Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)
1950-06-15 / 136. szám, csütörtök
1950 június 15 A békemozgalom imbbi kiszélesítéséért és elmélyítéséért A Béke Hívei Állandó Bizottsága Irodájának a napokban Londonban le folyt teljes ülésszaka megállapította, hogy a stockholmi felhívásra már több punt százmillió aláírás gyűlt össze. A legkülönbözőbb nézeteket valló emberek egyre jobban tudatára ébrednek a világot íenyegtő szörnyű veszélynek és ugyanakkor látják elhárításának le hetőségét. A stockholmi felhívást neves társadalmi és politikai személyiségek írják alá (Franciaországban Petsche pénzügyminiszter, JDlaszországban — Vittorio Orlando "es Francesco Nitti, volt miniszterelnökök, Mexikóban — Lazaro Cardenas volt köztársasági elnök, stb.,, akadémikusok, írók, a katolikus, protestáns és más egyházak vezetői, színészek, sportbajnokok. Nemzetközi tömegszervezetek vezető központjai, mint például a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, aláírták a stockholmi felhívást és felhívták a szervezetek tagjait, hogy csatlakozzanak az aláírásgyűjtési mozgalomhoz. Ezt a felhívást már követték a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége, a Szabad Német Ifjúság és más tömegszervezetek. A békéért folytatott harc jelszava alatt folyt le a Nemzetközi Gyermeknap. A békéért folytatott harc nem lehet valamely párt, szervezet , egy vagy több ország lakosság« valamely csoportjának ügye. Ez az egész haladó emberiség ügye, minden emberé, tekintet nélkül nemzetiségre, nemére, társadalmi helyzetére, politikai meggyőződésére és vallására — mindazoké, akik békét akarnak, akik elítélik a háborúk okozta halált és pusztulást. Csak a legvadabb embergyűlölők, az emberiség ellenségei foglalhatnak állást az atomfegyver betiltása ellen. _ A stockholmi felhívás kitűzte a mai Idők legfontosabb kérdését minden egyes politikai és kulturális vezető, minden párt és szervezet, minden £gyes ember lelkiismerete elé: a béke és élet, vagy a háború és pusztulás. Harmadik út nincs. E kérdés elől nem lehet kitérni, mert választ követelnek reá a népek, választ követel az események logikája. A stockholmi ülésszak felhívásával kapcsolatosan kibontakozó aláírásgyűjtési mozglomban az a legfontosabb, hogy minden munkásjjj^k, parasztnak, tisztviselőnek és iparosnak, minden országgyűlésnek és oi$zaggyűlési csopontnak, akadémiának és azok osztályainak, szakszervezetek vezető köz pontjainak, írók, kulturális vezetők egyesületeinek és más társadalmi szervezeteknek — a vezető központok valamennyi tagjának, mindazoknak, akik becsületesen törekszenek a béke megszilárdítására, alá kell írniok a stockholmi felhívást. Azok pedig, akik nem írják alá a népek békéjére és biztonságára irányuló felhívást, magyarázzák meg nyíltan, és nyilvánosan, hogy miért tagadták meg a mai idők e legfontosabb okiratának aláírását. A atomfegyver betiltása követelésének az egész nép által történő nyílt megvitatása világszerte a béke megszilárdításához vezet és éles fényt vet az imperialista emberevők és azok úszásának szánalmas csoportjára, amely új vérfürdőt készít elő. A kérdésnek ez a megvitatása már számos országban megindult. Franciaországban a béke hívei, akik igen sok politikai személyiséget felszólítottak az Állandó Bizottság felhívásának aláírására, nyílt vitát folytatnak azokkal, akik megtagadják a felhívás aláírását. Több más országban a Béke Hívei nyilvános magyarázatot követelnek azoktól, akik visszautasították a stockholmi felhívást. A békéért folytatott harc kérdéseinek nyilvános megvitatása nemcsak leleplezi azokat, akik háborút készítenek elő, hanem elősegíti számos előítélet és tévedés eloszlatását azoknak a becsületes embereknek gondolkodásában, akiket az imperialista háborús uszítók propagandája félrevezetett. Ennek eredményeképpen a béketábor még jobban összekovácsolódik és szervezettebbé válik, a népek saját szemükkel meggyőződnek arról, hogy a háborús uszítók csupán kalandorok szánalmas csoportja, amelyet a népek közös erőfeszítése le tud és le kell, hogy fegyverezzen. Ezzel kapcsolatban igen fontos szerepet játszhatnak azok a politikai személyiségek, újságírók, valamint különféle szervezetek és csoportok vezetői, akik aláírták a felhívást s ezzel meghatározták viszonyukat a békéhez és a háborúhoz. Ha felhívássá. fordulnak olyan vezetőkhöz, csoportokhoz és szervezetekhez, amelyek még nem írták alá a stockholmi felhívást,, nem csupán a béke ügyét segítik elő az egész világon, de segítségére vannak e vezetőknek és csoportoknak, hogy meghatározzák viszonyukat a békéért folytatott harc kérdéseihez. Bulgáriában, Magyarországon, Rosau fejlődik az élenjáró tudomány és íelvirágzik a szocialista kultúra. A gazdasági és kulturális fejlődés minden frontszakaszán elért sikerek a büszkeség érzésével töltik el a szovjet hazafiak szívét és a szeretet és odaadás érzésével Lenin és Sztálin pártja iránt. Ez a forrásar'népünk, a győztes, alkotó nép, teremtő energiájának és optimizmusának. A szovjet nép büszkeséggel tekint azokra, akiket a Legfelső Tanácsba képviselőkűl választott. A hatalmas Kreml-palota történelmi termeiben ma minden munka, minden foglalkozás képviselői összegyűltek. Az ipari és mezőgazdasági termelés újítói, az új munlamódszerek megteremtői mellett ott vannak a tudomány újítói és az irodalom és művészet neves művelői. Az emberiség történelme nem ismer tökéletesebb demokráciát, mint az igazi, népi szocialista demokráciát. A szovjet demokrácia ereje mélységesy mindent átható népiségében, a tanácsoknak a dolgozók milliós tömegeivel való eleven kapcsolatban, a tömegek alkotó öntevékenységének fejlesztésében rejlik. A szovjet demokráciában — a hatalmas szovjet államban, a föld békeszerető népei a béke és a népek barátságának megdönthetetlen támaszát látják. A Szovjetúnió kitartóan törekszik a békére minden állammal és fá. radhatatlanul harcol a békéért, a hábo, rús gyújtogatok ellen. A bölcs leninisztálini külpolitika, a Szovjetúnió kö« vetkezetes és elszánt harca a békéért és a népek közti együttműködésért,' százmilliók rokonszenvét és támogatását szerezte meg országunk számára. A Szovjetúnió Sztálin elvtárs vezetése alatt az összes országok dolgozóinak élgárdája, a tartós békéért, a de^ mokráciáért és szocializmusért vívott harcukban — írja befejezésül a Pravda^ Akik hónapokkai és évekkel siettetik a terv teljesítését (v—t) Az ifjúsági kongresszuson büszkén és öntudatosam jelentettélÍ be a kiváló élmunkások, akik a felnőttekkel együtt közös erővel küzdenek a nagyobb termelékenység eléréséért, hogy az ötéves tervből reájvlc háruló feladatokat hamarább teljesítik. Uj kötelezettségek vállalásával teszik ezt lehetővé, melyekre Gottwald elvtárs beszéde és a kongresszus lelkes hangulata ösztönözte. Uj munkafelajátnlásokkal kölcsönösen segítik és erősítik egymást és utat mutatnak a többi dolgozónak is. Zsirovnyicky Jirí 21 éves. A cseszkolipszkei CKD-ben dolgozik. Már 1948 óta vesz részt a munkaversenyben és aiz üzemben 8 kérte először a norma szilárdításét. Kérdezzük csak meg tőle, mit fog csinálni a kongresszus után. — Mint ifjúsági cikitató, a járásban előadásokat fogok tónían/i a különböző CsISz szervezetekben kongresszusunk lefolyásáról és annak jelentőségéről. Azonkívül arra kötelezem magam, hogy két munkatársamat beszervezem a z élmunkásmozgalomba, átlagos 140 százalékos munkateljesítményemet továbbra is megtartom és az ötéves terv