Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-25 / 119. szám, csütörtök

1950 május 26 -UJSZÖ- S BRATISLAVA KULTÚRMŰSORA AZ SatKP IX. KONGRESSZUSA IDEJÉN Az SzKP kongresszusi napjaiban Bratislavában a hazai és külföldi kultúrszervezetek és együttesek részvételével számos kimagasló kultúrfellépést rendeznek. A kultúrműsor 24-én e^te 20 órakor kezdődött a Szlovákiai filharmónia szereplésével aRedout koncerttermében. A hangverseny műsorán szerepelt: Andrej Očenás zeneszerző „Ének a Kommunista Pártról" című szerzeménye, Ján Kostra költeményének szövegére, amelyet vegyeskar és zenekar adott elő. További műsorszám Simon Jurovský: Kantáta Gottwaldról, vegyes kórus és zenekar előadásában Milán Lajčiák költő szövegére. Miloslav Korinka: Partizán dalát Anton Tridavka költő szövegére férfikórus, Alexander Mojzes: Felsőgarami táncok című szerzeményét a nagy zenekar, Ján Cikker zeneszerző Frafto Král szövegére írt: Üdvözlet Sztálinnak című szerzeményét férfikar és a zenekar és Alexander Mojzes: A dolgozók dala cimü szerzeményét vegyeskar és a nagy zenekar adta elő. A Szlovákiai filharmóniát és a Csehszlovák rádió zenekarát Rajter Lajos vezényelte. A hangversenyen előadott müvek szlovákiai zeneszerzőinknek az SzKP IX. kongresszusára vállalt kötelezttségei és a hangversenyen az ez kalkolmból együttesen fellépő zenekarok kollektív kötelettségvállalása volt. A hangversennyel párhuzamosan a Vár szabadtéri színházában a bratislavai kerület JTO Sokol szervezetének testnevelő akadémiája folyt. A műsor keretében felléptek a JTO Sokol diák, diáklány, serdülő pionír, asszony- és férfitagjai, továbbá a Brno I. Sokol szervezetének akrobatikus csoportja, a CsISz luCnicai népi csoportja, a gottwaldovoi serdülő tornászok és a szlovákiai egyetem testnevelő intézetének hallgatói. A műsor keretében vívást és nehéz atlétikai mérkőzéseket mutatak be. A Nemzeti Színházban este 20 órakor előadták Eugen Suchoft „Örvény" című operáját, míg a Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Nova scénában Káňa „Karhan köszörűs csoportja" jjmü vígjátéka volt műsoron. Ugyanakkor a Csehszlovák Rádió ""'Roíícerttemiében a „Tatran" énekkar szerepelt. Csütörtökön, május 25-én 20 órakor a Várszínházban a Szlovákiai Népművészeti együttes lép lel új műsorral, amelyet kedvezőtlen időjárás esetében a Nemzeti Színházban adnak elő. A belügyminisztérium hangversenytermében ugyanakkor szlovákiai írók szerzői estjét rendezik meg, amelynek keretében Krista Bendová, Ján Brezina, Rudolf Fábry, Ján Kostra, Frafto Kráľ, Milán Lajčiák, Július Lenko, Vlado Mináč, Andrej Plávka, Ján Rai, Milán Rufus, Andrej Sarvaä, Ctibor Stítnický és Dominik Tatárka írók szemelvényeket adnak elő müveikből. A Nemzeti Színházban Pavlenko „Boldogság" című drámáját, a Nova scénában a „Chujaván" című színmüvet adják elő, amelyet Smröok dramatizált Zábarský novellájára. Pénteken, május 26-án a bukaresti román 80 tagú zenekar népi hangszereken ad hangversenyt a Várszínházban. A Nemzeti Színházban St. Králik vígjátéka, a kamaraszínházban Arbuzovov „Messzi út" című játéka van műsoron. Szombaton, május 27-én 20 órakor a Várszínházban a Nemzeti Színház és a Csehszlovák Rádió énekkara, a bratislavai tanítónők, továbbá a munkás énekkar, a Szlovák Filharmónia, a Nemzeti Színház és a Csehszlovák Rá. dió egyesített zeenkara, a bratislavai helyőrség, az SNB és a Nemzeti Színház egyesített fuvószenekara lép fel. A műsoron szerepel még a Nemzeti Színház balettkara a CsISz „LučIsmét bekapcsolódott egy falu a szocialista kultúra terjesztésébe níca népi csoportja" és a „Cymbai" népi zenekar. A Nemzeti Színházban Tajovský, a Nová scéna-ban Zápotocký „Üj harcosok sorakozója" című nagysikerű játékát adják elő. A bra. tislava imozik a kongresszusi napokban szintén ünnepi műsort adnak. A kongresszus idején számos kiállítást rendeznek Bratislavában, így a Tátra-szálló nagytermében „A csehszlovák nép harca a tasizmus ellen" című kiállítás folytatódik, a szlovákiai ] képzőművészet termeiben pedig a szlovákiai grafikusok, a Redut kistermében a „Bratislava' kerület épitő törekvése", a Szlovákiai Művészotthon pavi lonjában a népi alkotás, a Cenlrálpasszázsban Szlovákia közüzemeinek, a Taranda kerthelyisegben gyermekmunkák, a Tvar ál'andó galériáján a tavaszi mezőgazdasági munkálatokon résztvett festőművészek képeinek, a Sztálin-téri Galérián a trnavai építőmun. ka- és iparkiállítását rendezték meg. Jegyek elővételben az UMPRA jegy. pénztárában a Sztálin-téren kaphatók 12 —Í8 óráig. Mezőgazdasági gépkiállítás Bratislavában (v. i.) A Mezőgazdasági gépeket Értékesítő Szövetkezet bratislavai székházában május 23-án nyitották meg a mezőgazdasági szükségleti cikkek kiállítását. A kiállítást a kerületi üzem alkalmazottai az SzKP IX. kongresszusának tiszteletére rendezik meg. Az ünnepies megnyitáson megjelent M. Falt'an földművelésügyi mgebízott, valamint dr. Soltész élelmezési megbízott is. Dr. M. Falt'an beszédében rámuta. tott a SzKP IX kongresszusára megnyitott kiállítás jelentőségére. A kiállítás tanújele annak, hogy milyen fontos feladatot teljesít a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet. E feladatának csak akkor fog megfelelni, ha elmélyíti az együttműködést az Egységes Föld. műves Szövetkezetekkel, valamint a kis. és kőzépparasztságunkkal. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet a felvásárláson kívül az Egységes Földműves Szövetkezeteknek még azzal is nagy segítséget nyújthat, hogy jóminőségű vetőmagokat, takarmányt, mezőgazdasági gépeket, műtrágyát biztosit a dolgozó parasztság részére Ennek a segítésnek a jegyében nyílik meg a mezőgazdasági szükségleti cikkek kiállítása. Dr. J. Soltész élelmezési megbízott szintén rámutatott a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet és az Egységes Földműves Szövetkezetek együttműködésének szükségességére. Fontos, hogy ez az együttműködés — hangoztatta dr. Soltész — a legközelebbi jövőben még jobban kimé!yü!jön. A mezőgazdasági cikkek kiállítása igen jó tanulság lesz, kis. és középparasztságunk számára. A kiállítás célja elsősorban az, hogy a földműseknek és a Földműves Szövetkezeteknek megmutassa a mezőgazdaság gépesítésének fontosságát. Másodszor, hogy meggyőzze a földműveseket az elismert minőségű vetőmag használatának előnyeiről, mert csak így biztosíthatják a jó termest és az ötéves terv teljesítését. A kiállítás jelentősége továbbá abban áll, hogy a városok dolgozóit megismerteti a falu problémáival. A kiállításon a legmodernebb mezőgazdasági gépeket mutatják be. Arató- és kévekötőgépek, önitatókészülékek, csirkekeltetőgépek és a mezőgazdaság gépesítéséhez szükséges mindenfajta gépi berendezés szerepel ezen a kiállításon. Nem hiányzik a Szovjetúnió gépesítését bemutató klál'ítási anyag sem, amely biztos tanulságul és útmutatóul szolgálhat kis- és középparasztságunknak. Amikor egy-egy új CSEMADOK helyicsoport alakuló közgyűléséről számolunk be Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban, ezt mindig azzal az öröm teli érzéssel tesszük, hogy ismét egy magyarlakta falu kapcsolódik be a szocialista fejlődésbe, ismét újabb magyar dolgozó tömeg tesz bizonyságot arról hogy munkájával és tudásával csatlakozik a csehszlovák népi demokrácia szocialista építéséhez. A légi CSEMADOK-csoport megalakulásakor örömmel üdvözöljük a falu haladó dolgozóit, kik ilyenkor megmutatják politikai érettségüket és minden erejükkel időt és fáradságot nem kímélve a CSEMADOK-ban és a CSEMADOKért lelkesen dolgoznak. Első meleg nyári nap. Akáctól illatos a levegő. A légi kultúrház előtt mozgalmas csoportosulásban várják a falu fiataljai, mint a nap legaktívabb résztvevői, az ünnepi közgyűlés kezdetét. A kultúrterem már zsúfolásig tele. A himnuszok elhangzása után kezdetét veszi a közgyűlés. Az előkészítő bizottság elnöke Zsömbörgi József tanító üdvözlő beszédet mond az Akció Bizottság és a Nemzeti Front alakulatai nevében. Mészáros Gyula üdvözli a megielent vendégeket és megnyitja az alakuló gyűlést. Majd Patócs elvtárs, a somorjai CSEMADOK-csoport enöke, a központi CSEMADOK üdvözletét tolmácsolja és magasfelkészültségű és alapos^ tudásról tanúskodó beszédében rámutat a CSEMADOK hivatására és célkitűzéseire. Patócs elvtárs beszéde után, melyet a hallgatóság lelkes tapssal köszönt meg, a tagok megválasztották a vezetőséget, amelynek minden tag'a derék dolgozója népi demokratikus államunknak. A vezetőség tagjai: Kiss Dezső elnök, Peller Károly alelnök, Mészáros Gyula titkár, Janák József pénztáros, Jankovics Sándor és Perkátai Dénes elenörök. A választás után az újonnan megválasztott elnök, Kiss Dezső elmondta szép székfoglaló beszédét és fogadalmat tett, hogy minden erejével és tudásával dolgozni fog a szocialista kultúra terjesztésén, a baráti és testvéri együttmunkálkodáson a velük együtt élő szlovák dolgozókkal. Az elnök beszéde után még a helyi pártszervezet elnöke, Glofák elvtárs és a falu haladó tisztelendője, Zareczky István szóltak meleg hangon és lelkes megértéssel az egybegyűltekhez. Most kultúrpogramm vette kezdetét, • amely dicséretreméltó munkáról tett tanulságot és bebizonyította, hogy Légen igen értékes ifjúság van. amellyel foglalkozni érdemes és kell. Szavalatok és karének váltogatták egymást. Az énekkar meglepően szépszámú és jó. Kiss Béla tanította be a műsorszámokat. Dicséretreméltó munkát végzett. Szavaltak: Nagy Kálmán szlovák és magyar verseket, Manrfalik Erzsébet „A Szabadsághoz" című Petőfi verset és Majer József Petőfi költeményét „Akasszátok fel a kirá lyokat". Mindhárman tehetségesek ťs egész biztosan még sokszor fogunk velük találkozni a CSEMADOK kultúrestéin A közönség tomboló tapsai közepette az ifjúság magyar táncokat táncolt, a ropogós magyar kettőst meg kellett ismételni. A betanítás Botlik Olga tanítónő érdeme. Az Internacionálé eléneklése vei a gyűlés befejeződött, de a fiatalság remek hangulatban táncolt tovább, hogy a legkellemesebb benyomásokkal fejezzék be a nevezetes napot. T. M. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTE LET című folyóiratot Pontos címem: Név: lakhely: utolsó posta: foglalkozás: házszám: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs — a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PÁRTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27. DÉRY TIBOR: Egy vasmunkás életét írom első munkábaállásától addig, míg gazdájává lesz saját sorsának — Könyvnapi könyvem, a „Felelet" egy háromkötetesre tervezett regényciklus első kötete. Főhősömnek, egy vasmunkásnak az életét igyekszem ábrázolni, attól a naptól kezdve, amikor 1927-ben, tizenkét éves korában először áll munkába, egészen addig a napig, amikor 1948-ban a magyar állam köztulajdonba vette a száz munkásnál nagyobb létszámmal dolgozó gyárakat s hősömet vállalatvezetőnek nevezték ki. — Körülbelül 20 évet ölel fel a regény, a magyarság s Európa történelmének egyik legváltozatosabb korszakát: a Horthy-fasiszírtust. a második világháborút, a felszabadulást, három külön világot. Az első kötet Köpe Bálint gyerekkorát beszéli el tizenöt éves koráig, ezért az alcíme: „A gyermekkor felelete". A második kötet „Az ifjúkor felelete", a harmadik „A férfikor felelete" lesz. Ha valamennyire meg tudtam oldani az első kötet adta két feladatot, remélem, meg tudok birkózni a másik kettővel is. — Az első kötet azt beszéli el. hogy Bálint és családja hogyan hányódik a tőkés társaság anarchiájában, hogy és miért veszti el munkahelyeit, hogy éhezik, nyomorog, mint dereng fel benne osztályhelyezet s öntudata. Igyekszem ízelítőt adni a húszas évek vége felé beálló nagy gazdasági válságból. a tömeges munkáselbocsátásokból, a munkanélküliek "tüntetéséből, de az egyéni munkássors szenvedéseiből és örömeiből is. Bálint egészséges lélek, ló humora is van. mint általában a magyar munkásosztálynak, szeret élni. szenvedélyesen tud örülni és szenvedni. Munkám közben állandó vigaszom az a tudat, hogy „húsz év múlva", a harmadik kötet végén élete végülis révbe fut, gazdájává válik saját sorsának. boldog lesz. — Regényem másik hőse egy világhírű pesti egyetemi tanár. kémikus, akinek életében a magyar polgári társadalmat tükröztetem. Nem lehetne megérteni a munkásság sorsát, ha nem ábrázolnám körülötte az országot is. amelyben él — mintahogy nem értheti meg a jelenét az. aki a múltját nem ismeri. — A könyv végén egy levelemet közlöm az olvasóhoz, amelyben erra kérem. írja meg véleménvét a regényről, ezzel legyen segítségemre a további munkában. Ezt a kérésemet itt e nyilvánosság előtt is megismétlem. Három író — könyvéről Három, magyar (ró szólal meg a magyar Könyvnapra megjelenő új regényükről beszélnek: egy élvonalbeli író, Déry Tibor, aki hónapokat töltőit üzemekben, hogy töviről-hegyire megismerje a munkások életét és két oli/an író, Czibor János és Kamjén István, akik most jelentkeznek először regénnyel, akiket a dolgozók növekvő kulturális igénye, az épülő szocializmus eredményei serkentettek írásra. KAMJÉN ISTVÁN: A kubikosok közt éltem, ismerem Mihályt, regényem hősét — Könyvem a nincstelen agrárproletárokról szól, akiknek darabka földjük sem volt. Akiket a régi társadalmi rend. a kapitalista társadalom hontalanná tett. A nincstelen agrárproletárokból kubikosok lettek. Regényem alakjaiul azokat a kubikosokat választottam, akik szembe mertek és szembe tudtak nézni az uralkodó osztállyal, kizsákmányolójukkal Egy ilyen nincstelen agrárproletár gyermek életét mutatom be. Apia halála után két kis hold földjüket, házukat elárverezi a bank Mihály libapásztornak megy. kanásznak Később kubikos lesz belőle. Itt ismerkedik meg azokkal a kubikosokkal, akik ©bban az időben már a körülöttünk levő államokat bevándorolták. Itt kezdi felismerni osztályhelyzetét. Később megismerkedik a földalatti mozgalomban résztveti földmunkásokkal. akiktől könyveket kap. Az első könyv, ami a kezébe kerül. Gorkijnak „Az anya" című munkája. A könyv formálja. alakítja át. — A regésny megírására az késztetett, hogy nálunk még nem Jelent meg olyan átfogó munka a kubikosok életéről, amelv kellően ismertette volna e problémákat. A mozgalom Budapesten indult, a kubikos földmunkásfronton is. mint az ipari munkások frontján Budapest volt a forradalmi központ. A kubikosok közt éltem. Ismerem a Teleki-teret, a nagyváros szemétdombjait, ahol a munkából kiüldözött munkások. a munkanélküliség áldozatai éltek Ismerem a népkonyhákat. Ismerem Mihályt, regényem hősét. — Különös öröm számomra, hogy első regénvem a hatodik szabad könyvnapra lelenik meg. A iószándékú. komolv munka megbecsülését látom a könyvnapi kiadásban Tudom, hogy első könyvem nem hibátlan írás. Bemélem. hogv a hivatásos kritika és a dolgozók bírálata rámutat majd a hibákra és segít kiküszöbölni azokat. CZIBOR JÁNOS: Gábor Örorrnak halhatatlanjaink közt a helye — Gábor Áron a szabadságharc harmadik nagy népi hőse Petőfi és Táncsics mellett. Szerepe nem volt s nem lehetett olyan kimagasló, hatása nem olyan általános, mint amazoké, — de a maga helyén épúgy halhatatlan példáját adta az igazi hazaszeretetnek és hősiességnek. Hasonló történetének, emlékének sorsa is. Az úri történetírás, amely megtette Petőfit a bor-szerelem-bánat méla költőjévé, amely egyszerűen nem vette tudomásul a forradalmi harcos, az író Táncsics küzdelmét és munkáit, ez a történetírás Gábor Áront a legmélyebb süllyesztőben tüntette el. Ha egyáltalán említették, valami ravaszkodó góbét csináltak az alakjából, aki csak úgy mulatságból még ágyúkat is öntött — és aki leginkább a kabarészínpadok ..ízesen" anekdotázó népies bohócaihoz hasonlított. Ebből a hazugságból kell felemelnie Gábor Áron alakját úi történetírásunknak. úi irodalmunknak, hogy elfoglalja végr« méltó helyét népünk történelmének halhatatlanjai között. — Gábor Áron története az erdélyi szabadságharccal, az 1848—48-es téli hadjárattal fonódik össze. 1848 őszén t császári elnyomók megszállták Erdélyt. A felülkerekedett önkényuralom tengerében egyetlen szigete maradt a szabadságnak: Háromszék megye, melv hosszú hónapokon keresztül egyedül vette fel a harcot a császári elnyomókkal és megőrizte függetlenségét a százszoros túlerővel szemben. Gábor Áron asztalosmester szavára, példáiéra megmozdult az egész nép. Békebizottmány alakult, legyőzhetetlen seregek támadtak a népből: az elnyomó hadakat megállították Háromszék határain. — Szabadságharcunk jelentős eseményét, a háromszéki küzdelmet dolgoztam fel „Gábor Áron" című könyvnapj filmregényemben. A filmregény nálunk egészen Ú1 műfaj, amely csak a fejlődő szocialista irodalomból születhetett meg Filmregénvem technikai részét igyekeztem úgy megoldani, hogy az minden olvasó előtt világos, könnyen érthető legyen, örülnék. ha könyvem tanulságaiból minél több jó filmregény születne. /