Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-26 / 120. szám, péntek

1950 május 26 ben még nagy hiányosságok mutatkoznak az építkezési kisiparban, ami különösképpen meglassítja az építkezések befejezését és lehetetlenné teszi az építészeti munka tervszerű folyamatát. A szocialista kereskedelem sikeresen teljesíti a tervet, a szocialista kiskereskedelem hálózata nő, úgyhogy a szosiálista kereskedelem rövidesen alapjában fogja uralni az egész áruforgalmat. Annál fontosabb, hogy a szocialista elosztás minőségi szempontból kiváló legyen, hogy a dolgozókat gyorsan és jól szolgálja ki. A gazdasági fejlődés arról tesz tanúságot, hogy sikeresen teljesitjük Szlovákia iparosításának tervét, ameíye't a kétéves és az ötéves tervben kezdtünk megvalósítani. Szlovákia , iparosításának egészben véve helyes ' megtervezése mellett mértéken túl fejlesztettük textil- és bőriparunkat, amely importált nyersanyaggal dolgozott és nagymértékben küzdött az áruelhelyezés nehézségeivel. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának legutolsó ülésén ezt Gottwald elvtárs joggal tette kritika tárgyává. Az iparban további hibákat követtünk el. Mivel a nehézipar felépítése igen összetett, a nehézipar terveinek realizálásánál nagy nehézségekbe ütköztünk. Ahelyett, hogy összpontosítottuk volna erőinket a nehézségek áthidalására és a tervek teljesítését biztosítottuk volna, elsősorban a nehézipar ágazataiban, megelégedtünk azzal, hogy ebben a szektorban a terv teljesítése nem megy, ugyanakko ra könnyűiparban a tervbevett kvótát magasan túlléptük. Sok elvtársban az a helytelen felfogás merült fel, hogy az iparosítás szempontjából teljesen lényegtelen, milyen ipart építünk ki, hogy vájjon termelőeszközök termeléséről van szó, vagy közszükségleti cikkek, illetőleg milyen közszükségleti cikkek termeléséről. Ez Szlovákia iparosítása szempontjából helytelen nézet és még tévesebb az ötéves terv programjában meghatározott gazdasági átépítésünk szempontjából, amelyet Gottwald elvtárs konkréimódon összefoglalt és kifejtett a Központi Bizottság ülésén. A jövőben a főhangsúlyt az építés terén nehéziparunk fejlesztésére kell vetnünk, főleg ami az energiatermelésre, a bánya- és kohóiparra, a nehéz- és finom gépiparra, a keramikában a cementgyárakra, a technikai porcelánra és a technikai keramika készítményeire, továbbá azon iparágakra, ahol saját nyersanyagot használank fel, mint péld>l elsősorban a fa-, a cellulóze— és papíriparra, textilben a lenszektorra, a műfonal és műselyem gyártásra, vegyészeti cikkekben a műanyagokra és az eddig behozatalra szoruló kémiai anyagok pótlásának gyártására. A főhangsúlynak az energetikára, a nehézgépiparra és a bányászatra kell esnie, nemcsak a terv öszszeállításának kérdésében, de annak megvalósítása tekintetében is. A mi vonalunknak kötelezőnek kell lennie mindenki számára éspedig mind a csehszlovák gazdaság átépítése érdekében, mind pedig Szlovákia további sikeres átépítése érdekében. Eszerint kell eljárnunk a termelő erőknek a termelési folyamatba való bekapcsolásánál, a szociális és lakásépítkezési beruházások megtételének stb. A terv további sikeres teljesítese érdekében szükséges a) a szocialista szektort tovább erősíteni és kiszélesíteni és ami a kisipart illeti, ki kell építeni a kommunális és szövetkezeti üzemeket. b) Szigorúan be kell tartani azt a vezérelvet, hogy a gazdaság átépítésének időszakában a munka súlypontja a nehéziparra esik, c) Biztosítani kell az iparban, a szállításban, az építkezésben és a kereskedelemben a terv teljesítését, nemcsak minőségi szempontból, de az összes iryánymutatók szempontjából. A falu szocialista átépítéséért. A mezőgazdasági termelésben csakis a szocialista