Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)
1950-05-05 / 102. szám, péntek
Kritika és önkritika: a munka megjavításának legjobb eszköze „Javítsuk meg CSM-szervezeteink munkáját" — ezzel a címmel az Ifjúsági Szemle elmúlt heti számában oly szigorú bírálatot közölt ČSM-beli munkánkról, amilyenhez — hogy úgy mondjam — egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Érthető tehát, hogy sokat beszélgettünk erről a cikkről, részletesen megtárgyaltuk minden sorát és némely kérdésben heves vitára is került sor. Egy-két elvtárs nem tartja időszerűnek, hogy nehézségeinket, különösen pedig magát a kíméletlen kritika kérdését ily nyíltan szellőztessük. Ez a nézet természetszerűleg kisebbeégben maradt és leszögeztük, hogy sok ilyen ránkpirító, konstruktív bírálatra ván szükség. Helytelen az érv, hogy a kritika elkedvetleníti, elijeszti a kádereket. Ellenkezőleg: a kritika a káderek fejlesztésének és a munka megjavításának is leghatásosabb eszköze. „ ... nem egy esetben a funkcionáriusok felelőtlenek, elhanyagolják a tagságot, nem végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az illetők munkáját nyilvános kritika tárgyává kell tennünk." Többek között ezt Írja cikkéiben a szerző. A mi példaképünk mindenben a hős Komszomol. Valószínű, hogy ennek is megvannak a maga szervezeti nehézeégei. Nézzük hát meg, hogyan tekint a rossz munkára és mint javítja ki a hibákat a szovjet ifjúság: A Komszomol arszki kerületi bizottságának tagjai szívesen és gyakran látogatják az alapszervezeteket Sokat „vesződnek" velük, de a jó munke eredményeként meleg és elvtársias viszony alakult ki a kerületi és alapszervezeti bizottságok tagjai között. Arszkban nem csak kérdőívek alapján ismerik a kerület majd száz titkárát. Ismerik családi körülményeiket, tudják hogyan tanulnak, mire készülnek, milyen kérdések foglalkoztatják őket Ha azonban kiderül valami hiba, a kerületi bizottság nem veszi tréfára a dolgot Egy alkalommal, amikor kritikát tartalmazó ciket irt az újság az egyik tikárról, ez sérelmezte: — Aláássátok a tekintélyemet! .. — Mióta ássa alá a funkcionárius tekintélyét az építő, igazságos kritika? — hangzott a válasz. A legközelebbi gyűlésen aztán megtárgyalták a kritikaönkritika kérdését, mert nemcsak a sértődött titkár, de mások is helytelenül értelmezték az egymsáközti elvtársias viszony és a komszomolista vezető tekintélyének problémáját. (Fentieket a „Komszomolszkaja Pravda"-ból idéztem.) Küszöbön áll a KSS és CSM kongresszusa. A három „rohamhét", amelyet a CSM a vállalások gyors teljesítése érdekében hirdetett meg, bizonyára mindenütt fokozott lendületet ad a szervezeti munkának. Most azonban különleges alkalma nyílik minden egyes csoportnak, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Vegyük át utólag is kötelezettségeinket, tárgyaljuk meg a hibákat, amelyekkel találkoztunk és tanuljunk belőlük, hogy a jövőben elkerülhessük őket. Ne féljünk pellengérre állítani mindazokat, akik számlára a vál'.ialt kötelezettség csak egy cafat papírt jelent Nem jó tag, nem jó funkcionárius, aki a szocialista bírálatért felhúzza az orrát. Ezzel szemben értékes elvtársunk, aki megszívleli a kritikát, azonnal hozzálát, hogy megvizsgáljamulasztásának okát és hibáját helyrehozva bebizonyítja, hogy mindnyájunk építő igyekezetének nem kerékkötője, hanem tevékeny résztvevője akar lenni. írjátok meg, hogyan alkalmazzátok a kritikát és önkritikát a gyakorlatban, mikép járult hozzá ez a módszer munkátok megjavításához. Lázár György. Kedves elvtársnők és elvtársak! Köztársasági elnökünknek, Klement Gottwaldnak tett Ígéretünk arra kötelez bennünket, hogy a CSM első kongresszusáig, azaz június elejéig egymillió tagot szerzünk szövetségünknek. Hogy ezt megszerezzük, ahhoz nem fér kétség, mert hiszen mindnyájan szocializmust akarunk. A CSM Szlovákiai Központi Bizottsága április 19-i ülésén Bratislavában ezért úgy határozott, hogy április 29. és 30-án az egész országban tagszerző toborzó napokat rendezünk. Ezt a határozatot az április 22. és 23-án lezajlott kerületi konferenciák is elfogadták, eőt a járási kiküldöttek páratlan lelkesedéssel helyeselték. Mivel Szlovákiában és főleg a magyarlakta járásokban még alig 50—70 százalékban teljesítettük kitűzőt tagszerzési tervünket, az azt jelenti, hogy június elejéig még közel 80 ezer tagot kell beszerveznünk szövetségünkbe. Felhívjuk azonban néhány, a gyakorlatban szerzett tapasztalatunkra figyelmeteket. Minden embernek, aki a CSM-be való toborzásban részt vesz, tudnia kell, mi az a CSM, tudnia kell, hogy miért kell minden szülőföldjét szerető ifijúCplaíaL twvielőkkúz Tavasz van, friss hajtás, szerelem, május, madarak, tudom pajtás, hisz én sem vagyok fadarab sőt — bevallom nyíltan, én is csak erről írtam míg el nem jött a lány s az áradásnak új irányt adott. Csak sírj és sírj, ha könnyebb úgy és önmagadnak is hazudj, de óva intelek: míg csókos képzeted rímbe izzadod, a lány a csillagot nézve fenn a gyára ormán — messze csóktól — arra gondol, mikép mehetne túl a normán. S eljön érted is; menj vele, segíts, épít s és megleled ifjúságunk boldog titkát, az eszményt és a diadalt, amelyek ma fiatal májusunkat gazdagítják. Ugyan kit érdekel ma verses bánat, — -'ugjad hát jó mélyre el Uás, a ceruzádat, ha újra tavaszi lomb susog vőre (és lesz még merszed), :ajd akkor írjál róla verset, !.«gy mire valók a májusok! LÁZÁR GYÔRGÝ• nak nemre, fajra, felekezetre, anyanyelvre vagy nemzetiségre való tekintet nélkül a CSM tagjává lennie. Nem elegendő, ha a járási, helyi vagy üzemi csoportjaink vezetői kijelölik a „párosokat" és megmondják nekik, melyik üzemben, iskolában, utcában, faluban vagy azok melyik részében kell, hogy megnyerjék a tőlünk még idegenkedő, távolálló ifjúságot, hanem a párosokkal ismertetni kell az akció fontosságát, meg kell magyarázni nekik, mi a CSM, miért kell megszereznünk az * ifjúságot. Hivjük tehát össze mindazokat, akik toborozni mennek (a Nemzeti Front min- • den tagjának képviselőit) éa magyarázzuk meg nekik, hogy nekünk nemcsak az a fontos^ hogy nyugta ellenében (amelyet már előre úgy el lehet készíteni, hogy már csak a jelentkező nevét kelljen beírni) az ifjúság aláírja a belépési nyilatkozatot és megfizes:. a 10 Kčs-t, hanem hogy közénk jöjjön, velünk együtt tanuljon, hogy később ő maga is taníthassa mind a szocialista népi kultúrát, mind a szocializmust építő bármilyen munkát. Sok helyen nem értik meg a CSEMADOK vagy a Szokol vezetői, hogy miért kell nekik is segíteni az ifjúságot a ČSMbe szervezni. Azt mondják, hogy az iíjúság színdarabot Játszhat a CSEMADOK-bam is, vagy hogy ha futbalozní akar, elegendő, ha a Szokolban van szervezve. Ez azonban helytelen álláspont. Mi az ifjúságtól mást is várunk! Mi az ifjúságból új, szocialista embereket akarunk és ehhez me3 is vannak az előfeltételeink. Ezt nagyon szépen megértette a CSEMADOK öalovoi csoportja, akik mindent elkövetnék, hogy az ifjúságuk a CSM-ben legyen, vagy a Sz»kol uľany csoportja, ahol a Szokolban szervezett 124 magyar ifjú testületileg a CSM-be is belépett Vannak vidékek, ahol az a hír járja, hogy akik belépnek a CSM-be, azokat kényszermunkára viszik. Figyelmeztetni kell a „párosokat", hogy ha toborzás közben ilyesmivel találkoznának, vagy tudnának olyanról, aki az ilyen és hasonló hireket terjeszti, jegyezzék fel a címét, korát és foglalkozását és juttassák a SÜVCSM magyar osztályára. Esetleg biztosíthatják a helytelenül informált ifjúságot arról, hogy azok, akik a kényszermunkai gondolatát terjesztik, ha ezzel a híreszteléssel nem hagynak fel, esetleg ők kerülhetnek tényleg hasonló helyre, nem pedig azok az ifjak, akik a CSM-be önként jelentkeznek. A tagszerzéssel kapcsolatosan versenyt is hirdetünk A SŰV-CSM magyar osztálya értékes kis magyar könyvtárral jutalmazza meg azt a csoportunkat, amely július elsejéig a legtöbb tagot szervezi be a CSM-be.