Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-22 / 142. szám, csütörtök

UJSZG 1950 június 22 Munkára késsen várják as ukrajnai mezőgazdasági gépek a gabona beérését kijelölt vetéseket és előre elkészítették gépcsoportjaik pontos menetrendjét. Az eszenkuti gép- és traktorállomas dolgozóinak kollektívája elvállalta, hogy a legrövidebb időn belül veszteség nélkül elvég/fi a termésbetakarítást, becsülettel teljesíti a kolhozókkal kötött szerződéseket. Minden ok meg van annak feltételezésére, hogy kötelezettségüket sikerre: teljesítik. A termésbetakarításl végző gépcsoportok mindegyike kifogástalan állapotban van. A gépcsopoitok vezetőiben nagy kezdeményezőképesség mutatkozik. Pársin kombájn-vezető olyan készülékkel látta el Sztálinec 6.-tipusú kombájnját, ame'lyel menetközben szabályozhatja az első és a második rostját. Ezzel nem csekély holtidőt takarít meg. A vidék több mint 40 gép- és traktorállomása • elvégezte a kombájnok előkészítését a termés betakarítására. Ebben az évben a tavalyinál rövidebb idő alatt és jobban készítjük elő a gé. peket. A rimaszombati járás is felkészült az aratásra Két-három hét múlva megkezdődík az aratás a besztercebányai kerület dé*. li járásaiban is. Azok közé a járásokközé, amelyek példásan előkészítették az idei közös vetést' és cséplést, tartozik Rimaszombat járás is, ahol a járási pártbizottság a népi közigazgatassti együttműködve mindent megtesz, hogy pártbizottság a népi közigazgatással a közös aratási és cséplési munkák elvégzésére és így sokkal könnyebben, olcsóbban végezzék el azokat. A ^litikai és szakoktatók többször meglátogatták a járás valamennyi községit. Munkájuk eredménye a mai napig az, hogy a járásban egyetlen EFSz sen lesz, ahol az aratást és a cséplést ne közösen végeznék el. De tovább folvtai iák a munkájukat ezen a téren és a közös aratási és vetési munkálatoknak meg akarják nyerni a földműveseket azokban a községekben is, ahol még nincsenek az EFSz-ek megalapítva és ezekben a községekben is, hála a népi közigazgatás kezdeményezésének, . közösen fognak aratni és csépelni. II köbölkuti állami gépállomás kilencezer hektár gabonát arat le torista a hajnali és az éjjeli órákban, mikor nem aratnak, ugyanazzal a traktorral, amelyik nappal az aratást végzi, a tarlót szántlja. így elérhető, hogy az aratással egyidejűleg a tarlószántást is elvégezzék. A gépállomásoknak eddig 5000 hektár van lekötve tarlószántásra, azonban ez a terület állandóan növekedik és valószínű,, hogy a gépállomás által learatott terület tarlószántását is a gépállomás végzi el. Ha az aratás vége felé a traktorok az aratás munkája alól felszabadulnak, akkor ezeket a traktorokat is tarlószántásra állítják be. A köbölkúti gépállomás traktoristái kötelességüknek tekintik, hogy a gépek teljes kihasználásával, a munkák tervszerű beosztásával elérjék, hogy az aratással egyidejűleg a tarlószántást is elvégezzék. A gépállomásnak három kombájnja van. Ezek közül egy a bátorkeszi földműves szövetkezetnél, kettő pedig a nánai állami birtokon fog aratni, csépelni. Az előirányzat Bátorkeszin 80 hektár, Nánán pedig 250 hektár a kombájnokra. Az aratás idejére a gépállomás több mozgó javító műhelyt létesít, amelyeknek feladatuk, hogy a községeket járva, az előadódott hibákat azonnal kijavítsák s így az aratás zavartalan menetét biztosítsák. Az aratás idejére iz üzemanyag szállítására tank-autót állítanak be, amely a szükséges üzemanyagot mindennap a községekbe kiszállítja. A cséplést a párkányi járásban az aratással egyidejűleg végzik. 147 cséplőgépet helyeznek üzembe, ebből 31 a köbölkuti gépállomásé. A cséplőgépeket nagyrészt traktorokkal, k'isebbrészt pedig robbanó motorokkal és villanymotorokkal hajtják. A szükséges 147 hajtómotorból 92-t a gépállomás, a többi 55-öt pedig a földműves szövetkezetek adják. Egy cséplőgépre 17 vágón teljesítményt számítanak. Az aratási, cséplési és tarlószántási munkálatoknak egyidőben való elvégzésére az egész járásban 12—14 napot számítanak. A köbölkuti állami gépállomás a tervszerű és jó munka megszervezésével, a rendelkezésre álló gépek teljes kihasználásával megvalósítja, hogy az aratási, cséplési és tarlószántási munkálatokat egyidőben és a legrövidebb idő alatt végrehajtsa. Törökországban sem lehet feltartóztatni a parasztok földfoglaló mozgalmát amelyeknek szinte egész lakossága elhagyta a falut és a nyájakkál együtt a hegyekbe vonult az adószedők elől. Az ínség és nyomorúság következtében — török adatok szerint is — több mint félmillió szegényparaszt vándorol az országutakon, bolyong községről községre a nyomonúságos állapotban. A kormány erőszakos eszközökkel próbálja elnyomni a paraszt-mozgalmat. A török börtönökben ma már tízezrével vannak olyan parasztok, akik megtagadják a kibírhatatlan adók megfizetését, vagy akik résztvettek a nagybirtokosok földjeinek elfoglalásában. Antep város környékén a legutóbbi héten a csendőrök hat földfoglaló parasztot megöltek, 36-ot megsebesítettek és 60-at letartóztattak. A Marshall-terv „áldásai" úgy mutatkoznak a török falvak életében, hogy azok a fegyverek, amelyekkel a csendőrség a íöldfoglaló parasztokra sortüzet adott — a Marshall, terv keretében érkezett amerikai fegyverek voltak. A parasztokat segíti a törők munkásosztály, amely egyre szervezettebben küzd az Amerikát kiszolgáló török kormány ellen, Kalászba szökkent az őszibúza é: virágzik a rozs Dél-Ukrajnában. A köztársaság kolhozaiban, vala. mint gép- és traktorállomásain láza. san készülnek a terménybetakaritására, amely az idén a tavalyihoz képesl két héttel hamarább kezdődik. A gép-és traktorállomások már kijavították a kombájnok 80 százalékát a cséplő, gépek és aratógépek felét. M. Braga a kerzonvidéki behterszki gép. és traktorállomás ismert kombájnvezetöje, a szocialista munka hőse, valamint N. Szádovoj, M. Szárkin és A. Telinko kombájn-vezetők versenyfelhívást intéztek a köztársaság valamennyi kombájn-vezetőjéhez, hogy kezdjenek szocialista versenyt és vállaljanak kötelezettségeket a termf'iybetakarítás előkészületeinek minél gyor sabb elvégésére, a betakarítás minden részének sikeres végrehajtására és az állami szállítások idejében való teljesítésére. A felhívást aláíró kombájnvezetők mindegyike kötelezettséget vállalt, hogy egy Sztálinec 6 kombájnnal 1000 hektáron végzi el a betakarítást és legalább 12.000 mázsa őszi és tavaszi gabonát csépel. A kombájn-vezető élmunkások már megnézték a learatandó' vetéseket^ és órára beosztott tervrajz szerint állították össze munkatervüket. A_ gépcsoportokat villanyárammal látták el. A kombájnokra felszerelték a harmadik tisztitót. Sok kolhoz-tag szabadul fel eképpen a gabonarostálás munkája alól. A kombájn-kezelők az üzemanyaggal való takarékoskodást is vállalták. A Sztávropol vidéki ovocsikinszki gép. és traktorállcmás dolgozói mielőtt kivonultak volna mezei szálláshelyeikre, ez elsők között készítették elő a termésbetakarításra beosztott kombájnokat. Az állomásnak mind a 29 gépe készen áll a munkára. A gépállomás va'amennyi arató-cséplőgépét ellátták az elhulló kalászokat összegyűjtő gereblyékkel. A Komunar és Sztálinec kombájnokat szalma- és pelyvaszállító hordkészülékekkel látták el. A szemveszteség megakadályozására minden gépre szereltek fel különleges szerkezetet. Az eszenkuti gép- és traktoráüomás gépésze jóval a határidő előtt javították ki a kombájnokat. A kombájnvezetők idejében megnézték a nekik Tervgazdálkodás a mezőgazdaságban SOK SZÖ ESIK MANAPSAG A TERVGAZDÁLKODÁSRÓL. A tervgazdálkodás alkalmazása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nagyon fontos. Mit is jelent tulajdonképpen a tervgazdálkodás? Minden gazda eddig is elkészítette a maga gazdasági tervét a következő gazdasági évre. Elhatározta, hogy mely földeket vet be őszivel, melyeket tavaszival, mennyi legyen a takarmányterület stb. Két szempont vezette elhatározásában: mennyi a saját szükséglete és melyik termények értékesíthetők a legjobban. Ha jó ára volt a búzának, abból vetett többet, ha a kukorica iránt volt nagyobb kereslet ősszel, akkor a kapásterületet növelte meg. Ha a marhaárak szilárdak voltak, akkor vetésforgójában a takarmányféléknek juttatott több helyet. Jellemző példa volt erre az 1948 őszén a tornaijai piacra felhozott káposzta. A hatalmas méretű piactér alig volt képes befogadni .a lénártfaivi, abafalusi, kerepeci káposztával telt szekereket. A földművesek az előző • • évi nagy káposztakereslettöl megtévesztve nagyobb területeket ültettek be káposztával és a tömegkínálat eredménye az lett, hogy a káposztát kilogrammonként két korona ötven filléres áron i.s alig tudták eladni, ami nemhogy a termelési költséget, de még csak a fuvart sem íedezte. Az állattenyésztésnél még szembeötlőbb az egyéni gazdálkodás szűk távfatú tervezéseinek hátránya. A szarvásmarha, a ló csak három-négy éves korában éri el azt a fejlettségi Eokot, amikor a legértékesebb lesz, amikor a legjobb árat lehet érte kapni. Ezalatt a három-négyéves hosszú időszak alatt a szarvasmarha-árak néha Snnyira lesüllyedtek, hogy a földműves még-a felhasznált takarmány és abrakfélék értékét sem kapta meg. Szomorú emléket őrzök ezzel a doóggal kapcsolatban. Az első világháborúból hazátérve, 1919-ben két pár közepes igás lovat és két használt gás szekeret vásároltam 40.000.— Kís-ért. Az összeget mint ingatlanra jekebelezett kölcsönt eigy bankban rettem fel. A bank 1924-ben a Itölisont felmondta és én rohantam a töb-JÍ. bankókba újabb kölcsönért. Eredménytelenül, mert 1924 egyike volt izoknak a válságos éveknek, amikor i földművesek nyakig úszva az adós- : iágban, egymás után mentek tönkre. < d 40.000 koronán vett állatokért ű3 szekerekért a legközelebbi vásáron , niridössze csak 55Ö0..— koronát kapám. Ez azt jelentette, hogy a valója- Í /an 5500.— korona értéket képviselő íőlcsönére 40.000.— koronát kellett j risszafizetnem. Az egyéni gazdálkodásnak ilyen lervszerötlen módja nem hasznos sem j ÍZ egyén, sem a közösség szempontjából. Viszont kétségtelen, hogy imint az iparban a termelést a fo- ' jyasztással egyensúlyba kell hozni, nért csak így kerülhető el egyrészt a , úftermelés, ugyanúgy a mezőgazda- ] ságbar is feltétlenül szükséges a ter- < nelést a fogyasztással egyenstiivba , lozni. A legnagyobb szociális közösség az államban egyedül abban a ; íelyzetben, hogy a termelés és a fo- j Jyasztás közötti egyensúlyt megte•emtse. A gazda, ha kimegy a határja és végigtekint a dűlőkön, síkterüle- • :en három-négy kilométerű sugarú : tört át tud fogni a szemével. Ha elenben felmégy egy magasabb hegy- j •e, tíz-tizenöt kilométerre is elláthat. Víinél magasabb pontról szemléljük a :ájat, annál nagyobb a látótávolságunk. Ez a természettani igazság negállja a helyét abban az értelemben s, hogy csak az állam, illetve annak nagas funkciókat betöltő hivatott szervei képesek leginkább áttekinteni az ország szükségletét és termelését. Az állami szervek pontosan meg tudják állapítani, hogy mezőgazdasági termékeikben mennyire lesz afc ország lakosságának szüksége a következő gazdasági évben -és a termelést ennek megfelelően szabályozzák és irányítják, Mint ahogy a cséplőgép biztosítószelepe elejét veszi annak, hogy a gőz szétvesse a kazánt, úgy a kor- . mány is a tervgazdálkodással kiküszöböli a gazdasági válságokat és így biztosítja a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt. •— Csoltói — Az idei aratásnál fokozottabb feldat hárul az állami gépállomásokra. LZ egész községekre kiterjedő aratá-i munkákban és ott, ahol az állami épállomások megfelelő felvilágosító s szervező munkát végeztek, az araás jelentős részét gépek végzik s így z aratás sikeres és idejében való elégzésének a feladata nagyrészt a épiílomásokra hárul. Még nagyobb 2ladat hárul az állami gépállomá-Dkra, a cséplés gyors és zökkenőlentes biztosításáért és végrehajtásért. A gépállomások