Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-26 / 120. szám, péntek

1950 május 26 ben még nagy hiányosságok mutat­koznak az építkezési kisiparban, ami különösképpen meglassítja az épít­kezések befejezését és lehetetlenné teszi az építészeti munka tervszerű folyamatát. A szocialista kereskedelem sikere­sen teljesíti a tervet, a szocialista kis­kereskedelem hálózata nő, úgyhogy a szosiálista kereskedelem rövidesen alapjában fogja uralni az egész áru­forgalmat. Annál fontosabb, hogy a szocialista elosztás minőségi szem­pontból kiváló legyen, hogy a dolgo­zókat gyorsan és jól szolgálja ki. A gazdasági fejlődés arról tesz ta­núságot, hogy sikeresen teljesitjük Szlovákia iparosításának tervét, ame­íye't a kétéves és az ötéves tervben kezdtünk megvalósítani. Szlovákia , iparosításának egészben véve helyes ' megtervezése mellett mértéken túl fejlesztettük textil- és bőriparunkat, amely importált nyersanyaggal dol­gozott és nagymértékben küzdött az áruelhelyezés nehézségeivel. A Cseh­szlovákiai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának legutolsó ülésén ezt Gottwald elvtárs joggal tette kritika tárgyává. Az iparban további hibá­kat követtünk el. Mivel a nehézipar felépítése igen összetett, a nehézipar terveinek realizálásánál nagy nehéz­ségekbe ütköztünk. Ahelyett, hogy összpontosítottuk volna erőinket a nehézségek áthidalására és a tervek teljesítését biztosítottuk volna, első­sorban a nehézipar ágazataiban, meg­elégedtünk azzal, hogy ebben a szek­torban a terv teljesítése nem megy, ugyanakko ra könnyűiparban a terv­bevett kvótát magasan túlléptük. Sok elvtársban az a helytelen felfogás merült fel, hogy az iparosítás szem­pontjából teljesen lényegtelen, mi­lyen ipart építünk ki, hogy vájjon termelőeszközök termeléséről van szó, vagy közszükségleti cikkek, ille­tőleg milyen közszükségleti cikkek termeléséről. Ez Szlovákia iparosítá­sa szempontjából helytelen nézet és még tévesebb az ötéves terv program­jában meghatározott gazdasági átépí­tésünk szempontjából, amelyet Gott­wald elvtárs konkréimódon összefog­lalt és kifejtett a Központi Bizott­ság ülésén. A jövőben a főhangsúlyt az építés terén nehéziparunk fejlesz­tésére kell vetnünk, főleg ami az energiatermelésre, a bánya- és kohó­iparra, a nehéz- és finom gépiparra, a keramikában a cementgyárakra, a technikai porcelánra és a technikai keramika készítményeire, továbbá azon iparágakra, ahol saját nyers­anyagot használank fel, mint pél­d>l elsősorban a fa-, a cellulóze— és papíriparra, textilben a lenszektor­ra, a műfonal és műselyem gyártás­ra, vegyészeti cikkekben a műanya­gokra és az eddig behozatalra szoruló kémiai anyagok pótlásának gyártá­sára. A főhangsúlynak az energeti­kára, a nehézgépiparra és a bányá­szatra kell esnie, nemcsak a terv ösz­szeállításának kérdésében, de annak megvalósítása tekintetében is. A mi vonalunknak kötelezőnek kell lennie mindenki számára éspedig mind a csehszlovák gazdaság átépítése ér­dekében, mind pedig Szlovákia to­vábbi sikeres átépítése érdekében. Eszerint kell eljárnunk a termelő erőknek a termelési folyamatba való bekapcsolásánál, a szociális és lakás­építkezési beruházások megtételének stb. A terv további sikeres teljesítese érdekében szükséges a) a szocialista szektort tovább erő­síteni és kiszélesíteni és ami a kis­ipart illeti, ki kell építeni a kommu­nális és szövetkezeti üzemeket. b) Szigorúan be kell tartani azt a vezérelvet, hogy a gazdaság átépíté­sének időszakában a munka súly­pontja a nehéziparra esik, c) Biztosítani kell az iparban, a szállításban, az építkezésben és a ke­reskedelemben a terv teljesítését, nemcsak minőségi szempontból, de az összes iryánymutatók szempontjából. A falu szocialista átépítéséért. A mezőgazdasági termelésben csakis a szocialista szövetkezeti nagytermelés szervezésével lehet a munka termelé­kenységét alapjában növelni. A Szlová­kiái mezőgazdaságot a törpegazdasá­gok nagv tömege jellemzi, amelyben a teljesített nehéz munka egyáltalán nincs arányban az elért eredménnyel. A parcellák és a gazdasági egységek nagy soéma lehetetlenné teszi a mo­dern termelési eszközök teljes mér­tékű kihasználását. Ugyanakkor roha­mosan emelkedett a mezögazdasagi termékek szükséglete, mind az ipar­ban feldolgozott mezőgazdasági nyers­anyagoké, mind az élelmezési cik­keké, Szlovákia iparosításával kap­csolatban. A szocialista szövetkezeti nagytermelés hazai forrásokból nö­veli a mezőgazdasági termékek mennyiségét, a szocialista szövetke­zeti nagytermelés növeli a munka termelékenységét é s nagyszámú mun­kaerőt szabadít fel, akikre sürgősen szükségünk van az iparban. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba ve­zető átmenet korszakában a legnehe­zebb feladat £• falu szocialista átépí­tése és ezt a feladatot csakis a kis- és középparasztok megnyerésével és meggyőzésével lehet elvégezni a fa­lusi gazdagok ellen folyó egyidejű harc közben. A falusi gazdagokat el kell szigetelni a kis- és középaraszt­ság zömétől. Slánský elvtárs a Cseh­szlovákiai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának februári ülésén mon­dott beszédében megállapította: „A falunak a szocializmusra való áttéré­se szempontjából a legfontosabb, hogy a kis- és középparasztok saját tapasztalataik alapján győződjenek meg a közös munka szövetkezeti si­kereiről és hasznosságáról a mező­gazdasági termelésben." Ezért a mi legfontosabb feladatunk a falun a föld közös megművelésének szerve­zése az Egységes Földműves Szövet­kezetek kereén belül, annak min­den formájában. A Csehszlová­kiai Kommunista Párt Központ; Bi­zottsága a Párt szervezeteinek felada­tául szabta meg, hogy a már megala­kított Egységes Földműves Szövetke­zetek szervezzék meg a közös tavaszi munkákat. A 956 szabályszerűen meg­alakított Szlovákia Egységes Födmű­ves Szövetkezet közül csak 400 szer­vezte meg a közös tavaszi munkála­tokat. Ez annyit jelent, hogy nem si­került a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által szá­munkra kijelölt feladatot teljesíteni. Nem sikerült annak a feladatnak tel­jesítése sem, hogy minden járásban legalább egy minta Egységes Földmű­ves Szövetkezetet építsünk ki. Ennek ellenére a közös tavaszi munkák ta­pasztalatai nagyon jók és meggyő­zőek. A költségek sokkal kisebbek voltak és a földművesek szemléltető példákon meggyőződhettek a földek közös, szövetkezeti úton történt meg­művelésének sikereiről. Főfeladatunk marad az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilár­dítása és annak biztosítása, hogy va­lamennyi EFSz az őszre megszervez­ze a közös mezei munkálatok végre­hajtását. Emellett szorgalmaznunk kell, hogy a föld közös megművelése a lehetőség szerint az Egységes Föld­műves Szövetkezetek második, illet­ve harmadik típusa szerint történjék, ami a mesgyék és barázdák eltünte­tését jelenti az egyes parcellák kö­zött, avagy a földek átadását a szö­vetkezetnek közös megművelés cél­jaira. Biztosítani kell továbbá a nyári aratási mukáknál a közös munkát. Kihasználatlanok azok a nagy le­hetőségek, amelyek itt Szlovákiában adva voltak azáltal, hogy a legelök az Egységes Földműves Szövetkeze­tek tulajdonába mentek át. A sikerek, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek építő mun­kája során elértünk, megmutatják, mily nagy eredményeket tudunk fel­mutatni szocialista építésünknek e fontos szakaszán, fia kiküszöböljük azokat a nagy fogyatékosságokat, amelyek ma még mutatkoznak mun­kánkban falvainkon. Megnyerni és meggyőzni a föld­műveseket az Egységes Földműves Szövetkezetek előnyeiről, nem azt je­lenti, hogy tétlenül kell várni, míg a földművesek maguk meggyőzödnek ezekről, hanem szemléltetően kell őket -meggyőzni, miközben nem sza­bad kitérni azok elől a kérdések elől, amelyek földműveseinket akadályoz­zák, hogy szilárdan és elszántan rá­térjenek a mezőgazdaság új szocia­lista útjára és amelyekkel szemben előítélet-eket táplálnak. Szükséges továbbá, hogy a Párt já­rási bizottságai állandóan a Párt ve­zérfonalát kövessék, hogy segítségé­re legyenek a helyi szervezeteknek az állandó instruktorok hálózatának ki­építésében és hogy vezessék őket a falu magasabbrendű termelési for­mái érdekében kifejtett harc útján. Nem mutatkozik elégségesen az ál­lami birtokok és az állami gépállo­mások segítsége. Az állami birtokok­nak a szocialista mezőgazdasági üzem mintapéldájául kell szolgálniok, nse­lekvőleg és hathatósan kell segíteniök az Egységes Földműves Szövetkeze­teket, a közös munka megszervezé­sével kapcsolatos legkülönbözőbb kér­dések megoldásában. Ami az állami gépállomásokat ille­ti, a traktoristák ezreit képezzük ki. A traktoristáknak a falun nemcsak a gépesítés, hanem a szocializmus út­törőinek kell lenníök. Éppen ezért a traktoristák politikai nevelésére rendkívüli figyelmet kell fordítani. Hogy a Párt a falun sikeresen tel­jesítse feladatait, szükséges: a) Megnyerni valamennyi Egysé­ges Földműves Szövetkezetet a föld közös megművelése ügyének vagy e mesgyék eltávolításával vagy pedig a földeknek a szövetkezetek haszná­latába való átadásával. b) Minden járásban legalább egy mintaszövetkezet megszervezése. c) A legközelebi aratás munkái so­rán a lehető legnagyobb arányokban biztosítani a közös munkák megszer­vezését. d) Kötelezni az állami gépállomá­sokat, hogy egész munkájukat a föld közös megművelésének megszervezé­sére állítsák be a CsKP Központi Bi­zottságának 1950 február 26-i hatá­rozata szerint. -UJSZÖ­A e) Kötelezni a csehszlovák állami birtokokat, hogy az egyes állami bir­tokegységeken mintaszerű szocialista üzemeket teremtsenek, minden lehe­tő módon segítsék a földműveseket az Egységes Földműves Szövetkeze­tek kiépítésének munkájában, vala­mint a közös munka megszervezésé­ben. f) A hazai takarmánytermelés bá­zisát a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztése érdekében a legnagyobb mértékben növelni. AZ OSZTÁLYHARC ÉLESEDIK. Az elmúlt időszak tapasztalatai arról győznek meg bennünket, hogy Szlovákiában is a szocializmus épí­tésében elért nagy sikerek semmikép­pen sem csökkentik, sőt ellenkező­leg kiélezik az osztályharc formáit. Az osztályharc főleg a falun a ma­gasabb termelési formákra való át­menettel kapcsolatban éleződik ki. A megvert burzsoá reakció Szlovákiá­ban is az ismert módszerekkel dol­gozik. Az amerikai monopoltőkések szolgálatában kémkedést és szabo­tázst szervezők arra törekszenek, hogy ártsanak építésünknek. A kém­perek, amelyek a köztársaság külön­féle városaiban lefolytak a közel­múltban, nemcsak az amerikai im­perialisták hallatlan gangszter-mód­szereit .leplezték le. hanem az emi­grált reakciós politikusok aljas go­nosztevő szerepét is. Ezek a gazem­berek népünk iránt táplált állati gyűlöletükben nem riadnak vissza semmiféle szabotáló gonosztettől sem. Nemzeti biztonsági testületünk nem egy kém és szabotáló bandát tett ártalmatlanná. Tudjuk, mit vár­hatunk a jövőben az imperialista uraktól. Tudjuk, kivel állunk szem­ben és még jobban fogjuk fokozni éberségünket és könyörtelenül szét­* zúzunk mindenkit, aki az ellenség szolgálatában ártani akarna ország­építésünknek. Az osztályharcnak más formája is megérdemli teljes figyelmünket s ez a főpapságnak a népi demokratikus rendszer elleni alattomos munkája. Az eddigi fejlődés alapján Köztársa­ságunkban minden polgár és főleg minden hívő meggyőződhetett arról, hogy 1 a főpapságnak nem a vallás ügye fontos, nem a vattás és az egy­ház szabadsága, hanem az, hogy a vallásai és a hittel az amerikai im­perialisták érdekében visszaéljenek. A kormány ellen irányult minden ak­ció, amelyet eddig az egyházi méltó­ságok kezdtek, csődött mondott. Csődött mondtak azok a kísérletek is. hogy a hívőket a kormánnyal és Pártunkkal szembeállítsák. Bebizo­nyult, hogy népünk és sok papunk megtanulta azt, hogy igen jól meg tudja különböztetni a vallás és hit szabadságát, amely nálunk teljesen biztosítva van — és az egyházzal való visszaélést az imperialista há­borús uszítók zavaros és piszkos érdekeiért. Bebizonyult az, hogy főleg a ko­lostorok voltak a felforgató kém- és szabotázs akciónak központjai. Éberen állunk a strázsán és nem fogjuk megengedni, hogy a magas egyházi klérus a jövőben népünk val­lásos érzéséit az angol-amerikai im­perialisták érdekében Köztársasá­gunk kárára használhassa fel. A bur­zsoá reakció elleni harcunk annál si­keresebb lesz, mennél szilárdabb lesz a munkásosztály szövetsége a kis­és középparasztsággal. Ezért a mun­kásparaszt szövetséget meg kell szi­lárdítani. Erösebben kell kiépíteni a falu és a város közötti összekötte­tést és ezt a szövetséget védnöksé­gek átvételével mélyítjük el. Mélyít­sük el abban az értelemben, hogy üzemi szervezeteink főleg a maga­sabb termelési formák felé való át­menetben a föld közös megművelé­séhez segítsék a falvakat. Továbbá szükséges az árúcserét kiterjeszteni és megjavítani a város és a falu kö­zött. A mozgó árusító autókkal szer­zett jó tapasztalatok a nemzeti vál­lalatoknak a piacok ellátásában va'ő részvéte-lével elosztó szerveinket ar­ra buzdítják, hogy állandóan fokoz­zák a szükségleti cikkek áramlását a falu felé és szervezzék meg a mező­gazdasági termékek feleslegeinek fel­vásárlását. A kis- és középparasztok és a munkásság közötti szövetséget további állandó kultúrális és agitá­ciós munkával szilárdíthatjuk meg a falun. A város és falu szövetségének megszilárdítása annyit jelent hogy tovább kell szilárdítani a barátságot és az egységet az összes dolgozók között, tekintet néfkül a dolgozók nemzetiségi hovatartozandóságára. A szlovák, a magyar és az ukrán dolgozók testvéri egysége teljes egyenjogúságuk mellett közös or­szágépítő erőfeszítéseiken alapuljon. Végezetül a városok és falvak dol­gozóinak szövetségét a nemzeti arc­vonal megszilárdításával erősíthetjük meg. Az újjászületett nemzeti arc­vonal sikeresen teljesíti küldetését, hála annak, hogy az arcvonal nem kommunista csoportjai is helyesen értik annak a harcnak értelmét és jelentőségét, amelyet nemzeteink jö­vőjéért és jólétéért folytatunk a hazai arcvonal és nemzetközi vi­szonylatban. Ezért folytatni kell a nemzeti arcvonal politikáját és a nemzeti arcvonalat szocializmus épí­tésének még jobb és hathatósabb eszközévé tenni. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY KIFEJLESZTÉSÉÉRT. Hála dolgozó népünk egyre növek­vő nagy tevékenységének a szocia­lizmus felépítésében jelentős győzel­meink váltak lehetővé. Ez az akti­vitás a szocialista munkaversenyben, az élmunkásmozgalom és az újítói javaslatokban nyilvánult meg és ezek ragyogó fényben állnak előttünk IX. Kongresszusunkra vállalt kötelezett­ségek hatalmas mozgalmában. Hála a kötelezettségvállalások mozgalmá­nak a munka termelékenysége ez év kezdetétől 16.6%-kai nőtt és a mun­ka tervezett termelékenységét 10.2 százalékkal túlhaladjuk. Csupán az iparban több mint 31.170 élmunká­sunk van, vagyis az összmunkásság 21.7% -a, de számuk napról-napra nö­vekszik. Dolgozóinknak a munká­hoz való öntudatos viszonya lehető­vé teszi számunkra, hogy a legsú­lyosabb és legbonyolultabb kérdése­ket is megoldjuk. A szocialista munkaverseny üze­meinkben a szocializmus felépítésé­nek módszerévé válik. Az utolsó idő­ben a munkaversenynek új, maga­sabb formái keletkeztek. Kifejlődik az üzem legjobb élmunkása, a leg­jobb öntő, a legjobb bányász, a leg­jobb olvasztár címéért folyó ver­seny. A besztercebányai kerületben sikeresen terjedt el a Párt kerületi bizottságának vándorzászlajáért foly­tatott kongresszust köszöntő ver­seny. Munkánk nagy sikere az, hogy tömegesen terjednek az egyéni versenyek. A szocialista munkaver­seny kiterjesztésében nagy jelentő­séggel birnak a második össz-szak­szervezeti kongreszus határozatait. A szakszervezetek a Szocialista mun­kaverseny megszervezésének szente­lik magukat és a gyakorlatban ül­tetik át a jelszót, amelyet Zápotocký elvtárs mondott minden munkás üze­mének gondos gazdája minden al­kalmazott, gazda a saját munkahe­lyén. Különösen ki kell emelni ifjúsá­gunk munkalendületét, amely aktí­ven vesz részt a szocialista munka­versenyben és kezdeményezően szer­vezi a versenyt. A CsISz helyesen fogja fel nagy küldetését és ifjúsá­gunkat már felsorakoztatta munká­ra és önfeláldozóan részt vesz a szo­cializmus építésében. E munkában való részvételével örök emléket állí­tott magának köztársaságunkban. Szükséges, hogy a szocialista mun­kaverseny .legkülönbözőbb formái tovább terjedjenek és elmélyüljenek. Ezért szükséges gyorsabban és következetesebben biztosítani, hogy a béreket az összes üzemekben az elvégzett munka mennyisége és mi­nősége szerint fizessék ki, hogy min­denütt bevezessék a helyes teljesít­mény-normákat. Szükség-es még nagyobb gondot fordítani az újítókra és élmunkások­ra, és lehetővé kell tenni, hogy ma­gasabb szaktudást érjenek el. Szükséges, hogy a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták még kitartóbban és még hatékonyabban szenteljék magukat a szocialista munkaverseny megszervezésének. A KÖZIGAZGATAS. Áttérek egy továbbik érdésre: ho­gyan teljesítjük Szlovákiában az ál­lam felépítésének feladatait. Itt első­sorban a népi igazgatásról kell be­szélni. Itt mindjárt bevezetésképpen meg kell mondani, hogy pártszerve­zeteinkben és szerveinkben igen gyak­ran nem fogták fel elég helyesen és elég mélyen a nemzeti bizottságok­.reak, mint az államigazgatás népi szerveinek feladatát és jelentőségét és hogy ennek a meg nem értésnek maradványai még ma is megnyilvá­nulnak és épp^n itt az ideje, hogy ezeket teijesen és tökéletesen felszá­moljuk. A nemzeti bziottságoknak, mint az állami igazgatás szerveinek, nagy je­lentőségét bizonyítja az a tény, hogy a nemzeti bizottságok funkciója és illetékessége a ČKP és a Nemzeti Front többi pártjának alapvető köve­telése volt. Más csoportok nézeteivel szembe helyezkedve, Gottwald elctárs ismert cikkében, a „Csehszlovák le­velekben" 1944 május 15-én ezt írta: „Egyedül az a változtatás lehetséges, hogy a nemzeti bizottság a maga il­letékessége keretében döntő szerv lesz, míg a hivataloknak, illetve a hi­S vatalnokoknak végrehajtó és teljesítő szerep jut. A ourzsoá nacionalizmus ezen a téren főleg abban mutatkozott, hogy a nemzeti bizottságokat nem tekin­tettek a népi hatalom szerveinek és nem értették az alapvető különbséget a népi demokratikus államigazgatás építésében,. A nemzeti bizottságokra azt mondták, hogy képtelenek meg­oldani a közigazgatás kérdéseit és azt az irányzatot támogatták, amely gya­korlatilag minden intézkedést a hiva­talnok kezébe hagy. Igy magyaráz­hatjuk meg aztán, hogy a jegyzősé­geket ugyan megszűntették, azonban a jegyzők más elnevezéssel megma­radtak és nem terjesztették ki, sőt megakadályozták a helyi nemzeti bi­zottságok kezdeményező tevékenysé­gét. Nagy fogyatékosságok mutat­koztak a járási nemzeti bizottságok­nál is, amelyekben nagyan gyakran még a mi Pártunk képviseletében is döntő szóval bírtak a kispolgári ele­mek, akik nem követték a Párt irány­vonalát és azt elferdítették. A kerületi nemzeti bizottságok meg­szervezése döntő fordulatot jelent a népi igazgatás fejlődésében. További lényeges javulást hozott a járási nem. zeti bizottságok újjászervezése, ahol már döntően hangsúlyozva nyert a munkásosztály vezető szerepet. Hála az előadói rendszernek, a népi igaz­gatás az összes ágazatokban helyes irányban aktivizálódik és magáévá teszi a kérdések operatív megoldását a nép érdekében a Párt irányvonala szerint. Azonban a népi igazgatás mégis f yenge pontja országépítésünknek. Ilandóan törődnünk kell azzal, hogy népi igazgatásunk munkájának állan­dó színvonala emelkedjék. Különösen nagy feladat ál! előttünk a helyi nem­zeti bizottságok építésénél a nemrégi­ben elfogadott nemzeti bizottságokról szóló törvény szellemében. Hogy a népi igazgatás megszűnjön országépítésünk gyenge pontja lenni, szükségesek a következők. a) A Párt járási, kerületi és helyi szervezeteinek feladatává tesszük, hogy a járási, kerületi és helyi nem­zeti bizottságok tevékenységét ál­landóan gondos figyelemmel kövesséta és a Párt szervei állandóan foglalkoz­zanak a népi igazgatás feladataival és annak ellenőrzésével, vájjon a népi igazgatás teljesíti-e ezeket a felada­tokat. b) Minél gyarsabban építsük ki a helyi nemzeti bizottságokat az fij törvény értelmében. c) Biztosítsuk azt, hogy a helyi nemzeti bizottságok előadói hatható­san és operatíve teljesítsük az összes feladatokat. d) Nagyobb terjedelemben valósít­1 suk meg a nép! igazgatás funkcionál riusainak iskolázását. e) Építsük ki a körzeti titkárok há­lózatát, biztosítsuk állandó oktatása* kat és tevékenységük ellenőrzését. f) Biztosítsuk azt, hogy a helyi nemzeti bizottságok tevékenvségét a járási nemzeti bizottságok állandóan ellenőrizzék és a járási nemzeti bí­zottságok tevékenységét a kerületi nemzeti bizottsiágok vizsgálják feiiä, A PART FELÉPÍTÉSE. Pártunk irányvonalának sikeres ér­vényesítése akkor teljesül, ha gyor­sabban és bátrabban építjük hazánk­ban a szocializmust, ha emeljük a Párt világnézeti és politikai érettsé­gét, ha tovább s következetesebben ér­vényesítjük a lenini-sztálini típusú párt szervezési elveit. Sikeresen tel­jesíteni a szocialista országépités fel­adatait anyit jelent, hogy következe­tesen biztosítjuk az országépítés minden szakaszán a munkásosztály vezető szerepét. A munkáossztály ve^ zető szerepét azzal biztosítjuk, hogy annak élcsapata, a Kommunista Párt helyes és előrelátó politikával meg­oldja országépítésünk minden ágaza­tának problémáit és a szocializmus felépítése szempontjából szervezi an­nak minden szakaszát. A társadalom 'átalakításában elért eddgii eredmények és a szocializmus kiépítésében elért sikerek nem kö­szöntöttek be maguktól. Ezek a Párt helyes politikájának, a Párt Nemzeti irontbeli vezető szerepének eredmé­nyei, ezek a munkásosztály vezető fel. adata érvényesítésének eredményei a városok és falvak dolgozó népének tömbjében. A Csehszlovák Kommu­nista Párt szlovák szervezete vezető feladatát elvégzi, bár nem csekély hiányok mutatkoznak a gazdaságban és a gazdaság építésében. A Cseh­szlovák Kommunista Párt szlovák srervezetének közvetítésével érvé­nyesült a munkásosztály vezető fel­adata is a munkások és földművesek tömbjében, ami a szocialista felépítés betetőzésének előfeltétele és különö­sen fontos a falu szocialista átalakítá­sában. A burzsoá reakció eleni harcban, a kapitalista idöblógia maradványai, a saját sorainkban levő burzsoá nacio­nalizmus elleni harcban, a Szlovákia szocialista iparosításáért és a terve­zett fejlődés biztosításáért folytatott liarcbain Pártunk megnövekedett, megszilárdult és megerősödött. Azonban gondatlansághoz és ön­tetszelgéshez vezetne, ha nem tuda­tosítanék, hogy Pártunk mai állapota

Next

/
Thumbnails
Contents