szövetkezeti nagytermelés szervezésével lehet a munka termelékenységét alapjában növelni. A Szlovákiái mezőgazdaságot a törpegazdaságok nagv tömege jellemzi, amelyben a teljesített nehéz munka egyáltalán nincs arányban az elért eredménnyel. A parcellák és a gazdasági egységek nagy soéma lehetetlenné teszi a modern termelési eszközök teljes mértékű kihasználását. Ugyanakkor rohamosan emelkedett a mezögazdasagi termékek szükséglete, mind az iparban feldolgozott mezőgazdasági nyersanyagoké, mind az élelmezési cikkeké, Szlovákia iparosításával kapcsolatban. A szocialista szövetkezeti nagytermelés hazai forrásokból növeli a mezőgazdasági termékek mennyiségét, a szocialista szövetkezeti nagytermelés növeli a munka termelékenységét é

s nagyszámú munkaerőt szabadít fel, akikre sürgősen szükségünk van az iparban. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakában a legnehezebb feladat £• falu szocialista átépítése és ezt a feladatot csakis a kis- és középparasztok megnyerésével és meggyőzésével lehet elvégezni a falusi gazdagok ellen folyó egyidejű harc közben. A falusi gazdagokat el kell szigetelni a kis- és középarasztság zömétől. Slánský elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülésén mondott beszédében megállapította: „A falunak a szocializmusra való áttérése szempontjából a legfontosabb, hogy a kis- és középparasztok saját tapasztalataik alapján győződjenek meg a közös munka szövetkezeti sikereiről és hasznosságáról a mezőgazdasági termelésben." Ezért a mi legfontosabb feladatunk a falun a föld közös megművelésének szervezése az Egységes Földműves Szövetkezetek kereén belül, annak minden formájában. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központ; Bizottsága a Párt szervezeteinek feladatául szabta meg, hogy a már megalakított Egységes Földműves Szövetkezetek szervezzék meg a közös tavaszi munkákat. A 956 szabályszerűen megalakított Szlovákia Egységes Födműves Szövetkezet közül csak 400 szervezte meg a közös tavaszi munkálatokat. Ez annyit jelent, hogy nem sikerült a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által számunkra kijelölt feladatot teljesíteni. Nem sikerült annak a feladatnak teljesítése sem, hogy minden járásban legalább egy minta Egységes Földműves Szövetkezetet építsünk ki. Ennek ellenére a közös tavaszi munkák tapasztalatai nagyon jók és meggyőzőek. A költségek sokkal kisebbek voltak és a földművesek szemléltető példákon meggyőződhettek a földek közös, szövetkezeti úton történt megművelésének sikereiről. Főfeladatunk marad az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítása és annak biztosítása, hogy valamennyi EFSz az őszre megszervezze a közös mezei munkálatok végrehajtását. Emellett szorgalmaznunk kell, hogy a föld közös megművelése a lehetőség szerint az Egységes Földműves Szövetkezetek második, illetve harmadik típusa szerint történjék, ami a mesgyék és barázdák eltüntetését jelenti az egyes parcellák között, avagy a földek átadását a szövetkezetnek közös megművelés céljaira. Biztosítani kell továbbá a nyári aratási mukáknál a közös munkát. Kihasználatlanok azok a nagy lehetőségek, amelyek itt Szlovákiában adva voltak azáltal, hogy a legelök az Egységes Földműves Szövetkezetek tulajdonába mentek át. A sikerek, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek építő munkája során elértünk, megmutatják, mily nagy eredményeket tudunk felmutatni szocialista építésünknek e fontos szakaszán, fia kiküszöböljük azokat a nagy fogyatékosságokat, amelyek ma még mutatkoznak munkánkban falvainkon. Megnyerni és meggyőzni a földműveseket az Egységes Földműves Szövetkezetek előnyeiről, nem azt jelenti, hogy tétlenül kell várni, míg a földművesek maguk meggyőzödnek ezekről, hanem szemléltetően kell őket -meggyőzni, miközben nem szabad kitérni azok elől a kérdések elől, amelyek földműveseinket akadályozzák, hogy szilárdan és elszántan rátérjenek a mezőgazdaság új szocialista útjára és amelyekkel szemben előítélet-eket táplálnak. Szükséges továbbá, hogy a Párt járási bizottságai állandóan a Párt vezérfonalát kövessék, hogy segítségére legyenek a helyi szervezeteknek az állandó instruktorok hálózatának kiépítésében és hogy vezessék őket a falu magasabbrendű termelési formái érdekében kifejtett harc útján. Nem mutatkozik elégségesen az állami birtokok és az állami gépállomások segítsége. Az állami birtokoknak a szocialista mezőgazdasági üzem mintapéldájául kell szolgálniok, nselekvőleg és hathatósan kell segíteniök az Egységes Földműves Szövetkezeteket, a közös munka megszervezésével kapcsolatos legkülönbözőbb kérdések megoldásában. Ami az állami gépállomásokat illeti, a traktoristák ezreit képezzük ki. A traktoristáknak a falun nemcsak a gépesítés, hanem a szocializmus úttörőinek kell lenníök. Éppen ezért a traktoristák politikai nevelésére rendkívüli figyelmet kell fordítani. Hogy a Párt a falun sikeresen teljesítse feladatait, szükséges: a) Megnyerni valamennyi Egységes Földműves Szövetkezetet a föld közös megművelése ügyének vagy e mesgyék eltávolításával vagy pedig a földeknek a szövetkezetek használatába való átadásával. b) Minden járásban legalább egy mintaszövetkezet megszervezése. c) A legközelebi aratás munkái során a lehető legnagyobb arányokban biztosítani a közös munkák megszervezését. d) Kötelezni az állami gépállomásokat, hogy egész munkájukat a föld közös megművelésének megszervezésére állítsák be a CsKP Központi Bizottságának 1950 február 26-i határozata szerint. -UJSZÖA e) Kötelezni a csehszlovák állami birtokokat, hogy az egyes állami birtokegységeken mintaszerű szocialista üzemeket teremtsenek, minden lehető módon segítsék a földműveseket az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítésének munkájában, valamint a közös munka megszervezésében. f) A hazai takarmánytermelés bázisát a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztése érdekében a legnagyobb mértékben növelni. AZ OSZTÁLYHARC ÉLESEDIK. Az elmúlt időszak tapasztalatai arról győznek meg bennünket, hogy Szlovákiában is a szocializmus építésében elért nagy sikerek semmiképpen sem csökkentik, sőt ellenkezőleg kiélezik az osztályharc formáit. Az osztályharc főleg a falun a magasabb termelési formákra való átmenettel kapcsolatban éleződik ki. A megvert burzsoá reakció Szlovákiában is az ismert módszerekkel dolgozik. Az amerikai monopoltőkések szolgálatában kémkedést és szabotázst szervezők arra törekszenek, hogy ártsanak építésünknek. A kémperek, amelyek a köztársaság különféle városaiban lefolytak a közelmúltban, nemcsak az amerikai imperialisták hallatlan gangszter-módszereit .leplezték le. hanem az emigrált reakciós politikusok aljas gonosztevő szerepét is. Ezek a gazemberek népünk iránt táplált állati gyűlöletükben nem riadnak vissza semmiféle szabotáló gonosztettől sem. Nemzeti biztonsági testületünk nem egy kém és szabotáló bandát tett ártalmatlanná. Tudjuk, mit várhatunk a jövőben az imperialista uraktól. Tudjuk, kivel állunk szemben és még jobban fogjuk fokozni éberségünket és könyörtelenül szét* zúzunk mindenkit, aki az ellenség szolgálatában ártani akarna országépítésünknek. Az osztályharcnak más formája is megérdemli teljes figyelmünket s ez a főpapságnak a népi demokratikus rendszer elleni alattomos munkája. Az eddigi fejlődés alapján Köztársaságunkban minden polgár és főleg minden hívő meggyőződhetett arról, hogy

1 a főpapságnak nem a vallás ügye fontos, nem a vattás és az egyház szabadsága, hanem az, hogy a vallásai és a hittel az amerikai imperialisták érdekében visszaéljenek. A kormány ellen irányult minden akció, amelyet eddig az egyházi méltóságok kezdtek, csődött mondott. Csődött mondtak azok a kísérletek is. hogy a hívőket a kormánnyal és Pártunkkal szembeállítsák. Bebizonyult, hogy népünk és sok papunk megtanulta azt, hogy igen jól meg tudja különböztetni a vallás és hit szabadságát, amely nálunk teljesen biztosítva van — és az egyházzal való visszaélést az imperialista háborús uszítók zavaros és piszkos érdekeiért. Bebizonyult az, hogy főleg a kolostorok voltak a felforgató kém- és szabotázs akciónak központjai. Éberen állunk a strázsán és nem fogjuk megengedni, hogy a magas egyházi klérus a jövőben népünk vallásos érzéséit az angol-amerikai imperialisták érdekében Köztársaságunk kárára használhassa fel. A burzsoá reakció elleni harcunk annál sikeresebb lesz, mennél szilárdabb lesz a munkásosztály szövetsége a kisés középparasztsággal. Ezért a munkásparaszt szövetséget meg kell szilárdítani. Erösebben kell kiépíteni a falu és a város közötti összeköttetést és ezt a szövetséget védnökségek átvételével mélyítjük el. Mélyítsük el abban az értelemben, hogy üzemi szervezeteink főleg a magasabb termelési formák felé való átmenetben a föld közös megműveléséhez segítsék a falvakat. Továbbá szükséges az árúcserét kiterjeszteni és megjavítani a város és a falu között. A mozgó árusító autókkal szerzett jó tapasztalatok a nemzeti vállalatoknak a piacok ellátásában va'ő részvéte-lével elosztó szerveinket arra buzdítják, hogy állandóan fokozzák a szükségleti cikkek áramlását a falu felé és szervezzék meg a mezőgazdasági termékek feleslegeinek felvásárlását. A kis- és középparasztok és a munkásság közötti szövetséget további állandó kultúrális és agitációs munkával szilárdíthatjuk meg a falun. A város és falu szövetségének megszilárdítása annyit jelent hogy tovább kell szilárdítani a barátságot és az egységet az összes dolgozók között, tekintet néfkül a dolgozók nemzetiségi hovatartozandóságára. A szlovák, a magyar és az ukrán dolgozók testvéri egysége teljes egyenjogúságuk mellett közös országépítő erőfeszítéseiken alapuljon. Végezetül a városok és falvak dolgozóinak szövetségét a nemzeti arcvonal megszilárdításával erősíthetjük meg. Az újjászületett nemzeti arcvonal sikeresen teljesíti küldetését, hála annak, hogy az arcvonal nem kommunista csoportjai is helyesen értik annak a harcnak értelmét és jelentőségét, amelyet nemzeteink jövőjéért és jólétéért folytatunk a hazai arcvonal és nemzetközi viszonylatban. Ezért folytatni kell a nemzeti arcvonal politikáját és a nemzeti arcvonalat szocializmus építésének még jobb és hathatósabb eszközévé tenni. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY KIFEJLESZTÉSÉÉRT. Hála dolgozó népünk egyre növekvő nagy tevékenységének a szocializmus felépítésében jelentős győzelmeink váltak lehetővé. Ez az aktivitás a szocialista munkaversenyben, az élmunkásmozgalom és az újítói javaslatokban nyilvánult meg és ezek ragyogó fényben állnak előttünk IX. Kongresszusunkra vállalt kötelezettségek hatalmas mozgalmában. Hála a kötelezettségvállalások mozgalmának a munka termelékenysége ez év kezdetétől 16.6%-kai nőtt és a munka tervezett termelékenységét 10.2 százalékkal túlhaladjuk. Csupán az iparban több mint 31.170 élmunkásunk van, vagyis az összmunkásság 21.7% -a, de számuk napról-napra növekszik. Dolgozóinknak a munkához való öntudatos viszonya lehetővé teszi számunkra, hogy a legsúlyosabb és legbonyolultabb kérdéseket is megoldjuk. A szocialista munkaverseny üzemeinkben a szocializmus felépítésének módszerévé válik. Az utolsó időben a munkaversenynek új, magasabb formái keletkeztek. Kifejlődik az üzem legjobb élmunkása, a legjobb öntő, a legjobb bányász, a legjobb olvasztár címéért folyó verseny. A besztercebányai kerületben sikeresen terjedt el a Párt kerületi bizottságának vándorzászlajáért folytatott kongresszust köszöntő verseny. Munkánk nagy sikere az, hogy tömegesen terjednek az egyéni versenyek. A szocialista munkaverseny kiterjesztésében nagy jelentőséggel birnak a második össz-szakszervezeti kongreszus határozatait. A szakszervezetek a Szocialista munkaverseny megszervezésének szentelik magukat és a gyakorlatban ültetik át a jelszót, amelyet Zápotocký elvtárs mondott minden munkás üzemének gondos gazdája minden alkalmazott, gazda a saját munkahelyén. Különösen ki kell emelni ifjúságunk munkalendületét, amely aktíven vesz részt a szocialista munkaversenyben és kezdeményezően szervezi a versenyt. A CsISz helyesen fogja fel nagy küldetését és ifjúságunkat már felsorakoztatta munkára és önfeláldozóan részt vesz a szocializmus építésében. E munkában való részvételével örök emléket állított magának köztársaságunkban. Szükséges, hogy a szocialista munkaverseny .legkülönbözőbb formái tovább terjedjenek és elmélyüljenek. Ezért szükséges gyorsabban és következetesebben biztosítani, hogy a béreket az összes üzemekben az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint fizessék ki, hogy mindenütt bevezessék a helyes teljesítmény-normákat. Szükség-es még nagyobb gondot fordítani az újítókra és élmunkásokra, és lehetővé kell tenni, hogy magasabb szaktudást érjenek el. Szükséges, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták még kitartóbban és még hatékonyabban szenteljék magukat a szocialista munkaverseny megszervezésének. A KÖZIGAZGATAS. Áttérek egy továbbik érdésre: hogyan teljesítjük Szlovákiában az állam felépítésének feladatait. Itt elsősorban a népi igazgatásról kell beszélni. Itt mindjárt bevezetésképpen meg kell mondani, hogy pártszervezeteinkben és szerveinkben igen gyakran nem fogták fel elég helyesen és elég mélyen a nemzeti bizottságok.reak, mint az államigazgatás népi szerveinek feladatát és jelentőségét és hogy ennek a meg nem értésnek maradványai még ma is megnyilvánulnak és épp^n itt az ideje, hogy ezeket teijesen és tökéletesen felszámoljuk. A nemzeti bziottságoknak, mint az állami igazgatás szerveinek, nagy jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy a nemzeti bizottságok funkciója és illetékessége a ČKP és a Nemzeti Front többi pártjának alapvető követelése volt. Más csoportok nézeteivel szembe helyezkedve, Gottwald elctárs ismert cikkében, a „Csehszlovák levelekben" 1944 május 15-én ezt írta: „Egyedül az a változtatás lehetséges, hogy a nemzeti bizottság a maga illetékessége keretében döntő szerv lesz, míg a hivataloknak, illetve a hiS vatalnokoknak végrehajtó és teljesítő szerep jut. A ourzsoá nacionalizmus ezen a téren főleg abban mutatkozott, hogy a nemzeti bizottságokat nem tekintettek a népi hatalom szerveinek és nem értették az alapvető különbséget a népi demokratikus államigazgatás építésében,. A nemzeti bizottságokra azt mondták, hogy képtelenek megoldani a közigazgatás kérdéseit és azt az irányzatot támogatták, amely gyakorlatilag minden intézkedést a hivatalnok kezébe hagy. Igy magyarázhatjuk meg aztán, hogy a jegyzőségeket ugyan megszűntették, azonban a jegyzők más elnevezéssel megmaradtak és nem terjesztették ki, sőt megakadályozták a helyi nemzeti bizottságok kezdeményező tevékenységét. Nagy fogyatékosságok mutatkoztak a járási nemzeti bizottságoknál is, amelyekben nagyan gyakran még a mi Pártunk képviseletében is döntő szóval bírtak a kispolgári elemek, akik nem követték a Párt irányvonalát és azt elferdítették. A kerületi nemzeti bizottságok megszervezése döntő fordulatot jelent a népi igazgatás fejlődésében. További lényeges javulást hozott a járási nem. zeti bizottságok újjászervezése, ahol már döntően hangsúlyozva nyert a munkásosztály vezető szerepet. Hála az előadói rendszernek, a népi igazgatás az összes ágazatokban helyes irányban aktivizálódik és magáévá teszi a kérdések operatív megoldását a nép érdekében a Párt irányvonala szerint. Azonban a népi igazgatás mégis f

yenge pontja országépítésünknek. Ilandóan törődnünk kell azzal, hogy népi igazgatásunk munkájának állandó színvonala emelkedjék. Különösen nagy feladat ál! előttünk a helyi nemzeti bizottságok építésénél a nemrégiben elfogadott nemzeti bizottságokról szóló törvény szellemében. Hogy a népi igazgatás megszűnjön országépítésünk gyenge pontja lenni, szükségesek a következők. a) A Párt járási, kerületi és helyi szervezeteinek feladatává tesszük, hogy a járási, kerületi és helyi nemzeti bizottságok tevékenységét állandóan gondos figyelemmel kövesséta és a Párt szervei állandóan foglalkozzanak a népi igazgatás feladataival és annak ellenőrzésével, vájjon a népi igazgatás teljesíti-e ezeket a feladatokat. b) Minél gyarsabban építsük ki a helyi nemzeti bizottságokat az fij törvény értelmében. c) Biztosítsuk azt, hogy a helyi nemzeti bizottságok előadói hathatósan és operatíve teljesítsük az összes feladatokat. d) Nagyobb terjedelemben valósít1 suk meg a nép! igazgatás funkcionál riusainak iskolázását. e) Építsük ki a körzeti titkárok hálózatát, biztosítsuk állandó oktatása* kat és tevékenységük ellenőrzését. f) Biztosítsuk azt, hogy a helyi nemzeti bizottságok tevékenvségét a járási nemzeti bizottságok állandóan ellenőrizzék és a járási nemzeti bízottságok tevékenységét a kerületi nemzeti bizottsiágok vizsgálják feiiä, A PART FELÉPÍTÉSE. Pártunk irányvonalának sikeres érvényesítése akkor teljesül, ha gyorsabban és bátrabban építjük hazánkban a szocializmust, ha emeljük a Párt világnézeti és politikai érettségét, ha tovább s következetesebben érvényesítjük a lenini-sztálini típusú párt szervezési elveit. Sikeresen teljesíteni a szocialista országépités feladatait anyit jelent, hogy következetesen biztosítjuk az országépítés minden szakaszán a munkásosztály vezető szerepét. A munkáossztály ve^ zető szerepét azzal biztosítjuk, hogy annak élcsapata, a Kommunista Párt helyes és előrelátó politikával megoldja országépítésünk minden ágazatának problémáit és a szocializmus felépítése szempontjából szervezi annak minden szakaszát. A társadalom 'átalakításában elért eddgii eredmények és a szocializmus kiépítésében elért sikerek nem köszöntöttek be maguktól. Ezek a Párt helyes politikájának, a Párt Nemzeti irontbeli vezető szerepének eredményei, ezek a munkásosztály vezető fel. adata érvényesítésének eredményei a városok és falvak dolgozó népének tömbjében. A Csehszlovák Kommunista Párt szlovák szervezete vezető feladatát elvégzi, bár nem csekély hiányok mutatkoznak a gazdaságban és a gazdaság építésében. A Csehszlovák Kommunista Párt szlovák srervezetének közvetítésével érvényesült a munkásosztály vezető feladata is a munkások és földművesek tömbjében, ami a szocialista felépítés betetőzésének előfeltétele és különösen fontos a falu szocialista átalakításában. A burzsoá reakció eleni harcban, a kapitalista idöblógia maradványai, a saját sorainkban levő burzsoá nacionalizmus elleni harcban, a Szlovákia szocialista iparosításáért és a tervezett fejlődés biztosításáért folytatott liarcbain Pártunk megnövekedett, megszilárdult és megerősödött. Azonban gondatlansághoz és öntetszelgéshez vezetne, ha nem tudatosítanék, hogy Pártunk mai állapota