Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-05 / 102. szám, péntek

Kritika és önkritika: a munka megjavításának legjobb eszköze „Javítsuk meg CSM-szerve­zeteink munkáját" — ezzel a címmel az Ifjúsági Szemle el­múlt heti számában oly szigorú bírálatot közölt ČSM-beli mun­kánkról, amilyenhez — hogy úgy mondjam — egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Érthető tehát, hogy sokat beszélgettünk erről a cikkről, részletesen megtárgyaltuk min­den sorát és némely kérdés­ben heves vitára is került sor. Egy-két elvtárs nem tartja időszerűnek, hogy nehézségein­ket, különösen pedig magát a kíméletlen kritika kérdését ily nyíltan szellőztessük. Ez a né­zet természetszerűleg kisebb­eégben maradt és leszögeztük, hogy sok ilyen ránkpirító, kon­struktív bírálatra ván szükség. Helytelen az érv, hogy a kriti­ka elkedvetleníti, elijeszti a kádereket. Ellenkezőleg: a kri­tika a káderek fejlesztésének és a munka megjavításának is leghatásosabb eszköze. „ ... nem egy esetben a funk­cionáriusok felelőtlenek, elha­nyagolják a tagságot, nem végzik el a rájuk bízott felada­tokat. Az illetők munkáját nyilvános kritika tárgyává kell tennünk." Többek között ezt Írja cikkéiben a szerző. A mi példaképünk minden­ben a hős Komszomol. Való­színű, hogy ennek is megvan­nak a maga szervezeti nehéz­eégei. Nézzük hát meg, hogyan tekint a rossz munkára és mint javítja ki a hibákat a szovjet ifjúság: A Komszomol arszki kerületi bizottságának tagjai szívesen és gyakran látogatják az alap­szervezeteket Sokat „vesződ­nek" velük, de a jó munke eredményeként meleg és elv­társias viszony alakult ki a ke­rületi és alapszervezeti bizott­ságok tagjai között. Arszkban nem csak kérdőívek alapján ismerik a kerület majd száz titkárát. Ismerik családi körül­ményeiket, tudják hogyan ta­nulnak, mire készülnek, milyen kérdések foglalkoztatják őket Ha azonban kiderül valami hi­ba, a kerületi bizottság nem veszi tréfára a dolgot Egy alkalommal, amikor kri­tikát tartalmazó ciket irt az újság az egyik tikárról, ez sé­relmezte: — Aláássátok a tekintélye­met! .. — Mióta ássa alá a funk­cionárius tekintélyét az építő, igazságos kritika? — hangzott a válasz. A legközelebbi gyűlésen az­tán megtárgyalták a kritika­önkritika kérdését, mert nem­csak a sértődött titkár, de má­sok is helytelenül értelmezték az egymsáközti elvtársias vi­szony és a komszomolista ve­zető tekintélyének problémá­ját. (Fentieket a „Komszomol­szkaja Pravda"-ból idéztem.) Küszöbön áll a KSS és CSM kongresszusa. A három „ro­hamhét", amelyet a CSM a vállalások gyors teljesítése ér­dekében hirdetett meg, bizo­nyára mindenütt fokozott len­dületet ad a szervezeti mun­kának. Most azonban különle­ges alkalma nyílik minden egyes csoportnak, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Vegyük át utólag is kötele­zettségeinket, tárgyaljuk meg a hibákat, amelyekkel talál­koztunk és tanuljunk belőlük, hogy a jövőben elkerülhessük őket. Ne féljünk pellengérre állítani mindazokat, akik szá­mlára a vál'.ialt kötelezettség csak egy cafat papírt jelent Nem jó tag, nem jó funkcioná­rius, aki a szocialista bírála­tért felhúzza az orrát. Ezzel szemben értékes elvtársunk, aki megszívleli a kritikát, azonnal hozzálát, hogy meg­vizsgáljamulasztásának okát és hibáját helyrehozva bebizo­nyítja, hogy mindnyájunk épí­tő igyekezetének nem kerék­kötője, hanem tevékeny részt­vevője akar lenni. írjátok meg, hogyan alkal­mazzátok a kritikát és önkriti­kát a gyakorlatban, mikép já­rult hozzá ez a módszer mun­kátok megjavításához. Lázár György. Kedves elvtársnők és elvtársak! Köztársasági elnökünknek, Klement Gottwaldnak tett Ígé­retünk arra kötelez bennün­ket, hogy a CSM első kon­gresszusáig, azaz június elejéig egymillió tagot szerzünk szö­vetségünknek. Hogy ezt meg­szerezzük, ahhoz nem fér két­ség, mert hiszen mindnyájan szocializmust akarunk. A CSM Szlovákiai Központi Bizottsága április 19-i ülésén Bratislavában ezért úgy hatá­rozott, hogy április 29. és 30-án az egész országban tagszerző toborzó napokat rendezünk. Ezt a határozatot az április 22. és 23-án lezajlott kerületi kon­ferenciák is elfogadták, eőt a járási kiküldöttek páratlan lel­kesedéssel helyeselték. Mivel Szlovákiában és főleg a ma­gyarlakta járásokban még alig 50—70 százalékban teljesítet­tük kitűzőt tagszerzési tervün­ket, az azt jelenti, hogy június elejéig még közel 80 ezer ta­got kell beszerveznünk szövet­ségünkbe. Felhívjuk azonban néhány, a gyakorlatban szerzett tapasz­talatunkra figyelmeteket. Min­den embernek, aki a CSM-be való toborzásban részt vesz, tudnia kell, mi az a CSM, tud­nia kell, hogy miért kell min­den szülőföldjét szerető ifijú­CplaíaL twvielőkkúz Tavasz van, friss hajtás, szerelem, május, madarak, tudom pajtás, hisz én sem vagyok fadarab sőt — bevallom nyíltan, én is csak erről írtam míg el nem jött a lány s az áradásnak új irányt adott. Csak sírj és sírj, ha könnyebb úgy és önmagadnak is hazudj, de óva intelek: míg csókos képzeted rímbe izzadod, a lány a csillagot nézve fenn a gyára ormán — messze csóktól — arra gondol, mikép mehetne túl a normán. S eljön érted is; menj vele, segíts, épít s és megleled ifjúságunk boldog titkát, az eszményt és a diadalt, amelyek ma fiatal májusunkat gazdagítják. Ugyan kit érdekel ma verses bánat, — -'ugjad hát jó mélyre el Uás, a ceruzádat, ha újra tavaszi lomb susog vőre (és lesz még merszed), :ajd akkor írjál róla verset, !.«gy mire valók a májusok! LÁZÁR GYÔRGÝ­• nak nemre, fajra, felekezetre, anyanyelvre vagy nemzetiség­re való tekintet nélkül a CSM tagjává lennie. Nem elegendő, ha a járási, helyi vagy üzemi csoportjaink vezetői kijelölik a „párosokat" és megmondják nekik, melyik üzemben, iskolában, utcában, faluban vagy azok melyik ré­szében kell, hogy megnyerjék a tőlünk még idegenkedő, tá­volálló ifjúságot, hanem a pá­rosokkal ismertetni kell az ak­ció fontosságát, meg kell ma­gyarázni nekik, mi a CSM, miért kell megszereznünk az * ifjúságot. Hivjük tehát össze mindazokat, akik toborozni mennek (a Nemzeti Front min- • den tagjának képviselőit) éa magyarázzuk meg nekik, hogy nekünk nemcsak az a fontos^ hogy nyugta ellenében (ame­lyet már előre úgy el lehet ké­szíteni, hogy már csak a je­lentkező nevét kelljen beírni) az ifjúság aláírja a belépési nyi­latkozatot és megfizes:. a 10 Kčs-t, hanem hogy közénk jöj­jön, velünk együtt tanuljon, hogy később ő maga is tanít­hassa mind a szocialista népi kultúrát, mind a szocializmust építő bármilyen munkát. Sok helyen nem értik meg a CSEMADOK vagy a Szokol vezetői, hogy miért kell nekik is segíteni az ifjúságot a ČSM­be szervezni. Azt mondják, hogy az iíjúság színdarabot Játszhat a CSEMADOK-bam is, vagy hogy ha futbalozní akar, elegendő, ha a Szokolban van szervezve. Ez azonban helytelen álláspont. Mi az if­júságtól mást is várunk! Mi az ifjúságból új, szocialista em­bereket akarunk és ehhez me3 is vannak az előfeltételeink. Ezt nagyon szépen megértette a CSEMADOK öalovoi cso­portja, akik mindent elkövet­nék, hogy az ifjúságuk a CSM-ben legyen, vagy a Sz»­kol uľany csoportja, ahol a Szokolban szervezett 124 ma­gyar ifjú testületileg a CSM-be is belépett Vannak vidékek, ahol az a hír járja, hogy akik belépnek a CSM-be, azokat kényszer­munkára viszik. Figyelmeztet­ni kell a „párosokat", hogy ha toborzás közben ilyesmivel ta­lálkoznának, vagy tudnának olyanról, aki az ilyen és ha­sonló hireket terjeszti, jegyez­zék fel a címét, korát és fog­lalkozását és juttassák a SÜV­CSM magyar osztályára. Eset­leg biztosíthatják a helytelenül informált ifjúságot arról, hogy azok, akik a kényszermunkai gondolatát terjesztik, ha ezzel a híreszteléssel nem hagynak fel, esetleg ők kerülhetnek tényleg hasonló helyre, nem pedig azok az ifjak, akik a CSM-be önként jelentkeznek. A tagszerzéssel kapcsolato­san versenyt is hirdetünk A SŰV-CSM magyar osztálya ér­tékes kis magyar könyvtárral jutalmazza meg azt a csopor­tunkat, amely július elsejéig a legtöbb tagot szervezi be a CSM-be.

Next

/
Thumbnails
Contents