Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-28 / 122. szám, vasarnap

12 U J SZO 1950 május 28 A Szlovákiai Kommunista Párt harca a népi demokratikus Szlovákiáért a Csehszlovák Köztársaságban A nácista hordák nemcsak hogy megfosztották Köztársaságunkat a sztratégiailag igen fontos területektől, hanem mind orcátlanabbul beleavatkoztak a megnyomorított állam belügyeibe is. Szlovákiai ügynökségük a Hlinka néppárt volt. Ezt bizonyítja annak minden előzetes tevékenysége, amely Köztársaságunk és nemzeteink nehéz pillanataiban csak kicsúcsosodott. Már a mozgósítás napján, 1938 szeptember 23-án, amikor a kormány habozott, vájjon elfogadja-e a müncheni diktátumot, a HS^S elnöksége 1938 október 6-án végrehajtó bizottságot hívott össze Zsolnára. Az ülésen résztvettekaszlo. vákiai agrár, nemzeti szocialista, iparos, Gajda-fasiszta és Rázus-nemzeti pártijainak képviselői. A közös ülésen hozott egyezmény követelte, hogy Szlovákiában minden végrehajtó hatalmat adjanak a Tiso József vezetése alatt álló kormány kezébe. Az egyetlen párt, amely ezeket a szégyenteljes és áruló határozatokat elutasította, a Kommunista Párt volt. Ugyanaz nap, 1938 október 6-án Zsolnán ülést tartott e Szlovákiai Kommunista Párt országos vezetősége is a képviselők, szenátorok és körzeti titkárok részvételével. Široký elvtárs beszámolója után az országos vezetőség elhatározta: 1. Meggyorsítja a Csehszlovákiai Kommunista Párt illegalitásba vonulását, 2. megbízza J. Ďuris, K. Bacílek és K. Moško elvtársakat az illegális munka vezetésével Szlovákiában, 3. előkészíti a CsKP illegális folyóiratának kiadását Szlovákiában. Ugyanaz nap a kommunisták indítványozták az általános sztrájkot. A szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták ezt elutasították. Ezzel megkönnyítették a fasisztáknak a hatalom átvételét Szlovákiában. A Tiso-kormány első tette a CsKP szlovákiai tevékenységének betiltása volt. Egyidejűleg leállították a kommunista folyóiratok postai szállítását és betiltották bármiféle kommunista nyomtatvány tertjesztését Szlovákia területén. Feloszlatták továbbá a szakszervezeteket, a szlovákiai ifjúsági szövetséget és a dolgozó nép egyéb érdekszervezeteit. Ezzel megkezdődött Szlovákia nyílt fasizálása és Csehszlovákia teljes felaprózása. A kommunisták és más haladószellemű polgárok üldözésére megszervezték a HSĽS tagjaiból a terrorista Hlinka-gárdát. AZ SZKP ILLEGALITÁSBAN Amikor 1939 március 14-én Hitler kívánságára megalakult az „önálló" Szlovák állam, Szlovákiában egész más politikai fejlődés indult, m^it a cseh országrészekben. A CsKP szlovákiai tevékenységét tehát szervezetileg függetleníteni kellett. Azonnal megszervezték a Párt új, illegális öszszetételét. öt körzetet létesítettek (Bratislava, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes), amelyeket kipróbált elvtársak vezettek. A körzeti szervezeteket járásokra osztották. Csaknem minden üzemben és községben alapszervezetek létesültek. A megszervezett technikai gépezet a pártsaljtó és illegális nyomdatermékek sokszorosításához szükséges anyagot szerezte be. Első vezetője Stahl Pál mérnök elvtárs volt. Az SzKP tevékenysége volt az egyetlen szervezett erő, a fasizmus, a németek és a hazai árulók ellen. Kezdeti munkssága a munkásosztály széles egységének megteremtésére, sztrájkok és szabotázsok megszervezésére irányult. Az SzKP a hadseregben és a fasiszta rendszer biztonsági szervezetében is kifejtette tevékenységét Munkája sikeres volt. A szlovákiai nép széles rétegei felismerték, hogy az önállóság helyett Szlovákia természeti kincsei a német tőkések kezébe kerülnek. Szlovákia népe növekvő elégedetlenségével azonban nőtt a fasiszta rendszer terrorja is. A bíróságok fogházai és az illavai koncentrációs tábor megtelt a fasizmus első áldozataival, — szlovákiai kommunistákkal. 1939 május-júniusában a zsolnai körzet kommunista ifjúságának számos tagját letartóztatták, mivel a „Pravda Slovenskej Mládeže című illegális folyóirat első két számát kinyomtatták. Ettől fogva Samo Chalúpka költő a folyóiratban leközölt versének „Mor hol" szövegű utolsó szavai a fasiszta rendszer ellenségeinek harci jelszavai lettek. AZ SZKP HARCA A FASIZMUS ELLEN 1940 januárjától az S?KF megkezdte „Hlas ľudu" című illegális sejtoszervének kiadását, amely csaknem rendszeresen havonta megjelent egészen a felszabadulásig. Szervezeti önállóságuk ellenére a szlovákiai kommunisták állandó öszszeköttetésben álltak a cseh elvtársakkal. Közös munkálj ukat központilag irányította Moszkvából a CsKP vezetősége. A Csehszlovák Köztársaság felosztásának első évfordulóján a szlovákiai kommunisták kiadták a tizenhatoldalas „Ohlas Komunistickej Strany Slovenska" (Az SzKP visszhangja) című lapot, amely összefoglalta a Tiso-Tuka rendszer egyéves uralmának eredményeit. A szlovákiai kommunisták igyekeztek megalakítani a Nemzeti Arcvonalat, hogy így elérjék a nemzet demokratikus szervezeteinek együttmunkálkodását a munkások és földművesek, az iparosok és hivatalnokok, katolikusok és evangélikusok, kommunisták és nemkommunisták közös harcában. A fasizmus elleni undorral növekedett a SzKP ereje is, növekedett az illegális nyomtatványok, röpcédulák és folyóiratok száma, amelyekkel a Párt leleplezte a nép előtt a szlovákiai burzsoázia igazi arcát és negmutatta a nemzeti felszabadító mozgalom helyes útját. Az SzKP ereje és befolyása főleg a handlovai bányászok hatalmas sztrájkjában mutatkozott meg 1940 október 30"án, amelyet csak 200 csendőr, 2 szakasz katona, 6 tank és 9 páncélautó közbelépésével tudtak megtörni. A KSS Központi Bizottsága Ďuris, Osoha és Benada elvtársak vezetésével valódi vezére volt a szlovák nemzetnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért a fasizmus ellen folytatott harcában. 1941. év elején Gottwald elvtárs a külföldi ellenállási mozgalom moszkvai csoportjának több kiváló munkatársát Szlovákiába küldte, hogy a hazai ellenállást megerősítsék. Gottwald elvtársnak közelebbi munkatársai közül Viliam Šroký elvtársnak jutott az a feladat, hogy igazgassa és vezesse a Szlovákiában megindult földalatti mozgalmat. A Szovjetúnió megtámadásával egyídőben azonban fokozták működésüket a német fasizmust kiszolgáló rendszer terrorszervei is. Az állambiztonsági központ segítségére jön a német Gestapo és 1941 júliusában a Szlovákiai Kommunista Pártot fájdalmas csapás éri Letartóztatják Širokfi, Duris, Beneda elvtársakat és a Párt több funkcionáriusát. Az SzKP első központi bizottságát így szétverték és a Hlas Ludu nyomda is lebukott. Osoh . elvtárs, akinek Isikerült megmenekülnie, még 1941 augusztusában Krajňák elvtárssal és többekkel megalapítja az SzKP második központi bizottságát. Ennek főfeladata volt, hogy mindenekelőtt a Párt szervezési hálózatát felépítse, a Hlas Ludunak további kiadásáról gondoskodjék és a munkát ott folytassa, ahol azt az SzKP központi bizottsága abbahagyta: széleskörű mozgalmat indítson a szabadság kivivására, Az SzKP központ másodix bizottsága ennek a feladatnak eleget tett. A Hlas Ludu még 1941 szeptemberében megindult. Sokszorosítás ciklostilon történt ugyan, de a szabadságért folyó harcot erősítette, főleg a szlovák hadsereg soraiban. A Szovjetuniót ért aljas támadással egyidőben Szlovákiában az ellenállásnak új időszaka következett be. Amikor Tiso kormánya rögtön a fasiszták támadásának megindulása utián táviratilag tudatta Hitlerrel, hogy Szlovákia háborúba lép a Szovjetúnió ellen, ez az intézkedés a szlovák nemzet túlnyomó többségében elemi és következetes ellenállásra talált. A szlovák katonák nyiltan és tömegesen tudomására hozták, hogy nem fognak a fasizmus rabló cél iáiért szláv testvéreik ellen harcolni. Már a kaszárnyákban megegyeztek egymással a katonák, hogy az első adandó alkalommal átszöknek a szovjet hadsereg soraiba, és fegyvereiket a németek és a hazaárulók ellen fordítják. A tartalékosok között is az a hangulat lett úrrá, hogy nem hagyják magukat a hitleri vágóhídra hajtani. A szlovák nép feltette a kérdést, miért is kell neki harcolnia a Szovjetúnió ellen. A szlovák hadsereg katonai teljesítménye így is festett. A katonák minden alkalmat megragadtak, hogy kikerüljék a Vörös Hadsereggel való harcot, hiába voltak fenyegetések, ígérgetések vagy büntetések. A SZLOVÁKIÁI KOMMUNISTA PART HARMADIK ES NEGYEDIK KÖZPONTI BIZOTTSAGA. Širokfi elvtársnak és közvetlen munkatársainak elfogatása súlyos csapást jelentett a szlovákiai ellenállási mozgalomra. Široký azonban munkássága' még fogságában is folytatta. A >zlo vákiai Kommunista Párt illegális mun kájára még a fegyházőröket is megnyerte. Az ő közvetítésükkel kapcsoZápotocký elvtárs felszólalása a kongresszus befejezése előtt (Folytatás az 5, oldalról.) lemre, elsősorban Gottwald és Široký elvtársaknak. Segítő kezet nyujtunk őszintén mindazoknak, akik, ha elhajlást követtek el, jó akarattal, őszinte elhatározással meg akarnak szabadulni tőle és új, becsületes munkával végleg ki akarják küszöbölni és helyre akarják hozni ezeket az elhajlásokat. E kongresszus tárgyalása nagyon komoly és értékes volt. Nem említhetem fel az itt elmondott összes értékes beszámolókat és az összes figyelemre •méltó fellépéseket és javaslatokat, amelyeket a vita során előadtak. Ezt a szélesen elágazó kongresszus utáni kampányban kell majd értékelni és kihaszná'ni. Biztosítlak benneteket, hogy számunkra, a CsKP Központi Bizottsága küldöttsége számára, kongreszszusotok és beszámolóitok és az itt lefolyt vita sok tekintetben nevelés és okulás volt. Egyre azonban mégis külön fe! kell hívnom' a figyelmeteket nézetem ?zerint és küldöttségünk más ta&lí-kia.k egyértelmű meggyőződése szerint éspedig a vita során elhangzott felszólalásokra gyakorlati megjegyzésekre, javaslatokra és tapasztalatokra, amelyeket itt a szónoki emelvényről elmondottak nekünk a nőde. legátusok, élmunkásnők gyárainkból, műhelyeinkből és földjeinkről. Habár a kongresszus négy egész napon át ülésezett, lehetetlen volt mindenkinek alkalmat adni a felszólalásra, akiknek volt mit mondaniok a kongresszusnak s akiknek felszólalásából bizonyára még sok mindent tanulhattunk volna. Ogyis azt gondolom, hogy itt megdönthetetlen bizonyítékait adták annak, hogy népi demokratikus, a szocializmus felé ha'adó köztársaságunkban a nők egyenjogúságának hangoztatása nem üres kedveskedő frázis, éppenúey, mint ahogy nem kedveske, dő szólam, a nemzetiségi egyenjogúság hangoztatása. A vita a kongresszuson, az üzemek, a kerületek, az Egységes Földműves Szövetkezetek, az ifjúsági Szö. vétség, a nők szervezete, a hadsereg, a nemzetvédelem; a szellemi munká- j I sok stb. kiküldötteinek megjelenése 1 arról tesz bizonyságot, hogy csak a kapitalista kizsákmányolás lerombolásával és a szocializmus építésével hullanak le a kulturális alsóbbrendüség bií lincsel, amelyekben a kapitalista haszon érdekében a burzsoá rezsim fogva akarja tartani a nemzeteket, habár demokrata és nacionalista szólamokkal hozakodik is elő. Annak a nemzetnek, amelyben a nő, az asszony, -z ipari munkásnő és a parasztasszony felszabadult a szociális jogtalanság, a gazdasági szolgaság és az alsóbbrendüség igájából, nem kell aggódnia jövőjéért, sem sajátos nemzeti létéért. Ilyen nemzet nem pusztulhat el. (Taps.) És a szlovák nemzet azért megy előre, mert nőiben és anyáiban van az új. nemzetileg megbízható, egészségts és osztálytudatos fiatal dolgozó nemzedék új nevelésének biztosítéka. A mi asszonyaink, az élmunkásnők, a gyárakból és a mezőkiől nemcsak hogy segítenek nekünk felépíteni az új ipari és mezőgazdasági termelést, ők segítenek nekünk felnevelni az új szocialista nemzedéket is, az új ifjúságot, Gottwald ifjúságát. (Taps.) Ez az új szlovák ifjúság csak most bontja ki győzelmesen és büszkén, örömújongással a szocialista országépítés lengő lobogóját. Karöltve az egész Csehszlovák Köztársaság ifjúságával, a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok fiatalságának oldalán megfogja védeni a békét és felépíti boldog és örömteli jövendőjét, az új igazságos szocialista világot. (Taps.) Szlovákiában ennek a buzgó országépítésnek jeladása Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongreszszusa. Kívánom mindannyiotoknak, minden delegátusnak, kívánom az új Központi Bizottságnak, amelyet ezen a kongresszuson fogtok megválasztani, hogy a marx-leninizmus zászlaja alatt, a nagy Sztálin útmutatása szerint a Csehszlovákiai Kommunista Párt elnökének és köztársasági elnökünknek, Klement Gottwaldnak, valamint Široký elvtársnak vezetése alatt teljesítsétek ennek a történelmi kongresszusnak határozatait. Befejezem, elvtársak és elvtársnők azzal, hogy közös munkánknak, a szocialista munkaversenyek és az ötéves terv következetes teljesítésénak a cseh országrészekben és Szlovákiában is iskert kívánok, szerencsét és boldogságot a cseh és szlovák népnek. (Hatalmas taps, a kiküldöttek helyükről felállva éltetik a CsKP-tés Sztálin, Gottwald, Široký elvtársa^ kat.) Lenin elvtárs a forradalmi tömeget harcra buzdítja. A IX. kongresszus is azon az úton halad, amelyet a Nagy Októberi Forradalom és Lenin elvtárs mutatott nekünk. — A kongresszusi terem előcsarnokában hatalmas fesU mény, egy szovjet művész alkotásának másolata fogadja a küldötteket latot keresett az SzKP második központi bizottságával és így irányította annak munkásságát. 1942 áprilisában a szlovák Állambiztonsági Központ (USB) letartóztatta Krajňák és Stahl mérnököt és velük együtt további elvtársakat. Osoha elvtárs, akinek sikerült volt megmenekülni a letartóztatás elől, megalakította az SzKP harmadik központi bizottságát. A Párt ismét gyorsan magához tért a két utolsó csapás fájdalmából és az ő érdemének mondható, hogy a nemzetfelszabadító harcok alaja mindjobban megerősödik. Široký elvtárs továbbra is irányítja a Központi Bizottság működését. A Párt folytatja agitációs mnnkáját a katonaság soraiban. Fáradhatatlanul, minden eszközzel azon dolgozott, hogy a szlovák katona msgértse, hogy a nagy és hősi Szovjetúnió elleni harc. ban saját érdekei ellen küzd, mert a Szovjetúnió egyedüli tényleges védője azoknak a kis nemzeteknek, amelyek szabadság után vágyakoznak. E munkának hatása alatt a szlovák katonák keresztezik áruló katonai parancsnokaiknak terveit, mégpedig olyformán, hogy egyrészt nem hajlandók a harcokban résztvenni, másrészt egyenként, sőt tömegesen csatlakoznak az orosz partizánokhoz. Az antifasiszta harcosok tömegeinek növekedésével, emelkedik az illegális lapok száma is, mint amilyenek a „Žprávy Komunistickej Tlačovej Kancellária", „Mor hol" stb., amelyekben a Párt állást foglal különböző kérdésekben, híreket hoz politikai és katonai eseményekről, mozgósítja a szlovák népet, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a hitlerista katonai front megbontásában, mégpedig szabotázsokkal. sztrájkokkal, nemzeti for. radalmi bizotts4gok létesítésével. A Péárt nemcsak a dolgozó nép harcbaszólítója, hanem egyenesen megszervezője minden akciónak. Munkássága nagy sikereket ér el, amint ezt a főleg keletszlovákiai szabotázsok és forradalmi akciók igazolják. A fasiszta hatalmasságok dühöngése nem ismer határt és ezzel egyidejűleg fokozzák terrorjukat. 1942 júliusában a szlovák Állambiztonsági Központ (USB) letartóztatja Osoh' és Lietavec és Dubček elvtársakat. Igy lebukott a Szlovákiai Kommunista Párt harmadik Központi Bizottsága is. De 1942 augusztusában Bašťovanský elv. társ Hrušovský elvtárssal együtt létrehozza a Szlovákiai Kommunista Párt negyedik Központi Bizottságát. Mint az előzőkkel, úgy ezzel a központi bizottsággal is. fenntartja Siroky elvtárs a kapcsolatot, valamint a fogságba vetett elvtársakkal is. Az új Központi Bizottság fokozatosan kimélyíti a kapcsolatot az egyes kerületekkel, kiépíti a hálózatokat, melyeket a tömeges letartóztatások széttéptek. Amíg a negyedik Központi Bizottság nem tudott összeköttetést teremteni a keleti kerületekkel, ezekben Borovský elvtárssal az élen a Párt keleti vezetősége irányította a pártakciókat. A Szlovák Kommunista Párt negyedik Központi bizottságának időszakában jelent meg Bašťovanský elvtárs munkája „A leninizmus taktikájáról és sztratégiájáról", valamint „A szlovákok nemzeti fejlődése marxista megvilágításban". Harc fejlődik Szlovákia szabadságáért. A szlovákiai partizánmozgalom 1942—43-ban a német fasis-zta gyilkosokat és bratislavai árulóikat a dühöngés önkívületébe hozta. 1943 áprilisában és májusában egész Szlovákia területén a fasisztaellenes elemek üldözésének új hulláma csapott át s ennek során letartóztatták Bašťovanský és Hrušovský elvtársakat, valamint a kerületek és járások pártfunkcionáriusainak túlnyomó részét. Már a Szlovák Kommunista Párt negyedik Központi Bizottságát is, szétverték, de a Párt továtob élt és harcolt. Az új vezetőség létrehozásáig az egyes pártszervezetek önállóan végezték munkálkodásukat. 1943 júliusában a zsolnai textilgyárban sztrájk robbant ki, amelynek elnyomására Tisoék katonaságot küldtek és tankokat vonultattak fel, ds a sztrájkot mégsem tudták elnyomni. A gyárban tűz ütött ki. Sztrájkra és tűzre került a sor a rózsahegyi textilgyárban is és a katonai objektumokat sorozatos szabotázscselekmények gyengítették. 1943 július 22-én Gottwald elvtárs Moszkvából Szlovákiába küldte egyes munkatársait, élükön Šmidke és Bacílek elvtársakat, hogy támogassák az ellenállási mozgalmat. E csoport ejtőernyővel ereszkedett le lengyel területen és augusztus 4-én hosszú és fáradságos út után megérkezett rendeltetési helyére. Felvette a kapcsolatot a Szlovákiai Kommunista Párt szervezeteivel és a partizán-osztagokkal, Dr. Viktory elvtárs segítségével Šmidke elvtárs összeköttetésbe lépett a fegyházban Široký' elvtárssal s összeállították a Párt új vezetőségét. Ez a pártvezetőség hosssiú és nehéz tárgyalások után a szlovák burzsoá ellenzékkel egyezményt kötött s 1944 szeptember havában létrejött a Szlovák Nemzeti Tanács. A szlovák nemzet és Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harcnak ettől a perctől fogva egységes hazai poiiükai vezetése volt. A Szlovák Nemzeti Tanács nevében a Kommunista Párt felvette a kapcsolatot a szlovák hadsereggel és a csendőrség főparancsnokával. A Párt egyes szervei is megkezdték az együttmunkálkodást katonai helyőrségekkel és csendőrállomásokkal. — Nemzeti bizottságok létesültek, mégpedig mindenütt, ahol a Szlovákiai Kommunista Párt alapszervezete működött. 1944 július 29-én a Központi Katonai Tanács megalakulása után megtették az összes előkészületeket a német fasiszták és hazai árulók ellen a szlovák népi felkelésre. 1944 augusztus 29-én Tiso kérésére Hitler Szlovákiába négy SS-hadosztály t küldíttt. De ugyanazon a napon a szlovák nép hősi felkelésében magasba csapott a szabadsák lángja, a szlovák nép a Szlovákiai Kommunista Párt vezetésével felkelt, hogy a fasiszta igát és a hazai árulók bandájának uralmát lerázza magáról. A Szlovákiai Kommunista Párt a felszabadult területeken illegalitásból legalitásba ment át és hála szilárdan megépített szervezeti hálózatának, azonnal hozzáláthatott a nemzeti felkelés vezetéséhez. A Kommunista Párt vezető szerepe a szlovák nemzeti felkelésben, a népi demokratikus Szlovákiáért és Csehszlovákiáért folyó harcban minden időkre dicsőséges fényt fog vetni a Szlovákiai Kommunista Párt valamint a Csehszlovákiai Kommunista Párt .munkáj ára.