második évére eső munkafeladatomat még ebben, a hónapban teljesíteni. Dedeciusz János textilmunkás már az ötéves terv negyedik évét teljesíti október 28-ig A 19 éves Dedeciusz János az egyik északcsehországi gépgyárban dolgozik az apjával együtt. Ök ketten tartják fenn hattagú családjukat. A betanulási idő után két pamut-gépet kapott. így dolgoztak itt az üzemben 10—20—30 évvel ezelőtt äs. Alacsony volt a teljesítmény és kevés a kereset, a munkaidőt sem tudták így eléggé kihasználni. És Dedeciusz János ezért már tavaly hat gépre tért iá* és amikor az egyik munkatársnője megbetegedett, átvette az ő két is. öntudatos munkássá vált. Dedeciusz Jámos Politikailag állandóan képezi magát és bővíti szakismereteit is. Már 14 gépen dolgozik egyszerre, a normáját 5 százalékkal szilárdította s az ötéves terv harmadik évét ez év április 25-én teljesítette. Az if júsági kongresszuson bejelentette, hogy 1950 október 28-ig teljesíti az ötéves terv negyedik évét s az egész ötéves tervből reája eső feladatoknak legkésőbb a jövő év első feléig eleget tesz, 4- rnült hónapban 413 százalékos teljesítménnyel dicse* kedhefett. Elmondja még, hogy aaelőtt egy órára 8—10 koronás béri kapott s most as állami bérkatalógua alapján megkeres 50 koronát is. Az ő kezdeményezése után az üzem iöbbi dolgozója is követte öt. Az apja már 12 gépen, többen 8 gépen, néhány szövőrmmkásmő pedig 6 gépeit, dolgozik. Istvánfi Mária: „Egy év múlva már teljesítem az ötéves munkatervemet!" Istvánfi Mária vígkedélyü leányv A nap barnára cserzett« bőrét. A kélfi szövetségi ing büszkén feszül rajta. Istvánfi Mária Családjával együtt Franciaországból a felszabadulás utáa tért vissza és (Észak-Csehországban telepedtek le. Most a tannwaldi pamutgyárban dolgozik, mint szöVőnő. Eddig m'á® nyolc gépet látott el s a tervet állán« dóan 300 százalékon felül teljesítette. Az ötéves terv második évét május 12-én teljesítette.- Mint példás él* munká'snót, kérésére Pártunk felvet« te tagjai sorába. Most részt vett az ifijúsági kongresszuson, ahol figyelmesen végighallgatta a beszámolókat, vitákat éa tudatosította magában, hogy csak az élfmunkásmozgalom teljes kifejlesztésével növelhetjük a termelékeny* séget. Ezért vállalt újabb kötelezett* séget: 10 gépre tér át és normáját 5 százalékkal szilárdítja. ígéri, hogy az ötéves munkatervet 1951 június 30-ig tejesíti. S még egyet: — Franciaországi ismerőseimnek megírom — folytatja ezután a kiváló fiatal élmunkásnő —, hogy itt mi' lyen boldogan élünk, milyen lelkesen dolgozunk a szocializnms kiépítéséért. Megírom még nekik, hogy harcukban legyenek továbra is ki, tartók, mert érdemes a munkásOszr tály győzelméért küzdeni s akkor Síi is kiérdemlik majd. minden kiválttá' gos jogukat, azokat, amelyéket kapunk meg a kizsákmányolóktól és ellenségeinktől megtisztított köztár" saságunkban, mániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban és számos más országban már csaknem az egész felnőtt lakosság aláírta a stockholmi felhívást. Megindult az aláírásgyűjtés a Koreai Népköztársaságban. Az imperiahsta elnyomás alól felszabadult kínai nep nagy lelkesedéssel vesz részt valamennyi békeszerető nép oldalán a béke védelméért vívott nagy csatában. E mozgalom folyamán létrehozott békevédelmi bizottságok ezrei az aláírásgyűjtés befejeztével nemcsak iiogv j nem szüntetik meg, hanem ellenkező-1 leg, fokozzák és még iobban fokozmok kell nemes tevékenységüket. A stockholmi felhívással kapcsolatos aláírásgyűjtési mozga'om emelte a legszélesebb néptömegek politikai öntudatát, felkeltette érdeklődésüket a nemzetközi események iránt és bekapcsolta a tömegeket a békéért folytatott közvetlen küzdelembe. Ilyen körülmények között a békevédelmi bizottságok munkájának bármilyen kismérvű gyengítése megbocsáthatatlan hiba lenne, annál is inkább, mert a békéért folytatott harc kiélesedik és az aláírásgyűjtési mozgalom fokozását követeli a béke hívei második világkongresszusának előkészülete is, amelyet 1950 októberének második felében rendeznek Genuában (Olaszország). A békevédelmi bizottságok feladata, hogy tájékoztassák a béke híveit a békéért folytatott harcról nem csupán a saját országukban, hanem más országokban is. A béke védelmi bizottságoknak ebben a harcban nem szabad megállniok, egy pillanatra sem szabad szünett tartaniok, mert ezt követelik a népek érdekei. Az Állandó Bizottság Irodájának londoni ülésszaka határozatában felhívással fordul azokhoz, akik „világosan állást foglaltak az atomfegyver betiltása mellett" s felhívja őket, hogy fokozzák és egyesítsék erőfeszítéseiket, szervezzenek baráti versenyt a béke valamennyi híve közt. Az ilyen versenyre máris példát mutatott az olasz, francia és német demokratikus ifjúság. A béke hívei támogatják az Állandó Bizottság irodája londoni ülésszakán hozott felhívást, a nemzetközi békevédelmi alap létesítéséért folyó mozgalomra. Az utóbbi időben a béke híveinek világmozgalma komoly sikereket ért el. A háborús uszítók véres megtorlásai ellenére fokozódott a békeharc Franciaországban és Olaszországban, Angliában és az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában és Ausztráliában. Most már a burzsoá sajtó is kénytelen megtörni „a hallgatás összeesküvését" és elismerni, hogy „békéről beszélnek mindenütt". Békéről kezdett beszélni Truman is, de hogy beszélt ö a békéről? Először is azzal fenyegetőzik, hogy „alkalmazni fogja az atombombát a béke nevében". Másodszor, miközben a békéről beszél, egyidejűleg hatalmas összegek megszavaztatását kéri a kongresszusztól. Amerika európai csatlósainak felfegyverzésére. A „békéről" szóló fecsegés leple alatt a trumanok és churchillek valójában fokozzák a támadó háború előkészítését. A szovjet határnak a „B—29" amerikai hadirepülőgép által történt arcátlan megsértésétől a reakciós angol sajtó hisztérikus üvöltéséig, amelyet azzal kapcsolatban hallatott, hogy szovjet halászhajók mentek át a La Manche-csatornán és a svájci miniszterek egyikének idegrohamáig, aki nemrégiben azzal a felhívással fordult a berni háziasszonyokhoz, hogy lássák el magukat élelemmel háború esetére, az angol kormány ocsmány provokációjáig, amely tervet dolgozott ki többszázezer gyermek áttelepítésére I Londonból vidékre — egyetlen vonal húzódik: a háborús hisztéria fokozásának irányvonala. Ilyen körülmények között minden egyes becsületes embernek, akinek drága béke, a haladás és a civilizáció jövője, az a feladata, hogy megtízszerezze erőfeszítését a békéért folytatott harcban, felhasználja és támogassa a tömegek harci kezdeményezését. A népek életbevágó ügyének — a béke védelmének — szentelik most minden erejüket, minden energiájukat a legkeményebb, leghősiessebb békeharcosok az egész világon, amilyenek a kommunista és munkáspártok mindig voltak és lesznek. Ezek leleplezik az imperializmus ügynökeinek hazugságait a háború végzetszerű elkerülhetetlenségéről, küzdenek a háborús veszély lebecsülése ellen, amely a béke híveinek lefegyverzéséhez vezet és csupán az agresszorokat segíti. Megmutatják a népnek, hogy a béke erői messze felülmúlják az új háború uszltóinak erőit. A népek, amelyek szoros egységben és szervezettségben talpraálltak a béke megvédésére, meghiúsítják az imperialisták bűnös terveit. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számából.) Megkezdődött a Szovjetúnió Legfelső Tanácsának ülésszaka Hétfon a Kremlben megkezdődött a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa ülésszaka. A Szövetségi Tanács ülése 17 órakor kezdődött. Az ülésszakot Alekszandr Pallagyin, az ukrán tudományos akadémia elnöke, a legidősebb képviselők egyike nyitotta meg. A Szövetségi Tanács elnökévé Mihail Jasznov képviselőt választották meg. ! AZ ülésszak munkája folyik. A szovjet lapok vezércikkben foglalkoznak a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa ülésszakának megnyitásával. A Pravda hétfői, „A szocializmus országának Legfelső Tanácsa" című vezércikke a többi között ezeket írja: Ma nyílik meg a Kremlben a Szovjetúnió március 12-én, az egész nép szavazásával megválasztott Legfelső Tanácsának első ülésszaka. A szovjet nép a Legfelső Tanács választása alkalmával egyhangú szavazással hagyta jóvá a Bolsevik Párt bölcs politikáját és kifejezésre juttatta szeretetét és odaadását nagy vezére és tanítója, Sztálin elvtárs iránt. Sztálin elvtárs 1946 február 9-i történelmi beszédében, melyet a választók gyűlésén mondott el, a Kommunista Pártot és az egész szovjet népet felfegyverezte országunk kommnista építésének harci programjával. Országunk dolgozói a nagy Sztálin útmutatásaitól lelkesítve, a Kommunista Párt vezetése alatt önfeláldozóan harcolnak az állami tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. Óriási munkát végeztek a gazdasági helyreállítása terén azokon a vidékeken, melyek a fasiszta megszállástól szenvedtek. Itt az ipari termelés háború előtti színvonalát már 1949 szeptemberében felérték. Hihetetlenül rövid idő alatt — a háború utáni ötéves terv első négy évében — 5200 nagy állami ipari üzemet építettek fel és adtak át rendeltetésének. Országunk ipara a mult évben 41 százalékkal haladta túl a háború előtti termelés színvonalát. A mezőgazdaság is sikeresen fejlődik: 1949-ben a gabonaneműek és egész sor ipari növény bruttó termése szempontjából túlhaladtuk a háború előtti színvonalat. Országunkban gyor. MmtMMMMMW ttM tt MMIH WI MIItI MMM Bierut elnök levele Pieck elvtárshoz Bierut elnök levelei intézett Pieck elvtárshoz, a Német demokratikus Köztársaság elnökéhez, melyben megállapítja, hogy a Lengyelországban tartózkodó német delegáció tárgyalásai nagymértékben hozzá fognak járulni a világbéke és a két nemzet közötti barátság elmélyüléséhez. A lengyel nemzet szempontjából különös fontossággal bír, hogy a kormány delegáció, amelyet országainkban üdvözölhettünk a német haladó erők és a német munkás osztály képviselői voltak. Ezen erök felszabadulásának köszönhető, hogy történelmünknek a lengyel német viszonynak ezt az új fejezetét létre tudtuk hozni. Ez a nyilatkozat újabb, értékes, tetterős hozzájárulás a német és Jengyei nép barátságához, mely nemcsak a két nemzet érdekeit szolgálja, de az európai béke ügyét is. A bolgár kormány gondoskodik a bányászokról A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa a bányászok fizetését6 12—27 százalékkal emelte. Bevezették a progresszív jutalmazást, ami lehetővé teszi a bányásznak, hogy normatúlteljesítéssel megkétszerezze, sőt megháromszorozza fizetését. Ezenkívül a bányászok az együzemben végzett munkájuk tartamától függően, évi 10.000—25.000 léva egyszeri jutalmat kapnak. A minisztertanács kötelezte az iparügyi minisztériumot, hogy még ebben az évben legalább ezer lakást építsen a bányászcsaládoknak és 320 lakást egyedülálló bányászoknak. Bevezették a „Kiváló Bányász" címet. Hét év éta a legrosszabb búzatermést várják Amerikában Az amerikai kormány közölte, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében igen rossz lesz a búzatérmés. Hét éve nem voltak ilyen gyengék a terméskilátások. Becslés szerint a búzatermés 945 millió bushelre tehető", szemben a multévi 1 milliárd 146 millió bushellel.