Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-15 / 136. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 Június 15. csütörtök 3 Kcs III. évfolyam, 136. szám A Szovjetunió nemzetgazdasága hatalmas fejlődés új korszakába lépett Zverev pénzügyminiszter beszámolója a Szovjetúnió Legfelső Tanácsának ülésén A Szovjetúnió Legfelső Tanácsának ülésén A. Sz. Zverev, a Szovjet­únió pénzügyminisztere tartott beszámolót az 1950. év állami költségvetésé­ről és arról, hogy 1948-ban és 1949-ben hogyan teljesítették a Szovjetúnió állami költségvetését. A Szovjetúnió állami költségvetése az 1950. évre — jelentette ki Zverev miniszter — világosan mutatja a szov­jet nép győzelmét a háború utáni sztá­lini ötéves terv teljesítésében. Sikerrel teljesítette az ötéves terv feladatait, amelyeket J. V. Sztálin tűzött ki, — az ország elpusztított vidékeinek újjá­építését, az iparnak és mezőgazdaság­nak háború előtti színvonalra emelését és ennek a színvonalnak további túl­• lépését nagyobb vagy kisebb ter­jedelemben. A Szovjetúnió megoldot­ta a nemzetgazdaság megújításának feladatát és szokatlan ütemben fejlesz­ti tovább gazdaságát és kultúráját. A Szovjetúnió nemzetgazdasága jelentős mértékben túllépte az 1940-es háború előtti év színvonalát és új hatalmas fejlődés korszakába lépett. Az ipari termelékenység növekedé­séről és a Szovjetúnió mezőgazdasági sikereiről Zverev miniszter adatokat sorolt fel az 1949-es évből és főleg azt hangsúlyozta, hogy az országban egy­re nő a dolgozók anyagi jóléte. Be­számolva a költségvetés teljesítéséről, rárrarfátatt arra, .li^ety z költségvetési bevételek kétharmadát 1949-ben a szocialista' üzemekből merítették for­galmi adók és bevételi tételek formá­jában. A nemzetgazdaság hasznának alapvető megnövekedése következté­ben a bevételek összege az 1948. évvel összehasonlítva, majdnep 55 százalék­kal növekedett. 1949-ben az állami költségvetés biztosította a pénzügyi eszközöket a nemzetgazdaság továb­bi fejlődéséhez, a dolgozók kultúrájá­nak további növekedéséhez és meg­szilárdította a Szovjetúnió védelmi képességét. A terv szerint a nemzet­gazdaság pénzügyi költségeire 161.9 milliárd rúbelt fordítottak, a szociális és kultúrintézményekre 116 milliárd rúbelt, a védelemre 79.2 milliárd rú­belt, a közigazgatásra pedig 13.5 mil­liárd rúbelt. A. Zverev hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdaság óriási fejlődésével az árucikkek árának csökkentése követ­keztében a Szovjetúnió pénzügyi helyze­te évről-évre egyre inkább megszilár­dul és a rúbel vásárló ereje rendsze­resen növekszik. E közben a kapitalis­ta országok gazdasága egyre inkább megrendül az új gazdasági válság erő­södése következtében. Majd áttért a Szovjetúnió 1950-es állami költség­vetésének jellemzésére, amelyet jóvá­hagyásra terjesztenek elő 432 milliárd bevételi összeggel és 427.9 "milliárd •kiadás«. összeggel, úgyhogy a ';öHségr vetes 4.1 milliárd rúbel aktívát mutat fel. Az 1950. év bevételeit és kiadásait a nehézipari cikkek nagykereskedelmi árainak és a szállítási tarifáknak ez év január 1-től életbe léptetett csökken­tésére való tekintettel állapították meg, továbbá az ez év március 1-én a min­dennapi szükségleti cikkek állami kis­kereskedelmi árainak leszállítására va­ló tekintettel. A nemzetgazdaság pénzügyi eszkö­zökkel való ellátásáról szólva bejelen­tette, hogy az 1950.. évben az egész ipari termelés a mult évvel összeha­sonlítva jelentősen emelkedik és éppem így emelkedik a mezőgazdasági ter­melés az áruk vasúti és más közieke. dési szállítása is. A nemzetgazdaságra és a kultúrára szánt kiadősok jelentős megnöveke­dése azt mutatja, hogy a szovjetkor­mány és Lenin és Sztálin pártjának te­vékenysége a nép odaadó szolgálatára összpontosítja minden ereiét. Sem a Pártnak, sem a kormánynak nincsen magasabb érdeke, mint a nép érdeke. Beszéde befejező részét az állami költségvetés bevételi szakaszának szentelte A. Zverev pénzügyminiszter. Rámutatott íirra, hogy az 1950. év, amely a háború utáni sztálini ötéves terv befejező éve, biztosítja a pénz­eszközöket a Párt és a kormány á'tal kitűzött feladatok teljesítésére, a nem. zetgialzdaság további fejlődése terén, a dolgozó jólétének és a kultúrának emelése terén. A Szovjetúnió dolgo­zói, akik szorosan felsorakoznak har­cos élcsapatok, a Bolsevik Túrt .köriil, J. V. Sztálin bölcs és kipróbált veze­eésével mindent megtesznek a nemzet­gazdasági terv és a Szovjetúnió álla­mi költségvetése sikeres teljesítésére. A szovjet nép az 1950. évet új dicső­séges győzelmekkel ünnepli meg a kommunista társadalom kiépíiése te­(Drága SivoGrj elvtárs! A csallóközcsütörtöki állami gépál­lomás traktoristái és gépészei, vala­mint "az egész műszaki és irodai sze­mélyzet a kongresszusi beszámolók és határozatok áttanulmányozása után üzemi gyűlésre jöttek össze. Ezen _ a gyűlésen önkritikialig bevallották, hogy nem valósították meg követke­zetesen a CsKP Központi Bizottságá­nak februári határozatait. Az állami gépállomás alkalmazottai jelentős tevékenységet fejtettek ki az EFSz-ekkel való aratási és cséplési szerződések megkötésében. A IX. kon^ gresszus sok fogyatékosságot leple­zett le munkánkban. Nem váltunk apostolokká a földművesek meggyő­zésében a közösen megszervezett munkánk és a föld közös megművelé­sének előnyéről. Hogy ezeket a fo­gyatékosságokat kiküszöböljük, össz­pontosítsuk minden erőfeszítésünket a falusi politikai munkára és ezért kö­telezzük magunkat: 1. Az egy önkötözőgépre szerve­zett 80 hektárnyi feladatot 10 száza­lékkal emeljük. 2. A kis- és középföldművesekkel eddig megkötött aratási és cséplési szerződéseket az EFSz köísé© afató­tásban szervezzük meg. Ezt a munkát nemcsak a mi gépeinkkel, hanem az EFSz gépeivel is végezzük. Nappal fo­gunk kaszálni és éjjel végezzük a tar. lóforgatást. így megvalósítjuk azt a jelszót: a kasza után eke. 5. Négy mozgóműhelyt létesítünk a gépek javítására, hogy biztosítsuk az aratási és cséplési munkák zavartalan menetét. ígérjük Neked, Siroky elvtárs, hogy ezeket a kötelezettségvállalásainkat,, valamint a IX. kongresszus határoza­tait teljesítjük. így akarjuk kifejezni hálánkat Pártunk iránt. Felhívjúk a többi gépállomást is, hogy egészítsék ki a versenyfeltételeket az egész or­szágban a fenti pontokkal. Elvtársi üdvözlettel: Gezso Miloslav, Sipos Emil, Pagács Dusán. A nemespanyi EFSz aratási és rséplési terve A nemespanyi EFSz helyi párt­szervezetének tagjai is ülést tartot­tak és részletesen megbeszélték az aratási és cséplési munkák megszer­vezését. Gyakorlatilag is hozzálát­tak az aratási és cséplési terv meg­valósításához és hét elvtársat bíztak meg hét munkacsoport vezetésével. Határukban 536 hektár gabonaföld van, ehhez egy önkötözö gép, 35 iga­vonó és 175 munkaerő áll rendelke­zésükre, amelyeket még nem köt szerződés és ezeket osztották be hét munkacsoportba. Saját eszközeiken kívül a nagymányai gépállomással kötött saesaödés alapján egy önkP-tözögépet és marokszedőgépet és négy cséplőfelszerelést kapnak. Egy cséplőgéphez 20 munkaerőt és 9 pár lovat osztottunk be, amely­ből 7 pár a gabonát a cséplőgéphez szállítja és a kazlakhoz, és 2 pár a gabona elszállítását és egyéb fel­adatokat lát el. A többi munkaerőt az önkötözögépekhez és maroksze­dögéphez osztották be felváltva, mert két-három nappal az aratás megkezdése után megkezdjük a cséplést is és ezenkívül három férfi felváltva látja el az éjjeli örséget, míg az aratási és cséplési munkákat be nem fejezzük. A zseliizi áHhami birtokok mwnkáslakásai CsKP liiiüi Bizottsága eloökségésiek aratási felhívása Közösen megszervezett munkával biztosítjuk az aratást és a termény beszolgáltatását Az aratás, a földműves munka ki­teljesedése, csakhamar megkezdődik. Az őszi és a tavaszi munkálatok gondos elvégzése és a kedvező idő­járás örömteli kilátásokat nyújta­nak, jó termést ígérnek. Az azonban még nem ©lég, hogy a föld gyümöl­csét bőséges mennyiségben juttas­suk el a dolgozók asztalára. Ahhoz még az is szükséges, hogy minden földműves jól megszervezett munká­val a falun belül és főleg az egysé­ges földműves szövetkezeten belül közösen végezze el a munkát és mint jó gazdák gondoskodjanak az ara­tás döntő feladatainak teljesítéséről, a termés rendes és idejében való, veszteség nélküli betakarításáról éppúgy, mint a beszolgáltatási köte­lezettségek gyors teljesítéséről. Az aratás sikeres megvalósítása tehát az elkövetkező hetek legelső és legjelentősebb állami feladata, mert ettől függ népünk közellátásá­nak ebben és a következő évben is a további javulása. Az aratás sike­res eredményeiért felelősek a falu és a város összes dolgozói. Az aratás sikeres elvégzésére az előfeltételek teljes mértékben adva vannak. A földművesek megtanulták az igazi önsegély és főleg a szövet­kezeti együttműködés értelmezését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy né­hányezér faluban léteznek és mű­ködnek az egységes földműves szö­vetkezetek. A múltévi aratási, az őszi munkálatok elvégzésénél szer­zett tapasztalatok és az ezidei tava­szi munkák tapasztalatai szemléle­tesen mutatják a kis- és közép föld­műveseknek milyen előnyökben volt részük ott, ahol közösen, előre ki­dolgozott terv szerint és főleg a minta egységes földműves szövetke­zetek példája alapján dolgoztak. Ezért minden földműves és főleg falun minden kommunista, a helyi nemzeti bizottságok, a tömegszer­vezetek, főleg a JSSR és a CsISz elsőrendű feladata elérni azt, hogy egyetlen egy földműves szövetkezet se legyen, amely ne végezné el ide­jében az aratást, cséplést, termény­felvásárlást és tarlótörést, előre el­készített aratási tervvel, a csopor­tok közös munkájával. Ne legyen egyetlen egy olyan szövetkezet sem, ahol még az aratás előtt meg ne tárgyalnák a munkafolyamat rend­jét, amely megbízható vezérfonal a munka jó megszervezésében a szö­vetkezetben és a szövetkezet továb­bi fejlődésében. Az összes egységes földműves szövetkezetek indítsanak versenyt a közös aratási munkála­tok, a cséplés és felvásárlás legjobb és leggyorsabb elvégzése terén. Éppen így biztosítani kell az idei aratás rendes előkészítését azokban a falvakban, ahol nincsenek EFSz­ek. Feltétlenül szükséges, hogy a kis- és középparasztok itt is meg­kezdjék a becsületes együttműkö­dést az aratás terén, hogy ezekben a falvakban is kidolgozzák az ara­tási terveket és a legszélesebb mé­retben érvényre juttassák ä közös munka elvét. Egyedül csak ily mó­don lehet tervszerűen felhasználni az összes igákat, önkötözögépeket, cséplőgépeket és a többi gépeket. Egyedül csak így lehet biztosítani az állami gépállomások segítségét és mozgósítani minden munkatarta­lékot a faluban, főleg a falusi asszo­nyokat és ifjúságot, hogy a ter­ményt a falu saját erejével learas­sa, kévébe kösse, kicsépelje és a be­szolgáltatást ünnepélyesen, — töme­ges beszolgáltatással teljesítse a gazdasági szövetkezetekben. Nagy és felelősségteljes feladatok hárulnak az idei aratásnál az álla­mi gépállomásokra és állami birto­kokra. A gépállomások alkalmazottainak és főleg a kommunistáknak mindig ügyelniök kell arra, hogy az álta­luk megművelt földterület a tehető legnagyobb legyen, hogy az előre kidolgozott terv szerint végezzék el, az egységes földműves szövetkeze­tek részére az aratási munkálatokat és az összes földművesek részére is, éspedig rendesen, főleg időben a termés beérése szerint kötött egyez­mények alapján. A mezőgazdasági termelés új formáinak apostolaivá válni, jó, helyesen megszervezett munkát jelent az összes gépek he­lyes kihasználásával, két műszak bevezetésével, a munka minőségének emelésével és politikai öntudatosság­gal teljes mértékben segíteni és szolgálni az egységes földműves szövetkezeteket és az összes kis- és középföldmüveseket. Az állami birtokoknak és EFSz­eknek az idei aratásokban be kell bizonyitaniok, hogy a szocialista nagytermelésnek példái tudnak len­ni és éppen úgy a munka tökéletes megszervezésének is a szovjet mező­gazdaság tapasztalatai alapján. Igen fontos lesz az, hogy az állami birto­kok és gazdaságok meg tudják szer­vezni a kölcsönös együttműködést és az egységes földműves szövetkeze­teknek, a kis- és közép földműve­seknek nyújtandó segítséget a fal­vakban. hogy nekik gépeikkel és igáikkal segíUégükre legyenek az aratásnál és cséplésnél. Ezzel lehe­tővé válik, hogy másrészről az egy­séges földműves szövetkezetek tag­jai kisegítsék az állami birtokokat az artási munkálatoknál. Az aratási munkálatok gytirs és tökéletes elvégzése azonban a nagy feladatnak csak egyik alkotórésze. A további rész abban áll, hogy a terv szerinti cséplés alapján minden faluban biztosítva Jegyen a rendes és idejében' való terményfelvásárlás és a többi termékek, gyümölcsök felvásárlás^ is. A felvásárlás bizto­sítása a falvakon a szerződések alapján a gazdasági szövetkezetek elsődleges feladata, amelynek telje­sítése mértéke lesz az egész felvá­sárlási gépezet sikeres működésének. E munkák sikeres elvégzése azt je­lenti, h'ogy megértettük, hogy a fel­vásárlást közvetlenül a cséplőgépek­től kell elvégezni azonnal az aratás után. Ezt azonban nem lehet megva­lósítani anélkül, hogy ne lennének előkészítve idejében az elégséges, habár átmeneti jellegű raktárhelyi­ségek. A gazdasági szövetkezetek minden egyes alkalmazottjának a felvásárlást közvetlenül a falvakon kell megszerveznie és gondoskodnia kell arról, h'o^y a terményt tömege­sen, ünnepélyessen szolgáltassák be a helyi szállítási eszközök teljes ki­használásával. Jelentős feladat jut osztályrészül a terményfelvásárlás biztosításában a mezőgazdasági termelési és felvá­sárlási bizottságok bizalmiajmak, valamint azoknak a kommunisták­nak és dolgozóknak, akik a felvá­sárlási gépezetben dolgoznak. Ennél a nagy munkánál nem lehet megfeledkezni a nép ellenségeiről sem, akik még gyakran rejtőznek a falusi gazdagok Soraiban és szabo­tálni igyekeznek a munkát, eltéko­zolni a terményt és meghiúsítani a kötelezettségvállalások teljesítését az egész falu szégyenére. Az ellen­ség megkísérli, hogy főleg az egysé­ges földműves szövetkezeteknek, a kis- és középparasztoknak ártson. Ezért helyénvaló a legnagyobb mér­tékben fokozni az éberséget és min­den intézkedést megtenni a termés biztosítására, a kártevők esetleges kísérleteivel szemben. Az elkövetkező aratás nemcsak a földművesek, hanem az egész dolgo­zó nép figyelmének középpontjában fog állni. Az üzemi munkások mint mindig főleg az aratás idején meg­erősítik szövetségüket a parasztság­gal, éspedig tettekkel, aktív segít« séggel a közös munkák megszervez (Foljftatás a 2. oldalon] A gépállomások traktoristái is tervszerű nagy munkába kezdtek az aratás elvégzésére Fahrn az EFSz-ek, az állami gépállomások, az 'állami birtokok és általában a kis. és középföldmüvesek minden figyelme a legfőbb és leg­jelentősebb államfontosságú feladat, az aratás sikeres elvégzéséi-e össz­pontosul. Ezen a téren a falu minden dolgozója, az EFSz-ek, az állami birtokok és állwni gépállomások nemcsak a saját munkájuk megszerve­zését igyekeznek pontosan és gyors ütemben elvégezni, Jianem kölcsö­nös megsegítésre is gondolnak. Ezért egyre újabb és újabb kötelezettsé­geket vállalnak ezen a téren. így a csütörtöki üzemi pártszervezet a gépállomáson az üzemi szakszervezettel együtt gyűlést hívott össze, ame­lyen megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek Siroky elvtárs kon­gresszusi beszámolójából következnek és elhatározták, hogy új kötele­zettségeket vállalnak és ezeket a határozatokat a következő levélben írták meg Siroky elvtársnak: si és cséplési tervéhez alkalmazzuk. További szerződéseket csak az EFSz­ekkel és a Szlovákiai Egységes Föld. műves Szövetség közvetítésével kö­tünk. 3. Minden EFSz-ben, amely közös aratást és cséplést szervez, állandó munkabrigádokat biztosítunk az EFSz aratási terve szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents