Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-25 / 119. szám, csütörtök

1950 május 26 -UJSZÖ- S hozzájárulni a világ békemozgalma további fellendüléséhez és megszilár­dításához. A nagy békemozgalmat, amely a stockholmi békehatározat sikeres aláírási akciójában éri el csúcspont­ját, meg kell szilárdítani és minden becsületes polgárt meg kell győzni « mozgalom értelméről és jelentősé­géről és «1 kell érnünk azt, hogy Köztársaságunk minden polgára a béke aktív védőjévé váljon. Az új háború uszítói elleni békemozgalom­nak be kell vinnie a béke gondolatát, a béke biztosítósáért folyó harc gon­dolatát minden üzembe, minden falu­ba, minden hivatalba, iskolába és minden házba. „Mi a béke biztosításáért folyó harchoz főleg azzal járulunk hozzá, — jelentette ki Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén —, hogy építjük nálunk a szo­cializmust és saját területünkön lep­lezünk le mindent, ami még elősegíti a háborús uszítást vagy a háborús előkészületeket és így tovább folytat­juk reakciónk leleplezését. A szocia­lizmust építeni, vereséget mérni a reakcióra és szétverni, elszigetelni, megmutatni az embereknek visszata­szító arcát, ez az, amivel mi hozzá­járulunk a béke megtartásához." Elvtársnők és elvtársak! Békéért folytatott harcunkkal védjük és megvédjük dolgozó népünk békés alkotó munkáját. EREDMÉNYEINK: A szocialista építés mozgató ereje a Kommunista Párt Milyenek Pár­tunk tevékenységének eredményei Szlovákiában, milyenek Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fej­lődésére való törekvésünk sikerei? Szlovákia a felszabadulásig gazda­ságilag elmaradt ország volt, kis és kevéssé feljett iparral. Szlovákiában az ipar a második világháború előtt körülbelül 100.000 személyt alkalma­zott. Az ipari üzemek a legtöbb eset­ben technikailag elavultak voltak. A nehézipar ágai csak jelentéktelen mértékben voltak képviselve. Az ipa. ri üzemek nagyrésze külföldi kapita­listák tulajdonában volt. Szlovákia primitív mezőgazdasági ország volt. Az összes gazdaságoknak körülbelül 40 százaléka két hektárig terjedő te­rületet birtokolt, a gazdaságok 70 százaléka 5 ly-ktárig terjedő földet birtokolt. Av 500C 50 hektáron felüli birtokosra"^ nagybirtokosra esett a földtulajdon 42 százaléka. A termények átlagos hozama sok­kal alacsonyabb volt, mint Csehország vidékein, az átlagos pénzbeli hozam egy hektárra 40 százalékkal alacso­nyabb volt. A hétköznapot a szlová­kiai falvakon el nem lehetett gondol­ni ekzekúció vagy árverés nélkül. A kisföldművesek nagyrésze a minimá­lis bevételt a mezőgazdasági termé­kek eladásából csak saját szükségle­tei jelentős korlátozásával tudta biz­tosítani. Szlovákia krónikus strukturális munkanélküliség országa volt. A la­kosság legkevesebb egyharmadának nem volt sem rendes munkája, sem a kapitalista viszonyokhoz mért ke­resete. Sokan jártak idénymunkára idegenbe, mások pedig alkalmi nap­számos munkából éltek, voltak olya­nok is, akik nagy családjukkal tör­pegazdaságokon tengődtek. Bár az első világháború után a kivándorlás jelentős mértékben korlátozva volt, Szlovákiából csupán az 1918—1939-ig terjedő időszakben 180.000 ember vándorolt ki. Szlovákiának nem volt technikai értelmiségre szüksége és egyáltalán nem volt szüksége szak­emberekre. Egy szakképzett dolgozó­nak alkalmazást kapni: a legtöbb szakágban nagy és kivételes szeren­csének tekintették, mely kizárólag protekciós gyermekeknek volt fenn­tartva. A burzsoá nemzetgazdászök azt állították, hogy Szlovákiában évente 20.000 fölösleges ember szü­letik. akiknek nincs reményük mun­kára. Szlovákia kultúra szempontjából elmaradott ország volt. A szlovák nemzet, amelynek a Csehszlovák Köztársaság keletkezése előtt nem volt meg a lehetősége a kulturális fejlődésre, csakhamar meggyőződött arról, hogy a kulturális fej'lődés szá­mára milyen szük keretű és korlátolt lehetőségeket nyújt a burzsoá társa­dalom A munkások és kisparasztok gvermekei számára a közép- és még" iňkább a szak- és főiskolák gyakor­latilag el voltak zárva. A nép nagy­része. főleg a parasztság, a sötét kö­zépköri klerikalizmus fogsagaban maradt. Ez volt Szlovákia arculata a há­ború előtt. A Csehszlovák Köztársa­ság szétverése után a. >Iudák«-fa­siszta rendszer hadjáratot hirdetett a haladás és a burzsoá demokrati­kus szabadságok maradványai ellen. Meg akarta fosztani a nemzetet a szláv nemzetekhez való tartozandó­ság tudatától és Szlovákia egész éle­tét, egész gazdaságát alávetette a német fasiszta szükségeknek és ér­dekeknek és a fasiszta imperialista, a Szovjetúnió elleni háború szükség­leteinek. A háború alatt Szlovákiát a német fasiszta megszállók kifosz­tották és elpusztították. A termelési és közlekedési berendezések jelentős részét megsemmisítették. Nagy ká­rokat szenvedett a mezőgazdaság is. A burzsoá kormáynok egymás­után jöttek és mentek, a nyomor és az elmaradottság azonban maradt. Egyedül a Kommunista Párt mutat­ta meg a kiutat. Ez a kiút a szo­cialista iparosítás volt. Mihelyt a kapitalista kizsákmányoló rendsze­reket elsöpörték és a gyárak, a bá­nyák, a föld és Szlovákia földjének más gazdagsága a nép tulajdonává lett, a Kommunista Párt a szocia­lista iparosítás útjára tért. Szlová­kia tervszerű iparosítása terén csak néhány év van mögöttünk, köztársa­ságunk szocialista felépítésének csak a kezdetén vagyunk és Szlovákia arculata alapjaitól kezdve megválto­zott A gazdasági, szociális és kul­turális élet Szlovákiában soha nem látott ütembein bontakozott ki és a közélet minden szakaszán haladást értünk el Mindenekelőtt merészen emelke­dik az ipari termelés. Ha az 1937-es évet vesszük alapul, akkor 1946-fcan az ipari termelés 121.4%-ot, 1947­ben 167.8%-ot, 1948-ban 195.7%-ot és 1949-ben 227.2%-ot ért el. Az 1950. évre szóló terv szerint az ipa­ri termelés már ebben az esztendő­ben eléri az 1937-es termelés három­szorosát. Az alapos újjáépítés a már fennálló üzemek kibővítése mellett széles méretekben valósul meg új ipari üzemek építése, épúgy mint új ener­getikai berendezések felépítése és pedig nagyrészt olyan járásokban, ahol azelőtt semmiféle ipar sem volt, mint amilyen Orava, Kisuca és Keletszlovákia járásai. Az 1949-es esztendő végéig 32 nagyobb ipari üzemet helyeztek üzembe és további 23-at ebben az évben helyeznek üzembe. Ezek közül némelyeket idő előtt, a IX. kongresszus tiszteletére bevégeztek és üzembe helyeztek. Az iparban az alkalmazottak száma megkétszereződött és továbbra is gyorsan növekszik. Számbelileg is megkétszereződött a munkásosztály. Öntudatosságát és érettségét a há­ború előtti állapottal szemben sem­miféle sokszorossal sem lehet kife­jezni. Ma Szlovákiában összetett gé­peket, nehéz földművelő gépeket és termelési berendezéseket, műanya­gokat, a finom mechanika termékeit és más termékeket állítunk elő, ame­lyeket azelőtt sohasem termeltünk. Különösen intenziven fejlesztjük a nehézgépipart és a termelési eszkö­zök termelését. Teljesen kiküszöböl­tük a munkanélküliséget. A munka­nélküliségtől és a válságtól, a dolgo­zók e felszabadulás előtti főostorai­tól való félelem ismeretlen fogal­makká váltak Az elmaradt kister­melési formák következtében a me­zőgazdaság terén csak nehezen tud­juk fedezni a rohamosan növekedő új munkaerőszükségletet. Szokatlan iramban nő a szakemberek utáni ke­reslet minden szakaszon. A földnélküli és a dolgozó pa­rasztok között 223.000 hektárnyi te­rületet osztottunk szét. Ezúttal ezer és ezer traktort és más különböző gépesítési eszközt adtunk a falunak. Feljavító rendeletekkel és trágya­szállítmányokkal mindenekelőtt kis- és középparasztokról gondosko­dunk. Habár a mezőgazdasági ter melés igazi fejlődése csak a szocia­lista szövetkezeti nagytermelés alap ján következhet be az elmúlt évben az összes növényi termékeknél sok­kal magasabb hektárhozamot értünk e!, mint a háború előtti 1934—1937­es évek átlaga. A parasztok bevéte­le jő néhányszorosára emelkedett a múltbelinek. Megszabadítottuk a dol­gozó parasztokat a spekulálóktól, a bankuzsorától, minden embernyúző­tól és kizsákmányolótól. A föld szö­vetkezeti és közős megművelésének megszervezésével lehetővé tesszük kis- és középparasztunknak." hogy alapvetőleg növelje a mezőgazdasági termelést és ezzel saját életszínvo­nalát is. A dolgozók gyermekei előtt min­den iskolánk nyitva áll. Az összes különféle fajta iskolákon a tanulók száma az 1949—1950-es iskolai évben az 1937-es évvel szemben 116.000-re növekedett. Viszonylag a legnagyobb emelkedés a szak- és főiskolákon van. A gazdasági fejlődés alapján Szlová­kiában a kultúrélet területén is nagy virágzás indult meg. Üj kulturánk, mely formailag nemzeti, tartalmilag szocialista, kezdi meghozni gyümöl­cseit. Az irodalomban, drámírásban, költészetben, képzőművészetben, film­ben. zenében létrejönnek az első szo­cialista-realista művek. A könyv sike­resen elhatol a nép közé. Könyveink átlagos példányszáma húszszor annyi, mint a felszabadulás előtti kiadványszá­mok. A mult évben 14 millió könyvet adtunk, ki. Nagy az érdeklődés a marx-leninizmus klasszikusai iránt, Gottwald elvtárs művei iránt, továbbá mindenfajta szakirodalom iránt. A kultúrális fejlődés különösen örömteli az üzemekben. Gyors ütemben fejlő­dik egységesített testnevelésünk is. Népünk megszabadulva a kizsákmá­nyálástól, munkájával folytonosan emeli életszínvonalát. Szlovákia nem­zeti bevétele az 1946. évtől 1949-ig 142 százalékra emelkedett s 1950-bc.n eléri a 163 százalékot, ha 1946-ot mint 100 százalékot vesszük alapul. 1949-ben a bérekre és fizetésekre összesen 8.6 milliárd koronát fizettünk ki. ez 108 százalékkal több, mint 1946-ban. Az iparcikkek fogyasztása erőteljes növekedést mutat. Ha 1946 indexe 100, akkor a fogyasztás 1949-ben a lábbelinél 365.7 százalékra, a textilnél és konfekciónál 198.1 százalékra, a szappanban 221.4 százalékra, a hasz­nálati tárgyaknál az egyes háztartá­sokban (bútor, rádió, stb.) 316.9 szá­zalékra emelkedett. Az élelmicikkek fogyasztása a háború előtti állapottal szemben egy lakosra a húsnál 24.7 szá. zalékkal. a búzalisztnél 53.5 százalék­kal, a cukornál 62.2 százalékkal, az ál­lati zsiradékóknál 96.8 százalékkal, az étzsiradék és olajoknál 96.2 százalék­kal növekedett. Munkásainknak és földműveseinknek rendelkezésükre állanak összes rekrelációs központ­jaink és fürdőink. Sportjátszótereket, kórházakat, színházakat, mbzikat, a legkülönbözőbb kultúr- és szociális berendezéseket építünk számukra. Az örömteli alkotó munka minden szakaszon Szlovákia minden sarkában buzog. Az építő lelkesedés a nép legszélesebb rétegeit kerítette hatal­mába. Szlovákia az újjászületés viha­ros folyamatán megy át, ami annál kézzelfoghatóbb, minél nagyobb volt a 'nemrég múltban a gazdasági el­maradottság. A gazdasági fejlődés gazdasagunk egyre növekvő szocialista szektorára támaszkodik. Az iparban a kapitalista üzemeket majdnem teljesen likvidál­tuk. Az ipar 98.8 százaléka a szocia­lista szektornoz tartozik. Az építészet terén 1949. év végén a szocialista szektor 96.1 százalékot tesz ki. A ke­reskedelemben a szocialista szektor már a kiskereskedelem nagyrészét magában foglalja. A szocialista szektor része az áruforgalomban már az el­múlt évben 86.5 százalékot tett ki és ebben az évben tovább növekszik gyors ütemben. A termelési eszközök, amelyek azelőtt a kizsákmányolás és a; kapitalisták meggazdagodásának eszközei voltak a dolgozó nép rovásá­ra, az egész nép tulajdonává lettek és minden dolgozónak szolgálnak. A kapitalista kistermelő vállalkozás már csak a mezőgazdaságban és a kis. iparban van túlsúlyban, azonban eze­ken a szakaszokon is fokozatosan ter­jednek a szocialista termelési formák. Nemzeti életünk rohamos fejlődése néha természetesnek, valamiféle auto. matikus fejlődés eredményének lát­szik. A valóságban azonban ez az új út eredménye, amelyet Szlovákia népe megkezdett, a Gottwald által vezetett Cseiszlovákiai .Kommunista Párt helyes marx-lenini politikájának eredménye. Ez a valóságban a Kommunista Párt által vezetett munkásosztályunk és dolgozó népünk szívós munkatörek. vésének eredménye. Ezek a Kommunista Párt tevékeny­ségének eredményei a legutolsó öt év alatt. A Központi Bizottság tehát nem jön üres kézzel a kongresszusra, ha­nem átható változásokat előidéző ered. menyekkel, amelyek új, a szocializmus felé fejlődő népi demokratikus rend­szerünk összehasonlíthatatlan előnyeiről tesznek bizonyságot — a régi kapita­lista rendszerrel szemben. A szlovák munkásosztály s az egész dolgozó nép szorgalmas munkájának eredményei óriásiak, kézzelfoghatóak, a társadalmi élet mély, átható változásokon megy át. Szlovákiai megkezdhette gazdasági, szociális és kulturális elmaradottsága gyors megszüntetésének sikeres útját, nemzeti élete mindenoldalú fejlődésé­nek útját az új szocialista rend épí­tésével, hála annak, hogy a Csehszlo­vák Köztársaságot a dicső Vörös Had­sereg szabadította fel, hála a Szovjet­únió nemzetei hősi Sztálin elvtárstól, az összes dolgozók zseniális vezérétől és tanítójától vezetett törekvéseinek. Szlovákia nemzetei ma látják, hogy Pártunk vezetésével a Szovjetúnió ha­talmas és legyőzhetetlen védelme alatt biztosították szabadságukat és nem sejtett lehetőséget nyertek a gazdasági és szociális fejlődés terén a nemzeti kultúra és a nemzeti élet soha nem látott fejlődésének lehetőségét minden téren. Ezt annál világosabban látják, mert azelőtt puszta létüket fenyeget­ték és a „ludák" nacionalizmus a leg­gyalázatosabb nacionális rabszolgaság­ba döntötte őket. Szlovákia azért léphetett erre az út­ra és Szlovákia népei azért fejlesztheti oly sikeresen és minden tekintetben alkotó erőit csehszlovák hazájában, mert nemzeti szabadságának és egyen­jogúságának ügye a cseh munkásosz­tályban, amelyet Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezet és amelyet a proletár nemzetköziség szelleme hat át, hű pártfogóra és előharcosra ta­lált. A cseh és szlovák munkásosztály egységében volt és van a csehek és szlovákok egyenjogú együttélésének biztosítéka a lenini-sztálini nemzetiségi kérdésről szóló tan szellemében. A szlovák nemzet ma látja, hogy a testvéri cseh nemzettel való egyenjo­giKgyüttélés nem hamis ígéret volt, hanem megingathatatlan tény és köz­társaságunk megbonthatatlan alapja. Szlovákia gazdasága szociális és kul­turális berendezésének ily gyors fej­lődését azért érhette el, mert Szlová­kia szocialista iparosítása a cseh or­szágrészek fejlett iparának segítségére támaszkodotf és támaszkodik, a cseh­szlovák gazdaság hatalmas technikai és pénzügyi forrásaira. Szlovákia ma, Kommunista Pártja kongresszusán dolgozó népének a szo­cialista iparosításra, a munka terme* lékenyséyének emelésére és a mező­gazdaság gépesítésére, az iskolaügy és kultúra fejlődésére való törekvésé­nek oly nagy eredményeit azért je. gyezheti fel, mert Gotwald elvtárs bölcs és előrelátó vezetésével örökre vereséget szenvedett és eteöprődött az áruló „ludák" — ag rár reakció és a szlovák munkásosztály Kommunista Pártja vezetésével, elválaszthatatlan egységben a cseh munkásosztállyal ha­lad előre a szocializmus felé Szlovákia nemzeti életének soha nem látott virágzását éli, mert nemzeti jo­gai élete anyagi viszonyainak soha nem látott fejlődésén alapulnak, mert az emelkedő életszínvonal hozzáférhetővé teszi a legszélesebb néprétegeknek az összas kulturális, tudományos és mű­vészi értékeket, mert a gazdaság és a szociális rendszer új viszonyai a leg­szélesebb rétegeknek utat nyitnak a művelődés és a jólét felé. A szlovák nemzet ma látja, hogy a közős törekvés a szocializmus felépí­tésére testvéri egységbe kapcsolja a népi demokratikus államok minden nem. zetét, hogy visszahozhatatlanul a múlté a szomszédos nemzetek közötti minden viszály és ellentét, amelyeket a burzsoázia minden nemzet között céltudatosan szított. A szlovák nemzet ma látja, hogy az élet kapuját a szovjet nép nyitotta ki előtte. Látja és tudatában van annak, hogy köztársaságunkban a szocialista építésnek alapvető tényezője és azzal együtt Szlovákia szocialista iparosításáé is a Szovjetúnió támogatása és segít­sége. A Szovjetúniónak mint nagy szocialista államnak léte legyőzhetet­len hadseregével, szövetségünk és barátságunk vele, lehetővé tette; hogy visszaverjük az imperialista ijesztgeté. seket és megkezdjük a szocializmus építését. Teljes mértékben megerősí­tést nyertek Sztálin elvtárs szavai, aki az Októberi Forradalom nemzetközi jelentőségéről szólva, a következőket mondotta: „Az Októberi Forradalom vi. iág jelentősége nemcsak abban áll, hogy egy ország egy nagy kezdemé­nyezését képviseli az imperializmus rendszerének áttörésénél és a szocia­lizmus eJső tűzhelye az imperialista or­szágok tengerében, hanem abban is, hogy a világforradalom első korszaká­nak és annak további fejlődésének ha. taimas alapja". Óriási jelentősége van számunkra annak a tapasztalatnak, amelyet a szov t jet nép nyert a szocializmus építésé­ben, annak a tapasztalatnak, amelyeit átveszünk és érvényre juttatunk a mi építésünkben. Lenin és Sztálin a világ első szocialista államának megalapítói és megteremtői feltárták a szocialista ekonomika törvényeit és az elmélet és a gyakorlat szoros egységében kidol­gozták a szocialista építés és a szo­cialista iparosítás általános érvényű alapelveit. A szovjet mezőgazdaság kollektivizáriójának világtörténelmi si­kerei végtelen nagy mértékben meg­könnyítik nekünk azt, hogy a kis- es középarasztot a szocialista szövetkezew ti nagytermelés számára megnyerjük és lehetővé teszi a falu gyorsütemű szocialista átépítését. Nem kevés Dbé fontos számunkra a nyersanyag, az élelmiszer és gép­berendezés-szállításokkal nyújtott se­gítség, amely biztosítja köztársasá­gunk függetlenségét a kapitalista államoktól. Soha sem felejtjük el azt a nagy segítséget, amelyet a szovjet nép és személyesein Sztálin, elvtárs nyújtott államunknak 1947­ben. amikor a katasztrófáiig száraz­ság éhséggel fenyegette népünket és fenyegette egész kétéves tervünket. A Szovjetúnió gyapjút vasércet és más fontos nyersanyagot szállít ne­künk és a legutóbbi időben erős épít­kezési gépeket és más fontos terme­lési berendezéseket ia. A Szovjetúnió vezetésével a népi demokratikus ál­lamok között kölcsönösen és a Szov­jetunióval a gazdasági együttműkö­dés kapcsolatai jönnek létre, ame lyek teljesen újak, más jellegűek, amilyenek a kapitalizmus alatt isme­retlenek és elképzelhetetlenek. Szo­cialista építésünk közös, szövetséges törekvés kifejezése, amely a szocia­lizmus felépítésére irányul Lengyel­országban. Magyarországon, Romá­niában, Bulgáriában és Albániában. Sikeresen fejlődnek a szövetsége* együttműködési kapcsolatok a hatal­mas Kínai Népi Köztársasággal és annak kiapadhatatlan nyersanyag­forrásaival és óriási fejlődési távi a taival és a Német Demokratikus Köztársasággal. Sztálin géniusza bevilágítja a szo­cializmushoz vezető útat 800 millió ember számára Sanghajtól Berlinig. Sztálin eszméi nekünk- az egykor annyira lenézett és nyomorban síny­lődő nemzetnek is megnyitották az élet kapuját a világos jövőbe. A nagy Sztálin iránti foirő odaadás és szeretet érzésével folytatja Szlovákia népe a szocializmus fényes magasla­tai felé az útat. BURZSOÁ NACIONALIZMUS ELLEN. Az eredmények, amelyeket a szocia­lizmus építése és Szlovákia szocialista iparosítása terén elértünk, azt bizo­nyítják, hogy Szlovákia népe a népi demokratikus Csehszlovák Köztársa­ság keretén belül elérte nemzeti fejlő­désének minden lehetőségét. A cseh­országi munkásosztállyal zárt egység­ben a Kommunista Párt politikai és ideológiai vezetése alatt harcolunk a szocializmus győzelméért. Harcban a hazai és a külföldi burzsoá reakció­val és a burzsoá ideológia ma­radványa elleni küzdelemben oly sikereket értünk el, amelyekre ma joggal lehetünk mindnyájan büszkék. Am ezeket a sikereket elérni csak azért volt lehetséges, mert egyidejű­leg folytonos harcot folytattunk a sa­ját sorainkban mutatkozó burzsoá na­cionalista elhajlások ellen. Pártunkban mikép jelentkezik a bur­zsoá nacionalizmus? Miben rejlik an­nak gyökere? Abban nyilvánul meg< hogy a nemzetiségi kérdést elszige­telten nézik, elszigetelten az osztály* harc kérdésétől, az imperializmus elle­ni harctól, elszigetelten a politikai ha­talom kérdésétől az államban. A bur­zsoá nacionalizmus gyökere ott ratv hogy a régebben elnyomott nemzet nemzetiségi kérdését, mint össznem­zeti kérdést a saját burzsoáziájával összefogva akarja megoldani, nem pedig a volt uralkodó nemzet proletariátusával szövetségben, va­lamint elfogadja saját nacio­nalista burzsoáziájának ideológiai ve^ zetését. A Csehszlovákiai Kommunista Párt már a München előtti időben • proletár internacionalizmus szellemé­ben következetes és meg nem atkn­vő harcot vívott a szlovákok nemzeti­ségi elnyomatása miatt. Az uralkodó cseh pénztőke és a vete összefogó szlovák burzsoázia elleni közös hare­ban megőrizte és megszilárdította már a kapitalista kizsákmányolás idején a csehszlovák munkásosztály szolidari­tását és egységét. A Csehszlovák Köztársaság felda­rabolása után, valamint a német fa­siszta okkupáeió idején a szlovák nemzetiségi kérdést jelentős szerepet töltött be, nemcsak a német fasiszta megszállók és „ludák" kiszolgálóik elleni harcban, nemcsak az úgyneve­zett szlovák Tiso—Tuka-féle állammal szemben elfoglalt helyes és nyílt állás­pont szemszögéből, de Szlovákia jőy6 helyzetére vonatkozólag is a Csehszlo­vák Köztársaságban. Ezért a Cseh­szlovákiai Kommunista Párt és Gott* wald elvtárs személyesen nagy figyel­met szentelt ennek a kérdésnek. A nemzeti bizottságok mellett a eseh és szlovákok kölcsönös viszonyának ren­dezése két egyenlő társ egymás olda­lán alapelv alapján volt a Csehszl®» szlovák Kommunista Párt egyik alap­vető követelménye az új Csehszlovák Köztársaságért folyó harcban, a népi demokratikus Köztársas'ágérte vívott küzdelemben. A népi tömegek, min­den becsületes szlovák hazafi meggyő­ződött arról, hogy a Kommunista Párt egyetlen megbízható védője és elő­harcosa a szlovákok nemzeti jogának. A burzsoá nacionalista ideológiát pártunkba Husák és Novomeský elv­társak vitték be, Husák és Novomeský elvtársak a szlovák nemzeti kérdés­ben sohasem látták a haladás, demok­rácia és a szocializmus általános kér­désnek részét, oly részt amely alá van rendelve az egésznek és azt ép. pen ezért mindig az egész szempont­jából kell vizsgálni. Éppen ezért ke­rültek a szlovák nemzeti burzsoázia uszályába. Ezek a hibák már nagy károkat okoztak, Í nemzet felszabadítás! har­caiban, valamint a szlovák nemzeti felkelésben. A burzsoá nacionalizmus­nak döntő befolyása volt pártunk ve­zetésére a zsolnai konferenciáig. Pártunk vezetésében a nacionalisták megvalósítottak azt az irányvonalat, hogy Szlovákiát elszigeteljék a cseh munkásosztálytól, a cseh haladó erők­től, a szocializmus építésének általá­nos áramlatától. A Szlovákiai Kom­munista Párt vezetőségében elhelyez, kedett nacionalisták az állami veze­tésben főleg azt a vonalat hajtották végre, hogy megvédjék azt a Köz­társaság kormányának befolyásától és lehetetlenné tegyék a kormánypolitika eredményeinek keresztülvitelét a szlo­vákiai politikait és gazdasági életbea Široký elvtárs kongresszusi beszá­molóját lapunk holnapi számában folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents