mezőről. Neda Josif régen a kulákok cselédje volt. A felszabadulás után hat hektár földet kapott, de továbbra is keservesen küzdött meg minden falat kenyérét. Asszony, gyerek kint robotolt egész nap, főzésre se mvolt idő, mégis alig termett annyi, hogy a kis család szűköcskén megélhessen. Erre gondolnak mindketten, ahogy a poros úton hazafelé igyekeznek. — Most egy éve, hogy beléptünk a termelő szövetkezetbe — fordul mosolyogva feleségéhez Neda Josif. Bevitte a kollektív gazdaságba szekerét, lovát, ekéjét, boronáját. A fejőstehén otthonmaradt, hogy legyen tej a gyermekeknek. A sertésólban szép tenyészkocája van hét malaccal és két bárány. A felesége baromfit tart, szinte minden vasárnap tyúkhús gőzölög az asztalon. Sokan megkérdezték már azóta tőle, hogy könnyebb-e az élete? Neija Josif ilyenkor rögtön kész a válas*szal: — Régen gyerekestől, asszonyostól dolgoztam, mégis koldusok voltunk. Aki nincs bent a kollektív gazdaságban, nem is tudja mit jelent a gépesített talajművelés. Egyetlen magángazdálkodónak sem lesz olyan termíse, mint nekünk. Ha egyedül küzködnék, fele ilyen terméskilátásom sem volna, mint !

gy. A munkaegység után járó részesedésből az őszön bakancsot, alsó-felső ruhaneműt vettem az egész családnak. Neda Josifék már nem félnek a jövőtől. A kétszázalékos nyugdíjalap, — amit minden esztendőben félretesznek — az ő nyugodt öreg napjaikat is biztosítja. Addig is iparkodnak a tőlük telhető legjobb munkát végezni, hogy még virágzóbbá és boldogabbá tegyék a „Tudor Vladimirescu" termelőszövetkezetet.