Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-27 / 121. szám, szombat

­UJSZ 0­1950 május 25 tflségteljesebb és legszélesebb szerve, zete a szakszervezetek, amelyeket teljes joggal hívunk a szocializmus Iskoláinak, mert a munkásosztályt és a bérért dolgozók legszélesebb ré­tegeit előkészítik és nevelik a politi­kai életre, az építömunkára, a szo­cializmus felépítésére. Szlovákiában a szakszervezeteknek 617.137 tagja van, ami annyit jelent, hogy a bér­ért dolgozók 81%-a van a szakszerve­zetekben szervezve. A tervteljesítés és a termelési feladatok szempontjá­ból a szakszervezetek tevékenysége nagyjelentőségű. A Párt vezető szerepét a szakszer­vezetekkel szemben úgy érvényesiti, hogy a pártszervezetek és szervek a kommunistáknak és a dolgozóknak a szakszervezetekben útmutatást ad­nak az alapvető és fontos kérdések­ben. Szem előtt kell tartani, hogy a szakszervezetek tömegszervezetek, amelyeknek szerveit a tagság de­mokratikusan választja és amelyek­nek tehát joguk van arra, hogy sa­ját kérdéseikben döntsenek. Helytelen tehát, ha egyes helyeken a Párt a szakszervezeteknek diktál, ha a KSS üzemi szervezete a szak­szervezeti csoportot megkerüli, vagy akár helyébe akar lépni. Az üzem munkásságát a termelési feladatok teljesítésére, a szocialista versenyek felvirágoztatására a Párt síkeresen csak a szakszervezetek útján tudja mozgósítani. A kommunistáknak, szakszervezeti funkcioáriusoknak ar­ra kell törekedniök, hogy a szakszer­vezetek — a nem kommunistákat is beleértve — önkéntesen rendeljék ma­gukat alá a Párt vezető szerepének, hogy önkéntesen fogadják el annak vonalát, a szocializmus felépítésének alapelvét és mozgósítsák az építő' munka érdekében a munkásosztályt, A szakszervezeti tagságot arra kell nevelniők, hogy a Pártban ne lássa­nak konkurrens szervezetet, hanem vezető erőt, amely hivatva van az egész állami és gazdasági életet igaz­gatni és a szakszervezeti szervezetek fejlődését is megsegíti. A kommunisták nagy feladata a szakszervezetekben a nem kommu­nisták iskoláztatása és nevelése, be­vonásuk a vezető funkciókba és ak­tív munkába, hogy a szocializmus építésében a nem párttagok széles tömegének részvételét biztosítsuk. A Párt vezető szerepét a szakszer­vezetek és a többi nemzeti szerveze­tek viszonyában a kommunistáknak az állandó meggyőzés, a türelmes fel­világosítás munkájával kell kifejte­niök, semmiesetre sem parancs vagy bürokratikus utasítások útján. A Szovjetúnió Barátainak Szövet­sége ma hatalmas tömegszervezet, amelynek 543.336 tagja van, figye lemreméltóan megnyilatkozott és megnövekedett a csehszlovák-szovjet barátság napjaiban és a Sztálin elv­társ 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepek idején. Biztosítani kell most azt, hogy a szövetség a fal­vak és városok dolgozó népe között oly jelentőségteljes aktivitást fejtsen ki, amely megfelel nagy hivatásá­nak, valamint nagy számbeli erejé­nek is. Hasonlóan pozitíve kell értékelni a CsISz működését, amely Szlová­kiában május 23-ig 306.000 tagot számlált, ami annyit jelent, hogy a kongresszus idejére megállapított tagszerző kvótát, azaz 300.000 tagot már túllépték. A tagszerzésben to­vábbra is sikeresen halad előre ifjú­ságunk. A CsISz a szlovák közélet­ben igen jelentőségteljes helyet szer­zett magának és mind az építés erő­kifejtésében, mind a kulturális és nevelés munkájában fontos tényező. A CsISz mellé sorakozik fel legif­jabb építőinknek, a pioníroknak szer­vezete, amelynek 440 megalakított csoportjában eddig 37.557 tagja van és amely előtt hatalmas fejlődés és a sokoldalú tevékenység kilátása áll. Értékes munkát feót ki a Zsivena, a Csehszlovák Nők Szövetsége, mely­nek 1703 tagozatában 124.810 tag so­rakozik fel. E szövetség sikeresen nyeri meg Szlovákia nőit, főként a földművesasszonyokat a szocializmus útjára. A földművesek tömegszervezete, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége 3394 helyicsoporttal ren­delkezik, 134.021 férfitagja, 95 582 nő­tagja van, összesen tehát 227.603 tag­gal rendelkezik. Ezek a számok bizo­nyítják, hogy munkásságuk sikeres éspedig főleg a földművesasszonyok­nál. A szlovákiai Egységes Földmű­ves Szövetség a végrehajtott újjászer­vezés után kétségtelenül megjavította ténykedését, munkáját azonban még jobban el kell majd mélyítenie és mi­nőségi szempontból javítania, még öntudatosabban kell a főfeladatokra irányítania és teljes mértékben ki kell használnia azokat a nagy lehe­tőségeket és azt a nagy apparátust, amellyel a szlovákiai Egységes Föld­műves Szövetség rendelkezik. Az egységes testnevelésügyi szerve­zetnek, a Szokolnak ma 97.381 tagja van és kezd tervszerűbb munkássá­got kifejteni. A Szokolnak ugyancsak nagy politikai nevelési feladatai van­nak A Szokol Szlovákiában 940 egy­séggel rendelkezik, ezek közül 427 üze­mi, 513 helyi. Nagy tömegalapokkal rendelkezik a szövetkezeti mozgalom, amelyben dolgozó tömegek százezrei vannak szervezve. A Sľub-nek ma Szlovákiában 50 347 tagija van. A felsorolt adatokból világosan ki tűnik, mily jelentőségteljes feladatot töltenek be és milyen nagy erőt je­lentenek a tömegszervezetek. Bizo­nyítéka ez a tömegek növekvő akti­vitásának és ön tudatosságának, amely­lyel tanúbizonyságot tesznek népi de­mokratikus berendezkedésünk mel­lett. Ezek az országos szervezetek hathatós eszközök a dolgozók széles tömegeinek építő és politikai mozgó­sítására. Éppen ezért a kommunisták kötelessége, hogy ezekben aktíve ve­gyék ki részüket, a nemkommunis­táknak például szolgáljanak és ugyanakkor elősegítsék e szervek to­vábbi növekedését és működésünk fejlődését. -mL A Engedjétek meg most elvtársak és elvtársnők, hogy ismertessem veletek Pártunk szervezeti helyzetét és szo­ciális össz tételét, A statisztikai adatok alapoán, amelyek a szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusára készültek, Pártunknak 236.432 tagja van (nem számítva ebbe a Pártnak a hadse­regben és a biztonsági alakulatokban levő tagjait). Ebből 169.297 (71.6 szá­zalék tag és 67.135 (28.4 százalék) tagjelölt Ha a párttagok számát Szlovákiá­ban (236.432) összehasonlítjuk a la­kosság összlétszámával (nem egész 3.5 millió) és ugyanezeket az adato­kat összállami viszonylatban (a Párt tagjainak száma több mint 2,300 000, az ország lakosságának száma 12 mil­lió), úgy világosan megmutatkozik, hogy Pártunknak Szlovákiában ab­szolút és relatív szempontból gyön­gébb a számbeli ereje, mint a cseh országrészekben. Nyugalmunkban zavarhat bennün­ket az a tény, hogy Pártunkben még ma is — öt évvel felszabadításunk és két évvel februári győzelmünk után tagságunkban fluktuáció léte­zik, valamint, hogy egyes szerveze­teinkben nagyon komoly adminisz­tratív rendetlenségek mutatkoznak. Szervezeteink, főleg a kerületi és já­lődését és sokszor gyöngítik a Pártot bizottságaink vagy funkcionáriusaink egyenesen büntetendő eljárása kö­vetkeztében. A Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának oktatója meg­látogatta a Párt kassai járási helyi' szervezetét, ahol a létszám 25 taggal csökkent és megállapítva a helyzet okait, felkeresett egy elvtársat, akit a tagnévsorból kihagytak. Amikor az oktató megkérdezte, hogy ez miért történt így, azt válaszolta, hogy to­vábbra is a Párt tagjának érzi magát ám