feladata és kö:lessége, hogy mind a saját cséplöépeik, mind a körzetükbe, illetve a írásba tartozó cséplőgépek javításáal és üzembehelyezésével idejében [készüljenek és gondoskodjanak a séplőgépeknek a szükségletnek meg;lelö, tervszerű, községenként! szétsztásáról. A gépállomások feladata, ogy a földműves szövetkezetek, setleg a magánosok cséplőgépeinek ivítását mindenütt ellenőrizzék, a lilányosaágokat kiküszöböljék és a zükséges alkatrészek beszerzésében ígitséget nyújtsanak, úgy, hogy a séplőgépek üzembehelyezése a kellő lőre biztosítva legyen. A köbölkuti állami gépállomás felészülten áll mind az aratásra, mind cséplésre. A köbölkuti traktoristák s a gépállomás többi alkalmazottai 51 végzett felvilágosító és szervező munkájának az eredménye, hogy a árkányi járás 15.000 hektár vetésteületéből a g

gépállomás 9000 hektár abona learatására és kicséplésére ötött szerződést. Ez a nagy terület agy feladatok elé is állítja a gépállomást. Azonban a munka jó megszerezésével, a gépek tervszerű feloszásával az aratási és cséplési muniálatok sikeres elvégzése biztosítva an. Az aratást 117 önkötözőgép végi. Az önkötözőgépekhez az első naokra szükséges üzemanyag és a tarászántáshoz szükséges ekék kiszálítását a községekbe a gépállomás nár a hét elején elintézte, hogy az ratást bármikor, több helyen mára lét végén megkezdhesse. Minden éphez három vezető van beosztva. Cét traktorista és egy ember az inkötözőgép kezeléséhez. Az önkötöőgépek kezelői részére a traktorálomá.s a múlt héten többnapos tanolyamot tartott. Az aratásnál egy raktorista és az önkötözőgép kezelöe van foglalkoztatva. A másik trak-Muzslán megszervezték az egész községre kiterjedő közös aratási és cséplési munkálatokat. Az aratást részben gépekkel, részben pedig emberi munkaerővel végzik el. Tizenkét aratócsoportot alakítottak, közöttük a határt megfelelő . í.rányban már előre felosztották, hogy a munka zavartalan menetét biztosítsák. A learatott gabonát három napig keresztekben hagyják száradni, majd rögtön megkezdik a hordást és a cséplést, úgyhogy asztagekat nem raknak, hanem a gabonát mindjárt a kocsikról cséplik el. Azzal, hogy az aratással egyidejűleg végzik a cséplést, a munkálatokat jelentős mértékben meggyorsítják és. így elérhetik, hogy az aratási-cséplési munkálatokat fele idő alatt egyszer-Közös munkák megszervezésével biztositiák a sikeres aratást Muzslán re vegezzeK er. .a csepies meggyorsítása érdekében úgy döntöttek, hogy amint az aratási munkák felén túljutottak, a munkaerőket a szükségletnek megfelelően vonják ki az aratásból és állitják a hordás és a cséplési munkálatokba. Ugyanakkor traktorokkal és igákkal megkezdik a tarlószántást is. Tagságának egyhangú döntése a-lapján a muzslai földműves szövetkezet elhatározta, hogy áttérnek a második típusu szövetkezeti gazdálkodásra. A második típusu szövetkezeti gazdálkodás megszervezésével a helyi pártszervezet és a szövetkezet tagsága a tömeggyülésoken kívül páros agitációt indított meg, hogy házról-házra járva győzzék meg a földműveseket a második típusu szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről és előnyeiről. SlánsKy elvtárs a Párt Központi Bi-. zottságának ülésén a második típusu szövetkezeti formát így határozta meg: »Az EFSz-ek, amelyek kceös vetési eljárást vezettek be, a mezsgyék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetésével a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják földjeik nagyságának arányában a termést.« A muzslai szövetkezetesek meg fogják érteni, hogy a második típusu szövetkezeti forma kizárólag a kis- és középparasztok érdekeit szolgálja, főleg a középparasztokét, akik, ha eredményesen akarnak gazdálkodni egyéni gazdálkodás útján, nem sikerül nekik. A második típusu szövetkezeti forma is a földművesek tulajdonában hagyja meg a földeket és az egységes vetési eljárás, a közös munkák révén mentesül a szükséges emberi munka hiányának nehézségeitől. A föld termése a tulajdonosáé, csak a munkákat végzik a tagok közösen. Küzdelem a gazdag termésért Irta: P. LOBANOV Az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudomány kincstárában számos olyan módszert találunk, amely bármilyen időjárás esetén is gazdag termést biztosít. A földművelés éimunkásai mezei munkájukban sikerrel alkalmazzák ezeket a módszereket. Már a tavaszi vetési kampány első napjaiban igen nagy gonddal irtják ki földjeikről a gyomot és istáiiótrágyával, valamint műtrágyával gazdagon javítják a talajt. A falvak dolgozói idejekorán elvégzik a gyomirtást, a sorkapálást és a talaj nedvességét megőrző munkálatokat. A növények virágzása idején kiterjedten alkalmazzák a mesterséges pótbeporzást. A szovjeteknek és a mezőgazdasági szervek mindegyikének az a feladata, hogy a vetések gondozását serkentse és a lehető legrövidebb időn belül végrehajtassa. A kapásnövények sorközeit legalább háromszor kell megkapálni s vele egyidejűleg a növények közül ki kell gyomlálni a gazt. Ezt a munkát a haricska-, a széna- és kölesföldeken is el kell végezni. A kolhozoknak igen nagy figyelem, mel kell gondozniok a törvényesen megszabott vetőmag-parcellákkal. Minden kolhoz elsőrendű feladata, hogy ezeket a parcellákat a legfejlet. tebb agrotechnikai módszerekkel művéljék meg. Az olajos növények termesztése fontos szerepet tölt be a Szovjetúnió. ban. Az olajosnövények közül iegfontosabb a napraforgó. A napraforgó, valamint a többi kapásnövény gondozásában az egyik legjelentősebb munka a növények idejében való ritkítása. Amint a napra, forgószáron megjelentek az első le. velek, meg kell kezdeni' a fiatal növények ritkítását, a sorok közötti föld porhanyitását kultivátorral, valamint a sorok közti kapálását. A napraforgó, termés biztosítása érdekében a napra-I forgóval bevetett terület közelében méhészetet1

szoktak elhelyezni, hogy méhek is végezzék a beporzást és ezenkívül mesterséges pótporzást is alkalmaznak. , "....,„. A magfűveket is igen gondosan kel] kezelni, alaposan ki kell gyomlálni kö. zülük a gazt. A kolhozok számára í szükséges fűmag-mennyiség biztosítá. sáért jól megművelt fekete ugarba, Liszenko akadémikus módszgre sze. rint nyáron kell elvetni a lucernamagot, valamint az akkor begyűjtött bükköny és más évelöfüvek magvait, A magfűnek termelékenységét mesterséges pótmegtermékenyítéssel és a méh-beporzással növelik. A kártékony rovarok pusztításává szintén növelhetjük a termést. A rovarirtást már a vetés idején meg kel kezdeni és állandóan vizsgálni kell £ táblákat, hogy idejekorán felfedezhessük a kártevőket. Ebbe a munkába be keli vonni a falvak és a kolhozok dol. gozó tömegeit. Az egész munkaképes lakosság résztvesz a munkában, ez biztosítja a . sikeres vetésápolást. Tüzetesen ellenőrzik, hogy minden kol. hoztag munkanormáját mennyire tel. jesítette és az elvégzett munka milyen minőségű. „A parasztok mozgalma veszélyezteti az életeteket". — Ez a Vatan című török újság egyik legutóbbi számának nagybetűs címe. Az újság a figyelmeztetést a török nagybirtokosokhoz intézi. A valóság az, Törökországban mind nagyabb méreteket ölt a parasztmozgalom. Egyes vidékeken már az olasz példához hasonlóan elfoglalják a földbirtokosok megműveletlen földjeit. Más községekben szembeszállnak az adóbehajtókkal és elűzik őket. A török parasztok forradalmi megmozdulása válasz arra a népelnyomó politikára, amelyet a török kormány folytat. lí HOGYAN ÉLNEK TÖRÖKORSZÁG PARASZTJAI? A Dzusm'hurijet című török újság maga kénytelen bevallani, hogy: „a Marshall-tert/ bevezetése óta még a lakosság régi életszínvonalát sem tudtuk megtartani. Mindenki tudja, hogy kisparasztok ezreinek földje kerül árverés alá minden esztendőben és parasztcsaládok tízezrei süllyedtek a nagyon rosszul fizetett napszámosok színvonalára". A falvak legnagyobb részében a török parasztok képtelenek kifizetni azt , a hatalmas adót, amelyet a kormány vet ki rájuk. .Vannak községek.