Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-31 / 123. szám, szerda

1950 május 31 U J SZU teryflnk kidolgozásában. A közvetítő tervezésnek ezért további fejődésünkre mérhetetlen jelentősége van. Hogy a közvetítő tervezés valóban oly hatalmas akcióvá válhasson, amely felölelje az egész munkásosztályt, szükséges már most megkezdenünk az előkészületeket s az első előkészület az eddigi működés kritizálása és önkritikája. Öriási sikereket értünk el termelésünk felvirágoztatásában, amelyekről itt már szó volt. Ennek azonban nem szabad elkendőznie azt a tényt, hogy még óriási tartalékaink és óriási nagy fogyatékosságok vannak különféle helyeken és a közvetítő tervezésnek lehetővé kell tennie elvtársainknak, hogy eaeket a fogyatékosságokat leleplezzék, a hibákat meglássák, hogy e hibákat kiküszöböljék s még jobban kifejlesszék a termelést. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azokat az eredmények et, amelyeket a munka termelékenységében elértünk, nem érte el minden üzem. Púll elvtárs rámutatott arra, hogy a versengő üzemek csak részben haladták túl e tervezett termelékenységet, azonban a munka termelékenységét eme'ni kell azokban az üze. mekben is, amelyek elmaradtak. Ebből látható, mily nagy lehetőségeink vannak, ha ezeket az elmaradott üzemeket is sikerű

1 bevonnunk a szocialista munkaversenybe. A közvetítő tervezés így az üzemi szervezetek nagy próbája lesz, hogy tudnak-e valóban úgy dolgozni, ahogy ezt nekünk a kongresszus, ahogy ezt Široký elvtárs kitűzi Zdražil e.vtárs beszélt itt a szomszédi viszonyról a statisztikában. Ilyen szomszédi viszony valóban létezik És miben nyilvánul meg? Megnyilvánul egyrészt a statisztikai számok megadásának felületességében és abban, hogy néha helytelen számokat adtak meg, hogy az üzemben elért eredményt szépítsék. Ahogy a kritikához és önkritikához való szomszédi viszonyt é'telmezzük, úgy értelmezzük azt statisztikában is. A helyes statisztika helyes kritika és önkritika, mert ott mutatkozik meg, ki hogyan dolgozik, mi'.yen károk származnak abból, ha helytelen számokat adnak meg. Mindenekelőtt az származik belőle, hogy kormányszerveinket, Pártunk szervett helytelenül tájékoztatjuk, helytelen alapokat adunk nekik. Továbbá abban, hogy bizalm ;tlanság és fegyelmezetlenség keletkezik. Néha hallani ezt az érvelést: „Jó, megtettük ezt, mert ezt teszik a többiek is". Ez helytelen kommunista ellenes érvelés és harcolni fogunk ellene. Meg vagyok róla győződve, hogy sikerült elérni, hogy a statisztikái jelen, tések helyesek és pontosak legyenek, hogy helyes képet adjanak, hogy segítségünkre legyenek szocialista felépítésünkben. Gazdaságunk további fejlődésére, szocialista felépítésünkre nagy jelentőséggel bír a burzsoá nacionalizmus elleni ideológiai haic. A burzsoá nacionalizmus a gazdaságban, amint azt mondották, fejlődésünk nagy akadálya volt. A burzsoá nacionalizmus ellen továbbra is nagyon élesen fogunk a gazdaságban harcolni, harcolni fogunk a marxista-leninista irányvonalért, a szocialista szerveze* és szocialista munka következetes elvéért. A gazda, sági felépítés terén nagyon komoly hiányosság, amint azt Široký elvtárs hangsúlyozta, az országos problémák iránti közömbösség. Problémájának s az országos problémák között, amelyektől ténylegesen felépítésünk függ, nem látni a szoros összefüggést. Elvtársnők és elvtársak! A kon. gresszus új ismeretekkel, új lendülettel és új lelkesedéssel fegyverzett fel bennünket a további harcra és mun. kára. Mindnyájunknak csak az a kiván. sága, hogy a kongresszusnak ez a pompás harci légköre érvényesüljön a mi — nem olyan ünnepi —, de a dol. gok sikerét eldönti mindennapi munkában is. Meg vagyok ró'a győződve, hogy a mi pártszervezeteink, hogy kommunis'áink Szlovákiában minden feladatot teljesítenek, amelyeket számunkra kitűznek vagy kitűzni fognak. Harcolni fogunk és előre törünk keményen és elszántán minden akadályon keresztül, gyorsabban és bátrabban és nem kíméljük erőinket, hogy a kongresszus határozatait pontosan bol. seviki szívóssággal teljesítsük. Falfan elvtárs vftafelszélalása SzKP IX. kongresszusának utolsó sápján Az EFSz-ek építésének néhány kér. déséről akarok beszélni. Az EFSz-ek építésének több mint egy éve van mögöttünk. Ez alatt az idő alatt Pártunk már értékes tapasztalatokat szer. zett. Ez alatt az év alatt az EFSz gondolatát kis. és középföldműveseink tízezrei tették magukévá és az új földműves-szövetkezetesek százai keletkeztek, az EFSz-ek lelkes és lángoló propagátorai, szervezői és építői. Az elért eredmények azonban szerények. Bár az ezévi tavaszi munkák jelentős lépést jelentettek az EFSz-ek építésében, mégis állandóan érvényes Gottwald elvtárs megállapítása, amelyet a CsKP Központi Bizottságának utolsó ülésén mondott, hogy a szocializmus kiépítésében a falun még csak az első kis lépéseket tettük meg. Igen, ejvtársnők és elvtársak, a főfeladatok még előttünk állanak. Kell, hogy e^ész Pártunk, az egész munkásosztály, valamennyi szervezetünk, nemcsak a falvakban, hanem az üzemekben is alaposan tudatosítsák, hogy a munka és politika falusi szaka, szán még nagy és felelősségteljes feladatok várnak ránk A falu szocialista felébresztése komoly feladat, felelősségteljes feladat és minden erőnk mozgósítását követeli rendszeres, türelmes politikai propagációs és szer. vezési munká

f, rendszeres okta'.ást követel. A szövetkezeti nagytermelés jelentőségét megmagyarázni, megvilágítani földműveseink előtt legjobban szem'éltefő példákkal lehet. Vannak már Ilyen példáink. Nem sok ugyan, de az Ilyen EFSz-ek Csécsénypatonyban, Panyitdarócon, Tőrén, Barsluzsánybjn, Mestiskóban, Szaláncon és másutt n.a már szemléltető példái azoknak az előnyöknek és sikereknek, amelyeket ezeknek a községeknek a földművesei a munka és a ter. melés szövetktzeti megszervezésével értek el. Az igazság azonban az, hogy szövetkezeteink iiagyrésze, amelyeknek száma egyébként nagy — Szlovákia köz. ségeinek már majdnem a fe'ében megalakították az EFSz-t, vagy az élőké, szítő bizottságot — még nem találta meg működébe helye;- irányát és meg. elégedett csupán mellékes tevékenységgel, mint szövetkezeti mosódák építésével, barcmfifarmok, sertéshizlaldák berendezésével, a volt legelő társaságok és úi bérek funkciójának gépies átvételével, esetleg gépi tevé. kenységgel amely gyakran csupán a fuvarozásban merül ki Bár a CsKP Központi Bizottsága Pártunk feladatává tette, hogy ezen a tavaszon minden EFSz közös munkákat szervezzen, nem teljesítettük ezt a feladatot. Az EFSz-eknek csak kisebb része szervezet közös munkákat, a többség . a régi tevékenység mellett, illetve tét. lenség mellett maradt Široký elvtárs kitűzte Pártunknak a tőfeladatokat az EFSz-ek épitísében a legközelebbi időszakra: megszervezni a közös munká. kat, a jövendő aratásra és csép'ésre és rávenni minden EFSz-t a föld közös megművelésére. Ez azt jelenti, hogy a következő három-négy hétben az aratás megkezdése előtt Pártunknak nagy igyekezetet kell kifejtenie, hogy már az aratás megkezdése előtt minden EFSz-ben elkészítsék az aratás és cséplés közös munkáinak tervét és pedig Vezekény példájára, amely a közös munkára mintaszerű tervet dolgozott ki és továbbá, hogy a lehető legnagyobb számú EFSz-ben politikailag előkészítse és biztosítsa az EFSzek működési szabályzatának elfogadását a fö'd közős megművelésére Mestisko példája szerint, vagy közös gaz. dálkodas tervét Barsluzsány példája szerint. Ez felelősségteljes és nagyon sürgető feladat, mert az aratás kezdete az új gazdasági év kezdete is és ha az EFSz idejében, tudnii'lik az aratás előtt vagy az aratás alatt nem dolgozza ki a közös vetési tervet, nehezen tudnak majd az év folyamán át. térni a talaj közös megművelésére, vagy a közös gazdálkodásra. Ezért elvtársak, a következő hetek nagy. mértékben döntő jelentőségűek arra, A német demokratikus ifjúság hatalmas hékemanifesztációja (Folytatás az 1. oldalról) elkövetését, hanem maga is részt vett benne Ezekért a bűntettekért az egész német nemzetnek kellett felelnie. A Szovtjetúnió azonban nagylelkűségéről tett tanúbizonyságot, nem alkalmazta a szemet szemért, fogat fogért elvet. A pünkösdi ünnepek alatt Berlinben összegyűlt ifjúság szeméből olvasható volt, hogy megértették, minden nemzet egyforma, az ember ember által való kizsákmányolása bűncselekmény, a háború nem a dolgozó osztály ügye. Ez az ifjúság, amely a Szovjetúnió emberfeletti szorgos gondoskodása következtében demokratikus szellemmel van már átitatva, teljesen világosan látja, hogy jövendőjét csak a béke útja biztosítja. A pünkösd vasárnapján Berlin utcáin felvonuló ötszázezer főnyi német demokratikus ifjúság a nagy Sztálint és a Szovjetúnió népeit, a szabadság útjára lépett kínai nemzetet és Mao-Ce-Tungot, a népi demokratikus országok dolgozóit és vezetőit éltették a Német Demokratikus Köztársaság elnökével egyidőben. A Be» ;inben egybegyűlt ifjúság a berlini dolgozók széles tömegével együtt hitet tett arról, hogy a dolgozók táborának békevágyától van átitatva, hogy harcolni akar minden, tettkészségével Németország egységéért, békéjéért és szocializálódásáért. hogy EFSz-emk áttérjenek a gazdálkodás magasabb formáira a föld közös megműveleséie, vagy a közös gazdálkodásra úgy ahogy arról a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén beszéltek Gottwald és Slánský elvtársak és ezen a kongresszuson különösen Široký elvtárs. Felszólalásomban az EFSz-ek építéséről szóló vita során azonban foglalkozni akarok különösen a falusi gazdagok kérdésével és munkásosztályunk segítségével, amelyet a falunak nyújt a szocializmusra való áttérésben. Široký elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy az osztályharc kiéleződése különösen a magasabb termelési formákhoz való áttérésnél jelentkezik falun. Ez a kérdés nagyon komollyá válik a Pártunkban levő hibák és burzsoa-nacionalista elhajlások kritikájával kapcsolatban Gyakran találkoztunk és találkozunk azzal a felfogással, hogy Szlovákia nagy osztálykülönbségek nélküli ország és különösen a vidék a nagybirtokos osztály felszámolása után kapitalista elemek nélküli, hagy falusi gazdag csak ritkán akad falvainkban, egyszóval falvaikban nincsenek rendkívül kirívó osztálykülönbségek. Falvaink szociális különbözőségének felnemismeréséből a gyakorlatban nagy veszélyek származnak. Azok a nézetek, hogy ialvaink tőkés elem nélküliek, osztálykülönbség nélküliek, épp olyan veszélyesek, mint a jó kulákokról való nezet. amelyet oly élesen elítélt nemre gen Rákosi elvtárs a magyar szövetkezetekhez mondott beszédében. (Taps) A földreform megvalósítása után, a nagybirtokos osztály likvidálása után is nagyszámban maradlak falvainkban falusi gazdagok, akik megszokták, hogy a falusi dolgozó nép munkáján élősködjenek. Falvainkban vannak falusi gazdagok. Ismertetőjelük mindig a nagykiterjedésű föld, főismertető jelük a falusi nép kizsákmányolásának különböző módja s a munkájukon való élősködés. Még ma is vannak gyakran olyan esetek, hogy a falusi gazdagok drága pénzért földet adnak bérbe a földnélküli vagy kisparasztoknak, a földet gyakran „felesben", „harmadban" adják bérbe, a kisföldművest tehát félfeudális módszerrel, úgynevezett ledolgozási módszerrel zsákmányolják ki. Gyakori eset, hogy a falusi gazdagok drága pénzért vagy sok munkáért a kisföldművesnek lovasfogatot bocsátanak rendelkezésére, pénzt kölcsönöznek vagy gazdasági szükségleti cikkeket (vetőmag, palánta) m; gas kamatokra. Elég gyakori eset, hogy a falusi gazdagok állandó munkaerőket fogadnak (szolgákat), esetleg időszaki munkaerőket (aratók) és kizsákmányolják őket. A falusi gazdag ismertetőjele gyakran az is, hogy területileg ugyan nem nagy, gazdasága mellett üzlete, vendéglője vagy más ipara van. A falu kapitalista elemei közé tartoznak a szőlőművesek ós zöldségesek is, ugyan kis kiterjedésű földdel, de bérért dolgozó munkaerők használatával és magas piaci kapacitással. A falusi gazdag ismertető jele a termelés és a közellátási beszolgáltatások szabotálása is. További ismertető jele a feketekereskedelem. Nehéz statisztikailag kimutatni a falusi gazdagok számát, mert a falusi gazdagot mindezen és még más ismertető jelek szerint kell megítélni. Kizsákmányoló hajlamaival összefügg a szabadkereskedelem és az árspekulációk utáni vágya is. A falusi gazdagok nagyon gyakran elárulják magukat azzal, hogy azt a nézetet vallják, hogy a falu útja a jóléthez nem a termelés fokozásán, a földek hozamának emelésén és az állatállomány hasznosságának és a munkatermelékenység fokozásán át vezet, hanem a szabad kereskedelmen, a konjunkturálisán magas árakon és az egyéni vállalkozáson át. A falusi gazdag erkölcsi felfogása is jellemző. Gyakran kalkulál a kisvagy középföldműves szükségével vagy szerencsétlenségével. Erre nézve jellemző ez az eset: Slezák nagyszombati birtokost megszólította Sióvan földműves: .,A termés jó lesz ugye? Eleget esik." Erre ő azt felelte .neki: „Lesz-Iesz, de mi van nekem abból, ha nemcsak nekem esik, hanem a többi földművesnek is." Nem csoda, hogy a falusi gazdag hova tovább, mindinkább harcba kerül az EFSz-szel, amely meggátolja a kis- és középföldművesek kizsákmányolását. Ma jobban, mint bármikor szükséges naponta tudatosítanunk, hogy a falusi gazdag a kisföldműves legnagyobb kártevője és az EFSz ellensége. A falusi gazdag elleni harc ma nemcsak elvi kérdés, hanem a mindennapi gyakorlat kérdése. Emlékezni kell arra, milyen módon harcolt a falusi gazdag az EFSz ellen. Leggyakrabban rágalmazza az EFSz funkcionáriusait és pletykakampányt folytat az EFSz ellen. Eljön a taggyűlésekre és itt harcol az EFSz el len. A vezekényi szövetkezetesek írják: A taggyűlésre eljöttek a falusi gazdagok is — nemtagjai az EFSz nek, — akik tagjainkat fel akarták lázítani közbeszólásaikkal: „Nincs szükség gépekre! A gépeket a Dunábal Ügy fogunk dolgozni, mint apáink, nincsen szükségünk tervekre". Ezzel azonban csak nevetségessé tet ték magukat. Szövetkezeteseinket meggyőzték, hogy nekik csak saját gazdagságuk fontos és nem szívesen látják, hogy hogyan szabadulnak ki a kis földművesek a falusi gazdagoktól való függőségből. Hogy a falusi gaz. dagok miért akarták megakadályozni az EFSz megalakítását Vezekényben, azt a szövetkezetesek így magyarázzák: a kb földműveseknek, akiknek nem volt fogatuk és a tavaszi munkák során hét napot dolgoztak a munkacsoportban, egy hektár földet műveltünk meg. Az elszámolás után 120 koronát fizettünk ki nekik. Az előző években a kis földművesnek egy hektár megműveléséért 12—14 napot kellett ledolgoznia. Ez a világos oka a falusi gazdagok ellenszenvének az EFSz-szel szemben. A falusi gazdag gyakran igyekszik a földműveseket le. Beszélni az EFSz-be való belépésről olyan módon is, hogy elkezdi egyszerre alacsony illetékekért vagy átmenetileg ingyen, mint ahogy az Bože. techovban történt, gépeit kölcsön ad. ni a kis. és középföldművesnek. A falusi gazdag nem lép fel mindig maga, hanem megnyeri a kis- és középföldműveseket és mögéjük bújik. Történtek olyan esetek, hogy a falusi gazdag a szövetkezetesejt életét és vagyonát fenyegette. Gbelcében például megkísérelték az előkészületek meghiúsítását azzal, hogy a szövetkezeteseknek földet ajánlottak azzal a feltétellel, hogy a szövetkezet vezetését átadják a falusi gazdagoknak. Amidőn ez nem sikerült nekik, szalmakazalba négy páncélöklöt helyeztek, meggyújtották azt és így akartaik elpusztítani a gépeket. A tüzet azonban elfojtották, a gépek megmenekültek, a páncélöklök sem robbantak fel és senkit sem öltek meg. Nem ritka eset, hogy a falusi gazdag bekerül a szövetkezetbe és azt belülről bontja meg vagy különböző előnyökben részesül, mint ahogy az Bytčán történt, ahol a falusi gazdag családjával együtt magas díjazást fizettetett funkciójáért. Ha a falusi gaz. dag a vezetőségbe kerül, vagy legalább a tagok közé, ahogy az sok esetben megtörtént, akadályozza az EFSz-t a munkák közös megszervezéséhez való áttérésben, akadá yozza a közös ve. tésben, vagy a föld közös megművelésében, ahogy az például az očovai EFSz-ben történt. A milhošti és a trsticei EFSz-ek gazdagjai jelentkeztek közös vetési eljárásra, amelyet azonban megzavartak, mert a földbe más növényeket vetettek, mint amit a szövetkezet tervezett. Azt gondolták, hogy mások is fogják őket követni és a népi szervek figyelmét elkerülik. Számításuk nem sikerült A szövetkezetesek betartották a közös vetési eljárást és a falusi gazdagok kénytelenek voltak a veternényt kiszántani. Hasonló az eset a brezovicei (Sabinov kerület) EFSz-ben is, amelynek vezetését magához ragadta a jegyző, a pap és tanító. Ezek olyan diktatúrát kezdtek, hogy a kis- és középföldmű, vesek kiléptek a szövetkezetből. Most, hogy a kis- és középföldművesek kezébe került a vezetés, csakúgy özönlenek oda a földművesek, akik a föld közös megművelését akarják bevezetni. A falusi gazdag ellen nem lehet csak adminisztratív eszközökkel harco'ni, például úgy, hogy alaki ismertető jelek alapjan elrendeljük a falusi gazdagok kizárását a szövetkezetből. A falusi gazdag ellen nem harcolhatunk rendőrségi módszerekkel, büntetésekkel, becsukással. A főmódszer az marad, hogy az egész falu előtt leleplezzük ellenséges viszonyát a kis. és középföldművessel szemben. Emellett vigyázni kell arra, hogy a középföldműveseket ne vegyük egy kalap alá a falusi gazdagokkal. Ellenkezőleg, akkor harcolunk helyesen a falusi gazdagok ellen, hogyha e harcnak az az eredménye, hogy a középföldművest megnyerjük az EFSz-nek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a középföld. művesek megnyerése nélkül nem lehet a szocializmust kiépíteni falun. Végezetül rá akarok mutatni annak szükségességére, hogy a munkásosztálynak rendszeres és hathatós támogatást kell nyújtania falvainknak a szocializmushoz való áttérésben. A munkásosztály támogatása nélkül a szocializmust a falvakon nem építjük kii (Taps.) Igaz az, hogy a munkásosztály és szocialista iparunk nagy anyagi segítséget nyújt fa'vainknak. A nagy gépszállítások, villany, közlekedési eszközök, műtrágyák és más szükségletek szállításai, amelyek nélkül lehetetlen a szocializmust felépíteni, már megvalósultak, azonban ez a támogatás nem elegendő. Dolgozó földműveseinknek ugyan vannak forradalmi képességeik a szocializmus kiépítésére falun, azonban nincsenek olyan forradalmi képességeik, hogy azt kiépíthessék a munkásosztállyal való szövetség nélkül, a munkásosztály anyagi és politikai támogatása nélkül. A szocializmus építése falun konkréten az EFSz-ek építése s azok áttérése a gazdálkodás szövetkezeti formáira, ezért nem lesz csupán a kisés középföldművesek ügye, hanem az egész munkásosztály ügye. Ezért szeles terjedelemben ki kell fejleszteni munkásosztályunknak a falvak számára nyújtott támogatását minden formájában. Állami gépállomásainknak és az álalmi birtokainknak egyre nagyobb támogatást kell nyujtaniok az EFSz-ek. nek és hangsúlyozni szeretném: üzemeink az EFSz-ek felett vállalt védnök, ségi működése megjavításának szükségét. Nem elegendő csupán a gépek javításánál nyújtott támogatás, munkaés kultúrbrigádok kiküldése. A védnökségi üzemeknek gondolkodniok kellene a falvainknak nyújtandó politikai segítség új formáiról az EFSz-ek kiépítésénél. (Taps.) Ennek a támogatásnak meg kell nyilvánulnia például az EFSz-ek közös földmegművelésre való áttérésénél, a közös munkák megszervezésénél, a munkacsoportok szervezésénél s a normák és könyvelés bevezetésénél. A védnökségi üzemek munkásai hathatósan támogathatják az EFSz-eket a falusi gazdagok leleplezésében. (Taps.) A munkások és a kis- és középföldművesek között fontos kapcsot képeznek az úgynevezett félföldművesek. Pártunk alapszervezeteinek többet kellene foglalkozniok ezekkel a munkásokkal, politikailag megdolgozni őket, hogy az EFSz-ek építésének legmegbízhatóbb támasztékaivá váljanak. A falu és az üzem közeledésének hathatós eszközévé lehet az EFSz tevékenységének, tervteljesítésének rendszeres figyelemmel kisérése azokban az üzemekben, amelyekben sok munkás vagy úgynevezett félföldműves dolgozik az iílető faluból és viszont az EFSz-eknek hirdető táblákon figyelemmel kellene kisérniök azon munkások szocialista munkaversenyének és normateljesitésének eredményeit, akik az ő falujukból valók. A feladatok teljesítésének kölcsönös figyelemmel kisérése az üzemben, amelyben az illető faluból származó munkások dolgoznak és viszont, az EFSz feladatai teljesítésének követelése a munkások által biztosíthatná a védnökségi üzemek és az EFSz-ek közötti élénkebb kapcsolatot és kihasználhatná így azt a természetes összekötő kapcsot az üzem és a falu között, amelyet különösen az üzemekben dolgozó íélföldmművesek képviselnek. Elvtársnők és elvtársak! Kis- és középföldműveseink, az EFSz-ek szervezői és építői nehéz küzdelmet folytatnak a falusi gazdagok, valamint a közép- és kisföldművesek előítéletei ellen a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Munkájuk nagyon nehéz. A falusi gazdagok befolyása falvainkon még jelentős. Ezeknek a földműveseknek, az EFSz-ek építése úttörőinek, minden támogatást meg kell adni. Ezt a támogatást még hathatósabbá kell tenrtiök népi szerveinknek, az államhatalom minden szervének és Pártunk szerveinek, valamint az egész munkásosztálynak. Falvainkon is új emberek nőnek fel, lelkes szövetkezetesek, a szocializmus lelkes építői falvainkon. Ha teljesítjük Gottwald elvtárs jelszavát „Arccal a falu felé", ha teljesítjük majd Pártunk IX. kongresszusának határozatrit és különösen a falvakon végzendő munka feladatait, amelyeket Široký elvtárs tűzött ki nekünk, ha az EFSzek kérdéseit olyan d'uriéi lendülettel oldjuk meg, mint amilyennel a nagybirtokosok ellen harcoltunk és a kisés középföldmüveseket támogató törvényekért, ha a szövetkezeteseinknek a falvakon a munkásosztály és Pártja teljes súlyával segítségére siet: a szocializmust falun kiépítjük. Üzemeink diadalmas jelentései Sorozatosan kapjuk üzemeinktől az örömteli jeleiruéaeket, amelyekben közlik a SzKP dicső IX. kongresszusának tiszteletére elért termelési eredményeiket. A százalékokat jelző számokat ne tekintsük puszta számoknak Látnunk kell mögöttük dolgozóink odaadó lelkesedését, amellyel a gottwaldi ötéves terv sikeres teljesítését és hazánkban a szocializmus felépítését siettetik. A gömöri bányák káderosztályától. Rozsnyóbányáról a következő távirati jelentést kaptuk: Üzemeink az SzKP IX. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket a következőképpen teljesítették: Dobsina 112.1 százalék, Alsósajó 100.9 százalék. Nadabula 102.8 százalék, Rozsnyóbánya 114.2 százalék. Bisztrá 102.6 százalék, Dernő 101.3 százalék, Vashegy 106.3 százalék.