Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-26 / 120. szám, péntek

-UJSZ01950 május 25 k szocializmushoz vezető további útra nem elegendő, hogy a szocializmus felépítéséhez vezető • útunk további része nagy és mindig nagyobb követelmények elé állítja éppen a Pártot, mint a szocialista felépítés, szervező erejét. Megköveteli a Párt hatóerejének és minden szervezete működésének helyes alkalmazását a CsKP Központi Bizottsága főirányvonalának megvalósítására és végrehajtására. A Párton belüli kongresszus előtti kampány lefolyása azt tanúsítja, hogy a Párt növekedik, hogy növekedik ideológiailag és politikailag, hogy fokozza hatóerőét és politikai és szer vezési munkája színvonalát. Egyben azonban éppen a kongresszus előtti kampány leleplezte a Párt vezető feladata érvényesítésének komoly elégtelenségeit. Legnagyobb elégtelensegek az állami gépezetben és a marxilenini ideológiának népi demokratikus társadalmunkba való átültetésében mutatkoztak. A kongresszus előtti kampány továbbá leleplezte azt a tényt, hogy az egész Párt a kritika és önkritika érvényesítésének nagy hiányában szenved, hogy még nem tanulta meg használni a Párt ideológiai és politikai növekedésének ezt a legfontosabb fegyverét, amely a pártmunka hiányosságai kiküszöbölésének legfontosabb módszere. A Párt funkcionáriusai és tagjai ideológiai és politikai színvonalának emelésére óriási jelentőséggel bír a pártiskolázás éve, valamint a rövidebb és hosszabb ideig tartó pártiskolák és tanfolyamok. Egyben tudatában vagyunk annak, hogy a marxi-lenni nevelő munkát a Pártban fent is, lent is kell mélyíteni ídszélesíteni, hogy agitációs és propagációs működésünk ideológiai és politikai színvonalát emelni és állán, dóan szélesíteni kell. Kell, hogy Pártunk valmennyi szervezetét áthassa az a tudat, hogy Pártunknak csak egy ideológiája van és egy ideológiája lehet: a marxizmus-leninizmus ideológiája. Tudatosítanunk kell ezt különösen azért, mert Szlovákia Kommunista Pártjában a marxi-lenini ideológia mellett érvényesült néha nyíltan, néha burkolt formában a burzsoá nacionalizmus ideológiája. A burzsoá nacionalizmus bármilyen formában a •zociRÍjzmus ügyének, a szocialista hazafiasság, nemzeteink függetlensé. ge és szabadsága ügyének elenséges ideológiája. Megérett az idő arra, hogy Pártunk Szlovákia dolgozó né. pét tovább sikeresen vezethesse a szo. cializmushoz vezető úton, hogy végleg leszámoljunk a burzsoá nacionalizmussal, végleg felszámoljuk a bur. zsoá nacionalisztikus elhajlás befolyását az egész Pártban és főleg a Párt vezető szerveiben. Csak az a párt, amely teljesen egységes a marxi-lenini ideológia alapján, törekedhetik a munkásosztály ideoló. giai, politikai és szervezési egységének sikeres megszilárdítására. Ez a harc Szlovákiában annál bonyolultabb és súlyosabb, mert eddig számban gyenge és fiatal munkásosztályunk van, amely gyorsan növekedik és tömegesen íogadja soraiban az új tago. kat, nagyrészt a falvakról, akik magukkal hozzák előítéleteiket és akikben nincs vagy csak nem megfelelő mértékben van szocialista osztályontudat. Ezért szükséges, hogy a Párt elmélyítse a munkásosztály marxi-lenini nevelését, mert ninél öntudatosabb és szervezettebb a munkásosztály, annál sikeresebben teljesíti vezető feladatát a szocializmus felépítésében, annál könnyebben és gyorsabban nyeri meg a szocializmus ügyének a dolgozó nép többi részét, különösen a földművességet, annál öntudatosabban építi a csehszlovák munkásosztály ideológiai és politikai osztályegységét, annál intenzívebben és kezdeményezőbben vesz részt a munkásosztály történelmi feladatának teljesítésében — Csehszlovákia szocialista felépítésének megvalósításában. A kongresszus előtti kampány további komoly tanulsága az, hogy konkrétebben és rendszeresebben kell rávezetni valamennyi partszervezetet arra, hogy érvényesítse a kritika és önkritika fegyverét működésében. Az SzK(b)P története arra tanít bennün ket, hogy „a Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és önkritikától, ha nem leplezi működésének hibáit és elégtelenségeit, ha a pártmunka hibáit a káderek oktatására és nevelésére használja fel és a hibáit idejében ki tudja küszöbölni. A Párt elpusztul, ha hibáit takargatja, ha a kényes kérdéseket elhallgatja, ha hiányosságait azzal a hamis híreszteléssel lep. lezi, hogy minden rendben van, ha nem tűri a kritikát és önkritikát, ha tetszelgésnek adja magát, ha öndícséretbe fullad és ha babérjain kezd pihenni". Husák és Novomeský elvtársak burzsoá nacionalista elhajlásának és hibáinak nyílt megbírátésa a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által nagy visszhangot keltett a Párt minden szervezetében, kü. lönösen az üzemi pártszervezetekben, a központi hivatalok üzemi szervezeteiben. a főiskolások, írók és más kultúrmunkások között. A burzsoá nacionalista elhajlásnak, mint a munkásosztálytól idegen ideológiának elítélése, mely nem egyeztethető össze szocializmushoz vezető útunkkal, az egész Pártban egyhangú helyeslésre talált. Egyben indítást adott a marxilenini elmélet rendszere és intenzív keresztülvitelére életünk minden szakaszán, Marx, Engels, Lenin, Sztálin müveinek mélyebb tanulmányozására, Gottwald elvtárs munkáinak és beszé. deinek mélyebb tanulmányozására, Pártunk ideológiai életének nagy kiszélesítésére Szlovákiában. A kritika és önkritika módszerével lelepleztük és leleplezzük fogyatékosságainkat az ideológia terén. A kritika és önkritika módszerét kell érvényesítenünk minden szakaszon, mint a pártkáderek és az egész munkásosztály nevelésének bolsevista módszerét, sokkal bátrabban és rendszeresebben, mint eddig tettük. A kongreszus előtti xampány során megmutatkozott, hogy milyen nagy gyengéink vannak még és milyen összpontosított harcot kell folytatnia a Pártnak, hogy családias eljárás, a hibák és fogyatékosságok takargatása és csak forma szerinti regisztrálása stb. Lenin és Sztálin pártja dicső hagyományainak szellemében megszűnjenek. A kritikának és önkritikának le kell lepleznie fogyatékosságainkat minden szakaszon, azonban nem szabad ennél maradnia. Meg kell mutatnia a hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséhez és helyrehozásához vezető utat. A kongresszus előtti kampány kerületi és járási konferenciáin láttuk, hogy a kritika az esetek nagy részében családias, formális volt, nem hatölt mélyre és a pártfunkcionáriusok önkritikája a legértékesebb kivételekhez tartozott. Gyakran egy önbíráló mondat után a vádak hoszszú folyama következett, saját működésük mentegetése és az öndicséret. Nem álltak másként az ügyek a Párt alapszervezeteiben sem. Az önkritika nem a saját hibák védelmezését és mentegetését jelenti, hanem azok férfias és nyilt bevallását és bolsevista elszántságot a hibák helyrehozására. A kritikának és önkritikának érvényesülni kell abban a harcban, amelyet a Pártnak felépítésében a leninisztálini szervezési alapelveknek keresztülviteléért folytatunk, amely elvek a Csehszlovák Kommunista Párt szervezeti szabályzatában vannak lefektetve. Ez vonatkozik a párttagoknak mind jogaira, mind kötelességeire. A kongresszus előtti kampány a komoly fogyatékosságok egész sorát leplezte le a szervezés terén. Néhány látszólagos csekélységet említek meg, mint például a megválasztott kiküldöttek aránylag nagy részvétlenségét a kerületi konferenciákon, több kiküldött kifizetetlen tagdíját, a felragaszt'atlan átigazolási és ellenőrző bélyegeket és azokat a kiküldötteket, akik nem veszik még a pártsajtót sem. Ezek látszólag csekélységek, amelyek mögött azonban súlyosabb és nagyobb s:iervezési fogyatékosságok rejtőznek. Kiderült, hogy a kommunisták jelentős százaléka, akik az üezemekben dolgoznak, nincsenek az üzemi szervezetekben szervezve, hanem a helyiszervezetekben, amiből következik, hogy párttagsági kötelességüket nem végzik a föszakaszon. Kiderült az is, hogy a tagság egy része nem népszerűsíti a Párt politikáját a tömegekben és nem védi azt. A kritika és önkritika csak a pártonbelüli demokrácia széleskörű ér-. vényesítése mellett fejlődhetik ki tökéletesen, ami a lenini típusú Párt alapelve. Valamint a kritikának és önkritikának nem szabad formálisnak lennie, úgy a pártonbelüli demokráciának sem szabad kimerülnie abban, hogy gyűléseket hívnak öszsze. Fontos a gyűlések belső tartalma. Fontos, nogy a Párt tagjainak lehetőségük nyíljék, hogy előterjeszszék a pártszervek és valamennyi funkcionárius, mind a magas, mind a legmagasabb funkcionáriusok működésének kritikáját. A pártonbelüli demokrácia légkörében kifejlődik a kritika és önkritika és a Párt ideológiailag és politikailag növekedik. A pártonbelüli demokrácia nem gyen gítj meg, hanem ellenkezőleg, megerősíti a Párt önkéntes vasfegvelmét, aktivizálja a párttagok működését és a pártszervek határozatainak lelkiismeretes és pontos végrehajtásához vezet. Ezért teljesen hibás az elvtársak eljárása, akik a pártfegyelem nevében elnyomják a kritikát és önkritikát is. A Párt felépítésében ezért szükséges: a) Emelni a párttagok és funkcionáriusok ideológiai és politikai színvonalát mindenféle iskolázás folytatásával és intenzívebbé tételével. Az iskolázás magában azonban nem elegendő. Különösen a Párt funkcioná riusai kötelesek önállóan, rendszeresen tanulmányozni a marx-lenini el' méletet. b) Érvényesíteni teljes egészében a kritika és önkritika módszerét a pártszervezetek működésében föntről lefelé. c) Teljes egészében érvényesítenie pártonbelüli demokráciát és könyörtelenül likvidálni minden diktátori hajlamot és adminisztráló módszert d) A kritika és önkritika kifejlesztésével megszilárdítani a Párt fegyelmét és szervezési rendjét. e) Az elfogadott határozatokat mindig következetesen végrehajtani és a végrehajtást ellenőrizni. NÉHÁNY KADER-PROBLÉMA. A szocializmus felépítésének egyes szakaszain feladataink elvégzése kádereink kezében van, a pártszervek, a gazdasági és állami gépezet, az iskola és a nevelő intézmények kezében. Ha eddig is problémáink megoldásánál a káder-kérdések előrehaladásunkkal szoros, sőt legszorosabb összefüggésben voltak, most a CsKP IX. kongresszusa után, midőn a szocializmus felépítésének arcvonalát ki. terjesztettük a falura is, amidőn a szövetkezeti mozgalmat építjük ki, amidőn kiélesedik az osztályharc és a mi osztályarcvonalunk kiszélesedik a Vatikán ügynöksége, a magas egyházi főpapság elleni harccal: világos, hogy a káderpolitika a szó legszélesebb értelmében a munkásosztály fölemelése, széthelyezése és nevelése és a szocializmus iránt odaadó káderek ügye Pártunk egyik legfontosabb feladatává válik. A Párt vezető feladatát nem érvényesítheti csak azzal, hogy világos főirányvonala van, hogy helyes a politikája. A Párt vezető feladatát a gazdaságban, az állami gépezetben, a kulturális életben és a nevelésben azzal érvényesíti, hogy helyesen szétosztja a fejlődni képes embereket, akik a Párt irányvonalát hűségesen betartják és átviszik az életbe. A szocializmus és a szocialista állam felépitése nagy követelmények elé állítja a kádereket. Ez törvényszerű jelensége a szocialista felépítésnek. Különösen gyorsan növekszik a kádérek szükségessége ott, ahol úgy mint nálunk, Szlovákiában, a szocialista iparosítást valósítjuk meg. Az iparosítás gyors ütemével egyszerre növekedik a szükséglet új szakemberekre nemcsak magában az iparban, hanem a közigazgtásban, egészségügyben, iskolaügyben, népnevelésben és egyáltalán a gyorsan növekvő élet minden szakaszán. Arról van tehát szó, hogy a káderek hiányosságát tanuljuk meg megoldani, az átgondolt és szívósan végrehajtott intézkedések egész rendszerével. Szükségünk van ideológiailag és politikailag fejlett, szervezőképes és szaképzett emberekre, mert csak így győzzük a nagy feladatok teljesitését, amelyek a gazdaságban, a kultúrában és a falunak a szocializmusra való átállításában az állam felépítésében előttünk állanak. A politikai és gazdasági feladatok megoldásával egyidőben és a feladatok megoldásával új, politikailag öntudatos káderek keletkeznek és növekednek a rohamos növekedés nehézségeinek állandó legyőzésével új, szocialista életünkben. Az adott időszakban káderpolitikánk legfontosabb része szükségképpen az új emberek kiemelése a munkások soraiból. A Párt tehetséges munkás funkcionáriusok százait emelte ki, állította a Párt szervezetébe, a munkásigazgatók tucatjait állította az üzemek élére és az ipar, a közlekedés, az építészet és az állami birtokok vezet ő helyeire. A bevált és politikailag öntudatos munkáskáderek sikeresen képviselik az államhatalmait a közigazgatás szerveiben. Emellett továbbra is figyelmet kell szentelni a burzsoá rendszer által nevelt értelmiség tagjainak átnevelésére, hogy a munkásosztály ügye iránt odaadó szocialista építőket nyerjünk belőlük. Azonban e Párt és közéletünk általános fejlődésének fokozott feladatai sokkal rugalmasabb politikát követelnek az új emberek felelős helyekre való emelésében, a káderek sokkal szélesebb és mélyebb nevelését követelik, fokozottabb egyéni gondoskodást a kiemelt káderekről, további nevelésükről és további iskolázásukról és nem utolsó sorban fokozott figyelmet a káderek kiválasztásában. Káderpolitikánk nagy sikereként említhetjük azt a tényt, hogy az összszlovákiai pártiskolákon kívül ma ez SzKP minden kerületi szervezetének állandó kerületi iskolája van és a járási szervezetek jelentős részének vagy van már pártiskolája, vagy most építi. Komoly hiány azonban, hogy ez iskolák politikai és ideológiai színvonala alacsony és nem ritkán a marx-lenini elméletet helytelenül adják elő. Fokozni kell iskoláink ideológiai színvonalát, egyben el kell érnünk az egyéni tanulmányozás elmélyítését és ki kell épiteni a marxilenini propagandisták testületének állandó hálózatát, ellátni marxi-lenini tanulóköreinket tehetséges előadókkal és tanácsadókkal s elősegíteni minden anyagi segítséggel sikeres működésűket. Az új káderek neveléséről gondoskodik az iskolák, tanfolyamok, esti tanfolyamok sűrű hálózata is, amelyeket az egyes üzemek vagy egész ágazatok néha maguk, néha együttműködésben az iskolai vezetőséggel rendeznek. E tanfolyamok tekintetében fokozott mértékben áll fenn az ideológiai színvonal emelésére irányuló állandó gondosság követelménye. Nem lehet jó szakember, aki nem sajátítja el a tudományok tudományát — a marxi-lenini elméletet. A káderpolitika nem korlátozódhat a káderek kiemelésére és kiválasztásóra, úgyszintén nem kisebb figyelmet kelliszentelnie a káderekről Való gondoskodásnak, melyek közéletünk egyes szakaszain vannak elhelyezve. Ezt a gondosságot eddig nagyon kis mértékben tartják be. Káderelőadóink gyakran megelégszenek azzal, hogy valakit kiemelnek, de azután sorsára hagyják. Ez főleg új munkásigozgatóinkra és más funkcionáriusokra vonatkozik, akiket vezető helyekre állítottunk. A káderekről való gondoskodásnak mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy a zelvtársakat idejében figyelmeztessük a hibákra és elégtelenségekre, hogy lehetőségük legyen azok kiküszöbölésére. A gondosságnak abban ie meg kell nyilvánulnia, hogy az embereknek lehetőséget adjunk minden képességük növelésére és érvényesítésére a szocializmus felépítésében. A káderek — a Párt „aranyalapja" és így kell velük bánni. A káderekről való gondoskodás nem utolsó sorban fokozott éberséget jelent az osztályellenséggel szemben, amely behatol sorainkba. A káderpolitikai keresztülvitelében Pártunk még nem tanulta meg bolsevista óvatossággal és éberséggel megvizsgálni, hogy ki áll a hibák és tévedésok mlgtt, ki hajtja végra a Párt irányvonalát. E níellett a mai viszonyok között a fokozott óvatosság és éberség nagyon helyén való, tekintettel az imperialista kém- és kártevő szervezetek ismert taktikájára, amelylyei igyekeznek a Pártba vezető helyekre becsempészni ügynökeiket, továbbá tekintettel a hazai fasiszta banditák módszereire, akik igyekeznek a Pártba és az államgépezetbe becsempészni hírszerzőiket és kártvőiket. Feltételezem, hogy az a két példa az államgépezet köréből, amelyek a Párt előtt ismeretesek, kellően megvilágítja minden kommunista előtt a Párt ideológiai tisztaságáért folytatott harc komolyságát a liberalisia viszonyok ellen, a Párt politikájának a gyakorlatban való elferditésénél. Az egyik eset az iskolaügyi megbízotti hivatal ejjy magasrangú hivatalnokával függ öszsze, aki hosszú hónapokon át el luc^a rejteni a titoista imperialista ügynökség érdekében folytatott tevékenységét és ukránellene's poliťkát folytatott Keleti-Szlovákia iskolai kérdéseiben, hogy bizalmatlanságot keltsen az ukrán lakosság körében a Párt és a kormány iránt. A másik eset e^y burzsoá nacionalista esete, a titoista ügynökség egy ágenséé, aki a nacionalista cseh bürokrácia ellen folytatott harc leple alatt szabotálni tudta a lakosság közellátásának javítására szolgáló összes intézkedéseket, hogy igy bizalmatlaságot és nyugtalanságot keltsen rendszerünk ellen. Továbbá nem tanúskodik káderpolitikánk éberség mellett az sem, hogy egy nagy üzem élén éveken át basáskodott az UŠB és Gestapo egy besúgója, a szocializmus megrögzött ellensége, etjy kártevő, Tito kémszolgálatának ügynöke. Kell. hogy a káderpolitika az egész Párt ügyévé váljék és pedig a Pártmunka egyik legfontosabb szakaszaban. Kell, hogy az alkalmas káderek kiválasztásában és kiemelésében érdekelve legyen az egész Párt, minden szervezet, minden üzemszervezet bizottsága. Másképp az a veszély fenyeget, hogy a káderpolitika helyett csak amolyan * papiros káderadminisztrálást folytatnak, hoyy a káderekről, mint a Párt politikájának élő hordozóiról való gondoskodás bolseviki gondoskodás helyett a káderkérdések az élő emberekkel együtt a bürokrata hivataloskodásba fulladnak, amely a Párt gépezetében nem kisebb, hanem még nagyobb veszélyt jelent, mint az állam gépezetében. Nem elegendő, ha a bolseviki káderpolitika alapelveit a káderelőadó uralja és ha a káderpolitika az ő kizárólagos területévé válik, hanem a bolseviki káderpoltikiai alapelveit el kell sajátítani minden pártfunkcionáriusnak a gazdasági élet é» az államgépezet minden dolgozójának, mert személyes felelősséget viselnek szakaszukon a káderpolitikáért. Hogy a Párt feladatát teljesítse a káderpolitika terén, szükséges: a) Rugalmasabban és bátrabban kiemelni az új embereket felelős helyekre s nem félni fiatal fejlődésképes emberek kiemelésétől sem; b j szélesebb és mélyreha tóbb káderiskolázásokat rendezni és biztosítani az iskolák és tanfolyamok magasabb színvonalát; c) rendszeres figyelmet szentelni és , gondoskodni a káderek kiemeléséről további szak- és politikai növekedéséről, helyes elosztásáról és a káderek kihasználásáról; d) fokozni az éberséget a káderek kiválasztásánál; e) gondoskodni arról, hogy a káderekről való gondoskodás az egész Párt ügye legyen, hogy minden funkcionárius elsajátítsa és a gyakorlatban érvényesítse a káderpolitika bolsevik elveit. Elvtársak, befejezem. Ez a kongresszus fontos határkő lesz nemcsak Pártunk történetében, hanem a szlovák nemzet történetében is. A kongresszus hivatva van a Párton keresztül és a Párt közvetítésével az egész dolgozó népet harcra és munkára mozgósítani a bátrabb és gyorsabb előrehaladásért a szocializmus felé a CsKP IX. kongresszusa irányelveinek és a CsKP Központi Bizottsága februári ülésének szellemében. Hála a sikereknek, amelyeket a, múltban értünk el, ma széles arcvonalon minden szakaszon örömteli építőmunkával haladunk a boldog szocialista holnap felé. A régi kapitalista Szlovákia kilátástalan nyomorával, borzasztó elmaradottságával, a régi kapitalista Szlovákia, amely gyakran még egy darab száraz kenyeret sem tudott nyújtani fiainak és lányainak, a tömeges kivándorlás Szlovákiája, tömegek nyomorúságán az egyik oldalon s a burzsoá és nagybirtokos bőség a másik oldadon, ez a Szlovákia a vissza nem térő múlté. Szemeink előtt új Szlovákia nő fel, haladó Szlovákia, olyan Szlovákia, ahol minden gazdagság urai, gazda és uralkodó a dolgozó nép. A munkások, földművesek, technikusok, hivatalnokok maguk és gyermekeik számára dolgoznak. Népünk boldogságának megteremtője és még örömtelibb szocialista jövőjének megteremtője a mi híres Kommunista Pártunk, amely a munkásosztályt és az egész dolgozó népet sikerről sikerre vezeti. Építjük Pártunkat. amely el van határozva, hogy kiépíti a szocializmust országunkban, amely megrendithetetlen meggyőződésében hü és odaadó a marx-Ieninizmushoz, hü a nagy Szovjetunióhoz. A mi Pártunk biztosítéka annak, hogy kiépítjük a boldog Szlovákiát a szocialista Csehszlovákiában. Előre a kapitalista országok dolgozóival való szolidaritás nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítéséért és elmélyítéséért, a proletár internacionalizmusért! Előre a szocializmust építő népi demokrata államok nemzeteivel való baráti együttműködéséért és a barátsági kapcsolatok megszilárdításáért! Feltartóztathatatlanul előre a Szovjetúnió népeivel való barátság és testvéri együttműködés kimélyítéséért és kiterjesztéséért, politikai, gazdasági és kultúréletünk minden szakaszán! Lenin és Sztálin zászlaja alatt Gottwald elvtárs vezetésével bátrabban és gyorsabban előre a szocializmus felé! Éljen a Csehszlovák Kommunista szülő Pártunk és a Párt elnöke, szeretett elnökünk, Klement Gottwald elvtárs! Éljen a dicső Szovjet Kommunista bolsevik Párt, a világ proletariátusának hatalmas előharcosa! Éljen Csehszlovákia nemzeteinek drága barátja, az egész világ dolgozóinak vezetője és tanítója, a nagy Sztálin!