Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)
1950-05-11 / 107. szám, csütörtök
1950 május 11 AKIKNEK HIHCS KEDVÉRE A BÉKE -wsw 1 A csehszlovák nép hálaajándéka felszabadítójának Szalonkocsi! küldünk Sztálin generalisszimusznak A Prága-smíchovi Tatra nemzeti vállalat alkalmazottai a múlt év novemberében kötelezték magukat, hogy Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadulása ötödik évfordulójára vasúti szalonkocsit ajándékoznak J. V. Sztálin generalisszimusnak, az egész világ munkásosztálya előtt közszeretetben álló férfiúnak. Vállalt kötelezettségüket teljesítették é» így kedden, május 9"én átadták a szalonkocsit V. A. Zorinnak, a Szovjetúnió külügyminiszter helyettesének, a felszabadulásunk ötödik évfordulójára hazánkba érkezett szovjet kormánydelegáció tagjának. (by) A napokban egy Ismerősömmel találkoztam, akivel jó hosszú ideig — akarva, nem akarva — csak egyszerűen rákényszerítve a fasiszta rendszer által — együtt szenvedtük végig a háború borzalmait, örültünk a találkozásnak és annak, hogy ép bőrrel megmenekültünk a háború nyilkolásából. Ismerősöm a kosuti plébánosnak a húsvéti számunkban megjelent cikkéről beszélt, arról, hogy ilyen írásokat kell hoznunk, erről írjunk állandóan: a háborúról és a békéről. Hogy állandóan emlékeztessük a népet az elmúlt háború borzalmaira, mert akadnak egyesek, akik nincsenek megelégedve azzal, hogy békében, rendes munkában és becsületes megélhetésben tölthetik életüket. Elenyészően csekély szám ez, az ismert figurák, akikkel mindig csak baj van. Ezeknek kellene a háború, a méltatlankodóknak, az elégedetleneknek, a letűnt kulákoknalc, egyszóval a reakciónak. — Nekem nem kell a háború — mondja az ismerősöm —, de neked se, meg annak a sok milliónak se, akik ott szenvedtek a lövészárokban, de azoknak se kell, akikre hullott a bomba, mint a jégeső, meg azok is a békét akarják, akik fölött elvonult a front, mert mindezek tudják, hogy a háború csak borzalmat, pusztulást, kínokat és szenvedést hoz. Vannak, akiknek a háború hasznos volt, nagyszerű üzlet volt, jól kerestek rajta. Kicsinyített másai ezek az amerikai hadianyaggyárosoknak, akik nem sokat törődtek és törődnek azzal, hogy a háború millió és millió ember életébe, kimondhatatlan pusztításba és szenvedésbe kerül. Ezek a hávorúval üzletezö fegyvergyárosok üzleti tevékenységüket különféle színű papírosba csomagolják és ezzel a tetszetős külsejű csomagolással akarnak túladni az árun, szépen eltakarva a csomag tartalmát. Csomagolják kék-piros-fehérbe és azt mondják, hogy a csehszlovák nép érdekeit védik, vagy piros-fehérzöldbe, hangoztatva, hogy Magyarországot kívánják megmenteni a pusztulástól. Hogy vhasonlattal éljek, ez éppen olyan, mint „Haladjon ön is a korral, süssön Vánca sütőporral". Hogy aztán a Vánca sütőpor jó volt-e vagy nem, azt nem tudom, de nem is volt fontos, mert a gyárnak is csak az volt a fontos, hogy minél több sütőport eladjon. Pontosan ez a helyzet a nyugati tőkéseknél, a fegyvergyárosoknál, mikor a nagyon szépen hangzó reklámmal a népek szabadságáról és függetlenségéről beszélnek. Pedig nem a nemzetek szabadságán és függetlenségén aggódnak ők, hanem felgyűlt az áru, a sok gyilkoló szerszám és túl kellene rajta adni, jó üzletet csinálni. Hát ezért különféle jelszavak alatt, hogy eltakarják a tulajdonképpeni célt — csináljunk egy kis háborút. Hadd gyilkolájk és öljék az emberek egymást, pusztítsunk el minden elpusztíthatót. csak azért, mert néhány embernek anyagi érdekei így kívánják. Itt vannak a falukon a kicsinyített példányai ezeknek a háborús