Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-04 / 101. szám, csütörtök

UJSZO Tornaija járás népe magasra emeli a proletár-internacionalizmus zászlaját 1950 május 4 (yj.) Már reggel 4 órakor búgtak az autók, a traktorok, szállították a £alu népét Tornaijára Volt, aki nem fért rá az autóra, kerékpárra ült vagy szekérrel -jött be, de olyan is volt, aki gyalogszerrel indult neki az útnak, hogy részt vegyen május elsejének megünneplésében Nem volt egy község, egy telep sem a tornaijai járásban, ahonnét ne jöttek volna felvirágzott kocsikon, ünnepi kön­tösben, virágosán, dalosan lányok, öregedő emberek, izmos parasztem­berek, ünnepelni a városi dolgozó néppel együtt a munkástöm-egek. a dolgozó nép legszentebb ünnepét, má­jus elsejét. Kilenc órára volt kitűzve a felvo­nulás kezdete, a sportpálya körül gyülekező népnek akkorra már be­láthatatlan tömege sorakozott itt fel. A megindulásra azonban még gon­dolni sem lehetett, mert még mindig jöttek a szekerek innen is, onnan is érkeztek a futárok, akik újabb cso­portok jöttéről számoltak be, hozták az üzenetet Gömörhorkáról is: vár­jatok ránk, mert mi is Tornaijára vagyunk indulóban. Egyszerre fél tíz tájban a teherautók sora érkezik meg hatalmas táblákkal, zsúfolásig megrakva emberekkel: a gömörhor­kaikak. Gyurica elvtárs mosolygós arcán ott ragyog az öröm, a megelé­gedettség, amikor kezet szorítunk egymással és beszámolhat arról, hogy Gömörhorka munkás népe, a gyár dolgozói és az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai itt vannak, hogy a tornaijai járás dolgozóival együtt hitet tegyenek a munkás-parasztegy­ség megbonthatatlan erejéről. Soha ennyi ember nem vett még részt Tornaiján május elsejének ün­neplésében, Soha ennyi ember nem vonult még fel Tornaiján, hogy tün­tessen, manifesztáljon a béke mel­lett, a hazáért, a szocializmus nagy ügyéért. 13—14 ezer ember vett részt az ün­nepségeken, a felvonulásban. Három­szor annyi, mint magának Tornaijá­nak lakossága. Kisling János mel­lett állok, a tornaijai járás párttitká­ra elmondja régi emlékeit. Gondola­taiban visszaszáll 1933 május elsejé­re, amikor a tornaijai főtéren, ott. ahol most ez a hullámzó, éneklő, a szabadságot, a szocíalizmr.tst és a békét éltető embertömeg hullámzik, i ott állt a kis. rögtönzött szónoki ' emelvényen és kb 500 főnyi hű, har­cos elvtárshoz beszélt május elsejé­nek jelentőségéről. Beszédében rá mutatott arra. hogy Tornaija és a többi város kaszárnyál zárt kapuk­kal óvták a dolgozó emberek fiait, a tornaijai kaszárnvában katonáskodó ifjakat, hogy részt ne vehessenek az ünepségeken A katonaság készült­ségben volt, mert a burzsoá demo­krácia félt a tömegektől, félt a dol­gozó néptől és a katonaságot arra akarta felhasználni, hogy ellenünk jőjijenek. Azonban ők is e dolgozó nép családjából származtsk és azon az 1933-i május elsején itt. a tornai­jai nagytéren megállapítottam beszé­demben, hogy a katonaság miránk dolgozó népre lőni nem fog Beszé­demért akkor 7 hónao : börtönbün­tetésre ítéltek lázíts- címén. Ma már együtt ünnepeljük a kato^ságtjal, népi demokratikus hadseregünkkel a szabad május elsejét Háromnegyed 10-kor a tornaijai járási pártszervezet új, hatalmas vö­rös lobogója alatt felsorakozott tíz­ezres tüntető dolgozó tömeg megin­dult. A menet elején a tornaijai asz szonyszövetség a'.legórikus kocsija megy, rajta a földgolyó mellett a bé­ke angyala áll, kezében fehér ga­lambbal, nyugalmat, örömet, mosolyt munkáséletet, építést ígérve s körü­lötte apró gyermekek kínai, japán, orosz, amerikai, olasz, spanyol, szlo­vák, bolgár, magyar népviseletben Nézd, ott jön e békegalamb! — hang. zik az utca szélén állók ajkáról s fel­harsan az ütemes kiáltás: „Nech žije Mier! — Éljen a Béke!" Klement József vasmunkás, a he­lyi nemzstj bizottság elnöke, szik'r. magas ember, aki e magyar kommün idején résztvett a proletárforradalcm nagyszerű harcaiban, mcghatot'an mondja: — Nem találok szavakat örömöm kifejezésére, hogy a munkásság e nagy napját szabadon ünnepelhet­jük szabad népi köztársaságunkban Voltak idők a múltban, amikor ezt a napot csak titokban ünnepelhet­tük. Kimentünk az erdőbe. Titokban, suttogva mondtunk egymásnak bíz­tató szavakat, titokban emlékeztünk meg a nap jelentőségéről és pana­szoltuk el egymásnak fájdalmainkat. Ma szabad népköz' ü saságunk van, amelyben a múlttól eltérően minden­ki dolgozhat és munkája után min­denki megkapja a tisztességes jutal­mat és ezt a multat és a jelent, ha a jelenről beszélünk, mindig össze kell hasonlítanunk egymással. Nem szabad megfeledkeznünk e napon a nagy Szovjetúnióról és Sztálin elv­társról, mert hisz nekik köszönhet­jük ezt a szabad és örömteli május elsejét. Közben Barczí Bélával találkozom, a gömörpanyiti népes tömeg vezető­jével. Több, mint hétszázan vannak. A falu apraja-nagyja itt van. A kis Csík Dezső mindössze négy éves, elő­ször vesz részt a május elsejei felvo­nuláson. Nagy Cesf práci-val köszön és bizonygatja, hogyha nagy lesz, ő lesz a legjobb kommunista Gömör­panyitról csak az nem jött el. mondja Barczi Béla, aki halálán van. De nemcsak Gömörpanyit volt itt és talán nincs is egészen rendjén, hogy ezt az egy községet emeltem ki, mert hisz, mint ahogy beszámolóm elején jeleztem, mind itt voltak, mindnyá­jan tudatosították azt, hogv a dol­gozó népnek ott a helye a május el­sejei felvonuláson. Ahogy a falu né­pe, apraja-nagyja, a városi dolgozó nép apraja-nagyje résztvett a felvo­nulásban. ott voltak az üzemi mun­kásság mellett a hadsereg, az SNB. a tűzoltóság, a CSM. az asszonvszö­vetség, a Szokol impozáns csoport­jai, ott voltak mind Demjén István rokkanttal, az árva gyermekekkel, özvegy asszonyokkal együtt, hogy a világ dolgozóival együtt kiáltsák az imperialista nyugat felé: „Soha többé háborút! Aháborús uszítóknak innen azt üzenjük, megvédjük a békét minden­áron, ha kell. életünk feláldozásával is, de népi demokratikus köztársasá­gunkat szétrobbantani soha többé senki által nem engedjük! Magasra emeljük a proletár internacionaliz­mus zászlaját, harcolunk a polgár; nacionalizmus és sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. akármilven oldalról is jöjjön! Leleplezzük a há­borús uszítókat támogató reakciót, hűségesen teljesítjük hatalmas öt­éves gazdasági t&rvünket, emeljük dolgozó népünk életszínvonalát, épít­jük a szocializmust és megsemmi­sítjük. szétzúzzuk a reakciót, mert Gottwa'd elvtárs tanítása szerint ez a mi hozzájárulásunk a béke f:nn­tartásához" — ahogy azt ünneoi be­szédében Koziner Imre, a beszterce­bányai kerületi akciób'zottság kikül­f'őttle is megalapította. A gömöri vasércbányák bányá­szai megkezdték harcukat a vasérc kitermelés tervteljesítésé­ért és túlteljesítéséért. Az ápri­lisban elért eredmények bizonyít ják, hogy milyen öntudatosan teljesítik a bányászok kötelezett­ségeiket. Április folyamán a gö­möri vasércbányák a kitermelés tervét 110.7 százalékra, az év kezdetétől 103.2 százalékra telje­sítették. Tekintetbevéve a foko­zott feladatokat a túlteljesítés tervét 102.5 százalékra és az év teljesí" elejétől 1014 százalékra tették. A gömöri vasércbányák legsi­keresebben dolgozó üzeme az áprilisi eredmények és az első négy hónap eredményei alapján Dobsina, amely a kitermelés ter­vét 132.9 százalékra és az év