nemrég a helyiszervezet elnöke elküldte hozzá fiát, aki elkérte tőle párttagsági igazolványát. Arra a kér. désre ,hogy miért adta ki, azt felelte, hogy egyáltalában nem tudta, miért van szüksége a pártbizottságnak az igazolványra. A SzKP helyiszerveze tének elnöke ezt azért tette, mert az említett elvtárs több hónapon át nem fizette tagjárulékát és nem járt el a taggyűlésekre. A helyiszervezet bi­zottságának egyik tagja sem beszélt azonban a dolgokról, nem figyelmez­tette őt, magyarázattal sem szolgált, egyszerűen gépiesen, bürokratikus módon. törölték a tagok sorából. Az elvtárs oktatónkai való beszélgetése során hangsúlyozta, hogy a hátrálé" kos tagdíjakat ki akarja egyenlíteni. A taggyűlésekre nem járhatott azért, mert mint kőműves, más járásban dolgozott. E vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az említett Párt helyi­szervezetét a járási titkárság részé­ről az egész év folyamán senki sem kereste fel. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez az eset nem egyedülálló, a vizsgálat során bebizonyosodott, mi­lyen helytelen és nem bolsevista mód­szereket használnak általánosságban szervezeteink. A Szlovákiai Kommunista Párt szociális összetétele a következő: a Párt tagságának 51.27-át munkások, 17.38 százalékát földművesek, 20.54 százalékát dolgozó értelmiségiek, 4.7 százalékát iparosok alkotják. Az em­lített átcsoportosításnak pozitív kö­vetkezményei lettek, a párttagság szociális összetétele tekintetében oly­irányban, hogy a párttagságnak több mint felét munkások alkotják. Azon­A Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusa lehetővé tette újabb Pártjelöltek befogadását Pártunkba éspedig az élmunkások soraiból. Mi­ként hajtja végre Pártunk Szlovákiá­ban ezt a határozatot? A Csehszlová­kiai Kommunista Párt IX. kongresz­szusa óta e hó 12-ig a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsá' gának titkárságához 522 jelentkezés futott be. Tagjelöltül 237 élmunkást és élmunkásnőt fogadtunk el, A töb­bi jelentkezések még vizsgálat alatt vannak. Ezek az eredményék nem kielégítők és nincsenek összhangban az élmun­kásmozgalom nagy fejlődésével. Kü­lönösképpen elégtelenek e tekintetben az eredmények a mezőgazdasági szek torban, ahonnan is az állami gépállo másoktól összesen 12 jelentkezés ér kezett, az állami birtokokról pedig összesen csak egy élmunkás jelent­kezett. Ugyancsak nem értették meg jelentőségében és nem valósítják ineg a szlovákiai Kommunista Párt Köz ponti Bizottságának november 10 éj 11-től keltezett határozatát a haladó és öntudatos kis- és középföldműve­seknek a Párt tagjelöltjévé való fel­vételéről oly községekben, ahol mos­tanáig nincs még pártszervezet. Ez az elégtelenség annál komolyabb, mert Szlovákiában még mi/idig 216 olyan község van, ahol a Pártnak nincsen helyi szervezete. A kongresszus utáni aktivitásunk keretében ezeket a fogyatékosságokat a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusa és a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga novemberi határozatainak szelle­mében helyre kell hoznunk. A Pártot ezeken a szektorokon meg kell erősí­teni. A jelen időszakban végződik azoknak az elvtársaknak tagjelöltig! időszaka, akiket az igazolási eljárások során kétévi várakozási Idővel beso­roztak A tagállományba való átmi­nősítés előtt ezeket a tagjelölteket új ból alapos igazolás alá kell venni. Pártszervezeteinknek és azok bizott­ságainak hozzá kell fogniok ehhez az aktushoz teljes felelősségük tudatá­ban és komolyan kell megvizsgálniok, vájjon a jelölt érdemes-e arra a nagy megbecsülésre, hogy a Kommunists Párt rendes tagja lehessen. a tő^thit? Szlovákia szocializmust építő dolgozó népének nagy ünnepnap­jait éljük. A legjobb épitök jöt­tek össze Bratislavában, hogy megtárgyalják az eddig megtett utat és a Párt kipróbált bolseviki vezetőjének útmutatásán elindul­va bátrabban és gyorsabban ha­ladjanak előre a jövőben az összes dolgozók boldog életét biztosító szocializmus felé. „Az SzKP IX. kongresszusát megnyitottnak tekintem. A CsKP Központi Bizottsága és Gottwald elvtárs iránti forró szeretet, a di­cső SzK(b)P és Sztálin elvtárs iránti lángoló szeretet, hűség és hála jegyében..." Ezek voltak Ďuriš elvtárs bevezető beszédének első szavai és úgy hisszük, ezek a szavak jellemzik legjobban az SzKP IX. kongresszusának légkö­rét. 1950 május 24-én 9.55 perckor a kongresszusi harsonák hangjai mellett lépnek a főtribünre Szlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tag­jai, élükön az SzKP elnökével, Ši­roký elvtárssal. „Éljen Široký elv­társ", „Gottwald, Široký", „Sztá­lin, Gottwald, Široký", ezek az él­tetések hangzanak lelkesen és mindent elsöprő erővel az ünne­pélyesen feldíszített óriási terem­ben, a Dunavásár új kiállítási csarnokában. Alig csendesül le a lelkes üdvözlés, máris bejelenti az elnöklő Ďuriš elvtárs, a Köztársa­ság földművelésügyi minisztere, hogy éppen e pillanatban érkezett meg a CsKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amelyet Zápo­tocký elvtárs, miniszterelnök ve­zet. Široký és Baítovanský elvtár­sak eléjük mennek és aZ egész kongresszusi tömeg egetverő, lel­kes üdvözlése mellett a terembe lépnek Zápotocký elvtárs, a CsKP elnökségének tagja, šverma Mária eMársnő, a CsKP főtitkárának helyettese és Bruno Köhler elv­társ, a Központi Bizottság káder­osztályának vezetője, a Párt régi harcosa. Az első napon még sok ízben megnyilvánult Szlovákia legjobb dolgozóinak ez a tüntető szeretete, hűsége és ragaszkodása a CsKP, Gottwald és Slánský elvtárs iránt. A himnuszok elhangzása után sor került Ďuris elvtárs megnyitó beszédére. A kiállítási csarnokot minduntalan megremegteti a kül­döttek ütemesen fedübörgő hang­orkámja, amely összekapcsolja Sztálin elvtárs nevét a békével. Ďuris elvtársat, amikor a proletár nemzetköziség óriási életerejéről beszél és a dolgozók nemzetközi szolidaritását említi, minduntalan hosszú időre megszakítja a párt­ragság lelkes éltetése és beszéde után spontánul és megindítóan felhangzik az Internacionále. Az első nap délelőttiének leg­szebb eseménye az volt, amikor Zápotocký elvtárs lépeti a mikro­fon elé, hogy felolvassa a CsKP üzenetét Szlovákia épitői IX. kon­gresszusának. Az üzenetet Gott­wald és Slánský elvtársak írták alá. Pártunk további országépítő munkája szármára ennek az üze­netnek óriási jelentősége van. Még jobban megszilárdítja, acélossá kovácsolja a csehszlovák munkás­osztály egységét és a CsKP erejét, amelynek szilárd alkotórésze, har­ci osztaga Szlovákia Kommunista Pártja. A kora délutáni órákban gyö­nyörű ünnepi pillanatok követ­keznek. Szlovákia dolgozó népi­nek régi és forrón szeretett vezé­re, široký eivtárs lép a szónoki emelvényre. „Éljen Široký elv­társ", Sztálin, Gottwald, široký,— éljenek örökké", „Široký vezeté­sével vidáman építünk", viharzik a terem és Široký elvtárs beszámo­lóját visszafojtott lélegzettel, meg­feszített figyelemmel, időnként feltörő lelkes tapssal követi az egész terem. Erős és hatalmas hangon felelt a kongresszus Širo­ký elvtárs beszámolójának arra a részére, amelyben meghirdeti az éle s harcot a burzsoá-nacionaliz­mus ellen és kifejti <j proletár­nemzetköziség gondolatát. Amikor a csehszlovákiai munkásosztály egységétől, a csehszlovák mun­kásosztály egységet pártjáról, Gottwald elvtársról és a nemzet­közi munkásosztály élcsapatéról, az SzK(b)P-ről és Sztálin elvtárs­ról beszél, ismét egetverő tapsban é s éljenzésben dübörög fel a hű­ség, a hála és az öröm megnyilvá­nulása, amely Široký elvtárt be­szédének befejezése után sem akar elcsitulni. De ez természetes is. Szlovákia dolgozói Široký elvtárs szavára, egyetlen intésért harcba kelnének mindenki ellen, aki a békés és boldog országépítést, a Kárpáltok alatt élő népek boldog munkáját akarná megzavarni. Amikor az­után Ďuris elvtárs a kiküldöttek és az egész Párt nevében fogadal­mat tesz, hogy a široký által kitű­zött feladatokat teljesíteni fogjuk, az egész kongresszus feláll helyé­ről és könnyes szemmel kiáltja Široký elvtárs felé: „Megfogad­juk!" rási bizottságok, amikor a kongresz­szusi statisztikát összeállították, meg­állapították, hogy „elvesztették" tag­ban komoly elégtelenség a földműve­seknek aránylag kis száma a Párt­ban. Pártunk össztagságánek 11.57 ságuk egyrészét. A dolog gyökerére I százaléka nő. Ez a szám nagyon elég­mentünk és azt tapasztaltuk, hogy e csökkenés részben úgy következett be, hogy a párttagság egyrésze a hadsereg vagy az SNB szolgálatába lépett, részben, hogy a tagok új mun­kahelyekre kerültek, részben pedig adminisztratív rendetlenségek követ­keztében. A dolgok mélyebb vizsgá­lata során rájöttünk arra is, hogy az alap-, járási és kerületi szervezeteink nem figyelik és nem ellenőrzik elég­ségesen a tagság állagát, annak fej­telen, különösen, ha figyelembe vesz­szük, hogy Pártunknak országos mé­retben 33 százalék nőtagja van. Az ifjúság 25 éves korhatárig a párttag­ságnak 9.72 százalékát alkotja, ami szintén jelentékenyen kevesebb, mint az egész állami viszonylat (14.5 szá­zalék). Pozitív jelentőséggel bír a Párt szervezeti fejlődésére a tagság jelen­tős átcsoportosulása a helyiszerveze­tekből az üzemj szervezetekbe. A pártígazolványok kicserélésének kampánya keretében, amely ez év őszén fog végbemenni, a tagok újabb igazoltatására kerül sor, amely még inkább megerősíti a Pártot és lehe­tővé teszi a Pártnak, hogy megszaba­duljon azoktól a nem méltó tagjaitól akik az elmúlt igazoltatási eljárások során nem voltak leleplezve és eltávo­lítva. A Csehszlovákiai Kommunista Pár! Központi Bizottsága titkárságának határozata a tömegpolitikai agitációs munkáról arra figyelmeztet, hogy az 1948. évi februári időszak után a Párt szervei elmulasztották a tagság meg­győzését szolgáló munkát és ellankad­tak a meggyőzés legfontosabb formái­nak érvényesítésében; a nyilvános gyűlések megszervezésében és a személyes agitációban. Tekintettel arra, hogy a szocializmus építésének súlypontja elsősorban az üzemekben és a falvakban van, az egész Párt kötelessége, hogy a meg­győzés munkáját, munkánknak éppen e két legfontosabb gyújtópontjában fejlesszék. Szlovákia állapotaink közepette az agitáciás és a meggyőző munka az üzemekben annál nagyobb jelentősé­gű, mert Szlovákiában a munkásosz­tály aránylag fiatal és sorai az iparo­sítási politika, azaz régi üzemek kiszé­lesítésével, új üzemek és gyárak épí­tésével gyorsan nőnek. Természeies, hogy ezek az új munkások, akik túl­nyomó többségben a falvakból érkez­nek, az üzemekbe konzervatív szem­léletetet és az elmaradt falusi rétegek előítéleteit viszik be. A munkához való új szocialista viszonyra, a szocialista építés feladatainak világos politikai megértésére, annak a tudatnak feléb­resztésére, hogy minden munkás együttesen felelős az üzem fejlődésé­ért és a tervek teljesítéséért, a mun­kásokat napról napra türelmes meg­győzéssel, felvilágosító munkával kell minderre ránevelni. M"Hen módszerekkel kell ezt a munkát az üzemekben elvégezni? Mindenekelőtt nagyobb figyelmet kell szentelnünk a gyűlések és beszélgeté­sek megszervezésének, amelyeken megvitatják a munkássággal az idő­szerű politikai és gazdasági kérdése­ket, egyes üzem problémáinak szem. szögéből. A KSS özemi szervezetének ezeket az öléseket vagy beszélgetéseket gon­dosan kell előkészítenie, gondoskodnia kel! a munkásság, a mesterek és technikusok részvételéről, a vita gaz­dag kiszélesítéséről, 8 kritikáról és az összejövetelek és beszélgetések szín­vonalának jó ideológiájáról. Nagy figyelmet kell szentelnünk az üzemi sajtó, az üzt-mi rádió feljavítá­sának, hogy a szemléltető agitáció hathatós eszközeivé váljanak üzeme­inkben. Szlovákiában ez idő szerint 118 üzemi újság van, ezeknek egy­harmada hetenkent jelenik meg és úgyszólván nincs ígyetlen olyan na­gyobb üzem sem, amelyben ne lenne már házi rádió. Am nyugodt lelkiisme­rettel nem mondhatnók el, hogy az így kialakított nagy agitációs lehető­ségek tfljes mértékben ki lenrínek használva." Az üzemi rádió és A^M"* csak úgy tudja hivatását jól telj;'J&­ni, ha az üzemmel kapcsolatos koftrét példákra világosítják fe! dolgozóiakat politikai és gazdasági főpromémáink­ról, ha e problémáknak megvilágítása oly nyelven történik, amely világos, tiszta s érthető a munkásság számára. Egyes üzemekben jól beváltak az úgynevezett építőkőrok. A meggyő­zésnek ezt 3 módszerét Is népszerűsí­teni és bővíteni kell az üzemekben, a meggyőzés munkájának fontos eszkö­ze a fali újság és az úgynevezett vil­lámúfság, amelynek ugyancsak na­gyobb figyelmet kell szentelnünk, mint eddig. Am mindenekelőtt nem szabad meg. feledkeznünk arról, hogy a tömegek politikai meggyőzésének formája a személyes agitáció. 1948 februárja után erről a semmivel sem pótolható fegyverről megfeledkeztünk, azt a sa­rokba állítottuk Most újból elő kell venníink, ki kell fényesíteni, állandóan és türelmesen fel kell használni nap nap után. Minden kommunista harcos agitátor legyen a maga munkahelyén, környezetében a dolgozókat meg kell győznie politikánk helyességéről, az építő munka aktív munkájába be kell vonni a nemkommunistákat. Agitációnk csak úgv lesz isikeres, ha aktív lesz, harcos és mindenekelőtt konkrét, ha abban az üzem és 1 a mű­hely Igazi képe fog tükröződni,-annak igazi munkája, tapasztalatai és j/doblé. mái. Ezért ki kell emelni a sikereket, imelyeket nz özem, á mflhely, az egyes dolgozók elértek, másrészíŐI el kell bírálni a hiányosságokat és fel keli tárni okaikat "és okozóikat. ' Az aeftácfós munkát összhangban kell vezetni az üzerr, főfeladataival és ép­pen Őzért a főhangsúlynak mindenek­élőtt f. terv teljesítését, annak túlié, pésén, i szocialista versenyen, az él­munkásinozgaloni tömeges fejleszté­sén, béľjio'itikánk alápélveinek megvi­lágításán. az abszencia és fluktuáció elleni harcon, stb. kell lennie. Am eze­két a felacatokat egybe kell kötni bel. és külpolitikánk főkérdéselvel, fgy pl. a békéért folytatott harccal, hogy tel. jes megvilágításában kitűnjék építő, feladatainknak nagy súlya. Szerveink működésébe mélyen bele kell vésődnie annak a tudatnak, hogy mily nagy fontossággal bfr tőrnegpo­lítikal tnunká-íságunk, hogy a Párt < még szorosabban és következetsseb­ben megszilárdítsa kapcsolatát a tőme. gekkel, hogy mozgósítani tjidja a dol­gozók legszélesebb rétegeit a szocia­lizmus építésére, az osztályellenség el­leni harcra, hogv emeljük dolgozóink szocialista öntudatát, megerősítsük bennük az új szocialista hazafiságot, (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents