Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-26 / 120. szám, péntek

1S50 május 26 U J SZO A SZLOVÁKIAI KOMMUNISTA PÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK MÁSODIK NAPTA Az ötéves terv feladatai Szlovákiában Puli elvtárs beszámolója A csehszlovákiai gazdaság felépí­tése és átállítása ötéves tervének feladata, hogy egész gazdaságunk­ban a termelési erök fejlesztésével dolgozó népünk életszínvonalát emelje. Az ipari termelés ily lénye­ges emelkedése alapján, valamint a mezőgazdasági termelés jelentős emelkedésével a nemzeti jövedelem fokozott növekedését érjük el, annak igazságos elosztásával pedig a nép növekvő igényeinek kielégítését, anyagi és kulturális színvonala eme­lését érjük eL Külön súlyt fektet az ötéves terv a szlovákiai gazdaság fejlesztésére. A termelési erök fejlődése Szlovákiá­ban gyorsabb mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mint a cseh or­szágrészekben. Szlovákia iparosítása az az út, amely Szlovákia hatalmas szocialista iparához vezet és a mező­gazdasági termelő erök gyorsabb fej­lődésének előfeltételeihez vezet. Az ötéves terv teljesítése tehát pártunk legfontosabb politikai fel­adata, mintaszerű teljesítése pedig Szlovák a dolgozó népe politikai mo­bilizációjának főcélja, AZ ÖTÉVES TERV TELJESÍTÉSE AZ IPARBAN. Kötelességünk hogy egyenlő szor­galommal teljesítsük Szlovákia ipa­rosításának feladatait, mind az öt­éves terv feladatainak invesztíciós részében, amelyeket iparunkra szab, mind a termelési feladatokban. Az iparosító politikában eddig nagy sikereket értünk el. A múlt év­ben 14 új üzem kezdte meg működé­sét. Ebben az évben további 23 üzem kezdi meg működését s ezeknek egy része — a pártunk IX. kongresszu­sára vállalt kötelezettségeknek kö­szönhetően — már működésbe is lé­pett. Üzemeinkből az új termékek tizei és százai kerülnek ki, olyanok, amelyeket a szlovákiai ipar eddig nem termelt. Termelésük a tudomány legmodernebb módszerei szerint fo­lyik mert iparosításunkat a fejlett modern technika színvonalán való­sítják meg. Ám az iparosítás folyamatának közelebbi vizsgálata során fogyatko­zásokat is észlelünk, amelyek annak iramát lassítják. A beruáhzási terv a mult esztendőben sem volt 100 szá­zalékban teljesítve. (86.8%-b^n.). A \ nemteljesítés oka a nemépítészeti \ beruházások (mind belföldi mind, im­\ portált) szállításának nemteljefsíté­se volt. Hogy javítsuk a beruházási terv teljesítését, szükséges, hogy Bókkal következetesebben kísérjük fi­gyelemmel az építkezési beruházáso­kat. a termelési lehetőségeket, főleg a gépiparban és a behozatali lehető­ségeket. A beruházási terv jobban volt tel­jesítve a szükségleti cikkek gyártá­sában m'nt a nehézipar- termelés­ben. Tekintettel arra, hogy Csehszlo­vákia ipara átállításában a főüang­súly — és így a szocialista iparosí­tásban is a főhangsúly — a termelés­nek, a termelési eszközöknek fejlesz­tésén van, a jövőben döntő súlyt kell fektetni, a nehézipar fejlesztésére. Ezt az irányelvet Gottwald elvtárs már az ötéves terv összeállításánál hangsúlyozta. Az ipari termelésnek az a struktúrája, amely a kapitaliz­mus idején az Osztrák-Magyar Mo­narchiában vagy a München előtti köztársaságban kifejlődött, nem elé­gíti ki mai követelményeinket és nem felel meg a jövő fejlődésének. A könnyű és a szükségleti ipar egyes ágainak termelése nem alapszik ha­zai nyersanyagokon, hanem külföldi nyersanyagokon amelyeket a kapi­talista államokból importálunk Ezen termékek számára ismét a kapitalis­ta nyugaton kell piacot keresni. Ezért kell a nehézipart fejleszteni és általában azt az iparágat, amely a legkevesebb idegenből származó nyersanyagra szorul, azt az ipart, amelynek számára biztos piacunk van. Ezt az alapelvet az ötéves terv eddigi folyamán nem vittük keresz­tül következetesen és folytattuk oly termékek termelését is, amelyek szá­mára sem a nyersanyag, sem az el­adó piac nem volt biztosítva. A Csehszlovákiai Kommunista Párt központi bizottságának utolsó ülésén Gottwald elvtárs fokozott hangsúlyt fektetett iparunk átállítására, illetőleg átorientálódására és ezt az alapelvet az átépítés főfeladatának kell tekinte­ni. Egész Szlovákia iparosításának po. litikájában érvényesíteni kell ezt, mert ezt sem a kétéves tervben, sem az ötéves tervben nem vittük keresztül. Ebből az új feladatok egész sora kö­vetkezik számunkra mind a beruhá­zás, mind iparunk termelési feladatai terén. Kötelességünk alaposan átvizs­gálni azon üzemeknek termelési pro­gramjait, amelyek nyugati importtól Függenek, vagypedig a kapitalista ál­lamok elhelyezési piacától és ame­lyekre nincs feltétlen szükségünk ha­zai piacunk ellátása szempontjából, ezekben új termelést kell kezdeni, el­sősorban termelési eszközök előállítá­sát és pedig azoknál az üzemeknél is, amelyek most épülnek és annál a né­hány üzemnél is, amelyek már üzem­ben vannak. Az az aggály, hogy a nehézipar kiépítésének hangsúlyozásá­val iparositásunk meglassulna, nem helytálló. E lenkezőleg. Ha véget­vetiink iparunk kapitalista orszá­goktól való függőségének, ezzel men­tesítjük is a kapitalista válságok be­folyásától. Ha a termelést üzemeink­ben a hazai nyersanyagokra és a ha­zai piacra alapítjuk, a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok nyers­anyagaira és ezen országok piacára, . meggyorsítjuk nálunk a termelő erők j fejlődését. Mentől határozottabban visszük keresztül a Csehsz'ovákiai Kommunista Párt központi bizottsága legutolsó ülésének irányelveit, annár tartósabb alapot teremtünk az iparo­sításnak és állandó bzitosításfr új üze. meink foglalkoztatottságára és jöve­delmezőségére. Pártunk figyelmét összpontosítani kell az új üzemek összes problémáinak idejében való megoldására. Egyes funkcionáriusaink feladataikat az ipa­rosítás terén befejezettnek tekintik azzal, hogy biztosítják azt, hogy váró. sukban vagy kerületükben új üzem fog felépülni. Az üzem elhelyezésétől a termelés első megindulásáig azon­ban hosszú az út és tele van sok bo­nyodalmas problémával. Mindezek a kérdések folytonos In­tézkedéseket igényelnek és pártszer­veinknek segítségét. Az iparosításért való felelősség annyit jelent, hogy pártszerveink gondoskodnak arról, hogy a népi igazgatás, állami igazga­tás, érdekszervezetek stb. összes szer. vei ezeket a kérdéseket az iparosítás megvalósításának meggyorsítása er­dekében idejében és kellő módon meg­oldják. A termelési feladatok terve Szlová­kia iparában 1949-es esztendőben a termelt érték tekintetében 103.8 szá­zalékban teljesült. Ä termelés 1908-as évhez viszonyítva 13.2 százalékkal növekedett és pedig a termelési eszkö. zök csoportjában 9.7 százalékkal, szükségf.eti cikkek csoportjában 15.8 százalékkal. A mult évi termelés ér. tékben 16 százalékkal emelkedett. Az alkalmazottak száma 200.192 személy­lyel növekedett. A munka produktivi­tása a mult évhez viszonyítva 5.5 százalékkal nőtt. Mint e számokból látható, a dolgozó nép feladatainak az elmúlt esztendőben jól tett eleget. Ezek a számok rámutatnak a terv fő fogyatkozásaira is, azaz a termelé­si eszközök termelésének lassú növe­kedésére, amely elmarad a szükség­leti cikkek termelése mögött. Ezeket a fogyatékosságokat még ebben az esztendőben ki kell küszöbölni. Ez azt jelenti, hogy növelni kell terme­lési feladatainkat a nehéziparban. Lehetőségeink arra, hogy Szlovákiá­ban támogassuk a nehézipar kiépíté­sét, valamint azt az igyekezetet, hogy emeljük minél jobban a nyersanya­gok hazai hozamát és mentől keve­sebbet importáljunk, jelentősek. 'Vegyük csak az érctermelést. Az érctermelést Szlovákiában nem sza­bad a kapitalisták szemszögéből néz­ni, akik a bányaüzemet a gépesítés alacsony színvonalán tartották, a bá­nyát a bányászok életszínvonalának rovására tartották fenn és a konkur­renciális nyomás időszakában a bá­nyákat bezárták, a bányászokat pe­dig elbocsátották. A szocialista építés a bányákba a racionalista termelés módszereit ve­zeti be, az érc további megmunkálá­sának új munkamódszerét, korszerű­síti az üzemet és biztosítja azt, hogy a vastermelés a legnagyobb mérték­ben a hazai lelőhelyekre támaszkod­jék. A szlovákiai vas-, cin-, ólom- és rézérc jó Jjazai nyersanyagok lesz­nek, alapjaivá lesznek érciparunk­nak. Egész gazdaságunkban ez év folya­mán az oly anyagok csökkentett fo­gyasztásáért folyó harcot vezetjük be, amelyeket külföldről hozunk be, kapitalista államokból, arra törek­szünk, hogy saját termelésünkkel pó­toljuk a behozatal legnagyobb részét. Feladatunk megvalósítani a jelszót: odahaza minél többet termelni, kül­földről a lehető legkevesebbet behoz­ni. Az 1950-es esztendő a mult évvel szemben a feladatok fokozását, az iram gyorsítását, az ipari termelés gyorsabb emelkedését jelenti. Az 1950-es évi operatív terv eredeti szá­mai szerint a termelés 15 százalékkal növekszik a mult esztendőhöz viszo­nyítva a megnevezett feladatokban, a termelés értéke szerint 50 százalék­kal az 1948-as évhez viszonyítva. A fémiparban a termelés növekedése értékben 50 százalékkal magasabb az 1949-es évhez viszonyítva, a nehéz­fémiparban 35 százalékkal, a finom műszert fémiparban 40 százalékkal, alapjában emelkedik a bánya, tex­til és kerámiia ipar termelése. Egyes szakokban elérjük az ötéves terv harmadik esztendejére tervezett termelés színvonalát, más termelési ágazatban az ötéves terv negyedik évi. sőt néhány termelési ágazatban az ötéves terv utolsó esztendejére tervezett színvonalát. A munkatermelékenységben elér­jük azt a produktivitást, amelyet ere­detileg az ötéves terv utolsó eszten­dejére terveztünk. A feladatokat növeljük, az iramot meggyorsítjuk és megteremtjük az ötéves terv korábbi teljesítésének előfeltételeit. Miként teljesítjük ezeket a foko­zott feladatainkat az ipari termelé­sünkben az esztendő folyamán? Mint ismeretes, indulásunk az öt­éves terv második évében nem volt jó. Nem készültünk fel az ezévi fel­adatokra, nem mozgósítottuk dolgo­zóinkat a fokozott feladatokra, a terv teljesítését a fejlődés öntevékenysé­gére hagytuk. Hasonlóak voltunk a jóshoz, aki jövendőt mond, de jöven­dölésének teljesítéséről nem gon­doskodik. Csak a Szlovákiai Kommu­nista Párt kiszélesített Központi Bi zottságának 1950 március 3-i ülésé­nek lett az a hatása, hogy a Pártot a gondtalanságból felrázta és a dol­gozó néppel a terv teljesítésének és túllépésének érdekében mozgósította. Üzemeink nagy közdelem központ­jaivá váltak, amelyben munkásosz­tályunk alkotó ereje hatalmasan ne­kilendült a műszaki értelmiség segít­ségével. Ezt annak következtében ér­tük el, hogy a jelszó, amelyet az SzKP Központi Bizottságának elnöksége kiadott: az egész iparban teljesíteni a tervet, túllépni azt a nehézipar vo­nalán éspedig nemcsak a kongresz­szus hónapjában, de egész terjedel­mében ez év első hónapjától kezdve teljesítve lett. Az ipari termelés januártól ápri­lisig a tervet 101.3 százalékban telje­sítette. A termelési eszközök előállí­tásában a tervet túlléptük és 104 8 százalékot mutat az eredmény. A köz­szükségleti tárgyak termelésében 100 százalékon alul maradtunk, 98.8 szá­zalékot értünk el. Csak a nehéz gép­ipar szektora maradt szorosan a terv­ben előírt feladatok színvonala alatt, 99 százalékkal, és a textil és készru­ha szektor 96.5 százalékkal. Az egész iparban a termelés az első negyed­évben ez év folyamán 22.5 százalék* kai emelkedett, 1949 első negyedévé­hez viszonyítva. Ez dolgozó népünk nagy győzelmét jelenti. Bizonyságté­tel arról, milyen akciókra képes a Párt, ha mozgósítva van. Igazolása annak helyességéről és ha a harc a munkásosztályunk kifejteni, ha a ki­jelölt cél világos, ha meggyőződhetik annak helyeségéről és ha a harc a cél elérése érdekében a Párt részérő! van állandóan irányítva. Teljesítettük a kongresszus tervét, teljesítjük azt és a nehéziparban ez év végéig túl­teljesítjük. E hét során a jövő évi tervek elő­készítésének jelentős szakaszába lé­pünk. A terv-előkészítés időszaka után az 1950-es évi közvetítő tervek összeállításának időszakába lépünk. Legközelebbi feladatunk az lesz, hogy a közvetítő terveket az 1950-es évre az üzemekben tökéletes politikai elő­készítés után állítsuk össze, ezzel el­érjük azt, hogy összeállításukkal meg­szilárdulnak az esetleges gazdaság­technikai normák (teljesítményi nor­mák, normakapacitások és anyagi normák) a dolgozó tömegek tapasz­talatai alapján, az élmunkások, a fej­lett munkások tapasztalatai alapján. Dolgozóink alkotó kezdeményezésének fejlődése lesz az az alap, amelyről elindulva munkásaink és techniku­saink hozzásegítnek bennünket olyan tartalékok feltárásához, amelyeknek felfedése termelésünkben még nem következett be. Az előkészítés idősza­kában és a közvetítő tervek során éppen ezért feladatainkat a jövő esz­tendőben és munkánk eredményét eb­ben az esztendőben megvitatjuk egyes munkásainkkal, közvetlenül a gépek mellett. Ha a tervet a jövő esztendőre a munkásokkal együtt állítjuk össze, ha előkészítjük őket már most a jövő feladataira és megismertetjük per­spektíváinkkal, akkor meg is nyerjük őket az ügynek. AZ ÉPÍTÉSZÉT. Az építészet termelésünknek az a szakasza, amelyen szinte kézzelfogha­tólag megnyilvánul, hogy államosítás nélkül lehetetlen a tervszerű fejlődés. A kétéves terv első évében a szo­cialista szektor az építészeti termelés 1

Next

/
Thumbnails
Contents