ele­jétől 111.9-ra teljesítette. Rozs" nyóbánya áprilisban 130.2 száza­lékra, az év elejétől 104.6 száza­lékos teljesítményt ért el. Ápri­lis folyamán a gömöri vasércoá" nyák minden üzeme túlteljesítet­te a termelési tervet. A resíei CSM csoport a népi kultúra terjesztője Vasárnap van. A falu dolgozó né­pe letette a szerszámot, hogy a heti munka fáradalmait kipihenje. Ez így megy régi időktől. De a kapitalista rendszerben az uralkodó osztály nem gondoskodott arról, hogy a dolgozók pihenőjét kellemessé tegye, s bizony sok falusi embertől lehetett hallani, hogy a vasárnap az unalom napja. Ez bizony így volt a múltban és így volt Restén is addig, amíg a község­ben a CSM helyiszervezete meg nem alakult. Ez a lelkes és önfeláldozó fiatalokból álló helyicsoport lényeges változást hozott a restei dolgozók éle­tébe. A restei fiatalság nemcsak községük dolgozóit rázta fel álmuk­ból, hanem fellépésével és önfelál­dozó munkájával a környező közsé­gek dolgozóinak érdeklődését is fel­keltette. darab előadása. A technikai hiányos­ságok ellenére nagyon tehetségesen szerepeltek a restei fiatalok. Arvai Béla a jobbágy szerepét kifogásta­lanul játszotta. Csepei Béla ugyan­csak tehetségesen alakította Döbrö­git, a zsarnok földesurat. Ludas Ma­tyi szerepében Csepei József nagy igyekezettel iparkodott tökéleset nyújtani. Badi mint Matyi bátyja, Kovács Rozália mint Ludasné, Leskó Mária mint jobbágyasszony, mind azon voltak, hogy az előadást mi­nél szebbé és tökéletesebbé tegyék. A többi szereplök is elismerést érde­melnek. Dobos Ferenc és Lukács János, mint rendezők dicséretet érdemelnek, mert a nehézségek ellenére szépen betanították a szereplőket. i A közönség az előadás után elége­Mint búcsújárásra, tömegével ér- detten távozott és többektől lehetett kezik a környékbeli községek érdek- hallani, hogy a színielőadás kifogás­lödő fiatalsága, hogy megnézze a talan volt. A színielőadás után tánc­ČSM restei tagozatának fellépését, a mulatság volt, amelyen a fiatalság Ludas Matyi színrehozását. A helyi- szépen és kellemesen mulatott. Új törvényjavaslatok a kormány 88. ülésén J. Ďuriš földművelésügyi miniszter a kormány keddi ülésén előterjesz­tette az erdősítésről és erdőgazdál­kodásról szóló törvényjavaslatát. Ez a törvény szabályozza az erdősítést, a faiskolák ápolását, valamint a mag­vakkal és facsemetékkel való keres­kedést. Megszüntetik mindazokat az előírásokat, amelyek a cseh ország­részekben és SzCovákiában nem vol­tak egységesek. Jelentős változást hoz az a törvényszakasz, amelynek alapján a magkereskedelem és a fa­iskolák az államosítot szektor, vagy­is a Csehszlovák Állami Erdők nem­zeti vállalat kezébe mennek át. V. Nősek belügyminiszter javasla­tára a kormány jóváhagyta a kereszt­és vezetéknév változtatásáról és hasz­nálatáról szóló törvényt A törvény­tervezet a május 9-i alkotmány új családjogi elvén alapul, főleg a há­zastársak egyenjogúsága tekinteté­ben. A házastársak a házasság köté­sekor megegyezhetnek a gyermekek vezetéknév használatára nézve is. A kereszt- és vezetéknév használata a törvény szerint nemcsak joga a pol­gárnak, hanem kötelessége is hasz­nálni azt a kereszt- és vezetéknevet, amellyel az anyakönyvbe beírták. Arról, hogy milyen kereszt- vagy ve­zetéknevet használhat a polgár, az anvakönyvi bejegyzés dönt. A név­változtatás iránti kérvénynek a já­rási nemzeti bizottság tesz eleget, ha az nem áll ellentétben a társadalom érdekével és ha megfelelő megokolás­sal támasztják alá. Az asszonyok, akik 1950 január 1. előtt kötöttek házasságot, a házasság­kötés által nyert vezetéknév mellett vagy helyett használhatják azt a ve­zetéknevet, amelyet a házasság előtt viseltek, ha ezen név alatt ismerete­sek. Ez a kivétel azonban csak olyan asszonyokat illet meg, akik a törvény megjelenésétől számított hat hóna­pon belül bejelentik lakhelyük já­rási nemzeti bizottságánál, hogy mely vezetéknevet vagy vezetékneveket és milyen sorrendben kívánnak használ­ni a hivatalos és közéletben. E. Erban munka és szociális gon­dozásügyi miniszter javaslatíára ja kormány jóváhagyott a szociális ellá­tással kapcsolatos néhány intézke­dést, az 1948 október elseje előtt e közjog; biztosítási osztályból a köz­jogi nyugdíjosztályba áthelyezett sze­mélyekre vonatkozólag Szabályozzák azon személyek vagy hátramaradot­taik jogosultságát, akiknél a biztosí­tás vagy a nyugdíj-jogosultság 1948 október elseje előtt lépett érvénybe. Egyéb eseteket a nemzeti biztosítás törvénye szerint ítélnek meg, esetleg a 30/50 Sb. számú kormányrendelet alapján. J. Kabeš pénzügyminiszter javas­latára a kormány Ottokár Pohlt ki­nevezte a csehszlovák állami bank vezérigazgatójává. A kormány ülése további folya­mán megtárgyalt egyes külpolitikai kérdéseket. Katolikus pepik konferenciája TrencsénTepIcen (Folytatás az 1 oldalról ) behangolt államépítő egyleteket épí­tünk fel. 6. Üdvözöljük az állami igazgatás gondoskodását a vallási kultúra sza­bad hirdetéséről a ČSR alkotmánya értelmében, amely új törvényeivel biztosítja a zegyház és funkcionáriu­sai anyagi ellátását Üdvözöljük to­vábbá az egyházi ügyek szlovákiai Állami Hivatalának megszervezését. 7. Államunk keretében tevékeny résztvevői akarunk lenni a világ bé­keerői nagy táborának, ezért elítél­jük a háborús uszítók imperialista politikáját, akik halálthozó fegyve­rek segítségével meg akarják semmi­síteni a kultúrát, az emberiséget és békés építőmunkánk termékeit Lel­kesedéssel csatlakozunk a stockhol­mi béljehatározathoz és annak alá­írási akciójához az atomfegyver hasz­nálata ellen és azt egyházmegyéink­ben mindenképpen népszerűsíteni fogjuk. Nagyon fájlaljuk, hogy a Va­politika és a kapitalizmus eszközévé vált. Ezzel a politikával nem értünk egyet, mivel a békét és a szocialista építőmunkát közelebbállónak tartjuk Krisztus tanításaihoz. A szentatyát Szent Péter földi helytartójának tart­juk mindabban, amiben ő a katolikus hitvallás értelmében képviseli. Hisszük, hogy minden egyes oltár­testvér, aki hűséggel közeledik a Köztársasághoz és becsületesek a szándékai, csatlakozik álláspontunk­hoz és ezáltal tevékenyen bekapcso­lódik az állam, az egyház és az em­beriség javáért folyó építőmunkába. Sajnálnók azon megtévelyedett test­véreinket, akik negatív állásfoglalá­sukkal kirostálódnának a hazafias papok soraiból és ezekben a nagy időkben kicsinyesek maradnának." Ez a tanácskozás bizonyítéka an­nak, hogyan erősödik a római kato­likus papság között az a mozgalom, amellyel az egyház és a vallás tá­mogatja népünket a jobb életfelté­telek építésében és a béke biztosítá­tikán külpolitikája az imperialista I sára irányuló törekvésében. I kéthetes filmunkásműszak e'sü eredményei ai építkezéseken ég, ahol az előadást rendezik, bi­zony kicsinek bizonyul és annyira zsúfolásig megtelik, hogy az ember még a kezét sem tudja mozdítani. Végre megszólal a C3engő, jelezve az előadás kezdetét. Ekkor jő ötletem támadt.. Látván a nagyszámú kö­zönséget, arra gondoltam, hogy mi történne, ha most ismertetném a je­lenlévőkkel a kultúra szükségességét éj felhívnám a figyelmüket hogy kapcsolódjanak be a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületé­be, melynek célja a népi kultúrán ke­resztül a dolgozók szocialista neve­lése. Gondolatomat és elhatározáso­mat bejelentettem Dobos kultúrtárs­nak, a CSM helyiszervezet elnöké­nek, aki hajlandó volt megengedni felszólalásomat, sőt megköszönte ezt az elhatározásomat. A jelenlévők figyelmesen hallgat­ták előadásomat és meg vagyok róla győződve, hogy csatlakoznak a CSE­MADOK-hoz és rajta keresztül hir­detői lesznek a szocialista kultúrá­nak. Mivel éreztem, hogy a jelenlé­vők már izgatottan várják a színi­előadás megkezdését és hogy magam Is türelmetlen voltam a kíváncsiság­tól, átadtam a szót Dobos Ferencnek, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és tömören ismertette a színmű tartalmát, valamint azokat a nehézségeket melyeket a helyi­csoportnak le kellett küzdeni". Dacára annak. ho?ry hét év óta ez volt az első színielőadás a község­ben, számításon felül sikerült a szin­Pathó Károly. Az április 24 tői május 6-ig folyó kéthetes élmunkásműszak építőipa­runkban gazdag és figyelemreméltó eredményeket hozott. Építkezési mun­kásainkban tudatossá vált az 1950 es évre tervezett fokozott építkezési termelés jelentősége és minden tekin­tetben jobban és olcsóbban igyekez­nek dolgozni. Ehhez hozzásegítik őket a munka új szocialista módsze­Sorsiegyek a 62. čs. osztálysorsjátékra az OKRESNÁ SPORITEĽŇA A POKLÄDNICA-nál Bratislavában kaphatók. Első húzás 1950 május 15-én Az osztálysorsjáték 82.500 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,500 000 Kčs-t kitevő prémián és 1,000.000 Kčs-es főnyere­ményen kivül 2 drb 500.000 Kčs-es, 1 drb 400 000 Kčs-es 3 drb 300.000 Kčs-es stb. nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték őt osztályra van beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: Vs sorsjegy 42.— Kčs, 'A sorsjegy 84.— Kčs, Vi sorsjegy 168.— Kčs és egy egész sorsjegy 336.— Kčs. Itt tessék levágni és borítékban elküldeni A 62. čs. osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek: drb nyolcad, drb negyed, drb fél, drb egész sorsjegyet. Olvasható név: Pontos cím: Engedélyezve: PIO č. 9200/50—III/2, 1950 április 25 rei, amelyek mind jobban meghono­sodnak építkezéseinken és műhelye­inkben. A kéthetes élmunkásműszak kere­tében verseny folyik az építkezés legjobb munkásai címéért. A szlo­vákiai építkezési dolgozók játszva teljesítik az új irányadó üzemi telje­sítményeket. A versenyben már áp­rilis 24 én nagyszerűen érvényesül Trnka 9 tagú brigádja Szkalicán, amely óránkénti 9.03 négyzetméter­nyi felületen elvégzett teljesítményé­vel eddig a legjobb helyezést érte el és az előírt üzemi teljesítményt 120 százalékkal lépte túl. A bratislavai Nový üzemben Sza­bados és Michal 12 tegú élbrigádja 13.40 négyzetméteres teljesítményt ért el és Trnka brigádjával együtt 13.4 négyzetméteres eredményt muta­tott fel egy óra alatt, úgyhogy a meg­szabott üzemi teljesítményt 205 szá­zalékkal haladta túl. Szabados ötta­gú élcsapata 20.5 négyzetméteres tel­jesítménnyel az előírt üzemi teljesít­ményt 265 százalékkal lépte át. Trnka brigádja a második helyre került 15.47 négyzetméteres óránkénti telje­sítménnyel és ezzel a kiszabott üzemi teljesítményt 158 százalékkal haladta túl. Mancal hattagú élcsapata a beton­mennyezetek vakolásában óránként 3.75 négyzetméteres eredményt ért el és a megszabott üzemi teljesít­ményt állandóan 85 százalékkal lépi túl. Függőleges falak vakolásában Nagy és Mancal 14 tagú élbrigádja 4.52 négyzetméteres óránkénti ered­ményt ért el és ezáltal a megszabott üzemi teljesítményt 58 százalékkal lépte túl. A segédmunkálatoknál, a betonmennyezetek vakolásánál Haj­nal és Baloska 11 tagú élbrigádja a megszabott üzemi teljesítményeket állandóin 100 százalékkal lépi túl.

Next

/
Thumbnails
Contents