üzérkedőknek. Ezek. akiknek nem szenvedés, nélkülözés és rombolás, hanem más emberek vérén való piszkos gazdagodás volt a háború. A „nélkülözhetetlennek" minősített „őstermelők". Már a háború alatt a fronton a düh öntött el mindnyájunkat, ha ezekre a nélkülözhetetlenségük miatt felmentett őstermelőkre gondoltunk. Azt természetesnek tartottuk, hogy a termelés fenntartása végett otthon is kellett valakinek maradni, de miért csak a húsz holdon felülieknek, a fasiszta rendszert támogató csatlósoknak? Ha ők annyira hívei voltak a fasiszta rendszernek, akkor miért nem védték ott, ahol azt védeni kellett volna, a fronton, fegyverrel kezükben, életük kockáztatásával és feláldozásával ? Miért nem lehetett „nélkülözhetetlen őstermelő" az egy-két holdas paraszt vagy a sokgyermekes családapa? Magyarországot például, a „drága szülőföldet", „édes hazánkat" a földnélküli Jánosok és a proletárok millióinak kellett védeni, azoknak, akiknek az „édes haza" csak nyomorúságot és sínylődést adott, nem pedig herceg Kedden este Prágából elutazott a magyar kormányküldöttség, amelyet Farkas Mihály nemzetvédelmi miniszter vezetett és elutazott a kínai küldöttség egy tészt is, az összkinai szakszervezeti szövetség alelnökével együtt. A nap folyamán elhagyta Prágát a román kormányküldöttség _is, amelyet Georgescu mitiiszterelnökEsterházynak, akinek igazán érdeke lett volna a 250.000 hold földjét megvédeni, de az egri káptalan tulajdonosai sem harcoltak, pedig 60.000 hold földüket védték volna. Ezek a felmentett „nélkülözhetetlen őstermelők", akik a jegyzőhöz hordott hízott baromfiak és egyéb ajándékok által váltak nélkülözhetetlenné. Amikor a katonák milliói a lövészárkok sarában fetrengtek, nyomorogtak és koplaltak, a tetüktöl rágva, akkor ők itthon büszkélkedtek, rendelkeztek a bevonultak vagyonkájával és a közellátás céljaira annak az utolsó tehénkéjét is leadatták, lopták a hadisegélyt és ' dúsgazdagra feketézték magukat. Leghűbb támogatói voltak az egymást váltó fasiszta rendszereknek. Éppen úgy éltették Horthyt mint Sztójayt, majd később Szálasit. Hanem, amikor a háború végén a népbíróságok, mint nyilas háborús bűnösöket felelősségre vonták őket, akkor felháborodva méltatlankodtak, mert a jogos felelősségre vonást a legnagyobb sérelemnek tartották és magukat igazságtalanul üldözött áldozatoknak tüntették föl. No persze, őket, a „nélkülözhetetlen őstermelőket", akik akkora áldozatot hoztak a hazáért, hogy az egész háború alatt itthon feketéztek, vakaróztak és politizáltak, éltették Szálasit, őket ezért még felelősségre merjék vonni? Hát ez tényleg hallatlan dolog volt, ilyen igazságtalanság még emberrel nem történt! Most ezek kívánják a háborút. Nem sokáig tart ez már így — suttogja propagandájuk — háború lesz és akkor majd minden máskép lesz. Inkább meghalok — mondja az egyik — csak ennek a vüágnak legyen már vége. Hogy mi baja van ezzel a világgal, a népi demokráciával, azt nem tudom megérteni. Mit ennie van elég, soha olyan jól nem élt. mint most. Ruhája, lábbelije tízszer anynyi, mint azelőtt, senki emberfia nem háborgatja, de őneki még így sem tetszik. Háborút akar, mert nem bírja elviselni ezt a rendszert. Csak azt nem értem, hogyha minden áron meg akar halni, akkor miért kell mindjárt háborúnak lenni, miért kell az egész világot lángba borítani, néhány millió embernek megölni egymást és elpusztítani mindent, ami elpusztítható. Ha nem bírja elviselni azt, hogy nálunk a dolgozók végre-valahára becsületes emberi élethez jutottak, ha nem bírja túlélni azt, hogy például a dévényi téglagyár a