Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-12 / 108. szám, péntek

1950 május 12 A magyar kultúrküldöttség megérkezett Szlovákia fővárosába -UJSZ0 L Apátfalva problémái az országos normák bevezetésénél Sürgősen ki kell adni az élmunkáskönyvecskéket Fény és árnyék a kötelezettségvállalásoknál Csütörtökön délelőtt röviddel 9 óra után szállt le a magyar kultúrkül­döttséget h 0zó repülőgép Bratislava repülőterén. A kiváló vendégek fo­gadtatására megjelentek dr. O. Pav­lik tájékoztatásügyi megbízott, Ing. L Mozola, a földmüvelésügyi megbí­zott helyettese, Fábry István, a Szlovák ai Kommunista Párt kikül­dötte, Lőrincz Gyula lapunk főszer­kesztője, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnö­ke, a JSSR, a Csehszlovákiai író Szövetség és a Nemzeti Színház ki­küldöttei. A magyar delegáció tag­jai Nagy Imre egyetemi tanár, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, Mihályfi Ernő államtitkár, a Külföldi Kultúrkap­csolatok Intézetének elnöke, Déry Tibor, Veres Péter és Zelk Zoltán, Kossúth-díjas irók, Gobbi Hilda, a budapesti Nemzeti Színház nagy drámai művésznője, Erdős Lászlóné a Magyar Népmüvelésügyi miniszté­rium részéről, valamint Domokos és Márfy elvtársak. A magyar vendégeket a repülőté­ren a Megbízottak Testületének ne­vében dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott üdvözölte, aki rámutatott arra, hogy a magyar kultúrdelegá­ció szlovákiai látogatása is nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a két Január végén olvashattuk az új­ságokban, hogy Fucsik József, az ér­sekújvári „Augusztus 29" üzem ki­váló élmunkása versenyre hívta ki az ország összes felsőrész szabászait s egyúttal Pártunk IX. kongresszu­sának tiszteletére kötelezte magát, hogy félévi munkatervét a kongresz­szusig teljesíti. Most, amikor felkerestem az üzem­ben, boldogan újságolja: — Elvtársam, már április 27-én, kilencven nap alatt teljesítettem fél­évi munkatervemet Elmondja még, hogy versenykihí­vását a Partizánskéban dolgozó Za­ležák elvtárs és munkatársai elfo­gadták és ők azt az ígéretet tették, hogy már május elsejére teljesítik félévi munkatervüket. Fucsik elvtárs erre még nagyobb lendülettel látott neki a munkának. Az egész üzemben fokozódott a munkaláz s az öntudat­ra ébredt dolgozók a versenynek ál­landóan tovább lendülő szakaszában — május elseje és a nagy kongresz­szus előtt csúcsteljesítmények eléré­sére törekedtek. Erre tanítja őket a Párt, erre kötelez mindnyájunkat a világ haladószellemű dolgozóinak több milliárdos tábora, hogy a Szov­jetúnió oldalán a népi demokráciák országait a szocializmus erős bástyá­jaként építsük ki a világ békéjének megvédésére. Fucsik elvtárs 152 nap helyett 90 nap alatt 173 százalékra teljesítette a tervet. — Csak így járulhatok hozzá mun­kámmal üzemünk termelékenységé­nek emeléséhez és hazánkban a szo­cializmus mielőbbi kiépítéséhez! Fucsik elvtárs résztvesz Pártunk kongresszusán is és nemcsak állan­dóan fokozza élmunkás teljesítmé­nyét, hanem fáradságot nem kímélve, mint oktató több más üzemben is erős tevékenységet fejt kí a szocia­lista munkaverseny továbbfejlesztése és a dolgozók szocialista nevelése te­rén. Látjuk ebből is, hogy Pártunk kongresszusára társadalmunk legki­válóbb tagjai kerülnek, akik a mun­kában és a szervezés terén szerzett értékes tapasztalataikat hasznosítva újra a leghelyesebben határozzák meg életünk továbbfejlődésének igaz útját. baráti nép között a testvériség és együttmunkálkodás még jobban ki­mélyüljön. Nagy Imre elvárs orosz nyelvű válasz-beszédében megkö­szönte a szeretetteljes fogadtatást és annak a reményének adott kife­jezést, hogy e rövid látogatás :s hozzá fog járulni ahhoz, hogy a ma­gyarországi írók és művészek e cso­portja megismerje azt a nagy alko­tó munkát, amelyet Szlovákia dol­gozói a szocializmus felépítése ér­dekében kifejtenek. A magyar vendégek csütörtök délelőtt' tisztelgő látogatást' tettek Bacilek elvtársnál, a Megbízottak Testületének elnökénél, délután pe­dig felkeresték Ferdiš Kosztka nemzeti művészt, akivel barátságos beszélgetést folytattak. Csütörtökön este a magyar küldöttség tiszteleté­re a bratislavai Nemzeti Színház, kamaraszínháza, a Nová scéna dísz­előadást rendezett. Előadásra került Gergely Sándor, a Kossúth-díjas ma­gyar író »Vitézek és Hősök« című darabja. Az előadás után a tájék 0z­tatásügyi megbízotti hivatal a ma­gyar vendégek tiszteletére a bratis­lavai Várban fogadást rendezett, amelyen Szlovákia kultúrális életé­nek számos kjváló élmunkása vett részt. — Legerősebb fegyverünk a mun­ka! — mondja Fucsik elvtárs. — S ha valaki tud jó munkát adni, miért ne használná ki tudását? Mi, élmun­munkások munkamódszereinket ál­landóan átadjuk munkatársainknak, szilárd akarattal épitjük munkásha­zánkat, mert példát akarunk ezzel nyújtani a tőkés országok dolgozói­nak, hogy őket is szocialista törek­véseik valóraváltására ösztönözzük. Mi ezt a rendszert védeni fogjuk min­den erőnkkel. Nem kívánjuk sohasem vissza a multat, amikor apáink a munkából kidőlve kegyadományok elfogadására kényszerültek. Most elégedett életünk biztosítva van, meg van az aggkori segély, megkapjuk a munkánk utáni jó keresetet, üdülte­tési akciókban vehetünk részt. Ezért kell védenünk a kiharcolt békét és erőteljesen felsorakoznunk a Szovjet­únió vezette hatalmas béketábor zászlaja alá, mert csak így őrizhet­jük meg szabadságunkat, biztosíthat­juk mindnyájunk számára szebb éle­tet. Fucsik elvtárs a kongresszusig még magasabbra emeli teljesítmé­nyét, mert mint mondja, a Párt irán­ti szeretet arra kötelez minden dol­gozót, hogy szaktudásának teljes fel­használásával a legtöbbet nyújtsa s ha lehetséges, a vállalt kötelezettsé­get túl is teljesítse! — Fucsik elvtárs, hogy sikerült 11 héttel előbb teljesítened munkater­vedet ? — Tisztában vagyok az anyagad­ta lehetőségekkel, — feleli a kiváló élmunkás — a munkaidőmet teljesen kihasználom, munkaközben nem vég­zek felesleges mozdulatokat, biztos vagyok a munkámban, sohasem ke­resgélem a szükséges késeket, elő van minden pontosan készítve ... így beszél egy öntudatos munkás, aki előre, egy félévre kidolgozott terve alapján biztosította a többter­melés elérését és vele saját magát a legjobban ellenőrizhette teljesítmé­nyének állandó emelésében. Terv­szerű munkát végzett, mert mint mondja: csak így érhetjük el a ma­gasabb életszinvonalat biztosító na­gyobb termelékenységet. P. B. Az apátfalvi textilüzem legége­tőbb kérdése ma az országos normákra való áttérés. Arról van szó, hogy ezeknek az orszá­gos normáknak bevezetésénél a munkások egy gép kiszolgálásá­ról több gépre térjenek át. A szövődékben két gépre és a fono­dában két szelfaktorra. Az egész üzem eddig még nem tért át az új normákra. A szövődébe is be­vezetik, ahol 10 élmunkásnő 4 gépet szolgál ki. Hangsúlyozni kell, hogy olyan gépekről van szó, ahol a fonal elszakadásánál a gép nem áll meg önmagától­Azonban az egész üzem mégsem térhet át az országos normákra, bár munkásainak 39 százaléka él­munkás. Például lehetetlen be­vezetni a fonodában, ahol egy munkás nem tud kiszolgálni két önfonót. A hiba azonban nem itt kelet­kezik, hanem, az előfonóban, ahol nem gyártanak egyenletes minő­ségű anyagot. Nincsen elegendő gépük erre, másrészt pedig a gé­gék gyorsasága okozza azt, hogy a nyersanyag nem keverődik el tökéletesen és így minőségében nem egyenletes. Itt a hiba nem­csak a fonal minőségében, ha­nem az egyes munkások teljesít­ményében is érezteti hatását. A gép és az ember. Az önfonó (szelfaktor) rendkí­vül bonyolult gép, amely úgy­szólván automatikusan orsózza fel a fonalat. Itt a gépet kiszol­gálónak munkája főleg abban áll, hogy a gépre feltegye az üres or­sókat és levegye a teliket, továb­bá, hogy előfonállal lássa el a gépet. A többi munkát már a gép végzi el. Természetesen azonban csak akkor, ha a fonal nem szakad, vagyis nem szakad gyakrabban, mint rendesen. Apátfalván azonban a helyzet e tekintetben rossz. A szakadás a fonal egyenlőtlen minősége miatt sokkal gyakoribb. Az el­szakadt fonalat a gép nem tudja megkötözni. Ezt a munkásnak kell elvégeznie. Ez a gyakori sza­kadás teszi lehetetlenné, hogy egy ember két önfonót szolgáljon ki. Amíg azonban Apátfalván nem térhetnek át a két önfonó­ra, addig az egész üzem sem tér­het át az országos normákra. Hogyan lehet kiküszöbölni ezt a hiányt? Az apátfalusiak megkí­sérelték. De nem segített sem két újabb gépnek felállítása és nem segített az éjszakai váltás sem. Éjszaka a selejt százaléka erősen emelkedik, mert a minőségnek nem szentelnek megfelelő figyel­met. Feltételezték azt is, hogy a két új gép felállítása lehetővé teszi az éjszakai váltás megszün­tetését és a termelékenységével 8 százalékkal való emelését. Azonban a gépek teljesítményei kisebbek, mint feltételezték és az időveszteségek nagyobbak. Apátfalunak azonban mindezek ellenére is feltétlenül át kell tér­nie az országos normákra és fel­tétlenül teljesítenie kell a tervet. Ezt csak az előfonó gépparkjának növelésével tudná elérni. Ezért nagyon fontos, hogy a textilüze­mek országos igazgatósága azon­nali gyors és hathatós segítséget nyújtson és az apátfalvi üzembe más helyről hozzon gépeket. A tisztító"brigádok megkezdik a munkát. Az előfonógépek kérdése nem egyetlen kérdése az üzemnek. Az időveszteségek csökkentésére, il­letőleg megszüntetésére a kötele­zettségvállalások keretében meg­alakultak a tisztító-brigádok. A tisztító-brigádok az üzemi iskola tanoncaiból állanak, akiknek így lehetőségük nyílik arra, hogy hasznos munkát végezhessenek az üzemben és egyúttal a gépek tisztítása közben megismerked­hessenek azok szerkezetével. Munkájukért az állami bérkata­lógus második osztálya szerinti bérüket kapják. A tisztító-brigá­dok elmélyítik így szaktudásu­kat, segítenek a szövődé teljesít­ményeinek emelésében, amelyek éppen most térnek át az országos normákra. Az országos normák, mint tudjuk 17 százalékkal na­gyobbak, mint az eddigiek. Hogyan állunk a kötelezettségek teljesítésével. Apátfalva a tervet május else­jéig 102 százalékban teljesítette. A termelékenység is 4.1 száza­lékkal magasabb, mint a terve­zett, viszont 4 százalékkal ala­csonyabb az üzem kötelezettség­vállalásainál Néhány termelési kötelezettséget nem teljesítettek. A termelékenység elégtelenségét a már említett géppark hiánya magyarázza. Azonban nem a gé­pek hiánya az oka annak, hogy nem teljesítették egy másik kö­telezettségűket, és pedig az él" A mult hónap folyamán diplomá­ciai kapcsolatokat kötöttek a népi mongol köztársasággal Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köz­társaság és Csehszlovákia. Ezek a I diplomáciai kapcsolatok lehetővé te­szik a későbbi szoros gazdasági együttműködést az országok között. E kapcsolatok létesítése újabb al­kalmat nyújtott arra, hogy Mongo­lia példáján meggyőződhessünk a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer fensöbbségéröl minden más rendszer felett. Mongólia Ázsia legbelsőbb orszá­gainak egyike 1.5 millió négyzet ki­lométernyi területen fekszik. 1500— 4500 méter magasságban. Éghajla­tát erös, kemény telek és égető, for­ró nyarak jellemzik, ami a gazdaság­nak egészen sajátos feltételeket je­lent. A sztyeppék országában főleg az állattenyésztés, marha- juh- és te­vetenyésztés fejlődött ki. Ez volt az ország kezdetleges gazdasági alapja, amikor megkezdődött az a felszaba­dító mozgalom, amely a Nagy Ok­tóberi Forradalom nyomán indult meg. Mongolia politikai harca a kínai forradalom idejében kezdődik 1911­ben. Ebben az időben felszabadult Kina fennhatósága alól, azonban el­nyelte őt a cárizmus. Mint népi köz­társaság 1924-óta áll fenn. Ebben az időben gazdasági tevékenységük majdnem kizárólag állattenyésztésre korlátozódott, a feudális rendszer örökségeként. A szocializmus győ­zelme ebben az országban soha nem látott mértékben meggyorsította a gazdasági előrehaladást. Az állatál­lomány 12.7 millió darabról, ameny­nyit 1918-ban számláltak, 1941-re már 27.54 millió darabra emelke­dett. 1940—1948-ig az állatállomány megkétszereződött. A múlt évben az állatállomány 1.3 millió darabbal nö­vekedett. Egyidejűleg bevezetik a mezőgaz­daságba az új, modern, termelési módszereket. A sztyeppe fokozatosan szántófölddé alakul át, amelyet munkásokra vonatkozólag. Köte­lezettséget vállaltak ugyanis, hogy a kommunisták 70 százalé­ka élmunkás lesz. Az üzemi párt­szervezet szintén kötelezettséget vállalt, hogy az élmunkások 40 sázalékát beszervezi a Pártba. Nos, egyiket sem teljesítették. Az élmunkásmozgalommal kap* csolatban meg kell jegyeznünk, hogy bár Apátfalu munkásságá­nak 39 százaléka élmunkás, még nincs élmunkáskönyvecskéjük. Ez elkerülhető nyugtalanságot okoz a dolgozók közt. Az élmunkás" könyvecskék beszerzése nem olyan probléma, amit nem lehet­ne megoldani. Továbbá jobban kell propagálni az élmunkások új jutalmazásának módszerét is. Meg kell magyarázni az embereknek azt az alapelvet, hogy az az él" munkás, aki túllépi a kemény normát, magasabb béreket kap. A kemény normát rögtön túliépé" se után nem lehet megmásíta" ni, mint ez még nemrégiben tör­1 tént. Teljesítették azt a kötelezett" ségiiket, hogy átvizsgálták mun­kahelyüket és a munkaerő 5 szá" zalékát áthelyezték, csökkentet J ték a hibás áru százalékát. Szak" előadásokkal, műhely tanácskozá­sok kai és a hanyag munkások ki" pellengérezésével érték el ezt. Az üzem szlovák- és magyarnyelvű folyóirata az üzem termelési kér­déseit taglalja és az üzemi folyó­iratok példaképe lehet. Az ifjú" ságban nagy lelkesedés és mun­1 kaakarás van. Nagy hiba, hogy nincsenek még ideiglenes klub" helyiségeik sem, ahol a fiatalols tevékenységet fejthetnének ki. Hisszük, hagy Apátfalu a ter­melésben és más téren is meg­szünteti a hiányokat, mert meg­vannak ehhez jó előfeltételei: a jó akarat és a káderek öntudatost sága. trakt 0rok, kombájnok és más gépek müveinek meg. A népi köztársaság kikiáltása óta a megművelt terület 173-szor 0sára növekedett. Az állat­I tenyésztés és a föld megművelése magasabb termelési formákban va­lósul meg, amelyek lehetővé teszik a munka termelékenységének állan­dó emelését. Még 25 évvel ezelőtt egyetlen egy ipari üzem sem működött Mongoliá­ban. A szocializmus győzelme azon­ban megnyitotta az útat a termé­szet gazdagsága felé, a barnaszén, a vas, az ezüst és réz felé, amelyekeni felépül az ország ipara. Az ipar része a nemzeti termelésben folyto­nosan növekszik. Mongolia üzemeket épített ki az ércek feldolgozására, a fa feldolgozására, nagy villanytele­peket, gyapjúmosódákat és a köny­nyü ipar üzemeit, húsüzemeket és egy-egy üzemet az élelmiszer ipar minden ágában. Húsz év alatt, 1927 óta az ipari termelés értéke száz­szorosára nőtt és 1947-ben elérte a 188.3 millió tugrilt, (ami 246.7 mil­lió rubelnek felel meg). Az első öt­éves terv szerint, amelyet 1948-ban kezdtek meg az ipari termelés érté­ke a tervidőszak végeztével száz­százalékkal emelkedik. A múlt évi ben átadták a közlekedésnek a fő­városból, Ulan Bátorból Irkuckba vezető 1000 km., hosszú vasútvona­lat. Az ipar felvirágzásával együtt a mezőgazdaság is rohamosan fejlő­dik és a lakosság élet- és főleg kul­túrszínvonala emelkedik. Míg 1921* ben Mongoliában csak egyetlen egy állami iskola volt 50 tanulóval, ma már 412 alapiskola, 14 közép- és főiskola van, 41 napilap, heti és máa folyóirat jelenik meg. A szocializ­mus győzelméig Mongoliában egyet­len egy kórház sem volt ma már 60 modern kórháza van, 316 egészség* ügyi állomás, több mint száz ta­nácsadó anyák és gyermekek szá­mára, ezenkívül igen sok könyvtár, esti oktató-tanfolyamok és esti is« kólák, stb. Már női kőműves-hármasok is dolgoznak az építkezéseken A munka szocialista mód­szereit az építkezéseken a dolgozó nők is átveszik. Meg­kezdik a kőműves hármasokban való falazást, amellyel ők is magasabb eredményeket érnek el. így például a trencséni városi lakások építkezésénél négy kőműves-hármas versenyez egymással a legjobb hármas címéért. Uher, Zsolnai és Dranácsek elvtárs­nők kőműves-hármasban kapcsolódtak be a versenybe. A másik három kő­műves-hármas kipróbált élmunkások­ból áll, ezért nagyon kell igyekezniök, hogy a versenyben jól meállják he­lyüket. Az első női kőműves-hármas Nagy­mihályról jelentkezett, ahol a kőtnűves átképzőkurzus három végzett növen­déke élmunkás teljesitményeket ért el. Kelet-Szlovákia építésében igen nagy jelentősége vaa. ?z itt kifejlődő versenynek. A zsolnai kerületi üzem­ben is jó eredményekkel dolgozik Rov. ná, elvtársnő csoportja. Mindezekből látható, hogy építkezéseinken a munka új módszere egyre inkább tért nyer, mert jobban, könnyebben és célszerűb­ben lehet segítségével építeni. A női élmunkások figyelemreméltó teljesít­ményei gyakran túlhaladják a férfi szakmunkaerők teljesíiményeit is. — A legnagyobb norvég hajógyár dolgozói a szakszervezeti bizottság elnökévé, helyettes elnökévé és tit­kárává a szavazatok túlnyomó több­ségével kommunistákat választottak meg. — A kínai olajipart három éven belül teljesen újjáépítik és feltárják az északkeleti gazdag olajforráso­kat. Aki 152 nap helyett 90 nap alatt teljesítette félévi munkatervét A népi Mongolia a modern államok sorába lép

Next

/
Thumbnails
Contents