falukon kidoboltatja, hogy munkásokat keres heti 1800 korona fizetéssel, ha nem birja túlélni azt hogy üzemeinkben a munkásság átlagos keresete havi 4—5 ezer korona és hogy a család minden tagja talál munkát és keresetet, vagy hogy a tőrei szövetkezet dolgozóinak az első évben is napi 120 korona jutott: azért még nem szükséges, hogy háború legyen, mert ezt sokkal egyszerűbb módon is megoldhatja, válassza ki magának a lehető legerősebb akácfát de feltétlenül az akácfát és ne a jegenyét mert az könnyen törik és hát újra ismétlem, ha az előbb felsoroltakat nem birja túlélni, — akkor akassza fel magát. Ha ezek a háborút kívánók végigélték volna a frontkatona szenvedéseit, ha addig, míg ők a fronton voltak, házukat pozdorjává bombázták volna és mikor hosszú szenvedés után a frontról megjött, családjának csak a sírhelyét találja vagy gránát szaggatta feleséget és gyermeket talált volna, ha látta volna, hogy a fronton az emberélet volt a legolcsóbb, akkor most biztosan nem a háborút kívánná. Ha ezeknek a háborút kívánóknak azt mondom, hogy én még fiatal vagyok, élni akarok és nem a háborút, hanem a békét akarom, akkor azt mondják, „na persze, te kommunista vagy, pártolod a mai rendszert". Igen, én híve vagyok a népi demokráciának, a szocializmusban látom megvalósíthatónak azt, hogy az ember munkája után becsületes megélhetést találjon. De ha valaki a béke híve, annak még nem kell kommunistának lennie, mert a béke nemcsak a kommunistáknak, hanem pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes embernek az ügye és vágya. helyettes, belügyminiszter vezetett. A felszabadulás ünnepségein résztvevő delegációkat Široký elvtárs külügyminiszter feleségével együtt búcsúztatta. A búcsúzáson résztvettek a kormány több tagján kivül a Párt Központi Bizottságának és a hadseregnek képviselői is. A smíchovi Tatra vagongyár nemzeti vállalat ünnepélyesen feldíszített csarnokában, az I. kijevi csehszlovák brigád üzemében összegyűltek az élmunkások. akik a szalonkocsin dolgoztak és az üzem számos többi dolgozója. A londoni rendőrbíróságok előtt kedden egész napon át folytak a perek, amelyeket a Munka Ünnepén résztvett londoni dolgozók ellen indítottak meg, akiket vasárnap letartóztattak. A vádlottaknak, akiket kizárólag a rendőrségi tanúk vallomásai alapján ítélték el, nem volt módjaik, hogy a mesterségesen koholt vádak ellen védekezzenek. A rendőrbírók 1—2 hónapi fogházbüntetéssel és pénzbírsággal sújtották a perbefogott londoni munkásokat. Az osztályalapon intézett igazságtevésnek egyik legtipikusabb esete volt a Thomas Gould londoni elektrotechnikus ellen megindított eljárás. Gouldot a rendőr azzal vádolta, hogy az Ismeretlen katona emlékművénél elhelyezett koszorút megszentségtelenítette. A tény ezzel szemben az, hogy az ismeretlen katona sírjánál elhelyezett koszorút Mint ismeretes, a szovjet kor" 1 mánymég 1949 júnisában a Kül" , ügyminiszterek Tanácsához átirattal fordult, amelyben azit javasolta, hogy Berlinben szabad általános választásokat hajtsanak végre a négy nagyhatalom ellenőrzése alatt. E gondolattól áthatva, a berlini szovjet ellenőrző bizottság úgy mint azelőtt, ma is amellett foglal állást, hogy Berlin egész területén a leggyorsabban hajtsák végre a szabad választásokat, hogy felújítódjék a város egysége demokratikus elvek alapján. A berlini szovjet ellenőrző bizottság a berlini szabad demokratikus választásokat a következő feltételek mellett javasolja végrehajtani: 1. Az egész Berlin területén végrehajtandó szabad demokratikus választásokat az 1946-os választási rend szerint a négy nagyhatalom ellenőrzése mellett kell lefolytatni. 2. A berlini választások végrehajtása céljából német bizottságot kell létesíteni, amelyben a szovjet szektor és a nyugati szektor egyenlő arányban legyen képviselve. Ez a bizottság oly hivatást fog betölteni, amilyent az 1946'os választási rend negyedik szakasza értelmében a magisztrátus töltött be és működését a négy nagyhatalom fogja ellenőrizni. 3. Az 1946-os választási rend második szakasz értelmében, amely megállapítja a szavazásra jogosultakat, figyelemmel Kell lenni azon személyekre, akiknek választási joga megvonatott és ezt át kell vizsgálni. Abból az A csarnokot Sztálin generalisszimusz nagy képe, szovjet államférfiak képei, transzparensek és ünnepi feliratok díszítették. A díszek fölött csehszlovák és .szovjet zászlók lengtek. A gyülekezet újjongva üdvözölte a vendégeket, a rendőrség lovai taposták széjjel, amire Gould a bíróság előtt rá is mutatott és hangsúlyozta, hogy meg van minden indoka, hogy tisztelje a halottikat. Hangsúlyozta, hogy a két világháború folyamán vesztette el szüleit és két testvérét. Remegő hangon kiáltotta oda a bírónak: „ebből is láthatják, hogy mint ez ország polgárának jogom van tiltakozni az ellen, hogy hazámat újból háborúba akarják sodorni." Amidőn a hallgatóság a bírósági teremben Gould e kijelentésére hangos tapsba tört ki, a bíró a tárgyalást felfüggesztette és a hallgatóságot kitiltotta a teremből. Az angol munkások most egy bizottságot alakítottak, amely pénzadományok gyűjtéséhez látott, hogy fedezhesse a májusi ünnepségek során letartóztatott munkások ügyvédi költségeit I elvből kell kiindulni, hogy olyan i megoldás találtassák, amelynek értelmében lehetőség adatik a volt nácipárt tagjainak, vagy más náci szervezetek tagjainak választójogra, azon személyek kivételével, akiknek választójoga bírósági döntés útján volt elvéve. 4. A berlini városi tanácsban való jelölésre joga van minden politikai pártnak és közszervezetnek, amelyeket a szövetséges parancsnokság engedélyezett. 5. A megválasztott városi igazgatás az 1946'os berlini alkotmány alapján fogja működését kifejteni. 6. Az 1949 májusában a berlini nyugati szektorokban a nyugatberlini három szektor parancsnokainak szeparációs döntése alapján bevezetett megszállási szabályzatot hatályon kívül kell helyezni és a demokratikus szer vezeteknek a nyugatberlini zektorban szabad működést kell biztosítani. 7. Egységes és a választások valóban szabad és demokratikus feltételeit biztosító viszonyok létrehiozása érdekében szükséges Berlinből a megszálló csapatok kivonása és Berlin város szektorokra felosztásának megszüntetése. Csakis a fenti javaslatok biztosítják a helyes utat, amely lehetővé teszi a valóban szabad és demokratikus választásokat. E javaslatnak megvalósulása komoly jelentőséggel bírna a demokratikus alapokon működő egységes Németország kialakulására. főleg V. A. Zorint, a Szovjetúnió külügyminiszter helyettesét. Az Éfjústegi szövetség két lánytagja Zorinnak és N. A. Szilinnek a Szovjetúnió prágai nagykövetének vörös virágcsokrokat nyújtott át. A díszemelvényen a szovjet vendégek mellett ültek még: dr. A. Gregor, V. Nősek, dr. Zd. Nejedlý, V. Kopecký, Fr. Krajčír, dr. A Neumann és E. Erban miniszterek, továbbá Hodinová Spurná, a nemzetgyűlés alelnöknője, Iljin&zkij ezredes, a szovjet nagykövetség katonai attaséja, B. Červíček az elnöki iroda főnöke, J. Baleá és J. Henrych a KSC Központi Bizottságának tagjai, dr. V. Vacek Prága főváros főpolgármestere, J. Krosnar a KSČ prágai kerületének elnöke, G. Reicin hadseregtábornok, a honvédelmi miniszter helyettese, J. Éjen hadosztálytábornok, V. Cip" ró az URO ügyvezető alelnöke, dr. ing. Fábinger a nehéz gépipar vezérigazgatója és mások. Dr. Zd. Nejedlý iskolaügyi miniszter beszédében megemlékezett köztársaságunknak a dicső Szovjet Had. sereg által való felszabadításáról és hangsúlyozta, hogy Sztálin elvtárs érdeme folytán megszabadultunk a kapitalizmustól és ez imperializmustól is. Utalt a kapitalista maradványok képviselőinek megsemmisítésére a dicső februári győzelemmel, amelyet mindenekelőtt Klement Gottwaldnak, Sztálin legjobb tanítványának érdeméből értünk el, majd Nejedlý miniszter így folytatta: „Ma tiszta lelkiismerettel állunk a Szovjetúnió és a nagy Sztálin előtt. Mi is igyekeztünk megsemmisíteni az emberiség legnagyobb ellenségét, a kapitalizmust és előkészíteni az új jövő jobb útját — a szocializmust A haladás világtáborába tartoznak ma az összes népi demokratikus államok: a nagy Kína, Mongolia, Korea, Vietnam és hozzájuk csatlakoznak Olaszország, Franciaország, Anglia ée Amerika haladó rétegei is. Mindezekkel együttesen ünnepeljük ma a felszabadulás ünnepét, amely nemcsak a mi felszabadulásunk volt, de jobb vüágot teremtett számos további államban. Ezen államok minden polgára egységesen csatlakozik a nagy Sztálinhoz, a Szoyjetúnióho®, mint a iegfőbb vezérhez és baráthoz." A Tátra-üzem dolgozóinak mesterműve J. JavúreJt, az üzem igazgatója, akä a Sztálin generalisszimusznak 1 szánt szalónkocsit átadta V. A. Zorinnak, ezt az ünnepélyes aktust a következő szívélyes szavakkal kísérte: —' Azon igyekeztünk, hogy ezt a kocsit munkásaink, élmunkásaink, műszaki dolgozónik, üzemvezetőink és tervezőink a legjobban készítsék el, ahogyan tehetségüktől és kezeiktől tellett. A technika minden vívmányát mint a klimatikus berendezést, rádiókészüléket, filmgépet, szabályozható gőzfűtést, mindezt a büszkeség érzésével nyujtju'k át, mivel Csehszlovákiában készültek és az a vágyunk, hogy tökéletes működésükkel kifejezzék dolgozóink nagy lelkeser dését. A kocsi építésénél elkerültük külföldi anyag használatát és meggyőződtünk arról, mennyi lehetőség van saját nyersanyagaink feldolgozásában. A tervezés terén igyekeztünk elkerülni a kispolgári kultúra befolyását és a részletekben is igyekeztünk összehangolni a "tökéletes hasznosságot a legkiválóbb művészi formával. Átnyújtom ezt a mi csekély ajándékunkat, amelyre azonban büszkék vagyunk és örülnénk, ha Sztálin elvtársnak örömet szerezne és benne országunk dolgozói szeretetének, tiszteletének és lelkesedésének megnyilvánulását látná." Örömmel üdvözölték a felszólaló V. A. Zorint, a Szovjetúnió külügyminiszterhelyettesét. Zorin a szovjet nép testvéri üdvözleteit tolmácsolta és az üzem minden dolgozójának megköszönte a Sztálin generalisszimusznak készült ajándékon való munkáját. Végezetül az üzemi tanács elnöke megköszönte a becses vendégek látogatását. Az internacionálé eljátszása után V. A. Zorin és a kormány tagjai megtekintették a szalonkocsit, amelyet a Tatra-üzem dolgozód i megszokott és általában szükséges munkaidő egyötöde alatt készítettek «L R ffe'sľafeatPíás" ünnepségeken résztvevő Um, rámán és magyar kormányküldöttség elfagyta Prágát OszfáisfaSapon büntetik a május sfsepei tüntetés résztvevőit Londonban A berlini szovjet ellenőrzőbizottság a berlini szabad választásokért Jelizarov ezrede s a berlini szovjet ellenőrző bizottság képviselője a nyugati szektor parancsnokaihoz a berlini városi tanács választásával kapcsolatosan leveleit intézett. Átiratában Jelizarov ezredes a következőket szögezte lc: